Elképesztő cikkáradat taglalja a Magyarországnak szánt uniós pénzek sorsát. Egyre nyilvánvalóbb ugyanis, hogy a covid névvel illetett helyreállítási alapot odaítéli Brüsszel az Orbán-kormánynak, viszont a kohéziós alapok, azaz a szokásos hétéves költségvetés hátralévő öt évében a hazánkra jutó rész kétharmadát visszatartja.
A Die Welt viszont úgy tudja, hogy még a covid-alap odaítélését sem tanácsolja majd az uniós pénzügyminisztereknek, mert így akarja megvédeni az európai adófizetők pénzét a magyar korrupciótól. Tehát egyrészt 7500 millió euróról, másrészt 5800 millió euróról van szó, ami összességében a magyar bruttó hazai termék 10%-a. Az EB elnökét, Ursula von Der Leyent ugyanis nem győzte meg az Orbánék által megfogalmazott 17 reformintézkedés, amivel meg lehetne akadályozni a magyar kormány további korrupcióját, pontosabban azt, hogy az ezermillió eurók egy része Orbán barátaihoz és családjához vándoroljon – írja a Die Welt.
Az Európai Unió most már határozottan eltökélte: eljár el Orbánnal szemben – írja a Süddeutsche Zeitung. A Strasbourgban keltezett cikk, ahol ezen a héten az Európai Parlament ülésezik, belső információkra hivatkozik, amikor azt írja, hogy nem kielégítőek a magyarok korrupcióellenes intézkedései, ráadásul sok minden hiányzik is belőlük. Az Európai Bizottság döntése a pénzek Budapestnek ítéléséről a jövő szerdán várható.
Ugyanakkor a lap szerint korántsem biztos, hogy meglesz a minősített, azaz nagyjából kétharmados többség, amikor december 6-án a pénzek megvonásáról vagy odaítéléséről döntenek az Európai Tanács pénzügyminiszterei, azért, mert attól tartanak, akkor a saját országukban is előveszik, és büntetik a korrupciót, illetve adott esetben a megvonás mértékét is enyhíthetik. Áthidaló megoldás is körvonalazódik: nem adják ugyan oda Budapestnek a támogatásokat, ám bizonyos határidőket szabnak a reformok teljesítésére, s Magyarország csak apránként, a jogállam fokozatos visszaállításának arányában jut forráshoz.
Lengyelország példája az irányadó ebben. Júniusban feltételes megállapodás született a bizottság és a kormány között, azonban egyelőre egyetlen eurocentet sem érdemel ki Lengyelország a teljesítések hiányában.
Az angol nyelvű újságokban, továbbá hírügynökségi híradásokban – Bloomberg, Reuters – élénken foglalkoznak Orbán sáljával, és így árazzák be irredenta politikáját. A cseh kormányfő, Petr Fiala a Reutersnak is elmondta, hogy a Visegrádi 4-ek kormányfői találkozóján fel fogja hozni ezt a témát. A szlovák külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy 1939-ben is ilyen, illetve ehhez hasonló nacionalista törekvések vezettek a háborúhoz, s most, az oroszok Ukrajna elleni háborújának oka is ugyanez volt.
A Times of Israel, a The Times, a Guradian, a Daily Mail, az Independent és más lapokban megjelent cikkek vesézik ki Orbán revizionizmusát. Ukrajna kedd óta várja a magyarázatot a nagymagyarországos sálra, de mind ez ideig nem kapta meg. A román külügyminisztérium közleményt adott ki: nem tűrik Orbán revizionista megnyilvánulását.
Az inflációt használja fel Orbán arra, hogy kiszorítsa a külföldi élelmiszerláncokat Magyarországról – írja a Stern. Tény, hogy keményen sújtja az infláció Európát, Magyarországot pedig különösen. Az uniós inflációátlag nem éri el a 10 százalékot, Németországban, igaz, kicsit magasabb, de még nem 11 százalék. Nálunk viszont a maginfláció a 23%-ot is meghaladja. Orbán Viktor úgy gondolja, hogy ezt ellensúlyozandó a nagy külföldi szupermarketeket bünteti, s közben a magyar kistermelőknek kedvez, hisz’ a piacokon nem kötelező az ársapka alkalmazása.
