Búcsúzóul még egyszer beleszállt az Orbán-kormányba az Európai Parlament

(Szerző: Gyévai Zoltán/szabadeuropa.hu/Brüsszel) Az Európai Parlament a 2019–24 közötti ciklus utolsó plenáris ülésén megszavazta a Magyarországról szóló tizenegyedik állásfoglalását, a Bizottság és a Tanács erélytelenségének számlájára írva a demokrácia lebontását, és az EU stratégiai érdekeinek aláásásával vádolva meg a magyar kormányt.

Gwendoline Delbos-Corfield, az EP állandó magyar jelentéstevője a sorrendben tizenegyedik magyar témájú határozatjavaslat előkészítésével vett búcsút az Európai Parlamenttől.

Egyfajta összefoglalója, mérlegvonása az elmúlt öt évnek a Magyarországról és a vele szemben folyó 7. cikk szerinti eljárásról az EP által szerdán megszavazott határozat, számszerűen a tizenegyedik 2019–24 között. Az ötpárti tervezeten alapuló állásfoglalás egyszerre bírálja a tanácsot és a bizottságot a demokrácia általános helyzetéért, és óva inti az Európai Bizottságot újabb kifizetések folyósításától a magyar kormánynak, mielőtt maximálisan teljesítene minden, vele szemben támasztott feltételt.

Utolsó tangó Strasbourgban az EP és az Orbán-kormány között

Veszélyben a szabad és tiszta választások

A képviselők a nagy többséggel megszavazott állásfoglalásban megdöbbenésüknek adtak hangot „a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tartósan rendszerszintű és tudatos megsértése miatt”, amiért a magyar kormányt tartják felelősnek. Az EP szerint az uniós szerződés 2. cikkében rögzített alapvető értékek tiszteletben tartása területén nagy visszaesés következett be a 7. cikk szerinti eljárás 2018. szeptemberi megindítása óta Magyarországgal szemben. A képviselők mélységes sajnálkozásuknak adtak hangot amiatt, hogy a bizottság és a tanács határozott fellépésének hiánya – szerintük – hozzájárult a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok lebontásához Magyarországon, a választási autokrácia hibrid rezsimjének kialakulásához vezetve.

A parlamenti többség elítéli a szuverenitásvédelmi törvény elfogadását és a kiterjedt hatáskörökkel felruházott magyar szuverenitásvédelmi hivatal létrehozását, ami megítélésük szerint alapvetően megsérti az olyan demokratikus normákat, mint a szabad és tiszta választások, a jogállamiság, valamint az alapvető jogok és számos uniós jogszabály ellen is vét. A testület üdvözli az ügyben indult kötelezettségszegési eljárást, és felszólítja a magyar kormányt a jogszabály azonnali visszavonására. (Donáth Anna, a Renew frakció magyar tagja az általa benyújtott módosító indítványban arra kérte a bizottságot, hogy az Európai Bíróságnál érje el a törvény alkalmazásának azonnali felfüggesztését, tekintettel arra, hogy hatással van a szabad és tiszta választások elvére.)

Aggodalom övezi a magyar soros tanácsi elnökség színre lépését

A határozat elmarasztalja a tanácsot, amiért nem volt képes érdemi előrelépésre a Magyarországgal szemben folyó, 7. cikk szerinti eljárásban, és ismét felszólítja a tagállamokat rendszeres meghallgatások megtartására, gyors reagálásra a jogállamiságot érintő új problémákra, és határidőkhöz kötött, konkrét ajánlások elfogadására. A képviselők az Európai Tanácsot (az állam- és kormányfők testületét) is felszólítják, hogy állapítsa meg, hogy Magyarország súlyos mértékben és folytatólagosan vétett-e a 7. cikk szerinti eljárás második bekezdésének értelmében az EU értékei ellen, amennyiben a belga soros tanácsi elnökség vége előtt nem lenne haladás az ügyben.

