Alapítványunk egy budapesti iskola, a Rákospalotai Meixner Általános Iskola és AMI fenntartója, így magam is nagy figyelemmel kísérek minden olyan hírt, amely az oktatás javításával, változásával , az iskola átalakulásával foglalkozik. Az alábbi összefogaló azonban mindenki számára érdekes lehet.: Svédország, amely éveken át az iskolai digitalizáció egyik európai éllovasa volt, most a nyomtatott tankönyveknek, a kézírásnak és az elmélyült olvasásnak ad nagyobb teret. A fordulat nem a technológia elutasítását jelenti, hanem annak felismerését, hogy a korszerű eszközök önmagukban még nem garantálják a jobb oktatást. Más európai országok is hasonló következtetésekre jutnak.

Svédországban néhány éve még a digitális tantermek jelentették az oktatás jövőjét. A tanulók egyre több feladatot oldottak meg képernyőn, a digitális tananyagok mindennapos eszközzé váltak, a technológiai fejlődés pedig sok helyen a korszerű iskola mércéjének számított. Most azonban változik a szemlélet: a kormány ismét nagyobb hangsúlyt helyez a hagyományos tankönyvekre, a rendszeres olvasásra és az íráskészség fejlesztésére.

A fordulatnak pénzügyi fedezete is van. A svéd kormány 2023-ban indított programot a nyomtatott tankönyvek és a pedagógusok munkáját segítő kézikönyvek beszerzésére. A támogatás 2026-tól évente 555 millió svéd korona, mintegy 184 milliárd forint. A cél, hogy a diákok ne kizárólag digitális felületeken találkozzanak a tananyaggal, hanem megfelelő nyomtatott könyvekből is tanulhassanak.

A változás nem merül ki a tankönyvvásárlásban. A svéd oktatáspolitika a kisebb gyermekek nevelésében is nagyobb teret kíván adni az analóg módszereknek, a felolvasásnak, a nyelvi fejlesztésnek és a képernyőmentes tevékenységeknek. A mobiltelefonok iskolai használatának korlátozása pedig újabb lépés a tanulók figyelmének védelmében.

Nem minden képernyőn olvasott szöveg válik tudássá

A változtatások hátterében az a felismerés áll, hogy a digitális taneszközök előnyei nem minden tanulási helyzetben érvényesülnek. A képernyő gyors hozzáférést biztosít az információkhoz, megkönnyíti az interaktív feladatok megoldását, és nélkülözhetetlen digitális készségeket fejleszthet. Ugyanakkor a figyelemelterelés, a felszínes információfogyasztás és az elmélyült olvasás háttérbe szorulása is problémát okozhat.

Egy 2018-ban publikált, 54 vizsgálat eredményeit összegző nemzetközi metaanalízis szerint a szövegértési teljesítmény átlagosan jobb volt papíron olvasva, mint digitális felületen, különösen az információs szövegek esetében és időkorlátos feladatokban. Ez nem jelenti azt, hogy mindenki jobban olvas könyvből, vagy hogy a digitális olvasás eleve hátrányos. Arra viszont figyelmeztet, hogy a tanulás minőségét nem lehet pusztán a használt eszközök korszerűsége alapján megítélni.

A digitális figyelemelterelés problémája a nemzetközi oktatási adatokban is megjelenik. Az OECD Svédországról szóló, 2026-os elemzésében ismertetett PISA-adatok szerint a svéd tanulók jelentős időt töltenek digitális eszközök használatával az iskolában. A 2022-es felmérésben 33 százalékuk arról számolt be, hogy a legtöbb vagy valamennyi természettudományos órán gyakran elvonja társai figyelmét a digitális eszközök használata. Az OECD-országokban ugyanez az arány 28 százalék volt.

Az adatok nem bizonyítják, hogy a digitális oktatás önmagában rontja a tanulási teljesítményt. Azt azonban világossá teszik, hogy az eszközök használatának módja és mértéke egyaránt fontos.

Mobiltelefonok nélkül könnyebb figyelni

Svédország 2026 augusztusában a kötelező iskolai oktatás érintett intézményeiben bevezette a tanítási nap egészére vonatkozó mobiltelefon-korlátozást. Az általános szabály szerint a tanulók telefonját a nap kezdetén összegyűjtik, és a tanítás végén adják vissza. Meghatározott esetekben, például indokolt oktatási vagy egészségügyi célból, kivételek engedélyezhetők.

A cél nem az, hogy a gyerekek ne tanuljanak meg digitális eszközöket használni. Sokkal inkább az, hogy a tanórákon ne a telefonok, az értesítések és a közösségi alkalmazások versengjenek a pedagógus figyelmet igénylő munkájával.

Hasonló irányú intézkedéseket más európai országokban is bevezettek. Hollandiában országos megállapodások korlátozzák a mobiltelefonok tanórai használatát, Franciaországban pedig már korábban szigorú szabályokat vezettek be az iskolai telefonhasználatra. Dániában és Norvégiában ugyancsak előtérbe került az analóg és digitális taneszközök közötti egyensúly kérdése.

Az egyes országok intézkedései eltérnek, ezért nem beszélhetünk egységes európai visszarendeződésről. A közös kérdés azonban mindenütt ugyanaz: miként lehet úgy kihasználni a technológia előnyeit, hogy közben ne sérüljenek a tanulás alapvető feltételei?

A kézírás nem múzeumi tárgy

A hagyományos oktatási módszerek újbóli felértékelődésében a kézírásnak is fontos szerep jut. A betűk formálása, a szavak leírása és a gondolatok papíron történő megfogalmazása olyan készségek gyakorlását teszi lehetővé, amelyek a billentyűzet használatával nem teljesen azonos módon fejlődnek.

A norvég oktatáspolitikai vitákban is megjelent az igény, hogy a gyerekek többet olvassanak nyomtatott szövegeket, és megfelelő időt kapjanak az írás gyakorlására. A szakértői megközelítés azonban nem a digitális írás elhagyását szorgalmazza, hanem mindkét módszer tudatos elsajátítását.

A kézírás segítheti a betűk felismerésének és az íráskészségnek a fejlődését, a billentyűzet pedig gyorsabb szövegalkotást és könnyebb javítást tesz lehetővé. Nem az egyik vagy a másik eszköz kizárólagossága a cél, hanem annak megtanulása, hogy mikor melyik szolgálja jobban a feladatot.

Ugyanez érvényes az olvasásra. A képernyő kiváló lehet gyors információkeresésre, szemléltetésre vagy interaktív tanulásra, a nyomtatott könyv viszont sok esetben alkalmasabb lehet a hosszabb szövegek nyugodt, összefüggő feldolgozására.

Nem vissza a múltba, hanem előre

A svéd oktatáspolitikai fordulat könnyen értelmezhető a digitális technológiába vetett korábbi bizalom kudarcaként. A valóság azonban ennél árnyaltabb. A kormány nem mond le a digitális oktatásról, hanem nagyobb hangsúlyt kíván helyezni arra, hogy az eszközök használata valódi pedagógiai célt szolgáljon.

Ez a különbség Magyarország számára is fontos tanulságot hordoz. A korszerű oktatás nem attól lesz korszerű, hogy minden tanuló előtt képernyő van, hanem attól, hogy az iskola megfelelően választja meg a tanulást segítő módszereket. Ehhez jó tankönyvek, felkészült pedagógusok, rendszeres olvasás, az írás gyakorlása és a digitális készségek fejlesztése egyaránt szükséges.

A technológia önmagában nem ellensége az oktatásnak, de nem is csodaszer. A nyomtatott könyv és a digitális tananyag nem feltétlenül egymás riválisa: megfelelő használat mellett kiegészíthetik egymást.

Svédország példája végső soron arra figyelmeztet, hogy az oktatásban nem szabad összekeverni az újdonságot a haladással. A gyerekeknek a digitális világban is meg kell tanulniuk figyelni, olvasni, írni, gondolkodni és összefüggéseket felismerni. Ehhez néha képernyőre, máskor könyvre, tollra és zavartalan munkára van szükségük. Meg kell találni a megfelelő arányokat: a valóban modern iskola nem az, amelyik mindenáron digitalizál, hanem az, amelyik tudja, mikor érdemes bekapcsolni a képernyőt – és mikor jobb félretenni.

A Svédország visszaadja a gyerekeknek a tankönyveket bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

NÖVEKEDÉS

A nyári aszály visszahúzta a GDP-t: 1,5 százalék a harmadik negyedév

A Központi Statisztikai Hivatal október 30-i első becslése szerint a magyar gazdaság teljesítménye 2026 harmadik negyedévében 1,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A növekedés elmaradt a kormány éves, 2 százalékra mérsékelt céljához szükséges ütemtől.

A KSH és a gazdasági beszámolók a nyári szárazság mezőgazdasági hatását emelték ki. Ez első becslés: a részletes ágazati adatok és a későbbi revíziók módosíthatják a képet, de az irány egyértelműen gyenge és egyenetlen bővülést jelez.

Miért fontos? A lassú növekedés szűkíti az adócsökkentés és a hiánycsökkentés egyidejű mozgásterét. Az aszálykár pedig már nem egyszeri agrárügy: az öntözés, a biztosítás és a klímaalkalmazkodás makrogazdasági versenyképességi kérdés lett.

Források: KSH: október 30-i gyorstájékoztatók · Telex: 1,5 százalékkal nőtt a GDP a harmadik negyedévben · 24.hu: a KSH első becslése a harmadik negyedévről

ADÓPOLITIKA

Kilencszázalékos minimálbér-adó és új, sávos reklámadó a benyújtott csomagban

A kormány október 28-án benyújtotta a 2027-es adótörvényeket. A javaslat a minimálbéren dolgozók személyi jövedelemadóját adójóváírással ténylegesen 9 százalékra vinné le; a kormány becslése szerint az enyhítés 2,5 millió embert és évi 250 milliárd forintot érintene. A családi pótlék megduplázása és a 120 ezer forintos nyugdíjminimum is a csomag része.

A 9 százalékos társasági adó a legtöbb cégnél maradna, az évi legalább 500 millió eurós árbevételű vállalatoknál 15 százalék lenne. A reklámadó 500 millió forintig nulla, afölött 2,5–7,5 százalékos sávokban térne vissza. A törvényjavaslat még parlamenti vita előtt áll; a kormányzati hatásbecslések nem elfogadott költségvetési tények.

Miért fontos? A csomag láthatóan az alacsonyabb keresetű háztartások felé csoportosítana át jövedelmet, miközben a nagyvállalati és médiapiaci terheket emeli. A tartós eredményt a finanszírozás, az adóelkerülési reakciók és az uniós versenyjogi megfelelés dönti el.

Források: Kormány: benyújtották a 2027-es adótörvényeket · Portfolio: a 2027-es adócsomag fő változásai

LAKÁSPOLITIKA

A Wekerle-program hitelt, bérlakást, kollégiumot és felújítást kapcsolna össze

Október 27-én a kormány meghirdette a Wekerle-programot. A terv 2027-ben 30 milliárd forint uniós forrást irányítana megfizethető bérlakásokra és kollégiumokra; több év alatt 550 millió eurós EU-kerettel, banki és piaci társfinanszírozással számol. A meghirdetett cél tízezer új kollégiumi hely és 2030-ig több mint 120 ezer energiahatékony lakásfelújítás.

A Wekerle+ hitel október 28-tól váltja az Otthon Start konstrukciót: első lakásukra készülő 18–45 évesek legfeljebb 50 millió forintot igényelhetnek, a hitel legfeljebb a vételár felét fedezheti. A részletszabályok, a kivitelezési kapacitás és a pályázati ütem dönti el, mennyi valósul meg a bejelentett keretből.