A Bloomberg számításait is beveszik cikkbe, ami szerint az egész EU-ban Magyarországon emelkedtek a legmagasabbra az élelmiszerárak. És amit hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az ársapka-politikát már 2021 őszén – az oroszok ukrajnai agressziója, háborúja előtt – bevezette a kormány. Idézi a Politico cikkének egy passzusát is, ami szerint a 100 000 millió forintnál nagyobb árbevételű szupermarketek kötelesek a termékeiket az államnak beszolgáltatni – mintegy adományként – vagy karitatív célra felajánlani a szavatosság lejárta előtt 48 órával – emlékeztetnek a jogszabályra. Az emiatt is veszteségeket elszenvedő láncok között van az Aldi, a Lidl, az Auchan, a Spar, a Tesco.
A Sternnek névtelenül nyilatkozó céges szóvivők részletezték, milyen hátrányos megkülönböztetést alkalmaz velük szemben a magyar kormány, idesorolva az extraprofit megadóztatását is. Ha az EU beavatkoznék, mert törvényellenesnek tartaná, mondjuk, az ársapkát, akkor Orbán könnyen visszavágna a szokásos szövegével, hogy a legnagyobb válság idején Brüsszel az áruházláncok oldalára áll. Lázár János pedig arról beszélt nem egyszer, hogy Magyarországon csak magyar szupermarketeknek kellene lenniük.
A nemzetközi sajtószemle alábbi részének forrása: www.muosz.hu
Politico A portál bizalmas forrásból úgy értesült, hogy Ursula von der Leyen a legfontosabb biztosokkal már tegnap egyeztette, merre vezet tovább az út a magyar támogatások ügyében, miután a Bizottság azt szeretné, ha Magyarország nem csúsznék még jobban vissza a demokráciát illetően. Eszerint a végleges ajánlást a jövő héten öntik formába az egész Bizottság bevonásával, de a lényeg, hogy ezermilliók kerülnek veszélybe az Orbán-kabinet számára, mivel Brüsszel cseppet sincs megelégedve a magyar fél által kidolgozott 17-pontos reformcsomaggal.
Különösen az újonnan létrehozott integritáshatósággal van baja, megkérdőjelezi annak jogkörét és függetlenségét. Elégtelennek tartja a politikusok vagyonnyilatkozatának szabályozását, valamint azt is, hogy mit lehet tenni akkor, ha az ügyészség nem hajlandó nyomozást folytatni egy gyanús ügyben. Itt a tét 7500 millió euró a felzárkózási célokra a hosszú távú költségvetésből.
Az Európai Unió végrehajtó testülete ugyanakkor azt tartaná jónak, ha a pénzügyminiszterek rábólintanának a gazdasági segélyalap ezermillióinak elköltésére benyújtott magyar elképzelésre, ám addig egy fitying sem kelne útra az e forrásból rendelkezésre álló 5800 millióból, amíg a magyar vezetés nem hajt végre 27 ponton változtatást a jogállam visszaállítására. A miniszteri tanácsnak december 19-ig kell határoznia.
A lépés meglepetés, mert még a múlt héten is úgy volt, hogy lesz megegyezés. De most úgy áll, hogy az Európai Unió megdorgálja Magyarországot, amiért az nem teljesíti az ígéreteit. Így az EU kiköti, hogy a magyarok erősítsék meg az igazságszolgáltatás függetlenségét, valamint tegyék szigorúbbá a közösségi támogatások felhasználásának ellenőrzését.
Süddeutsche Zeitung A vezető német lap megerősíti az Frankfurter Allgemeine Zeitung értesülését, hogy fordult a kocka és a Bizottság mégiscsak komolyan gondolja a magyar kormány megbüntetését. Elégedetlen ugyanis azokkal az intézkedésekkel, amiket a tekintélyuralmi Orbán Viktor irányzott elő a jogállam megerősítésére, illetve a korrupció kiküszöbölésére. Ezért Brüsszel azt kívánja javasolni, hogy az EU fagyasszon be sok ezer milliónyi támogatást.
Legelőször is a felzárkózási alapból úszhat el 7500 millió euró. Ezért beavatott források szerint a biztosi testület a jövő héten azt javasolja hivatalosan, hogy tartsanak vissza egyelőre pontosan meg nem határozott összeget. De nem lesz egyszerű összehozni hozzá a kétharmadot, mert több kelet-, illetve délkelet-európai kormány fél, hogy egy nap ő kerül célkeresztbe a korrupciós aggályok miatt. Így azután nemigen szeretnének keménykedni. De azt megtehetik, hogy mérséklik egy bizonyos összeg befagyasztását.
Vagyis: a jelek szerint nem igazolódnak be a félelmek, hogy a Bizottság engedékeny lesz és ez nagyon is helyeslésre talál az Európai Parlament részéről. A képviselők éppen ma akarják határozatban pellengérre állítani a magyar vezetést a jogállami hiányosságok miatt.
