Magyar Péter azt ígérte, hogy a végleges döntéssel a frakcióülés után, illetve a további információk megvizsgálását követően jelentkeznek majd. „De ha most kérdezik, akkor nem látjuk esélyét annak, hogy a jelöltet a Tisza-frakció meg fogja választani” – mondta.

Baka András beszédében kifejtette, hogy ügyészségre minden demokratikus jogállamnak szüksége van; olyan ügyészségre, amely szakmailag hiteles, intézményileg független, és amelynek pártatlanságában az állampolgárok megalapozottan bízhatnak. „Ma ez a bizalom nincs meg. A bizalmat helyre kell állítani” – fogalmazott az államfő.

Baka András azt mondta, az ügyészség társadalmi és szakmai megítélése mélypontra jutott. Ennek egyik alapvető oka az – mondta – , hogy az intézmény egyes tagjainak vélt vagy valóságos politikai kötődése hosszú időn keresztül kétséget ébresztett az ügyészség tényleges függetlenségével és működésével kapcsolatban. Az a közvélekedés, hogy bizonyos szint felett megakadt a büntető igazságszolgáltatás.

Közölte, ez a közvélekedés nem csupán a vezetést terheli, hanem kisugárzik az egész szervezetre, arra a több ezer ügyészre és ügyészségi dolgozóra, aki nap mint nap becsülettel és szakmai lelkiismerettel végzi munkáját. Baka András sok emberrel beszélt a legfőbb ügyészi jelölés előtt. Arra jutott, hogy semmi sincs úgy, ahogy kívülről látszik vagy ahogy a médiában megjelenik. „Eszközökben nem válogató, felelősséget másra hárító menekülés zajlik, amiről a külvilág nem tud” – mondta. Számos belső és külső, az ügyészi szervezetet is illető vizsgálat folyik.

Szathmáry Zoltán a Legfőbb Ügyészségen dolgozik, a büntetőbírósági ügyek főosztályán osztályvezető ügyészként, ami a másodfokú bírósági ügyeket jelenti. Pályáját Miskolcon kezdte ügyészségi fogalmazóként, ott lett ügyész is 2012-ben. Később a fővárosba helyezték át, onnan került a Legfőbb Ügyészségre 2018-ban. Megválasztásához a parlament kétharmados többsége szükséges, vagyis a Tisza-frakciónak is meg kell szavaznia.

A köztársasági elnök elmondta azt is, hogy vannak észrevételei az alkotmánybírósági törvény múlt héten elfogadott, már aláírt módosításával kapcsolatban, de nem kívánta késleltetni a törvény elfogadását.

Fontosnak nevezte, hogy az Alkotmánybíróság társadalmi, szakmai és politikai részről is a lehető legszélesebb körben tekintélyt és közbizalmat élvezzen, függetlenségéhez és hiteles, autonóm működéséhez pedig semmiféle kétség ne férhessen.

Ez nem függhet kizárólag attól, hogy az Országgyűlés kellő szakmai kvalitásokkal és integritással rendelkező személyeket választ-e meg alkotmánybírónak, hanem szükséges, hogy a jelölési eljárásnak olyan jogi garanciái legyenek, amelyek biztosítják, hogy a politikai, hivatásrendi és civil szervezeti álláspontok figyelembevételével választják ki a tagokat, és így kiegyensúlyozott összetételű lehet az Alkotmánybíróság.

Baka András kifogásolta, hogy a törvény részletesen meghatározza, miként választja meg az Alkotmánybíróság saját tagjai közül az elnökét, pedig a testület függetlenségét és működésének autonómiáját jobban erősítette volna, ha a törvény e kérdés rendezését az Alkotmánybíróság saját belső működési szabályaira, ügyrendjére bízza.

A A Tisza – frakció nem támogatja a köztársasági elnök jelöltjét, Szathmáry Zoltánt a legfőbb ügyész pozíciójára. bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A hét végére egyszerre rajzolódott ki az elszámoltatás, az intézményépítés és a gazdaság kettőssége. A kormány megszüntetné a 35 éves autópálya-koncessziót, a Volánbusz-ügyben két ismert üzletembert letartóztattak, az Országgyűlés pedig öt alkotmánybírót választott. A reálbérek nőttek, az építőipar visszaesett, Budapest pedig újra a likviditási határ felé sodródik.

AUTÓPÁLYÁK

A kormány lezárná a 23 ezer milliárdos MKIF-koncessziót

Magyar Péter és Vitézy Dávid szeptember 18-án bejelentette: a kormány tárgyalást kezdeményez az MKIF-fel a 2022-ben indult, 2057-ig szóló autópálya-koncesszió megszüntetéséről. A cél a közös megegyezés és az, hogy az üzemeltetés, az eszközök és a szakmai kapacitás lehetőleg 2026 végéig visszakerüljön a Magyar Közúthoz. Az ügylet jelenértékét a kormány 23 196 milliárd forintra teszi.

A kabinet szerint a szerződés nem adott valódi üzleti kockázatot a koncesszornak, túlárazott, és több ponton magyar, illetve uniós jogot sért. A bemutatott számítás szerint a módosítások mintegy 8 ezer milliárd forinttal emelték az eredetileg körülbelül 15 ezer milliárdos értéket. Ezek kormányzati és jogi állítások: jogerős bírósági döntés még nincs. Az MKIF korábban azt közölte, hogy jelentős forgalmi, építési, finanszírozási és fenntartási kockázatot visel, díjai pedig nemzetközi összevetésben nem kirívók.

Miért fontos? Ez az Orbán-korszak legnagyobb hosszú távú állami szerződésének próbája. A politikai bejelentés még nem szerződésbontás: a közös megegyezés ára, az esetleges kártalanítás, a banki finanszírozás és a folyamatos autópálya-üzemeltetés együtt dönti el, hogy az állam nyer-e az ügyön.

Források: Kormány.hu: az állam megszüntetné a 35 éves koncessziót · Telex: a koncesszió lezárásáról tárgyalna a kormány · Reuters: 23,196 ezermilliárdos szerződést támad meg a kormány · MKIF: a társaság álláspontja a koncesszióról

KORRUPCIÓS NYOMOZÁS

Két letartóztatás a Volánbusz-ügyben

A Központi Nyomozó Főügyészség szerint a Volánbusz személyszállítási szolgáltatásaihoz és autóbusz-beszerzéseihez kapcsolódó korrupciós nyomozásban már öt embert hallgattak ki gyanúsítottként. A hatóság több százmilliós, két gyanúsítottnál milliárdos nagyságrendű jogtalan előnyről beszél. A Budai Központi Kerületi Bíróság szeptember 17-én két embert egy hónapra letartóztatott; a döntés nem jogerős, a védők fellebbeztek.

A sajtó és az érintett vállalati közlemények Jellinek Dánielként és Szivek Norbertként azonosították a két letartóztatottat; a harmadik őrizetbe vett személyt a bíróság szabadlábra helyezte. Ettől külön eljárásban a rendőrség a 2015 és 2018 között megvett 608 használt autóbusz ügyét vizsgálja, ahol a gyanú szerint mintegy tízmilliárd forint vagyoni hátrány keletkezhetett. A gyanúsítás nem ítélet, valamennyi érintettet megilleti az ártatlanság vélelme.

Miért fontos? Az ügy megmutatja, hogy a korrupcióellenes fordulatot nem a sajtótájékoztatók, hanem a jogszerű, bizonyítékokra épülő és bíróság előtt is megálló eljárások teszik hitelessé. Különösen fontos a két nyomozás szétválasztása: az egyik vesztegetést, a másik vagyoni kárt vizsgál.

Források: Ügyészség: öt gyanúsított a Volánbuszt érintő ügyben · Euronews: két letartóztatás a Volánbusz-ügyben · Infostart/MTI: a harmadik gyanúsítottat szabadlábra helyezték

GAZDASÁG

Nőttek a reálbérek, közben 12,2 százalékkal zuhant az építőipar

A KSH szerint júliusban a teljes munkaidősök bruttó átlagkeresete 745 500, nettó átlagkeresete 523 300 forint volt. A bruttó bér 7,5, a nettó 9,1, a reálkereset pedig 7,8 százalékkal nőtt egy év alatt. A nettó medián 437 900 forintot ért el; a nettó növekedést az alacsony, 1,2 százalékos infláció mellett a családi és anyasági adókedvezmények bővítése is segítette.

