Magyar Péter miniszterelnök elmondta, hogy további intézkedésként a Mavir előzetes figyelmeztetés után kötelező fogyasztáscsökkentést rendelhet el, és meghatározott nagy fogyasztókat ideiglenesen akár le is kapcsolhat a hálózatról.

A legnagyobb ipari energiafelhasználók önkéntes fogyasztáscsökkentése 240 mw már mérhető terhelést vesz le a hálózatról, önkéntes vállalások azonban egy további paksi kiesés esetén már nem feltétlenül elegendőek – indokolta a miniszterelnök a korlátozások eddigi rendjének a megváltoztatását.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a terheket előbb az állam, a nagyvállalatok, az ipari üzemek és a halasztható energiafogyasztású intézmények viselik, a lakosság a korlátozási lánc legvégén áll, és az otthon áramellátásához csak akkor nyúlhat a rendszer irányítója, amikor minden más lehetőség kimerült.

Magyar Péter elmondta, hogy a kormányzati védelmi munkacsoport rendkívüli ülésén áttekintettek minden rendelkezésre álló erőművi kapacitást, az importlehetőségeket, a rendszer várható napi csúcsterhelését, a vállalt önkéntes fogyasztáscsökkentéseket a vízügyi helyzetet és a következő napokra várható forgatókönyveket is. Közölte, hogy Magyarország valamennyi rendelkezésre álló kisegítő erőműve működik és készenlétben áll.

A kormány további döntése értelmében hétfőtől a legkritikusabb, 17 és 22 óra közötti idősávban elrendelik a vasúti teherforgalom leállítását, ezzel csökkentve a vasúti rendszer esti energiaigényét. Elrendelik az otthoni munkavégzést a jövő hét első három napjára az államigazgatás minden olyan munkakörében, ahol a folyamatos feladatellátás ezt lehetővé teszi.

A kormány felkérte a vízügyi szerveket, hogy minden olyan térségben, ahol az ivóvízellátás biztonságos fenntartása ezt indokolja, haladéktalanul rendeljék el a harmadfokú vízkorlátozást. Ennek részeként locsolási tilalom lép életbe a fenntartott sportpályákon és stadionokban is. Ivóvízzel ezekben a napokban nem lehet füvet locsolni, díszfelületeket mosni, látványelemeket, működtetni, vagy éppen medencéket feltölteni. Korlátozni kell minden nem létfontosságú vízfelhasználást – jelentette ki Magyar Péter, aki a beszédében utalt az Orbán-kormány örökségére is.

Mint mondta, egy sérülékeny, drága és kiszolgáltatott rendszert örököltek. „Egy olyan energiarendszert, amelynek legfontosabb erőművéről 2018 óta tudták, hogy az apadó Duna veszélyeztetheti a működését, a szükséges szivattyú fejlesztést mégis öt év késéssel rendelték meg. Egy olyan infrastruktúrát örököltünk, amelyből hiányzik az elegendő tárolókapacitás, a gyorsan mozgósítható tartalék, a korszerű hálózat és a hosszú éveken át tudatosan akadályozott szélenergia. Egy olyan vízügyi rendszert örököltünk, amely nem tartja meg az érkező vizet, hagyta eltűnni és beszántani az öntöző és egyéb csatornák jelentős részét.”

A Az energiakorlátozások új rendje lép mától hatályba bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A javítás jelenleg is zajlik, és ha nem sikerül rövid időn belül helyreállítani az üzemet, akár egy-két hétig is eltarthat a hiba elhárítása. A miniszterelnök bejelentette, hogy a MAVIR energiairányítási központjában Ruff Bálint miniszterelnök-helyettessel és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterrel áttekintik az elkészült rotációs válságtervet, valamint az esetleges ipari fogyasztáskorlátozási terveket arra az esetre, ha a villamosenergia-rendszer nem tudná kiszolgálni az igényeket. Ezt követően Százhalombattára látogatnak, ahol a Dunamenti Erőmű helyreállítási munkálatairól tájékozódnak, majd felkeresik a MOL finomítóját is.