Egyelőre bizonytalan a koronaalap 5600 milliójának a sorsa is. Annak kifizetését az EU attól kívánja függővé tenni, hogy a magyar fél teljesíti-e a korrupció, illetve a demokratikus normák ügyében előírandó részfeladatokat. De ettől még jóváhagyná a felhasználásra vonatkozó magyar kormányprogramot. Ám a forrás csak akkor nyílnék meg, ha Orbán sorjában végrehajtja a megkívánt intézkedéseket.
Die Welt Közeledik az erőpróba Budapest és Brüsszel között, mivel a Bizottság szerint a járvány gazdasági következményeinek enyhítésére benyújtott magyar terv kedvez a korrupciónak. Ezért egyelőre nem fizetnék ki az 5800 millió eurót, ha azzal az Európai Tanács is egyetért. Brüsszel nagyon nem szeretné pl., ha a pénzekből jutna olyan alapítványoknak és más, ún. vagyonkezelőknek, amik Orbán, a barátai és a családja ellenőrzése alatt állnak.
A magyar fél az utóbbi időben nagyon reménykedett, hogy végre megkapja a támogatást a koronaalapból és úgy hírlett, hogy evégett még engedményekre is hajlandó az igazságügy területén. Sok európai fővárosban arra számítottak, hogy a döntés kedvező is lesz, miután Magyarország zsarolni tud. Így meglőheti, hogy az EU 18 000 millió eurós kölcsönt vegyen fel Ukrajna javára, vagy ugyanígy meggátolhatja a svédek és a finnek NATO-felvételét.
Reuters A szlovák diplomácia vezetője azt tette közzé a Facebookon, hogy az országban otthon vannak a magyar kisebbség tagjai. Viszont a kétoldalú kapcsolatokban nincs helye az irredentizmusnak és a revizionizmusnak. Mert megmutatkozott 1939-ben, hová vezetnek az ilyen érzelmek és tervek, de jól lehet látni ma is Ukrajnában, ami az orosz agresszió áldozata. A megjegyzés oka az Orbán-féle sálügy, ami a cseh kormányfő szerint minden bizonnyal téma lesz a mai, kassai V4-es csúcson.
Euractiv A cseh diplomácia vezetője megengedhetetlen provokációnak minősítette, hogy Orbán Viktor olyan sálban fényképeztette magát a vasárnapi magyar–görög után, amelybe Nagy-Magyarország térképét hímezték bele. Jan Lipavsky rámutatott, hogy Európa a 2. világháború óta nem került szembe akkora biztonsági és a gazdasági veszéllyel, mint Ukrajna lerohanása. Ezért alapvető az EU-tagállamok közti egység, illetve együttműködés. Ily módon a politikus megérti a szlovákok és mások felháborodását.
A szlovák külügyminiszter nem fogta vissza magát, amikor az ügyről beszélt nyilvánosan. Úgy értékelte, hogy a magyar gesztus ízléstelen és ocsmány volt. A jelentés felidézi, hogy mindössze pár nappal azelőtt Toroczkai László olyan üdvözletet küldött a lengyel függetlenség napja alkalmából, amelyen még 1939-ben egy lengyel és egy magyar katona ráz kezet a két ország akkori határán, ami ma Ukrajna része. A Mi Hazánk Mozgalom elnöke és képviselője azt üzente, hogy találkozzanak ismét a magyar–lengyel határon.
Frankfurter Allgemeine Zeitung A sálhistória miatt csak még hűvösebb lett a viszony a Visegrádi Négyeken belül – az orbáni provokáció folytán aligha valószínű, hogy a részvevők közös álláspontra jutnak ma Kassán, a kormányfők fórumán, ahol az első számú téma a háború kapcsán. A magyar miniszterelnök ugyanis szembe megy a többiekkel, akik növelni akarják Ukrajna támogatását. És különösen a házigazda számára nehezíti meg a párbeszédet a magyar vezető legutóbbi túlkapása.
Pár éve a V4-ek jóformán még diktáltak az EU-nak, a migránsválságban Orbán a regionális összefogás nem hivatalos szóvivőjévé lépett elő. Ám az egység utána lassan töredezni kezdett, és az invázió csak még jobban lehűtötte a kapcsolatokat. Az első félévben, amikor a magyarok látták el a soros elnökséget, gyakorlatilag nem volt érdemi egyeztetés. Sőt, lemondták a védelmi miniszterek tanácskozását. A szlovákok azonban igyekeznek életben tartani a visegrádi kereteket. Olyan témák kerülnek terítékre ezúttal, mint az energiabiztonság, a közlekedési összeköttetések és a migráció. Itt még lehet közös érdekeket találni, bár a háború beárnyékol mindent.
