Bővül a budapesti Állatkert – lerakták a Pannon Park alapkövét

Új fejezet nyílik a 151 esztendős Fővárosi Állat- és Növénykert történetében. A mai ünnepélyes ceremónia, az alapkőletétel után mérnökök és mesterek hada lát hozzá a hatalmas fejlesztési program megvalósításához. Az egykori Vidámpark területén, öt hektáron hozzák létre – Pannon Park néven ­– azt a bemutató létesítményt, amelyhez egy óriási fedett park, biodóm is tartozik majd.

Az ókori Egyiptom, Mezopotámia, a négyezer évvel ezelőtti Kína is ismerte és kedvelte az állatkertet, amelyet gyakran a „tudás kertjének” neveztek. Az újkori állatkertek a 18. század végétől sorra nyíltak az európai városokban, így Pesten is – főként a bécs-schönbrunni példa nyomán – felvetődött, hogy létre kellene hozni egy látogatható állatseregletet.

Az igény azóta sem változott: a legtöbb ember nem tud meglenni háziállat nélkül, és ha otthon nem tart is, élénken érdeklődik a négylábúak, szárnyasok és vízi lények világa iránt.

A városligeti létesítmény a huszadik században több átalakításon, korszerűsítésen esett át, ám időközben az eredetileg 18 hektáros terület nem egészen 11 hektárossá zsugorodott. Néhány évvel ezelőtt viszont a Vidámpark megszűnése miatt a kert összesen mintegy 6,5 hektárral nőtt, és a pesti állatkert megkapta az Országos Toxikológiai Intézet volt épületét és telkét, és néhány további kisebb telekterületet is. A mostani fejlesztési terület nemcsak a gyarapodásból származó 7,3 hektárt foglalja magába, hanem az egykori gazdasági udvart is, amelyet átalakítva szintén megnyitnak a nagyközönség előtt. Az Állatkert klasszikus területéhez (10,8 hektár) képest tehát a fejlesztési terület csaknem még egyszer akkora.

Ahogyan a mai alapkőletétel alkalmából Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Tarlós István budapesti főpolgármester és Persányi Miklós állatkerti főigazgató is hangsúlyozta: a létesítmény másfél évszázados fennállása óta talán csak az 1909–12 közötti átépítés mérhető a mostani beruházáshoz. Akkor az állatkert teljes területét újjáépítették, s hozták létre az intézmény ma is meglévő, műemlék épületeinek többségét.

E hónaptól folyamatosan négy fő fejlesztési program valósul meg az új területeken. Karakterét tekintve a Holnemvolt Vár elsősorban a kisgyermekes családokat célozza meg. Játszóházzal kiegészített olyan létesítmény lesz, amely főként a mesékből ismerős állatokat mutatja be, afféle állatsimogató kertnek is nevezhető. (Ennek munkálatai jelenleg már a befejező szakaszban tartanak.)

A Pannon Park a Kárpát-medence egykori élővilágát fogja felidézni; tágas szabadkifutókból és biodómból, tehát lényegében egy fedett parkból áll majd. Ott az állatkertészet jelenlegi legkorszerűbb bemutatási módját alkalmazva kínál az időjárástól függetlenített élményt.

Hermina Garázs néven alakítanak ki egy többszintes, részben a felszín alá süllyesztett, 700 férőhelyes parkolót, amely az állatkertbe, illetve a Városligetbe látogató, gépkocsival érkező közönség igényeit fogja szolgálni.

A nagyszabású beruházás negyedik részeként megépül (illetve máris elkészült) az új kiszolgáló zóna: ott működik az adminisztrációs épület és az állatorvosi állomás, illetve itt építik föl az új üzemépület, amely a központi takarmánykonyhát, a műhelyeket, az öltözőket, valamint a könyvtárat foglalja magába.

A legnagyobb szabású beruházás a Pannon Park kialakítása: ennek teljes költsége 44 milliárd forintra rúg. Ebből 43,7 milliárd forintot az állami költségvetés bocsát rendelkezésre, további 300 millió forint pedig fővárosi forrásból származik.

Az öthektáros létesítmény sajátossága, hogy a kifutók és a belső férőhelyek rendszerét teljesen újszerűen fogják kialakítani, vagyis több kisebb épület helyett a Pannon Park szabadtéri kifutóit egyetlen nagyobb, 1,7 hektár alapterületű központi építményhez fogják kapcsolni, tehát biodómként alakítják ki. Így nevezik azt az építménytípust, amely lényegében fedett park. Önálló biodóm működik például a kanadai Montréalban, a hollandiai Arnhemben, a németországi Lipcsében, illetve a lengyelországi Boroszlóban (Wrocław) is.

A biodóm legfontosabb előnye, hogy rossz idő esetén is több órányi, a külső időjárástól független látnivalót talál a közönség. További előny, hogy az ilyen létesítményben nem csupán belső állattartó terek és nézőterek alakíthatók ki, hanem egy fedett park is, méghozzá sok-sok növénnyel. A biodóm belsejében lévő park az év tizenkét hónapjában a közönség rendelkezésére áll. További pozitívum, hogy az egyetlen nagyobb építmény – a több kisebb helyett – energetikai előnyökkel is jár, nem szólva arról, hogy a biodóm mintegy védelmező gátat képez majd a Hungária körút forgalmi zaja és légszennyezése, valamint a Pannon Park kifutói, illetve az állatkert többi új területe között.