Miért fontos? A program erénye, hogy a kereslet ösztönzése mellé kínálatot, bérlakást és energia-megtakarítást is rendel. A támogatott hitel ugyanakkor továbbra is emelheti az árakat, ha az új lakás, a kollégium és a felújítás nem készül el elég gyorsan.

Források: Kormány: elindul az átfogó Wekerle-program · Wekerle-program: hivatalos tájékoztató oldal · Daily News Hungary: olcsóbb hitel és felújítási keret

EURÓ ÉS KÖLTSÉGVETÉS

A kormány 2030-ra teljesítené az euró feltételeit

A pénzügyminiszter október 29-én kiadott 2027–2030-as programja 2030-ra 3 százalék fölötti növekedést, 3 százalék alatti hiányt és 2027-től csökkenő adósságrátát tűz ki. A dokumentum szerint Magyarország legkésőbb 2030-ra teljesítené az euróbevezetés valamennyi kritériumát.

A terv azt is közli, hogy 2027-ben az állami kiadások 1465 milliárd forinttal csökkennek a korábbi pályához képest, a 2026-os 700 milliárdos megtakarításon felül. Ezek kormányzati célok, nem teljesített eredmények; a részletes intézkedések és a közszolgáltatásokra gyakorolt hatás még nem látható teljesen.

Miért fontos? Az euróérettséget nem egy dátum, hanem tartós inflációs, hiány-, adósság- és árfolyam-fegyelem teremti meg. A program hitelességének próbája az lesz, hogy a kiadáscsökkentés tételes, ellenőrizhető és növekedésbarát-e.

Források: Pénzügyminisztérium: 2027–2030-as gazdasági és költségvetési program · Bruegel: öt próba a fenntartható magyar euróstratégiához

LÉLEGEZTETŐGÉP-BESZERZÉSEK

Tizenegy gyanúsított, két letartóztatás – a bűnösség még nem bizonyított

Az ügyészség szerint a megalapozott gyanú az, hogy két férfi 2020-ban bűnszervezetet hozott létre, és a lélegeztetőgépek, illetve maszkok állami eladásán elért több milliárd forintos haszon adóját fiktív számlákkal, strómancés céghálóval kerülték el. Költségvetési csalás és pénzmosás miatt tizenegy embert gyanúsítottak meg, egymilliárd forintnál több vagyont biztosítottak.

Az egyik feltételezett irányítót Ausztriában fogták el, a másikat Indonéziában. A győri bíróság október 29-én két gyanúsított letartóztatásáról döntött. A kényszerintézkedés nem ítélet: a hatósági állításokat bíróságnak kell bizonyítékok alapján elbírálnia, minden érintettet megillet az ártatlanság vélelme.

Miért fontos? Az ügy a járványkori rendkívüli beszerzések egyik legfontosabb elszámoltatási próbája. A közérdek egyszerre kívánja a szerződési lánc feltárását, a vagyon visszaszerzését és a politikai nyomástól mentes, tisztességes eljárást.

Források: Ügyészség: a gyanú szerint a lélegeztetőgépüzlet hasznával csaltak · NAV: nyomozás a lélegeztetőgép-beszerzések ügyében · Telex: letartóztatásba került két gyanúsított · Reuters: rajtaütések a járványkori beszerzések miatt

A HÉT A NAGYVILÁGBAN

A jegybankok kivárnak, a politika azonban gyorsít. A Fed és az EKB sem változtatott a kamaton, miközben az európai jegybank utódlási versenye megnyílt. Az amerikai gazdaság erős számmal fordul a félidős választásra. Szerbiában a diákmozgalom választási győzelme regionális fordulatot ígér, Ukrajnában pedig egy szűk humanitárius tűzszünet jelzi, hogy részmegállapodás lehetséges, de béke még nincs. London költségvetése a háztartásokat védi, de kisebb fiskális tartalékkal.

JEGYBANKOK

A Fed és az EKB sem lépett; Lagarde februárban távozik

A Federal Reserve október 28-án 3,75–4,00 százalékon hagyta az irányadó kamatsávot. Közleménye erős gazdasági aktivitást, ellenálló belső keresletet és továbbra is magas inflációt rögzített; két döntéshozó negyedszázalékpontos emelést támogatott. Az EKB október 29-én 2,5 százalékon tartotta a kulcskamatot, miközben a decemberi emelés lehetőségét sem zárta ki.

Christine Lagarde bejelentette, hogy 2027. február 7-én, mandátuma lejárta előtt távozik az EKB elnöki posztjáról. A kamatdöntés és az utódlás két külön ügy: az első adatfüggő monetáris kivárás, a második intézményi és politikai választás az euróövezet tagállamai között.

Miért fontos? A két nagy jegybank az inflációs kockázatot fontosabbnak ítéli a gyors lazításnál. Az EKB elnökváltása közben a piacoknak egyszerre kell beárazniuk a következő kamatlépést és azt, milyen monetáris filozófia vezeti majd az euróövezetet.

Források: Federal Reserve: az október 28-i FOMC-közlemény · Reuters: a Fed nem változtatott a kamaton · Reuters: az EKB kivárt, de decemberre emelést is jelzett · Le Monde: Christine Lagarde februárban távozik az EKB éléről

EGYESÜLT ÁLLAMOK

3,4 százalékos GDP-növekedéssel érkezik a félidős választás

Az amerikai gazdaság a BEA október 29-i első becslése szerint a harmadik negyedévben évesített 3,4 százalékos ütemben nőtt, gyorsabban a várt 3,2 százaléknál. A fogyasztás és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházás volt a fő hajtóerő; a címszám erős, de az MI-beruházás koncentráltsága és az emelkedett infláció kockázat maradt.

November 3-án félidős kongresszusi választást tartanak. Az országos felmérésekben mutatkozó demokrata előny nem fordítható automatikusan mandátumokra: a választókerületek határai, a részvétel és az egyes államok versenyei döntenek. A GDP-adat gazdasági tény; politikai hatása nem mechanikus.

Miért fontos? A választás eldöntheti, ki ellenőrzi a Kongresszust, és ezzel az adó-, kül- és háborús politikát, valamint az elnököt. Az erős GDP és a megélhetési elégedetlenség együtt azt mutatja, miért nem elég egyetlen makrogazdasági mutató a választói hangulat megértéséhez.

Források: BEA: aktuális nemzeti számla-közlemények · Reuters: fogyasztás és MI-beruházás húzta az amerikai GDP-t · Reuters: a demokrata előny önmagában nem jelent földcsuszamlást

SZERBIA

Vučić elismerte a diáklista választási győzelmét

Aleksandar Vučić október 25-én elismerte a diákmozgalom által támogatott lista győzelmét. Az előzetes becslések szerint a Student List 135–140 helyet szerezhet a 250 fős parlamentben, míg a Szerb Haladó Párt mintegy 105 mandátumra számíthat. A részvételt 70 százalék körülire becsülték; a végleges mandátumelosztás a hivatalos eredménytől függ.

A mozgalom a 2024-es újvidéki pályaudvari előtető összeomlása után erősödött meg; a tragédia 16 ember halálát okozta, a tiltakozók korrupciót és intézményi felelőtlenséget emlegettek. Megfigyelők szabálytalanságokról és szavazatvásárlási vádakról számoltak be; ezek vizsgálatot igénylő állítások, nem jogerősen bizonyított tények.

Miért fontos? A váltás átrendezheti Szerbia EU-csatlakozási pályáját, Oroszországhoz és Kínához fűződő kapcsolatait, valamint a magyar–szerb gazdasági projekteket. A diákmozgalom győzelménél nehezebb feladat kormányt, parlamenti többséget és ellenőrizhető reformprogramot építeni.

Források: AP/PBS: Vučić elismerte a diákmozgalom győzelmét · Reuters: történelmi győzelem a szerb diáklistának

UKRAJNA

Helyi humanitárius tűzszünet Oleskiben – nem országos fegyvernyugvás

Október 27-én helyi tűzszünet lépett életbe az orosz megszállás alatt álló oleski térségben, hogy segélyt juttassanak be és civileket menekítsenek ki. Melania Trump amerikai first lady közvetítő szerepet vállalt; az orosz fél Herszon és Oleski körzetében leállította a csapásokat a megállapodás idejére.

A megállapodás területileg és céljában korlátozott: más frontszakaszokon folytatódtak a harcok és a légicsapások. A részletekről a felek és közvetítők eltérő hangsúllyal számoltak be; független ellenőrzésre és biztonságos segélyhozzáférésre van szükség.

Miért fontos? A helyi egyezség bizonyítja, hogy körülhatárolt humanitárius célban lehetséges megállapodni. Békeáttörésnek csak akkor nevezhető, ha tartós, ellenőrizhető és területileg bővül – addig inkább fontos mentőfolyosó, mint politikai fordulat.

Források: Reuters: kibővítették a herszoni helyi tűzszünetet · DW: segélyezési tűzszünet kezdődött Oleskiben · Al Jazeera: leálltak a csapások Herszonban a helyi megállapodás idejére

NAGY-BRITANNIA

Energiatámogatás bankadóból, kisebb fiskális tartalékkal

John Healey pénzügyminiszter október 28-i költségvetése 2027-ben 100 fontos háztartási energiatámogatást adna legfeljebb 20 millió angliai, A–D adósávba tartozó otthonnak, a többi országrész számára hasonló keretet biztosítva. Az áram áfájának ideiglenes csökkentését 2027. július 1-jéig meghosszabbítják; a kormány szerint ez áprilisban mintegy 50 fonttal mérsékli az éves árplafont.

A csomagot részben a banki társasági pótadó 3-ról 6 százalékra emelése finanszírozza 15 hónapra. A kormány 2029–30-ra 15 milliárd fontos fiskális tartalékkal teljesítené szabályát, 9 milliárddal kisebb pufferrel, mint márciusban; a csökkenést elsősorban a magasabb adósságszolgálati költségekkel indokolta.

Miért fontos? A költségvetés gyors megélhetési segítséget ad, de a kisebb tartalék sebezhetőbbé teszi Londont egy új kamat-, energia- vagy biztonsági sokkal szemben. A bankadó politikailag célzott finanszírozás, gazdasági árát a hitelezési reakció mutatja majd meg.

Források: Brit kormány: a 2026-os költségvetés fő intézkedései · HM Treasury: Budget 2026 dokumentum · Reuters: kisebb tartalékkal teljesülnek a brit fiskális szabályok

A jövő hét három kérdése

1. Megmutatja-e a 2027-es adócsomag parlamenti vitája, hogyan finanszírozható egyszerre a jövedelemadó-csökkentés, a családi pótlék és a nyugdíjminimum emelése?
2. Átalakítja-e az amerikai félidős választás a Kongresszus erőviszonyait, és ezzel az elnöki gazdaság- és háborús politika ellenőrzését?
3. A szerb diáklista győzelméből stabil reformkormány lesz-e, miközben az oleski humanitárius tűzszünet tartós és ellenőrizhető marad?

Szerkesztői megjegyzés

A hét fontos politikai-gazdasági eseményeiből válogattunk. A szöveg a 2026. október 30-án 16.45-ig nyilvánosan elérhető információk alapján készült. A folyamatban lévő büntető-, bírósági, diplomáciai és intézményi ügyeknél külön kezeli a bizonyított tényeket, a hatósági vagy politikai állításokat, a sajtóértesüléseket és a szerkesztői értelmezést. Az összeállítás az AI segítségével készült.

