Budapesten szívesen vásárolnak ingatlant a külföldiek: a főváros egyes belső kerületeiben már a 26 százalékot is eléri az arányuk. Látványosan sok a kínai, sokuk nem csupán befektető.
A KSH 2019 júliusában közzétett lakáspiaci elemzése szerint – amely kitér a külföldi magánszemélyek által 2018-ban vásárolt magyarországi lakásállomány vizsgálatára is – a hazai lakáspiac összforgalmát tekintve 2,3 százalék a külföldiek aránya. Látszólag nem sok, azonban ha a budapesti viszonyokat tekintjük, akkor már számottevő, ugyanis a fővárosi ingatlanforgalom nyolcada külföldiekhez köthető. Néhány belvárosi kerületben a lakásvásárlók több mint negyede volt külföldi állampolgár.
Országosan és Budapesten is kitűnnek vásárlásaikkal a kínaiak, a sorban a másodikak a németek mögött. A németek által vásárolt ingatlanoknak viszont csak 13 százaléka budapesti, a kínaiak viszont kis híján (91 százalékban) csak a fővárosi ingatlanra költik a pénzüket.
A kínaiak vagy maguknak keresnek lakást vagy befektetési céllal vásárolnak. A világ legnépesebb országából érkezők egy része a budai hegyvidéket részesíti előnyben, ahol például egy II. kerületi lakás négyzetméterenkénti ára átlagosan 656 000 forint, tehát jellemzően 100 millió forint feletti értékben keresnek lakóingatlant, ezen belül is főként családi házat. A pesti oldalon a XIII. kerületi lakóingatlanok a népszerűek körükben.
A kínai ingatlanvásárlók másik csoportja a kínai tulajdonban lévő kőbányai piac közelében keres panellakást, amelyek átlagosan 390 000 forintos négyzetméteráron kelnek el. A vietnami vásárlók által megvett ingatlanok mintegy 95 százaléka szintén budapesti; ők mindenekelőtt a budai XI. kerületben keresnek lakást.
A kedvező hozam miatt a befektetési szándékkal Budapesten vásárló külföldi lakástulajdonosok aránya is figyelmet érdemel. A kisbefektetők jellemzően egy-egy lakóingatlan bérbe adásával foglalkoznak, a nagybefektetők egész irodaházakat keresnek.
Az izraeli, francia, orosz és a német nagybefektetők mellett a kínaiak is jelen vannak a fővárosban. Ez utóbbiak körében általában az exkluzív irodaházak, szállodák a keresettek. Főként a pesti belvárosban, az Andrássy út, a Hősök tere környékén lévő 2-3 ezer négyzetméteres, egybefüggő kereskedelmi ingatlanok és a belvárosban teljes házak a kelendők.
A kínai lakáskeresők szokásaiban olyan kulturális jellemzők is megmutatkoznak, amelyek eltérnek az európai vásárlókétól. Budapestre általában egyszerre többen érkeznek, így hullámokban keresnek lakást és egy időben többet, továbbá egymás támogatásában bízva, általában egymáshoz közeli ingatlanokat.
A kínai érdeklődőknél az üzleti folyamatban is tapasztalható kulturális eltérés a megszokotthoz képest. Vásárláskor szívesen alkudnának, ám a mai magyar ingatlanpiaci helyzet erre nincs, vagy alig van lehetőség.
Szakértők szerint a külföldiek érdeklődése a magyar ingatlanpiac iránt várhatóan jövőre sem lanyhul, ugyanis Budapest – európai összehasonlításban – még mindig az egyik legolcsóbb város, és az egyik legjobb hozammal kecsegtet, tehát kis- nagybefektetőnek egyaránt vonzó helyszín.