A Civitas Intézet Gazdasági és Társadalomtudományi Kutató Zrt. és a Transparency International Magyarország Alapítvány közös kiadásában jelent meg a Korrupció Magyarországon 2010–2018 alcímű Fekete könyv. A tanulmányt a Civitas Intézet megbízásából Martin József Péter, a Transparency International Magyarország Alapítvány ügyvezető igazgatója, Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi programvezetője és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője készítette. A tanulmány második részében található esetleírások elkészítésében közreműködött a K-Monitor Közhasznú Egyesület, az esetleírások a K-Monitor Közhasznú Egyesület adatbázisán alapulnak. Ez alkalommal a rendszerszintű korrupció egyes eseteivel ismerkedhetnek meg az Infovilág olvasói.
Botrány a Magyar Paralimpiai Bizottságban 2015 májusában a MPB (később elbocsátott) gazdasági vezetője kitálalt: a szervezet hárommillió forinttal járult hozzá Gömöri Zsolt elnök devizahitelének végtörlesztéséhez. Már az üggyel kapcsolatos első sajtóhírek arról számoltak be, hogy a végtörlesztés igénybevételének ötlete a bizottság alelnökétől, Deutsch Tamástól származott. A botrány hírére többen az elnök és az alelnök lemondását követelték, Gömöri azonban inkább visszafizette a végtörlesztésre felvett támogatást, és bejelentette, nem mond le tisztségéről, Deutsch pedig nem érezte magát illetékesnek az Magyar Paralimpiai Bizottság ügyeiben.
A botrány azonban nem csitult: először kitudódott, hogy miközben az MPB által képviselt parasportolók közül sokan megélhetési gondokkal küszködnek, Gömöri 2014-ben 9 millióért kapott új autót a bizottságtól. Azután kiderült: egy tenerifei edzőtáborozás idején az MPB kétmillió forintot fizetett ki egy a Kanári-szigeteken élő férfinak, aki állítólag Gömöri üzlettársa, hogy helyismeretével segítse a csapat munkáját. Bár Gömöri állította, hogy lejárató kampány folyik ellene, mégis elvesztette a sportolók és a szponzorok bizalmát. Június elején – egyes sportolók feljelentése nyomán – az ügyészség nyomozást rendelt el Gömöri ellen, aki végül a hónap közepén lemondott elnöki posztjáról. Deutsch alelnök maradt, és egy hozzá köthető új elnök vette át a MPB-t. Később kiderült, Gömöri tetemes összegű jutalmat is kapott a Magyar Olimpiai Bizottságtól elnöksége idején. Gömöri Zsolt pere 2017 novemberében kezdődött, jelentős értékre üzletszerűen elkövetett sikkasztással vádolják, amit ő tagad. A végtörlesztés kérdése nem szerepel a vádban. A botrány elindítójának ügyében jelenleg is zajlik egy munkaügyi per, ami az elbocsátás jogszerűségét érinti.
http://hvg.hu/itthon/20150610_sajat_magat_buktatta_le_gomori_zsolt#rss
Út menti hirdetések (ESMA) 2012-ben egy törvénymódosítással betiltották a villany- illetve telefonoszlopokra kihelyezett hirdetéseket. Az indoklás a közlekedésbiztonság növelése volt, mivel ezek elterelhetik az autósok figyelmét. Magyarországon, főleg Budapesten az úgynevezett elefántfüleket az ESMA nevű cég uralta, amely ekkor Simicska plakátcégeinek legnagyobb konkurenciája volt a plakátpiacon. A törvénymódosítás hatása érezhető volt, a cég 2009-ben 4 milliárd forintos árbevétele 2013-ra 520 millióra esett vissza. 2015 áprilisában, a Simicskával kirobbant konfliktus után a kormányközeli a GAR-DAM Tanácsadó Zrt. felvásárolta az ESMA 100 százalékát. A cég 30 százaléka Garancsi Istváné (Orbán Viktor közeli barátjáé), 70 százaléka a korábbi ESMA tulajdonos egyik menedzseréé, Gátai Péteré volt. Az ESMA új ügyvezető-igazgatója viszont egyértelműen Garancsi embere, Telek Csaba lett. 2015 júniusában az országgyűlés gazdasági bizottsága a 2012-ben hozott törvény visszavonását javasolta. Ezek után a Soros-ellenes állami kampányokban hirdetőként aktívan részt vett az ESMA is, a kormány 349 312 500 forintért hirdetett a felületükön. Ez meglátszott az eredményeken is, a cég adózott nyeresége 117 millió forint volt. A kormány szerint az általuk megbízott (szintén kormányhoz közeli) médiaügynökségek választották ki a hirdetési felületeket, és szerződtek az ESMA-val.