Ugyancsak júliusról az építőipar egészen más képet adott: a termelés éves összevetésben 12,2, júniushoz képest 4,6 százalékkal csökkent. Az új szerződések volumene 24,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, az első hét hónap teljesítménye pedig 2,7 százalékkal esett. Különösen az út-, vasút- és közműépítés gyengült.

Miért fontos? A háztartások vásárlóereje gyorsan javul, de a beruházási ciklus egyik kulcságazata továbbra is gyenge. A két adat együtt arra figyelmeztet, hogy a fogyasztás élénkülése önmagában nem pótolja a beruházások és az új megrendelések hiányát.

Források: KSH: keresetek, 2026. július · Telex: 437 900 forint volt a nettó mediánkereset · KSH: építőipar, 2026. július

ALKOTMÁNYOSSÁG

Öt új alkotmánybíró, ellenzéki bojkott mellett

Az Országgyűlés szeptember 15-én titkos szavazással megválasztotta Chronowski Nórát, Kovács András Györgyöt, Ligeti Miklóst, Orosz Árpád Gábort és Szomora Zsoltot az Alkotmánybíróság tagjává. Mind az öt jelölt 137 igen és 6 nem szavazatot kapott. Négyen szeptember 16-án kezdtek, Orosz Árpád Gábor november 16-án lép hivatalba; megbízatásuk kilenc évre szól.

A Fidesz és a KDNP képviselői a szavazás előtt kivonultak, és illegitimnek nevezték az eljárást. Ez politikai minősítés, nem független jogi döntés. A tizenöt tagú testületben kilenc olyan bíró marad, akit a korábbi fideszes többség választott, hatan kaptak megbízatást a Tisza-korszakban; ez a származási arány nem jelent automatikus párthűséget.

Miért fontos? Az új testületnek a kormányváltás utáni közjogi reformokról, választási szabályokról és alapjogi vitákról is döntenie kell. A valódi mérce az lesz, képes-e egyszerre eltávolodni a korábbi politikai befolyástól és ellensúlyt képezni a mostani kétharmaddal szemben.

Források: Országgyűlés: határozati javaslat az öt alkotmánybíróról · Euronews: megválasztották az öt új alkotmánybírót

BUDAPEST

Az iparűzési adó megérkezett, a pénzügyi veszély nem múlt el

Budapest szeptember 16-án mintegy 118 milliárd forint helyiiparűzésiadó-előleghez jutott, ebből visszafizette 67 milliárdos folyószámlahitelét. A városháza főigazgatója szerint szeptember végére azonban csak mintegy 3,5 milliárd maradhat, miközben október közepén 86 milliárd forint szolidaritási hozzájárulás válna esedékessé. A számok a fővárosi vezetés aktuális előrejelzéséből származnak.

Az eddigi 80 milliárdos hitelkeret szeptember 19-én megszűnik. A főváros kötelezettségvállalási, létszám- és intézményi beruházási stopot rendelt el; a közlekedési cégek 45 milliárdos áthidaló hitelük visszafizetése után várhatóan csak az október eleji bérekhez szükséges összeggel rendelkeznek. A kormánnyal folyó tárgyalások részletei nem nyilvánosak.

Miért fontos? Az adóbevétel technikailag rendezte a szeptemberi hitelt, de nem oldotta meg a szerkezeti finanszírozási vitát. Megállapodás nélkül a likviditási válság közszolgáltatásokat, béreket és beruházásokat érinthet; a főváros és a kormány felelőssége, hogy ez ne váljon politikai erőpróbává a budapestiek rovására.

Források: 444: Budapest visszafizette folyószámlahitelét · ATV: újabb pénzügyi szűkület előtt a főváros · Budapest: könyvvizsgálói jelentés a 2026-os költségvetésről

Péntek este a világban

A közel-keleti háború immár nemcsak a hadijelentéseket, hanem a kamatokat, a szállítási útvonalakat és az európai üzemanyagárakat is alakítja. A Fed több mint három év után először emelt kamatot, Japán 31 éves csúcsra szigorított, miközben a Hormuzi-szorosban újabb tankerincidens történt. Oroszország ellenzék nélküli parlamenti választásba kezdett, az Európai Unió pedig Kanadával kísérletezik egy még nem létező társult tagsági formán.

KÖZEL-KELET

Újabb tankerincidens a Hormuzi-szorosban, száz dollár fölött az olaj

Az iráni Forradalmi Gárda szeptember 18-án azt közölte, hogy előző este megtámadta és feltartóztatta a togói zászló alatt közlekedő Trend olajszállítót, mert a hajó szerintük engedély nélkül próbált áthaladni a Hormuzi-szoroson. A brit UKMTO egy ismeretlen lövedék becsapódását és eloltott fedélzeti tüzet jelentett. Lapzártakor nem volt független megerősítés arról, hogy a két közlés ugyanarra az eseményre vonatkozik.

A jemeni húszik közben a Báb el-Mandeb körzetében terjeszkedtek, és a harcok mintegy 125 ezer embert űztek el otthonából. A Brent a héten 110 dollár közelében is járt, pénteken továbbra is száz dollár fölött forgott. Az IEA szerint február óta 507 millió hordóval csökkentek a megfigyelt globális készletek, miközben a dízelpiac különösen feszes.

Miért fontos? A világ két kulcsfontosságú tengeri szűkülete egyszerre sérülékeny. A kockázat már nemcsak olajár: magasabb fuvardíj, biztosítási költség, dízelár és infláció, amely Európában is szűkíti a jegybankok és a költségvetések mozgásterét.

Források: AP: Irán szerint tankert támadt a Hormuzi-szorosban · AP: húszi előrenyomulás a Báb el-Mandeb térségében · IEA: szeptemberi olajpiaci jelentés

EGYESÜLT ÁLLAMOK

A Fed több mint három év után kamatot emelt

A Federal Reserve szeptember 16-án egyhangú, 12–0-s döntéssel 25 bázisponttal, 3,75–4,00 százalékra emelte az irányadó kamatsávot. Ez volt az első emelés 2023 júliusa óta. A közlemény szerint az amerikai gazdaság szilárd ütemben bővül, a munkaerőpiac stabil, az infláció azonban továbbra is magas.

A döntéshozók medián előrejelzése 2026-ra 2,3 százalékos reálnövekedést, 3,7 százalékos PCE-inflációt és év végére 4,1 százalékos irányadó kamatot jelez. Ez arra utal, hogy a többség még legalább egy emelést indokoltnak tarthat, de a Fed nem ígért előre meghatározott pályát. A piac másnap emelkedéssel fogadta a döntést, miközben a kötvényhozamok és az olajár változékonyak maradtak.

Miért fontos? Az energiapiaci sokk visszafordította a kamatcsökkentési ciklust. A drágább dollárfinanszírozás a világ egészére kihat: emeli az állami és vállalati hitelköltséget, és kisebb kamatcsökkentési teret hagy a feltörekvő országok, köztük Magyarország jegybankjának.

Források: Federal Reserve: szeptember 16-i kamatdöntés · Federal Reserve: szeptemberi gazdasági előrejelzés · Reuters: az első amerikai kamatemelés több mint három éve

JAPÁN

Harmincegy éves csúcson a kamat, mégis gyengült a jen

A Bank of Japan szeptember 18-án 7–2 arányú döntéssel 1,00-ról 1,25 százalékra emelte az irányadó rövid kamatot, ami 1995 óta a legmagasabb szint. A lépés a több évtizedes rendkívül laza monetáris politika további leépítése; az energiaárak, a béremelkedés és a jen gyengesége egyaránt növeli az inflációs kockázatot.

A jen a döntés után mégis mintegy egy százalékkal gyengült, 157–158 jen körüli dollárárfolyamra. A befektetők a két ellenszavazatból és a további szigorítás üteméről adott óvatos jelzésből arra következtettek, hogy a jegybank nem készül gyors kamatemelési sorozatra.

Miért fontos? A japán kamat a globális pénzügyi rendszer egyik régi alapfeltételét változtatja meg: a jen évtizedeken át rendkívül olcsó finanszírozási deviza volt. A további emelések kötvény-, részvény- és devizapiaci pozíciók tömeges átrendeződését indíthatják el.

