A díj célja, hogy elismerje azokat az újságírókat és szerkesztőségeket, akik munkájukkal az Európai Unió alapvető értékeinek – az emberi méltóságnak, a szabadságnak, a demokráciának, az egyenlőségnek, a jogállamiságnak és az emberi jogoknak – a védelmét vagy előmozdítását szolgálják. A pályázatra egyéni újságírók és újságírói csapatok jelentkezhetnek, állampolgárságtól függetlenül, amennyiben munkájuk valamely EU-tagállamban működő médiumban jelent meg.

A bátorság és a tényfeltárás elismerése

A díj névadója, Daphne Caruana Galizia máltai oknyomozó újságíró volt, akit 2017. október 16-án gyilkoltak meg. Az ő emlékére alapított elismerést minden évben október közepén adják át.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a pályázati felhívás kapcsán hangsúlyozta:

„Kilenc évvel Daphne Caruana Galizia brutális meggyilkolása után a világ számos pontján továbbra is megfélemlítik, fenyegetik és meggyilkolják az újságírókat. Az Európai Parlament mellettük áll az igazságért folytatott küzdelemben. A Daphne nevét viselő díj ennek az elkötelezettségnek erőteljes szimbóluma. Azokat a bátor embereket ismeri el, akik a legsötétebb időkben is vállalják az igazság feltárását. A szólásszabadság alapvető érték, sajtószabadság nélkül pedig a demokrácia sem védhető meg.”

Húszezer eurós díjazás

A független zsűri – amelyben mind a 27 tagállam sajtó- és civil szervezeteinek képviselői, valamint a legfontosabb európai újságíró-szervezetek delegáltjai helyet kapnak – választja ki a győztest. A díjjal járó 20 000 eurós pénzjutalom az Európai Parlament elkötelezettségét jelképezi a minőségi, különösen az oknyomozó újságírás támogatása mellett.

Az elmúlt években az Európai Parlament következetesen fellépett a média pluralizmusát és függetlenségét veszélyeztető törekvésekkel szemben. Kiemelt szerepet vállalt az Európai Médiaszabadság Törvény (European Media Freedom Act) elfogadásában, amely 2024 májusában lépett hatályba, rendelkezéseinek többsége pedig 2025 augusztusától alkalmazandó. Emellett az uniós intézmények jelentős lépéseket tettek az úgynevezett SLAPP-perek – a kritikus hangok elhallgattatására irányuló stratégiai perek – visszaszorítása érdekében is.

Jelentkezés

A pályázatokat online lehet benyújtani a díj hivatalos honlapján:

Jelentkezési határidő: 2026. július 31., 24:00 (közép-európai idő szerint).

A felhívás különösen aktuális a magyar újságírók számára is, hiszen a közérdeket szolgáló, tényfeltáró és a demokratikus értékeket erősítő munkák nemcsak nemzeti, hanem európai szinten is elismerésre számíthatnak.

A Európai Parlament: pályázatok a 2026-os Daphne Caruana Galizia Újságírói Díjra bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

„Nem érdekel, mit csinál India Oroszországgal. Részemről akár együtt is tönkretehetik a halott gazdaságaikat” – írta Trump a Truth Socialon. „Nagyon csekély kereskedelmet folytattunk Indiával, a vámszintjük túl magas, a világ legmagasabbjai közé tartozik. Ugyanígy Oroszország és az USA szinte egyáltalán nem kereskedik egymással. Maradjunk is ennél.”

Végezetül Trump üzent Dmitrij Medvegyevnek, Oroszország volt elnökének és Putyin közeli szövetségesének, aki az USA-nak szóló újabb szankciók esetén fenyegetést fogalmazott meg: „Mondjátok meg Medvegyevnek, annak a bukott volt orosz elnöknek, aki még mindig azt hiszi, hogy elnök, hogy vigyázzon a szavaira. Nagyon veszélyes terepre lép!”

India kormánya jelenleg vizsgálja Trump kijelentésének lehetséges következményeit – közölte az indiai kereskedelmi minisztérium. A két ország az elmúlt hónapokban egy „méltányos, kiegyensúlyozott és kölcsönösen előnyös kétoldalú kereskedelmi megállapodásról” tárgyalt, és India továbbra is kitart ezen cél mellett.