A A HÉT HÍREI bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A hét legnagyobb gazdaságpolitikai híre az uniós jogállamisági eljárás lezárása és 4,2 milliárd euró felszabadítása volt, de a költségvetés módosítása és a Fitch figyelmeztetése megmutatta, hogy ez nem helyettesíti a tartós egyensúlyt. Közben a kormány részletesebbé tette az új kata tervét, az Országgyűlés korrigálta az egészségügyi kamarai szabályokat, az új elszámoltatási intézmény pedig teljes vezetéssel kezdheti meg működését.

UNIÓS FORRÁSOK

Lezárult a feltételességi eljárás, 4,2 milliárd euró szabadul fel

Az Európai Unió Tanácsa október 13-án elfogadta az Európai Bizottság javaslatát, és megszüntette a Magyarországgal szembeni jogállamisági feltételességi intézkedéseket. A 2022-ben felfüggesztett 6,3 milliárd euróból 4,2 milliárd ismét hozzáférhető; az Erasmus+ és a Horizont Európa programokban a magyar részvétel újraindításához még a szükséges megállapodásokat is meg kell kötni.

A Bizottság a döntést több mint száz jogszabály-módosítással, az Integritás Hatóság hatásköreinek erősítésével, az összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozati szabályok átírásával, az Európai Ügyészséghez való csatlakozással és a közérdekű vagyonkezelő alapítványi rendszer kivezetésével indokolta. A döntés nem jelenti automatikusan minden korábban visszatartott uniós összeg felszabadítását.

Források: Kormány: lezárult a jogállamisági feltételességi eljárás · Európai Bizottság: javaslat a magyar intézkedések feloldására · Euronews: az EU feloldotta a magyar forráskorlátozások egy részét

KÖLTSÉGVETÉS

A hiánycélt 7,5 százalékra emelnék, a Fitch szerint ez a fő kockázat

Az Országgyűlés előtt lévő módosítás 3,7-ről 7,5 százalékra emelné a 2026-os eredményszemléletű hiánycélt. A javaslat indoklása szerint a választások után átvett költségvetési pálya intézkedések nélkül 8 százalék fölötti hiányt eredményezett volna; a zárószavazást október 19-re tervezik. A Költségvetési Tanács a módosítást véleményezte, de a többéves kiigazítás részletei maradnak a döntő kérdések.

A Fitch Ratings a magyar államadósságot továbbra is BBB, negatív kilátású kategóriában tartja. A hitelminősítő 2026-ra 7,3, 2027-re 5,8 százalékos hiányt vár, és arra számít, hogy az adósságráta 2028-ra 78,1 százalékra nőhet. A Fitch előrejelzése nem tény, hanem kockázati becslés; a tényleges pályát a növekedés, a kamatok és a kormány intézkedései alakítják.

Források: Országgyűlés: a 2026-os költségvetés módosításának javaslata · Költségvetési Tanács: a 2026-os költségvetés módosításának véleményezése · Budapest Business Journal: a Fitch költségvetési és adósságkockázatokról

KISVÁLLALKOZÁSOK

Az új kata szélesebb körnek nyílna meg, de több féket is kapna

A kormány október 15-én ismertette a társadalmi egyeztetés után kialakított kata-tervet. Január 1-jétől mellékállásúak, nappali tagozatos hallgatók és nyugdíjasok is választhatnák, és a kisadózók cégeknek is számlázhatnának. Az éves bevételi határ 22 millió forint lenne; a főállású havi tétel 100 ezer, a mellékállású 50 ezer forint.

Magánszemélynek kiállított számlánál 2027-ben 75 ezer, 2028-tól 100 ezer forintos havi jóváírás csökkentené a tételt. A céges bevétel után 15 százalékos teher járna, amelybe a kata beszámítható; 22 millió forint fölött 40 százalékos különadó maradna. A kormány százezer fölötti kedvezményezetti körrel számol, de a szabályokat még törvénybe kell foglalni.

Források: Kormány: több mint százezer kisadózónak kedvezhet az új kata · G7: az új kata foglalkoztatási és adózási kockázatai · MKIK: kamarai álláspont a kata átalakításáról

EGÉSZSÉGÜGYI ÖNKORMÁNYZAT

Módosítva állították vissza a kötelező kamarai tagságot

Az Országgyűlés október 13-án ismét elfogadta az egészségügyi kamarai törvényt, miután Baka András köztársasági elnök szeptember 30-án megfontolásra visszaküldte. A törvény helyreállítja a kötelező tagságot az orvosok, fogorvosok és más egészségügyi szakemberek számára, és szakmai önigazgatási jogokat ad vissza a kamaráknak.

A parlament az államfő több technikai és jogbiztonsági kifogását beépítette a végleges szövegbe. A Magyar Orvosi Kamara támogatta az önrendelkezés visszaállítását, de a gyakorlatban még el kell választani a szakmai-etikai felügyeletet az állami munkáltatói és finanszírozói jogköröktől.

Források: Telex: módosítva fogadták el az egészségügyi kamarai törvényt · 24.hu: az államfő kifogásai után újratárgyalták a kamarai törvényt · Magyar Orvosi Kamara: közlemény a kamarai törvényről

ELSZÁMOLTATHATÓSÁG

Teljes lett az NVVH vezetése, közben feljelentés született egy 2021-es szerződés miatt

Az Országgyűlés október 13-án titkos szavazással megválasztotta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonfelügyeleti Hatóság három elnökhelyettesét, így az új intézmény teljes vezetéssel kezdheti meg működését. A szervezetnek a jogsértően szerzett közvagyon feltárása, biztosítása és visszaszerzése a feladata; tényleges függetlenségét és eredményességét csak a későbbi ügyek mutatják meg.

A Miniszterelnökség október 14-én feljelentést tett egy 2021-ben, közbeszerzés nélkül kötött, mintegy 2,97 milliárd forint kifizetésével járó tanácsadói szerződés miatt. A tárca szerint a feltárt iratok hűtlen kezelés, költségvetési csalás és hivatali visszaélés gyanúját vetik fel. Ezek kormányzati állítások és nyomozást megalapozó gyanúk, nem bizonyított tények; büntetőjogi felelősségről csak hatósági eljárás és jogerős ítélet dönthet.

Források: Telex: megválasztották az NVVH három elnökhelyettesét · Miniszterelnökség: feljelentés a 2021-es tanácsadói szerződés ügyében · 24.hu: feljelentés a titkosított, milliárdos tanácsadói szerződés miatt

Nagyvilág

A világgazdaság 3 százalék körüli növekedéssel ellenállónak látszik, de az amerikai infláció gyorsulása és a közel-keleti háború terjedése újra megmutatta az energiaárak politikai erejét. Washington orosz dízel előtt nyitott egy szűk csatornát, miközben az EU az ukrajnai szankciós vonalat tartotta. Brüsszel és Peking közben menedzselt kereskedelmi megállapodással próbálja elkerülni az autóipari vámháborút.

VILÁGGAZDASÁG

Az IMF 3,1 százalékos idei növekedést vár, de szűkülnek a tartalékok

Az IMF október 13-i előrejelzése szerint a világgazdaság 2026-ban 3,1, 2027-ben 3,4 százalékkal bővülhet. A globális inflációt az alapforgatókönyv 4,7, majd 4,1 százalékra teszi. Ezek előrejelzések, nem biztos eredmények; a háborúk, a kereskedelmi korlátozások, az adósság és a technológiai beruházási hullám jelentős lefelé mutató kockázatot hordoznak.

Az alaphelyzet kettészakítja a nyerteseket és veszteseket. Az energiaimportőr, a mesterségesintelligencia-beruházási láncból kimaradó országok rosszabb helyzetben vannak, miközben sok kormány költségvetési és monetáris mozgástere szűk. A növekedés tehát nem omlott össze, de egy újabb energiapiaci vagy pénzügyi sokk kezelésére kevesebb tartalék maradt.

Források: IMF: World Economic Outlook, 2026. október · The Guardian: az IMF új világgazdasági előrejelzése

EGYESÜLT ÁLLAMOK

Az infláció 3,7 százalékra gyorsult, főként az energia miatt

Az amerikai fogyasztói árindex szeptemberben 0,6 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz, és 3,7 százalékkal az egy évvel korábbihoz képest; augusztusban az éves ütem 3,4 százalék volt. A maginfláció 2,6 százalék maradt, miközben az energiaár-index éves növekedése 20,4 százalékra ugrott, a havi drágulásban a benzin játszotta a legnagyobb szerepet.

A Federal Reserve szeptemberben 3,75–4,00 százalékos sávba emelte az irányadó kamatot. Az új adat egyszerre erősíti a szigorúbb politika indokát és mutatja meg, hogy a kínálati eredetű olajsokkot a kamat csak nagy gazdasági áron fékezi. A november 3-i félidős választás előtt a megélhetési költség ismét központi politikai kérdés lett.

Források: Amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal: szeptemberi fogyasztói árak · AP: az amerikai infláció szeptemberben 3,7 százalékra gyorsult · Federal Reserve: a szeptemberi kamatdöntés

UKRAJNA ÉS SZANKCIÓK

Washington orosz dízelre adott engedélyt, az EU kitart a szankciók mellett

Az amerikai pénzügyminisztérium október 9-én általános engedélyt adott meghatározott, orosz eredetű dízelhez kapcsolódó tranzakciókra. A Fehér Ház az ellátási és árnyomás enyhítését várja, bírálói viszont attól tartanak, hogy a kivétel bevételt ad Moszkvának és gyengíti a szankciók egységét. Az engedély jogi ténye világos; piaci és háborús hatásáról egyelőre csak becslések vannak.

Az október 15–16-i Európai Tanács közben megerősítette Ukrajna támogatását, nem ajánlott fel szankcióenyhítést, és új tárgyalási fejezetek megnyitását támogatta. Az uniós vezetők a magas energiaárak rövid távú enyhítéséről és a versenyképességről is tárgyaltak, de a gyors, közös megoldást a tagállami érdekellentétek nehezítik.

Források: Amerikai pénzügyminisztérium: engedély az orosz dízeltranzakciókra · AP: vita az amerikai–orosz dízelmegállapodásról · Európai Tanács: az október 15–16-i ülés következtetései · Európai Tanács: António Costa nyilatkozata Ukrajnáról

KÖZEL KELET

A húszi támadások Szaúd Arábiára és a polgári közlekedésre is kiterjedtek

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa október 15-én elítélte a húszi támadások eszkalációját. A testület közleménye szerint az október 10–11-i, a szaúd-arábiai King Khalid repülőteret érő csapásokban 13 ember meghalt és több mint 300 megsebesült. A húszik jemeni és regionális célpontok, köztük polgári repülési és energetikai infrastruktúra ellen is újabb rakétákat indítottak.

A háborús jelentések részletei és az elkövetői állítások nem minden esetben ellenőrizhetők függetlenül, de a regionális kiterjedés ténye több hivatalos és sajtóforrásból megerősített. Az incidensek a Vörös-tenger, az Ádeni-öböl és az öböl menti légtér biztosításának költségét is növelik.

Források: ENSZ Biztonsági Tanács: közlemény a húszi támadások eszkalációjáról · AP: a közel-keleti háború új regionális frontjai · The Guardian: húszi rakétatámadások Áden térségében

EU ÉS KÍNA

Évi 350 ezer darabnál húznák meg a kínai hibridautó-import határát

Az EU és Kína közös megértése szerint 2026 decemberétől négy évre évi 350 ezer darab körül korlátoznák az Európába irányuló kínai hibrid- és plug-inhibridautó-exportot, a keret évente 6 százalékkal nőhetne. A Kínában gyártott tisztán elektromos autókra továbbra is külön uniós vámok vonatkoznak; a kínai tulajdonú, de Európában gyártó üzemek termékei nem esnének a kvótába.

