Magyar Péter bejegyzésében azt írta: „hazánknak egységre, békére és olyan elnökre van szüksége, akire minden magyar büszke lehet”. A köztársasági elnökség nem egy foglalkozás, nem egy munkahely, hanem a legmagasabb szolgálat – fogalmazott, majd hozzátette, hogy az elnök feladata szolgálni és képviselni minden magyart.

„A magyar közélet elismert szereplői által ma köztársasági elnöknek ajánlott Polgár Judit ilyen személy, ezért a holnapi napon találkozom vele, és megkérdezem, hogy az új Alkotmány elfogadásáig kész-e új szerepben szolgálni a hazánkat” – írta a miniszterelnök.

Magyar Péter emlékeztetett arra, hogy Polgár Judit a sakktörténet legeredményesebb női játékosaként 26 éven át megszakítás nélkül vezette a női világranglistát, miközben az abszolút világranglista legjobb tíz játékosa közé is bekerült.

Ötszörös sakkolimpiai bajnok, nemzetközi nagymester, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje, akinek rendkívüli életútját nemrég A sakk királynője című dokumentumfilm is bemutatta – sorolta a miniszterelnök, hozzáfűzve, hogy néhány héttel ezelőtt Polgár Juditot tagjává választotta a Christ’s College (Cambridge-i Egyetem).

Mint kiemelte, Polgár Judit eddigi pályafutása mindig a teljesítményről szólt. A személyét övező elismerést nem politikai kötődésének vagy kapcsolatoknak, hanem kivételes tehetségének, szorgalmának, példátlan teherbírásának és a tisztességének köszönheti – mutatott rá Magyar Péter.

„Olyan magyar, akinek teljesítménye tiszteletet és elismerést vált ki itthon és szerte a nagyvilágban” – méltatta Polgár Juditot. „Személy szerint hatalmas megtiszteltetésnek érezném, ha elvállalná a felkérést” – zárta sorait Magyar Péter.

Korábban az Ügyvédkör is bemutatta jelöltjét, Bárándy Pétert – ők azzal érveltek, hogy nem reprezentatív köztársasági elnökre van szükség a jelen helyzetben. Ungváry Krisztián történész pedig kollégáját, Romsics Ignácot ajánlotta a posztra.

A Magyar Péter: hatalmas megtiszteltetésnek érezném, ha Polgár Judit elvállalná a köztársasági elnöki felkérést bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: „döntsünk együtt! Nem szivarszobákban szeretnénk a legmegfelelőbb jelöltet megtalálni. Javasoljanak a pártok, a közélet szereplői, civilek és magánemberek. Mondják el, kit és milyen értékek alapján tartanak méltónak arra, hogy a Magyar Köztársaságot képviselje, a magyar embereket képviselje”.

Sulyok Tamás még egyszer és minden bizonnyal utoljára bizonyítja, hogy teljesen alkalmatlan volt arra a feladatra, amellyel az alkotmány – és közvetve a magyar nép – megbízta: az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés. Nem ért egyet, de aláírja, ahogy eddig is tette, mindig, mindenkor, így kommentálta Török Gábor politikai elemző Sulyok Tamás döntését, hogy aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, ami megszűntette az elnöki megbízatását is.

Ennél tényleg sokkal egyszerűbb, tisztább, az intézményt megóvó magatartás lett volna, ha a választás utáni első percben lemond, írta a politológus. Reméljük, hogy utódai érteni fogják, hogy az elnök nem csak egy aláíró tollal rendelkezik, hogy az államfői munka politikai szerep, benne alkotmányos és politikai eszközökkel, amelyek együttesen teszik lehetővé, hogy legyen érdemi ellensúlya a végrehajtó (és törvényhozó) hatalomnak. Sulyok Tamás eddig sem tette, most sem próbálta meg. Akik jelölték és megválasztották, ezt a döntésüket is bánhatják, vélekedett a politikai elemző.

A Fidesz-frakció közleményében ezt írja: „Magyarországon beköszöntött a nyílt hatalmi önkény időszaka. Ezért a felelősséget Magyar Péter és a Tisza Párt viseli.” Orbán Viktor a foci VB-ről üzent az Egyesült Államokból, szerinte az önkény immár nem fenyegetés, hanem valóság. Ha a köztársasági elnökkel ezt meg lehetett tenni, akkor holnap már senki sincs biztonságban.”

A Hétfőtől Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke az ideiglenes köztársasági elnök bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A jogszabály preambuluma szerint a módosítás célja, hogy az új alkotmány hatálybalépéséig biztosítsa az állam jogszerű működéséhez szükséges elengedhetetlen intézményi feltételeket, és megteremtse az alkotmányos demokrácia helyreállításának alapjait. Rögzítették, hogy az Országgyűlés széles körű társadalmi és szakmai egyeztetést követően alkotja meg Magyarország új alkotmányát, amely a népszuverenitás, a hatalommegosztás, a jogállamiság és az alapvető jogok védelmére épül.