Magyar Péter emlékeztetett arra, hogy a százhalombattai finomító továbbra sem működik teljes kapacitással, jelenleg csak mintegy 50 százalékos teljesítménnyel üzemel, a teljes helyreállítást szeptemberre várják. A miniszterelnök közölte, hogy a finomítóban a benzin- és gázolajárakról is tájékoztatást adnak. Elmondása szerint Magyarország jelenleg azon három uniós tagállam közé tartozik, ahol a legalacsonyabb az üzemanyagok ára.

Nyolc év után ismét magyar és bajor miniszterelnöki találkozót tartottak Budapesten, ahol Magyar Péter és Markus Söder a kétoldalú kapcsolatok újraépítéséről, az európai gazdaság helyzetéről és a jövőbeli együttműködésekről egyeztetett.

A felek egyetértettek abban, hogy az autóipar mellett a mesterséges intelligencia, a gyógyszerkutatás és a védelmi ipar is kiemelt szerepet kaphat a magyar–bajor kapcsolatokban, miközben közös kutatás-fejlesztési szervezet létrehozását is tervezik. Az eseményről élőben tudósítottunk.

A megbeszélésen szóba került az Európai Unió következő hétéves költségvetése, a közös agrárpolitika, a kohéziós források, valamint a brüsszeli gazdaságpolitikai hibák kijavításának szükségessége is.

„Minden eddiginél nagyobb szükség van józan hangokra, józan, mérsékelt és megalapozott érvekre Európában, mert Európa nincs könnyű helyzetben” – hangzott el a sajtótájékoztatón. Az is kiderült, hogy Magyar Péter meghívta Markus Södert és pártját, a bajor CSU-t Magyarországra. Jelezte, hogy örömmel látnák vendégül őket jövőre, tovább erősítve a magyar–bajor politikai és gazdasági kapcsolatokat.

A Leáll a paksi atomerőmű az extrém hőség miatt – magyar-bajor kormányfői találkozó Budapesten. bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A Tisza egyik fő kampányígéretét váltotta törvényre az Országgyűlés a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásával. A Transparency International Magyarország és a K-Monitor vezetőit arról kérdezte kontroll.hu, alkalmas lehet-e az új szervezet a jogellenesen magánkézbe került közvagyon visszaszerzésére. Mindketten üdvözlik a hivatal felállítását, de abban is egyetértenek, hogy az erős jogosítványok önmagukban még nem hozzák vissza az eltűnt pénzt.

Az új hivatal vizsgálatot indíthat, gazdálkodó szervezeteket vonhat felügyelet alá, beléphet irattárakba, raktárakba és szerverszobákba, átnézhet szerződéseket, nyilvántartásokat, bankszámlákat és pénzügyi eszközöket. Nyomozhat, vádat emelhet, segítséget kérhet a rendőrségtől, az ügyészségtől és a NAV-tól, valamint polgári perben is felléphet a közvagyon visszaszerzéséért, vagyis jóval többről van szó, mint egy újabb ellenőrző hivatalról. Egy helyre kerül a visszaélések feltárása, a nyomozás, a vádemelés és a vagyon visszakövetelése. Hogy mindez a gyakorlatban mire lesz elég, az már más kérdés.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint egyelőre nehéz megmondani, mennyire lesz hatékony az új konstrukció. „Ez egy újszerű és merész kísérlet. Mostantól lényegében két ügyészségünk lesz. Ezt még nem próbáltuk soha. Kicsit bigámista helyzet alakul ki” – fogalmazott.

Ligeti formabontó megoldásnak tartja a hivatal felállítását, amelynek szerinte akár „vérpezsdítő hatása” is lehet a kissé megalvadt állami struktúrákra. Már azt is erősségnek nevezte, hogy egyáltalán létrejön egy szervezet, amely kifejezetten a közvagyon visszaszerzésére koncentrál.

Léderer Sándor, a K-Monitor ügyvezető igazgatója szintén jó döntésnek tartja az új hivatal létrehozását. Úgy véli, az elmúlt évtizedekben nemcsak a politikai akarat hiányzott a korrupció üldözéséhez. A hatóságoknál olyan szervezeti kultúra és működés alakult ki, amelyet önmagában egy vezetőcsere aligha számolna fel.