Az EP az általa elfogadott határozatban a közeli magyar tanácsi soros elnökséggel kapcsolatos aggodalmakat is megismétli, nyugtalanságának adva hangot amiatt, hogy a magyar kormány – szerinte – nem lesz képes hitelesen ellátni az elnökségi teendőket, tekintettel a vele szemben folyó számos eljárásra és a lojális együttműködés elvének megsértésére. A képviselők sajnálattal veszik tudomásul, hogy a tanács még nem talált erre megoldást, a magyar kormány képviselői elnökölni fogják a demokráciát, a jogállamot és az alapvető jogokat érintő tanácsüléseket.

A határozat emlékeztet arra, hogy az EP március 25-én keresetet nyújtott be az Európai Bíróságon az Európai Bizottság azon döntése ellen, amely – miután a bizottság teljesítettnek ítélte az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő reformok révén az alapjogi charta úgynevezett horizontális feljogosító feltételeit – lehetővé tette a magyar kormány számára, hogy 10,2 milliárd euró erejéig fizetési kérelmeket nyújtson be Brüsszelben. Mindezt az EP szerint anélkül, hogy megfelelő ellenőrzési mechanizmusok vagy közbeszerzési eljárások garanciát nyújtanának az uniós költségvetés védelmére. Ezért a tervezet felszólítja a bizottságot a döntés felülvizsgálatára – tekintettel többek között a korábbi igazságügyi miniszter kiszivárogtatott megjegyzésére, amely a büntetőeljárásokba való politikai beavatkozásra utal – és arra, hogy mindaddig egyetlen fillért se folyósítson a magyar kormánynak, amíg maradéktalanul végre nem hajt minden egyes vonatkozó jogszabályt.

Először felügyelheti EU-testület a lobbiszabályok betartását

Ne legyen kifizetés, amíg nem teljesül minden

A képviselők hangsúlyozzák, hogy az uniós források kifizetéséhez előírt intézkedéseket egységes csomagként kell kezelni, és még akkor sem szabad kifizetést eszközölni, ha egy vagy több területen előrelépés történik, miközben más területeken továbbra is fennmaradnak a hiányosságok. „Érthetetlen a kohéziós politikai szabályok alapján a bíróság függetlenségében bekövetkezett javulásra hivatkozva kifizetni forrásokat, miközben a helyreállítási eszköznél és a jogállami feltételességi mechanizmus keretében befagyasztva maradnak a források az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő hiányosságok miatt” – mutatnak rá.

A szöveg úgy véli, hogy az Integritás Hatóság (IH) potenciálisan orvosolhat a magyarországi jogállamisági helyzettel kapcsolatos aggodalmakat, de azon a véleményen van, hogy a hatóság a gyakorlatban nem rendelkezik megfelelő hatáskörökkel feladatainak ellátásához. Ezért az EP a tervezet szerint ragaszkodik ahhoz, hogy az Integritás Hatóság további hatásköröket kapjon a releváns adatbázisokhoz való hozzáférés, nyomozati jogköreinek megerősítése és ajánlásainak kötelezővé tétele révén.

Megbélyegzik az Orbán-kormány oroszpolitikáját

A képviselők élesen bírálják a magyar hatóságok „szisztematikus diszkriminatív eljárásait” olyan cégekkel szemben, amelyek a magyar kormány és az oligarchák stratégiai érdekeinek fontos területein tevékenykednek. Arra serkentik a bizottságot, hogy haladék nélkül vizsgálja ki az üzleti vállalkozások által jelzett panaszokat.

A határozat szövege az ukrán támogatási csomag tavaly decemberi megvétózása miatt is megbélyegzi a magyar kormányt, megvádolva az EU stratégiai érdekeinek aláásásával, elítélve a magyar kormány általános politikai irányvonalát Oroszországgal kapcsolatban.

Újabb okot nevezett meg Magyarország az uniós ukrán segély blokkolására