A vágtató infláció miatt ársapkát rakna az Európai Bizottság az gázra

A Reuters betekinthetett abba a határozattervezetbe, amelyet az EU-országok vezetőinek csütörtökön és pénteken tartandó prágai találkozóján kívánnak a résztvevők elé terjeszteni elfogadásra. A dokumentumban az áll, hogy felkérik az Európai Bizottságot, az Unió végrehajtó intézményét, dolgozzon ki ármaximumot – közkeletű szóval: ársapkát – a gázra, a vágtató infláció megfékezése végett.

A londoni székhelyű hírügynökség tudomása szerint az ársapka-javaslatot ellenzi Németország, Ausztria, Hollandia, Magyarország és Dánia. A tudósítás arra is utal, hogy Németország a múlt héten felpaprikázta a viták hangulatát, amikor bejelentette: 200 000 millió eurós támogatási csomaggal kívánja megsegíteni saját vállalatait és a német háztartásokat. Más tagállamok közel sem képesek ekkora összegű támogatásra: Franciaország 67, Olaszország 68 ezer milliót kíván ilyen célokra fordítani. A német szubvenciós csomagra adott megkésett válasznak tekinthető a Reuters szerint az euróövezeti pénzügyminiszterek azon állásfoglalása, ami szerint a jövőben jobban kellene koordinálni az egyes nemzeti intézkedéseket.

Eközben – mint az a Bloomberg amerikai pénzügyi hírügynökség beszámolójából kiderül – a 27 EU-tagállam nagyköveti szinten arról az újabb szankciós intézkedéstervezetről is egyeztetést folytat, ami az unión kívüli, harmadik országokba irányuló orosz olajszállítmányokra hirdetne meg ársapkát. A megegyezést itt egyelőre az akadályozza, hogy a nagy, tengeri szállítási kapacitással rendelkező tagországok – Görögország, Ciprus és Málta – felmentést akarnak maguk számára kiharcolni. A Bloomberg tudomása szerint Magyarország is akadályozó tényező a szankciós alkudozások során.

Az említett 200 000 millió eurós német szubvenciós csomaggal kapcsolatban egyébként a londoni Financial Times megírja, hogy Orbán Viktor megfogalmazása szerint annak megvalósítása kannibalizmussal ér fel, és fenyegeti az Európai Unió egységét, amikor a tagállamok súlyos gazdasági feszültségekkel szembesülnek.

Mint a Financial Times cikkét némi módosítással átvevő businesslend.com portál írja, Orbán nincs egyedül a németek bírálatában. Christian Lindner német pénzügyminiszter viszont igyekezett megvédeni a csomagot, mondván, az arányban van a német pénzügyi rendszerrel, és különben is, a kiadások két évre elosztva értendők.

Most pillantsunk át az amerikai kontinensre, annak is a túlsó szélére. A Los Angeles Times arról közöl cikket, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök, látva a csapatai által elszenvedett súlyos ukrajnai harci kudarcokat, növekvő kétségbeesésében arra a következtetésre juthat, hogy a nyugati országok ellen terrorcselekményekkel kell megkísérelnie a visszavágást. Támadások érhetnek európai katonai célpontokat, NATO-kötődésű létesítményeket, sőt, akár civileket is – írja a lap, és megjegyzi: az Ukrajnában, korábban pedig Szíriában, illetve Csecsenföldön tapasztalt orosz magatartás alapján elmondható, hogy nincs az a határ, amit Putyin ne lenne képes átlépni. A Los Angeles Times cikkírója szerint az utóbbi időben megnövekedett ugyan az aggodalom amiatt, hogy Oroszország akár taktikai atomfegyvereket vethet be Ukrajnában, ám ennél valószínűbbnek látszik, hogy az eszkaláció alacsonyabb fokozatát választják, amikor közvetlenül nyugati területen követnek el szabotázsakciót, például lengyelországi vagy romániai NATO-utánpótlási infrastruktúra ellen

Vissza Németországba, Frankfurter Rundschau. A lap Helsinkiből keltezett egyik cikke szerint az orosz csapatok valósággal felszívódtak a Finnországgal és a Baltikummal szomszédos térségből – legalábbis a szokásos mintegy 30 ezer helyett most csupán 6 ezer orosz katona tartózkodik a határ közelében, és azok sem a jól képzett hivatásos állományból kerülnek ki. Az átcsoportosítás okai nyilvánvalóan az ukrajnai fejlemények, az ottani orosz veszteségek.