2017 augusztusában kiderült, hogy az ESMA éveken keresztül ingyen és engedély nélkül használta az oszlopokat. Az ügyészség egy nap alatt döntött arról, hogy nem indít nyomozást az ügyben. A fővárosi ellenzék egyöntetűen kritizálta a tender-tervezetet amely az elefántfülek használatát öt évre engedélyezné az ESMA-nak. Tarlós István szerint a többmilliós közterület-használati díjtartozást meg kell térítenie a cégnek, viszont az, hogy megkapja-e az engedélyt további öt évre is, már csak jogi kérdés. Később 132 millió forint befizetésére kötelezték az ESMA-t. A cég a 2018-i kampányra jutányos áron ajánlotta fel a plakáthelyeit, melynek nagy részét a Fidesz jegyezte le.
http://www.kreativ.hu/outofhome/cikk/fidesz_kozeli_lett_az_esma__rogton_ne m_veszelyesek_a_lampaoszlopreklamok
A Várgondnokság és a Budavári Ingatlanfejlesztő botrányai A miniszterelnökség alá tartozó két cég, a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. és a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. a felelős a Várban zajló állami fejlesztésekért, mindkettőt Gyutai Csaba fideszes politikus, volt zalaegerszegi polgármester vezeti. A két cég gazdálkodását a miniszterelnökségtől kiszivárgott jelentés szerint szabálytalanságok, sorozatos gondatlanság és pénzügyi visszaélések jellemezték az elmúlt években. Gyutait korábban L. Simon László fideszes képviselő emberének tartották, de akkor is meg tudta tartani fontos posztjait, amikor L. Simont menesztették örökségvédelmi államtitkári posztjáról. Az I. kerület Logodi utca 18-ban Gyutai Csaba úgy költözött be a Várgondnokság Kft. lakásába, hogy az azt megelőző két és fél évben bérleti díjat vagy rezsit nem fizetett, de a céggel 5 millió forint értékű felújítást végeztetett el. A Ráth György utcában Gyutai Csaba lánya és barátja bérelhetett lakást, itt volt bérleti szerződés, sőt még bérleti díj is, de a könyvvizsgáló szerint a pályáztatás nélküli bérbeadással súlyos anyagi kár érte az állami céget. A Várgondnokság máshol is áron alul adott bérbe ingatlanokat. A jelentés szerint továbbá iratkezelési, szabályozói szabálytalanságok egész sora jellemezte a társaságok működését, így például a szóbeli szerződések alapján történő több százmilliós vagy a tényleges teljesítések nélküli kifizetések történtek. Elmaradtak a bevételek is: a Gianni Bistro ötödáron, a Bazaar Étterem harmadáron, de a CBA Gourmet is piaci ár alatt bérelhetett a cégtől. L. Simon az ügyben azzal reagált: hivatali idejében egy belső vizsgálat feltárta, hogy Gyutai Csaba szabálytalan közbeszerzéseket is lebonyolított a Várbazárban, emiatt hivatalos írásbeli figyelmeztetést kapott, Lázár János azonban nem tartotta szükségesnek Gyutai leváltását, és Gyutai menesztésére ezt követően sem került sor. Gyutai közleményt adott ki, amely szerint juttatásairól L. Simon is tudott, azokat jóváhagyta. A Budavári Nkft. kezeli a kastély- és várprogram közel 40 milliárd forintos büdzséjét is, miután az örökségvédelmi intézményrendszert a kormány alájuk tagolta be. A kiszivárgott ügyekben jelenleg nyomozás zajlik.
https://index.hu/gazdasag/2017/05/30/szetlopott_budai_var_szetlopott_varkert_ bazar/
https://atlatszo.hu/2017/11/15/nyomoznak-a-vargondnoksag-ugyeben-megis- gyutai-csaba-iranyitja-a-kastelyprogramot/