Februárban Trump és Narendra Modi indiai miniszterelnök Washingtonban azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra több mint kétszeresére, 500 milliárd dollárra (kb. 435,8 milliárd euróra) növelik a két ország közötti kereskedelmet. Az első szakaszra szóló megállapodást még az őszre tervezték tető alá hozni. Az indiai Economic Times gazdasági napilap beszámolói szerint azonban a tárgyalások nemrégiben elakadtak. Ennek egyik oka az volt, hogy nézeteltérések támadtak az indiai agrártermékek és tejipari áruk piacra jutása körül.

Donald Trump 50 százalékos vám bevezetéséről döntött a Brazíliából érkező árucikkekre augusztus 1-jei hatállyal – az amerikai elnök szerdán írta alá az erről szóló rendeletet, ami megfelel a kilátásba helyezett büntetőintézkedésének. A jogszabály szövege szerint a brazil kormány közelmúltbeli politikája, valamint gyakorlata és intézkedései fenyegetést jelentenek az Egyesült Államok nemzetbiztonságára, külpolitikájára és gazdaságára.

Brazília kormányának tagjai olyan intézkedéseket hoztak, amelyek beavatkoznak az Egyesült Államok gazdaságába, megsértik amerikai személyek szólásszabadsághoz fűződő jogait, sértik az emberi jogokat, és aláássák az Egyesült Államok saját állampolgárainak és vállalkozásainak védelméhez fűződő érdekeit” – olvasható Donald Trump rendeletében.

Az amerikai elnök az 50 százalékos vám indokaként külön nevesíti a brazil igazságszolgáltatási szervek büntetőeljárását a korábbi elnök, Jair Bolsonaro ellen, ami Washington álláspontja szerint „hozzájárul a jogállamiság szándékolt leépítéséhez Brazíliában”

Trump tehát továbbra is fegyverként kezeli a vámokat, és politikai szempontok szerint büntet velük. Indiára a 25 százalékos vámot akarja kivetni – ahogyan azt az amerikai kormányzat augusztus 1-jétől több más ország esetében is tervezi –, de külön „büntetést” is kiszabna. Ennek pontos mibenlétét még nem hozták nyilvánosságra. Trump szerint kedden kezdődött el egy 10 napos határidő, amely után jelentősen magasabb vámokat vezetnek be Oroszország kereskedelmi partnereire. Ezzel tovább fokozza a nyomást Oroszországon, hogy véget vessen az Ukrajna elleni háborúnak.

A Trump most Indiát és Brazíliát bünteti a vámokkal bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A döntés indoklásában a hitelminősítő kiemelte, hogy Nicuşor Dan államfővé választása és az Ilie Bolojan vezette kormány megalakulása „pillanatnyilag pontot tett egy elhúzódó, a közpolitikákat érintő bizonytalanság jellemezte időszak végére”.

Az S&P Global Ratings megítélése szerint a kormány által júliusban bejelentett megszorító intézkedések (áfaemelés, jövedéki adó és osztalékadó emelése) eredményeként idén a GDP-arányos költségvetési hiány 7,7 százalékra, jövőre pedig 6,4 százalékra csökken a 2024-es 9,3 százalékról.

„Ezeket az intézkedéseket nehéz makrogazdasági környezetben hozták meg, amelyet lassuló gazdaság, magas és emelkedő infláció, valamint nagy fizetési mérleghiány jellemez. Ugyanakkor politikai kihívásokat látunk az államháztartási konszolidációs terv gyakorlatba ültetésében” – olvasható a hitelminősítő indoklásában.

A besorolást terhelő negatív kilátás annak tulajdonítható, hogy „Románia államháztartását illetően a kockázatok magasak maradnak az elkövetkező években”.

„Leronthatjuk a besorolást a következő két évben, ha az államháztartási konszolidáció alakulása számottevően eltér az elvárásainktól” – figyelmeztet az S&P Global Ratings. Erre akkor kerülne sor, ha az államadósság az előre jelzettnél gyorsabban nőne vagy romlanának a folyó fizetési mérleghiány finanszírozásának feltételei, illetve a megszorító intézkedések elégtelennek bizonyulnának.

