A korábban közölteknek megfelelően a számos titkosszolgálati irattípus közül most három vált bárki számára ingyenesen hozzáférhetővé: a 6-os karton, a B (azaz beszervezési) -napló és a H (azaz hálózati) – adattár.

A 6-os karton a hálózati személy nyilvántartási lapja, amelynek első oldalán az ügynök személyazonosító adatai olvashatók, hátsó oldalán pedig az ügynöki tevékenységgel kapcsolatos legfontosabb adatok. A B-naplók a B (azaz beszervezési) – dossziék ügynökeinek nevét listázzák. Az 1970-es évektől mágnesszalagokon gyűjtött H-adattár szintén az ügynökök személyes adatait, fedőnevét rögzítette.

A negyedik irattípus, amelyet a törvény szerint február 25-éig kell nyilvánosságra hoznia a levéltárnak, a B-dosszié. Ez a tartótiszt szemszögéből részletesen tartalmazza az egész ügynöki életutat.

A Rákosi és Kádár- korszakban együttvéve 150-160 hálózati személy lehetett, közülük mintegy hatvanezer nevet ismerhet meg most a nyilvánosság – mondta Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója. A főigazgató hangsúlyozta: az emberek többsége a diktatúrában egyszerre volt áldozat és elkövető. Hozzátette: rengeteg embert megzsaroltak a beszervezéskor, az 1956-os forradalom után például sok esetben éppen a forradalomban való részvétellel gyakoroltak nyomást a beszervezni kívánt személyekre. Azt javasolta, hogy ha valaki egy ismerős névre talál rá a nyilvánosságra hozott dokumentumokban, akkor inkább érdeklődő és kíváncsi legyen, ne pedig ítélkező.

Cseh Gergő Bendegúz közölte, mintegy öt kilométernyi iratanyag áll rendelkezésre, ezek harmada található a raktárban, és folyamatosan bővül az állomány. Munkacsoportot hoznak létre a nyilvánosságra hozott ügynökakták okozta társadalmi traumák feldolgozásához – közölte Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.

A nyilvánosságra kerülő információk méltósággal és emberséggel történő kezelésére szólított fel Magyar Péter miniszterelnök a rendszerváltás előtt keletkezett titkosszolgálati iratok nyilvánosságra hozatala kapcsán rendezett sajtótájékoztatón.

A napvilágra kerülő információkról inkább beszélni érdemes, nem pedig ítélkezni miattuk. Az aktanyilvánosság, a „megkésett rendszerváltás” és jóvátétel okán sok család fog „számukra nehéz információkkal szembesülni” a legtöbb esetben már elhunyt családtagokkal kapcsolatban – hívta fel a figyelmet a kormányfő.

A Ügynökakták – Elérhetőek a dokumentumok bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A ÚJRA ÖNÁLLÓ AZ MTI bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Baka András köztársasági elnök első legfőbb ügyész-jelöltjét – Szathmáry Zoltánt – a Tisza Párt nem támogatta, viszont Fejes Pétert megszavazta a kormánypárti többség. Az Országgyűlés titkos szavazás után 139 igennel, 6 nem mellett Fejes Pétert választotta legfőbb ügyésznek. A voksoláson 145 képviselő vett részt, valamennyi leadott szavazat érvényes volt, tartózkodás nem volt.

Fejes kilenc évre kapott megbízatást az ügyészség vezetésére. Közel négy évtizedes pályája során Veszprém megyei főügyészként, majd Vas megyei főügyészhelyettesként is dolgozott. Jelölésekor a szakmai színvonal, a politikamentes működés és a társadalmi bizalom helyreállítását nevezte legfontosabb feladatainak. Baka András azzal indokolta a választását, hogy Fejes rendelkezik az ügyészi szervezet megújításához szükséges tapasztalattal és függetlenséggel.

Munkaszüneti nap lesz december 24., vizsgálják a politikusok gazdagodását

A képviselők egyhangúlag, 193 igen szavazattal fogadták el a december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánító törvényjavaslatot. A változtatás már az idei karácsonyra is vonatkozik: december 25. és 26. mellett a szenteste napja is bekerül a munkaszüneti napok közé.

Az üzletek főszabály szerint zárva tartanak majd december 24-én. A szabályozás több kivételt is meghatároz, így például a vendéglátóhelyek, a benzinkutak, valamint a pályaudvarokon és repülőtereken működő boltok továbbra is fogadhatnak vásárlókat.

A parlament 145 igen szavazattal elfogadta a politikusok vagyongyarapodásának ellenőrzéséről szóló előterjesztést is. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal azt vizsgálja majd, hogy az érintett tisztségviselők és meghatározott hozzátartozóik gazdagodása összhangban áll-e az adózott jövedelmükkel. Az ellenőrzés a miniszterelnökre, a kormány tagjaira, az országgyűlési és európai parlamenti képviselőkre, valamint több más vezető tisztségviselőre is kiterjed.

Ha az adatok adókötelezettség elmulasztására utalnak, adóellenőrzés következik, bűncselekmény gyanúja esetén pedig a nyomozó hatóságokhoz kerülhet az ügy. A hozzátartozói kör meghatározását ugyanakkor bírálta a Transparency International Magyarország: a szervezet szerint a közös háztartás feltétele túlságosan leszűkíti az ellenőrizhető családtagok körét, és a vizsgálható időszakot is egyértelműbben kellene rögzíteni.

Az átláthatóságot érintő másik döntéssel a képviselők 193 igen szavazattal módosították a zártkörű tőkealapokra vonatkozó szabályokat. Az értékpapírtitok a jövőben nem akadályozhatja a tényleges tulajdonosi adatok hatósági rögzítését. A változtatás a vagyonkezelő alapítványokhoz kapcsolódó tartós vagyonkezelési jogviszonyok haszonhúzóinak és irányítóinak nyilvántartására is kiterjed.

Önálló MTI-ről és új vizsgálóbizottságról is döntöttek

A közmédia átalakításának következő lépéseként elfogadták a Magyar Rádió és Televízió Zrt. alapító okiratát és az átalakulásához kapcsolódó határozatot, valamint az önálló Magyar Távirati Iroda Zrt. létrehozásáról szóló előterjesztést. Mindkettőt 139 igen, 48 nem és 6 tartózkodás mellett szavazták meg.

A Független Közmédia Testületbe bekerült Koncz Attila, a KDNP jelöltje is. Megválasztását 192 képviselő támogatta, egy tartózkodott; megbízatása november 4-én kezdődik.

Új parlamenti vizsgálóbizottság alakul a felzárkóztatási forrásokkal kapcsolatos visszaélések feltárására. A testület létrehozását 145 igen és 48 nem szavazattal támogatták. Feladata a 2004 és 2026 között felhasznált, társadalmi felzárkóztatást és esélyteremtést szolgáló magyar és európai uniós támogatások átvilágítása lesz.

Szóváltások kísérték az ülést

A reggeli üléskezdéskor bizonytalanság alakult ki Magyar Péter napirend előtti felszólalása körül. Hallerné Nagy Anikó ülésvezető elnök szót adott volna a miniszterelnöknek, aki jelezte, hogy nem tervezett önálló beszédet mondani. A frakció-felszólalásokat így Toroczkai László kezdte, Magyar később a képviselők felvetéseire válaszolt.

A Mi Hazánk elnöke az élelmiszeráfa csökkentését, a rendvédelmi béreket és a szociális tűzifapályázatok ügyét kérte számon a kormányon. A miniszterelnök válaszában az önkormányzatoknak szánt többletforrásokról beszélt, és új rendészeti intézkedéscsomagot ígért.

Nacsa Lőrinc KDNP-s képviselő 300 millió forintos költségvetési módosítást jelentett be a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség támogatására. Magyar Péter személy szerint támogatta a kezdeményezést, és azt mondta, a kárpátaljai magyarság támogatása nem csökkenhet a jövő évi költségvetésben.

Vita támadt az MNB 2025-ös beszámolójának elfogadását követően is. Magyar Péter azt állította, hogy Pócs János fideszes képviselő nem tartózkodott a teremben a voksoláskor, utólag mégis szavazógéphibára hivatkozott. A miniszterelnök a házbizottság összehívását és a képviselő megbüntetését kérte; az ülésvezető jelezte, hogy döntenek a kezdeményezésről.

A keddi napirenden további adóügyi előterjesztések vitája is szerepel: a képviselők a kata átalakításáról, a családokat érintő kedvezmények módosításáról, az adójóváírás bevezetéséről és a vagyonadóról is tárgyalnak.

A Az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára Fejes Pétert választotta legfőbb ügyésznek. bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A kormányfő szerint 36 éves adósságot törlesztenek azokkal szemben, akiket megfigyeltek, megzsaroltak, illetve akik máig nem tudják, mi történt családtagjaikkal. Úgy fogalmazott, hogy a rendszerváltás utáni politikai elitek az akták tartalmát manipulációra és hatalmi harcokra használták, miközben az érintettek hiába vártak a válaszokra.