Különösen fontosnak tartja, hogy az NVVH a bűnüldözést összeköti a vagyon visszaszerzésével. A hivatal teljesítményét ugyanis nem elsősorban azon mérik majd, hány ügyet tárt fel, hanem azon, mennyi pénzt és vagyont hozott vissza.

Ez Léderer szerint arra kényszerítheti az NVVH-t, hogy ne elégedjen meg egy korrupciós ügy könnyebben bizonyítható részével, hanem menjen végig a pénz útján, és tárja fel a nagyobb összegeket érintő szálakat is. Fontos változás az is, hogy az NVVH önállóan vádat emelhet, vagyis a saját nyomozását az ügyészségtől függetlenül is bíróság elé viheti. Egyes ügyekhez ráadásul más állami szervektől is bevonhat szakembereket, így nem kell minden feladatra külön apparátust felépítenie.

Fotó: MTI

A Forsthoffer Ágnes: hatályba lépett a nemzeti vagyonvisszaszerzési hivatal felállításáról szóló törvény (frissítve) bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A díjátadóra a Gabo Fesztiválon (Festival Gabo) került sor, amely a latin-amerikai térség egyik legfontosabb, újságírással, kultúrával és állampolgári részvétellel foglalkozó találkozója. A fesztivált az a Fundación Gabo szervezi, amelyet Gabriel García Márquez Nobel-díjas író és újságíró alapított 1995-ben az etikus, igényes és innovatív újságírás, valamint történetmesélés támogatására. (Márquez egyébként mindig is újságírónak tekintette magát, azt vallotta, hogy könyvei egy újságíró könyvei…)

A magyar független újságírók rendkívül megtisztelő társaságban részesültek az elismerésből. További díjazottak a Fülöp-szigeteki Patricia Evangelista, aki Rodrigo Duterte „drogellenes háborújának” áldozatait, emberi történeteit dokumentálta, valamint a chilei Mónica González, a CIPER tényfeltáró portál alapítója, Latin-Amerika egyik legelismertebb oknyomozó újságírója, aki a Pinochet-rezsim rémtetteinek feltárása miatt egykor még emigrációba is kényszerült.

Panyi Szabolcs a díjátadó arról beszélt, hogy a magyar független újságírás úgy tudott fennmaradni, hogy intézményeket épített, és ezek körül támogató közösségeket hozott létre az egyre ellenségesebb környezetben. A politikai nyomás arra kényszerítette az újságírókat, hogy saját független szerkesztőségeket, hírportálokat és tényfeltáró műhelyeket alapítsanak.

Orbán Viktor kormánya saját hatalmi érdekei szerint alakította át a hirdetési piacot, közpénzt és kormányközeli tőkét használt fel korábban független médiumok felvásárlására és propagandává alakítására. Később a külföldi támogatások elvágásával próbálta megfojtani a független szerkesztőségeket, az újságírók egyre inkább az olvasók támogatására, előfizetéseire és adományaira támaszkodtak.

Ez az átalakulás hosszú éveket vett igénybe. Egy történelmileg atomizált, konformista és együttműködésre kevéssé hajlamos társadalomban sajnos idő kellett ahhoz, hogy a nyilvánosság kellően nagy része megértse: a független újságírás nem egyszerűen ingyenesen előállítható tartalom. Olyan közintézmény, amelyet az állampolgároknak aktívan fenn kell tartaniuk.

Ez a díj ezért nemcsak az újságíróké, szerkesztőké, fotósoké, jogászoké és a szerkesztőségek munkatársaié. Azoké az olvasóké és támogatóké is, akik életben tartották ezeket a szerkesztőségeket akkor, amikor a hatalom megpróbálta meggyengíteni vagy eltüntetni őket, mondta Panyi Szabolcs, aki kösözönet mondott a támogatásért, és azt is közölte: mivel a díj testületileg a magyar független újságíróké, ezért hazautazása után átadja azt a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ), hogy őrizze.

https://www.facebook.com/panyiszabolcs

A A Világ Sajtószabadság Hőse díjat vehette át a független magyar sajtó képviseletében Panyi Szabolcs Bogotában bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Kijelentette, élete megtiszteltetésének tartja a kezdeményezők felkérését a köztársasági elnöki pozícióra, rendkívül hálás érte. „Nagyra tartom a miniszterelnök gesztusát, hogy pártjának meghatározó parlamenti súlya ellenére is független, pártok felett álló jelöltet kért fel köztársasági elnöknek” – fogalmazott.