Az alaptörvény záró és vegyes rendelkezései között rögzítették azt a passzust, amely lehetővé teszi Sulyok Tamás jelenlegi köztársasági elnök elmozdítását. Magyar Péter már a kampányban, majd a Tisza Párt kétharmados győzelmét hozó április 12-i választás óta többször lemondásra szólította fel az államfőt és más állami szervek vezetőit, arra hivatkozva, hogy az Orbán-kormány „bábjaként” működtek.

Az elfogadott jogszabály szerint az alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik, és ezt követően az Országgyűlés az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre választ államfőt.

A miniszterelnök a Facebook-oldalán szombaton azt írta: a köztársasági elnöknek öt napja lesz, hogy aláírja az alaptörvény módosítását, ha nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás. A sürgős eljárásban tárgyalt előterjesztés egyebek mellett tartalmazza az országgyűlési képviselők 12 éves (vagy 3 ciklusos) időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszűnését, az alkotmánybírók esetében 70 éves életkori határ bevezetését, a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívását, valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását.

A jogszabály jelentős változásokat hoz az Alkotmánybíróság összetételével kapcsolatban: a jövőben a 15 tagú testület tagjait nem 12, hanem 9 évre választják majd az Országgyűlés kétharmadának szavazatával, és az alkotmánybírók megbízatása a 70. életév betöltésével megszűnik. Ez a rendelkezés Polt Péter alkotmánybírósági elnököt és még három alkotmánybírót érint. A jövőben a testület elnökét nem az Országgyűlés, hanem az Alkotmánybíróság tagjai választják 3 évre.
Helyreáll az Alkotmánybíróság felülvizsgálati hatásköre, amelyet a 2013-ban elfogadott alaptörvény-módosítás korlátozott, szűkítve a testület felülvizsgálati lehetőségeit egyebek mellett a központi költségvetéssel és az adókkal, illetékekkel, járulékokkal kapcsolatban.

Módosultak a Kúria és az OBH elnökének megválasztására és megbízatásának megszűnésére vonatkozó szabályok. A módosítás értelmében a jövőben sarkalatos törvényben meghatározott módon a bírák jelölhetnek legfeljebb 3-3 embert a Kúria, illetve az OBH elnöki tisztségére, és közülük választja ki a köztársasági elnök posztonként azt az 1 személyt, akinek a megválasztását javasolja az Országgyűlésnek.
A Kúria és az OBH elnöke esetében is 9-ről 6 évre rövidül a megbízatás időtartama, és a módosítás meghatározza a megbízatás megszűnésének eseteit, illetve sarkalatos törvényben meghatározott módon lehetővé teszi az elnökök visszahívását a bírák kezdeményezésével.

Alaptörvényben rögzítették továbbá, hogy a közvagyon védelme, valamint a jogellenesen kezelt vagy felhasznált közvagyon felkutatásának és visszaszerzésének elősegítése érdekében Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal működik. A hivatal független, törvényben meghatározottak szerint az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének érvényesítője. A hivatal elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés kétharmados többséggel 6 évre választja meg.

Az Orbán-kormány által 2023-ban bevezetett vármegye elnevezést ismét megyére állítja a vissza az alaptörvény módosítása, de rögzíti azt is, hogy a vármegye név az október 1-jei hatálybalépését követően is használható, amíg a megye elnevezésre való áttérés a „felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható”.

Szintén október 1-jétől megszűnik az Országgyűlési Őrség.

A módosítás több tárgykörben is megszünteti a sarkalatos törvényi szabályozást, így a jövőben feles többséggel módosíthatók a címer és a zászló használatáról és az állami kitüntetésekről szóló szabályok. Nem lesz sarkalatos egyebek mellett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságról, a Magyar Nemzeti Bankról és az Állami Számvevőszékről szóló törvény, az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységéről szóló jogszabály és a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait érintő törvény sem.
Az eredeti alaptörvény-módosító javaslattal ellentétben – a törvényalkotási bizottság javaslatára – sarkalatos marad a földtörvény és a nemzeti vagyon védelméről szóló törvény.

Megszüntetik a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulását a költségvetésről szóló törvény elfogadásához, és hatályon kívül helyezik a közpénz fogalmát – miszerint a közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése -, arra hivatkozva, hogy ennek tételes rögzítése indokolatlanul leszűkítette annak értelmezési körét, és korlátozta az információszabadság érvényesülését.

Magyar Péter már a kampányban és az április 12-i választási győzelem estéjén is jelezte, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök távozását várja. Április 15-én fel is kereste Sulyok Tamást és a Sándor-palotában személyesen kérte az államfő lemondását. Sulyok Tamás a találkozó után azt közölte, hogy megfontolja Magyar Péter érveit.

Április 20-án, a Tisza Párt parlamenti frakciójának megalakulása után Magyar Péter május 31-ig adott határidőt az államfőnek és más, általa az előző rendszer politikai kiszolgálóinak tartott közjogi vezetőknek az önkéntes távozásra.