Források: Bank of Japan: szeptember 18-i monetáris döntés · AP: 31 éves csúcson a japán alapkamat · Reuters: a kamatemelés után is gyengült a jen

OROSZORSZÁG

Háromnapos parlamenti választás, valódi ellenzék nélkül

Szeptember 18-án megkezdődött az orosz Állami Duma háromnapos választása, az első a 2022-es teljes körű ukrajnai invázió óta. A Putyin mögött álló Egységes Oroszország várhatóan megőrzi fölényét. A háborút ellenző jelöltek nagy részét kizárták, a tűzszünetet támogató Jabloko pártot nem engedték indulni, vezető politikusai közül többen börtönben vagy emigrációban vannak.

Szavazást tartanak Oroszország által megszállt ukrajnai területeken is; ezt Ukrajna és az Európai Unió törvénytelennek tekinti. A Kreml a voksolást a háború társadalmi támogatásának bizonyítékaként kívánja bemutatni. Az első részleges eredmények vasárnap este várhatók, ezért lapzártakor sem eredményről, sem részvételről nem lehetett tényszerű következtetést levonni.

Miért fontos? A választás versenyképessége erősen korlátozott, politikai hatása mégis valós: a Kreml az eredményt a háború, a költségvetési áldozatok és egy esetleges újabb mozgósítás legitimálására használhatja. A részvétel és a szabálytalanságok többet mondhatnak a közhangulatról, mint a mandátumarány.

Források: AP: megkezdődött az orosz parlamenti választás · Reuters: a Kreml háborús támogatásmérésként kezeli a választást

EURÓPAI UNIÓ

Kanada lehetne az EU első társult tagja – ha létrejönne ilyen kategória

Ursula von der Leyen szeptember 16-i uniós évértékelőjében azt javasolta, hogy Kanada legyen az Európai Unió első „társult tagja”. Mark Carney kanadai miniszterelnök üdvözölte a szorosabb gazdasági, védelmi és technológiai kapcsolatot, de hangsúlyozta, hogy Ottawa nem teljes jogú EU-tagságot kér. Az együttműködés a védelmi beszerzéstől az energián, kritikus ásványokon és az Északi-sarkvidéken át a mesterséges intelligenciáig terjedhetne.

A társult tagság jelenleg nem létező uniós jogi kategória, ezért a bejelentés politikai ajánlat, nem megkezdett csatlakozási eljárás. A tartalmat, a döntési jogokat és a belső piachoz való hozzáférést még ki kell dolgozni, a komoly megállapodáshoz pedig a tagállamok támogatása szükséges. A következő fontos állomás az októberi EU–Kanada-csúcs lehet.

Miért fontos? A kezdeményezés a középhatalmak válasza az amerikai vámnyomásra, az orosz fenyegetésre és a kínai gazdasági versenyre. Ha tartalommal töltik meg, új külkapcsolati modellt adhat az EU-nak; ha csak címke marad, gyorsan diplomáciai jelszóvá kopik.

Források: Európai Bizottság: von der Leyen évértékelő beszéde · AP: Kanada társult EU-tagsága még nem létező konstrukció · AP: Carney támogatja az EU-val való mélyebb társulást

A jövő hét három kérdése

1. Közös megegyezéssel zárulhat-e az MKIF-koncesszió, és nyilvánosságra kerül-e az átadás, a kártalanítás és a banki kötelezettségek teljes számlája?
2. Mit mutat az orosz parlamenti választás részvétele és eredménye a háborús fáradtságról, és követi-e a voksolást újabb mozgósítás vagy gazdasági szigorítás?
3. Hoz-e kézzelfogható megállapodást Hszi Csin-ping washingtoni látogatása, illetve az ENSZ-közgyűlés az amerikai–kínai vámokról, az iráni háborúról vagy Ukrajnáról?

Szerkesztői megjegyzés

A „Péntek este” a hét fontos politikai-gazdasági eseményeiből válogat. A szöveg a 2026. szeptember 18-án 16.45-ig nyilvánosan elérhető információk alapján készült. A folyamatban lévő büntető-, jogi és politikai ügyeknél külön kezeli a bizonyított tényeket, a hatósági vagy politikai állításokat, valamint a szerkesztői értelmezést.

2026. Az összeállítás az AI segítségével készült.szeptember 18.-án.

A Heti hírhalom péntek este bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Vitézy Dávid elmondta: a 2022 májusában megkötött alapszerződés értéke – a 35 éves pénzügyi hatást figyelembe véve, mai áron – 17 300 milliárd forint volt, a módosításokkal pedig 25 900 milliárd forintra emelkedett.

A miniszter nyolcezer milliárd forintos emelésről beszélt, amelyet közlése szerint az előző kormány egy kormánydöntéssel és Rogán Antal aláírásával hajtott végre. Azt is közölte, hogy a szerződés értékét verseny nélkül növelték meg a magánpartner javára.

Az MTI beszámolója szerint Vitézy az összeg nagyságát a magyar egészségügy egyéves kiadásaihoz hasonlította, hangsúlyozva, hogy azok többszöröséről van szó. „Ezt elhallgatták a magyar emberek elől” – fogalmazott. A szerződést és annak módosítását egyaránt a magyar és az európai uniós jogba ütközőnek nevezte.

„Ez nem egy valódi koncesszió”

A tárcavezető a konstrukció jogszerűségét elsősorban a kockázatvállalás hiánya miatt vitatta. Érvelése szerint a koncesszió lényege, hogy a magánpartner kockázatot vállal: számolnia kell a beruházás és az építkezés költségeivel, meg kell szerveznie a működtetést, és a hosszú futamidő alatt kell biztosítania a megtérülést.

Vitézy szerint az MKIF „egy pillanatig se” viselte annak kockázatát, hogy valamely feladatot a tervezettnél drágábban tud elvégezni, vagy a kivitelezés során váratlan körülmények merülnek fel, mert ezeket a terheket a magyar állam átvállalta. „Ez nem egy valódi koncesszió” – jelentette ki. Álláspontja szerint, ha a megállapodás nem felel meg a koncesszió feltételeinek, akkor eleve jogellenesen jött létre, és nem tartható fenn jogszerűen.

A miniszter szerint az állam több mint felével olcsóbban üzemeltethetne

Az MTI tudósítása szerint Vitézy arról is beszámolt, hogy a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-től becslést kértek arra: mai nettó áron mennyibe kerülne az autópályák üzemeltetése és fenntartása. Ezt vetették össze az MKIF áraival.

A miniszter az összehasonlítás alapján azt közölte, hogy az állam 53 százalékkal olcsóbban tudná ellátni az üzemeltetési és fenntartási feladatokat, a nagykarbantartásokat pedig 61 százalékkal alacsonyabb költséggel végezhetné el, mint a mostani koncesszor, az MKIF.

Vitézy hangsúlyozta: ezek szerinte olyan tevékenységek, amelyekhez önmagukban nem kapcsolódik új beruházás, így annak hosszú távú megtérülése sem indokolja a 35 éves szerződést. Úgy értékelte, hogy a koncesszióba olyan üzemeltetési feladatokat is beemeltek, amelyeknek ilyen volumenben nem lenne helyük ebben a konstrukcióban, ráadásul az állami közútkezelő becsléséhez képest több mint kétszeres áron.

Képaláírás: Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a Miniszterelnökségen tartott kormányszóvivői tájékoztatón, 2026. szeptember 18-án. Fotó: MTI/Bruzák Noémi.

A Vitézy: jogsértő az autópálya-koncesszió, ezermilliárdokkal emelték meg az MKIF-nek járó összeget bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítja a két embert. A bíróság a szökés, elrejtőzés és a bizonyítás befolyásolásának veszélyével, egyiküknél pedig a bűnismétlés kockázatával is indokolta a letartóztatást. Az Indotek Group aránytalannak nevezte a Jellinekkel szembeni kényszerintézkedés meghosszabbítását.

A korrupciós nyomozásban eddig öt embert hallgattak ki gyanúsítottként, közülük három letartóztatását indítványozta az ügyészség. A harmadik személyről a tájékoztatás idején még nem született döntés. Ez az eljárás elkülönül a Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt, 2021-ben indított nyomozásától.