Végül a Politico című amerikai portál európai kiadásából hívom fel a figyelmet arra az elemzésre, amely a szeptember 25-i választások nyomán az olasz miniszterelnöki posztra készülő Giorgia Meloni várható nehézségeiről – mint a cikk címe fogalmaz, hét rémálmáról – értekezik. A jobboldali politikusnő várható kormánykoalíciós pártszövetségével széttöredezett ellenzék áll ugyan szemben, így Meloninak esélye van arra, hogy kormánya az Itáliában szokásosnál hosszabb életű legyen, de a kormányzás nem lesz számára könnyű menet. A legsúlyosabb kihívás a gazdaság állapota: a növekedés lassul, jövőre csak 0,6 százalékot jósolnak, miközben a közszféra adóssága az éves GDP 145,4 százalékának felel meg – Meloni viszont adócsökkentést ígért a kampányban. Olaszországnak igen nagy szüksége van az unió pénzügyi támogatására.

A Melonira váró kihívások közé tartozik az európai politikai tér, amely potenciális aknamező – írja a Politico, bár azt is megjegyzi: Meloni és Emmanuel Macron ugyan nem vall azonos értékeket, a francia elnök jó kapcsolatra törekszik majd Rómával, mert ő is érdekelt az EU fiskális szabályainak a megreformálásában. 

A nemzetközi sajtószemle alábbi részének forrása: www.muosz.hu.

Miután Orbán Viktor az oroszbarát magyar politika folytán minden eddiginél jobban elszigetelődött Európában, hétfőn egy kicsit ismét képbe helyezhette magát a nemzetközi porondon, mégpedig egy olyan témával, ami igencsak kedves számára, és ez nem más, mint a migráció – írja a Le Monde. A nacionalista magyar vezető hónapok óta először fogadta egyik uniós kollégáját, aki átmenetileg félretette az ellentéteket Ukrajna kapcsán, hogy közösen mutatkozzék a házigazdával, valamint a szintén Moszkvához húzó szerb államfővel.

Jól kiosztották az unió menedékpolitikáját, reformokat sürgettek, és jelezték, hogy újra le kívánják zárni a balkáni útvonalat a migránsok előtt. Ausztria, az egyik fő célország, megerősített együttműködést helyezett kilátásba Magyarországgal és Szerbiával. Amikor Nehammer kancellár Brüsszel irányvonalát szapulta, muzsika volt Orbán füleinek, aki ki sem tetette a rendezvény színhelyén az uniós zászlót, viszont azzal vádolta az EU-t, hogy az mindenféle eljárást bevet az emberi jogok, illetve a jogállam ügyében, csak azért, hogy bíróság elé citálja Magyarországot.  

Megismételte azt az ötletét, hogy 3. országokban kellene átmeneti befogadó állomásokat kialakítani, és ott döntenének a kérelmekről. A Frontex szerint egyébként jelenleg valóban a balkáni út a legfelkapottabb Európában: az év eleje óta 86 ezren vették igénybe illegálisan.

A Der Standard két, kiküldött tudósítója azt tartja a budapesti hármas migrációs csúcs legfőbb eredményének, hogy a szerb elnök kósza ígéretet tett a belgrádi vízumpolitika felülvizsgálatára. Jelenleg ugyanis egy sor harmadik világbeli országból minden megkötés nélkül érkezhetnek „turisták” Szerbiába, hogy azután egy lendülettel Ausztriában kössenek ki és ott menedéket kérjenek. Csak éppen Vucsics azt nem árulta le, mikor és hogyan akar módosítani.

Az Orbán Viktor, az osztrák kancellár, valamint a szerb vezető közreműködésével tartott egyórás sajtóértekezleten igen sok szó esett az energiabiztonságról, de még több a bevándorlásról és itt a részvevők nem takarékoskodtak a bírálattal az EU címére. A házigazda a már jól ismert módon rontott neki Brüsszelnek, de ezúttal Nehammer sem fogta vissza magát: elhibázottnak minősítette a közösség menedékpolitikáját.

