A hét egyik legfontosabb politikai lépése az Alaptörvény módosításának előkészítése volt. A Tisza-frakció által benyújtott javaslat értelmében a jövőben legfeljebb nyolc évig tölthetné be valaki a miniszterelnöki tisztséget. A csomag része a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének előkészítése, valamint annak kimondása is, hogy a közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványok vagyona nemzeti vagyonnak minősül.

Szintén a héten került az Országgyűlés elé a devizahiteles végrehajtások átmeneti felfüggesztéséről szóló javaslat. A kabinet közlése szerint a cél az, hogy az új végrehajtási szabályok kidolgozásáig ne történjenek további kilakoltatások. Emellett több parlamenti vizsgálóbizottság felállítását is kezdeményezték: külön vizsgálnák a kegyelmi ügyet, a gyermekvédelmi rendszer működését, az MNB-alapítványok gazdálkodását és a közvagyon átrendeződését.

A kormányzati intézkedések középpontjában ezen a héten az „átvilágítás” állt. Soron kívüli felülvizsgálat indult a 2026-os költségvetés ügyében, vizsgálják az MTVA működését, a vendégmunkás-szabályozást, valamint a Paks II beruházást és a paksi blokkok üzemidő-hosszabbítását is. Ugyancsak áttekintik a diplomata-útlevelek használatát és a kormányzati repülőgépes utazásokat.

A személycserék is folytatódtak. Május 19-én több minisztériumi vezetőt felmentettek, köztük a Közlekedési és Beruházási Minisztérium két helyettes államtitkárát. A hét egyik legnagyobb visszhangot kiváltó döntése ugyanakkor a NAV bűnügyi területét érintette: leváltották a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi nyomozásait irányító vezetőt. A kormány ezt a korrupcióellenes fellépés és az adóhatóság „szakmai hitelességének helyreállítása” szükségességével indokolta, míg ellenzéki kritikák szerint politikai tisztogatás zajlik az államigazgatásban.

A külpolitikai aktivitásban is erős hetet zárt Magyar Péter miniszterelnök. Első hivatalos külföldi útja Varsóba vezetett, ahol Donald Tusk lengyel kormányfővel tárgyalt az európai együttműködésről, az uniós forrásokról és a V4-ek jövőjéről. A magyar delegáció Gdanskban is folytatott egyeztetéseket.Ezt követően Bécsbe utazott, ahol Christian Stocker osztrák kancellárral és Alexander Van der Bellen államfővel találkozott. A felek egyaránt „új fejezet” megnyitásáról beszéltek a magyar–osztrák kapcsolatokban. Magyar Péter emellett június végére budapesti V4-csúcsot kezdeményezett.

Orbán Anita külügyminiszter tárgyalt ukrán kollégájával, és a közlemény szerint egyetértettek, hogy a párbeszéd helyreállítása pozitív fejlemény mindkét ország és egész Európa számára. A magyar külügyi vezető találkozott a német külügyminiszterrel is.

A hét összképe alapján a Tisza-kormány elsődleges célja jelenleg kettősnek látszik: egyrészt gyors politikai és személyi újrarendezést hajt végre az államigazgatásban, másrészt igyekszik egyszerre demonstrálni a korrupcióellenes fellépést és az európai partnerekkel való kapcsolatépítést. A következő hetek nagy kérdése az lesz, hogy az előkészített törvényjavaslatokból és átvilágításokból milyen konkrét, tartós intézkedések születnek.

A A Tisza-kormány első teljes hete: átvilágítások, személycserék és külpolitikai nyitás bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Gulyás Gergely még 2020-ban mondta azt, hogy „Hiába vádolt minket a baloldal azzal, hogy a különleges jogrend örökké fog tartani, korábban ér véget, mint a legtöbb európai országban”, a mondat végül rosszul öregedett. Az elmúlt években a Fidesz-KDNP-többségű országgyűlés sorra hosszabbította meg a veszélyhelyzeti állapotot, így végül az Orbán-kormány lényegében egy teljes négyéves ciklust különleges jogrendben kormányzott végig.

