A biztosítási ágazat szövetségi tagjainak saját és idegen vagyona a múlt év végén megközelítette a kétmillió ötszázezer millió (!) forintot, a bruttó hazai termék csaknem hat százalékát. A befektetések majdnem fele van már állampapírban – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) most megjelent évkönyvéből.
A biztosítók szövetségének jelenleg 27 tagja van: 19 magyarországi székhellyel rendelkező biztosító részvénytársaság, kettő Magyarországon bejegyzett kölcsönös biztosító egyesület, hat fióktelep-szervezeti formában működik. A szövetség idei évkönyve szerint az 1035 millió forint díjbevétellel zárult múlt évben a társaságok jelentett vagyona 0,6 %-kal növekedett a 2017. évvégihez képest. A teljes vagyon nagysága 2 493 317 millió Ft volt. A felhalmozott vagyon nagysága alapján a biztosítók intézményi befektetőként továbbra is hatalmas befektetési tőkeerőt képviselnek a pénzpiacon, s a befektetéseiken belül az állampapírok részaránya az előző évi 46,8%-ról 49,1%-ra emelkedett.
Az évkönyv elemzéseiből és táblázataiból kiderül az is, hogy az életbiztosítások díjbevétele az előző évihez képest 1,1%-kal csökkent, a nem életbiztosítások bevétele pedig 9,9%-kal emelkedett. Konkrétan: tavaly tovább csökkent a teljes díjbevételen belül az életbiztosítások aránya, az előző évi 48,2%-ról 45,6%-ra.
A lakosság tavalyi 44 790 900 millió forintnyi nettó pénzügyi vagyonán belül a biztosítástechnikai tartalékok csekély mértékben, 0,6 százalékkal emelkedtek és értékük 2018 negyedik negyedévének végén 4 148 700 millió forint volt. Ezen belül a nem életbiztosítási díjtartalékok 6,5 százalékkal 361 900 millió forintra, a nyugdíjpénztári díjtartalékok 1,6 százalékkal 1857,6 milliárd forintra nőttek, az életbiztosítási díjtartalékok 1,3 százalékkal 1 929 300 millió forintra csökkentek. A nyugdíjpénztári díjtartalékokon belül a magán-nyugdíjpénztári díjtartalékok 2,9 százalékos csökkenést, az egyéb pénztári díjtartalékok pedig 2,3 százalékos emelkedést mutattak.
Folytatódik a nyugdíj-biztosítások számának növekedése: 2018-ban 17,2%-os díjbevétel-emelkedést regisztráltak az intézetek az egy évvel azelőttihez képest. Az adójóváírás lehetősége hatékonyan ösztönzi a hosszú távú megtakarításokat.
A nem életbiztosítási szerződések száma 2018. december 31-én 10 543 931 volt, 3,7%-kal több az előző évinél. Ezen belül a gépjármű- és lakosságivagyon-biztosítások száma is az átlag fölött emelkedett 4,3, illetve 5%-kal. A gépjármű- biztosításoknál a kötelező gépjármű felelősségbiztosítások 5%-os emelkedése ismét magasabb volt, mint a casco-biztosítások 0,4%-os növekedése.
A teljes egészség- és balesetbiztosítási piac díjbevétel növekedése a tavaly 24% volt, ami messze meghaladta a biztosítási piac átlagos növekedését. Az impozáns százalékok ellenére azonban csak alacsony piaci telítettségről beszélhetünk, a növekedés értékelésénél figyelembe kell venni a még mindig alacsony előző évi alapot. Egyelőre még nem tudható, hogy az adókörnyezet 2019. január 1-jei változása (ami megszüntette a munkáltatók által vásárolt személybiztosítások adómentességét) miként érinti majd a csoportos személybiztosítások piacát, illetve a munkáltató által vásárolt egyéni személybiztosításokat.
Az egyéb biztosítási fajták közül említésre méltó, hogy az általános felelősségbiztosítások száma 5%-kal emelkedett. Az utasbiztosítási piac 2018-ban is jó évet zárt, a 24%-os díjbevétel-emelkedés mindenképpen kimagaslónak tekinthető. Ezt a piac úgy érte el, hogy a biztosítások átlagdíja nem emelkedett 5-6%-nál többet.
Tavaly az öt legmagasabb díjbevételű társaság: Allianz Hungária (15,7%), Generali Biztosító (13,6%); a GROUPAMA Biztosító és AEGON Magyarország Általános Biztosító a szintén meg tudta őrizni piaci részesedését (10,8, illetve 11,1%), az NN Biztosítóé viszont a tavalyelőtti 9,3%-ról 7,7%-ra csökkent.