A vendéglátó szóba hozta a szankciókat is, kiemelve, hogy az Európai Unió minden tagállamtól támogatást vár el a megtorló intézkedések következményeinek enyhítésére, de maga nem segít.

Financial Times Orbán Viktor kirohant a német gazdaság megsegítését célzó 200 000 millió eurós német energiacsomag ellen, mondván, hogy Berlin azt senkivel sem egyeztette, és ez olyan kannibalizmussal ér fel, amely igen nehéz időszakban vág be. Pont akkor, amikor a tagországok amúgy is jelentős pénzügyi nyomásnak vannak kitéve a háború miatt. Továbbá a terv azzal fenyeget, hogy eltorzítja a versenyt az egységes piacon, miután az EU nem szavazta meg a vállalatok megsegítését.

A leplezetlen támadás fokozza a feszültséget Magyarország, illetve a többiek közt az ügyben, miként birkózzanak meg az invázió következményeivel. A kormányfő már régóta nehezményezi a szankciókat, de most nincs egyedül, amikor bírálja a németeket. A francia pénzügyminiszter is kijelentette, hogy az euróövezetben gondosabban össze kell hangolni a szándékokat és nagyon kell ügyelni arra, hogy a feltételek azonosak legyenek minden kormány számára.

Bluewin Orbánban nem lehet megbízni, ennek megfelelően a NATO és az EU szkeptikusan tekint Magyarországra. A kormányfő nem csupán a demokráciát puhítja fel odahaza, hanem meglepő mértékben áll ki Oroszország mellett. Így látja a helyzetet a legnagyobb svájci internet-szolgáltató, a Swisscom hírportálja.

Így szinte meglepetésszámba megy, hogy Gulyás Gergely közölte: a magyar vezetés nem ismeri el az ukrán területek bekebelezését. Budapesten ugyanis hónapok óta egészen más módi járja: főleg a szankciók ügyében folyton a gázra lép Orbán. Pedig orosz hackerek behatoltak pl. a magyar külügyminisztérium szigorúan bizalmas kommunikációs rendszerébe, bár erről a szövetségesek semmilyen tájékoztatást sem kaptak. Sem pedig az ellenintézkedésekről.

Viszont a magyar hozzáállás minden pénzt megér Putyinnak. A Budapest és Brüsszel közti elidegenedés láttán ugyanis reménykedhet abban, hogy Magyarország közreműködésével homokot szórhat az uniós bürokrácia gépezetébe. Orbán mostanáig képes volt felvizezni a szankciókat. De eljut-e odáig, hogy meg is akadályozza őket?

Frankfurter Allgemeine Zeitung Putyin dörgedelmes pénteki beszéde után az ukrán elnök meglepte a NATO-t, amikor azt kérte, hogy finn és svéd mintára országát is gyorsított eljárással vegyék fel a szövetségbe. Ám a katonai szervezet megerősítette, hogy erről egyelőre szó sem lehet, mert nem szeretné, ha maga is hadviselő féllé válnék. A leghatározottabban a német külügyminiszter fogalmazta meg, hogy a Nyugat továbbra is támogatja az ukránok önvédelmi harcát, de mindenképpen szeretne kimaradni a viszályból. Az álláspontot az USA és Nagy-Britannia, valamint Stoltenberg főtitkár is megerősítette.

Ukrajna naponta bizonyítja, hogy páratlan módon hadrendjébe illesztette a legkülönfélébb külföldi fegyverrendszereket, de ettől még érvényes a háború kirobbanásakor megvont vörös vonal: az Észak-Atlanti Szövetség Szervezete nem kíván belekeveredni a háborúba.

Financial Times Vége azoknak az időknek, amikor az összeesküvés-elméletek hívei a politikai paletta szélére kényszerültek, ma már elfoglalták helyüket a középen, elég csak Trumpra, a brazil és a török elnökre gondolni, vagy éppen Putyinra, aki javában nukleáris háborúval fenyegeti a világot –figyelmeztet a lap első számú külpolitikai elemzője.