Magyar Péter a Tisza győzelme után azt kérte a Fidesztől, hogy május 31-ig hosszabbítsák meg a különleges jogrendet, számításaik szerint ugyanis legalább 160 veszélyhelyzeti rendelet van jelenleg hatályban. „A leendő Tisza-kormánynak 150-160 jogszabályt kell módosítania, […] és ehhez kell pár hét. Úgyhogy azt kérjük a leköszönő kormánytól, hogy ha nem az a szándéka persze, hogy működésképtelenné tegye az országot az első napon, akkor ezt hosszabbítsa meg”.

Az átmenetet a jogi káosz elkerülése miatt kellett elkerülni: a veszélyhelyzet hirtelen megszűnésével egyik percről a másikra hatályukat vesztették volna azok a kormányrendeletek, amelyeket Orbán Viktorék az ukrajnai háborúra vagy korábban, a koronavírus-járványra hivatkozva hoztak az elmúlt években az Országgyűlés megkerülésével.

A háborús veszélyhelyzetet nem hosszabbította meg a leköszönő kormány, de május 9-én az országgyűlés megszavazta, hogy törvényre emeljék a veszélyhelyzeti rendeleteket. A Melléthei-Barna Márton által jegyzett törvény május 14-én lépett hatályba. A törvény november 30-ig fenntartja, hogy a fagykár, illetve aszálykár sújtotta gazdálkodók, valamint a sertéstartók, illetve sertéstenyésztők átmeneti időre fizetési moratóriumban részesülhessenek a hitelszerződéseik után. A ragadós száj- és körömfájás betegség következményeivel érintett gazdálkodók pedig 2027. június 30-áig részesülhetnek fizetési moratóriumban a hitelszerződéseik után, írja az MTI. A veszélyhelyzet nem összekeverendő a válsághelyzettel, utóbbi 11 éve tart, a tömeges bevándorlás miatt vezette be anno a kormány.

Karikatúra: Pápai Gábor

A Hat év után vége a veszélyhelyzeti kormányzásnak bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Ennek alapján, Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter, Gajdos László élő környezetért felelős miniszter, Görög Márta igazságügyi miniszter, Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, Kármán András pénzügyminiszter, Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter, Lannert Judit pedig gyermek- és oktatásügyi miniszter lett.

Lőrincz Viktória terület- és vidékfejlesztési miniszter, Orbán Anita külügyminiszter, Pósfai Gábor belügyminiszter, Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter, Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter, Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter, Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter lett.

Az alaptörvény értelmében a minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, a kabinet a tárcavezetők kinevezésével alakul meg.

Miután a miniszterek egyenként átvették megbízólevelüket az államfőtől, Magyar Péter mellé állva fordultak a fotósok felé. Az új kormány tagjai az Országgyűlés 16 órakor kezdődő plenáris ülésén tesznek esküt. Magyar Pétert május 9-én, az Országgyűlés alakuló ülésén választották miniszterelnökké.

A Rekord gyorsasággal alakult meg a Tisza-kormány bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Hittel, akaraterővel fogok dolgozni. Tisztesség, bátorság, bölcsesség – miniszterelnökként kellő alázattal ebben fogok példát venni és tanulni tőlük. Láttam elődeim sorsát, és nem csak a hősökét. Láttam, hogyan lehet a miniszerelnöki pozíciót a hatalom szolgálatába állítani – mondta Magyar Péter beszédében. „Én nem uralkodni fogok Magyarországon, szolgálni fogom a hazámat” – fogalmazott, majd Antall Józsefet idézte. Nincs még egy hely a világon, ahol ennyi tehetség, kitartás, fájdalom és élni akarás sűrűsödne össze egyetlen egy nép életében – tette hozzá.

Megválasztása után Magyar Péter a rendszerváltó népünnepélyként meghirdetett rendezvényen a Kossuth téren összegyűlt tömegnek arról beszélt: az Országház, amely évekig „az elnyomás, a hatalmi gőg, a kivagyiság szimbóluma” volt, most „a tiétek”, visszavettétek”, a „ti képviselőitek ülnek ott újra, minden magyar ember képviselői”.