Magyar Péter hangsúlyozta: a feltárás célja a diktatúra működésének bemutatása, nem az egyéni megbélyegzés. Felelősségre a rendszert irányítók, a megfigyeléseket és zsarolásokat elrendelő politikai vezetők, valamint az állambiztonság tisztjei tartoznak. A sajtótól és a közélettől is felelős, ellenőrzött tájékoztatást kért, az érintetteket pedig emberséges bánásmódra intette. Hozzátette: a gyermekek és az unokák nem felelősek hozzátartozóik múltjáért.

A miniszterelnök a külpolitikáról szólva elmondta, hogy novemberben Pozsonyban visegrádi csúcsot tartanak, jövő héten Berlinben Friedrich Merz német kancellárral tárgyal, szerdán pedig Dublinba utazik, ahol az uniós állam- és kormányfőkkel egyeztet. Beszámolt az Egyesült Államokkal kötött, egyebek mellett Magyarország orosz energiafüggőségének csökkentését célzó megállapodásokról is.

A belpolitikában élesen bírálta a Fideszt, amelyet politikai maffiaként jellemzett. Szerinte a Tisza nem a jobboldal, hanem a szervezett bűnözés, a gazdasági ragadozók és a politikai korrupció rendszerének felszámolására törekszik. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarországnak szüksége van tisztességes, erős jobboldalra is.

Magyar Péter bejelentette: megszüntetik a volt köztársasági elnökök alapítványoknak szabadon szétosztható, több tízmillió forintos keretét. Törvényjavaslat készül arról is, hogy aki nem tölti ki elnöki mandátumát, ne kaphasson élete végéig államfői juttatásokat.

A kulturális intézmények átfogó átvilágítása folyamatban van, eredményeik a jövő évi költségvetésben is megjelennek. A kormányfő szerint a civil és egyházi támogatások elosztásában megszüntetik a politikai alapú egyedi juttatásokat, és átlátható pályázati rendszert vezetnek be. A 2027-es költségvetés tervezetét a Költségvetési Tanács egyhangúlag, alapvető kifogás nélkül jóváhagyta. Magyar Péter szerint a büdzsé megalapozott, és az ország pénzügyeinek rendezését, valamint Magyarország újjáépítését szolgálja.

A Magyar Péter: megkezdik az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

NÖVEKEDÉS

A nyári aszály visszahúzta a GDP-t: 1,5 százalék a harmadik negyedév

A Központi Statisztikai Hivatal október 30-i első becslése szerint a magyar gazdaság teljesítménye 2026 harmadik negyedévében 1,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A növekedés elmaradt a kormány éves, 2 százalékra mérsékelt céljához szükséges ütemtől.

A KSH és a gazdasági beszámolók a nyári szárazság mezőgazdasági hatását emelték ki. Ez első becslés: a részletes ágazati adatok és a későbbi revíziók módosíthatják a képet, de az irány egyértelműen gyenge és egyenetlen bővülést jelez.

Miért fontos? A lassú növekedés szűkíti az adócsökkentés és a hiánycsökkentés egyidejű mozgásterét. Az aszálykár pedig már nem egyszeri agrárügy: az öntözés, a biztosítás és a klímaalkalmazkodás makrogazdasági versenyképességi kérdés lett.

Források: KSH: október 30-i gyorstájékoztatók · Telex: 1,5 százalékkal nőtt a GDP a harmadik negyedévben · 24.hu: a KSH első becslése a harmadik negyedévről

ADÓPOLITIKA

Kilencszázalékos minimálbér-adó és új, sávos reklámadó a benyújtott csomagban

A kormány október 28-án benyújtotta a 2027-es adótörvényeket. A javaslat a minimálbéren dolgozók személyi jövedelemadóját adójóváírással ténylegesen 9 százalékra vinné le; a kormány becslése szerint az enyhítés 2,5 millió embert és évi 250 milliárd forintot érintene. A családi pótlék megduplázása és a 120 ezer forintos nyugdíjminimum is a csomag része.

A 9 százalékos társasági adó a legtöbb cégnél maradna, az évi legalább 500 millió eurós árbevételű vállalatoknál 15 százalék lenne. A reklámadó 500 millió forintig nulla, afölött 2,5–7,5 százalékos sávokban térne vissza. A törvényjavaslat még parlamenti vita előtt áll; a kormányzati hatásbecslések nem elfogadott költségvetési tények.

Miért fontos? A csomag láthatóan az alacsonyabb keresetű háztartások felé csoportosítana át jövedelmet, miközben a nagyvállalati és médiapiaci terheket emeli. A tartós eredményt a finanszírozás, az adóelkerülési reakciók és az uniós versenyjogi megfelelés dönti el.

Források: Kormány: benyújtották a 2027-es adótörvényeket · Portfolio: a 2027-es adócsomag fő változásai

LAKÁSPOLITIKA

A Wekerle-program hitelt, bérlakást, kollégiumot és felújítást kapcsolna össze

Október 27-én a kormány meghirdette a Wekerle-programot. A terv 2027-ben 30 milliárd forint uniós forrást irányítana megfizethető bérlakásokra és kollégiumokra; több év alatt 550 millió eurós EU-kerettel, banki és piaci társfinanszírozással számol. A meghirdetett cél tízezer új kollégiumi hely és 2030-ig több mint 120 ezer energiahatékony lakásfelújítás.

A Wekerle+ hitel október 28-tól váltja az Otthon Start konstrukciót: első lakásukra készülő 18–45 évesek legfeljebb 50 millió forintot igényelhetnek, a hitel legfeljebb a vételár felét fedezheti. A részletszabályok, a kivitelezési kapacitás és a pályázati ütem dönti el, mennyi valósul meg a bejelentett keretből.

Miért fontos? A program erénye, hogy a kereslet ösztönzése mellé kínálatot, bérlakást és energia-megtakarítást is rendel. A támogatott hitel ugyanakkor továbbra is emelheti az árakat, ha az új lakás, a kollégium és a felújítás nem készül el elég gyorsan.

Források: Kormány: elindul az átfogó Wekerle-program · Wekerle-program: hivatalos tájékoztató oldal · Daily News Hungary: olcsóbb hitel és felújítási keret

EURÓ ÉS KÖLTSÉGVETÉS

A kormány 2030-ra teljesítené az euró feltételeit

A pénzügyminiszter október 29-én kiadott 2027–2030-as programja 2030-ra 3 százalék fölötti növekedést, 3 százalék alatti hiányt és 2027-től csökkenő adósságrátát tűz ki. A dokumentum szerint Magyarország legkésőbb 2030-ra teljesítené az euróbevezetés valamennyi kritériumát.

A terv azt is közli, hogy 2027-ben az állami kiadások 1465 milliárd forinttal csökkennek a korábbi pályához képest, a 2026-os 700 milliárdos megtakarításon felül. Ezek kormányzati célok, nem teljesített eredmények; a részletes intézkedések és a közszolgáltatásokra gyakorolt hatás még nem látható teljesen.

Miért fontos? Az euróérettséget nem egy dátum, hanem tartós inflációs, hiány-, adósság- és árfolyam-fegyelem teremti meg. A program hitelességének próbája az lesz, hogy a kiadáscsökkentés tételes, ellenőrizhető és növekedésbarát-e.

Források: Pénzügyminisztérium: 2027–2030-as gazdasági és költségvetési program · Bruegel: öt próba a fenntartható magyar euróstratégiához

LÉLEGEZTETŐGÉP-BESZERZÉSEK

Tizenegy gyanúsított, két letartóztatás – a bűnösség még nem bizonyított

Az ügyészség szerint a megalapozott gyanú az, hogy két férfi 2020-ban bűnszervezetet hozott létre, és a lélegeztetőgépek, illetve maszkok állami eladásán elért több milliárd forintos haszon adóját fiktív számlákkal, strómancés céghálóval kerülték el. Költségvetési csalás és pénzmosás miatt tizenegy embert gyanúsítottak meg, egymilliárd forintnál több vagyont biztosítottak.

Az egyik feltételezett irányítót Ausztriában fogták el, a másikat Indonéziában. A győri bíróság október 29-én két gyanúsított letartóztatásáról döntött. A kényszerintézkedés nem ítélet: a hatósági állításokat bíróságnak kell bizonyítékok alapján elbírálnia, minden érintettet megillet az ártatlanság vélelme.

Miért fontos? Az ügy a járványkori rendkívüli beszerzések egyik legfontosabb elszámoltatási próbája. A közérdek egyszerre kívánja a szerződési lánc feltárását, a vagyon visszaszerzését és a politikai nyomástól mentes, tisztességes eljárást.

