Hosszú évekig, szilveszterkor meg farsangkor kesztyűs kézzel bántak a hatóságok a randalírozókkal. 2023-ban azonban a jelek szerint új korszak kezdődik a német fővárosban – és bizonyára másutt, a többi tartományban is, ahol ez szükséges. (A nyitó képhez: a felvétel 2022 szilveszter éjszakáján készült Berlin-Charlottenburgban; foto: cicdero.de)
Heves bírálatok kereszttüzében álltak és állnak a szövetségi köztársaság bűnüldöző szervei. Míg a szomszédos Franciaországban az utcákat ellepő sárgamellényes tüntetőknek/rendbontóknak vízágyukkal, tömött sorokban lecövekelt egységekkel kellett és kell szembenézniük, a német zavargások elkövetői szilveszterkor kedvükre borogathatták föl az autókat, törhettek-zúzhattak, gyújtogathattak. Nem ismeretlen máshol, Kelet felé sem az efféle féktelenség, ám az, ami most a világ negyedik legnagyobb gazdaságának fővárosában történt, sokkolta az egész világot. A hatóságok szerint sem hasonlíthatók a támadások a múlt évekhez.
Berlin Schönefeld városrészében például különböző színezetű csoportok egymást támadták petárdákkal, majd a rendőröknek és a tűzoltóknak estek.
Még ha csak petárdákat durrogtattak volna, és – szokás szerint – egyéb hangoskodással köszöntötték volna az új év beköszöntését, napirendre lehetne térni a történtek fölött. Ám merőben új elem volt ezekben a zavargásokban a nyílt támadás rendőrök és segélyszolgálati munkatársak ellen. Berlinben másfél tucatnyi egyenruhás sérült meg, az anyagi kár milliós nagyságrendű – euróban. A több mint száz őrizetbe vett személyt időközben szabadlábra helyezték, a vizsgálatokat követően azonban súlyos büntetésre számíthatnak.
A közösségi oldalakon keringő videók arról tanúskodnak, hogy az elkövetők a pirotechnikai eszközöket, a petárdákat szinte fegyverként használták. Nem saját szórakoztatásukra durrogtattak, hanem azért, hogy másokat riogassanak és tüzet okozzanak. Az egyik felvételen például poroltót dobnak egy mentőautóba, a másikon pedig valaki pisztollyal lövöldöz egy rendőrautóra.
Új elem a híradásokban, hogy a német tudósítók – a múlt években gyakorolt óvatoskodásoktól eltérően – nem hallgatják el a migrációs hátteret. Hiszen kétségtelen: e „háborús jelenetek” elkövetőinek többsége jövevény, bevándorló. Mint például az a férfi, aki – miközben pisztollyal hadonászik – büszkén mutatja a kamerának a kétfejű sast, az egykori Jugoszlávia albánok lakta területének szimbólumát.
A német sajtókódex azt ajánlja, hogy csak „indokolt” esetben essék szó a származásról, ám az mindenképpen magyarázatra szorul, hogy valaki miért hadonászik efféle idegen jelképekkel. Pláne akkor érdemes firtatni a származást, ha egyre nyilvánvalóbb az elkövetők integrációs deficitje, másfajta kulturális háttere.
Berlin Neukölln kerületében elfogyott a türelem. Az ott élők többsége egyre határozottabban sürgeti az állam erősebb jelenlétét, és keményebb fellépést szorgalmaz a szélsőségesekkel szemben. Mind többen szeretnék, ha országos vitákat rendeznének a Németországot elárasztó „új típusú erőszakról”.
Az agresszív berlini, hamburgi és lipcsei összecsapások a politikusokat is megdöbbentették. Nancy Faeser belügyminiszter „súlyos börtönbüntetéseket” akar kiszabatni, a rendőrök pedig a mostaninál szigorúbb törvényeket sürgetnek.
A német sajtó hangvétele azért is változott meg, mert a tények bizonyító erejűek. Szilveszter éjszakáján az elkövetők csaknem kivétel nélkül fiatal férfiak voltak, és közöttük aránytalanul nagy számban migrációs hátterűek. Olvasható olyan vélemény is, hogy az események „a párhuzamos társadalmak néhány leendő vezetőjének hatalmi demonstrációt” sejtetik.