Utóbbiban a rendőrség szerint 2015 és 2018 között 608 használt autóbusz túlárazott beszerzése mintegy tízmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozott az állami Volán-társaságoknak. A kecskeméti székhely túlárazott megvásárlása további legalább 550 millió forintos hátránnyal járt.A gyanú szerint az így megszerzett pénzt köztes vállalatokon és színlelt kölcsönszerződéseken keresztül továbbították a cégvezetők érdekeltségeibe, majd ingatlanprojektekbe fektették.

A Milliárdos üzletember őrizetben – két gyanúsítottat letartóztattak a Volánbusz-ügyben bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

ÁRAK

Magyarországon 1,3 százalékra süllyedt az infláció, de a szolgáltatások öt százalékkal drágultak A KSH szeptember 8-i közlése szerint augusztusban a fogyasztói árak 1,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, júliushoz képest pedig 0,2 százalékkal nőttek. A maginfláció 2,0, a nyugdíjas fogyasztóiár-index 0,9 százalék volt. Az élelmiszerek összesített ára 1,4 százalékkal csökkent, miközben a járműüzemanyagok 1,3 százalékkal drágultak.

A kedvező főmutató mögött nagy különbségek vannak: a szolgáltatások ára 5,0 százalékkal emelkedett, ezen belül több közlekedési, javítási és kulturális szolgáltatás jóval gyorsabban drágult. A háztartási energia 4,3 százalékkal olcsóbb lett; ez is lefelé húzta az átlagot.

Miért fontos? Az alacsony infláció növeli a bérek vásárlóerejét és teret adhat a jegybanknak, de a szolgáltatási árak makacssága, valamint a szeptemberben megugró olajár miatt korai tartós árstabilitást hirdetni. Az augusztusi index még alig tükrözi az új energiaár-sokkot.

Források: KSH: fogyasztói árak, 2026. augusztus · MNB: fegyelmezett stratégia kell az euróhoz

IPAR

Júliusban 4,7 százalékkal nőtt a termelés A KSH első becslése szerint az ipari termelés volumene júliusban éves összevetésben 4,7, az előző hónaphoz képest 1,7 százalékkal bővült. Január és július között a kibocsátás 2,7 százalékkal haladta meg a 2025 azonos időszakit.

A növekedés azonban koncentrált volt. A járműgyártás, valamint a számítógép-, elektronikai és optikai termékek gyártása erősödött, miközben a feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés; a villamos berendezések és az élelmiszeripar is visszaesett. A részletes második becslés szeptember 15-én érkezik.

Miért fontos? A jó főszám támogatja a GDP-növekedést és az exportot, de a kevés húzóágazatra támaszkodó élénkülés sérülékeny. A fordulat akkor válik széles alapúvá, ha a beszállítók, az élelmiszeripar és az akkumulátor-értéklánc is tartós növekedést mutat.

Források: KSH: ipari termelés, 2026. július — első becslés

ÜZEMANYAG

Havi ötezer forintot ígér a kormány a kisebb dízelautók tulajdonosainak Magyar Péter szeptember 11-én bejelentette: a legfeljebb 150 lóerős dízel személyautók tulajdonosai szeptembertől decemberig havi 5000, összesen legfeljebb 20 ezer forint támogatást kapnak. A közel egymillió érintettnek nem kell kérelmet benyújtania; a Magyar Államkincstár a NAV adatai alapján utalna. A gazdák év végéig a gázolaj jövedéki adójának teljes összegét visszaigényelhetik.

A miniszterelnök szerint a védett ár visszaállítása havi 50–100 milliárd forintba kerülne és importkiesést okozna. A Mol szintén ellátási kockázatra figyelmeztetett. Lapzártakor a részletes végrehajtási szabályok még nem jelentek meg; az egymillió jogosulttal számolt támogatás elméleti felső költsége mintegy húszmilliárd forint.

Miért fontos? A kabinet nem az árat rögzíti, hanem célzottan kompenzál: ez kisebb ellátási kockázatot és jobban korlátozható költséget jelent. Ugyanakkor csak a dízelautósok egy részét éri el, és nem fékezi a fuvarozásból, mezőgazdaságból, majd az élelmiszerárakból továbbgyűrűző költségeket.

Források: Telex: célzott támogatás a dízelautósoknak · MTI: a Mol reakciója a dízeltámogatásra

EURÓ ÉS KÖLTSÉGVETÉS

Az euró bevezetéséhez inflációs feltétel közelebb van, a hiánycél továbbra is messzebb. Varga Mihály jegybankelnök a szeptember 10-i Közgazdász-vándorgyűlésen azt mondta: Magyarország az 1,3 százalékos augusztusi inflációval ismét teljesítheti az euró egyik legfontosabb konvergenciakritériumát. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a közös pénz nem csodaszer, és fegyelmezett, összehangolt kormányzati-jegybanki stratégia kell hozzá.

Kármán András pénzügyminiszter ugyanott 2030-ra három százalék alatti hiányt, az őszi költségvetési tervezés visszaállítását, a kiadások felülvizsgálatát és vagyonadót helyezett kilátásba. Ezek programadó vállalások: a 2026-ra tervezett 7,5 százalékos hiány és 77,5 százalékos adósságráta még távol van a maastrichti küszöböktől.

Miért fontos? Az euróhoz nem elég egy kedvező inflációs hónap. Tartós árstabilitás, három százalék alatti hiány, fenntartható adósság, árfolyam-stabilitás és jogi felkészülés kell. A hét nyilatkozatai irányt jelölnek, de még nem adnak céldátumot vagy teljes menetrendet.

Források: MNB: fegyelmezett stratégia kell az euróhoz · Telex: a pénzügyminiszter gazdaságpolitikai programja · MKT: a 64. Közgazdász-vándorgyűlés programja

ALKOTMÁNYOSSÁG

Öt új alkotmánybíró-jelölt van és fideszes bojkott. A Tisza Párt Chronowski Nórát, Kovács András Györgyöt, Ligeti Miklóst, Orosz Árpád Gábort és Szomora Zsoltot jelölte az Alkotmánybíróságra. A bizottsági meghallgatást szeptember 14-re, a parlamenti választást szeptember 15-re tervezik. A kormánypárt kétharmados többsége miatt az öt jelöltet ellenzéki támogatás nélkül is megválaszthatja.

A Fidesz-frakció bejelentette, hogy bojkottálja az eljárást, és a korábbi személyi változásokra hivatkozva jogellenesnek, illetve illegitimnek nevezi a választást. Ez politikai-jogi álláspont; az eljárás törvénytelenségét bíróság vagy más független fórum nem állapította meg.

Miért fontos? A vita túlmutat az öt személyen: arról szól, elfogadja-e az ellenzék a kormányváltás utáni intézményi rend legitimitását. A bojkott nem akadályozza meg a szavazást, de tovább gyengítheti az Alkotmánybíróság körüli politikai konszenzust és a döntések elfogadottságát.

Források: Telex: a Fidesz bojkottálja az alkotmánybíró-választást · HVG: öt új alkotmánybíró jelölése

Péntek este a világban

Az energiaár alakulása ismét a világpolitika mozgatója lett. A húszik stratégiai szigetet foglaltak el a Vörös-tenger kapujában, az olaj pedig száz dollár fölé került. Az ECB kamatot emelt, az amerikai infláció a Fedet szorítja, az ukrajnai közvetítés nem hozott tűzszünetet. Németországban az AfD tartományi győzelme újabb politikai próba elé állítja a demokratikus centrumot.

KÖZEL-KELET

Száz dollár fölött az olaj, a húszik elfoglalták a Vörös-tenger kulcsszigetét A Brent szeptember 9-én 101,21 dolláron zárt, péntekre pedig 108 dollár fölé emelkedett. Az áremelkedést az amerikai–iráni támadások, a hormuzi bizonytalanság és a szaúdi olajlétesítmények elleni húszi akciók hajtották. A drágulás ténye piaci adat; a későbbi 120–150 dolláros forgatókönyvek elemzői becslések, nem előrejelzett bizonyosságok.

Szeptember 11-én a jemeni húszik elfoglalták Majjún szigetét a Báb el-Mandeb-szorosban; a területszerzést jemeni kormányzati és húszi források is megerősítették. A sziget a Vörös-tenger déli kijáratát ellenőrzi, Szaúd-Arábia korlátozott légicsapásokkal válaszolt.