Források: Ügyészség: a gyanú szerint a lélegeztetőgépüzlet hasznával csaltak · NAV: nyomozás a lélegeztetőgép-beszerzések ügyében · Telex: letartóztatásba került két gyanúsított · Reuters: rajtaütések a járványkori beszerzések miatt

A HÉT A NAGYVILÁGBAN

A jegybankok kivárnak, a politika azonban gyorsít. A Fed és az EKB sem változtatott a kamaton, miközben az európai jegybank utódlási versenye megnyílt. Az amerikai gazdaság erős számmal fordul a félidős választásra. Szerbiában a diákmozgalom választási győzelme regionális fordulatot ígér, Ukrajnában pedig egy szűk humanitárius tűzszünet jelzi, hogy részmegállapodás lehetséges, de béke még nincs. London költségvetése a háztartásokat védi, de kisebb fiskális tartalékkal.

JEGYBANKOK

A Fed és az EKB sem lépett; Lagarde februárban távozik

A Federal Reserve október 28-án 3,75–4,00 százalékon hagyta az irányadó kamatsávot. Közleménye erős gazdasági aktivitást, ellenálló belső keresletet és továbbra is magas inflációt rögzített; két döntéshozó negyedszázalékpontos emelést támogatott. Az EKB október 29-én 2,5 százalékon tartotta a kulcskamatot, miközben a decemberi emelés lehetőségét sem zárta ki.

Christine Lagarde bejelentette, hogy 2027. február 7-én, mandátuma lejárta előtt távozik az EKB elnöki posztjáról. A kamatdöntés és az utódlás két külön ügy: az első adatfüggő monetáris kivárás, a második intézményi és politikai választás az euróövezet tagállamai között.

Miért fontos? A két nagy jegybank az inflációs kockázatot fontosabbnak ítéli a gyors lazításnál. Az EKB elnökváltása közben a piacoknak egyszerre kell beárazniuk a következő kamatlépést és azt, milyen monetáris filozófia vezeti majd az euróövezetet.

Források: Federal Reserve: az október 28-i FOMC-közlemény · Reuters: a Fed nem változtatott a kamaton · Reuters: az EKB kivárt, de decemberre emelést is jelzett · Le Monde: Christine Lagarde februárban távozik az EKB éléről

EGYESÜLT ÁLLAMOK

3,4 százalékos GDP-növekedéssel érkezik a félidős választás

Az amerikai gazdaság a BEA október 29-i első becslése szerint a harmadik negyedévben évesített 3,4 százalékos ütemben nőtt, gyorsabban a várt 3,2 százaléknál. A fogyasztás és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházás volt a fő hajtóerő; a címszám erős, de az MI-beruházás koncentráltsága és az emelkedett infláció kockázat maradt.

November 3-án félidős kongresszusi választást tartanak. Az országos felmérésekben mutatkozó demokrata előny nem fordítható automatikusan mandátumokra: a választókerületek határai, a részvétel és az egyes államok versenyei döntenek. A GDP-adat gazdasági tény; politikai hatása nem mechanikus.

Miért fontos? A választás eldöntheti, ki ellenőrzi a Kongresszust, és ezzel az adó-, kül- és háborús politikát, valamint az elnököt. Az erős GDP és a megélhetési elégedetlenség együtt azt mutatja, miért nem elég egyetlen makrogazdasági mutató a választói hangulat megértéséhez.

Források: BEA: aktuális nemzeti számla-közlemények · Reuters: fogyasztás és MI-beruházás húzta az amerikai GDP-t · Reuters: a demokrata előny önmagában nem jelent földcsuszamlást

SZERBIA

Vučić elismerte a diáklista választási győzelmét

Aleksandar Vučić október 25-én elismerte a diákmozgalom által támogatott lista győzelmét. Az előzetes becslések szerint a Student List 135–140 helyet szerezhet a 250 fős parlamentben, míg a Szerb Haladó Párt mintegy 105 mandátumra számíthat. A részvételt 70 százalék körülire becsülték; a végleges mandátumelosztás a hivatalos eredménytől függ.

A mozgalom a 2024-es újvidéki pályaudvari előtető összeomlása után erősödött meg; a tragédia 16 ember halálát okozta, a tiltakozók korrupciót és intézményi felelőtlenséget emlegettek. Megfigyelők szabálytalanságokról és szavazatvásárlási vádakról számoltak be; ezek vizsgálatot igénylő állítások, nem jogerősen bizonyított tények.

Miért fontos? A váltás átrendezheti Szerbia EU-csatlakozási pályáját, Oroszországhoz és Kínához fűződő kapcsolatait, valamint a magyar–szerb gazdasági projekteket. A diákmozgalom győzelménél nehezebb feladat kormányt, parlamenti többséget és ellenőrizhető reformprogramot építeni.

Források: AP/PBS: Vučić elismerte a diákmozgalom győzelmét · Reuters: történelmi győzelem a szerb diáklistának

UKRAJNA

Helyi humanitárius tűzszünet Oleskiben – nem országos fegyvernyugvás

Október 27-én helyi tűzszünet lépett életbe az orosz megszállás alatt álló oleski térségben, hogy segélyt juttassanak be és civileket menekítsenek ki. Melania Trump amerikai first lady közvetítő szerepet vállalt; az orosz fél Herszon és Oleski körzetében leállította a csapásokat a megállapodás idejére.

A megállapodás területileg és céljában korlátozott: más frontszakaszokon folytatódtak a harcok és a légicsapások. A részletekről a felek és közvetítők eltérő hangsúllyal számoltak be; független ellenőrzésre és biztonságos segélyhozzáférésre van szükség.

Miért fontos? A helyi egyezség bizonyítja, hogy körülhatárolt humanitárius célban lehetséges megállapodni. Békeáttörésnek csak akkor nevezhető, ha tartós, ellenőrizhető és területileg bővül – addig inkább fontos mentőfolyosó, mint politikai fordulat.

Források: Reuters: kibővítették a herszoni helyi tűzszünetet · DW: segélyezési tűzszünet kezdődött Oleskiben · Al Jazeera: leálltak a csapások Herszonban a helyi megállapodás idejére

NAGY-BRITANNIA

Energiatámogatás bankadóból, kisebb fiskális tartalékkal

John Healey pénzügyminiszter október 28-i költségvetése 2027-ben 100 fontos háztartási energiatámogatást adna legfeljebb 20 millió angliai, A–D adósávba tartozó otthonnak, a többi országrész számára hasonló keretet biztosítva. Az áram áfájának ideiglenes csökkentését 2027. július 1-jéig meghosszabbítják; a kormány szerint ez áprilisban mintegy 50 fonttal mérsékli az éves árplafont.

A csomagot részben a banki társasági pótadó 3-ról 6 százalékra emelése finanszírozza 15 hónapra. A kormány 2029–30-ra 15 milliárd fontos fiskális tartalékkal teljesítené szabályát, 9 milliárddal kisebb pufferrel, mint márciusban; a csökkenést elsősorban a magasabb adósságszolgálati költségekkel indokolta.

Miért fontos? A költségvetés gyors megélhetési segítséget ad, de a kisebb tartalék sebezhetőbbé teszi Londont egy új kamat-, energia- vagy biztonsági sokkal szemben. A bankadó politikailag célzott finanszírozás, gazdasági árát a hitelezési reakció mutatja majd meg.

Források: Brit kormány: a 2026-os költségvetés fő intézkedései · HM Treasury: Budget 2026 dokumentum · Reuters: kisebb tartalékkal teljesülnek a brit fiskális szabályok

A jövő hét három kérdése

1. Megmutatja-e a 2027-es adócsomag parlamenti vitája, hogyan finanszírozható egyszerre a jövedelemadó-csökkentés, a családi pótlék és a nyugdíjminimum emelése?
2. Átalakítja-e az amerikai félidős választás a Kongresszus erőviszonyait, és ezzel az elnöki gazdaság- és háborús politika ellenőrzését?
3. A szerb diáklista győzelméből stabil reformkormány lesz-e, miközben az oleski humanitárius tűzszünet tartós és ellenőrizhető marad?

Szerkesztői megjegyzés

A hét fontos politikai-gazdasági eseményeiből válogattunk. A szöveg a 2026. október 30-án 16.45-ig nyilvánosan elérhető információk alapján készült. A folyamatban lévő büntető-, bírósági, diplomáciai és intézményi ügyeknél külön kezeli a bizonyított tényeket, a hatósági vagy politikai állításokat, a sajtóértesüléseket és a szerkesztői értelmezést. Az összeállítás az AI segítségével készült.

A A HÉT HÍREI bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Vuk Z. Cvijić és Milan Radonjić számított arra, hogy fenyegetéseket kapnak a cikkük miatt. Cvijić az N1 televíziónak arról beszélt: arra azonban nem készültek fel, hogy a gyermekeik megölését is emlegetik majd. A Radar internetes oldalán megjelent hozzászólások mindkét újságírót név szerint célba vették, és családjuk elleni erőszakkal fenyegettek.