A megállapodás részleteinek végrehajtását még ki kell dolgozni. Kína szeptemberi személyautó-exportja éves alapon 64 százalékkal, mintegy 919 ezer darabra nőtt, miközben a hazai értékesítés csökkent. Az exportnyomás tehát tartós, és az európai gyártásra való átállás stratégiai értéke tovább nő.

Források: Európai Bizottság: közös nyilatkozat a kínai hibridautó-exportról · AP: évi 350 ezer darabos korlát a kínai hibrid autókra · The Guardian: az EU–Kína autóipari megállapodás részletei

A jövő hét három kérdése

1. Elfogadja-e az Országgyűlés október 19-én a 7,5 százalékos hiánycélt, és bemutat-e a kormány hiteles, többéves adósságcsökkentési pályát?

2. A közel-keleti támadások tovább drágítják-e az energiát és a szállítást, vagy sikerül biztosítani a fő tengeri és légi útvonalakat?

3. Washington kiszélesíti-e az orosz energiahordozókra adott kivételeket, vagy a kongresszusi és európai nyomás visszaszorítja a dízelmegállapodást?

Szerkesztői megjegyzés

A HÉT az elmőlt 168 óra fontos politikai-gazdasági eseményeiből válogat. A szöveg a 2026. október 16-án 16.45-ig nyilvánosan elérhető információk alapján készült. A folyamatban lévő büntető-, bírósági, diplomáciai és intézményi ügyeknél külön kezeli a bizonyított tényeket, a hatósági vagy politikai állításokat, a sajtó értesüléseit és a szerkesztői értelmezést.

Az összeállítás az AI segítségével készült.

A A HÉT bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

https://www.facebook.com/plugins/video.php?height=476&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Freel%2F1481858035001725%2F&show_text=false&width=267&t=0

Az uniós csúcs migrációs vitájával kapcsolatban a kormányfő kiemelte: mára mindenki látja, hogy a korábbi elhibázott, megengedő politika nem folytatható, mert a tömeges migráció súlyos társadalmi, gazdasági és biztonsági kockázatot jelent Európa-szerte. Közölte: Magyarország képviseletében a legszigorúbb fellépést sürgető tagállamok, a visegrádi négyek, valamint Olaszország, Dánia és Belgium álláspontját támogatta.

Elmondása szerint a vitában teljességgel elfogadhatatlannak nevezte, hogy Magyarországnak napi egymillió euró büntetést kell fizetnie azért, mert védi a saját és Európa külső határait. Arról tájékoztatott, hogy mind a tagállamoktól, mind az Európai Bizottság vezetőjétől ígéretet kapott a vonatkozó uniós bírósági ügy rendezésére.

Szavai szerint az uniós csúcsértekezlet „legkeményebb és leghosszabb vitáját” az Európai Unió versenyképességét veszélyeztető energiapolitika váltotta ki. Egyre többen érzik, hogy a jelenlegi szabályozás a jövőben vállalhatatlan terheket róna nem csak az európai iparra és a vállalkozásokra, hanem a lakosságra is.

„Ez számunkra, a visegrádi négyek és sok más tagország számára nem elfogadható. Órákig tartó kemény vitában, széleskörű koalíció részeként, a V4 tagállamokkal, Olaszországgal és Görögországgal közösen sikerült elérnünk, hogy az Európai Unió újraértékelje az elfogadott szabályozás társadalmi és gazdasági hatásait” – mondta Magyar Péter, majd hozzátette: ez egy rendkívül fontos áttörés a magas energiaárak elleni küzdelemben.

Emlékeztetett: a csúcstalálkozó pénteki napján négyszemközt tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és ennek során – mint kiemelte – üdvözölte a Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak erősítéséről létrejött politikai megállapodást. Az ukrán elnöknek megerősítette:

A kölcsönös bizalom helyreállításának első lépéseként Magyarország nagyra értékeli, hogy a megállapodás alapján Ukrajna parlamentje elfogadta a kisebbségi oktatási törvényt, valamint azt, hogy az ukrán fél azonnal megkezdte ennek végrehajtását.

„Megköszöntem az ukrán parlament szeptemberi határozatát, amelyben elismerték, hogy 1944 és 1946 között a kényszermunkára hurcolással és a tömeges deportálással bűncselekményeket követtek el a kárpátaljai magyarok ellen„. Az ukrán elnökkel megállapodott abban, hogy miniszteri szinten folytatják a két ország közötti egyeztetéseket, és kiemelt figyelmet fordítanak a kisebbségek helyzetének további javítására – mondta.

„Egyetértettünk abban, hogy mindkét ország érdeke a politikai és gazdasági kapcsolatok új alapokra helyezése” – jelentette ki, majd hozzátette: teljes szolidaritásáról biztosította az ukrán elnököt a hazája ellen közel öt éve tartó, „embertelen orosz agresszió miatt”.Magyarország kész minden lehetséges diplomáciai eszközzel segítséget nyújtani egy mielőbbi tűzszünet és egy tartós béke megteremtéséhez – emelte ki.

Beszámolt arról is, hogy az európai csúcs alkalmával tárgyalt az Európai Néppárt (EPP), valamint a „szigorúbb uniós bevándorlási szabályokat szorgalmazó” tagállamok vezetőivel. Ezek során egyértelművé tette, hogy Magyarország csak abban az esetben fogadja el decemberben az unió új hétéves költségvetését, ha Magyarország minden neki járó fejlesztési forrást megkap, és semmivel sem csökken a közös agrárpolitikára és a kohéziós fejlesztésekre allokált uniós forrás.

„Fontos, érdemi uniós csúcson vagyunk túl, amelyen kiderült, hogy vétózás nélkül, valódi szövetségek építésével az eddigieknél sokkal jobban tudjuk képviselni a magyar emberek és a magyar vállalatok érdekét” – mondta Magyar Péter, majd arról tájékoztatott, hogy szombaton a Tisza-kormány miniszterei folytatják a 2027-es magyar költségvetés véglegesítését.

A EU-csúcs – nagy viták a költségvetésről és a migrációról bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A kormány ezen a héten egyszerre nyúlt hozzá a leggazdagabbak, a kisvállalkozók és a különleges adózású foglalkozások terheihez. A szeptemberi államháztartási adat jobb lett a tavalyinál, az ipar látványosan gyorsult, a kiskereskedelem viszont havi alapon megtorpant. Budapest pénzügyi mentőövet kapott szigorú feltételekkel, miközben a miniszterelnök saját kérésére felfüggesztett mentelmi joga után gyanúsítottként tett vallomást.

ADÓPOLITIKA

Vagyonadó, szélesebb kata és szűkebb sportolói kedvezmény jöhet

A kormány október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátotta adócsomagját. Az egymilliárd forint feletti vagyonrész után évi 1 százalék, a 100 milliárd feletti részre 1,5 százalék vagyonadót tervez; az adóalapba a külföldi és vagyonkezelésbe adott eszközök, ingatlanok, befektetések és társasági részesedések is beleszámítanának. A kormány 15–25 ezer érintettel és évi mintegy 200 milliárd forint bevétellel számol, de a törvény még nem végleges.

A katát 2027-től ismét választhatnák mellékállásúak, nyugdíjasok és egyetemisták, és cégeknek is számlázhatnának. A főállású havi tétel 100 ezer, a mellékállású 50 ezer forint lenne, a bevételi határ 22 millióra nőne. Az ekhónál a sportolók 500 milliós felső határa visszaállna az általános 60 millióra. A szakértői vita fő kérdése a cégrészesedések valós értékelése, az adóelkerülés és a bújtatott foglalkoztatás kockázata.

Miért fontos? Az adócsomag egyszerre szociálpolitikai és növekedési kísérlet. A sikerét nem a meghirdetett kulcsok, hanem a végrehajthatóság, a jogbiztonság és az dönti el, hogy a tőke menekülése, az átstrukturálás és a kata újbóli visszaélésszerű használata mennyit vesz el a remélt bevételből.

Források: Kormány: a vagyonadó, a kata és az ekho tervezett szabályai · Telex: a vagyonadó bevételi és végrehajtási kérdései · 24.hu: a Pénzügyminisztérium indoklása az adócsomagról

ÁLLAMHÁZTARTÁS

Jobb a szeptember, de az éves költségvetési teher továbbra is nagy

A központi alrendszer szeptemberi hiánya 92,8 milliárd forint volt, 210,4 milliárddal kisebb az egy évvel korábbinál. Az első kilenc hónap halmozott egyenlege azonban mínusz 5261,9 milliárd forint. Ebből 2186,9 milliárdot az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközhöz kapcsolódó, augusztusi előfinanszírozás okozott; nélküle a kilenchavi hiány 3075 milliárd, 253,7 milliárddal kedvezőbb a tavalyinál.

A havi javulásban egyszeri és időzítési hatások is voltak: a fejezeti kezelésű kiadások 61 százalékkal estek, a közüzemi támogatások 154 milliárddal maradtak el a tavaly szeptemberitől. Ugyanakkor a szeptemberi kamatkiadás 91,6 milliárddal nőtt, miközben kilenc hónap alatt 726 milliárddal csökkent. A Pénzügyminisztérium maga is hangsúlyozta, hogy egyetlen hónap nem alkalmas végső mérlegre.

Miért fontos? A kedvező havi adat fontos, de nem oldja fel a 2027-es költségvetés dilemmáját: új adó- és szociális ígéretek mellett tartós kiadási fegyelem kell. A hitelességhez a kormánynak világosan el kell választania az uniós előfinanszírozást a strukturális hiánytól, és meg kell mutatnia a többéves pályát.

Források: Pénzügyminisztérium: a szeptemberi költségvetési gyorstájékoztató · Telex: 92,8 milliárd forint volt a szeptemberi hiány · 24.hu: a kilenchavi költségvetési egyenleg háttere

KONJUNKTÚRA

Az ipar 8,7 százalékkal nőtt, a boltok forgalma havi alapon csökkent

A KSH első becslése szerint augusztusban az ipari termelés éves alapon 8,7, júliushoz képest 1,0 százalékkal bővült. A növekedést elsősorban a járműgyártás és az elektronikai-optikai ipar húzta; a feldolgozóipari alágak többségében ugyanakkor visszaesett a kibocsátás. Január és augusztus között az ipar összesen 3,4 százalékkal teljesített jobban a tavalyinál.

A kiskereskedelem volumene 2,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, de júliushoz képest 0,7 százalékkal csökkent. A nem élelmiszer-forgalom 5,0, az üzemanyag-értékesítés 3,1, az élelmiszer-kiskereskedelem csak 0,5 százalékkal nőtt. Közben az ipari termelői árak egy hónap alatt 2,9, éves alapon 4,8 százalékkal emelkedtek.

Miért fontos? A termelés gyorsulása biztató, de két ágazat koncentrált teljesítménye még nem széles alapú fellendülés. A havi kiskereskedelmi visszaesés és a termelői árak ugrása azt jelzi, hogy a fogyasztási lendület törékeny, az energia- és alapanyagdrágulás pedig hamarosan a fogyasztói árakba is átszivároghat.