Magyar Péter május 9-én, az Országgyűlés megalakulásakor első miniszterelnöki beszédében ismét lemondásra szólította fel Sulyok Tamást, indoklása szerint az államfő nem töltötte be megfelelően a nemzet egységét és az alkotmányosságot védő szerepét. Május 17-én a miniszterelnök a Facebookon szólította fel a köztársasági elnököt a távozásra.

Sulyok Tamás május 29-én a Velencei Bizottsághoz fordult és nemzetközi alkotmányjogi állásfoglalást kért a közte és a kormány között kialakult konfliktus, valamint az eltávolítására irányuló törekvés ügyében.

Május 31-én este Sulyok Tamás videóüzenetet tett közzé, amelyben tudatta, hogy továbbra is betölti a köztársasági elnöki tisztséget, és gyakorolja az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreit. Erre válaszul Magyar Péter azt írta a közösségi médiában, hogy Sulyok Tamás soha nem állt ki sem az elesettekért, sem a megtámadottak mellett, sem a jogállam védelmében. „Gyereknapon is csak a havi 6.3 milliós fizetését védi. Bocsánatkérés helyett” – fogalmazott.

Másnap reggel a miniszterelnök az igazságügyi miniszter társaságában felkereste a Sándor-palotában az államfőt, majd bejelentette: módosítják az Alaptörvényt a köztársasági elnök leváltása érdekében. Június 9-én az ATV Egyenes beszéd című műsorában Magyar Péter arról beszélt, hogy még egyszer meg fogja keresni Sulyok Tamás köztársasági elnököt és négyszemközti találkozót kezdeményez a lemondása érdekében.

Két nappal később Sulyok Tamás indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz (Ab) az alaptörvény alkotmányos funkcióját, elfogadását és módosítását szabályozó rendelkezések értelmezésére. Az Alkotmánybíróság elnöke azonban levette a testület június 19-i teljes ülésének napirendjéről az ügyet.

A köztársasági elnök alaptörvény értelmezésére irányuló indítványával kapcsolatban hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással kizárási okot jelentett be, így ebben az ügyben a teljes ülés nem volt határozatképes. Magyar Péter szerint ezzel az Alkotmánybíróság tagjai kimondták, hogy Sulyok Tamásnak és az Ab elnökének is távoznia kell.

Magyar Péter június 22-én az Országgyűlésben napirend előtt elmondott beszédében közölte: kezdeményezik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbíztatásának megszüntetését a Tisztítótűz-művelet részeként. „Az alaptörvény módosításának hatályba lépését követő napon Sulyok Tamás megbízatása megszűnik, pont, „mondta a miniszterelnök.

Az Amnesty International Magyarország aznap közölte, hogy szerintük Sulyok Tamás köztársasági elnöknek távoznia kell hivatalából, de csak tisztességes eljárás után; a kormány által választott megoldás „nincs rendben”.

A miniszterelnök aznap a 444.hu-nak adott interjúban arról beszélt, hogy az új köztársasági elnöknek azzal a tudattal kell vállalnia a megbízatását, hogy az jó eséllyel akár ideiglenes is lehet. A kormány június 22-én társadalmi egyeztetésre bocsátotta az alaptörvény 17. módosítását.

Sulyok Tamás július elején tárgyalt a Velencei Bizottság delegációjával, pár nappal később a testületnek küldött angol nyelvű beadványát is nyilvánosságra hozta a Sándor-palota.

Közben Áder János volt köztársasági elnök alkotmányellenesnek nevezte Sulyok Tamás államfő és a többi közjogi méltóság tervezett elmozdítását a közmédia Kell még valamit mondanom, Ildikó? című podcastjának július 2-i epizódjában. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, korábbi kormányfő pedig úgy reagált, hogy az önkényuralom felé tart a Tisza-kormány.

Magyar Péter július 4-én jelentette be, hogy a kormány nevében benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítására vonatkozó, 12 pontból álló javaslatot.

Július 9-én „Stop önkény!” címmel tüntettek a Fidesz és a KDNP szervezésében a Sándor-palotánál a „tiszás önkényuralom kiépítése” és Sulyok Tamás köztársasági elnök elmozdítása ellen. A demonstráción Áder János volt köztársasági elnök arról beszélt: a magyar jogállam szétverését jelenti az alaptörvény Tisza-kormány által tervezett módosítása. Ugyanakkor a Tisza Párt politikusai szerint Áder János volt az, aki köztársasági elnökként végig asszisztálta a jogállam lebontását Magyarországon.

A Az Országgyűlés elfogadta az alaptörvény 17. módosítását FRISSÍTVE! bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Hétfőn a képviselők szavazhatnak az alaptörvény 17. módosításról. Hallerné Nagy Anikó (Tisza), az Országgyűlés alelnöke a házbizottság csütörtöki ülését követően az MTI-nek elmondta, hogy a hétfői ülésen a napirend előtti felszólalásokat az interpellációk, az azonnali kérdések és a kérdések követik. A parlament ezután lefolytatja az alaptörvény 17. módosításához benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitáját, majd a képviselők szavaznak is az indítvány elfogadásáról.