Ha számottevően csökkenne az ország ikerdeficitje, az S&P Global Ratings stabilra módosíthatja Románia besorolásának kilátásait.

A Romániának egyelőre sikerült elkerülnie a befektetésre nem ajánlott bóvlikategóriát bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Trump a találkozó előtt kemény kijelentések tett az iráni rezsimmel szemben; a többi között azt is, hogy az Egyesült Államok pontosan tudja, hol rejtőzik Ali Khamenei ajatollah.

„Könnyű célpont, de biztonságban van ott – Nem fogjuk megölni, legalábbis egyelőre nem. De nem akarjuk, hogy rakétákat lőjenek ki civilekre vagy amerikai katonákra. Fogy a türelmünk” – írta Trump a közösségi médiában.

„Most már teljes és totális ellenőrzésünk alatt tartjuk Irán égboltját” – jelentsen ez bármit is, olvasható egy másik bejegyzésben.

Utolsó esély a diplomáciára?

Az amerikai tárgyalók továbbra is úgy értékelték, hogy Irán gyenge helyzetben van, és kénytelen lehet visszatérni a tárgyalóasztalhoz, végül elfogadni egy olyan megállapodást, amelyik előírná számára a nukleáris dúsítás minden formájának feladását – közölték a diplomáciai folyamatban részt vevő tisztviselők is.

Miközben Irán és Izrael kapcsolata háború konfliktussá fajult, az iráni rezsim jelezte, hogy hajlandó újraindítani a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal – közölték a tisztviselők, hozzátéve, hogy a Trump-adminisztráció konkrétabb kötelezettségvállalásokat keres, mielőtt letér a háborús útról.

Ha Irán visszatér a tárgyalásokhoz és beleegyezik az urándúsítás leállításába, amerikai tisztviselők úgy vélik, hogy már ezen a héten sor kerülhet egy magas szintű találkozóra Steve Witkoff különmegbízott és J. D. Vance alelnök vezetésével. Ez a forgatókönyv azonban valószínűleg gyors cselekvést igényelne Irántól. Trump jelezte: kezd elfogyni a türelme a közel-keleti helyzettel kapcsolatban.

Az elnök gondolkodásmódját ismerő források szerint frusztrálónak találta, hogy a destabilizálódott Irán nem tudott azonnali válaszokat adni a kormányzatnak.

Egyelőre „védekező” amerikai fellépés

Az amerikai hadsereg már hadieszközöket küld a régióba, beleértve további repülőgépeket és egy második repülőgép-hordozót és annak csapásmérő csoportját a Közel-Keletre – mindezek védelmi jellegű lépések, közölték a tisztviselők.

„Erősek vagyunk, felkészültek, védekezőek és jelen vagyunk” – mondta Pete Hegseth védelmi miniszter az Egyesült Államok közel-keleti álláspontjáról a Fox Newsnak adott interjújában hétfőn.

Az eszközök átcsoportosítása a régióban állomásozó, becsült 40 000 amerikai katona védelmét szolgálja, aközben nyitva hagyja a lehetőségeket a Trump-adminisztráció számára, ha úgy dönt, hogy közvetlenül segíti Izrael Irán elleni offenzív műveletét.

„A mi szerepünk, hogy a lehetőségeket napra készen tartsuk, de a fellépésünk továbbra is védekező” – mondta egy amerikai tisztviselő.

Egy fontos kérdés, hogy az Egyesült Államok beveti-e B-2 lopakodó bombázóit. A stratégiai nehézbombázók képesek a 13 000 kilogrammos Massive Ordnance Penetrator bunkerromboló bombák hordozására, amk képesek megsemmisíthetnék Irán mélyen föld alatti nukleáris létesítményét a Fordo fűtőelem-dúsító üzemben.

