Kiadós elemzésben tálalta a Nasdaq az egyre súlyosbodó magyar inflációt a Reuters tudósítása alapján, ugyanis az éves pénzromlás már meghaladta a 21%-ot, a maginfláció pedig még ezt is: 22,3%-ra emelkedett. Mindez hosszú időre nyomás alá helyezi a magyar gazdaságot, és az infláció növekedése aligha áll meg.
A makacs infláció kezelése kihívás a Magyar Nemzeti Bank számára, ami szeptemberben bejelentette, hogy véget vet a kamatemelési ciklusnak, látva a forint súlyos értékvesztését. Azóta az élelmiszerárak 40%-kal, közöttük például a tojásé és a kenyéré is csaknem 90%-kal növekedett, a lakossági energiaárak pedig 64,4%-kal. Az MNB mindent megtesz az infláció féken tartásáért – ígérte a bank elnöke. A hírrel a többek között a kínai állami tv is foglalkozott.
Ne dőljenek be Orbán ígéreteinek, mert csak becsapja magukat! – ezt kérik a magyarországi korrupcióellenes civil szervezetek az Európai Uniótól, amelyik számtalanszor elmulasztotta szankcionálni a magyar jogállami normasértéseket, s most megint ott tart, hogy mégsem vonja meg Orbánéktól az uniós forrásokat, mert reformokat ígértek – írja a Politico. Szakértők és civil aktivisták nem tartják sem megfelelőnek, sem elegendőnek az ígéreket ahhoz, hogy megállítsák a korrupciót és a demokrácia felszámolását. Csalódottak, mert mintha Brüsszel feladta volna ezt az egyedülálló lehetőséget a változtatás kikényszerítéséhez.
A K-Monitor igazgatója, Léderer Sándor ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy miután a korrupció olyan mélyen beágyazódott a rendszerbe, elég nehéz elképzelni, hogy a politikának ezen szintjén bárki képes lenne komolyan felvenni a harcot a korrupcióval. Ugyanakkor elismerte, hogy soha nem volt ilyen erős nyomásgyakorlás a magyar kormányra, ami ki tudott volna kényszeríteni ennyi törvényi, illetve intézményi változtatást.
A civilszervezetek közös álláspontja szerint a reformok előkészítésekor arra különösen vigyázott a kormány, hogy az illiberális rendszert alapjaiban ne rendítse meg. Brüsszel fejére olvasták a civilek, hogy eddig nem tett lépéseket a Versenyhivatal és az Állami Számvevőszék működésének helyre tételére. Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke megjegyezte, hogy független igazságszolgáltatás nélkül semmilyen korrupcióellenes intézkedés sem lehet hatékony, és nem fogják egyik napról a másikra szavatolni az intézmények függetlenségét azok, akik maguk döntötték be a rendszert.
Az Európai Bizottság emailben üzente meg, hogy a jogállamiság helyreállítására vonatkozó tételeket egyenként nem minősíti, és nem nevesíti azokat az eszközöket sem, amikkel visszatartja a költségvetési támogatásokat. Viszont november 19-e után átfogó választ ad a reformok megítéléséről.
Amint elolvastam ezt a tudósítást, megjelent egy újabb hír a Politicon, folytatásaként az előzőnek: a német kormánykoalíció arra kérte Olaf Scholz kancellárt, hogy csak akkor egyezzék bele a támogatások odaítélésébe, ha a magyar kormány bizonyítani tudja: tényleg komolyan veszi a demokrácia visszaépítését. Az SPD, a Zöldek és a Szabad Demokraták Pártja a Bundestagban igyekezett meggyőzni erről a kancellárt, javaslatot nyújtott be a törvényhozáshoz, amiről állítólag ma fognak szavazni.
