Navanathem (Navi) Pillay az ENSZ genfi székhelyű emberi jogi főbiztosságának honlapján ma nyilvánosságra hozott nyilatkozatában üdvözölte a Velencei Bizottságnak (VB) a magyar alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatos állásfoglalását, amely szerinte „megerősíti azokat az aggodalmakat, amelyeket a módosítások márciusi elfogadásakor fejeztünk ki”.
„A negyedik módosítás egészében további visszalépést jelent az emberi jogok védelme tekintetében. Ez komoly aggodalomra ad okot, nem utolsósorban azért, mert Magyarország korábban arról volt ismert, hogy ott az emberi jogok védelmének rendkívül fejlett rendszere alakult ki” – írta a főbiztos, hozzátéve, hogy Magyarországnak törekednie kell az emberi jogok védelme magas normáinak fenntartására.
A főbiztos közölte, hogy osztja a VB aggodalmait a bírák függetlensége ügyében, megjegyezve, hogy az Országos Bírósági Hivatal politikai kinevezésű, rendkívül erős jogkörökkel bíró elnökének pozícióját a negyedik módosítás tovább erősítette, míg a bíróságok saját önkormányzó testületét, az Országos Bírói Tanácsot meg sem említik az alaptörvényben. A főbiztos véleménye szerint ez jelentősen aláássa az emberi jogok védelme szempontjából alapvető fontosságú bírói függetlenséget.
Pillay különösen aggasztónak minősítette azt a VB által ugyancsak kifogásolt módosítást, amely kizárja, hogy az Alkotmánybíróság saját korábbi, 2012 előtti határozataira hivatkozzék ítéleteiben. Ezzel összefüggésben megemlítette, hogy sok emberi jogi alapelv az évek során alakult ki és jelent meg az Alkotmánybíróság gyakorlatában, köztük például a halálbüntetés eltörlése, amelyet világszerte üdvözöltek, és amelyet mintául vettek több más országban.
Idézte a VB véleményét, amely szerint az alkotmányosság elleni támadás negatív hatással van a hatalmi ágak elválasztására, az emberi jogok védelmére és a törvények uralmára.
Ugyancsak üdvözölte a főbiztos a VB erős kritikáját a sarkalatos törvények széles körű használatára vonatkozóan, amelyeket „gyakran a parlament tagjai egyénileg terjesztenek elő, elkerülve így a kormányjavaslatokra előírt vizsgálatot”.
Kifogásolta továbbá, hogy a sarkalatos törvényeket kétharmados többséggel fogadják el, amely a jelenlegi kormánynak megvan, de a jövőben komoly problémát jelenthet, mert kisebb parlamenti többséggel rendelkező kormányok képtelenek lesznek megváltoztatni a jelenlegi többség által elfogadott szociális, pénzügyi, családjogi és egyéb törvényeket. A főbiztos egyetértett a VB-vel, hogy ez súlyos fenyegetés a demokráciára nézve.
A főbiztos megjegyezte, hogy a magyar kormány által a VB és az Európai Bizottság bírálatára válaszul előirányzott további alkotmánymódosítások „túlságosan csekély” engedményeknek tűnnek.
Pillay végezetül felszólította a magyar kormányt, hogy „komolyan foglalkozzék azokkal az észrevételekkel, amelyeket az elmúlt három évben nemzetközi emberi jogi szervezetek és olyan jelentékeny regionális testületek vetettek fel, mint amilyen a Velencei Bizottság”.
Freedom House: Magyarország „megszilárdult demokrácia”,
a térségben utolsó a kategóriájában
(18,30) Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti: Magyarországot a „megszilárdult demokrácia” kategóriába sorolta, az ehhez a csoporthoz tartozó nyolc ország közül az utolsó helyre állította a Freedom House (FH) a kedden nyilvánosságra hozott, Nations in Transit 2013 (Nemzetek átalakulóban 2013) című értékelése.
A washingtoni központú nemzetközi jogvédő szervezet értékelése 29 országra (Közép-Európára, a Balkánra és a volt Szovjetunió tagállamaira) terjed ki és a múlt évre vonatkozik. A FH összesen hét szempontból vizsgálta a demokrácia helyzetét az érintett országokban, a legjobb teljesítményt1, alegrosszabbat pedig 7 ponttal értékelve.
Az összesítésben az 1 és a 3 pont között teljesítő „megszilárdult demokráciák” közé a FH Szlovéniát (1,89 pont), Észtországot (1,96), Lettországot (2,07), Csehországot (2,14), Lengyelországot (2,18), Litvániát (2,32), Szlovákiát (2,57) és Magyarországot (2,89) sorolta.