Források: KSH: ipari termelés, 2026. augusztus, első becslés · KSH: kiskereskedelem, 2026. augusztus · KSH: ipari termelői árak, 2026. augusztus

BUDAPEST

Százhúszmilliárdos megállapodás zárja le a pénzügyi háborút

A kormány és a főváros megállapodása szerint Budapest egyszeri 120 milliárd forintos támogatást kap a szolidaritási hozzájárulás, a tartozások és más kötelezettségek rendezésére, cserébe eláll a kapcsolódó perektől. A hozzájárulás 2027-es szabályait enyhítik, a fővárosnak viszont legalább 20 milliárd forinttal kell csökkentenie működési kiadásait, és pénzügyminiszteri költségvetési felügyelő követi majd a gazdálkodását.

A csomag része a parkolási rendszer átalakítása: a bevételek fővárosi útalapba kerülnének, amit útfelújításra fordítanak. Ez több kerületben tiltakozást váltott ki; Józsefváros 1,5 milliárd forintos kieséstől tart. A kormány szerint a felügyelő nem veszi át az önkormányzat döntési jogát, de a pontos jogosítványok és az új bevételmegosztás részletei még kulcskérdések.

Miért fontos? A megállapodás megszünteti a közvetlen fizetésképtelenségi veszélyt, és példát adhat a kormány–önkormányzat együttműködésre. Ugyanakkor a pénzügyi kontroll, a kerületi autonómia és a parkolási bevételek elosztása új politikai konfliktusokat teremthet, ha a szabályok nem lesznek átláthatók.

Források: Kormány: a Budapesttel kötött pénzügyi megállapodás · Telex: 120 milliárd forint és új budapesti parkolási rendszer · 24.hu: költségvetési felügyelőt kap a főváros · Telex: kerületi vita a parkolási bevételekről

IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

Gyanúsítottként hallgatták ki Magyar Pétert az Ötkert-ügyben

A Központi Nyomozó Főügyészség október 7-én lopás vétségének gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki Magyar Péter miniszterelnököt. Az ügyészségi állítás szerint 2024. június 21-én egy budapesti szórakozóhelyen elvette egy őt videózó férfi telefonját, majd a Dunába dobta. A kihallgatásra azután kerülhetett sor, hogy az Országgyűlés 139 igen szavazattal felfüggesztette Magyar mentelmi jogát.

A miniszterelnök vallomást tett, tagadta a lopást, és nem emelt panaszt a gyanúsítás ellen. Védői szerint a cselekmény jogi minősítése vitatható; Magyar politikai provokációról és aránytalan nyomozati ráfordításról beszél. Az ügyészség közlése és Magyar védekezése egymással versengő állítások: bűnösségről csak jogerős bírósági ítélet dönthet.

Miért fontos? Az ügy egyszerre teszteli a miniszterelnök korábbi mentelmi ígéretét és az ügyészség pártatlanságát. A demokratikus mérce nem az, hogy indulhat-e eljárás a kormányfő ellen, hanem az, hogy az bizonyítékokra, arányosságra és politikai befolyástól mentes döntésekre épül-e.

Források: Telex: gyanúsítottként hallgatták ki Magyar Pétert · 24.hu: Magyar Péter beszámolója a kihallgatásról · Index: az Ötkert-ügyben hallgatták ki a miniszterelnököt

Péntek este a világban

A közel-keleti háború ezen a héten újra megmutatta, mennyire gyorsan változik katonai döntéssé az olajár és választási üzenetté a diplomácia. Ukrajnában az orosz légiháború a tél előtt az energiainfrastruktúrát támadja, Németország új pénzzel válaszol. A béke-Nobel és az ICC elleni amerikai szankciók ugyanazon a napon két ellentétes üzenetet küldtek a nemzetközi jogról, miközben az EU és Kína kereskedelmi fegyverszünetet keres, az IMF pedig az adósság és a mesterséges intelligencia kettős kockázatára figyelmeztet.

IRÁN ÉS AZ OLAJPIAC

Trump november 3-ig felfüggeszti az újabb amerikai csapásokat

Donald Trump október 8-án azt közölte, hogy az Egyesült Államok a november 3-i félidős választás előtt nem indít újabb katonai csapást Irán ellen. Az elnök produktív közvetett tárgyalásokról beszélt, de továbbra is nyitva hagyta a választás utáni eszkaláció lehetőségét. A júniusi ideiglenes tűzszünet heteken belül összeomlott, a Hormuzi-szoros forgalma pedig jóval a háború előtti szint alatt maradt.

Az amerikai haditengerészet tanker-kíséretei és az öböl menti kerülő vezetékek javították a szállítást, Irán viszont újabb hajókat támadott. A Brent pénteken 102,5 és 104 dollár között ingadozott, a tízéves amerikai kötvényhozam 5,26 százalék körül járt, 2002 óta nem látott szinten. A G7 energiabiztonsági fellépése enyhítheti a hiányt, de a katonai kockázatot nem szünteti meg.

Miért fontos? Trump ígérete rövid távú politikai és piaci tűzszünet, nem békemegállapodás. Az olajár továbbra is a Hormuzi-szoros biztonságától és az amerikai–iráni tárgyalásoktól függ; a tartósan száz dollár feletti Brent inflációt, magas kamatot és gyengébb növekedést exportál a világba.

Források: AP: Trump november 3-ig nem indít újabb csapást Irán ellen · AP: olajár és kötvényhozamok mozgatták a piacokat · G7: vezetői nyilatkozat az energiabiztonságról

UKRAJNA

Több mint ötven halott három nap alatt, Németország új csomagot ad

Az orosz drón-, rakéta- és siklóbomba-csapások három nap alatt több mint ötven ember halálát okozták Ukrajnában. Csütörtökön egy buszmegálló mellett becsapódó bomba harminc embert ölt meg, szerdán pedig huszonketten, köztük öt gyermek halt meg Prilukiban. Pénteken Zaporizzsjában, Ivano-Frankivszkban és a kijevi régióban is voltak halálos támadások. Az adatokat ukrán hatóságok közölték; a háborús körülmények között a részletek folyamatosan változhatnak.

Friedrich Merz kijevi látogatásán több mint 1,3 milliárd eurós német csomagot jelentett be: mintegy egymilliárdot hosszú hatótávolságú fegyverekre, drónokra és műholdas technológiára, 350 milliót energiaellátásra szánnak. A két ország tizenöt, összesen 8,5 milliárd eurós biztonsági és ipari megállapodást is kötött.

Miért fontos? A tél közeledtével az energiainfrastruktúra és a légvédelem lett a háború egyik döntő frontja. A német segítség csak akkor változtat a helyzeten, ha gyorsan érkezik és valóban csökkenti a ballisztikus rakéták, siklóbombák és sugárhajtású drónok pusztító fölényét.

Források: AP: több mint ötven halott három nap orosz csapásaiban · AP: Németország újabb 1,3 milliárd eurós ukrajnai csomagja · Német kormány: Friedrich Merz kijevi látogatása

NEMZETKÖZI JOG

Navi Pillay béke-Nobelje és az ICC elleni amerikai szankció ugyanazon a napon

A Norvég Nobel-bizottság október 9-én Navi Pillay dél-afrikai jogásznak ítélte a békedíjat a béke és a nemzetközi jog előmozdításáért. Pillay volt az ENSZ emberi jogi főbiztosa, a Ruandai Nemzetközi Törvényszék bírája és a Nemzetközi Büntetőbíróság tagja; pályája a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények személyes felelősségét erősítette.

Néhány órával később az Egyesült Államok új, széles körű szankciókat jelentett be az ICC ellen. Washington szerint a bíróságnak nincs joghatósága amerikai és izraeli állampolgárok fölött beleegyezésük nélkül; az ICC és jogvédők szerint a fellépés a független igazságszolgáltatást próbálja megbénítani. A két álláspont politikai és jogi vita, nem lezárt ténykérdés.

Miért fontos? A nap szimbolikája aligha lehetne erősebb: miközben a Nobel-bizottság a nemzetközi elszámoltathatóságot jutalmazta, az Egyesült Államok ugyanennek az intézményi rendszernek a működését korlátozta. A tét az, marad-e gyakorlati ereje az egyetemes jogelveknek nagyhatalmi ellenállás esetén.

Források: Nobel-bizottság: Navi Pillay kapta a 2026-os békedíjat · Amerikai külügyminisztérium: új szankciók a Nemzetközi Büntetőbíróság ellen · The Guardian: a Nobel-díj és az ICC elleni amerikai fellépés

EU ÉS KÍNA

Kereskedelmi megértés a hibrid autókról, a nagy egyensúlytalanság maradt

Az Európai Unió és Kína október 8–9-i tárgyalásán megértésre jutott a hibrid autók kereskedelméről, és folytatja az egyeztetést egyes vámok csökkentéséről. A nyilvános közlések kevés részletet tartalmaznak; a következő videós találkozót januárra, a személyes fordulót márciusra tervezik. Az unió kézzelfogható kínai piacnyitást és kiegyensúlyozottabb kapcsolatot vár.

A kínai árutöbblet az EU-val szemben tavaly 360 milliárd euró volt, 2026 áprilisa és júliusa között az uniós hiány 103,34 milliárd euróra nőtt. Brüsszel korlátozta a kínai elektromos autók és akkumulátorok behozatalát, Peking pedig európai vegyipari termékek ellen indított vizsgálatot, és a fejlett chipgyártó berendezések exportkorlátozásának feloldását sürgeti.

Miért fontos? A megállapodás megakadályozhatja a gyors vámháborút, de nem oldja meg az európai autóipar versenyképességi gondját. A tartós rendezéshez kínai piacnyitás, kiszámítható támogatási szabályok és európai technológiai beruházás kell, nem pusztán új importkvóta vagy tarifa.

Források: AP: az EU és Kína megértésre jutott a hibrid autókról · Európai Bizottság: EU–Kína kereskedelmi és beruházási konzultáció · Európai Bizottság JRC: kínai autók az uniós piacon

VILÁGGAZDASÁG

Az IMF szerint az adósság és az MI-boom együtt növeli a pénzügyi kockázatot

Kristalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója az október 12–18-i bangkoki éves közgyűlés előtt gyorsabb adósságcsökkentést, az egyenlőtlenségek mérséklését és a mesterséges intelligencia szigorúbb szabályozását sürgette. A magas kamatok miatt a szegény országoknak egyre gyakrabban kell választaniuk a szociális kiadások és az adósságszolgálat között, miközben az Egyesült Államok, Japán és Németország adósságterhei is nőnek.

Az MI-adatközpontokba irányuló beruházási hullám támogatja a növekedést és a vállalati profitokat, de energiaigénye inflációs nyomást okoz. Georgieva szerint veszélyes rés keletkezhet a gyors tőkekiadások és a később érkező termelékenységi haszon között; ha a bevételek csalódást okoznak, a magas vállalati tőkeáttétel és az amerikai részvények globális koncentrációja szélesebb sokkot válthat ki.

Miért fontos? Az MI már nem külön technológiai történet, hanem költségvetési, energia- és pénzügyi stabilitási kérdés. A jövő heti IMF–Világbank-ülés valódi próbája az lesz, hogy a figyelmeztetésből lesz-e adósságrendezés, energiafinanszírozás és közös szabályozási minimum.

Források: IMF: Kristalina Georgieva október 7-i beszéde · AP: az IMF adósság- és MI-kockázatokra figyelmeztet · IMF: a 2026. októberi világgazdasági előrejelzés programja

A jövő hét három kérdése

1. Mennyit változik a vagyonadó és a kata tervezete a társadalmi egyeztetésen, és hitelesen beépíthető-e a 2027-es költségvetésbe a remélt bevétel?
2. Kiderül-e, milyen jogkörrel dolgozik Budapest költségvetési felügyelője, és megállapodnak-e a fővárosi kerületek a parkolási bevételek új elosztásáról?
3. Az IMF–Világbank bangkoki ülése és az október 15–16-i EU-csúcs ad-e közös választ az adósság, az ukrajnai tél és a közel-keleti energiaválság hármas nyomására?