A két szerző október 22-én közölt részleteket a Sky ECC titkosított üzenetküldőn folytatott beszélgetésekből. A Darko Šarić elítélt kábítószer-kereskedőhöz és más bűnözői körökhöz kapcsolódó üzenetek a lap értelmezése szerint Aleksandar Vučić volt szerb államfő, családtagjai és a biztonsági szolgálatok vezetőinek feltételezett alvilági kapcsolataira utalnak. Vučić aznap este azt mondta, hogy soha nem volt Sky-telefonja, nem beszélt az említett bűnözőkkel, és ő juttatta őket rács mögé.

Cvijić a Szerbiai Újságírók Egyesületének azt mondta, bejelentették a fenyegetéseket, és a számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó ügyészség már megkereste, hogy tegyen vallomást. Az újságíró-szervezetek az elkövető azonosítását és a családok védelmét követelték. A Belgrádi Biztonságpolitikai Központ civil bizottsága külön hangsúlyozta: a gyermekek erőszakos halálának emlegetése akkor is megfélemlítés, ha átokként fogalmazzák meg; a hatóságoknak a fizikai támadás előtt kell közbelépniük.

A megfélemlítés többféle eszközzel működik

A szerbiai fenyegetések egy gyorsan romló helyzetet illusztrálnak. A Szerbiai Független Újságírók Egyesülete, a NUNS 2025-ben 380, újságírók és médiumok biztonságát veszélyeztető esetet tartott nyilván, köztük 116 fizikai támadást. Egy évvel korábban ugyanebben a nyilvántartásban 168 eset és 18 fizikai támadás szerepelt. Az adatokat az újságírók biztonságával foglalkozó állandó munkacsoport éves jelentése is közli.

Az európai Media Freedom Rapid Response hálózat 2025-ben összesen 1481 sajtószabadság-sértést dokumentált az általa vizsgált uniós és tagjelölt országokban; ezek 2377 médiamunkást vagy médiához kapcsolódó szervezetet érintettek. A leggyakrabban rögzített jogsértések közé a verbális támadások, a lejárató kampányok és a megfélemlítés tartoztak. A hálózat szerint a digitális fenyegetések is terjedtek, és egyre gyakrabban politikai szereplők álltak az újságírókra nehezedő nyomás mögött.

A terepen dolgozó tudósítókat rendőrök, politikai szereplők és tüntetők is bántalmazták. Az Európa Tanács újságíró-biztonsági platformjának partnerszervezetei a 2025-ös évről szóló jelentésükben a demonstrációkhoz kapcsolódó támadások különösen magas szintjét jelezték Szerbiában, Grúziában és Törökországban. A háború további közvetlen életveszélyt jelent: ugyanez a jelentés négy médiamunkás 2025-ös halálát rögzítette Oroszország Ukrajna elleni háborújában.

A megfigyelés a tudósítók kapcsolatait is veszélybe sodorja. Az Amnesty International 2025 márciusában arról számolt be, hogy a balkáni oknyomozó hálózat, a BIRN két szerbiai újságíróját Pegasus kémszoftverrel próbálták célba venni. Az egyik újságíró nem kattintott a fertőzést előkészítő hivatkozásra, és telefonján nem találtak sikeres telepítésre utaló nyomot. A támadási kísérlet így is súlyos figyelmeztetés volt: egy feltört telefon az informátorok kilétét és bizalmas közléseit is felfedheti.

Az elhallgattatás eszköze lehet a per is. A SLAPP-nak nevezett, közéleti részvételt akadályozó visszaélésszerű eljárások a perköltségekkel, kártérítési követelésekkel és elhúzódó jogvitákkal terhelik az újságírókat és szerkesztőségeket. A platform partnerszervezeteinek jelentése szerint ezeket továbbra is széles körben használják a sajtó elnémítására. A fizikai fenyegetés, az online zaklatás, a megfigyelés és a jogi nyomás más-más módon teszi kockázatossá ugyanazt a munkát: a közhatalom és a befolyásos gazdasági szereplők ellenőrzését.

Autóbomba Máltán és lövések Moszkvában

Daphne Caruana Galiziát 2017. október 16-án az autójába rejtett bomba ölte meg Máltán. Az oknyomozó újságíró politikai és üzleti korrupciót, valamint szervezett bűnözést tárt fel. Halálának kilencedik évfordulóján az Európai Újságíró-szövetség és más sajtószabadság-szervezetek arra figyelmeztettek: öt embert elítéltek a merénylet végrehajtásáért vagy a bomba szállításáért, de a gyilkosság megrendeléséért továbbra sem vontak senkit jogilag felelősségre.

Az ügyben megvádolt Yorgen Fenech üzletembert 2026. szeptember 2-án felmentették; az ügyészség szeptember 22-én fellebbezett. A sajtószervezetek a 2021-es független vizsgálat megállapítását is felidézték: az állam felelősséget viselt a gyilkosságot lehetővé tevő büntetlenségi környezet kialakulásáért.

Anna Politkovszkaját húsz éve, 2006. október 7-én lőtték agyon moszkvai lakóházában. A Novaja Gazeta munkatársa a csecsenföldi háborúról, kínzásokról, emberi jogi jogsértésekről és hatalmi visszaélésekről tudósított. Munkája miatt korábban is fenyegették, fogva tartották, és mérgezéses támadást is túlélt.

Az Európai Unió az idei évfordulón arra emlékeztetett: az orosz bíróságok hat embert ítéltek el a gyilkosságban való részvételért, de az ítéletek nem állapították meg, ki adta a megbízást. Az egyik elítélt, Szergej Hadzsikurbanov később elnöki kegyelmet kapott, miután részt vett az Ukrajna elleni háborúban. A végrehajtók felelősségre vonása így sem adott teljes választ arra, kik és miért akarták végleg elhallgattatni az újságírót.

A fenyegetések a családokat is elérik

A szlovák Ján Kuciakot és menyasszonyát, Martina Kušnírovát 2018. február 21-én nagymácsédi otthonukban gyilkolták meg. Mindketten 27 évesek voltak. Az Aktuality.sk újságírója adócsalási és korrupciós ügyeket vizsgált. Kuciak korábban feljelentést tett Marián Kočner üzletember fenyegetései miatt. A gyilkosság előtt tehát már jelezte a hatóságoknak, hogy veszélyben érzi magát.

Az ügyben három embert ítéltek el, a feltételezett megrendelő és közvetítő ügyét azonban 2026 januárjában ismét tárgyalni kezdték. A szeptemberi tárgyaláson lejátszották Kuciak és Kočner korábbi telefonbeszélgetését is. Kočner a telefonban azt mondta, Kuciak családja után is érdeklődni kezd, és mindent nyilvánosságra hoz róla. Az üzletember a tárgyaláson tagadta, hogy ezzel fenyegetett volna. A szerb Radar munkatársai elleni mostani üzenetekben ugyancsak a hozzátartozók váltak a nyomásgyakorlás célpontjává.

Szerbiában a büntetlenség jelképe Slavko Ćuruvija szerkesztő és lapkiadó ügye. A Milošević-rendszert bíráló újságírót 1999. április 11-én Belgrádban lőtték agyon, miután az állambiztonság napokon át megfigyelte. Négy volt titkosszolgálati tisztet 2019-ben elítéltek, a fellebbviteli bíróság azonban 2024-ben valamennyiüket felmentette. A CPJ és partnerszervezetei idén áprilisban a felelősségre vonás teljes elmaradására figyelmeztettek, valamint arra, hogy a jelenlegi erőszak újabb halálos támadáshoz vezethet.

A holland Peter R. de Vries bűnügyi újságírót 2021. július 6-án Amszterdam belvárosában lőtték meg; kilenc nappal később meghalt. A holland fellebbviteli bíróság 2025 decemberében kimondta: a Marengo-per koronatanújának tanácsadójaként és bizalmasaként vállalt szerepe miatt gyilkolták meg. A bíróság szerint a bűnözők ezzel azt üzenték: aki egy koronatanút segít, maga is gyilkosság célpontjává válhat. A bíróság a gyilkosság több résztvevőjére hosszú börtönbüntetést szabott ki.

Görögországban Giorgos Karaivaz bűnügyi tudósítót 2021-ben, fényes nappal lőtték agyon athéni otthona előtt. A Riporterek Határok Nélkül 2026-os országértékelése szerint a gyilkosság továbbra is megoldatlan; a két bíróság elé állított gyanúsítottat 2024-ben felmentették. A szervezet a görögországi újságírók elleni rendőri erőszakot, fizikai támadásokat és megfigyelést is a sajtószabadság súlyos problémái között tartja számon.