Az indítvány, amit megszerzett a Politico, úgy fogalmaz, komoly aggályok vetődtek fel a magyar kormány politikai szándékait illetően arról, hogy a tervezett reformok csak papíron léteznek majd, de nem fogják megvalósítani őket. Mondhatnók: semmi kétség afelől, hogy az indítványt hamarosan megszavazzák, amit minden bizonnyal nem hagy és nem is hagyhat figyelmen kívül a kancellár, hiszen saját kormányának pártjai kezdeményezik. Ezenfelül az Európai Bizottságot is felszólítják: győződjék meg arról, hogy a reformígéretek teljes mértékben kezelni képesek a jogállami normasértéseket és hiánytalanul megfelelnek az uniós feltételeknek. A támogatásokon nemcsak a 7500 millió eurós hétéves költségvetési, hanem a covid utáni helyreállításai alapok pénzeit együttesen értik. Eddigi információk szerint a minősített többséget igénylő európai tanácsi döntés tekintetében elég elszánt Hollandia, Belgium, Írország, és ha Németország hasonlóan kritikusan állna hozzá, akkor valóban meg lehetne vonni a támogatásokat Magyarországtól. A cikk emlékeztet arra, hogy októberben Orbán Scholznál járt, hogy érdekeit érvényesítse nála.
Dánia, Német-, Cseh- és Magyarország is tagadja, hogy információja lett volna az ukrán fegyvercsempészetről – írja a Ukrainan News. Nem tudnak arról, hogy az Ukrajnának juttatott nyugati fegyvereket meglovasították volna. A cseh rendőrség sajtószolgálata tagadta először, hogy erről tudomása lenne, s ezt tette a magyar hatóság is, amelyik a tudósítónak megjegyezte, hogy az ukrajnai háború nem tette szükségessé a magasabb biztonsági fokozat bevezetését (akkor meg miért van szükség veszélyhelyzetre? – a szerk. megj.), Németország szerint pedig az állításnak köze sincs a valósághoz.
A finn hatóságoknak jutott először a tudomására a fegyvercsempészet, ugyanakkor úgy tudni, hogy az illegális fegyverek végül a finn maffiánál kötöttek ki. Azonban később a finn nyomozóhatóság maga ismerte be, hogy nem igaz az Ukrajnából szerzett értesülés: itt valamiféle totális félreértésről van szó.
A nemzetközi sajtószemle alábbi részének forrása: www.muosz.hu:
Euobserver Magyarország beintett az EU tervének, hogy a közösség kölcsönfelvételből teremtse elő az Ukrajnának szánt 18 000 millió eurós támogatást. A Bizottság arra készül ugyan, hogy Kijev hamar megkapja a mintegy 1500 milliós első részletet, ám a magyar ellenállás láttán a költségvetésért felelős biztos már azon humorizált, hogy a Fidesz könyvet írhatna arról, miként kell barátokat szerezni. Hahn gunyorosan hozzátette: biztos abban, hogy a 2. részből kiderül a megoldás.
Magyar részről rossz néven veszik, hogy az Unió még mindig nem fizette ki a járványalapban bent ragadt ezermilliókat, mert gondjai vannak a korrupcióval. Nagyon úgy tűnt föl, hogy Varga Mihály két napja a pénzkérdést összekötötte az ukránok megsegítésével. Azt is megeresztette, hogy a magyar hatóságok eddig egymillió ukrán menekültet fogadtak, ám az illetékes ENSZ-szervezet szerint közülük csak 31 ezren kértek menekültstátuszt.
A tervezett hitelből egyébként Magyarországra évente 6 millió eurónyi kamat jutna, de Hahn szerint sok idő nincs totojázni, mert már januárban utalni szeretnék az első tételt. Bizottsági társa, Dombrovskis azt hangsúlyozta, hogy nem lehet bizonytalanságban hagyni Ukrajnát a segítség dolgában, ezért intenzív egyeztetésre van szükség a magyarokkal is.