Miért fontos? A világ két fő közel-keleti hajózási szűkülete egyszerre került nyomás alá. Ez nemcsak nyersolaj-, hanem dízel-, műtrágya-, szállítási és biztosítási költségsokkot is okozhat; a hatás a magyar kutakon és az élelmiszerárakban is megjelenhet.

Források: AP: száz dollár fölé emelkedett az olaj · The Guardian: 108 dollár fölött a Brent · AP: a húszik elfoglalták Majjún szigetét

EURÓÖVEZET

Az ECB 2,50 százalékra emelte a betéti kamatot. Az Európai Központi Bank szeptember 10-én 25 bázisponttal emelte mindhárom irányadó kamatát. Szeptember 16-tól a betéti kamat 2,50, a fő refinanszírozási kamat 2,65, a jegybanki hitelkamat 2,90 százalék. Az ECB az energiaár-sokkot és a tartósan cél feletti inflációt nevezte meg fő okként.

Az új alappálya az Unióban 2026-ra 3,0, 2027-re 2,5, 2028-ra 2,1 százalékos inflációt, illetve 0,9, 1,4 és 1,5 százalékos növekedést vár. A testület nem ígért előre meghatározott kamatpályát, és külön jelezte, hogy az iráni konfliktus alakulása miatt a bizonytalanság rendkívül nagy.

Miért fontos? Az ECB egyszerre fékezi a másodkörös áremelkedést és kockáztatja a gyenge növekedés további lassítását. A magasabb eurókamat Magyarországon is emelheti a finanszírozás költségét, és szűkítheti az MNB kamatcsökkentési mozgásterét.

Források: ECB: 25 bázispontos kamatemelés · ECB: Lagarde sajtótájékoztatója

EGYESÜLT ÁLLAMOK

3,4 százalékra gyorsult az infláció, a Fed kamatemelés felé sodródik . Az amerikai fogyasztóiár-index augusztusban havi 0,4, éves 3,4 százalékkal emelkedett. A benzin egyetlen hónap alatt 3,9 százalékkal drágult, és a havi áremelkedés több mint harmadát adta. Az energia és élelmiszer nélkül számított maginfláció havi 0,3, éves 2,4 százalék volt.

A Reuters által idézett határidős piac pénteken mintegy 85 százalékos esélyt árazott a Fed szeptember 15–16-i ülésén egy 25 bázispontos emelésre. Ez piaci várakozás: a jegybank döntése még nem született meg, és az energiaárak mellett az egyes szolgáltatási tételek is torzították a havi adatot.

Miért fontos? A magasabb amerikai kamat erősítheti a dollárt, emelheti a globális kötvényhozamokat és drágíthatja a feltörekvő országok finanszírozását. Az adat azt is mutatja, milyen gyorsan fordíthatja vissza az olajsokk a korábbi dezinflációt.

Források: BLS: amerikai fogyasztói árak, 2026. augusztus · Reuters: a piac kamatemelést vár a Fedtől

UKRAJNA

Az amerikai közvetítők új lendületről beszéltek, de a háború folytatódott. Steve Witkoff és Jared Kushner szeptember 5-én több mint három órán át tárgyalt Vlagyimir Putyinnal Moszkvában, majd másnap Kyivben Volodimir Zelenszkijjel és európai képviselőkkel. A felek biztonsági és gazdasági garanciákról, légvédelemről, téli támogatásról és egy új amerikai–orosz–ukrán tárgyalási fordulóról beszéltek.

A találkozókat minden fél érdeminek nevezte, de nem született tűzszünet vagy nyilvános kompromisszum a területi kérdésekről. Szeptember 8-án az orosz csapások újra elérték Kyivet, legalább két ember halálát okozva; Ukrajna közben orosz energia- és katonai célpontokat támadott.

Miért fontos? A diplomáciai csatorna újranyílt, de a harctéri ösztönzők nem változtak. A „jelentőségteljes” vagy „érdemi” tárgyalás politikai minősítés; a valódi előrelépést ellenőrizhető tűzszünet, humanitárius megállapodás vagy közös tárgyalási keret jelezné.

Források: RFE/RL: amerikai közvetítési kísérlet Kyivben és Moszkvában · CBS: a támadások a tárgyalások után folytatódtak

NÉMETORSZÁG

Az AfD 43,8 százalékkal nyert Szász-Anhaltban. A szeptember 6-i tartományi választáson a szélsőjobboldali AfD 43,8 százalékot és 39 mandátumot szerzett a 83 fős parlamentben; 2021-hez képest több mint húsz százalékponttal erősödött. A CDU 17,2 százalékkal 15 helyet kapott, az SPD és a Zöldek egyaránt nyolcat, a Baloldal nyolcat, a BSW ötöt. A részvétel 77,8 százalék volt.

Az AfD egyedül nem rendelkezik többséggel. A párt tartományi szervezetét a német belső elhárítás szélsőjobboldali szervezetként kezeli; a CDU és a legtöbb más párt elutasítja az együttműködést, a BSW azonban korábban nem zárta ki. A kormányalakítás ezért nyitott.

Miért fontos? Az eredmény megrendíti Friedrich Merz kancellár CDU-ját és a szélsőjobboldallal szembeni politikai „tűzfalat”. Ha az AfD kormányra kerülne, az Németország háború utáni történetének fontos határátlépése lenne, és az EU Ukrajna-, migrációs és gazdaságpolitikájára is hatna.

Források: OSW: az AfD győzelme Szász-Anhaltban · The Guardian: AfD-áttörés a tartományi választáson

A jövő hét három kérdése

1. Megjelennek-e a dízeltámogatás részletes szabályai, és pontosan hány jogosulttal, illetve mekkora költségvetési kiadással számol a kormány?
2. Megválasztja-e az Országgyűlés mind az öt alkotmánybírót a fideszes bojkott mellett, és hogyan reagálnak erre a jogászok szervezetei?
3. Emel-e kamatot a Fed szeptember 16-án, és ad-e bármilyen konkrét eredményt az új amerikai–orosz–ukrán diplomáciai csatorna?

Szerkesztői megjegyzés

A „Péntek este” a hét fontos politikai-gazdasági eseményeiből válogat. A szöveg a 2026. szeptember 11-én 16.45-ig nyilvánosan elérhető információk alapján készült. A folyamatban lévő ügyeknél külön kezeli a bizonyított tényeket, a hivatalos vagy politikai állításokat, valamint a szerkesztői értelmezést.

2026. szeptember 11. Az összeállítás az AI segítségével készült

A A hét – péntek este bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

KÖLTSÉGVETÉS

Új hiánycél: 7,5 százalék, új adósságpálya: 77,5 százalék

A Pénzügyminisztérium augusztus 24-én ismertette a 2026-os költségvetés módosításának fő számait. Az eredeti törvény 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolt, a kormány most 7,5 százalékos célt jelöl meg. A kabinet átvilágítása szerint új intézkedések és az uniós megállapodás nélkül a hiány 8,3 százalék lehetett volna. Ez utóbbi kormányzati számítás; a módosító javaslatot augusztus 31-én tervezik benyújtani, tehát lapzártakor még nem elfogadott költségvetési törvény.

A terv szerint az államadósság a GDP 74,6 százalékáról 77,5 százalékára nőhet. A kormány 700 milliárd forintnyi állami működési megtakarítást és 500 milliárdos Havária Alapot ígér az aszály és az energiaválság kezelésére. A csomagba bekerült a rászoruló gyermekek egyszeri iskolakezdési támogatása, a vényköteles gyógyszerek áfamentessége, valamint a szociális tűzifakeret bővítése is.

Miért fontos? A 7,5 százalékos hiány nem egyszerű technikai korrekció, hanem több évre szóló gazdaságpolitikai kötöttség. A kormánynak egyszerre kell hiteles kiigazítást, növekedést és választási ígéreteket finanszíroznia. A Költségvetési Tanács nem emelt érdemi kifogást, de növekedési, energiaár- és uniós túlzottdeficit-eljárási kockázatokat jelzett.

Források: Kormány.hu: a 2026-os költségvetés módosítása · bne IntelliNews: 7,5 százalékos hiánycél · Portfolio: pénzügyminiszteri értékelés

MONETÁRIS POLITIKA

Az MNB 5,50 százalékra csökkentette az alapkamatot

A Monetáris Tanács augusztus 25-én 25 bázisponttal, 5,50 százalékra mérsékelte a jegybanki alapkamatot; az új kamatszint augusztus 26-án lépett hatályba. Az egynapos betéti kamat 4,50, a fedezett hitel kamata 6,50 százalék lett. A jegybank szerint az infláció a júniusi alappályánál kedvezőbben alakult, a magyar eszközök kockázati megítélése pedig stabil maradt.