Egy új, független és elismert köztársasági elnököt minden tőlem telhető módon támogatok majd e célok elérésében, zárta bejegyzését Polgár Judit.

A bejegyzéshez Magyar Péter is azonnal kommentelt. Azt írta: „Köszönjük azt a rengeteg mindent, amit Magyarországért tett! Talán sok millió magyar ember nevében mondhatom, hogy ha másként is, de a jövőben is számítunk Önre”.

A Polgár Judit nemet mondott a jelölésre bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Magyar Péter bejegyzésében azt írta: „hazánknak egységre, békére és olyan elnökre van szüksége, akire minden magyar büszke lehet”. A köztársasági elnökség nem egy foglalkozás, nem egy munkahely, hanem a legmagasabb szolgálat – fogalmazott, majd hozzátette, hogy az elnök feladata szolgálni és képviselni minden magyart.

„A magyar közélet elismert szereplői által ma köztársasági elnöknek ajánlott Polgár Judit ilyen személy, ezért a holnapi napon találkozom vele, és megkérdezem, hogy az új Alkotmány elfogadásáig kész-e új szerepben szolgálni a hazánkat” – írta a miniszterelnök.

Magyar Péter emlékeztetett arra, hogy Polgár Judit a sakktörténet legeredményesebb női játékosaként 26 éven át megszakítás nélkül vezette a női világranglistát, miközben az abszolút világranglista legjobb tíz játékosa közé is bekerült.

Ötszörös sakkolimpiai bajnok, nemzetközi nagymester, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje, akinek rendkívüli életútját nemrég A sakk királynője című dokumentumfilm is bemutatta – sorolta a miniszterelnök, hozzáfűzve, hogy néhány héttel ezelőtt Polgár Juditot tagjává választotta a Christ’s College (Cambridge-i Egyetem).

Mint kiemelte, Polgár Judit eddigi pályafutása mindig a teljesítményről szólt. A személyét övező elismerést nem politikai kötődésének vagy kapcsolatoknak, hanem kivételes tehetségének, szorgalmának, példátlan teherbírásának és a tisztességének köszönheti – mutatott rá Magyar Péter.

„Olyan magyar, akinek teljesítménye tiszteletet és elismerést vált ki itthon és szerte a nagyvilágban” – méltatta Polgár Juditot. „Személy szerint hatalmas megtiszteltetésnek érezném, ha elvállalná a felkérést” – zárta sorait Magyar Péter.

Korábban az Ügyvédkör is bemutatta jelöltjét, Bárándy Pétert – ők azzal érveltek, hogy nem reprezentatív köztársasági elnökre van szükség a jelen helyzetben. Ungváry Krisztián történész pedig kollégáját, Romsics Ignácot ajánlotta a posztra.

A Magyar Péter: hatalmas megtiszteltetésnek érezném, ha Polgár Judit elvállalná a köztársasági elnöki felkérést bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: „döntsünk együtt! Nem szivarszobákban szeretnénk a legmegfelelőbb jelöltet megtalálni. Javasoljanak a pártok, a közélet szereplői, civilek és magánemberek. Mondják el, kit és milyen értékek alapján tartanak méltónak arra, hogy a Magyar Köztársaságot képviselje, a magyar embereket képviselje”.

Sulyok Tamás még egyszer és minden bizonnyal utoljára bizonyítja, hogy teljesen alkalmatlan volt arra a feladatra, amellyel az alkotmány – és közvetve a magyar nép – megbízta: az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés. Nem ért egyet, de aláírja, ahogy eddig is tette, mindig, mindenkor, így kommentálta Török Gábor politikai elemző Sulyok Tamás döntését, hogy aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, ami megszűntette az elnöki megbízatását is.