Jelenleg a hadsereg B-2-es bombázóból álló flottája a Missouri állambeli Whiteman légibázison állomásozik. A repülőgépek közül hatot már az indiai-óceáni Diego Garcia szigetén kiépített légibázisra vezényeltek – ami jóval közelebb van Iránhoz. Ezeket azonban B-52-es nagy hatótávolságú bombázók váltották fel, amik nem képesek a Fordo telephely megsemmisítéséhez szükséges bunkerromboló bombák szállítására.

Egy védelmi minisztériumi tisztviselő szerint már nagyjából egy tucat amerikai hadihajó tartózkodik Bahrein felségvizein, távol a bázistól. A haditengerészetnek két rombolója a Vörös-tengeren, egy repülőgép-hordozója és három másik felszíni hajója az Arab-tengeren állomásozik. További két amerikai romboló a Földközi-tenger keleti részén van – mindegyik rakétavédelmi rendszerrel felszerelve, amik képesek iráni ballisztikus rakéták lelövésére.

Változó amerikai napirend

A Trump-adminisztráció katonai akció felé közeledésének jelei között szerepelhet az elnök azon tervének lemondása, hogy a jövő héten Hollandiába utazzék a NATO-csúcstalálkozóra. A keddi sajtótájékoztatón Tammy Bruce, a külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy a csúcstalálkozó még „tervezett” – de a helyzet változhat az Iránnal való dinamika függvényében.

Az elnök a minap a tervezettnél előbb távozott a kanadai G7-csúcstalálkozóról, amikor hétfőn úgy döntött: hazatér, hogy a Fehér Házból figyelemmel kísérhesse a közel-keleti helyzetet.

A Háború vagy diplomácia? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A bejegyzésben Nicușor Dan megköszönte a bizalmat külön a fiataloknak, a nőknek, az időseknek, a férfiaknak, a Pruton túli románoknak, minden vallási kisebbségnek, a magyar és a roma közösségnek, a szexuális kisebbségeknek. „Együtt sikerülni fog!” – tette hozzá magyarul és „bi diskriminaciako amen njerisaras” („diszkrimináció nélkül győzni fogunk”) – írta romani nyelven.

Köszönetet mondott az újságíróknak, akik őrt álltak a demokrácia és a jövő felett, a választási megfigyelőknek, akik megbizonyosodtak róla, hogy minden szavazatot figyelembe vesznek, a politikusoknak, akik a nemzeti érdeket a pártérdekek elé helyezték.

„Nem lesz könnyű. Hibázni fogunk, lesznek kudarcaink. 35 évet kell helyrehoznunk és mindannyiunknak erőfeszítéseket kell tennünk. Türelemmel, megértéssel és reménnyel sikerülni fog” – zárta a bejegyzését a függetlenként államfőnek választott politikus.

Nicușor Dan elnöki mandátumát csütörtökön érvényesítette az alkotmánybíróság, az elnöki esküt hétfőn teszi le.

George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke a választások éjszakáján még elismerte a vereségét, majd azzal állt elő, hogy választási csalás történt és az alkotmánybíróság „folytatta az államcsínyt”, amikor érvényesítette az eredményt. Pénteken közzétett videójában békés tüntetésre biztatta a követőit, de közölte, ő maga nem vesz részt ezeken, mert „letartóztatnák”.

A „Együtt sikerülni fog!” – üzente Nicușor Dan a romániai magyaroknak bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Hétfőtől feltétel nélküli, 30 napos tűzszünet lép életbe az ukrajnai háborúban, erről állapodott meg legalábbis Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a tettrekészek koalíciójának legfontosabb vezetőivel szombaton Kijevben.

Zelenszkij, Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár, Keir Starmer brit kormányfő és Donald Tusk lengyel miniszterelnök Dolnad Trump amerikai elnököt is felhívta Kijevből. Az egyeztetések eredményeként nemcsak a fegyverszünetről sikerült megállapodni, hanem egy Moszkvának küldött ultimátumról is.

Macron beszámolója szerint a felek megállapodtak abban, hogy ha az orosz hadsereg megszegi a tűzszünetet, akkor masszív, összehangolt szankciókat fog kivetni az Egyesült Államok és az Európai Unió Oroszországgal szemben, és felgyorsítja az Ukrajnába irányuló fegyveszállításokat.