A „Péntek este” a hét fontos politikai-gazdasági eseményeiből válogat. A szöveg a 2026. október 9-én 16.45-ig nyilvánosan elérhető információk alapján készült. A folyamatban lévő büntető-, bírósági, diplomáciai és intézményi ügyeknél külön kezeli a bizonyított tényeket, a hatósági vagy politikai állításokat, a sajtó értesüléseit és a szerkesztői értelmezést. Az összeállítás az AI segítségével készült.

A A hét péntek este bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

EURÓPAI UNIÓS PÉNZEK

Brüsszel 4,2 milliárd euró felszabadítását javasolja

Az Európai Bizottság szeptember 23-án azt javasolta a Tanácsnak, hogy oldjon fel 4,2 milliárd eurónyi, korábban felfüggesztett magyar kohéziós kötelezettségvállalást. A testület szerint a szeptember 9-én bejelentett magyar intézkedések orvosolták a közbeszerzések, a korrupcióellenes rendszer, az összeférhetetlenség és a büntetőeljárások hatékonysága terén azonosított hiányosságokat. A Bizottság az Erasmus+ és a Horizont Európa programok újbóli megnyitását is kezdeményezte az érintett magyar egyetemek számára.

A pénz felszabadítása még nem végleges: a bizottsági javaslatot a tagállamoknak a Tanácsban el kell fogadniuk, a tényleges kifizetésekhez pedig szabályos programokra és számlákra is szükség lesz. További összegek egyelőre zárolva maradnak többek között akadémiai szabadsági, menekültügyi és társadalmi befogadási feltételek miatt; a helyreállítási alap magyar kérelmének külön értékelése is folyamatban van.

Miért fontos? Ez az első nagy, kézzelfogható uniós „jutalom” a kormányváltás utáni jogállami reformokért. A döntés egyszerre javíthatja a beruházási kilátásokat és csökkentheti az ország finanszírozási kockázatát, de csak akkor, ha a reformok a gyakorlatban is tartósnak bizonyulnak, és a pénz felhasználása átlátható lesz.

Források: Európai Bizottság: 4,2 milliárd euró felszabadítását javasolják · Reuters: a Tanácsnak még jóvá kell hagynia a döntést · G7: mely uniós források kerültek közelebb, és melyek maradtak zárolva

JEGYBANK

5,5 százalékon maradt a kamat, 2,5 százalékra csökken az inflációs cél

A Magyar Nemzeti Bank szeptember 22-én változatlanul 5,50 százalékon hagyta az alapkamatot, megszakítva az idei kamatcsökkentési sorozatot. A Monetáris Tanács egyúttal úgy döntött, hogy 2028. január 1-jétől 3-ról 2,5 százalékra mérsékli a középtávú inflációs célt, továbbra is plusz-mínusz egy százalékpontos toleranciasávval. A jegybank szerint ezt a felzárkózás, a kisebb kockázati felár és az euróövezeti gyakorlathoz való közeledés indokolja.

A szeptemberi inflációs jelentés 2026-ra 1,8 százalékos GDP-növekedést és 1,8 százalékos inflációt vár; 2027-re 2,9 százalékos növekedést, de már 3,1 százalékos inflációt jelez. Az idei államháztartási hiányt a GDP 6,9 százalékára teszi. Az aszály a mezőgazdaság hozzáadott értékét akár 15 százalékkal, a teljes gazdasági növekedést 0,4 százalékponttal csökkentheti.

Miért fontos? A kamatszünet azt jelzi, hogy az alacsony jelenlegi infláció önmagában nem elég a további lazításhoz: az energiaár, a költségvetési pálya és az euróbevezetés hitelessége is számít. Az új, alacsonyabb cél fegyelmező ígéret; teljesítése a következő kormányzati költségvetéseken és béralkukon múlik.

Források: MNB: a szeptember 22-i kamatdöntés · MNB: 2028-tól 2,5 százalékos inflációs cél · MNB: szeptemberi inflációs jelentés · HVG: gyengébb növekedés, magasabb jövő évi infláció · Telex: az aszály 0,4 százalékpontot vehet el a növekedésből

MUNKAERŐPIAC

Nőtt a munkanélküliség, csökkent az elsődleges foglalkoztatás

A KSH szeptember 25-i közlése szerint augusztusban 4 millió 654 ezren dolgoztak, 229 ezren voltak munkanélküliek, a havi munkanélküliségi ráta pedig 4,7 százalékot ért el. Júliushoz képest a foglalkoztatottak becsült száma 21 ezerrel csökkent, a munkanélkülieké 7 ezerrel nőtt.

A részletesebb, június-augusztusi háromhavi átlagban 4 millió 655 ezer foglalkoztatottat mértek, 24 ezerrel kevesebbet az egy évvel korábbinál. Az elsődleges hazai munkaerőpiacon 36 ezerrel dolgoztak kevesebben, a munkanélküliségi ráta 4,8 százalék volt. A több mint egy éve állást keresők aránya 33,7 százalékra nőtt. A KSH ugyanakkor jelzi, hogy az éves változások a mintavételi hibahatáron belül vannak.

Miért fontos? A munkaerőpiac már nem a korábbi gazdasági megtorpanás biztos védőhálója. Egyetlen havi adatból nem következik fordulat, de az elsődleges foglalkoztatás és a tartós munkanélküliség együtt olyan jelzés, amelyet a növekedési és képzési politikának komolyan kell vennie.

Források: KSH: foglalkoztatottság és munkanélküliség, 2026. augusztus · 444: augusztusban nőtt a munkanélküliség

BUDAPEST

Alaptörvény-ellenes eljárási szabályok, közeledő pénzügyi alku

Az Alkotmánybíróság szeptember 21-én alaptörvény-ellenesnek minősítette a szolidaritási hozzájárulás egyes eljárási szabályait, mert azok nem biztosítottak tisztességes hatósági eljárást és érdemi bírói jogorvoslatot. A testület nem magát a hozzájárulást törölte el: a kifogásolt törvényi részeket 2026. december 31-i hatállyal semmisítette meg, időt adva a jogalkotónak az új szabályozásra.

Karácsony Gergely a szeptember 25-i Fővárosi Közgyűlésen azt mondta, hogy a kormány és Budapest szakértői tárgyalásai előrehaladottak, és heteken belül megszülethet a 2026-os finanszírozási megállapodás. A fővárosi vezetés szerint az alapvető működéshez az év végéig 120-140 milliárd forintra lehet szükség; október 15-én 86 milliárd forintos szolidaritási befizetés válna esedékessé. A végső összeg és a megoldás módja még nem nyilvános.

Miért fontos? Az alkotmánybírósági döntés jogi kényszert teremt a korábbi rendszer átalakítására, a készülő alku pedig megakadályozhatja a fővárosi szolgáltatások pénzügyi megbénulását. A kulcs az lesz, hogy egyszeri mentőcsomag vagy kiszámítható, valamennyi önkormányzatra alkalmazható finanszírozási rend születik-e.

Források: Alkotmánybíróság: döntés a szolidaritási hozzájárulás szabályairól · MTI: heteken belül megállapodhat a főváros és a kormány · Portfolio: közel a megállapodás Budapest finanszírozásáról

VÉDELEM ÉS ÁLLAMADÓSSÁG

A kormány 5,4 milliárd euróra vágta a tervezett SAFE-hitelt

Az Európai Bizottság szeptember 25-én közölte: a magyar hatóságok az eredetileg jelzett mintegy 16 milliárd euró helyett végül 5,4 milliárd euró kedvezményes hitelt kívánnak igénybe venni az uniós SAFE védelmi programból. A Bizottság hangsúlyozta, hogy nem Brüsszel csökkentette a keretet: a tagállamok maguk dönthetik el, mennyi visszafizetendő forrást vesznek fel.

A frissített magyar terv még egyeztetés alatt áll, hivatalos benyújtása rövidesen várható. Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter korábban a gazdaság teherbíró képességével indokolta az óvatosságot, és jelezte, hogy a hitelből meglévő beszerzéseket válthatnának ki, illetve közlekedési és kiberbiztonsági beruházásokat hozhatnának előre. A konkrét projektlista nem ismert.

Miért fontos? A döntés mérsékli a jövőbeli államadósság-terhet, de szűkíti a gyors védelmi és kettős felhasználású fejlesztések finanszírozását. A politikai vita valódi tárgya nem a hitel önmagában, hanem az, hogy milyen átlátható projektekre költik, és mekkora biztonsági hasznot ad minden felvett euró.

Források: Európai Bizottság: szeptember 25-i sajtótájékoztató a SAFE-hitelről · HVG: 5,4 milliárd euróra csökkent a magyar SAFE-hitelkérelem · 444: a korábbi keret harmadát venné fel Magyarország

Péntek este a világban

A nagyhatalmak ezen a héten egyszerre keresték a stabilitást és erősítették saját alkupozícióikat. Washingtonban két hónappal meghosszabbították az amerikai-kínai kereskedelmi fegyverszünetet, New Yorkban közvetítők próbálták közelíteni az amerikai és iráni feltételeket. Oroszországban a Kreml pártja rekordtöbbséget szerzett, Németországban a politikai szélek erősödtek, az OECD pedig arra figyelmeztetett: az MI-beruházások csak ideiglenesen tompítják az energiasokkot.

EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS KÍNA

Két hónap haladék a kereskedelmi vitában, áttörés nélkül

Donald Trump és Hszi Csin-ping szeptember 24-én Washingtonban tárgyalt. Az amerikai és kínai küldöttség két hónappal meghosszabbította a novemberben lejáró kereskedelmi fegyverszünetet, így egyelőre nem térnek vissza a széles körű vámemelésekhez. A felek új gazdasági egyeztetési csomagról és a mesterséges intelligencia kockázatairól folytatandó párbeszédről beszéltek; az amerikai fél egy MI-incidensekre vonatkozó értesítési mechanizmust is szorgalmaz.

Tartós megállapodás azonban nem született a vámokról, a ritkaföldfémekről, a fejlett csipek exportkorlátozásáról vagy a kínai agrárvásárlásokról. Hszi óvatosságot kért Tajvan ügyében, Washington pedig nem jelezte, hogy megváltoztatná hivatalos álláspontját. Iránról is fennmaradt a nézetkülönbség: Kína bírálja a háborút, az Egyesült Államok viszont pekingi nyomást vár Teheránra.

Miért fontos? A csúcs legfontosabb eredménye a kiszámíthatatlanság ideiglenes csökkentése. Két hónap azonban kevés a vállalati beruházási döntésekhez, és a technológiai verseny alapja nem változott: a két ország párbeszédet épít, miközben továbbra is egymás függőségét próbálja mérsékelni.

Források: Kínai külügyminisztérium: Hszi és Trump washingtoni tárgyalása · Reuters: öt tanulság a Trump-Hszi csúcstalálkozóról · AP: kereskedelem, MI, Irán és Tajvan a washingtoni találkozón

IRÁN ÉS A HORMUZI-SZOROS

Közvetített egyeztetés indult, de még nincs békealku

Az Egyesült Államok és Irán a New York-i ENSZ-közgyűlés idején katari közvetítéssel üzeneteket váltott. Marco Rubio amerikai külügyminiszter megerősítette a közvetítőkkel folytatott megbeszélést, Irán pedig közölte: feltételei között szerepel a harcok és az amerikai tengeri blokád megszüntetése, valamint a befagyasztott iráni eszközökhöz való hozzáférés.