The Guardian Lejárató kampányba kezdett a kormánypárti magyar sajtó két bíró ellen, miután azok a szakmai képviselet vezetőjeként találkoztak a budapesti amerikai nagykövettel. A bírói testület illetékesei azonban a megtámadottak segítségére siettek, mert a tanács jó egy évtizede azért küzd, hogy szavatolja az igazságszolgáltatás önállóságát. Politikai kinevezettek ugyanis mind fontosabb posztokhoz jutnak a bírósági rendszerben.
Az egész ügy megint csak azt bizonyítja, hogy nyomás nehezedik a bírákra, és mekkora hatalma van a Fidesz közeli médiának. Az egyik érintett, Vasvári Csaba úgy nyilatkozott a brit újságnak, hogy nem bírókként keresték fel az amerikai misszió első emberét, hanem egy alkotmányos testület megbízottaiként. Egyébként pedig az egyeztetést a diplomata kezdeményezte.
A követség különben válaszul olyan képeket tett közzé, amelyeken mások társaságában a még fiatal Orbán látható, amint tárgyal az amerikai legfelső bíróság egyik tagjával. Egy másik fotón pedig az akkori budapesti nagykövet, a Trump által kinevezett David Cornstein ült le Handó Tündével, a kormányfő fő szakmai szövetségesével, a bírói hivatal volt elnökével, aki a miniszterelnök legidősebb lányának keresztanyja.
The Wall Street Journal A jobboldali lap vezércikke egyértelmű kudarcnak minősíti a republikánusok választási mérlegét. Mint írja, a párt hatalmas lehetőséget szalasztott el, viszont arra kell számítani, hogy mostantól nagy fennakadások lesznek a törvényhozás, illetve a kormányzat munkájában. A kongresszus pont olyan megosztott, mint az ország. Bár a szenátusi verseny még nyitott, de a képviselőházban a jelek szerint kötőfékre veszik a haladó demokratákat.
Az ellenzék ugyanakkor joggal csalódott, de ezt csakis magának köszönheti. A szavazók mintegy 70%-a ugyanis kinyilvánította, hogy elégedetlen a fennálló hatalommal, ám ez csak akkora előnyhöz volt elegendő az alsóházban, hogy azt két év múlva könnyen megfordíthatják a demokraták. Ugyanakkor milliók túlságosan is szélsőségesnek véltek egy sor konzervatív jelöltet, a pártot nem tekintették alternatívának.
Néhány államban az abortusz megszigorítása ütött vissza, de ennél még nagyobb tévedésnek bizonyult, hogy túl sok volt pocsék kiválasztott, aki inkább Trumpnak udvarolt, semmint az embereknek. Táplálták az egóját, amikor azt szajkózták, hogy az ellenfél ellopta a 2020-i választásokat. Ugyanakkor nem tudtak mit mondani arra a demokrata érvre, hogy a republikánusok a demokráciát veszélyeztetik.
A jobboldalon a floridai kormányzó a legnagyobb nyertes. Vegyíti a reformpopulizmust és a vezetői hozzáértést, ezzel pedig megmutatta, mikét kell többséget szerezni egy korábban billegőnek számító államban. A demokraták viszont elkövethetik a hibát, hogy nagy örömükben figyelmen kívül hagyják a tömegek elégedetlenségét.
Ha a republikánusok behúzzák a képviselőházat, akkor két évre meghalt Biden programja. Lehetséges persze kompromisszum a védelmi kiadások, Ukrajna, a bevándorlás kérdésében, az elnök nem szeretne jövőre gazdasági visszaesést. Ehhez a demokraták baloldalához kellene fordulnia. Tudja persze, hogy Trump jóval népszerűtlenebb nála, ezért le tudja győzni, ha a demokraták egységesek. Viszont: ha nem jut előbbre a gondok megoldásában, akkor a polgárok olyan vezetők kereshetnek, aki többet tud ígérni nekik.