Ami a fegyverszünetet illeti, Zelenszkij hangsúlyozta, hogy annak semmilyen feltétele nincs: földön, vízen, levegőben be kell szüntetni a harcokat. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov korábban azt mondta, hogy Moszkva támogatna egy 30 napos tűzszünetet, de csak bizonyos feltételek teljesülése mellett.

A kijevi csúcstalálkozóra egy nappal azután kerül sor, hogy Vlagyimir Putyinnak sikerült több mint 20 külföldi vendéget – köztük Hszi Csin-ping kínai elnököt – összegyűjtenie a május 9-i moszkvai parádé lelátóin. Az újonnan megválasztott német kancellár első alkalommal utazott Ukrajnába, és előszor vonatozott közösen Macronnal és Starmerrel. Tusk lengyel miniszterelnök külön érkezett Kijevbe, és a helyszínen csatlakozott partnereihez.

A vendégeket Andrij Sibiha ukrán külügyminiszter és Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője fogadta.

Moszkva elutasította a tűzszünetet

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a tettrekészek koalíciójának tárgyalása után az orosz állami televízióban kijelentette, hogy Moszkvát nem lehet megfélemlíteni, és már hozzászokott a büntetőintézkedésekhez. „Már azon gondolkodunk, mit fogunk tenni ezeknek a szankcióknak a bevezetése után, hogyan minimalizáljuk ezek hatását” – mondta Peszkov, hozzátéve, hogy szerinte hiábavaló próbálkozás szankciókkal megfélemlíteni Oroszországot. Az európai vezetők nyilatkozatának megjelenése előtt az ABC News-nak adott nyilatkozatában Peszkov közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök mindaddig elutasítja a 30 napos tűzszünet lehetőségét, amíg a Nyugat nem állítja le a fegyverszállításokat Ukrajnának.

Mélyül a válság, Ukrajna kiutasított két magyar diplomatát a hasonló magyar lépésre válaszul # Ukrajna szövetségesei támogatják bíróság felállítását az agresszió üldözésére # Ukrajna legyőzése egyenértékű a szovjet világháborús diadallal – mondja az orosz védelmi miniszter

A 30 napos tűzszünetet jelentett be Zelenszkij és a tettrekészek koalíciója Ukrajnában bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A bíborosok ma még kétszer szavazhattak, ebből az első, 17:30-i szavazás sikeres volt. A fehér füst nem sokkal 18 óra után szállt fel, ami azt jelentette, hogy sikerült megválasztani Szent Péter kései utódát: Robert Prevost bíboros XIV. Leó pápa néven fog uralkodni. Robert Francis Prevost 1955. szeptember 14-én született Chicagóban amerikai-perui családban. Ő az első amerikai pápa, Ferenc 2023-ban nevezte ki bíborossá.

A sikeres pápaválasztáshoz kétharmados többség szükséges, vagyis a katolikus egyház 267. vezetőjének megválasztásához a 133 bíborosból 89-nek a szavazatára volt szükség. Európát 54, Ázsiát 21, Afrikát 17, Közép- és Dél-Amerikát 21, Észak-Amerikát 21, Óceániát négy bíboros képviselte a konklávén.

A legutóbbi 10 konklávé átlagos hossza alig több mint három nap volt, és egyik sem tartott öt napnál tovább. A legutóbbi pápaválasztási folyamat 2013-ban mindössze két nap alatt sikerrel ért véget.

Robert Prevostot választották pápává, a XIV. Leó nevet veszi fel # A történelem első amerikai pápája, XIV. Leó # Egyhangúlag jóváhagyta az ukrán parlament az USA-val kötött ásványkincs-kitermelési megállapodást

A Az amerikai Robert Prevost az új pápa bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A pápaválasztó bíborosok előbb a pápáért bemutatott misén vettek részt a Szent Péter-bazilikában, amelyen a bíborosi testület dékánja, Giovanni Battista Re azt mondta, hogy az új pápa kiválasztásakor a bíborosoknak félre kell tenniük „minden személyes megfontolást”, és „csakis az egyház és az emberiség javát” kell szem előtt tartaniuk.