Az Országgyűlésben hétfőn zajlik le az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló törvény, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosításához beterjesztett, illetve a magyar és a szlovák kormány közötti, a közös államhatárt keresztező szénhidrogén szállítóvezetékekkel kapcsolatos együttműködés megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséhez benyújtott bizottsági jelentések és összegző módosító javaslatok vitáit.
A három előterjesztésről a parlament kedden szavaz majd.

A keddi ülés során, az egyes törvények rendészeti feladatellátás racionalizálásával összefüggő módosításáról, a közneveléssel kapcsolatos törvények módosításáról, illetve az egészségügyi adatkezelést érintő törvény módosításáról folytat majd általános vitát a parlament.

Az alkotmánymódosítás, a”tiszás önkényuralom kiépítése” és Sulyok Tamás köztársasági elnök elmozdítása ellen tüntettek a Fidesz és a KDNP szervezésében csütörtökön a Sándor-palotánál. A demonstráción Áder János volt köztársasági elnök arról beszélt: a magyar jogállam szétverését jelenti az alaptörvény Tisza-kormány által tervezett módosítása.

A A Parlament már a jövő héten szavazhat az alkotmány módosításáról bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A közzétett dokumentumok szerint a törvénytervezet célja, hogy a történeti iratokhoz és dokumentumokhoz való hozzáférés kiszélesítésével elősegítse a tudományos kutatást, erősítse a társadalmi bizalmat, megteremtse a tudás gyarapításának feltételeit, és így hozzájáruljon a nemzeti emlékezet hiteles megőrzéséhez.

A kormány a jelenlegi helyett egy teljesen új jogszabály elfogadását javasolja, mert szerinte az eddigi számos hiányossággal küzd.

Az új szabályozás korszerű, a digitális technológiák lehetőségeit is felhasználó keretet alakít ki az iratok hozzáférhetősége, kutathatósága és hosszú távú megőrzése érdekében. Az új törvény a tervezet szerint október 20-án lép hatályba.

Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló törvénytervezet alapján az állambiztonsági hálózat működésével összefüggésben nyilvántartott személyek meghatározott adatai bárki számára online elérhetővé válnak.

A tervezet elhagyja a „hálózati személy” fogalmát, és helyette olyan személyi kört határoz meg, amely azokat foglalja magában, akik nem megfigyeltként vagy áldozatként, hanem az állambiztonsági hálózat működésével összefüggésben kerültek az állambiztonsági nyilvántartásokba.

E cél megvalósítása érdekében az úgynevezett hatos kartonok, a B-dossziék, a B-naplók és a mágnesszalagok nem minősített leíró adatai – az áldozatok személyiségi és kegyeleti jogaira is figyelemmel – a törvény hatályba lépését követően közérdekből nyilvános adatként hozzáférhetővé válnak: a hatos kartonok és a mágnesszalagok nem minősített leíró adatai október 20-án, a B-dossziék és a B-naplók folyamatosan, de legkésőbb december 31-ig.

A kormany.hu-n olvasható közlemény szerint a törvény hatálybalépését követően a titkosszolgálatok kötelesek lesznek a náluk lévő valamennyi iratot, adatbázist átvizsgálni, és rövid határidővel dönteni arról, hogy a minősítést fenntartják-e vagy sem. Ha nem, az iratok átkerülnek a levéltárba, ahol a szakemberek elkezdik a szükséges elemzéseket és értékeléseket.

Azokat a dokumentumokat, amelyeknél a titokgazda a titkosítás fenntartását javasolja nemzetbiztonsági vagy más megalapozott érdekre hivatkozva, a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság fogja véleményezni, amelynek munkájában a nemzetbiztonsági szakemberek mellett történészek, levéltárosok és jogászok is részt vesznek.

Előírnák azt is, hogy mindenki köteles a törvény hatálya alá tartozó, jogellenesen birtokában lévő iratokat a jogszabály hatálybalépését követően átadni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának; ennek elmulasztása büntetőjogi következményekkel járhat.

A közlemény szerint első lépésben nyilvánossá váló úgynevezett hatos kartonok a hálózati személyek beszervezésével kapcsolatos adatokat tartalmazzák.

A szintén első lépésben nyilvánosságra kerülő mágnesszalagok olyan adathordozók, amelyekre 1990 januárjában a G-, H- és K-adattárat másolták át. A G-adattár az operatív nyilvántartást, a H-adattár a hálózati nyilvántartást, a K-adattár a Központi Kémelhárítási Adattár nyilvántartását tartalmazza. Ezeket rendszerezés nélkül, ömlesztve másolták át a szalagokra – olvasható a kormany.hu-n.