Ennél tényleg sokkal egyszerűbb, tisztább, az intézményt megóvó magatartás lett volna, ha a választás utáni első percben lemond, írta a politológus. Reméljük, hogy utódai érteni fogják, hogy az elnök nem csak egy aláíró tollal rendelkezik, hogy az államfői munka politikai szerep, benne alkotmányos és politikai eszközökkel, amelyek együttesen teszik lehetővé, hogy legyen érdemi ellensúlya a végrehajtó (és törvényhozó) hatalomnak. Sulyok Tamás eddig sem tette, most sem próbálta meg. Akik jelölték és megválasztották, ezt a döntésüket is bánhatják, vélekedett a politikai elemző.

A Fidesz-frakció közleményében ezt írja: „Magyarországon beköszöntött a nyílt hatalmi önkény időszaka. Ezért a felelősséget Magyar Péter és a Tisza Párt viseli.” Orbán Viktor a foci VB-ről üzent az Egyesült Államokból, szerinte az önkény immár nem fenyegetés, hanem valóság. Ha a köztársasági elnökkel ezt meg lehetett tenni, akkor holnap már senki sincs biztonságban.”

A Hétfőtől Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke az ideiglenes köztársasági elnök bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az államfő a közösségi oldalára feltöltött videóban azt mondta, mivel az alkotmánymódosítások tartalmi kérdéseivel összefüggésben a köztársasági elnök nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz, azaz tartalmi kontroll nem érvényesülhet, így „az alkotmányos elveket sértő, de az Országgyűlés, mint alkotmánymódosító hatalom által törvényes eljárás keretében elfogadott jelen módosítással szemben alkotmányos eszközzel nincs módom élni”.

„Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek – jogi lehetőségeim és lelkiismeretem alapos mérlegelése után – eleget teszek. Aláírásom köztársasági elnöki kötelezettségeim és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított teljes és minden körülmények közötti tiszteletem végső pecsétje” – fogalmazott Sulyok Tamás.

Kiemelte, hogy ő az alaptörvényt mindvégig megtartotta, azt meg nem sértette, feladatait annak teljes tiszteletével látta el, hozzátéve, hogy ezért sem tagadta meg az aláírást, amivel jogsértést követett volna el.

A tizenhetedik alkotmánymódosítást az államfő a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példájának nevezte, amely szerinte töréspontot hozott a magyar alkotmányos demokráciában, és mély sebet ejt a demokrácia, a hatalmi ágak megosztása és a jogállamiság alkotmányos értékein.

„A szabad társadalom alapértékeit, a jogállamot a demokráciát a hatalommegosztás elvét hatalmi érdekből megtaposták. E döntésért a kizárólagos felelősség az alkotmánymódosító hatalmat terheli” – jelentette ki Sulyok Tamás.

Magyar Péter szerint az alaptörvény 17. módosításai visszaadnak valamit, amit az Orbán-rendszer hosszú éveken át próbált elvenni a magyar emberektől.

Magyar Péter ireagált arra, hogy Sulyok Tamás aláírja az alaptörvény 17. módosítását, ami többek között azt is jelenti, hogy 2026. júlis 19-től nem ő lesz Magyarország köztársasági elnöke. Sulyok Tamás aláírásával elhárult az utolsó akadály az elől, hogy a közös döntéseink életbe lépjenek. – olvasható a miniszterelnök posztjában.Magyar Péter szerint az aláírással nemcsak a köztársasági elnök megbízatása ér véget, de felszabadul az Alkotmánybíróság, megerősödik a bírói önigazgatás, alkotmányos alapja lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásának, illetve 12 évben korlátozódik a képviselők megbizatását.

A Sulyok Tamás aláírta a 17. alaptörvény-módosítást, ezzel köztársasági elnöki megbízása megszűnt bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítására vonatkozó javaslatot. A csomag tizenkét pontban érintené az államszervezet, az igazságszolgáltatás, a közpénzek védelme és a közjogi intézményrendszer több fontos elemét.