The Washington Post/Bloomberg Elmaradt ugyan a republikánus cunami, de Amerika Weimarja jöhet, ha a társadalom pozitív erői tétlenül nézik, mit művel Trump. Éppen a volt elnök hozzáállása miatt a kommentár elismeréssel adózik a brazil államfőnek, aki kétnapos hallgatás után elismerte vereségét, és ily módon jó példával szolgált azoknak a hazafiaknak, akik másutt küzdenek a demokráciáért, de legelőször is a tisztességes amerikai republikánusoknak.
A brazil politikus is populista, aki olyanoktól vett át ötleteket, mint Trump és Orbán. De a gesztusa megerősítette a demokráciát, legalábbis egyelőre. Nem biztos, hogy az USA két év múlva ugyanígy képes lesz hitet tenni az értékei mellett. 2020-ban a megbukott elnök és talpnyalói összehangolt kísérletet tettek, hogy hazugságokkal, megfélemlítéssel, csalással és erőszakkal kétségbe vonják egy törvényes választás eredményét. Hogy nem sikerült a puccs, az annak köszönhető, hogy volt elég illetékes, elsősorban az ellenzéki pártban, aki ragaszkodott az igazsághoz.
De lehet, hogy legközelebb már nem sikerül nekik. Elképzelhető, hogy az USA 2024-ben alkotmányos válság felé közelít, ami valójában nem más, mint kisebb fokú polgárháború. Ám még lehet tenni e lidércnyomás elkerülésére, noha az intézmények hanyatlása a Weimari Köztársaságot idézi. De már megtört az erőszak tilalmának tabuja és a politika egy része cinikus módon feladta az igazságot. Márpedig: ha nincs egyetértés a tényekben, akkor megkérdőjelezhetjük a bíróságok ítéleteit, bármely intézmény törvényességét.
Ilyen körülmények között a gonosz sikeréhez elég az is, ha a jó emberek nem csinálnak semmit. Ez esetben a hanyatló demokráciák polgárai alvajáróként gyalogolnak a zsarnokság felé. Ám még nem jutottunk el odáig. A történelemben előfordult már, hogy a tömegek túlléptek pártszimpátiájukon, ellenálltak a közöny vagy a hatalom kísértésének és engedelmeskedtek a kötelesség hívásának. Ezt csinálta Bolsonaro és sok amerikai is megteheti.
The Washington Post Bár végeredmény még nincs, a szerkesztőségi állásfoglalás úgy ítéli meg, hogy a republikánusok elmaradtak a várakozásoktól. A jó hír azonban az, hogy veszítettek, méghozzá nagy arányban azok a radikálisok, akik kétségben vonják a választás eredményét. A mérleg vegyes, de azért jól kiviláglott, hogy az amerikaiak nem kérnek a szélsőségből.
A következmény az, hogy olyan vezetők szállnak versenybe két év múlva a kulcsállamokban, akik tisztában vannak a realitásokkal, ezért sokkal nehezebb lesz Trump vagy bárki más számára, hogy megfirkálja a demokratikus folyamatokat. Ugyanakkor minden félelem ellenére, elmaradt a politikai erőszak. És feltűnő, hogy hány vesztes ismerte el tisztességesen a fiaskót.
A reménykeltő elemek azonban nem indokolják az engedékenységet. A friss exit pollok azt tanúsítják, hogy a szavazópolgárok egyharmada még mindig szentül hiszi: törvénytelen volt Biden két évvel ezelőtti sikere. Ezért a tagállamokban áldozni kell a még megbízhatóbb választási rendszerre, a felvilágosításra, a választási segéderők felkészítésére, valamint a biztonságra.
A kongresszusnak pedig felül kell vizsgálnia a választási jogot, nehogy a vesztesek alkotmányos puccsal próbálkozzanak. De ezúttal a demokrácia és a józan ész fontos sikereket ért el. Megkönnyebbülhetnek az amerikaiak.