Azt is mondta: ezt a történetet nem pártközpontokban, nem propagandagépezetek írták. „Ti írtátok munkával, hazaszeretettel, reménységgel, aggodalommal, eltökéltséggel és derűvel. Ez itt most a ti rendszerváltásotok, a ti hazátok, a ti Országgyűlésetek”

Kitért arra is: a magyar embereket éveken keresztül arra akarták tanítani, hogy csodák nincsenek, hogy a háború a béke, a szabadság a szolgaság, a tudatlanság erő; aki másképp gondolkodik, az kevésbé magyar, az kevésbé értékes, kevésbé része a hazának.

De éppen az ellenkezőjét tanították meg az országnak és a nagyvilágnak, azt, hogy a leggonoszabb önkényt a leghétköznapibb emberek győzik le, hogy a hatalmi gépezet ellen nem egy másik hatalmi gépezet kell, hanem hús-vér emberek, akik postaládáról postaládára, házról házra járva, télben, fagyban, esőben, bármire képesek a hazájukért, a szomszédjukért, a rokonaikért, a közösségükért – fogalmazott a politikai közösségükről a Tisza Párt elnöke. Magyar Péter beszédében minden magyar ember képviseletére tett ígéretet.

A Magyar Pétert miniszterelnökké választotta az Országgyűlés bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az Országos Bírói Tanács (OBT) jogorvoslati kérelemben kérte az Ab-tól: állapítsa meg, hogy a szükséges veszélyhelyzeti szabályozásról szóló, ez év február 4-én életbe lépett kormányrendelet előkészítéséért felelős szerv nem tette lehetővé az OBT számára a bírósági szervezeti törvényben előírt véleményezést, ezért az Ab visszamenőleges hatállyal semmisítse meg a kormányrendelet egyes rendelkezéseit.

A kifogásolt rendelet előírja, hogy a bíróságnak a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt a rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A sérelmezett rendelkezések alapján a szolidaritási hozzájárulás megállapítása, beszedése, elszámolása a központi költségvetés végrehajtásának technikai lebonyolítását szolgáló folyamat, az ezzel összefüggő intézkedés vagy irat nem minősül hatósági aktusnak, ellene közigazgatási pernek nincsen helye. A jogszabály azt is előírja, hogy a rendelkezéseket a folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazni kell, a 2023-2025. években esedékessé vált szolidaritási hozzájárulással kapcsolatosan folyamatban lévő pert a bíróság megszünteti, a perköltséget az állam viseli.

Az OBT indítványa szerint a visszamenőleges hatályú megsemmisítést az indokolja, hogy a rendelet szabályait a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, így azok még az Ab általi esetleges megsemmisítés esetén is visszafordíthatatlan változásokat okozhatnak folyamatban lévő perekben.

Az Ab megállapította: nem merült fel arra vonatkozó adat, hogy a rendelet előkészítéséért felelős szerv a rendelet tervezetével kapcsolatban az OBT-t szakmai álláspontja kifejtésére kérte volna, és arra sincs adat, hogy az OBT megküldte volna szakmai álláspontját a jogszabály előkészítőjének. Mindezek alapján az Ab megállapította, hogy az OBT kérelme megalapozott, ezért az abban kifogásolt szabályokat megsemmisítette – áll az Ab közleményében.

Szép lezárása az Orbán-kormánnyal szemben vívott jogi csatáinknak: az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a szolidaritási hozzájárulásról szóló kormányrendelet lényegi rendelkezéseit” – reagált Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a Facebookon arra, hogy az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a szolidaritási adóról szóló kormányrendelet egyes rendelkezéseit. Karácsony azt írta, megszámolni sem tudja már, hányadik jogi győzelem ez a távozó kormány felett. Szerinte a megsemmisítő határozattal az Alkotmánybíróság kimondta, hogy „az Orbán-kormány nemcsak az önkormányzatok autonómiáját vette semmibe, de az igazságszolgáltatás függetlenségét is lábbal tiporta”. Karácsony szerint ez azért történt, „mert semmi nem számított nekik, se jog, se erkölcs, amikor Budapest és a magyar települések kizsebelése volt a céljuk”.

A Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az önkormányzati szolidaritási hozzájárulásról szóló kormányrendelet egyes rendelkezéseit bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Orbán Anita kinevezése: új szereplő a hatalom csúcsán

A legnagyobb figyelmet kétségtelenül Orbán Anita miniszterelnök-helyettesi kinevezése kapta. A leendő külügyminiszter közösségi oldalán „óriási megtiszteltetésnek és hatalmas felelősségnek” nevezte új feladatát, amelyet külügyi tárcája mellett lát el a Tisza-kormányban. A bejelentés szerint a miniszterelnök akadályoztatása esetén a miniszterelnök-helyettes teljes körűen képviseli a kormányfőt a kabinet ülésein és hivatalos eseményeken. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Orbán Anita nem pusztán protokolláris szerepet kap, hanem a végrehajtó hatalom működésének egyik kulcsfigurájává válik.

A kinevezés politikai és szimbolikus jelentősége is számottevő: Orbán Anita a legbefolyásosabb magyar nők egyikeként, jelentős nemzetközi tapasztalattal érkezik a kormányzat élvonalába. Karrierje a pénzügyi szektortól az energiapolitikán át a globális vállalatvezetésig ível, miközben diplomáciai és akadémiai háttere is erős.

Nemzetközi fókusz: Brüsszeli tárgyalások az uniós forrásokról

A kinevezéssel párhuzamosan Orbán Anita már aktív szerepet vállal a kormányzati munkában: Brüsszelben tárgyal az Európai Bizottság vezetőivel a Magyarországnak járó uniós források ügyében. A delegáció tagjai között szerepel Kármán András, Kapitány István és Melléthei-Barna Márton is. Ez a lépés is azt mutatja, hogy az új kormányzat egyik elsődleges célja a befagyott vagy vitatott uniós pénzek hazahozatala, ami gazdasági és politikai szempontból egyaránt kulcskérdés.

Hány miniszterelnök-helyettes lehet?

A jelenlegi helyzetben különösen aktuálissá vált a kérdés: hány miniszterelnök-helyettes működhet egyszerre Magyarországon? A hatályos szabályozás nem állapít meg felső korlátot. A miniszterelnök javaslata és a köztársasági elnök kinevezése alapján akár több miniszter is viselheti ezt a címet. A tisztség nem önálló alkotmányos pozíció, hanem miniszteri ranghoz kapcsolódó megbízatás. A gyakorlatban egy–három helyettes szokott működni, de volt példa három párhuzamos miniszterelnök-helyettesre is a 2018–2022 közötti időszakban. A mostani kinevezés tehát beleillik a korábbi kormányzati struktúrák logikájába, ugyanakkor az új politikai kontextus miatt mégis új jelentést kap.

Semjén Zsolt lemondása: egy korszak vége

A hétvége másik jelentős fejleménye Semjén Zsolt lemondása, amely egy hosszabb politikai korszak lezárását jelzi. Semjén éveken át meghatározó szereplője volt a kormányzati struktúrának miniszterelnök-helyettesként, így távozása nem csupán személyi változás, hanem hatalmi átrendeződést is jelez. Lemondása összefüggésbe hozható a választási vereséggel, amely KDNP vezetésének újragondolását is magába foglalja.

Lemondások: Bárándy Péter is megszólalt

Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter lemondásra szólította fel a közjogi méltóságokat. Bárándy megszólalása a jogállamiság és az intézményi felelősség kérdéseit helyezi a középpontba, és azt jelzi, hogy a politikai átalakulás nem pusztán személyi kérdés, hanem mélyebb alkotmányos és közjogi dilemmákat is felvet.