Az e heti európai díj a tényfeltárás jelentőségét emeli ki

Az Európai Parlament október 21-én, szerdán Strasbourgban adta át a Daphne Caruana Galizia újságírói díjat. Az idei, húszezer euróval járó elismerést Giacomo Zandonini olasz és Maite Vermeulen holland újságíró kapta az olasz–albán migrációs megállapodást feltáró munkájáért. A holland De Correspondent oldalán megjelent vizsgálat az Olaszország által Albániában működtetett migránsközpontokkal és az ott tapasztalt emberi jogi problémákkal foglalkozott.

A díjazottak munkája a nyilvánosság akadályozását is bemutatta. Beszámolójuk szerint az újságírókat nem engedték be a központokba, adatigényléseik gyakran válasz nélkül maradtak, a szerződések pedig nem voltak nyilvánosak. A díj így olyan munkát ismert el, amely állami döntéseket és azok következményeit próbálta ellenőrizhetővé tenni.

Az újságírók védelmére európai jogszabály is született: a 2024-ben elfogadott, visszaélésszerű perekkel szembeni uniós irányelv a határokon átnyúló polgári ügyekben teremt eljárási biztosítékokat. A Riporterek Határok Nélkül azonban idén májusban arra figyelmeztetett, hogy a tagállamok többsége a határidőig nem ültette át maradéktalanul a szabályokat. A szervezet szélesebb védelmet sürgetett a tisztán belföldi ügyekben és a büntetőeljárásokban is.

A Radar újságíróinak ügyében most az a sürgős kérdés, milyen védelmet kapnak a megfenyegetett családok, és azonosítják-e a fenyegetések elkövetőjét. A belgrádi civil bizottság szerint az ügyészség szelektív fellépése és a hatékony védelem hiánya újabb fenyegetéseknek és erőszaknak nyit teret. A követelésük konkrét: a hatóságok ne várják meg, hogy az online megfélemlítés fizikai támadássá váljon.

Források

1. N1 — Dve pokretne mete, 2026. október 23.
2. Radar — Vučko sad naš brat, Andrej glavni, kume, 2026. október 22.
3. Nova — Vučić: Nikada nisam imao Skaj telefon, 2026. október 22.
4. UNS és NUNS közleményei az Ozonpress oldalán, 2026. október 22.
5. Belgrádi Biztonságpolitikai Központ — közlemény a fenyegetésekről, 2026. október 23.
6. Az újságírók biztonságával foglalkozó szerb állandó munkacsoport 2025-ös jelentése, 2. és 10. számozott oldal
7. MFRR — Media Freedom Monitoring Report 2025, 2026. február 18.
8. Európa Tanács — Press freedom report: increasingly hostile environment for journalism, 2026
9. Amnesty International Security Lab — Journalists targeted with Pegasus spyware, 2025. március 27.
10. Az EU Tanácsa — Anti-SLAPP: Final green light for EU law protecting journalists, 2024. március 19.
11. EFJ és partnerszervezetei — Daphne Caruana Galizia meggyilkolásának kilencedik évfordulója, 2026. október 16.
12. Európai Külügyi Szolgálat — Anna Politkovszkaja meggyilkolásának huszadik évfordulója, 2026. október 7.
13. Committee to Protect Journalists — Anna Politkovskaya adatlap
14. Committee to Protect Journalists — Ján Kuciak adatlap
15. TASR / Aktuality — Kuciak és Kočner telefonbeszélgetése a tárgyaláson, 2026. szeptember 7.
16. CPJ és partnerszervezetei — Slavko Ćuruvija meggyilkolásának huszonhetedik évfordulója, 2026. április 10.
17. Amszterdami fellebbviteli bíróság — Ítéletek Peter R. de Vries meggyilkolásának ügyében, 2025. december 11.
18. Riporterek Határok Nélkül — Görögország, 2026-os országértékelés
19. Eunews — Investigation into Italy-Albania migrant deal wins the Caruana Galizia Prize, 2026. október 22.
20. Euronews — A 2026-os Daphne Caruana Galizia díj nyertesei, 2026. október 21.
21. Riporterek Határok Nélkül — Two years after the EU anti-SLAPP directive, 2026. május 13. Az összeállítás az AI segítségével készült

A Halálos fenyegetések, gyilkosságok európai újságírók ellen bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A hét legnagyobb gazdaságpolitikai híre az uniós jogállamisági eljárás lezárása és 4,2 milliárd euró felszabadítása volt, de a költségvetés módosítása és a Fitch figyelmeztetése megmutatta, hogy ez nem helyettesíti a tartós egyensúlyt. Közben a kormány részletesebbé tette az új kata tervét, az Országgyűlés korrigálta az egészségügyi kamarai szabályokat, az új elszámoltatási intézmény pedig teljes vezetéssel kezdheti meg működését.

UNIÓS FORRÁSOK

Lezárult a feltételességi eljárás, 4,2 milliárd euró szabadul fel

Az Európai Unió Tanácsa október 13-án elfogadta az Európai Bizottság javaslatát, és megszüntette a Magyarországgal szembeni jogállamisági feltételességi intézkedéseket. A 2022-ben felfüggesztett 6,3 milliárd euróból 4,2 milliárd ismét hozzáférhető; az Erasmus+ és a Horizont Európa programokban a magyar részvétel újraindításához még a szükséges megállapodásokat is meg kell kötni.

A Bizottság a döntést több mint száz jogszabály-módosítással, az Integritás Hatóság hatásköreinek erősítésével, az összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozati szabályok átírásával, az Európai Ügyészséghez való csatlakozással és a közérdekű vagyonkezelő alapítványi rendszer kivezetésével indokolta. A döntés nem jelenti automatikusan minden korábban visszatartott uniós összeg felszabadítását.

Források: Kormány: lezárult a jogállamisági feltételességi eljárás · Európai Bizottság: javaslat a magyar intézkedések feloldására · Euronews: az EU feloldotta a magyar forráskorlátozások egy részét

KÖLTSÉGVETÉS

A hiánycélt 7,5 százalékra emelnék, a Fitch szerint ez a fő kockázat

Az Országgyűlés előtt lévő módosítás 3,7-ről 7,5 százalékra emelné a 2026-os eredményszemléletű hiánycélt. A javaslat indoklása szerint a választások után átvett költségvetési pálya intézkedések nélkül 8 százalék fölötti hiányt eredményezett volna; a zárószavazást október 19-re tervezik. A Költségvetési Tanács a módosítást véleményezte, de a többéves kiigazítás részletei maradnak a döntő kérdések.

A Fitch Ratings a magyar államadósságot továbbra is BBB, negatív kilátású kategóriában tartja. A hitelminősítő 2026-ra 7,3, 2027-re 5,8 százalékos hiányt vár, és arra számít, hogy az adósságráta 2028-ra 78,1 százalékra nőhet. A Fitch előrejelzése nem tény, hanem kockázati becslés; a tényleges pályát a növekedés, a kamatok és a kormány intézkedései alakítják.

Források: Országgyűlés: a 2026-os költségvetés módosításának javaslata · Költségvetési Tanács: a 2026-os költségvetés módosításának véleményezése · Budapest Business Journal: a Fitch költségvetési és adósságkockázatokról

KISVÁLLALKOZÁSOK

Az új kata szélesebb körnek nyílna meg, de több féket is kapna

A kormány október 15-én ismertette a társadalmi egyeztetés után kialakított kata-tervet. Január 1-jétől mellékállásúak, nappali tagozatos hallgatók és nyugdíjasok is választhatnák, és a kisadózók cégeknek is számlázhatnának. Az éves bevételi határ 22 millió forint lenne; a főállású havi tétel 100 ezer, a mellékállású 50 ezer forint.

Magánszemélynek kiállított számlánál 2027-ben 75 ezer, 2028-tól 100 ezer forintos havi jóváírás csökkentené a tételt. A céges bevétel után 15 százalékos teher járna, amelybe a kata beszámítható; 22 millió forint fölött 40 százalékos különadó maradna. A kormány százezer fölötti kedvezményezetti körrel számol, de a szabályokat még törvénybe kell foglalni.

Források: Kormány: több mint százezer kisadózónak kedvezhet az új kata · G7: az új kata foglalkoztatási és adózási kockázatai · MKIK: kamarai álláspont a kata átalakításáról

EGÉSZSÉGÜGYI ÖNKORMÁNYZAT

Módosítva állították vissza a kötelező kamarai tagságot

Az Országgyűlés október 13-án ismét elfogadta az egészségügyi kamarai törvényt, miután Baka András köztársasági elnök szeptember 30-án megfontolásra visszaküldte. A törvény helyreállítja a kötelező tagságot az orvosok, fogorvosok és más egészségügyi szakemberek számára, és szakmai önigazgatási jogokat ad vissza a kamaráknak.