A javaslat egyik leginkább figyelemre méltó pontja az országgyűlési képviselők mandátumának időbeli korlátozása. A megfogalmazás szerint a képviselők legfeljebb 12 évig, vagy három parlamenti cikluson át tölthetnék be tisztségüket. Ez a magyar parlamenti rendszerben jelentős változás lenne, mert jelenleg nincs ilyen alkotmányos időkorlát.

A csomag tartalmazza a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszűnését is, ez a pont különösen érzékeny közjogi vitákhoz vezetett és vezethet továbbra is.

Az Alkotmánybíróságot érintő változtatások között szerepel a testület függetlenségének erősítése, a 70 éves életkori határ bevezetése, valamint az Alkotmánybíróság korábbi hatásköreinek visszaadása. A javaslat ezzel az alkotmányos kontroll szerepét erősítené, de a részletszabályok ismerete nélkül nem ítélhető meg pontosan, milyen mértékben változna a testület tényleges mozgástere.

Az igazságszolgáltatást érintő pontok között szerepel az erősebb bírói önigazgatás. A tervezet szerint a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének visszahívását bírák is kezdeményezhetnék. Ez a bírói szervezetrendszeren belüli ellenőrzés erősítését célozhatja, ugyanakkor várhatóan vita tárgya lesz, milyen garanciák mellett működne ez az eljárás.

A közpénzek és a vagyonvédelem területén a javaslat létrehozná a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, és külön pontként említi a közpénz védelmének erősítését. A forrásból nem derül ki, hogy az új hivatal milyen jogosítványokat kapna, milyen ügyekben járhatna el, és hogyan illeszkedne a már meglévő hatóságok rendszerébe.

A csomag egyik intézményi jelentőségű eleme a sarkalatos törvények számának csökkentése. Ez a mindenkori parlamenti többség mozgásterét növelheti, mivel kevesebb ügyben lenne szükség kétharmados döntésre. Ugyanakkor éppen emiatt politikai vita várható arról, mely területek kerüljenek ki a sarkalatos szabályozás köréből, és melyek maradjanak alkotmányosan erősebben védett helyzetben.

A Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése szintén fontos közjogi változás lenne. Ez a költségvetési folyamatokban csökkentené a testület alkotmányos súlyát, de a hatás megítéléséhez szükség lenne a pontos normaszövegre és az indokolásra.

A javaslat szimbolikus és közigazgatási elemeket is tartalmaz. Ilyen a vármegyék visszanevezése megyékre, valamint az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata. A csomag megszüntetné az önálló Országgyűlési Őrséget is, és egységes rendészeti igazgatást irányozna elő.

Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter a parlament ülésén arra tett javaslatot, hogy sürgősségi tárgyalásban, már kedden vitázzanak a képviselők az Alaptörvény 17. A módosítás körüli viták várhatóan több irányból bontakoznak ki. Közjogi szempontból a köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése, az Alkotmánybíróság átalakítása és a Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése lehet a legérzékenyebb kérdés. Politikai szempontból a képviselői időkorlát, a sarkalatos törvények számának csökkentése és az új vagyonvédelmi hivatal hatásköre válhat a vita középpontjává. A megadott ismertetés alapján a javaslat átfogó intézményi átrendezést céloz. A tényleges következmények azonban csak a benyújtott normaszöveg, az átmeneti rendelkezések és a részletes indokolás ismeretében ítélhetők meg.

A Tizenkét pontban módosítaná az Alaptörvényt a kormány javaslata – már kedden vitázhatnak a képviselők az Alaptörvény 17. módosításáról. bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A törökországi NATO-csúcs lesz az első, amelyen Magyar már miniszterelnökként képviseli Magyarországot a világ legerősebb katonai szövetségének tanácskozásán. Hozzátette, az utóbbi hetekben bebizonyosodott, hogy megéri megbízható, de kritikus partnerként együttműködni. Ezt bizonyítja az is, hogy a Tisza-kormány pár hét alatt megállapodott Ukrajnával a kárpátaljai magyarok alapvető jogairól, valamint „felélesztettük a V4-ek szövetségét”. Mint mondta, történelmi sikert értek el azzal is, hogy hazahozták „a magyaroknak járó mintegy 6000 milliárd forintnyi uniós forrást”, aminek köszönhetően rövidesen közlekedési, egészségügyi, energetikai, gazdaságélénkítő fejlesztéseket és beruházásokat tudnak elindítani. Mindezt az Orbán-kormány „a szövetségesei elárulása és az ipari méretű korrupciója miatt nem tudta megtenni”, mondta .