A pápaválasztás folyamata azzal kezdődött, hogy a bíborosok szerdán 16 óra 30 perckor együtt bevonultak a Sixtus-kápolnába, melynek ajtaját bezárták. A konklávét több mint 4000 rendőr biztosítja, a Vatikán falai mögött pedig a pápai állam biztonsági emberei és a Svájci Gárdisták látják el a pápaválasztó bíborosok biztonsági felügyeletét.

A szavazáson 70 ország 133 bíborosa vesz részt. A sikeres pápaválasztáshoz kétharmados többség, azaz legalább 89 szavazat szükséges.

Ha a bíborosok megválasztják a pápát, fehér, ha nem, fekete füst száll majd fel a Sixtus-kápolna kéményéből.

Nyilvánosságra került a bíborosok szavazási sorrendje is: az első Pietro Parolin. Erdő Péter tizedikként adhatja le voksát a különböző fordulókon. Németh László, a belgrádi főegyházmegye metropolita érseke, akit tavaly decemberben emeltek bíborossá, a sorban százegyedikként voksol.

Európát 54, Ázsiát 21, Afrikát 17, Közép- és Dél-Amerikát 21, Észak-Amerikát 21, Óceániát négy bíboros képviseli.

A legutóbbi 10 konklávé átlagos hossza alig több mint három nap volt, és egyik sem tartott öt napnál tovább. A legutóbbi pápaválasztási folyamat 2013-ban mindössze két nap alatt sikerrel ért véget.

Álhírek a pápaválasztásról # A Szentlélek mellett a politikai érdekek is beleszólnak a pápaválasztásba # A pápa halálát használja fel pénzszerzésre Zelenszkij a Charlie Hebdo hamis címlapján

A Megkezdődött a pápaválasztó konklávé: szerda estig nem történt döntés bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A CNN több forrásra hivatkozva számol be Putyin valószínű irányváltásáról, ami elmozdulás a közelimúltbeli amerikai és nyugati hírszerzési értékelésekhez képest. Nemrég ugyanis még Putyin úgy érezhette, hogy a háborús helyzet az ő előnyére vált, hogy megvan a lendülete és az emberei is ahhoz, hogy hosszabb ideig harcoljon a gyengélkedő Ukrajna ellen, és elfoglalja az egész országot – írja a CNN.

A CNN-nek nyilatkozó az ügyet jól ismerő amerikai források szerint az a benyomás, hogy Putyin megváltoztatta gondolkodásmódját, hozzájárult Donald Trump azon meggyőződéséhez, hogy az orosz elnök a korábbinál hajlandóbb lehet egy esetleges békemegállapodás megkötésére – olvasható az amerikai hírcsatorna elemzésében.

Magas rangú amerikai tisztviselők azonban a CNN szerint továbbra is szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy Putyin valóban akar-e békeszerződést, annak ellenére is, hogy az USA által javasolt ajánlat hihetetlenül nagylelkű Oroszországgal szemben, átadva nekik az általuk elfoglalt területek nagy részét.

Zelenszkij: az USA-val aláírt ásványkincs-megállapodás egy „valóban egyenrangú megegyezés”

Széles körben elterjedt az a meggyőződés is, hogy még ha Oroszország bele is egyezik az asztalon lévő megállapodás valamelyik változatába, hosszú távon megpróbálhatja újraindítani a háborút, és megpróbálhat még több területet elfoglalni Ukrajnából.

Az egyre ingerültebb Trump-adminisztráció által gyakorolt nyomás, amely további szankciókkal fenyeget, és a küszködő orosz gazdaság nehéz helyzetbe hozza Putyint. A CNN információja szerint a tárgyalásokon ráadásul nagy hangsúlyt kaptak az USA és Oroszország közötti beruházások lehetőségei is, ha a háború véget ér, ezeket Trumpék „történelmi jelentőségűnek” nevezték.