Az MNB ugyanakkor nem ígért automatikus további lazítást. A következő döntéseket a szeptemberi inflációs jelentés, a költségvetési pálya, az euróbevezetés kilátásai és a külső piaci környezet alapján hozzák meg. A jegybank tavasszal megkezdett inflációscél-felülvizsgálatának eredményét őszre ígérte.

Miért fontos? A kamatvágás olcsóbb finanszírozás felé mutat, de a mozgástér keskeny: a 7,5 százalékos hiánycél és a bizonytalan energiaárak bármikor felárat építhetnek a forintba és az állampapírokba. A monetáris enyhítés sikere ezért most szokatlanul erősen függ a költségvetés hitelességétől.

Források: MNB: a Monetáris Tanács augusztusi döntése · MNB: sajtótájékoztató a kamatdöntés után

BERUHÁZÁSOK

A második negyedévben 9,1 százalékkal esett a beruházások volumene

A KSH augusztus 26-i adata szerint a nemzetgazdasági beruházások volumene a nyers adatok alapján 9,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Szezonálisan kiigazítva az éves visszaesés 7,1, az előző negyedévhez viszonyított csökkenés 4,3 százalék volt. A gyengüléshez leginkább a feldolgozóipar, valamint a szállítás és raktározás járult hozzá.

A vállalkozások és a költségvetési szervezetek beruházásai egyaránt csökkentek; az ingatlanügyletek és a háztartások növekvő aktivitása csak fékezte a visszaesést. A friss adat ezért árnyalja a második negyedévi 1,7 százalékos GDP-növekedésről és a júniusi ipari termelés megugrásáról szóló kormányzati optimizmust.

Miért fontos? A beruházás a következő évek termelékenységének és béremelkedésének előfeltétele. A tartós visszaesés azt jelezheti, hogy a vállalatok a jobb rövid távú adatok ellenére még nem bíznak eléggé a keresletben és a szabályozási környezetben. A növekedés akkor válik tartóssá, ha a fogyasztás mellett a kapacitásbővítés is megindul.

Források: KSH: beruházások, 2026. II. negyedév · Portfolio: pénzügyminiszteri értékelés

ELSZÁMOLTATÁS

Unger Anna vezeti a vagyonvisszaszerzési hivatalt

Az Országgyűlés augusztus 28-án titkos szavazással, 137 igen, 7 nem és 1 tartózkodás mellett az NVVH elnökévé választotta Unger Anna politológust; Tasnádi Katalin lett a nyomozati elnökhelyettes. Megbízatásuk szeptember 1-jén kezdődik és hat évre szól. A Fidesz–KDNP képviselőinek többsége a szavazás előtt kivonult. További három elnökhelyettes kiválasztása még hátravan.

Unger a meghallgatásán azt mondta: szerinte irreális arra számítani, hogy hat éven belül jogerős ítéletek születnek, de a visszaélések feltárásáig és a vádemelésig el lehet jutni. A kijelentés vitát váltott ki, mert a hivatal eredményességével szembeni elvárásokat már indulás előtt alacsonyra állította. Jogvédők korábban azt is kifogásolták, hogy a hivatal széles beavatkozási jogköreihez erősebb bírói kontroll kell.

Miért fontos? Az NVVH a kormányváltás egyik legfontosabb hitelességi próbája: képes-e bizonyítékokra épülő, gyors és politikailag semleges eljárásokra. A hivatal vizsgálata vagy vádemelése még nem bűnösség; jogerős ítéletet csak bíróság mondhat ki. A gyorsaságot ezért nem a jogállami garanciák rovására, hanem jobb nyomozással és ügyészi munkával kell elérni.

Források: Telex: Unger Anna megválasztása és a jelölési folyamat · Euronews: Unger Anna lett az NVVH elnöke · Magyar Helsinki Bizottság: jogállami garanciák az NVVH-nál

ENERGIA

Paks mind a négy blokkja ismét névleges teljesítményen működik

A Paksi Atomerőmű közlése szerint augusztus 26-án 20 óra 35 perckor a 4. blokkot is százszázalékos teljesítményre terhelték fel, így mind a négy blokk ismét névleges teljesítményen üzemel. A július végi rekordalacsony dunai vízállás miatt korábban fokozatosan vissza kellett fogni, majd részben le kellett állítani a termelést.

A kormány a fenékküszöb építésével, két nyolcvan méteres bárka készenlétbe állításával és fogyasztáscsökkentési intézkedésekkel kezelte a helyzetet. Magyar Péter a parlamentben az ország közös sikerének nevezte az újraindítást, és új vízügyi-energetikai korszakot ígért. A beavatkozás végleges költségét és hosszú távú környezeti hatását azonban még nem tették közzé.

Miért fontos? A teljes paksi kapacitás visszatérése csökkenti az importáram-igényt és az ellátási kockázatot. A válság azonban megmutatta, hogy az atomerőmű, a Duna vízjárása és a klímaváltozás egyetlen rendszerként kezelendő. A műszaki siker után a feladat a tartós vízgazdálkodási és energia-biztonsági terv nyilvános ellenőrzése.

Források: Paks.hu: ismét névleges teljesítményen mind a négy blokk · Kormány.hu: a paksi válság kezelésének értékelése

Péntek este a világban

A hét nemzetközi hírei ugyanarra a kérdésre futottak ki: meddig bírja a világgazdaság a politikai kockázatok felárát? Washington minden eddiginél szélesebb gazdasági hadjáratot indított Irán ellen, Kanada visszavág az amerikai vámokra, a Fed az inflációt tartja fő veszélynek. Közben az Nvidia újabb rekordja az MI-beruházások erejét, Ukrajna szövetségeseinek kyivi találkozója pedig a háború elhúzódását jelezte.

IRÁN ÉS HORMUZ

Washington gazdasági elszigetelést hirdetett, Teherán feltételeket szab

Az amerikai pénzügyminisztérium augusztus 24-én elindította az Operation Economic Outcast nevű kampányt. Öt területen — digitális eszközök, technológia, arany, légi közlekedés és hajózás — szélesítette a másodlagos szankciók lehetőségét, és csaknem hatvan személyt, céget, illetve hajót vett célba. Az amerikai közlemény célként Irán gazdasági kapcsolatainak teljes elvágását nevezte meg.

Irán közben Omán közvetítésével feltételeket készít a Hormuzi-szoros újranyitásához. Teherán a háború lezárását, az iráni kikötők amerikai blokádjának feloldását, szankcióenyhítést és kártérítést is említett; végleges megállapodás nincs. Péntek délelőtt a Brent 89,66 dollár körül járt, heti 5,1 százalékos csökkenés felé tartva, mert némi forgalom újraindult a szoroson.

Miért fontos? A piac egyszerre áraz enyhülést és új eszkalációt. A másodlagos szankciók nemcsak Iránt, hanem bankokat és vállalatokat világszerte választás elé állítanak. A hormuzi tranzit tartós rendezése nélkül a világ olaj- és LNG-ellátásának kulcsútvonala továbbra is politikai zsarolási pont marad.

Források: U.S. Treasury: Operation Economic Outcast · Reuters: iráni feltételek a Hormuzi-szoros újranyitásához · Reuters: olajár és a hormuzi forgalom

VÁMHÁBORÚ

Kanada felfüggesztette az alkut, és amerikai büntetővámra vámmal válaszolt

Az Egyesült Államok augusztus 22-én 50 százalékos vámot léptetett életbe 27,6 milliárd kanadai dollár értékű kanadai árura, miután a két ország tárgyalásai megállapodás nélkül zárultak. A kanadai kormány szerint Washington olyan feltételeket szabott, amelyek sértették volna az ország gazdasági és kereskedelempolitikai önállóságát, ezért Ottawa felfüggesztette az egyeztetéseket.