Orbán főként a kárpátaljai magyarság védelmével indokolja álláspontját, de ezt a többiek nemigen fogadják el. Prágában az a vélemény, hogy szögesen ütköznek a megközelítések, és nagy tévedés, ha a magyar vezető a többiek szószólójaként próbálja eladni magát. Ezzel együtt nem kívánják leírni a szervezetet, mert az fennmaradhat, ha ismét lesznek közös pontok a kooperációhoz.
Dennik A szlovák lap szerint nehéz megérteni, a magyar vezetés miért nem fogja fel, hogy a szomszédállamok nem szeretik, ha valaki játszadozik a múltból átvett magyar jelképekkel. Képzeljük el, mi lenne a reakció, ha a német kancellár olyan sállal a nyakán jelenne meg, amelyen Németország 1945 előtti határai vannak, vagy ha az orosz elnök olyan térképet reklámozna, amelyeken országa látható, benne a balti köztársaságokkal, vagy más, posztszovjet országokkal. Az ilyesmi feszültséget okoz, de attól, hogy a kis Magyarország vezetője csinálja, még nem lesz kevésbé ostoba megnyilvánulás.
Pravda A pozsonyi lap úgy ítéli meg, hogy nem szabad félvállról venni Orbán Viktor revansista provokációját, habár a politikus „nem kíván visszaszerezni egykori magyar területeket”. Ám ez nem enyhít a következményeken. Mert bármennyire úgy tűnik is föl, hogy csupán ártatlanul flörtöl a történelmi érzelmekkel, ez a hozzáállás egyes esetekben véres hatásokkal járt. Ahogy azt naponta látjuk az ukrán háborúban.
Vagyis a magyar miniszterelnök ismét emlékeztetett arra, hogy sokkal több a közös benne és Putyinban, mint ahogy azt sokan gondolják.
Neue Kronen Zeitung Orbán Viktor Ausztriának nem szövetségese, neki mindössze az az érdeke, hogy tovább küldhesse a délről érkező menekülteket. Ezt az osztrák kormányszövetség kisebbik erejét alkotó zöldek szóvivője közölte, hozzátéve, hogy Magyarország úgy tesz, mintha őt nem érintené a bevándorlási hullám. Ám világossá kell tenni számára, hogy a magyar menedékrendszer nem működik, ám ennek a következményei az osztrákokat sújtják.
Mint parlamenti képviselő felidézte: a Fidesz-kormány hatályon kívül helyezte az uniós menedékjogot. Így nem ellenőrzi, hogy ki jogosult menekültstátuszra és ki nem. Mindenkit visszatoloncol, ezért a kárvallottaknak nem marad más választásuk, mint az, hogy az embercsempészekhez forduljanak.
Die Presse Vita robbant ki a migrációról az osztrák kormánykoalíció nagyobbik pártján belül, miután a belügyminiszter felvetette, hogy Ausztria megvétózza Horvátország, Románia és Bulgária schengeni tagságát, illetve szóba került a Nemzetközi Menekültügyi Konvenció felülvizsgálata is. Othmar Karas, az Európai Néppárt ÖVP-s alelnöke nem tudja hová tenni a javaslatot. Azzal érvel, hogy nem szabad összekeverni az emberi jogot, a közösséget belüli szabad utazás rendszerét, valamint a menedékpolitikát.
Nehammer kancellár közben tegnap Zágrábban tisztázta: kormányának semmi baja a horvát vezetéssel, így Zágráb december 8-án csatlakozhat a schengeni térséghez. Ellenben a migránsok 40%-a bolgár és román területen át jut el Magyarországra, majd onnan Ausztriába. Karas szerint azonban a másik két jelölt is teljesíti a feltételeket.
Azt is nehezményezi, hogy Bécs Szerbiával és Magyarországgal együtt szeretne gátat vetni az illegális bevándorlásnak, jóllehet a legtöbb határsértő éppen e két ország közös határán veszi az akadályt az EU-ba.
Neue Kronen Zeitung Orbán szórakozik az osztrák kormányfővel – mutat rá a legnagyobb ausztriai bulvárlap kommentárja, ami azon ironizál, hogy a magyar politikus szó szerint vette a német területen ismert mondást, miszerint az utazót nem szabad feltartóztatni. Ausztriában már a 100 ezer felé közelít a menedékkérők száma, Magyarországon ezzel szemben csupán 50-en szeretnének maradni.
