Tizenötödik alkalommal az idén ítélte oda a Superbrands Magyarország Szakértői Bizottsága a Business Superbrands díjakat; a G Data 2014 után második alkalommal nyerte el az elismerést.
A Superbrands nemzetközi programban a legkiválóbb fogyasztói és üzleti márkákat díjazzák. Odaítéléséről évente – az előszűrés után – marketinges szakemberekből és vállalatvezetőkből álló bizottság dönt. A jelölés kizárólag szakmai szempontok alapján történik, arra sem pályázni, sem jelentkezni nem lehet.
A G Data 2014 után nyolc évvel, tehát az idén újra alkalommal elnyerte a Business Superbrands díjat. A német vírusvédelmi megoldást – a világ első vírusirtójaként – 1985-ben alkotta meg a céget jelenleg is vezető Kai Figge és Frank Kühn. A G Data vírusvédelmi szoftvere azóta is a német piac vezető megoldása. A vállalat a múlt években számos olyan egyedülállóan újszerű vírusvédelmi technológiát mutatott be, amely kiemelkedik versenytársai sorából. Ilyenek: a G Data Beast, ami gráfadatbázisban tárolja a rendszer eseményeit; a G Data DeepRay: neurális hálózatok segítségével nyújt védelmet a legújabb kártevők ellen; a G DATA Zsarolás elleni védelem pedig az internettől függetlenül is képes megállítani a legújabb zsarolóvírusokat.
Az idén huszonhét éve, hogy a marketinggel és kommunikációval foglalkozó szaktekintélyek útjára indították a Nemzetközi Superbrands Programot Nagy-Britanniában. A cél kettős volt: a kiemelkedő márkák reflektorfénybe állítása, valamint követendő példák felmutatása. A programot ismerik az egész világon „A Superbrands elnyerése világos üzenet: az adott márkában továbbra is meg lehet bízni, és ezt szakmai grémium is elismeri és tanúsítja” – emelte ki dr. Totth Gedeon, a Budapesti Gazdasági Egyetem tanára, a Business Superbrands szakértői bizottság elnöke.
Újabb androidos kártevő lopja az adatokat
Az F5 Labs kutatói fedezték fel a MaliBot-nak nevezett azt az androidos kártevőt, ami jelszavakat, banki azonosítókat, kriptovaluta-pénztárcákat lop az okostelefon-használóktól. Emellett a kártevő hozzáfér a használó üzeneteihez, ellophatja a webböngésző sütijeit, és képernyőfotókat készíthet a fertőzött készülékeken.
Mint sok kártevő, ez is egy adathalász SMS-üzenettel kerül a felhasználó okostelefonjára. Az üzenetben a felhasználóhoz érkező linkkel a kártevőt tartalmazó weboldalra csábítják a használókat, akik onnan egy népszerű alkalmazásnak álcázott kártevőt tölt le és futtat a készülékén.
Ahhoz, hogy a kártevő kárt is okozzon a megfertőzött készüléken, az alkalmazás különböző hozzáféréseket és jogokat kér a készülék tulajdonosától. Ez egyébként már figyelmeztető jel, hogy az alkalmazás olyan jogosultságokat is kér, amihez semmi köze. Megkapván az alkalmazás figyelheti az eszközt működés közben, jelszavakat lophat el, banki adatokat másolhat le vagy kriptopénztárcát tulajdonítat el.
A MaliBot a kétfaktoros azonosítást is megkerüli, miután az eszköz azonosítóit is ellopta.
Amikor a Google megkérdezi, hogy ténylegesen az adott használó próbál-e belépni az adott szolgáltatásba, a kérdést a kártevő válaszolja meg, miközben egy képpel elrejti azt a valódi használó elől. Így a készülék tulajdonosa gyanút sem fog, hogy valami zavaros dolog történik eszközén.
Miután a kártevő ellopta a használói adatokat, sms-üzenetben továbbküldi magát a használó kapcsolatainak. Ezt a taktikát használták a Magyarországon is a futárszolgálatok üzeneteit utánzó kártevő esetében.
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy úgy tűnik föl a MaliBot egyelőre „csak” spanyol és olasz banki ügyfelek között terjed, de idővel – a megfelelő szuperterjesztő megtalálásával – hazánkra is kiterjedhet. A kutatók egyébként orosz gyökereket gyanítanak a fejlesztők/üzemeltetők mögött, hiszen a kártevő irányító-központja orosz szerveren található.
A kártevő ellen megfelelő adag szkepticizmussal és vírusirtó segítségével védekezhetünk. A cikk forrása: ZDNet