Kanada szeptember 8-tól az amerikai tételekhez igazodó, 15, 25 és 50 százalékos ellenvámokat vezet be ugyanekkora importértékre, többek között acélra, tejtermékekre, gépekre és elektronikára. Emellett 7,5 milliárd kanadai dolláros új támogatási és likviditási csomagot hirdetett az érintett munkavállalóknak és vállalatoknak.

Miért fontos? Ez már nem tárgyalási fenyegetés, hanem életbe lépett vámkonfliktus a világ egyik legszorosabban integrált gazdasági térségében. Az alkatrészek többször lépik át a határt, így ugyanaz a vám több ponton is beépülhet az árba. A viszály egyben az USMCA jövőjét és az amerikai kereskedelmi szövetségek hitelességét is próbára teszi.

Források: Kanadai kormány: ellenintézkedések és támogatási csomag · Gowling WLG: az amerikai–kanadai vámkonfliktus

KAMATOK

A Fed elnöke szerint az infláció maradt az első számú feladat

Kevin Warsh, a Federal Reserve elnöke augusztus 28-i jackson hole-i beszédében erős amerikai gazdaságról és stabil, 4,1 százalékos munkanélküliségről beszélt. Ugyanakkor a Fed által figyelt PCE-infláció éves ütemét 3,7, hathavi évesített ütemét 4,1 százalékra tette, és hangsúlyozta, hogy az áremelkedés még mindig jóval a kétszázalékos cél felett van.

Warsh nem jelentett be kamatemelést, és tudatosan kerülte a következő döntésekre vonatkozó előretekintő ígéretet. Azt mondta, a Fednek az adatok alapján kell döntenie, és kevesebb iránymutatást kell adnia a piacnak. A beszédet a befektetők szigorú hangvételűnek értelmezték, a rövid hozamok emelkedtek.

Miért fontos? A világ legfontosabb jegybankja nem recessziótól, hanem az infláció beragadásától tart. Ez magasabban tarthatja a dollárkamatokat és a globális kötvényhozamokat, megdrágítva a feltörekvő országok — köztük Magyarország — finanszírozását. Fontos különbség: a beszéd irányt jelzett, de konkrét kamatdöntést nem.

Források: Federal Reserve: Kevin Warsh jackson hole-i beszéde · The Guardian: piaci reakció Warsh beszédére

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA

Az Nvidia negyedéves bevétele átlépte a 96 milliárd dollárt

Az Nvidia augusztus 26-án 96,2 milliárd dolláros negyedéves árbevételt jelentett, 106 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Az adatközponti üzletág 89 milliárd dollárt termelt, éves növekedése 117 százalék volt; a bruttó árrés 75 százalékon alakult. A következő negyedévre 108 milliárd dollár körüli forgalmat vár a társaság.

A prognózis nem számol kínai adatközponti számítási bevétellel, ami jól mutatja az exportkorlátozások és a technológiai geopolitika súlyát. A gyorsjelentés egyben megerősítette: a felhőszolgáltatók, államok és MI-laborok továbbra is példátlan ütemben építik a számítási és energia-infrastruktúrát.

Miért fontos? Az Nvidia már nem csupán vállalati sikertörténet, hanem a világgazdasági beruházási ciklus egyik központja. A számok igazolják az MI-kereslet erejét, de a koncentráció, az áramigény, a finanszírozási körök és a kínai piac kizárása egyre nagyobb rendszerszintű kockázatot is jelent.

Források: SEC/Nvidia: második negyedéves gyorsjelentés · The Wall Street Journal: Nvidia-eredmények

UKRAJNA

Európa több légvédelmet, fegyveripari együttműködést és új szankciókat ígért

A „tettre készek koalíciójának” vezetői augusztus 24-én, Ukrajna függetlenségének 35. évfordulóján Kyivben és videókapcsolaton tanácskoztak. Nagy-Britannia, Franciaország és Németország vezetésével sürgős légvédelmi támogatást, az ukrán hadiiparral való szorosabb együttműködést, energetikai segítséget és az orosz hadiipart, illetve árnyékflottát célzó további szankciókat ígértek.

A résztvevők teljes és feltétel nélküli tűzszünetet követeltek a jelenlegi frontvonal mentén, és tovább készítik a tűzszünet után bevethető multinacionális erőt. Két nappal később John Ratcliffe CIA-igazgató Moszkvában orosz hírszerzési vezetőkkel találkozott. A látogatás ténye megerősített, tartalmát azonban egyik fél sem közölte; ezért békeáttörésre vagy NATO-val kapcsolatos ultimátumra ebből nem lehet következtetni.

Miért fontos? A hét egyszerre mutatta a háború két pályáját: Európa a hosszú távú katonai és gazdasági támogatást intézményesíti, Washington pedig fenntartja a titkosszolgálati kommunikációt Moszkvával. A háttércsatorna hasznos lehet a kockázatok csökkentésére, de nyilvános tárgyalási eredmény nélkül nem jelent békefolyamatot.

Források: Brit kormány: a tettre készek koalíciójának nyilatkozata · Élysée: közös nyilatkozat Ukrajnáról · Reuters: a CIA igazgatójának moszkvai tárgyalása

A jövő hét három kérdése

1. Milyen kiadási és bevételi részletekkel nyújtja be a kormány augusztus 31-én a 7,5 százalékos hiánycélra épülő költségvetési módosítást?
2. Milyen első ügyeket választ az NVVH a szeptember 1-jei indulás után, és hogyan biztosítja a nyomozások gyorsaságát, valamint a bírói kontrollt?
3. Lesz-e működő hormuzi hajózási megállapodás, miközben Kanada közzéteszi a szeptember 8-án életbe lépő amerikai ellenvámok részleteit?

Szerkesztői megjegyzés

A „Péntek este” a hét fontos politikai-gazdasági eseményeiből válogat. A szöveg az AI segítségével, a 2026. augusztus 28-án 16.30-ig nyilvánosan elérhető információk alapján készült. A folyamatban lévő ügyeknél külön kezeli a bizonyított tényeket, a hivatalos vagy politikai állításokat, valamint a szerkesztői értelmezést.

A Heti hírhalom bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A Fidesz az eljárás kezdete előtt kivonult az ülésteremből. Korábban jelezték, nem asszisztálnak a hivatal létrehozásához, és az Alkotmánybíróságtól kérik az NVVH-ról szóló törvény megsemmisítését.

Az elnöki és a négy elnökhelyettesi posztra a parlament igazságügyi bizottsága július végén írt ki pályázatot, majd az elnöki posztra pályázók közül hármat kedden nyilvános ülésen meghallgatott és úgy döntött, Unger Annát javasolja a hivatal elnökének.

A nyomozati és a közpénzügyi elnökhelyettesi posztra pályázókat zárt ülésen hallgatta meg szerdán a testület, amely Tasnády Katalint, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyészét jelölte nyomozati elnökhelyettesnek, míg a közpénzügyi elnökhelyettesi posztra kiírt pályázatot a meghallgatás után eredménytelennek nyilvánította.

A vádemelésért felelős, valamint fellebbviteli elnökhelyettesi posztokra kevés pályázat érkezett, ezért azokat még korábban érvénytelenné nyilvánították.

A parlament által július végén elfogadott, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvény alapján a hivatal feladatait a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodással összefüggő ügyek feltárása, a közvagyon védelme, a bűncselekményből származó vagy azzal összefüggésben a közvagyon köréből kikerült vagyon felkutatása, azonosítása, biztosítása, értékének megóvása és visszaszerzése érdekében látja el.

A hivatal egyebek mellett keresetet indíthat, más szerv eljárását kezdeményezheti, hatósági eljárásokkal, közigazgatási perekkel és a büntetőeljárással összefüggésben is vannak jogkörei. Az NVVH-t az elnök vezeti, munkáját négy – közpénzügyi, nyomozati, vádemelésért felelős, valamint fellebbviteli – elnökhelyettes segíti.

A hivatal elnökévé az választható meg, aki büntetlen előéletű, jogász szakképzettséggel vagy gazdasági, államtudományi, politikatudományi, közigazgatástudományi vagy egyéb társadalomtudományi területen szerzett felsőfokú végzettséggel rendelkezik, valamint ezen területek valamelyikén legalább tizenötéves szakmai gyakorlata, vagy tudományos fokozata és tíz év szakmai gyakorlata van.

A közpénzügyi elnökhelyettesre is ugyanilyen végzettségi követelmények vonatkoznak, további előírás, hogy az állami adóhatóság vagy vámhatóság feladatkörébe tartozó területen legalább tizenöt éves szakmai gyakorlattal rendelkezzen.