Három új miniszter pénteken

Vitézy Dávidot kérte fel közlekedési és beruházási miniszternek Magyar Péter. Az akadálymentesítésért és esélyegyenlőségért is felelős Szociális- és Családügyi Minisztériumot a magyar történelemben először, egy vak honfitársunk, dr. Kátai-Németh Vilmos fogja vezetni, írta Facebook bejegyzésében Magyar. A gyermek és oktatásügyi minisztériumot Lannert Judit irányítja majd.

Új erőviszonyok, nyitott kérdések

A hétvégi események alapján egyértelmű, hogy a magyar politika új szakaszba lépett. Orbán Anita kinevezése egyszerre jelent generációs és szemléletbeli váltást, miközben a lemondások és kritikák a rendszer átalakításával kapcsolatos kérdéseket vetnek fel:

• milyen további személyi döntések születnek a kormányban,
• sikerrel járnak-e a brüsszeli tárgyalások,
• és hogy a politikai rendszer képes-e kezelni a megnövekedett belső és külső nyomást.

A Folytatódik a politikai átrendeződés – Orbán Anita miniszterelnök-helyettesi megbízása új korszakot jelezhet bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Hozzátette: a TISZA Párt egyik legfontosabb célja, hogy hiteles és kiszámítható gazdaságpolitikával letörje az inflációt, és méltányosabbá teszik az adórendszert is. Ennek egyik első lépése, hogy a minimálbér után csak 9 százalék lesz a személyi jövedelemadó, így évente több mint 240 ezer forinttal több marad a kevesebbet keresők zsebében.

Mindenki, aki a mediánbér alatt keres – jelenleg nagyjából havi 625 ezer forintos bruttó jövedelemig –, szintén kevesebb személyi jövedelemadót fog fizetni. Egy 420 ezres bruttó bérnél évi 180 ezer forint marad majd pluszban, 500 ezernél körülbelül évi 120 ezer, míg 625 ezernél évi 60 ezer forint, áll Kapitány István Facebook bejegyzésében.

A részletek tehát a 24.hu összeállítása szerint:

havi bruttó 625 ezer forintnál (ami egyébként kicsit magasabb, mint a jelenlegi mediánkereset, ami inkább 600 ezer forint körüli) pedig évi 60 ezer forint maradhat pluszban a dolgozóknál.

a minimálbér (jelenleg havi bruttó 322 800 forint) után 9 százalék lesz az szja,

havi bruttó 420 ezer forintnál évi 180 ezer forint maradhat pluszban a munkavállalóknál,

havi bruttó 500 ezer forintnál mintegy évi 120 ezer forintnyival kevesebbet vonhatnak le a dolgozóktól.

A Adócsökkentés: kevesebb adót kell fizetni az ún. mediánbér alatt bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A közgazdász, pénzügy-számviteli és marketinges végzettségű turisztikai szakember – aki politikai szerepvállalása előtt a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) balatoni régióvezetője volt – a párt harmadik alelnökeként a Tisza Szigetek országos koordinációjáért felelt. Forsthoffer Ágnes a balatonfüredi Hotel Margaréta szálloda tulajdonosa is.

Személyes motivációiról egy korábbi interjúban úgy fogalmazott, hogy „a morális válság” vitte ki az utcára. Az ő tűréshatárát az lépte túl, hogy úgy érezte, már „lelkileg nyomorodunk meg vállalhatatlan politikai események és kommunikáció miatt”.

Arra is kitért, hogy Magyar Péter már a nevezetes partizános interjúval nagy hatással volt rá, később, utcai eseményeivel – amelyek közül többön ő is ott volt – csak megerősítette azt a képet, ami alapján bizalmat szavazott neki. Forsthoffer Ágnes mai bejegyzésében végtelenül megtisztelőnek nevezte, és megköszönte a jelölést. „Legyen a parlamenti munka, a közélet és a közbeszéd példamutató. A vita közös gondolkodást jelentsen és ne háborút. A szabályok, normák betartásában erőt lássunk és ne korlátokat. Legyen új stílus. Legyen új remény és friss levegő a parlamentben is „- mondta, jelezve: ha bizalmat kap, ezért fog dolgozni.