A feltárás második lépéseként a hálózatokkal kapcsolatba került emberek nevét, beszervezési aktáit és a róluk készült értékeléseket teszik közzé. Ezekből a dokumentumokból az derül ki, hogy kiktől gyűjtötték be az információkat a beszervezett személyek. Ezzel egyidőben, folyamatosan közzéteszik az úgynevezett B-dossziékból fennmaradt aktákat is – olvasható a közleményben.

A törvénytervezethez mellékelt tartalmi összefoglaló szerint a B-dosszié a beszervezett, illetve a sikertelenül beszervezni próbált személyre vonatkozó iratanyag összegyűjtésére szolgáló dosszié, a B-napló pedig a B-dossziék irattározásakor használt nyilvántartó könyv.

A kormany.hu-n arra is felhívták a figyelmet, hogy

a megjelenő aktákból kitakarják a személyi azonosítókat és az olyan különösen érzékeny adatok, mint az egészségi állapot, a kóros szenvedély, a szexuális élet és irányultság. Ennek oka, hogy a jelentésekben szereplő megfigyelt személyek voltak az áldozatok, akiknek a személyiségi jogait védeni kell – indokoltak.

Az ügynökaktákban szereplők adatai jelenleg a haláluk után harminc évig védelem alatt állnak, a tervezet ellenben azt tartalmazza, hogy az adatok a halálozási évet követő öt év után anonimizálás nélkül megismerhetőek lesznek. Az Országgyűlés várhatóan kedden határoz a Melléthei-Barna Márton (Tisza) által jegyzett, az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény módosításáról. A javaslat létrehozza a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottságot.

A Társadalmi egyeztetés indult az ügynökaktákról bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A kormányszóvivő, Szondi Vanda ismertetése szerint a kormány szerdai ülésén tárgyalt az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes feltárásáról, valamint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról, és új törvényjavaslat benyújtásáról döntött az 1990-es rendszerváltástól máig be nem váltott ígéretek teljesítésére.

Elmondta, a beszervezési dossziékat folyamatosan, de legkésőbb december 31-ig teszik közzé. A kormányszóvivő úgy fogalmazott: „a szimbolikus dátum rámutat arra is, hogy a forradalom örökségéhez a múlt megismerésének szabadsága is hozzátartozik”. Szondi Vanda hangsúlyozta, a nyilvánosság nem jelent válogatás nélküli adatközlést.

A javaslat kizárja például a személyi azonosító nyilvánosságra hozatalát és védi az olyan különösen érzékeny adatokat, mint az egészségügyi állapot, a kóros szenvedély, a szexuális élet és irányultság. A megfigyeltek, az áldozatok és a harmadik személyek adatait anonimizálni kell minden olyan esetben, ahol ez indokolt – magyarázta. Hozzétette, a törvényjavaslat nem szűkíti le a feltárást az ügynökökre, hanem pontosan meghatározza, kinek milyen szerepe volt.

Rövidesen az Országgyűlés elé kerül az alaptörvény 17. módosítása

Rövidesen – a héten vagy legkésőbb a jövő hét elején – az Országgyűlés elé kerül az alaptörvény 17. módosításának végleges javaslata – közölte Magyar Péter a kormányszóvivői tájékoztatón csütörtökön.

A miniszterelnök elmondta: a kormány tárgyalta a beérkezett társadalmi és szakértői észrevételeket. Közölte: a kormány és a Tisza-frakció még nem hozta meg végleges döntését, de a nagy többség szigorítást kért. Példaként említette a képviselői mandátumok korlátozásának kiterjesztését más pozíciókra vagy 12 évről 8 évre rövidítését. Voltak olyanok is, pár százalék, akik kritikát fogalmaztak meg és jogállami garanciákat akarnak látni – tette hozzá Magyar Péter. „Várhatóan nagy változás e területen nem lesz” – közölte, de nem akarta prejudikálni sem a kormány, sem a frakció döntését, türelmet kért a végleges javaslatig.

A kormányfő elmondta: rengeteg kérés érkezett, ezért visszanevezik a vármegyéket megyékre, a főispánok pedig kormánymegbízottak lesznek, ezt is még ebben az alaptörvény-módosításban rendezik. Az alkotmánybírák esetében is lesz változás az alaptörvényben, eszerint hat évre lehet majd választani őket a mostani 12 év helyett – közölte.

Mintegy 400 ezer gyermek családja kap iskolakezdési támogatást

Mintegy 400 ezer gyermek családja kap 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön Budapesten, a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.

Közlése szerint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, jóval több mint 100 ezer gyerek mellett, a tartósan beteg, súlyos fogyatékossággal élő, emelt szintű családi pótlékra jogosult, a speciális nevelési igényű gyermekek mellett azok után is kifizetik ezt az összeget, akik részt vesznek a Dobbantó programban vagy a műhelyiskolai képzésben, egyszülős családban, gyermekvédelmi intézményben vagy nevelőszülőnél élnek, vagy árvaellátásban részesülnek. Magyar Péter tájékoztatása szerint az összeg első felét augusztus 24-ig utalják el, a második részletet pedig novemberben, utalvány formájában adják; utóbbiról külön jogszabályt alkotnak majd, amely azt is tartalmazza, ez milyen körben használható fel. 2027-ben már egy komplexebb, még fókuszáltabb rendszert fogunk bevezetni – ígérte a miniszterelnök.