Die Welt A választás napja katasztrófát hozott Donald Trumpnak. Elmaradt a várt, földcsuszamlásszerű győzelem. Sokan a volt elnököt teszik felelőssé a republikánusok részéről érzett vereségért. A trumpizmus azonban még nem tűnt le a színről, de a szavazópolgárok két döntése mutatja, mennyire meggyengült. Az egyik az, hogy Pennsylvániában a demokrata rivális elhódította a szenátusi helyett, mert ez döntő lehet, hogy a kormánypárt kezében maradjon a felsőház.
A másik viszont az, hogy Floridában nagy sikert aratott a republikánus kormányzó, jóllehet Trump keményen fúrta a kampányát. Így most a helyi vezető a legfőbb pártbeli kihívónak számít a konzervatív elnökjelöltségért folyó harcban.
Bár az eredmények még nem véglegesek, de nagyon úgy látszik, hogy a demokraták megtartják a többséget a szenátusban. Pedig úgy volt, hogy az ellenfél lesöpri őket a pályáról. Ám rengeteg olyan jelöltjük vesztett, aki közel áll a volt elnökhöz. De nagyon az látszik, hogy a baj éppen Trump miatt ütött be, mivel elriasztja a független választók fontos rétegét. A politikus már három kudarcot könyvelhet 2018 óta és úgy tudni, hogy pártján belül nagy a felháborodás miatta.
A vezetők nem mondják ki nyíltan, de nem szeretnék, ha jövő kedden bejelentené, hogy indul a Fehér Házért. Az a véleményük ugyanis, hogy mindent újra kell kezdeni, le kell zárni a Trump-korszakot, csak ez esetben van a pártnak esélye. Kérdés, miként reagál a bázis, mert ott még sok rajongója van a korábbi elnöknek.
Die Welt Eddigi legmegalázóbb vereségét szenvedte el az orosz államfő Herszonnál. Putyin heteken át hadakozott az ellen, hogy feladja a Dnyepertől nyugatra eső területet, ám Moszkva most kénytelen volt bejelenteni a visszavonulást. De hát most már az orosz vezetés is belátja, hogy nem tudja tartani az ottani állásokat és ez súlyos kudarc a számára.
Igencsak valószínű, hogy az oroszok még okoznak gondokat az ukránoknak, amikor azok ismét birtokba akarják venni a körzetet, például úgy, hogy csapdaként aknákat hagy hátra, vagy tőrbe csalja az érkező egységeket. Ezzel együtt aligha kétséges, hogy az orosz megszállás napjai meg vannak számlálva azon a vidéken. Inkább az bizonytalan, mennyire lehetséges a rendezett távozás. Ideértve, hogy az oroszok magukkal tudják-e vinni a nehézfegyverzetet a folyó túlpartjára, és hogy közben az ukránok mekkora veszteségeket mérnek rájuk.
Kijev és Harkiv után Moszkva már harmadszor szerepel le, csak ez most minden eddiginél fájóbb Putyin számára. Egyrészt azért, mert a Dél stratégiailag fontos, arra vezet az ukrán export fő szállítási útvonala. És ez volt az egyetlen körzeti nagyváros, amelyet az agresszorok képesek voltak kézre keríteni. Pedig pár hete Oroszország a saját részének nyilvánította.
Az elnöknek odahaza meg kell magyaráznia, miért ad fel harc nélkül valamit, amiről a propaganda gépezete szüntelenül azt harsogta, hogy az immár örök időre orosz terület. De a pofon azért is fájó, mert jelképezi az orosz hadvezetés hatalmas csődjét. Az ukránok egyszerűen túljártak az ellenség eszén. És látni, hogy minden csapaterősítés dacára az oroszok még ezt a frontszakaszt is képtelenek megvédeni. Vagyis hadseregük már a 2. ponton omlik össze.
Jellemző ugyanakkor, hogy a megfutamodás hírét a katonai vezetés jelentette be, pedig a döntést nyilvánvalóan Putyin hozta meg. Csak ő mindig másokra keni, ha kátyúba viszi a taligát.