Jelezte, Törökországban is konstruktív szellemben fog tárgyalni a világ vezető hatalmaival. Magyarország érdeke az, hogy erős ország legyen. „Ahogy az is, hogy erős szövetségi rendszerek tagjai legyünk.” Felidézte, Mark Rutte NATO-főtitkárral a korábbi megbeszélésük alapján egyetértettek abban, hogy a magyar katonák kiváló munkát végeznek a koszovói békefenntartó misszió keretein belül. Fontosnak nevezte, hogy Magyarország nemcsak a NATO tagjaként, hanem az Európai Unió tagállamaként is törekedjen szuverenitása megőrzésére és megerősítésére.

Az európai uniós SAFE-hitel kiváló lehetőség a Magyar Honvédség kapacitásainak erősítésére úgy, hogy annak előnyei az emberek mindennapi életében is észrevehetők legyenek – hangsúlyozta, hozzáfűzve: bizonyos kereteken belül lehetőség van vasúti, infrastrukturális, egészségügyi és egyéb civil fejlesztések megvalósítására ezen forrásokból.

Azt mondta, az előző kormányzat abszurd terveket nyújtott be a 16 milliárd eurós SAFE-hitel kapcsán is április 12-e előtt az Európai Uniónak, „feltehetően azért, hogy ellopják ezen összegek jelentős részét is”. A Tisza-kormány ezt a kedvezményes hitelt felelősségteljesen és szakmai alapon fogja felhasználni, és csak a valóban szükséges mértékben – mondta.

„Hétfőn és kedden tehát most először kihagyom az Országgyűlés ülését és nem fogok beszédet mondani. Helyettem Vitézy Dávid fog napirend előtt felszólalni. Biztosak lehetnek benne, hogy ugyanúgy érdemes lesz követni a parlament élő közvetítését, mondta a miniszterelnök.

Beszámolt arról is, hogy „szakítva az Orbán-kormány luxusutazásaival”, visszautasította a honvédségi géppel való utazás lehetőségét Törökországba, ezért kereskedelmi járattal, Wizz Airrel utazik először Isztambulba, majd gépkocsival Ankarába. A korábban „még az Orbán-kormány által lefoglalt luxusszállást” is lemondták, és igyekeztek a delegáció méretét illetően, és a szálloda kiválasztásánál is a lehető legtakarékosabban eljárni.

Magyar Péter azt kérte, „kövessék mind a parlament, mind a NATO-csúcs történéseit”, mindenről be fognak számolni. Bízik benne, hogy a magyar emberek arra is büszkék lehetnek, ahogyan a Tisza-kormány külföldön képviseli a hazát.

„Szeretném itt és most transzparensen és őszintén előre jelezni, hogy a két kisebbik fiam is elkísér Törökországba. Természetesen az utazásukat és minden egyéb költségüket én állom. Szerda este a NATO-csúcs után nem repülök rögtön haza Magyarországra, hanem Antalyába utazom tovább, ahol négy napot eltöltök a fiaimmal, mivel előreláthatóan idén nyáron később erre már nem lesz mód. Természetesen a törökországi tartózkodásom idején is folyamatosan kapcsolatban leszek a kormány tagjaival és részt veszek a kormányülés előkészítésében, és minden fontos döntés előtt tájékoztatást kapok. Előre láthatóan vasárnap este érkezem vissza Magyarországra, és július 13-án már az én napirend előtti felszólalásommal kezdődik majd az Országgyűlés” – mondta Magyar Péter.

A Magyar Péter részt vesz a törökországi NATO-csúcson bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.