Az uniós forrásokhoz történő hozzáférés érdekében energetikai törvények módosulnak

Az európai uniós forrásokhoz történő hozzáférés érdekében a kormány kezdeményezte négy energetikai törvény módosítását – jelentette be a kormányszóvivő csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón. Magyar Éva közölte, a szélerőművek magassági korlátja 199 méterre emelkedik.

Azt mondta, a törvénymódosítások célja, hogy Magyarország teljesítse a helyreállítási terv energetikai vállalásait; összesen 868 milliárd forint hazahozatala válik lehetővé ezzel. Elmondta, a javaslat emellett elősegíti a megújuló energiatermelés, azon belül főleg a szélenergia elterjedését, ez pedig növeli Magyarország energiafüggetlenségét. Ismertetése szerint a javaslat pontosítja a szárazföldi szélerőművek létesítésére alkalmas, úgynevezett könnyített térségek kijelölésének szabályait, és a szélerőművek magassági korlátja a jelenlegi 130 méterről 199 méterre emelkedik.

A kormány ezzel nem csak védi, de fenntarthatóvá is teszi a rezsicsökkentést, ugyanis minél több hazai megújuló energiát lehet termelni, annál stabilabban lehet biztosítani a magyar családok számára a kedvezményes árú energiát – hangsúlyozta Magyar Éva. Szólt arról is, lehetővé válik, hogy a háztartások és a mikrovállalkozások önkéntesen dinamikus árazású villamosenergia-szerződést kössenek, ha rendelkeznek okosmérővel.

A Ügynökakták, alaptörvény, vármegyék, iskolakezdési támogatás – témák a kormányszóvivői tájékoztatóról bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A törvényben rögzítették, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal „tényleges közfeladatot nem lát el” és „létrehozása pusztán politikai szándékot és érdeket szolgált”, valódi célja az volt, hogy „politikai célból nyomást gyakoroljon az állampolgárokra, illetve egyes szervezetekre, sajtótermékekre”.

A hivatal – amely több mint 2 éve, 2024. február 1-jétől működik Magyarországon – az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba történő beolvadással szűnik meg, de feladatait a minisztériumnak nem kell közfeladatként ellátnia.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása a jogszabály hatálybalépésével megszűnik, végkielégítésre nem jogosultak, és a hatálybalépést követő tizenöt napon belül záró vagyonnyilatkozatot kell tenniük.

Megszűnik a hivatal foglalkoztatottjainak jogviszonya is, őket a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvényben megállapított összeg és végkielégítés illeti meg. A jogviszonyok megszűnésével összefüggő munkáltatói intézkedéseket az igazságügyi minisztérium hozza meg.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését az alaptörvény tizenhatodik módosítása alapozta meg, amelyet június 15-én fogadott el az Országgyűlés. Ezzel a módosítással törölték az alaptörvényből a hivatal létrehozását megalapozó rendelkezést, amely úgy szólt: „az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.”

KOMMENTÁR: Megszűnt a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Egy intézmény, amely elvileg Magyarország függetlenségét védte, a gyakorlatban azonban inkább újságírókat, civileket és kritikus hangokat figyelő politikai eszközzé vált, amelyet orosz mintára hoztak létre, hogy külföldi ügynököket keresse, akik például az Európai Uniónak dolgoznak… Érdekes módon orosz, kínai vagy iráni ügynököket nem keresett.

A magyar szuverenitás nem attól lesz erős, hogy a hatalom gyanakvással tekint a saját polgáraira, hanem attól, hogy elviseli a kritikát, tiszteletben tartja a sajtó szabadságát, és nem tekinti nemzetbiztonsági kockázatnak az eltérő véleményt.

A hivatalt most megszüntették. Remélhetőleg nemcsak egy táblát szerelnek le az épületről, hanem végleg lezárul az a korszak is, amikor a kritikus újságírásra és a civil társadalomra szuverenitási fenyegetésként tekintettek.

A Megszűnik a Szuverenitásvédelmi Hivatal bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A WHO vezetője szerint Európa nem halogathatja tovább az alkalmazkodást. Az egészségügyi rendszereket ellenállóbbá kell tenni a klímaváltozás hatásaival szemben, miközben fel kell gyorsítani az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó intézkedéseket is. A szakemberek szerint a hőség már most jelentős terhet ró a kórházakra, különösen az idősek, a krónikus betegek, a kisgyermekek és a szabadtéren dolgozók körében.