A parlament az államfő több technikai és jogbiztonsági kifogását beépítette a végleges szövegbe. A Magyar Orvosi Kamara támogatta az önrendelkezés visszaállítását, de a gyakorlatban még el kell választani a szakmai-etikai felügyeletet az állami munkáltatói és finanszírozói jogköröktől.

Források: Telex: módosítva fogadták el az egészségügyi kamarai törvényt · 24.hu: az államfő kifogásai után újratárgyalták a kamarai törvényt · Magyar Orvosi Kamara: közlemény a kamarai törvényről

ELSZÁMOLTATHATÓSÁG

Teljes lett az NVVH vezetése, közben feljelentés született egy 2021-es szerződés miatt

Az Országgyűlés október 13-án titkos szavazással megválasztotta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonfelügyeleti Hatóság három elnökhelyettesét, így az új intézmény teljes vezetéssel kezdheti meg működését. A szervezetnek a jogsértően szerzett közvagyon feltárása, biztosítása és visszaszerzése a feladata; tényleges függetlenségét és eredményességét csak a későbbi ügyek mutatják meg.

A Miniszterelnökség október 14-én feljelentést tett egy 2021-ben, közbeszerzés nélkül kötött, mintegy 2,97 milliárd forint kifizetésével járó tanácsadói szerződés miatt. A tárca szerint a feltárt iratok hűtlen kezelés, költségvetési csalás és hivatali visszaélés gyanúját vetik fel. Ezek kormányzati állítások és nyomozást megalapozó gyanúk, nem bizonyított tények; büntetőjogi felelősségről csak hatósági eljárás és jogerős ítélet dönthet.

Források: Telex: megválasztották az NVVH három elnökhelyettesét · Miniszterelnökség: feljelentés a 2021-es tanácsadói szerződés ügyében · 24.hu: feljelentés a titkosított, milliárdos tanácsadói szerződés miatt

Nagyvilág

A világgazdaság 3 százalék körüli növekedéssel ellenállónak látszik, de az amerikai infláció gyorsulása és a közel-keleti háború terjedése újra megmutatta az energiaárak politikai erejét. Washington orosz dízel előtt nyitott egy szűk csatornát, miközben az EU az ukrajnai szankciós vonalat tartotta. Brüsszel és Peking közben menedzselt kereskedelmi megállapodással próbálja elkerülni az autóipari vámháborút.

VILÁGGAZDASÁG

Az IMF 3,1 százalékos idei növekedést vár, de szűkülnek a tartalékok

Az IMF október 13-i előrejelzése szerint a világgazdaság 2026-ban 3,1, 2027-ben 3,4 százalékkal bővülhet. A globális inflációt az alapforgatókönyv 4,7, majd 4,1 százalékra teszi. Ezek előrejelzések, nem biztos eredmények; a háborúk, a kereskedelmi korlátozások, az adósság és a technológiai beruházási hullám jelentős lefelé mutató kockázatot hordoznak.

Az alaphelyzet kettészakítja a nyerteseket és veszteseket. Az energiaimportőr, a mesterségesintelligencia-beruházási láncból kimaradó országok rosszabb helyzetben vannak, miközben sok kormány költségvetési és monetáris mozgástere szűk. A növekedés tehát nem omlott össze, de egy újabb energiapiaci vagy pénzügyi sokk kezelésére kevesebb tartalék maradt.

Források: IMF: World Economic Outlook, 2026. október · The Guardian: az IMF új világgazdasági előrejelzése

EGYESÜLT ÁLLAMOK

Az infláció 3,7 százalékra gyorsult, főként az energia miatt

Az amerikai fogyasztói árindex szeptemberben 0,6 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz, és 3,7 százalékkal az egy évvel korábbihoz képest; augusztusban az éves ütem 3,4 százalék volt. A maginfláció 2,6 százalék maradt, miközben az energiaár-index éves növekedése 20,4 százalékra ugrott, a havi drágulásban a benzin játszotta a legnagyobb szerepet.

A Federal Reserve szeptemberben 3,75–4,00 százalékos sávba emelte az irányadó kamatot. Az új adat egyszerre erősíti a szigorúbb politika indokát és mutatja meg, hogy a kínálati eredetű olajsokkot a kamat csak nagy gazdasági áron fékezi. A november 3-i félidős választás előtt a megélhetési költség ismét központi politikai kérdés lett.

Források: Amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal: szeptemberi fogyasztói árak · AP: az amerikai infláció szeptemberben 3,7 százalékra gyorsult · Federal Reserve: a szeptemberi kamatdöntés

UKRAJNA ÉS SZANKCIÓK

Washington orosz dízelre adott engedélyt, az EU kitart a szankciók mellett

Az amerikai pénzügyminisztérium október 9-én általános engedélyt adott meghatározott, orosz eredetű dízelhez kapcsolódó tranzakciókra. A Fehér Ház az ellátási és árnyomás enyhítését várja, bírálói viszont attól tartanak, hogy a kivétel bevételt ad Moszkvának és gyengíti a szankciók egységét. Az engedély jogi ténye világos; piaci és háborús hatásáról egyelőre csak becslések vannak.

Az október 15–16-i Európai Tanács közben megerősítette Ukrajna támogatását, nem ajánlott fel szankcióenyhítést, és új tárgyalási fejezetek megnyitását támogatta. Az uniós vezetők a magas energiaárak rövid távú enyhítéséről és a versenyképességről is tárgyaltak, de a gyors, közös megoldást a tagállami érdekellentétek nehezítik.

Források: Amerikai pénzügyminisztérium: engedély az orosz dízeltranzakciókra · AP: vita az amerikai–orosz dízelmegállapodásról · Európai Tanács: az október 15–16-i ülés következtetései · Európai Tanács: António Costa nyilatkozata Ukrajnáról

KÖZEL KELET

A húszi támadások Szaúd Arábiára és a polgári közlekedésre is kiterjedtek

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa október 15-én elítélte a húszi támadások eszkalációját. A testület közleménye szerint az október 10–11-i, a szaúd-arábiai King Khalid repülőteret érő csapásokban 13 ember meghalt és több mint 300 megsebesült. A húszik jemeni és regionális célpontok, köztük polgári repülési és energetikai infrastruktúra ellen is újabb rakétákat indítottak.

A háborús jelentések részletei és az elkövetői állítások nem minden esetben ellenőrizhetők függetlenül, de a regionális kiterjedés ténye több hivatalos és sajtóforrásból megerősített. Az incidensek a Vörös-tenger, az Ádeni-öböl és az öböl menti légtér biztosításának költségét is növelik.

Források: ENSZ Biztonsági Tanács: közlemény a húszi támadások eszkalációjáról · AP: a közel-keleti háború új regionális frontjai · The Guardian: húszi rakétatámadások Áden térségében

EU ÉS KÍNA

Évi 350 ezer darabnál húznák meg a kínai hibridautó-import határát

Az EU és Kína közös megértése szerint 2026 decemberétől négy évre évi 350 ezer darab körül korlátoznák az Európába irányuló kínai hibrid- és plug-inhibridautó-exportot, a keret évente 6 százalékkal nőhetne. A Kínában gyártott tisztán elektromos autókra továbbra is külön uniós vámok vonatkoznak; a kínai tulajdonú, de Európában gyártó üzemek termékei nem esnének a kvótába.

A megállapodás részleteinek végrehajtását még ki kell dolgozni. Kína szeptemberi személyautó-exportja éves alapon 64 százalékkal, mintegy 919 ezer darabra nőtt, miközben a hazai értékesítés csökkent. Az exportnyomás tehát tartós, és az európai gyártásra való átállás stratégiai értéke tovább nő.

Források: Európai Bizottság: közös nyilatkozat a kínai hibridautó-exportról · AP: évi 350 ezer darabos korlát a kínai hibrid autókra · The Guardian: az EU–Kína autóipari megállapodás részletei

A jövő hét három kérdése

1. Elfogadja-e az Országgyűlés október 19-én a 7,5 százalékos hiánycélt, és bemutat-e a kormány hiteles, többéves adósságcsökkentési pályát?

2. A közel-keleti támadások tovább drágítják-e az energiát és a szállítást, vagy sikerül biztosítani a fő tengeri és légi útvonalakat?

3. Washington kiszélesíti-e az orosz energiahordozókra adott kivételeket, vagy a kongresszusi és európai nyomás visszaszorítja a dízelmegállapodást?

Szerkesztői megjegyzés

A HÉT az elmőlt 168 óra fontos politikai-gazdasági eseményeiből válogat. A szöveg a 2026. október 16-án 16.45-ig nyilvánosan elérhető információk alapján készült. A folyamatban lévő büntető-, bírósági, diplomáciai és intézményi ügyeknél külön kezeli a bizonyított tényeket, a hatósági vagy politikai állításokat, a sajtó értesüléseit és a szerkesztői értelmezést.