A Reuters hat iráni, regionális és nyugati forrásra hivatkozva azt írta, hogy a felek egy lépcsőzetes megoldást vizsgálnak: Teherán újranyitná a Hormuzi-szorost, Washington pedig enyhítené a blokádot. Ez tárgyalási elképzelés, nem létrejött megállapodás. Az iráni vezetés nyilvánosan továbbra is azt mondja, hogy elsőként az Egyesült Államoknak kell cselekednie. A hírekre a Brent pénteken 106 dollár alá süllyedt, de a szállítás továbbra is korlátozott.

Miért fontos? Már maga a hiteles diplomáciai csatorna is csökkenti a közvetlen eszkaláció veszélyét, de a sorrend dilemmája változatlan: egyik fél sem akarja előbb feladni fő alkupozícióját. A szoros tényleges megnyitása az olajár, az európai infláció és a kamatpályák szempontjából fontosabb lenne bármely politikai nyilatkozatnál.

Források: Amerikai külügyminisztérium: közvetítőkkel folytatott egyeztetés · IRNA: Irán közvetítők útján közölte feltételeit · Reuters: fokozatos alku lehetőségét vizsgálja Washington és Teherán · Bloomberg: a tárgyalási hírekre esett az olajár

OROSZORSZÁG

Rekordtöbbséget szerzett Putyin pártja a korlátozott választáson

A szeptember 18-20-i orosz parlamenti választás csaknem teljes eredménye szerint az Egységes Oroszország a listás szavazatok 57,83 százalékával 355 mandátumot szerzett a 450 fős Állami Dumában. A hivatalos részvétel 59,3 százalék volt. A Kreml pártja így megtartotta alkotmányozó többségét, a parlamentbe pedig 49, az ukrajnai háborúban szolgált veterán került be.

A számszerű eredmény a választási bizottság közlése, a választás demokratikus minősége azonban erősen vitatott. A háborúellenes Jabloko országos listáját kizárták, számos ellenzéki politikus börtönben vagy emigrációban van, Oroszország nem hívott EBESZ-megfigyelőket. Moszkva a megszállt ukrán területeken is szavazást rendezett; ezt Ukrajna, az Európai Unió és az EBESZ a nemzetközi jog alapján érvénytelennek tekinti.

Miért fontos? A Duma mandátumaránya Putyinnak teljes törvényhozási mozgásteret ad, de nem bizonyítja önmagában a háború szabad és versengő választáson mért társadalmi támogatását. A rekordtöbbség ugyanakkor megkönnyítheti a hadigazdaság, a további mozgósítás és az újabb represszív törvények elfogadását.

Források: AP: 355 mandátumot szerzett az Egységes Oroszország · Reuters: a Kreml pártja megtartotta alkotmányozó többségét · EBESZ: Oroszország nem hívott független megfigyelőket · Európai Unió: a megszállt ukrán területeken tartott szavazás nem érvényes

NÉMETORSZÁG

Az AfD nyert északkeleten, a Baloldal Berlinben, a CDU történelmi vereséget szenvedett

A szeptember 20-i tartományi választáson az AfD 38,2 százalékkal első lett Mecklenburg-Elő-Pomerániában, az SPD 35,5 százalékot szerzett. Friedrich Merz kancellár CDU-ja 4,9 százalékkal először maradt ki egy tartományi parlamentből. Berlinben a Baloldal 25,7 százalékkal végzett az élen, a CDU 18,8, az AfD 16,3 százalékot kapott; a korábbi CDU-SPD koalíció elvesztette többségét.

Merz katasztrófának nevezte az eredményt, de közölte, hogy kancellárként és pártelnökként folytatja. Az AfD mindkét tartományban erősödött, ám Mecklenburg-Elő-Pomerániában sincs önálló többsége, a többi párt pedig továbbra is kizárja a vele való koalíciót. Berlinben a lakhatási válságot középpontba állító Baloldal kerülhet a kormányalakítás centrumába.

Miért fontos? A két eredmény ugyanannak a német válságnak két iránya: keleten a jobboldali radikalizálódás, a nagyvárosban a baloldali tiltakozás erősödött. Merz gyenge felhatalmazása nehezítheti az adó-, nyugdíj- és gazdasági reformokat, miközben Európa legnagyobb gazdaságának kormányzati stabilitása uniós ügy is.

Források: Berlin választási iroda: a szeptember 20-i előzetes eredmény · AP: történelmi CDU-vereség a német tartományi választásokon · Reuters: az AfD nyert Mecklenburg-Elő-Pomerániában · OSW: a két tartományi választás részletes eredménye

VILÁGGAZDASÁG

Az MI-boom egyelőre ellensúlyozza az energiasokkot

Az OECD szeptember 23-i időközi jelentése 2026-ra 2,9, 2027-re 3,0 százalékos globális növekedést vár. A világgazdaság az iráni háború okozta energiasokkot eddig a tartalékkészletek felhasználásával, alternatív szállítási útvonalakkal, a Perzsa-öblön kívüli többlettermeléssel és a gyengébb kínai olajkereslettel a vártnál jobban viselte. A félvezető-, adatközpont- és más MI-beruházások különösen az Egyesült Államokban, Japánban és Dél-Koreában támasztják a növekedést.

A pufferek azonban fogynak. Az OECD a G20 inflációját 2026-ban 4,1, 2027-ben 3,6 százalékra teszi; az euróövezetben mindkét évre mindössze 1 százalékos növekedést vár. Az energiaárak újabb megugrása, az El Nino, a magas állampapírhozamok és az MI-beruházások csalódást keltő megtérülése együtt jövőre 0,7 százalékponttal vághatná vissza a globális növekedést, miközben 1,1 százalékponttal emelhetné az inflációt.

Miért fontos? A mesterséges intelligencia most konjunkturális támasz, de nem ingyenes biztosítás: óriási áram-, tőke- és adósságigénye van. Ha az energiasokk elhúzódik vagy az MI-várakozások túlzottnak bizonyulnak, ugyanaz a beruházási hullám, amely ma növekedést ad, pénzügyi sérülékenységgé válhat.

Források: OECD: a világgazdaság kitart, de a kockázatok erősödnek · OECD: 2026. szeptemberi időközi gazdasági kilátások · Reuters: az MI-beruházások egyelőre tompítják az energiasokkot

A jövő hét három kérdése

1. Mikor és milyen további feltételekkel válik ténylegesen hozzáférhetővé a 4,2 milliárd euró, és mit dönt a Bizottság a magyar helyreállítási pénzekről?
2. Egyszeri mentőcsomag vagy tartós, minden önkormányzat számára kiszámítható finanszírozási rendszer születik Budapest és a kormány tárgyalásain?
3. Eljut-e az amerikai-iráni közvetítés a Hormuzi-szoros tényleges megnyitásáig, és tartósan száz dollár alá viheti-e az olaj árát?

Szerkesztői megjegyzés

A „Péntek este” a hét fontos politikai-gazdasági eseményeiből válogat. A szöveg a 2026. szeptember 25-én 16.45-ig nyilvánosan elérhető információk alapján készült. A folyamatban lévő jogi, választási és diplomáciai ügyeknél külön kezeli a bizonyított tényeket, a hatósági vagy politikai állításokat, a sajtó forrásokra épülő értesüléseit, valamint a szerkesztői értelmezést. Az összeállítás az AI segítségével készült.

A Péntek esti hírhalom bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az Európai Bizottság szeptember 17-én mutatta be az úgynevezett KIDS Actet – teljes nevén EU Keeping Internet Digital Spaces Accountable and Trustworthy –, amely egységes európai szabályokat vezetne be a kiskorúak online védelmére. A javaslat egyik leglátványosabb eleme: 15 év alatt nem lehetne önálló közösségimédia-fiókot létrehozni.

A Bizottság ezzel egyúttal megpróbálná felszámolni azt a mostani európai szabályozási mozaikot, amelyben a tagállamok különböző életkori korlátokat és megoldásokat próbálnak bevezetni.

Három életkor, háromféle internet

A tervezet nem egyszerűen azt mondja, hogy „15 év alatt nincs TikTok”. A rendszer három fontos életkori szintet különböztetne meg:

A 13–14 évesek „mini-fiókjai” legfeljebb napi egyórás használatot tennének lehetővé, és a szülők kontrollálnák többek között a kapcsolatfelvételeket. A 15 év felettiek már önállóan használhatnák az érintett szolgáltatásokat.

Fontos részlet: 13 év alatt sem szűnne meg minden online hozzáférés. A Bizottság szerint például kifejezetten gyermekeknek készült videós szolgáltatások szülő által kezelt fiókon keresztül továbbra is használhatók lennének.

Nemcsak a Facebookról és a TikTokról van szó

A KIDS Act hatóköre ennél jóval szélesebb. A szabályozás a gyermekek által használt többféle digitális szolgáltatásra kiterjedne, köztük:

• közösségi oldalakra,
• videómegosztókra,
• online játékokra,
• alkalmazásboltokra,
• operációs rendszerekre,
• AI-chatbotokra,
• úgynevezett AI-companionokra, vagyis mesterséges intelligenciával működő digitális „társakra”.

A Bizottság szerint a lényeg az úgynevezett „safety by design”, vagyis a biztonságot már a szolgáltatás megtervezésekor be kell építeni. Nem az lenne az alapelv, hogy a platform létrehozza a szolgáltatást, majd utólag próbálja megoldani a gyermekvédelmi problémákat.

Búcsú a végtelen görgetéstől?

Ha a tervezet jelenlegi formáját elfogadják, a gyerekek számára hozzáférhető szolgáltatásokban több, kifejezetten a hosszabb használat ösztönzésére alkalmas funkciót korlátoznának.

Ilyen lenne például:

• a végtelen görgetés,
• az automatikus lejátszás,
• az úgynevezett jutalmazó vagy függőséget erősítő mechanizmusok,
• bizonyos push-értesítések, különösen alvásidőben,
• az idegenektől érkező kéretlen kapcsolatfelvétel.

A kiskorúak profiljai alapértelmezés szerint privátak lennének, könnyebb lenne más felhasználók blokkolása vagy elnémítása, és a gyermekek nem jelennének meg idegenek kapcsolatfelvételi ajánlásaiban.

Ez az internet üzleti modelljének egy részét is érinti: a platformoknak nemcsak azt kellene bizonyítaniuk, hogy eltávolítják a káros tartalmakat, hanem azt is, hogy maga a szolgáltatás nem ösztönzi szükségtelenül a gyerekek figyelmének minél hosszabb lekötését.

Honnan tudja az Instagram, hogy 14 vagy 41 éves vagyok?

A KIDS Act végrehajtásának egyik kulcskérdése az életkor ellenőrzése. Az Európai Bizottság erre már elkészítette saját technológiai megoldását. Az úgynevezett EU Age Verification Solution olyan digitális alkalmazás lenne, amelyben a felhasználó igazolhatná például azt, hogy elmúlt 13, 15 vagy 18 éves – anélkül, hogy a szolgáltató megkapná a pontos születési dátumát vagy személyazonosságát.

A rendszer működési elve érdekes. A felhasználó egyszer igazolja az életkorát például elektronikus személyazonosítóval, útlevéllel, személyi igazolvánnyal vagy bizonyos esetekben egy meglévő digitális azonosítási megoldással. Ezután az alkalmazás már csak egy egyszerű választ adna a szolgáltatónak:

„Elmúlt 15 éves: igen/nem.” Nem kellene megadnia a nevét, pontos születési dátumát vagy más személyes adatát.