Moszkva hajlandó „együtt játszani” az Egyesült Államokkal, és közvetlen céljaira fókuszál, hogy javítsa a Washingtonnal való kapcsolatát – mondta a lapnak egy magas rangú európai tisztviselő –, de „”nyilvánvalóan nem mondott le maximalista háborús céljairól”.

A szakértő szerint a Kreml reméli, hogy a jobb kapcsolat „egy taktikai szünet után eltereli a figyelmet, és ezután a katonai, gazdasági, információs és politikai eszközök keverékét használhatják Putyin teljes körű céljainak elérésére Ukrajnában és azon túl”.

Ez a taktika még sikerese is lehet: Tammy Bruce külügyminisztériumi szóvivő ugyanis közölte, hogy bár az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett az ukrajnai béke-erőfeszítések támogatása mellett, de csökkenteni fogja közvetlen közvetítői szerepét. Mint mondta, Trump „tudja, hogy van a világnak egy másik része, egy egész földgolyó, amely figyelmet igényel”.

„Nem fogjuk egy pillanat alatt körberepülni a világot, hogy közvetítői találkozókat tartsunk; ez most a két félen múlik, és most van itt az ideje, hogy konkrét elképzeléseket mutassanak be és dolgozzanak ki arra vonatkozóan, miként lehet véget vetni ennek a konfliktusnak” – mondta.

A megjegyzések változást tükröznek Washington megközelítésében, miután Moszkva ellenállása miatt mindeddig sikertelenek voltak a tűzszünetet célzó diplomáciai erőfeszítések.

Ukrán katonai hírszerzők Moszkvában lelőttek egy vezető orosz rakétamérnököt # Moszkvában agyonlőtték az orosz katonai hírszerzés egyik magas rangú tisztjét # Trump tisztogatása lecsapott az amerikai hírszerzés szívére is, indoklás nélküli kirúgások képében

A Putyin módosít ukrajnai céljain, Trump visszavonulna a békeközvetítésből bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Mivel hétfőn megüresedett Szent Péter trónja, ezért a Vatikánban, illetve az egész katolikus egyházban átmeneti állapot lép életbe. Az egyházi és állami rendszert az új pápa megválasztásáig a camerlengo (bíboros kamarás) elnevezésű főhivatalnok működteti.

Nincs kijelölt utód

A távozásra készülő pápa nem jelölhet vagy nevezhet ki utódot, de erőteljesen érzékeltetheti, hogy kit tart legalkalmasabbnak, mint következő pontifexet. Ez nem kötelező utasítás, de sokaknak megszívelendő útmutatás lehet, amire volt is példa.

A 20. század történelmileg talán legismertebb pápáját, XII. Piust (Eugenio Pacellit) elődje, XI. Pius azzal ajánlotta a bíborosi kar figyelmébe, hogy „amikor meghal a pápa, érkezik egy másik, az egyház ugyanis továbbra is működik. Sokkal nagyobb tragédia lenne, ha Pacelli bíboros halna meg, mert belőle csak egy van. Minden nap imádkozom, hogy Isten küldjön még egyet valamelyik szemináriumunkba, de most éppen csak ő van.„

Kívánságának megfelelően nem a Szent Péter-bazilikában temetik majd el Ferenc pápát

XXIII. János is küldött jeleket, miszerint barátját, Montini bíborost szeretné maga után tudni, ami be is következett VI. Pál pápa személyében.

Szent II. János Pál halála után Joseph Ratzinger bíboros biztos befutónak számított, olyannyira, hogy a TIME magazin szinte már tényként közölte, noha akkor fél évezrede nem ült német személy a pápai trónon. Az, hogy valakit papabili-nek, azaz megválasztásra esélyesnek tekintenek, semmilyen garanciát nem jelent a megválasztásra.

Mivel a pápaválasztó bíborosok magukra zárják az ajtót, teljes a hírzárlat a fehér füst felszálltáig, és nyilvános jegyzőkönyv sem készül. Így csak mendemondák, feltételezések, esetleg kiszivárogtatások nyomán lehet sejteni, hogy milyen vita folyt a főpap személyéről, vagy hogy volt-e vita egyáltalán, és összecsaptak-e különféle nézetek. A konklávé nem az aktuális nézetütközések, hanem a pápaválasztás erre kijelölt fóruma, és ez az egyetlen funkciója.

