Akkor, amikor ez az interjú készült (tehát negyvenhárom esztendővel ezelőtt) dr. Horváth Lajos postaműszaki igazgatóval, a Magyar Posta szakosztály-vezetőjével (nem mellesleg a Magyar Televízió első közvetítőkocsija megalkotójával!), a posta feladata (a levél- és csomagtovábbítás, távírószolgálat mellett) nem csupán a vezetékes távközlés – telefon-, telexforgalom – lebonyolítása, hanem a vezeték nélküli hírközlés – a rádió- és televízió-műsorszórás – is törvényben meghatározott kötelezettsége volt. (Hol van már az a klasszikus posta, és hol vannak a szakemberei?!) A Magyar Hírlap (melynek semmi köze a ma ugyanezen a címen az interneten megjelenő nyomtatvánnyal) 1980. április 8-i számában jelent meg beszélgetésem dr. Horváth Lajossal a magyar rádiózás és tévézés korszakos átalakulásának egyik különösen fontos fejezetéről, a „keletiről” a nyugati URH-sávra átállásról. Íme:
«Keravill-üzletben elcsípett információ: a Nyugatról behozott rádiókészülékeket már nem hangolják át a keleti normájú, OIRT URH-sávra, mivel hamarosan a magyar adóhálózatot is átállítják a CCIR-, tehát az úgynevezett nyugati URH-sávra. A kereskedelem ezekhez a külföldi készülékekhez addig is olyan átalakítót ad, amelynek segítségével a magyar ultrarövid-hullámú rádióadások is foghatók.
Igaz-e a hír? Hazánkban sok százezer olyan rádiókészülék működik, melynek URH-sávja a 66–73 megahertzes tartományban sugárzott adások vételére alkalmas. Át kell hangolni ezeket a rádiókat, vagy mindenki kap egy-egy adaptert? A részletekről dr. Horváth Lajos postaműszaki igazgató, a Posta szakosztályvezetője tájékoztatott:
Adapter mindenkinek
– A rádió- és televízióműsorok sugárzására fölhasználható frekvenciákat nemzetközi egyezményekben rögzítik. A Genfben székelő Nemzetközi Távközlési Egyesület (UIT) olyan rádióigazgatósági értekezleteket tart, amelyeken szükség szerint új frekvenciákat jelölnek ki a különböző rádiószolgálatok részére. A Magyarországnak juttatott hullámhosszakon sugározza a Magyar Posta közép- és ultrarövid hullámon a Kossuth- és a Petőfi-rádió műsorát, csak URH-n a 3. műsort. Vannak frekvenciáink a külföldre szóló adások számára a rövidhullámon, és persze a tévéműsorszórás számára is a megfelelő tartományokban.
– A solti nagyadó üzembe helyezésével lényegében az egész ország területén jól vehető a Kossuth-rádió középhullámú adása. A Petőfi-rádió középhullámú adóhálózatának rekonstrukcióját is megkezdtük, mivel napjainkban az ország területének még a felén sem hallgatható a kívánt minőségben ez a műsor. Az évtizedek során kiépített URH-adóhálózatnak köszönhetően mindhárom műsor hazánknak 93, illetve 86 százalékán jól vehető mono üzemmódban. Tavaly július 1. óta a Petőfi-rádiót sztereóban is hallgathatják, de csak az ország területének 54 százalékán; a 3. műsor esetében ez az arány 87 százalékos.
– Kézenfekvő, hogy a vételi körülmények javítására vagy az adóteljesítményeket kell növelni, vagy az adóhálózatot bővíteni. Melyik utat választja a posta?
— A középhullámú frekvenciasávban a nemzetközileg rögzített lehetőségeken túl már nincs módunk az ellátottság bővítésére. Ráadásul az egyre növekvő minőségi igényeket (sztereo műsorszórás, hi-fi) csak az URH-tartományban sugározott adásokkal lehet kielégíteni. Jelenleg a 66–73 megahertzes tartományt használjuk erre a célra, de ez az URH-sáv annyira zsúfolt, hogy tovább már nem terjeszkedhetünk. A nyugat-európai országok és Jugoszlávia, valamint az NDK a 87,5–100 MHz-es sávon rádióznak; mi azonban jelenleg tévéműsorszórásra használjuk ezt a tartományt.