A tudományos közösség egyre egyértelműbben állítja, hogy az emberi tevékenység okozta klímaváltozás felerősíti az olyan szélsőséges időjárási jelenségeket, mint a hőhullámok, az aszályok és az árvizek. Egy ezen a héten közzétett kutatás szerint a jelenlegi európai hőhullám jelentősen nagyobb a globális felmelegedés következtében: a most mért hőmérsékletek 2–4 Celsius-fokkal alacsonyabbak lennének az emberi eredetű klímaváltozás nélkül.

A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a jövőben az ilyen extrém hőség nem kivételes esemény lesz, hanem egyre inkább az európai nyarak megszokott részévé válhat. Emiatt a városok hővédelmi intézkedései, a zöldfelületek növelése, a munkahelyi védelem és az egészségügyi felkészültség kulcsfontosságúvá válik a lakosság védelmében.

A Európának alkalmazkodnia kell a hőhullámokhoz bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A „Tangentopoli”: a kenőpénzek köztársasága

1992 februárjában Milánóban letartóztatták Mario Chiesát, a Szocialista Párt egyik helyi vezetőjét, aki kenőpénzt fogadott el. A pártvezér, Bettino Craxi gyorsan „elszigetelt gazembernek” nevezte. Chiesa azonban válaszul beszélni kezdett. Vallomásai nyomán feltárult egy országos korrupciós hálózat, amelyben a közbeszerzésekből szinte minden jelentős párt részesedett. Ezt nevezték el Tangentopolinak, vagyis „Kenőpénzvárosnak”.

A „Mani Pulite” (Tiszta Kezek) ügyészei rövid idő alatt több ezer politikust, vállalkozót és hivatalnokot vontak vizsgálat alá. Egy ponton az olasz parlament tagjainak több mint fele ellen folyt eljárás.

Mi lett a kereszténydemokratákkal?

A Democrazia Cristiana (DC), a kereszténydemokrata párt 1945 óta gyakorlatilag megszakítás nélkül kormányzott. A hidegháború idején a rendszer tartóoszlopa volt. A korrupciós botrányok azonban szétverték a pártot. A DC már az 1992-es választáson történelmi visszaesést szenvedett el, majd 1994-ben feloszlott. Politikusai különböző utódpártokban folytatták pályafutásukat, de maga a párt eltűnt.

Mi lett az olasz szocialistákkal?

Még látványosabb volt az Olasz Szocialista Párt (PSI) bukása. Bettino Craxi az 1980-as évek egyik legerősebb európai szociáldemokrata vezetője volt, egy ideig miniszterelnökként is kormányzott. A Mani Pulite során azonban a PSI vált a korrupció szimbólumává. Craxi ellen több eljárás indult, 1994-ben Tunéziába menekült, ahol száműzetésben halt meg. A párt 1994-ben megszűnt létezni. Az európai szocializmus egyik legrégebbi pártját gyakorlatilag elsöpörte a botrány.

Andreotti: a túlélő

Giulio Andreotti hétszeres miniszterelnök és a kereszténydemokrata rendszer egyik ikonikus alakja volt. A korrupciós és maffiakapcsolati vizsgálatok őt is elérték. Politikai karrierje gyakorlatilag véget ért, de jogilag végül nem ítélték el olyan módon, hogy az életfogytig elkísérő bűnügyi státuszt kapjon. Politikai értelemben azonban ő is a régi rendszer bukásának jelképe lett.

Nemcsak korrupcióellenes, hanem maffiaellenes harc is volt

1992-ben a szicíliai maffia meggyilkolta Giovanni Falconét és Paolo Borsellinót, a maffiaellenes harc két legendás bíráját. Az egész országot megrázó merényletek tovább erősítették a politikai elit elleni társadalmi haragot. Az olaszok szemében a korrupció, a pártrendszer és a szervezett bűnözés összefonódott.

Magyarország: hasonlóságok és különbségek

A magyar közéletben az ellenzék és számos elemző használja a „maffiaállam” fogalmát a NER leírására. A párhuzam első pillantásra kézenfekvő: itt is gyakori vád, hogy az állami erőforrások egy szűk politikai-gazdasági kör érdekeit szolgálják.

A különbség azonban jelentős.

Olaszországban a rendszer összeomlását három tényező együttese okozta:

független és kezdeményező ügyészség,

erős bírói kar,

a politikai elit elleni elsöprő társadalmi felháborodás.

Magyarországon e három feltétel közül jelenleg még egyik sem áll fenn ugyanilyen formában. Az ügyészség nem a rendszer ellen, hanem annak részeként jelenik meg a kritikusok szemében; a bíróságok mozgástere korlátozottabb; a társadalmi elégedetlenség pedig nem koncentrálódott egyetlen korrupciós robbanáspont köré. Ugyanakkor a „Tisztítótűz” program, vagy akcióterv, amelyről Magyar Péter miniszterelnök beszélt ma az Országházban, és amelyet a parlamenti jóváhagyás után a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal indíthat el, már lehetővé teszi a hatékony fellépést a maffiaszerű összefonódások ellen.