Gideon Rahman szerint mind egyértelműbb, hogy az orosz államfő el is hiszi, amivel házal. Különlegesen veszélyes, habár nem ő az egyetlen, aki összeesküvést gyanít. Giorgia Meloni pl. hirdeti a nagy lakosságcsere-elméletet, vagyis: a 92 éves Soros György a migráció segítségével fel akarja hígítani a keresztény európai kultúrát. Ugyanezt vallja Trump és Orbán is, továbbá Erdogan.

Ám az előző amerikai elnök felemelkedése cáfolta az illúziót, hogy a jól bejáratott demokráciák immunisak az ilyen jelenségekkel szemben. A globalizáció idején azonban az összeesküvés elméleteket előszeretettel kapják fel szélsőséges nacionalisták, akik minden vereség és nemzeti megaláztatás mögött sötét külső erőket gyanítanak. Ezáltal azonban szembe mennek a valósággal és további katasztrófákhoz egyengetik az utat.

Az olyan vezetők, akik egyébként is hajlamosak hinni idegen szervezkedésben, többnyire csak még paranoidabbak lesznek, ha rosszabbra fordulnak a dolgok. Putyin legutóbbi beszéde ennek a klasszikus példája. Ám az tragikus, hogy a politikus beteges fantáziája teljesen felesleges, brutális és egyre veszélyesebb háborúba torkollt.  


Der Standard Annak az embernek a pártja nyerte a bolgár választásokat, akit egy éjjel úgy fényképeztek le, hogy édesdeden aludt egy pisztoly, aranyrudak és egy köteg 500-eurós társaságában. Azaz a korrupt erők kerekedtek felül, és az oligarchabarát Bojko Boriszov alighanem ismét Moszkvához fordul energiaügyben, miközben a reformok hívei megint csak kisebbségbe szorulnak. Mindent egybevéve azonban változatlanul instabilak a viszonyok a bolgár politika csúcsán, az EU legszegényebb országában.

Azaz: marad a patthelyzet, sok elemző szerint az állapotok már olyanok, mint amilyenek Olaszországra jellemzőek. A győztes Gerb elvileg képes életképes koalíciót alkotni, csak éppen aligha maradhat sokáig hatalmon, mert kemény tél jön és az emberek nehezen viselik a magas árakat. Szó lehet szakértői kabinetről is, ám egy szófiai szakértő arra figyelmeztet, hogy az ráerősítene az államfő autoriter elképzeléseire. Közben pedig a társadalom teljesen megosztott a háború kapcsán, a lakosság jórésze eleve Moszkva-barát.

A The Washington Post kommentárja rávilágít, hogy az előrejelzések alaposan alábecsülték a jobboldali populizmus vonzerejét a brazil választások előtt, de ebben sok új már nincsen. Egészen pontosan a közvélemény-kutatók jól kalibrálták be a kihívó Luiz Inacio Lula da Silva várható eredményét, viszont legfeljebb 30%-osra taksálták a jobboldali Bolsonaro esélyeit, miközben a hivatalban lévő elnök több mint 43%-ot ért el, így 2. forduló következik.

Azaz a nemzeti populizmus él és virul Brazíliában, még akkor is, ha a végén az államfő veszít. És az is biztosnak látszik, hogyha új elnök lesz, az nem tud majd nyíltan ujjat húzni a jobboldali többségű törvényhozással. De Bolsonaro akár még nyerhet is, de amit képvisel, az mindenképpen erős marad. Pont úgy, ahogy azt Trumpnál tapasztaljuk.

A nemzeti populizmus láttán a globális elitnek érdemes elgondolkodnia azon, hogy eddigi módszerei kifáradtak, új megközelítésre van szükség. Hiábavaló kiátkozni a másik felet és úgy tenni, mintha annak nézetei nem léteznének, ez nem fékezi le a demagóg mozgalmat. Sőt az elszigetelés kísérlete csak olajat önt a tűzre. Hiszen az ilyen pártok tisztességes és szabad választások eredményeként szerezték meg a hatalmat a svédeknél és az olaszoknál, de ez másutt is bőven előfordulhat a következő években.

Azaz csalódnia kellett a globális elitnek, ami abban bízott, hogy visszaszorul a világban a populizmus. És még csak most jönnek Amerikában az időközi választások. Hallják meg mindazok, akiknek van fülük hozzá!