Az összeállítás az AI segítségével készült.

A A HÉT bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

https://www.facebook.com/plugins/video.php?height=476&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Freel%2F1481858035001725%2F&show_text=false&width=267&t=0

Az uniós csúcs migrációs vitájával kapcsolatban a kormányfő kiemelte: mára mindenki látja, hogy a korábbi elhibázott, megengedő politika nem folytatható, mert a tömeges migráció súlyos társadalmi, gazdasági és biztonsági kockázatot jelent Európa-szerte. Közölte: Magyarország képviseletében a legszigorúbb fellépést sürgető tagállamok, a visegrádi négyek, valamint Olaszország, Dánia és Belgium álláspontját támogatta.

Elmondása szerint a vitában teljességgel elfogadhatatlannak nevezte, hogy Magyarországnak napi egymillió euró büntetést kell fizetnie azért, mert védi a saját és Európa külső határait. Arról tájékoztatott, hogy mind a tagállamoktól, mind az Európai Bizottság vezetőjétől ígéretet kapott a vonatkozó uniós bírósági ügy rendezésére.

Szavai szerint az uniós csúcsértekezlet „legkeményebb és leghosszabb vitáját” az Európai Unió versenyképességét veszélyeztető energiapolitika váltotta ki. Egyre többen érzik, hogy a jelenlegi szabályozás a jövőben vállalhatatlan terheket róna nem csak az európai iparra és a vállalkozásokra, hanem a lakosságra is.

„Ez számunkra, a visegrádi négyek és sok más tagország számára nem elfogadható. Órákig tartó kemény vitában, széleskörű koalíció részeként, a V4 tagállamokkal, Olaszországgal és Görögországgal közösen sikerült elérnünk, hogy az Európai Unió újraértékelje az elfogadott szabályozás társadalmi és gazdasági hatásait” – mondta Magyar Péter, majd hozzátette: ez egy rendkívül fontos áttörés a magas energiaárak elleni küzdelemben.

Emlékeztetett: a csúcstalálkozó pénteki napján négyszemközt tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és ennek során – mint kiemelte – üdvözölte a Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak erősítéséről létrejött politikai megállapodást. Az ukrán elnöknek megerősítette:

A kölcsönös bizalom helyreállításának első lépéseként Magyarország nagyra értékeli, hogy a megállapodás alapján Ukrajna parlamentje elfogadta a kisebbségi oktatási törvényt, valamint azt, hogy az ukrán fél azonnal megkezdte ennek végrehajtását.

„Megköszöntem az ukrán parlament szeptemberi határozatát, amelyben elismerték, hogy 1944 és 1946 között a kényszermunkára hurcolással és a tömeges deportálással bűncselekményeket követtek el a kárpátaljai magyarok ellen„. Az ukrán elnökkel megállapodott abban, hogy miniszteri szinten folytatják a két ország közötti egyeztetéseket, és kiemelt figyelmet fordítanak a kisebbségek helyzetének további javítására – mondta.

„Egyetértettünk abban, hogy mindkét ország érdeke a politikai és gazdasági kapcsolatok új alapokra helyezése” – jelentette ki, majd hozzátette: teljes szolidaritásáról biztosította az ukrán elnököt a hazája ellen közel öt éve tartó, „embertelen orosz agresszió miatt”.Magyarország kész minden lehetséges diplomáciai eszközzel segítséget nyújtani egy mielőbbi tűzszünet és egy tartós béke megteremtéséhez – emelte ki.

Beszámolt arról is, hogy az európai csúcs alkalmával tárgyalt az Európai Néppárt (EPP), valamint a „szigorúbb uniós bevándorlási szabályokat szorgalmazó” tagállamok vezetőivel. Ezek során egyértelművé tette, hogy Magyarország csak abban az esetben fogadja el decemberben az unió új hétéves költségvetését, ha Magyarország minden neki járó fejlesztési forrást megkap, és semmivel sem csökken a közös agrárpolitikára és a kohéziós fejlesztésekre allokált uniós forrás.

„Fontos, érdemi uniós csúcson vagyunk túl, amelyen kiderült, hogy vétózás nélkül, valódi szövetségek építésével az eddigieknél sokkal jobban tudjuk képviselni a magyar emberek és a magyar vállalatok érdekét” – mondta Magyar Péter, majd arról tájékoztatott, hogy szombaton a Tisza-kormány miniszterei folytatják a 2027-es magyar költségvetés véglegesítését.

A EU-csúcs – nagy viták a költségvetésről és a migrációról bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

I. Magyarország – parlamenti döntések és közélet

1. Elfogadta a parlament a gyermekvédelmi törvénycsomagot

Az Országgyűlés kedden 139 igen és 51 nem szavazattal fogadta el a gyermekek védelmét megerősítő jogszabályt, amely szigorítja a káros tartalmakra vonatkozó szabályokat, és gyorsított helyzetfelmérést ír elő a kórházban maradt gyermekek ügyében. A Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk ellenezte az előterjesztést, amelynek egyes rendelkezéseit a kormánypártok az LMBTQ-tartalmak oktatási megjelenésével kapcsolatos kifogásokkal bírálták.

2. Megválasztották a vagyonvisszaszerzési hivatal három elnökhelyettesét

Az Országgyűlés kedden Ötvös Károlyt, Gellért Károly Árpádot és Terhes Tibor Dávidot választotta meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökhelyetteseinek. Mindhárom jelölt 139 szavazatot kapott; a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk képviselői nem vettek részt a szavazásban.

3. Csak a Mi Hazánk jelöltje jutott be a Médiatanácsba

A parlament 189 igen szavazattal megválasztotta Radetzky Andrást a Médiatanács tagjává, miközben a Fidesz és a KDNP jelöltjei ismét nem kaptak többséget. A két elutasított jelölt helyett új személyeket kell állítani, a szavazás után pedig a két párt képviselői kivonultak az ülésteremből

4. Újra elfogadták az orvosi kamarai szabályok módosítását

A képviselők 138 igen és 50 nem szavazattal ismét elfogadták az egészségügyi szakmai kamarákról szóló, az államfő által megfontolásra visszaküldött törvénymódosítást. A változtatás a kamarai tagfelvétel határidejét és a folyamatban lévő etikai eljárások szabályait is rendezi, miközben a kamarai vezetők mandátumkorlátozása változatlan maradt.

5. Nem függesztették fel Gurzó Mária és Toroczkai László mentelmi jogát

Az Országgyűlés mindkét képviselő esetében a mentelmi jog fenntartása mellett döntött a magánvádas ügyekben kezdeményezett eljárások kapcsán. Mindketten felszólalásukban a felfüggesztést kérték, de a képviselők a mentelmi bizottság javaslatát követték.

6. Év végéig literenként 25 forinttal nő a fuvarozók jövedékiadó-kedvezménye

Az Országgyűlés döntése alapján mintegy 12 ezer közúti fuvarozó részesülhet nagyobb adókedvezményben az üzemanyagköltségek emelkedése miatt. A többletkedvezmény az év végéig érvényes.

7. A költségvetési hiánycél 7,5 százalékra emelkedhet

A parlament elfogadta a 2026-os költségvetés módosításához benyújtott összegző javaslatot, amely a kiadási főösszeget 49 025 milliárd, a bevételi főösszeget 41 915 milliárd forintra, a hiányt pedig 7110 milliárd forintra emelné. A módosítás a GDP-arányos hiánycélt 3,7-ről 7,5 százalékra változtatná, a gazdasági növekedési előrejelzést pedig 4,1-ről 2 százalékra mérsékelné; a végszavazásra később kerül sor.

II. Külpolitika – háborúk, diplomácia, biztonság

8. Újabb támadás érte a rijádi repülőteret, Szaúd-Arábia megtorlásra készül

A szaúdi főváros nemzetközi repülőterét további támadások érték a húszi felkelők részéről; a hétfői incidensben a szaúdi hatóságok szerint egy ember meghalt, tizenegy megsebesült. A támadások nyomán tovább nőtt a félelem attól, hogy a jemeni konfliktus átterjedhet az Öböl menti energetikai és közlekedési infrastruktúrára is.

9. Légicsapások Jemenben, a húszik megtorlással fenyegetőznek

A Szaúd-Arábia vezette koalíció kedden a húszik ellenőrizte jemeni főváros, Szanaa egyes területeinek kiürítésére szólította fel a lakosságot, majd újabb légicsapásokat hajtott végre. A húszi vezetés súlyos válaszlépéseket helyezett kilátásba, és a szaúdi energetikai létesítményeket is fenyegette.

