Bár az uniós gazdaság elkerüli a recessziót, maradnak nehézségek 

Csaknem esztendővel azután, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen, az Európai Unió gazdasága az ősszel előre jelzettnél kedvezőbb állapotban lépett át 2023-ba. A téli időközi előrejelzés az EU-ra vonatkozóan 0,8%-ra, az euróövezetre vonatkozóan pedig 0,9%-ra emeli a növekedési kilátásokat. Szűken bár, de várhatóan mindkét terület elkerüli az év elejére várt technikai recessziót. Az előrejelzés némileg csökkenti a 2023-ra és 2024-re vonatkozó inflációs kilátásokat is.

Az ellenszél azonban továbbra is erős. A fogyasztók és a vállalkozások változatlanul magas energiaárakkal szembesülnek, és a maginfláció (az energia és a feldolgozatlan élelmiszerek nélkül számított infláció) januárban még mindig nőtt, ami tovább rontotta a háztartások vásárlóerejét.

A Magyarországra vonatkozó gazdasági előrejelzés

Ahogy a gazdaság fokozatosan alkalmazkodik a magasabb energiaárakhoz, a gazdasági növekedés az idén várhatóan visszafogott marad. A magánfogyasztás az előrejelzések szerint csökkenni fog az év kezdetén, mivel a magas infláció leszorítja a háztartások vásárlóerejét. Arra lehet számítani, hogy a beruházások mértéke is visszaesik a gyengébb kereslet, a növekvő hitelfelvételi költségek és a költségvetési konszolidációs erőfeszítések miatt. A lakásügyletekre és a hitelnyújtásra vonatkozó mutatók az ingatlanpiac szűkülésére utalnak, ami várhatóan további visszaesést okoz az építőipari tevékenységekben is. Az exportnövekedés az előrejelzések szerint a külső kereslettel párhuzamosan lassul, az import mértéke várhatóan még inkább csökken – ahogy a belföldi energiakereslet igazodik a magasabb árakhoz. A külső egyenleg így előreláthatólag javulni fog, amit az is alátámaszt, hogy a várakozások szerint a 2022-i szinthez képest csökkenni fognak a nyersanyagárak. Az infláció csökkenésével és a külső kereslet élénkülésével a gazdasági növekedés fokozatosan javulni fog az előrejelzés által átfogott időszakban. A reál-GDP növekedése az előrejelzések szerint a 2022. évi 4,9%-ról 2023-ban 0,6%-ra lassul, ahonnan 2024-ben is csak 2,6%-ra emelkedik vissza.
A harmonizált fogyasztói árindex alapján mért infláció (HICP-infláció) 2022 decemberében 25%-ra nőtt. A maginfláció szintén tovább emelkedett, tükrözve a növekvő termelési költségekből, a forint leértékelődéséből és a 2022-ben több ágazatot is érintő közvetett adóemelésekből eredő széles körű árnyomást.

A magasabb költségek és adók továbbgyűrűző hatása várhatóan az idén is érezhető lesz, a (harmonizált fogyasztói árindex, azaz) HICP-infláció az előrejelzések szerint a tavalyi 15,3%-os éves átlagról 2023-ban 16,4%-ra emelkedik. A központilag meghatározott lakossági energiaárak 2022. augusztusi emelkedése és az üzemanyagár-plafon 2022. decemberi kivezetése várhatóan közel 4 százalékponttal növeli az idei éves átlagos inflációt. Amint az árszint igazodik a magasabb költségekhez, az infláció 2024-ben várhatóan 4%-ra csökken, amit a nyersanyagárak feltételezett mérséklődése és a fogyasztói kereslet változatlan gyengesége támaszt alá.
Magyarország gazdasági kilátásai továbbra is érzékenyek a globális befektetői hangulatra. Az ország különösen ki van téve az energiaárak változásainak és az esetleges energiaellátási zavaroknak is, mivel nagy mértékben függ az energiaimporttól, és rövid távon csak korlátozottan képes diverzifikálni az energiabehozatalát. Az inflációs kockázatok felfelé mutatnak, mivel az inflációs várakozások magas szinten állandósulhatnak.

A Bizottság a megújuló hidrogénre vonatkozó szabályokat állapít meg 

Az Európai Bizottság ma elfogadott két, a megújulóenergia-irányelvben előírt, felhatalmazáson alapuló jogi aktust, és ezzel részletes szabályokat javasolt annak meghatározására, hogy mi minősül megújuló hidrogénnek az EU-ban.

Ezek a jogi aktusok hidrogénre vonatkozó átfogó uniós szabályozási keret részét képezik, amibe beletartoznak az energiainfrastruktúra-beruházások és az állami támogatási szabályok csakúgy, mint a megújuló hidrogénre vonatkozó, az ipar és a közlekedési ágazat által kötelezően elérendő célok. Az új jogszabályok biztosítani fogják, hogy a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok olyan villamos energia felhasználásával készüljenek, amelyet megújuló forrásokból állítottak elő.

Az első felhatalmazáson alapuló jogi aktus meghatározza, hogy a hidrogén, a hidrogén alapú üzemanyagok vagy más energiahordozók milyen feltételek mellett tekinthetők nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagnak, a második jogszabály pedig módszertant ír elő az ilyen üzemanyagok teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátásának meghatározására vonatkozóan.

A két jogi aktus összefügg egymással, és mindkettő szükséges ahhoz, hogy az ilyen üzemanyagokat beszámítsák a tagállamok megújuló energiára vonatkozó célértékébe. E jogszabályok biztonságot nyújtanak a befektetők számára a szabályozás tekintetében, ami azért is fontos, mert az EU arra törekszik, hogy – a REPowerEU tervben előirányzottaknak megfelelően – a megújuló hidrogén EU-n belüli előállítása és importja is elérje a 10-10 millió tonnát.