Miért hagyja Nehammer megvezetni magát? A két ember (Orbánnal) közös nyilvános szereplései arra utalnak, hogy jó cimborák. De nem veszi észre a kancellár, hogy magyar kollégája kihasználja? Vagy nincs más választása Magyarország földrajz elhelyezkedése miatt? Esetleg nem is akar mást, hiszen az ÖVP hagyományosan jó viszonyt ápol a Fidesszel?
A két ország egyetért abban, hogy migrációügyben az EU menedékjoga okozza a gondokat. Ám Orbán megy a maga útján, az osztrák vezető azonban megelégszik azzal, hogy Brüsszelt szidja. Ám ily módon nem lehet semmit sem elérni a Bizottság betonfala mögé húzódó eurokratáknál. Ausztriától azonban nem lehet várni, hogy nyomást fejtsen ki, mert jó fiúnak akar látszani. A Néppárt súlyos válságban van, ezért talányos, hogy miért ennyire ájtatos, illetve miért Orbánnál keresi a boldogságot. Mert aki lépre megy a magyar politikusnak, az el van veszve.
A Bloombergvezércikke megerősíti, hogy hatnak az Oroszország elleni szankciók, mivel Oroszország meggyengült és megkérdőjeleződött Putyin vezetői alkalmassága. Csakhogy a háború befejezéséhez további nyomást kell gyakorolni rá. A megtorló intézkedések nyomán az orosz gazdaság súlyos csapásokat szenvedett el. Az OECD azt jósolja, hogy jövőre a visszaesés üteme 5,6%-os lesz.
A büntetés nem vetett véget a háborúnak, de megrendült az orosz állam pozíciója a világ egyik vezető hatalmaként. Ugyanakkor egy sor semleges ország elállt attól, hogy összeálljon Moszkvával. De hogy az orosz elit rávegye a Kremlt a harcok beszüntetésére, ahhoz még további lépések szükségesek az USA és Európa részéről.
Az ellenintézkedések már így is megnövelték a háború költségeit és gátolják, hogy az orosz gazdaság beszerezze külföldön mindazt, amire szüksége van. Így elsősorban a haditechnika előállításához szükséges elemeket. De a siker érdekében a továbbiakban elsősorban a szénhidrogén-exportot kell célba venni. Putyin, persze, kész feláldozni a növekedést személyi céljai végett és könnyedén el tudja fojtani az elégedetlenséget.
Kulcsfontosságú, hogy a Nyugat növelje a nyomást. A leglényegesebb, hogy fegyverrel és pénzzel segítse Ukrajnát. Továbbá elő kell mozdítania az orosz szürkeállomány távozását. Emellett ki kell kényszerítenie az olajra elrendelt szankciókat. De a legfőbb, hogy megmaradjon a demokratikus közösség egysége. Putyin azt hiszi, hogy az összefogás felbomlik, de be kell bizonyítani neki, hogy téved.
A The Economistelemzése arra figyelmeztet, hogy Oroszország könnyen kormányozhatatlanná válhat és káoszba süppedhet, miközben odahaza egyre nagyobb az ellenállás Putyinnal szemben. Az elnök egy csomó bajt akart zúdítani Ukrajnára, de az most mind az ő fejére hullik vissza. Országa a háború miatt lassan működésképtelen lesz. Magánhadseregek grasszálnak, százezrek menekülnek külföldre, pusztul az erkölcs és még a polgárháború lehetősége sem kizárt. Így már az sem biztos, hogy az orosz állam túléli a viszályt.
Az ukrán példa felbátoríthatja pl. az észak-kaukázusi köztársaságokat, hogy kiváljanak, ha enyhül Moszkva szorítása. A központi kormány szinte egyetlen alapvető feladatát sem tudja ellátni, képtelen megvédeni polgárai életét és a biztonsági szolgálatok mind inkább csakis a saját érdekeikre vannak tekintettel. A 300 ezres mozgósítás sokkal nagyobb sokkot okozott, mint az invázió maga. Hatására főleg fiatalok, képzettek és tehetősek mentek el. Ám ennek hatása csak később mutatkozik meg, ugyanakkor erősödik a társadalmi feszültség.
Az elnök nem nyerhet, de számára az sem jó, ha befejeződik a viszály. Abban bízhat, hogy valahogy csak átvészeli a dolgokat. Hogy győz-e, vagy belebukik, az meghatározza, mekkorát zuhan Oroszország. Alekszander Navalnij mondta az egyik tárgyalásán, hogy az ország száguld a katasztrófa felé, csak az a kérdés, mekkora sebességgel csapódik be, és hogy szétesik-e tőle. A jövő év sok mindent elárul ebből a szempontból.