10. Irán veszélyezteti az olajszállítást a Hormuzi-szorosban

Az amerikai Institute for the Study of War elemzése szerint Iránhoz köthető erők olyan kereskedelmi hajókat is célba vehetnek, amelyek a Hormuzi-szoros térségében hajók közötti olajátrakodást végeznek. A világ olajkereskedelmének egyik kulcsfontosságú útvonalán kialakuló bizonytalanság újabb ellátási zavarokat és tartósan magas energiaárakat okozhat.

11. Washington szerint érvényben van az orosz–ukrán energetikai tűzszünet, Kijev újabb támadásokról számol be

Donald Trump amerikai elnök azt állítja, hogy fennáll az energetikai létesítmények elleni támadásokat korlátozó megállapodás, miközben Ukrajna újabb orosz csapásokról jelentett, köztük egy kijevi lakóépületet ért dróntámadásról. A két fél eltérő közlései és a folytatódó harcok azt jelzik, hogy a tűzszünet tényleges betartatása továbbra is bizonytalan.

12. Washington és Moszkva tárgyalásai az orosz dízel amerikai értékesítéséről is szólhatnak

A Reuters értesülése szerint Donald Trump megbízottai egy olyan lehetőségről is egyeztettek ukrán tisztviselőkkel, amely megnyithatná az utat az orosz dízelüzemanyag amerikai értékesítése előtt, és a szélesebb béketárgyalások előmozdítását szolgálhatná. A Kreml kedden ugyanakkor azt közölte, hogy nem lát közvetlen kapcsolatot az esetleges üzlet és az ukrajnai béketárgyalások között.

13. Két hajót drónok találtak el a Fekete-tengeren

Bulgária miniszterelnöke szerint két hajót ért dróntámadás a Fekete-tengeren, és az egyik elsüllyedt. Az eset részleteiről, a hajók eredetéről és rakományáról egyelőre nem adtak teljes körű tájékoztatást.

14. A brit hírszerzés szerint Oroszország és Irán fokozza a hibrid műveleteket

A brit belső hírszerzés vezetője kedden arra figyelmeztetett, hogy Oroszország és Irán egyre intenzívebb hibrid műveleteket folytat Nagy-Britannia ellen. A fenyegetések a hagyományos kémkedés mellett a kibertámadásokra, a befolyásolási műveletekre és a kritikus infrastruktúra veszélyeztetésére is kiterjedhetnek.

III. Gazdaságpolitika – világgazdaság, energia, pénzügyi piacok

15. IMF: a mesterségesintelligencia-boom megtorpanása a világgazdaságot is megrázhatja

A Nemzetközi Valutaalap kedden közzétett előrejelzése 3,1 százalékos globális növekedést vár 2026-ra, de figyelmeztetett, hogy az AI-beruházások megtérülésével kapcsolatos csalódás, a növekvő államadósság és a közel-keleti háború együttesen komoly kockázatot jelent. Ha az AI-beruházások hirtelen visszaesnek, az IMF számításai szerint a globális GDP 2028-ra 1,1 százalékkal lehet alacsonyabb a kedvezőbb forgatókönyvhöz képest.

16. Az euróövezet növekedése jóval elmaradhat a világgazdaságétól

Az IMF 2026-ra 1,1 százalékos gazdasági bővülést jelez előre az euróövezetben, szemben a globális gazdaság 3,1 százalékos növekedésével. Az energiaköltségek, a geopolitikai bizonytalanság és a világgazdasági kereskedelem kockázatai továbbra is fékezik Európa teljesítményét.

17. Enyhén csökkent az olaj ára, de a Hormuzi-szoros továbbra is kockázati tényező

A Brent nyersolaj hordónkénti ára kedden 105,98 dollárra mérséklődött, miközben az amerikai WTI 93,74 dollár körül mozgott. Az árcsökkenést az orosz dízelexport esetleges bővülésének reménye segítette, de az Öböl térségében zajló támadások és az olajszállítási útvonalak veszélyeztetettsége továbbra is bizonytalanságot okoz.

18. Az OPEC+ jelentősen növelte a kitermelést szeptemberben

Az olajexportáló országok és partnereik napi átlagos kitermelése szeptemberben 900 ezer hordóval, 39,07 millió hordóra emelkedett az OPEC adatai szerint, elsősorban a szaúdi termelés növekedése miatt. A kínálat bővülése enyhítheti az árnyomást, de nem feltétlenül ellensúlyozza a közel-keleti konfliktus miatt kialakuló szállítási zavarokat.

19. Japánban 6,8 százalékkal emelkedtek a nagykereskedelmi árak

A japán nagykereskedelmi árak szeptemberben 6,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, ami továbbra is jelentős inflációs nyomást jelez. A fejlemény erősíti a várakozásokat, hogy a japán jegybank a közeljövőben ismét kamatot emelhet.

20. A befektetők az amerikai inflációs adatokra és a Fed kamatpolitikájára figyelnek

A deviza- és kötvénypiacokon a befektetők azt mérlegelik, hogy az infláció és a geopolitikai feszültségek miként befolyásolhatják az amerikai jegybank következő döntéseit. A magasabb kamatok visszafoghatják a fogyasztást és az olajkeresletet, miközben drágítják a vállalatok és az államok finanszírozását.

21. A magyar költségvetésben 7110 milliárd forintra nőhet a hiány

A kedden elfogadott összegző módosító javaslat szerint a 2026-os költségvetés hiánya a korábban tervezett 4218 milliárdról 7110 milliárd forintra emelkedhet, miközben a GDP-arányos hiánycél 7,5 százalékra változna. A végleges parlamenti döntés még hátravan, de a számok már most jelentős költségvetési kiigazítási kényszert jeleznek.

A nap három legfontosabb tanulsága

• Magyarországon: a parlamenti döntések egyszerre érintik a gyermekvédelmet, a médiarendszer személyi összetételét, az orvosi kamarát és az állami vagyon visszaszerzésének intézményrendszerét.
• A nemzetközi politikában: a közel-keleti konfliktus már nem csupán katonai és diplomáciai kérdés, hanem közvetlen veszélyt jelent az energiakereskedelemre és a tengeri szállításra is.
• A világgazdaságban az AI-beruházások megtérülése, a magas államadósság és az energiapiaci bizonytalanság egyre szorosabban összefüggő kockázatot alkot.

A Hírösszefoglaló – 2026. október 13., kedd bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A döntés hosszú hónapok kitartó magyar-ukrán tárgyalásainak eredménye. A kárpátaljai magyar közösség képviselőinek bevonásával azért dolgoztunk, hogy megfelelő jogi garanciák biztosítsák a magyar gyermekek anyanyelvű oktatását és a magyar iskolák működését” – írta bejegyzésében a magyar diplomácia vezetője.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X-en közzétett üzenetében kiemelte az oktatási törvény hétfői módosítását, aminek fontosságát hangsúlyozva azt írta: elfogadása az EU legjobb gyakorlataival összhangban biztosítja Ukrajnában az európai nemzeti kisebbségek jogait ezen a területen. Közölte: erre Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak első fejezete szerinti kötelezettségvállalásainak megfelelően került sor, tehát – fogalmazott – „teljesítjük vállalásainkat”.

Tájékoztatása szerint kedden az EU várhatóan hivatalosan is döntést hoz a tárgyalások belső piacról szóló második és a versenyképességről szóló harmadik fejezetének megnyitásáról.

Az előterjesztést 266 képviselő szavazta meg a 450 fős törvényhozásban. A törvény elfogadása elősegíti az Ukrajnával folyó európai uniós csatlakozási tárgyalások második és harmadik klaszterének megnyitását, miután a múlt héten Magyarország jelezte, hogy ha az ukrán parlament jóváhagyja a nemzetiségi kisebbségek oktatásának kiterjesztéséről szóló jogszabályt, nem emel akadályt az Ukrajnával folyó európai uniós tárgyalások újabb, egyelőre technikai jellegű szakaszának megkezdése elé.

Az Ukrinform törvényismertetése szerint a módosítások az iskolai oktatást, az oktatási dokumentumok kiállítását, a külső értékelések lebonyolítását, valamint az oktatási intézmények különleges jogállásának megőrzését érintik.

Az oktatás nyelve továbbra is az ukrán marad, ugyanakkor azokban az iskolákban, ahol Ukrajna valamely őshonos népének vagy az EU valamely hivatalos nyelvét beszélő nemzeti kisebbségnek a nyelvén oktató osztályok működnek, garantálják az adott nyelv használatának jogát az államnyelv mellett az oktatás során, valamint a tanulók és az oktatási folyamat más résztvevői közötti kommunikációban az intézmény épületében és területén. A törvény lehetővé teszi, hogy az iskolák, ahol a tanulók több mint 50 százaléka valamely, az EU-ban hivatalos nyelvnek számító nemzeti kisebbségi nyelven tanul, nemzetiségi oktatási intézményi státuszt kaphat.

A Az ukrán parlament elfogadta a kisebbségi nyelveken folyó oktatásról szóló törvényt (frissült) bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.