– Az éteri zsúfoltságot megszüntetendő, a Nemzetközi Rádiószabályzat a 100–108 megahertzes sávot is kijelölte a rádiózás számára. Ebbe a sávrészbe három sztereominőségű adóhálózat illeszthető be. Az érdekelt országok – köztük hazánk is – most készítik az egységes európai tervbe illeszkedő javaslataikat, egyeztetik a műszaki jellemzőket a szomszédaikkal. A terv véglegesítésére előreláthatólag ez év végén kerül sor Genfben. Ismervén más országok igényeit, kiderült, hogy már ez a 100–108 MHz közötti sáv is meglehetősen foglalttá válik, a felosztás azonban jobbnak ígérkezik, mint a jelenleg is használt tartományokban.
– Ha Magyarország átáll a rádióműsor-szórásban a 87,5–108 MHz közötti sávra, akkor alighanem gondok lesznek a tévéadásokkal, hiszen jelenleg ennek egy részén közvetítik a magyar tévéműsort.
Jobb minőség
– Önmagunk dicsérete nélkül mondom, hogy mi már régóta foglalkoztunk a gondolattal, a 87,5–100 MHz-es sáv rádiózásra való felhasználásának tervével. Itt csupán egyetlen tv-adónk, a tokaji működik, amelynek új, minőségileg jobb csatornát fogunk kijelölni. A 87,5–100 MHz-es sávban ugyancsak két, az egész országot ellátó sztereóadó-hálózatot kívánunk kiépíteni.
– Mikor kerül sor a magyar URH-rádióadók frekvenciaváltására?
– A váltás fokozatosan történik. Már készülnek azok az adók, amelyeket elsőként Budapesten és a Kab-hegyen fogunk üzembe helyezni — előreláthatólag jövőre. Az egyenként 100 kilowatt teljesítményű sztereóműsor-szóró adóállomásokkal szeretnénk megvalósítani a budapesti körzeti műsorszolgáltatást, az idegen nyelvű tájékoztatást, az útinformaciót. Erre egyébként a Magyar Rádiónak nagyszerű tervei vannak, műszaki ember lévén, nem szeretném elvenni a rádiós kollégák kenyerét.
– Mi lesz a mostani adókkal, sőt: az egész URH-adóhálózattal? A tizenegy magyar URH-adóállomásra gondolok, ahol a három műsor adói jelenleg a 66–73 MHz-es tartományban dolgoznak?
Türelmi idő
– Elvileg az áttérés után meg lehetne szüntetni őket. De hazánkban még igen sok olyan vevőkészülék működik, amellyel az új URH-sávon nem lehet rádiózni. Éppen ezért türelmi időt kell adnunk a hallgatóknak a vevőkészülékek kicserélésére. Az új adóhálózat kiépítése egyébként is csak a 90-es évek második felére fejeződik be. Hangsúlyozni szeretném, hogy a (mai nevén) CCIR-sávra áttérés után is megmaradnak jogaink az OlRT-hosszakon, és az ott működő adóhálózatunkat nagyon jól tudnánk hasznosítani például a körzeti rádióstúdiók programjainak, nemzetiségi műsoroknak a sugárzására.
– Ezt már csak puszta kíváncsiságból kérdezem: beszélgetésünk alatt kétszer is teljes erővel fölhangzott egy hangszóróból az Útközben műsora. Különvonalon érkezik a szakosztályvezető irodájába?
– Szó sincs róla – mondja dr. Horváth Lajos. – Ez egy új postai szolgáltatás. A Videoton-gyár elkészítette annak az új magnós autórádiónak a mintasorozatát, amely az Útközben-adásokat ki tudja emelni. Ha megszólal az Útközben jól ismert szignálja, ez a kis készülék automatikusan rákapcsol. Teljesen mindegy, hogy gazdája lehalkítva hallgatja a rádióműsort, avagy éppen kedvenc kazettájának a felvételeiben gyönyörködik. Az Útközben-szignálra automatikusan bekapcsol, ha erre előzőleg parancsot kapott a beépített áramkörtől. Az áramkörnek viszont a Petőfi-adón keresztül, az URH-sávban kisugárzott jel adja az utasítást.
A jelenleg folyó kísérletek befejezése után szeretnénk ebből egy olyan országos szolgáltatást kialakítani, amely mindenki számára hozzáférhető lesz.»
(„Az újságíró archívumából” rovatunkban közölt írások az Arcanum Adatbázis Kiadó Digitális Tudománytárának gyűjteményében őrzött cikkek felhasználásával készülnek. Köszönet illeti érte az Arcanum ADT-t.)