Nyomozati, vádemelésért felelős, valamint fellebbviteli elnökhelyettessé ügyészségi szolgálati viszonyban álló ügyész választható meg. Nem lehet a hivatal elnöke vagy elnökhelyettese, aki a megválasztása előtti hat évben egyebek mellett országgyűlési képviselő, polgármester, kománytag volt vagy pártban tisztséget viselt, párt alkalmazásában állt.

Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlés május 9-i alakuló ülésén azt mondta, az elsők között fogják benyújtani a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló törvényt, mert a magyar embereknek joguk van tudni, hogyan működött az elmúlt évtizedek hatalmi rendszere, hogy milyen döntések vezettek oda, hogy a nemzet közös vagyonának jelentős része egy szűk politikai és gazdasági elit kezében koncentrálódott.

A hivatal fel fogja tárni az állami közbeszerzések rendszerét, a koncessziós szerződéseket, az alapítványokba kiszervezett közvagyont, az állami beruházások túlárazásait, az uniós forrásokkal való visszaéléseket, a Magyar Nemzeti Bankhoz kötődő pénzügyi konstrukciókat, a tao-rendszer pénzmozgásait, a magántőkealapok, az offshore hátterű konstrukciók szerepét, valamint minden olyan ügyletet, amelyeknél felmerül a közvagyon sérelmének, a hivatali visszaélésnek, a hűtlen kezelésnek, a pénzmosásnak, a költségvetési csalásnak vagy a vagyonkimentésnek a gyanúja – közölte.

A Megválasztották Unger Annát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökének bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A vadászgép Kecskemétről szállt fel, és a szolnoki helikopterdandár területén zuhant le. Ruszin Romulusz honvédelmi miniszter közölte: a pilóta életben van, a mentők látják el. A kivizsgálás folyamatban van, én mindjárt útnak indulok vezérkarfőnök úrral együtt a helyszínre, hogy pontos tájékoztatást tudjunk adni” – mondta a honvédelmi miniszter.

Az érintett honvédségi egység parancsnoka elmondta, hogy a lezuhant repülő az állandó légvédelmi készenlétben állva látott el készültségi szolgálatot. Ennek keretében mindennap felszállnak, és harci gyakorlatot hajtanak végre. Ennek az utolsó szakaszában jelentkezett műszeres probléma a gyakorlatban részt vevő páros vezérgépében. A hibajelzés alapján a gyakorlatot azonnal megszakították, de egyértelművé vált, hogy a kecskeméti bázisra, ahonnan indultak, már nem tudnak visszatérni.

A szolnoki reptéren kíséreltek meg kényszerleszállást, ennek utolsó szakaszában azonban olyan probléma lépett fel, amely miatt a pilóta kénytelen volt katapultálni. az 51 éves, közel 2000 órányi repülési tapasztalattal rendelkező őrnagyot a légimentők stabil állapotban szállították kórházba. A pilóta állapota súlyos ugyan, de nem életveszélyes, a honvédelmi miniszter beszélt is vele.

A pilóta jó egészségben van, megmentette a saját maga életét a katapultálással, – fogalmazott a szolnoki polgármester, aki köszönetet mondott a pilótának azért, hogy a gépet lakott területen kívülre vitte. Szerinte nem véletlen, hogy a pilóta nem szántóföld felett katapultált, hanem megpróbálta megmenteni a repülőt.

A kivonuló egységekről a polgrmester annyit mondott, hogy mindenki ott volt, aki készenlétben állt, ő maga három tűzoltóautót számolt meg. Végül nem volt szükség nagyobb erőre, mert a tüzet eloltották, ugyanis a helikopterbázisnak saját tűzoltóautója is van, ami szerinte még a városénál is nagyobb.

A Lezuhant egy Gripen, a pilóta katapultált, életben van bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Kossuth tér – zászlófelvonás és tisztavatás. Magyar Péter miniszterelnök szerint az országépítés nem egyetlen döntés vagy történelmi pillanat, hanem nemzedékeken át tartó munka, amelyhez működő intézmények, törvények, tudás, szövetségesek és felelősséget vállaló emberek kellenek. Erős, korszerű honvédséget sürgetett – nem a háború, hanem a béke megőrzése érdekében.

Kiemelte: a katonának Magyarországot, nem valamely kormányt vagy pártot kell szolgálnia, a honvédségen belül pedig a teljesítménynek, nem a politikai kapcsolatoknak kell számítania.

Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter azt hangsúlyozta, hogy a tiszti rang mindenekelőtt felelősség. A tekintélyt nem a rendfokozat adja, hanem ki kell érdemelni; a jó parancsnokot az mutatja meg, hányan követik, és miként gondoskodik a rábízott emberekről. A Kossuth téren csaknem 170 honvédtiszt tett esküt.

Kitüntetések az Országházban. Baka András köztársasági elnök beszédében azt mondta: az elismerések nem politikai nézeteknek, hanem a létrehozott értéknek, a tudományos, művészeti, oktatói, gyógyító és közösségépítő teljesítménynek szólnak. A kitüntetésekben szerinte az ország hálája fejeződik ki a munka, a kitartás, a lemondások és az újrakezdések iránt. Cserhalmi György színművész a Magyar Érdemrend nagykeresztjét kapta meg.

A teljes hivatalos névsor szerint Pongor Ildikó táncművész és Rainer M. János történész a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjét a csillaggal, L. Ritók Nóra pedagógus a tisztikeresztet, Zsurzs Kati színművész pedig a lovagkeresztet vehette át.

Az ünnepi beszédek közös üzenete: szolgálat, személyes felelősség és teljesítmény – lehetőleg a napi pártpolitika fölött. Mivel az ünnepi nap még tart, ez a kora délutánig megjelent budapesti tudósítások összegzése.

A Magyarország ünnepe, augusztus huszadika bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A Jelent kiadó Liberty Press Kft. a mai napon átvette a Népszavát működtető XXI. század Média Zártkörűen Működő Részvénytársaságot annak érdekében, hogy a nehéz helyzetben lévő szerkesztőség hosszú távú fennmaradását biztosítsa.

A megállapodás része egy nagyobb szabású médiaakvizíciónak, melynek során a Liberty Press Kft. tulajdonosi szerkezete is megváltozik. A Népszava vezérigazgatói posztját a mai naptól Vető Balázs, a Forrás Társadalomkutató Intézet alapítója veszi át, a szerkesztőséget a hamarosan várható megújulásig ideiglenes főszerkesztőként Horváth Gábor irányítja. A Liberty Press Kft. új vezetése a további részletekről a közeljövőben tájékoztatja a nyilvánosságot.

A Liberty Press tulajdonosai jelenleg a Jelen vezető munkatársai: Lakner Zoltán politológus, valamint Krajczár Gyula és Tóth Ákos, akik korábban a Népszabadság főszerkesztő-helyettesei voltak.

A Népszava május végén egyik napról a másikra került nehéz helyzetbe, amikor a Fidesz-közeli Mediaworks a lap tartozásaira hivatkozva felmondta a szerződéseket. Július elején a szerkesztőség bejelentette, hogy megszünteti a nyomtatott kiadást, és az online megjelenésre koncentrál. Ezzel párhuzamosan a dolgozók mintegy 30 százalékától is megváltak, írja a kontroll.hu.

Az eddigi főszerkesztő, Németh Péter a Media1-nek nyilatkozva elmondta, a korábbi tervek szerint több mint 30 embert akarta elbocsátani, amit csak úgy vállalt volna, ha saját magát is felteszi a listára, tehát ilyen értelemben saját magának is felmondott volna. Ez két nap múlva következett volna be, de ez a mai lépés a tulajdonosváltással kapcsolatban megelőzte azt. „Az biztos, hogy én mostantól nem vagyok vezérigazgató és főszerkesztő” – mondta Németh Péter a Media1-nek.

Ha a tulajdonosváltás sikeres lesz, akkor esély lehet arra, hogy megmenekül az utolsó országos politikai napilap nyomtatott változata, hiszen Magyarország az egyetlen uniós tagország, ahol jelenleg nincs nyomtatott országos napilap.

A Megmenekülhet a Népszava, a lapnak új tulajdonosa van bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.