A legfontosabb tanulság

Az olasz példa arra figyelmeztet, hogy a korrupció önmagában ritkán dönt meg rendszereket. A rendszerek akkor omlanak össze, amikor a politikai elit elveszíti a legitimációját, és az igazságszolgáltatás már nem hajlandó vagy nem képes együtt élni a kialakult gyakorlattal.

1992-ben Olaszországban nem egyszerűen kormányváltás történt. Eltűntek azok a pártok, amelyek fél évszázadon át uralták az országot. A kereszténydemokraták és a szocialisták politikai értelemben megszűntek létezni. Az első köztársaság összeomlott, és megszületett a második. Ahogy 2026-ban Magyarországon sem egyszerű kormányváltás volt, hanem rendszerváltás, amely megnyithatja a purgatóriumot is…

A Magyar Péter purgatóriuma és Olaszország 1992-ben: amikor a korrupció megbuktatta a rendszert. Mit tanulhatunk mi ebből? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Sűrű közjogi és külpolitikai napot zárt Magyarország pénteken. Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta az Alaptörvény tizenhatodik módosítását, amely nyolc évben korlátozza a miniszterelnöki tisztség betöltésének időtartamát. A szabály a korábbi kormányfői megbízatásokat is figyelembe veszi 1990. május 2-tól kezdve, így a hatályos rendelkezés értelmében Orbán Viktor nem választható újra miniszterelnökké.

A módosítást az Országgyűlés június 15-én fogadta el. A szöveg szerint nem lehet miniszterelnök az, aki megszakításokkal együtt összesen legalább nyolc éven át már betöltötte ezt a tisztséget. A módosítás a kormányfői megbízatás megszűnésének eseteit is kiegészíti: a miniszterelnök megbízatása megszűnik, ha eléri a nyolcéves időhatárt.

Sulyok Tamás az aláírásról szóló közlés szerint azt állapította meg, hogy az Alaptörvény módosítása az eljárási követelményeknek megfelelt, ezért nem álltak fenn az előzetes normakontroll kezdeményezésének feltételei. A döntés politikai súlyát az adja, hogy a módosítás egyszerre érinti a miniszterelnöki hatalom időbeli korlátait és az Orbán-korszak egyik legfontosabb személyi következményét.

Közben fordulat történt Sulyok Tamás saját alkotmánybírósági indítványa ügyében. Az államfő korábban az Alkotmánybíróságtól kért Alaptörvény-értelmezést arról, hol húzódnak az alkotmánymódosítás határai, különösen akkor, ha egy módosítás nem általános szabályt alkotna, hanem konkrét személyekre vagy egyedi helyzetekre vonatkozna. A beadvány hátterében a közjogi tisztségviselők elmozdításáról szóló politikai vita áll.

Az Alkotmánybíróság teljes ülése azonban nem tárgyalja hétfőn az ügyet. A testület közlése szerint hét alkotmánybíró személyes és közvetlen érintettségre hivatkozva kizárási okot jelentett be, ezért a teljes ülés nem határozatképes. Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke ennek alapján levette az ügyet a napirendről. Ez nem érdemi döntés Sulyok indítványáról, hanem eljárási következmény: a testület jelen helyzetben nem tud határozni.

A belpolitikai közjogi vitákkal párhuzamosan Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben vett részt az Európai Tanács ülésén. Ez volt az első alkalom, hogy miniszterelnökként képviselte Magyarországot uniós csúcstalálkozón. Az ülés napirendjén Ukrajna, az uniós versenyképesség, a következő többéves költségvetés, a védelem, a migráció és külpolitikai kérdések szerepeltek.

Magyar Péter közlése szerint az Ukrajnáról szóló zárónyilatkozat szövege magyar javaslatra módosult, és kikerült belőle az ukrán uniós csatlakozás gyorsítására utaló rész. A miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a végső szövegben olyan megfogalmazás maradt, amelyet a tagállamok korábban már konszenzussal elfogadtak. A brüsszeli tárgyalások egyik politikai jelentősége éppen az volt, hogy hosszabb vita után ismét valamennyi tagállam által elfogadható közös nyilatkozat körvonalazódott.

A kormányfő brüsszeli tárgyalásai más ügyeket is érintettek. Magyar Péter szerint napirenden van a Magyarország ellen az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke alapján indított eljárás lezárása. Emellett a visegrádi együttműködés újraindításáról is beszélt: a lengyel, a cseh és a szlovák kormányfőt június 23-ra Budapestre hívta.

A nap eseményei együtt azt mutatják, hogy a kormányváltás utáni magyar politika egyszerre mozog közjogi és külpolitikai pályán. Itthon az Alaptörvény módosítása és a közjogi tisztségviselők helyzete körüli vita alakítja a napirendet; Brüsszelben pedig az új kormány azt igyekszik jelezni, hogy Magyarország az uniós döntéshozatalban kompromisszumkeresőbb, de saját feltételeit továbbra is érvényesíteni kívánó szereplőként jelenik meg.

A Új korszak határán: közjogi vita Budapesten, tárgyalások Brüsszelben bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.