Mi történik akkor, ha Ferenc pápa meghal?

Az első lépés, hogy az elhunytnak megadják a végtisztességet, ami tanújele is a feltámadásba vetett hitnek.

Most sem tekinthető biztosnak az esélyesek egyike sem

Fent: Parolin, Zuppi, Müller, alul: Tagle, De Rocha, Sarah (Foto: Vatican Press)

Európából kiindulva a pápai trón esélyesebb jelöltjei közül kiemelkedik az olasz Pietro Parolin (70), jelenlegi vatikáni államtitkár. Sokat látott diplomata, a Szentszék nemzetközi kapcsolatainak kulcsfigurája. Tapasztalata és közvetítői készsége erős jelöltté teszi, amely „kevésbé rögös” utat biztosíthat számára, mint Ferenc esetében. Gyakran túlzottan bürokratikusnak tartják, doktrínális kérdésekben viszont kiegyensúlyozott. Ellene szólhat viszont a lelkipásztori tapasztalat hiánya. 

A másik feltételezett olasz név Matteo Zuppi, az Olasz Püspöki Konferencia elnöke és a pápa ukrajnai háborús különmegbízottja. Ebben a minőségében Zuppi járt már Kijevben, Moszkvában, Washingtonban és Pekingben.

Zuppi a „progresszívek” csoportjának vezetőjeként tűnik fel, és befolyásos katolikus közösségek támogatása áll mögötte. Fontos szempont lehet mellette aktivitása és ismeretségi köre az ukrajnai háború rendezésében, akár közvetítőként is.

Erőteljes szereplő a német Gerhard Müller, a Hittani Kongregáció egykori prefektusa is, akit a Ferenc világnézetével szemben álló, konzervatívabb áramlat vezéralakjának tartanak, többé-kevésbé Benedek eszmei utódjának.

A további európai esélyesek körében legtöbbször az olasz Pierbattista Pizzaballa, a magyar Erdő Péter, a francia Jean-Marc Aveline, a máltai Mario Grec és a portugál Josè Tolentino de Mendonça nevét emlegetik.

A Fülöp-szigeteki bíboros, Luis Antonio Tagle karizmatikus és közkedvelt szereplő, aki fordulópontot jelenthet a katolikus egyház számára, egyetemesebbé és nyitottabbá téve a globális változásokra. Manila egykori érseke évekig élt Rómában, mint a Népek Evangelizációs Kongregációjának prefektusa.

Tagle kettős tapasztalattal büszkélkedhet: pásztorként a távol-keleti katolikus óriásban, a Fülöp-szigeteken, ami a Vatikán szinte egyetlen jelentős támaszpontja Ázsiában, és hosszú ideig szolgált a Vatikánban is. Ezek a tényezők együtt erős jelöltté teszik.

A latin közeg kedvence a brazil Sergio da Rocha, São Salvador da Bahia érseke. 2023-ban Ferenc bevette globális tanácsadó testületébe, a C9 bíborosainak csoportjába, 2016-ban pedig a Szent Római Egyház bíborosává nevezte ki. Az ő neve az egyik legvalószínűbb a dél-amerikai csoport megnyerésére, akik Bergoglio óta nem választottak egyhangúlag vezetőt. 

Afrika legerősebb jelöltje a guineai származású Robert Sarah, aki tapasztalatai és befolyása révén nagy hírnévnek örvend a kontinensen. Ő a konzervatív csoportosulás jelöltjének tekinthető, de a konklávén belül nem ez a kör képviseli a többséget. Mellette emlegetik a Kongói Köztársaságból érkező Fridolin Ambongo Besungu bíborost, Kinshasa érsekét is.

A pápa halála után hagyományos szertartások sora kezdődik a Vatikánban # Kívánságának megfelelően nem a Szent Péter-bazilikában temetik majd el Ferenc pápát # 88 éves korában meghalt Ferenc pápa – közölte a Vatikán

A Kik az esélyesek Ferenc után Szent Péter trónjára és Vatikán Állam vezetésére? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.