A Forsthoffer Ágnes lesz az Országgyűlés elnöke bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Péntek délelőtt 10 órakor tartották az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalások első egyeztetését a Parlamentben, ahol a választáson bejutott három párt, a Tisza, a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk képviselői az előzetes tervek szerint a következőkről konzultáltak:

a mandátumigazolás előkészítése, az esküokmányok aláírásának menete,
az alakuló ülés előkészítése,
az ülésrend meghatározása,
a tisztségviselők megválasztásának előkészítése,
az Országgyűlés bizottsági rendszerének kialakítása,
külügyi és diplomáciai testületeket érintő kérdések.

Ma 5 órakor érkezik Budapestre az Európai Bizottság delegációja. A Bizottság részéről Ursula von der Leyen bizottsági elnök kabinetfőnöke lesz jelen, a leendő kormány részéről Magyar Péter is ott lesz, valamint többek között Orbán Anita. A tárgyalások még holnap is tartani fognak, majd ezt követően forródróton lesznek a felek.

A Május kilencedikén új miniszterelnöke lehet az országnak bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A szavazás napján reggel 6 órától a szavazás lezárásáig jelen lehetsz a szavazókörökben, és figyelemmel kísérheted a szavazatszámlálást is. Ugyanez igaz a levélszavazatok feldolgozására. A jelenléted nem kivétel, hanem a rendszer része: a nyilvánosság biztosítéka.

Fontos: a jelenlét nem jelent korlátlan szabadságot. Nem zavarhatod a szavazás menetét, és különösen figyelned kell a választópolgárok jogaira, például a szavazás titkosságára. A választó döntése magánügy – ezt a tudósítás során is tiszteletben kell tartani.

Újságíróként nemcsak megfigyelő vagy. Ha visszaélést tapasztalsz – például választók befolyásolását, szervezett szállítását vagy a szavazás akadályozását –, az nem „érdekes sztori”, hanem jogsértés. Ezeket dokumentálhatod, és jelezheted az illetékeseknek. A választási visszaélés minden olyan cselekmény, ami akadályozza a szabad döntést.

A gyakorlatban ez azt jelenti: készülj fel arra, hogy igazolnod kell magad. Legyen nálad olyan dokumentum (pl. sajtóigazolvány vagy meghatalmazás), amellyel egyértelműen bizonyítani tudod, hogy szerkesztőség képviseletében dolgozol. Meghatalmazást csak olyan médiatartalom-szolgáltató adhat, amely szerepel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nyilvántartásában. Ez azért fontos, mert a választási eljárás csak az ilyen, hivatalosan bejegyzett médiumok munkatársainak biztosítja a jelenlét és a tudósítás jogát a szavazóhelyiségekben.

A felvételek készítésekor a személyiségi jogokra is figyelned kell. Főszabály szerint azonosítható személyről csak az ő hozzájárulásával készíthetsz és használhatsz fel képet vagy videót. Kivétel lehet, ha tömegfelvétel készül, vagy ha valaki nyilvános közszereplői minőségében jelenik meg. A szavazás azonban különösen érzékeny helyzet: a választók védelme elsődleges, ezért ha valaki felismerhetően szerepelne a felvételen, érdemes egyértelmű hozzájárulást kérni.

A választások napja nem csak esemény, hanem ellenőrzési helyzet is. Magyarországon nincsenek hazai civil megfigyelők, ezért különösen nagy a jelentősége annak, hogy a sajtó jelen van és figyel. Ha bizonytalan vagy egy helyzet megítélésében, vagy jogi segítségre van szükséged, a TASZ választási forródrótján kérhetsz segítséget.

Részletes szabályok, konkrét helyzetek és további példák itt:
https://tasz.hu/tudastar/valasztasi-tudositas/

Minden további info: www.tisztaszavazas.hu

A Választási kisokos újságíróknak, és nem csak nekik… bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.