A sort Bulgária (3,18) és Románia (3,5) folytatja, a két ország azonban már a „félig konszolidált demokráciák” kategóriájába tartozik.
Magyarország a választási folyamat és a civil társadalom megítélésében egyaránt 2,25 pontot kapott. A FH szerint a magyar médiafüggetlenség 3,5, az országos szintű demokratikus kormányzás szintén 3,5, a helyi szintű demokratikus kormányzás 2,75, az igazságügyi keretrendszer és annak függetlensége 2,5, a korrupció állapota pedig 3,5 ponttal értékelhető. A most nyilvánosságra hozott jelentés szerint Magyarország összesített pontszáma 3 századdal rosszabb, mint a tavaly közölt eredmény.
A felmérés egyébként Közép-Európában Csehország mellett csak Magyarországon mutatott ki javulást az igazságügyi keretrendszer és annak függetlensége tekintetében. Magyarország esetében a szöveges értékelés rámutatott, hogy 2012-ben az Alkotmánybíróság több „problémás törvényt” megsemmisített, ami enyhített az előző évi, „meglehetősen meredek leértékelésén”. Közép-Európában a FH ugyanakkor egyedül Magyarországon észlelt rosszabbodást a helyi szintű demokratikus kormányzás tekintetében és a civil társadalom működésében. A jelentés szerint az utóbbi esetben azért rontották le az osztályzatát 2-ről 2,25 pontra, mert „új bizonyítékok alapozták meg azt az észlelést, amely szerint közpénzeket használnak fel a kormányhoz ideológiailag vagy személyes kapcsolatok révén fűződő civil csoportok támogatására”.
A jelentés hangoztatja, hogy az Orbán-kormány továbbra is „védelmezte a média-, adatvédelmi és bírósági felügyeleti testületek vitatott átszervezését és személyi állományának cseréjét”, ugyanakkor kisebb engedményeket tett a nemzetközi nyomásnak azon törvények szövegezésében, amelyek a politikai és a társadalmi tevékenység további dimenzióinak szabályozását célozzák.
A FH kitért arra is, hogy több olyan jogszabályt, amelyet az Alkotmánybíróság semmisnek nyilvánított a jelentés által vizsgált 2012-ben, 2013-ban alkotmánymódosítás révén helyreállítottak.
A jelentés rámutatott, hogy Szlovákia és Románia esetében, ahol az országra a nemzetközi hitelezők részéről nyomás nehezedett a népszerűtlen lépések elfogadása végett, a nemzetközi tanácsoknak ellenálló vagy azokkal ellenszegülő politikai vezetők magukat a közérdek védelmezőiként, belföldi ellenfeleiket pedig félig-meddig árulókként tűntették fel. „De ennek a jelenségnek a legkiemelkedőbb példája Magyarország lehet, amelynek a „Nemzetek átalakulóban” (jelentésekben kimutatott) értékelése az EU-csatlakozás óta többet gyengült, mint bármelyik tagállamé, 2010-ben és 2011-ben érve el a legnagyobb hanyatlást” – mutattak rá az értékelés szerzői.
A jelentés szerintaz OrbánViktor vezette Fidesz arra használta fel parlamenti „szupertöbbségét”, hogy „növelje a politikai ellenőrzést több kulcsfontosságú intézmény, leginkább a bíróságok és a médiaszabályozó testület fölött”.
A FH rámutatott, hogy az új alkotmány a sarkalatos törvények kategóriájába sorolta a kultúra, a vallás, az erkölcs és a gazdaság ügyeit, beleértve olyan kérdéseket is, mint az államadósság és a nyugdíjak.
„A változások végeredményben rendkívül módon megnehezítik bármely jövőbeli kormányzat számára a Fidesz által létrehozott struktúrák és irányvonalak megváltoztatását” – írták a FH elemzői, hozzátéve: a kormánypárt folytatta az alkotmány „tetszése szerinti módosítását, hogy az megfeleljen rövid távú igényeinek”.
„A civil társadalom és a helyi demokratikus kormányzás terén 2012-ben történt leértékelésével Magyarországnak a demokrácia-pontszáma közelít a konszolidált demokráciák és félig konszolidált demokráciák közötti határhoz, ahhoz a kategóriához, amely Bulgáriát és Romániát, valamint a jobban teljesítő balkáni államokat foglalja magában” – figyelmeztetett a FH jelentése.
A jogvédő szervezet ugyanakkor ismételten méltatta azt a javulást, amelyet a 2011-ben és 2012-ben elfogadott, legvitatottabb jogszabályi változásoknak az Alkotmánybíróság általi elutasítása eredményezett.