Bajok vannak a kutatási és fejlesztési pénzek hasznosításával

Bár az utóbbi néhány évben jó néhány száz milliárd forint támogatás jutott kutatásra, fejlesztésre és innovációra Magyarországon, a fő profiljukként valamilyen kutatási tevékenységet megjelölő vállalkozások pénzügyi eredményeiben viszont ennek nincs nyoma – állítja Hantos Zoltán, az Opten céginformációs szolgáltató vezető munkatársa.

Tudományos kutatással, fejlesztéssel foglalkozó cégek Magyarországon

A kutatással foglalkozó hazai vállalkozások árbevétele a 2014-i 274 milliárd forintról, 2015-ben 340 milliárd forintra ugrott ugyan, viszont 2016-ban 305 milliárd forintra csökkent. Ezzel párhuzamosan a működő vállalkozások száma 19-cel csökkent 2014–15-ben. Jó hír viszont, hogy az alkalmazotti létszám ezzel ellentétben mindhárom évben nőtt a megelőző évhez képest. A szektor cégfluktuációs indexe (CFI), amely az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát méri az időszak elején rendben működőkéhez, az országos átlagnál (10–11%) némileg alacsonyabb, bár növekvő tendenciát mutat. (2014: 8,08%, 2015: 8,61%, 2016: 9,76%). A megkezdődött felszámolási eljárások aránya, ugyanakkor rendkívül alacsony (1% alatti), a végelszámolási eljárásoké szintén csekély, végig 2,5% alatt maradt a vizsgált 3 éves időszakban.

Természettudományi, műszaki kutatással és fejlesztéssel foglalkozó cégek Magyarországon

Társadalomtudományi és humán kutatással és fejlesztéssel foglalkozó cégek Magyarországon

A vizsgált cégek csaknem háromnegyede természettudományi és műszaki kutatással foglakozik, a többi 27,02% a társadalomtudományi és humán kutatást végző vállalkozás. Árbevétel tekintetében a természettudományi és műszaki kutatással foglakozók adják az összes árbevétel 83,69%-át és az alkalmazotti létszám 82,79%-át. Ehhez képest a humán területen kutató cégek teljesítménye elenyésző. A CFI-index a reálterületen kutató cégek esetében az országos átlag közelében alakult, 2016-ban 10,66%-on állt, a humán területen jóval ez alatti (7,31%)   

A kutató cégek jórészt a mikro- és kisvállalkozások köréből kerülnek ki. A 100 millió forint árbevételt el nem érők adják a működő vállalkozások 66,96%-át. Részesedésük a szektor össz-árbevételéből 2016-ban csak 8,81%, miközben az összes alkalmazotti létszám 27,41%-val rendelkeznek. A 100–1000 millió forint közötti árbevételű vállalkozások száma tavaly 260 volt; ők összesen 84 milliárd árbevétellel a szektor teljesítményének 27,65%-át adták, a dolgozó létszám tekintetében részesedésük 26,20%-ra rúgott. Tavaly 45 olyan kutató cég működött, melynek nettó árbevétele meghaladta az 1 milliárd forintot. Ők adják a szektor összárbevételének 63,52 és az alkalmazotti létszám 43,77%-át.

A cégek működését vizsgálva megállapítható a közép-magyarországi régió nyomasztó túlsúlya. A vizsgált cégek 60,47%-a működik a fővárosban és Pest megyében. A központi térségben keletkezik az ágazat bevételeinek több mint 81,1%-ka. A központi régió után következik a dél-alföldi régió, a többi messze lemaradt.

A tudományos kutatással, fejlesztéssel foglalkozó cégek teljesítménye régiós bontásban (2016)