A technológia úgynevezett zero-knowledge proof, vagyis „zéró ismeretű bizonyítás” elvén működik. A Bizottság szerint a platform így nem tudná összekapcsolni az életkor-ellenőrzést a felhasználó személyazonosságával vagy más webhelyeken végzett tevékenységével.

Az uniós megoldás technikailag már elkészült, és a Bizottság azt szeretné, hogy 2026 végéig minden tagállamban rendelkezésre álljon valamilyen, ezzel kompatibilis életkor-ellenőrzési lehetőség. A rendszer önálló alkalmazásként vagy az európai digitális személyazonossági tárcába integrálva is működhet.

A magyar helyzet: a gyerekek már rég nem várnak a törvényhozókra

Magyarországon különösen érdekes lehet az új uniós szabályozás. Az NMHH 2024 végi–2025 eleji országosan reprezentatív kutatása szerint a 7–16 éves magyar gyerekek 46 százaléka naponta használ közösségi médiát. A 13–14 éveseknél ez az arány már 69, a 15–16 éveseknél pedig 82 százalék.

Még beszédesebb az első regisztráció időpontja. Az NMHH adatai szerint a vizsgált gyerekek csaknem 60 százaléka már 10–12 éves kora között regisztrált legalább egy közösségimédia-platformra, miközben a legtöbb szolgáltatás jelenlegi szabályzata 13 éves korhatárt alkalmaz. 13 éves korára a kutatásban részt vevő gyerekek mintegy négyötödének már volt közösségimédia-regisztrációja.

A legnépszerűbb szolgáltatások között a Facebook/Messenger, a TikTok, a YouTube, az Instagram, a Viber és a Snapchat szerepelnek. Vagyis az EU most olyan korhatárt próbál jogilag kikényszeríteni, amelyet a gyerekek jelentős része már ma sem tart be.

Ezért a KIDS Act egyik legnagyobb kérdése nem az lesz, hogy mit ír majd a jogszabály, hanem az, hogy valóban ellenőrizhetővé válik-e az életkor.

Az AI sem marad ki

A Bizottság különösen érdekes módon az új szabályozásba bevonta az AI-chatbotokat és az AI-companionokat is. A gyermekek számára hozzáférhető mesterségesintelligencia-rendszereknek nem szabadna olyan kommunikációs megoldásokat használniuk, amelyek emberi kapcsolatot szimulálva érzelmi függőséget alakíthatnak ki.

Az AI-társak alapértelmezés szerint ki lennének kapcsolva, és nem „folytathatnák automatikusan” korábbi beszélgetéseiket a gyermekkel. A szolgáltatóknak még a piacra kerülés előtt vizsgálniuk kellene a gyermekekre jelentett kockázatokat, majd a működés során is figyelniük kellene az esetleges káros hatásokat.

Ez különösen új fejezetet nyithat a gyermekvédelemben: az EU már nemcsak attól félti a gyerekeket, hogy mit látnak a képernyőn, hanem attól is, hogy milyen kapcsolat alakul ki közöttük és az egyre emberibbnek tűnő gépek között.

A nagy platformoknak kell bizonyítaniuk

A KIDS Act egyik legfontosabb jogi újítása a bizonyítási teher megfordítása. A legalább 45 millió uniós havi felhasználóval rendelkező nagyon nagy online platformoknak a jövőben nem egyszerűen meg kellene várniuk, hogy egy hatóság problémát találjon náluk.

A szabályozás szerint előzetesen részletes megfelelési tervet kellene készíteniük, amelyet független auditorok ellenőriznek. Az ellenőrzés költségeit a vállalatok viselnék. A jogsértésekért akár a vállalat globális éves árbevételének 6 százalékát elérő bírság is kiszabható lenne. A végrehajtás a már működő uniós rendszerekre, mindenekelőtt a Digital Services Actre (DSA), illetve az AI-rendszerek esetében az AI Act kereteire épülne.

Már most vannak ellenzői

A javaslat természetesen nem váltott ki osztatlan lelkesedést. A digitális jogokkal foglalkozó European Digital Rights (EDRi) például már az uniós életkor-ellenőrzési megoldás bemutatása előtt komoly adatvédelmi és alapjogi aggályokat fogalmazott meg. Szerintük az életkor-ellenőrzés kiterjesztése veszélyeztetheti az online anonimitást, a magánszférát és bizonyos esetekben a gyermekek önálló online részvételét is.

Az iparági Computer & Communications Industry Association Europe szintén arra figyelmeztetett, hogy a különböző életkori kategóriák miatt az életkor-ellenőrzés technikai megvalósítása komoly adatvédelmi és biztonsági kérdéseket vethet fel.

A vita egyik alapvető kérdése ezért így foglalható össze: hogyan lehet úgy ellenőrizni egy gyerek életkorát, hogy közben ne kelljen mindenkinek személyazonosságot igazolnia az interneten? Az Európai Bizottság válasza a zero-knowledge technológia. A kritikusok szerint viszont a technológia önmagában nem oldja meg az összes jogi, adatvédelmi és gyakorlati problémát.

Ez még nem törvény

A KIDS Act egyelőre javaslat, nem hatályos uniós jogszabály.

A jogalkotási folyamat most az Európai Parlamentben és a Tanácsban folytatódik. Az Európai Parlament eljárási nyilvántartásában a dosszié jelenleg előkészítő szakaszban szerepel. A Bizottság elképzelése szerint a tárgyalások viszonylag gyorsan, nagyjából 8–12 hónap alatt lezárulhatnak, majd egy átmeneti időszak következhet. Ha a folyamat a tervek szerint halad, 2028 körül léphetnek életbe az új szabályok – de ez jelenleg még nem tekinthető biztos dátumnak.

A nagy kérdés: gyerekzár vagy új internet?

A KIDS Act jelentősége ezért túlmutat azon, hogy hány évesen nyithat valaki TikTok- vagy Instagram-fiókot. Az EU lényegében azt mondja: nem elég a gyereket megtanítani arra, hogyan védekezzen az internet veszélyei ellen; magát az internetet is úgy kell megtervezni, hogy kevesebb veszélynek tegye ki a gyereket.

Ez komoly szemléletváltás.. A szabályozás egyik oldalán a gyermekek védelme, a másikon az adatvédelem, az anonimitás, a szabad online részvétel és a technológiai vállalatok működése áll. És van még egy kellemetlen kérdés: ha egy tízéves gyerek ma két perc alatt képes hamis születési dátummal regisztrálni, vajon a 2028-as európai digitális személyi igazolvány két perc alatt képes lesz-e megállítani?

Források: (Digitális Stratégia) (Legislative Observatory) (CCIA) (European Digital Rights (EDRi)) (NMHH)

Az összeállítás az AI segítségével készült

A Gyerekzár az interneten? Az EU 15 éves korig újraszabná a gyerekek digitális világát bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

ÁRAK

Magyarországon 1,3 százalékra süllyedt az infláció, de a szolgáltatások öt százalékkal drágultak A KSH szeptember 8-i közlése szerint augusztusban a fogyasztói árak 1,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, júliushoz képest pedig 0,2 százalékkal nőttek. A maginfláció 2,0, a nyugdíjas fogyasztóiár-index 0,9 százalék volt. Az élelmiszerek összesített ára 1,4 százalékkal csökkent, miközben a járműüzemanyagok 1,3 százalékkal drágultak.

A kedvező főmutató mögött nagy különbségek vannak: a szolgáltatások ára 5,0 százalékkal emelkedett, ezen belül több közlekedési, javítási és kulturális szolgáltatás jóval gyorsabban drágult. A háztartási energia 4,3 százalékkal olcsóbb lett; ez is lefelé húzta az átlagot.

Miért fontos? Az alacsony infláció növeli a bérek vásárlóerejét és teret adhat a jegybanknak, de a szolgáltatási árak makacssága, valamint a szeptemberben megugró olajár miatt korai tartós árstabilitást hirdetni. Az augusztusi index még alig tükrözi az új energiaár-sokkot.

Források: KSH: fogyasztói árak, 2026. augusztus · MNB: fegyelmezett stratégia kell az euróhoz

IPAR

Júliusban 4,7 százalékkal nőtt a termelés A KSH első becslése szerint az ipari termelés volumene júliusban éves összevetésben 4,7, az előző hónaphoz képest 1,7 százalékkal bővült. Január és július között a kibocsátás 2,7 százalékkal haladta meg a 2025 azonos időszakit.

A növekedés azonban koncentrált volt. A járműgyártás, valamint a számítógép-, elektronikai és optikai termékek gyártása erősödött, miközben a feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés; a villamos berendezések és az élelmiszeripar is visszaesett. A részletes második becslés szeptember 15-én érkezik.

Miért fontos? A jó főszám támogatja a GDP-növekedést és az exportot, de a kevés húzóágazatra támaszkodó élénkülés sérülékeny. A fordulat akkor válik széles alapúvá, ha a beszállítók, az élelmiszeripar és az akkumulátor-értéklánc is tartós növekedést mutat.

Források: KSH: ipari termelés, 2026. július — első becslés

ÜZEMANYAG

Havi ötezer forintot ígér a kormány a kisebb dízelautók tulajdonosainak Magyar Péter szeptember 11-én bejelentette: a legfeljebb 150 lóerős dízel személyautók tulajdonosai szeptembertől decemberig havi 5000, összesen legfeljebb 20 ezer forint támogatást kapnak. A közel egymillió érintettnek nem kell kérelmet benyújtania; a Magyar Államkincstár a NAV adatai alapján utalna. A gazdák év végéig a gázolaj jövedéki adójának teljes összegét visszaigényelhetik.

A miniszterelnök szerint a védett ár visszaállítása havi 50–100 milliárd forintba kerülne és importkiesést okozna. A Mol szintén ellátási kockázatra figyelmeztetett. Lapzártakor a részletes végrehajtási szabályok még nem jelentek meg; az egymillió jogosulttal számolt támogatás elméleti felső költsége mintegy húszmilliárd forint.

Miért fontos? A kabinet nem az árat rögzíti, hanem célzottan kompenzál: ez kisebb ellátási kockázatot és jobban korlátozható költséget jelent. Ugyanakkor csak a dízelautósok egy részét éri el, és nem fékezi a fuvarozásból, mezőgazdaságból, majd az élelmiszerárakból továbbgyűrűző költségeket.

Források: Telex: célzott támogatás a dízelautósoknak · MTI: a Mol reakciója a dízeltámogatásra

EURÓ ÉS KÖLTSÉGVETÉS

Az euró bevezetéséhez inflációs feltétel közelebb van, a hiánycél továbbra is messzebb. Varga Mihály jegybankelnök a szeptember 10-i Közgazdász-vándorgyűlésen azt mondta: Magyarország az 1,3 százalékos augusztusi inflációval ismét teljesítheti az euró egyik legfontosabb konvergenciakritériumát. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a közös pénz nem csodaszer, és fegyelmezett, összehangolt kormányzati-jegybanki stratégia kell hozzá.

Kármán András pénzügyminiszter ugyanott 2030-ra három százalék alatti hiányt, az őszi költségvetési tervezés visszaállítását, a kiadások felülvizsgálatát és vagyonadót helyezett kilátásba. Ezek programadó vállalások: a 2026-ra tervezett 7,5 százalékos hiány és 77,5 százalékos adósságráta még távol van a maastrichti küszöböktől.

Miért fontos? Az euróhoz nem elég egy kedvező inflációs hónap. Tartós árstabilitás, három százalék alatti hiány, fenntartható adósság, árfolyam-stabilitás és jogi felkészülés kell. A hét nyilatkozatai irányt jelölnek, de még nem adnak céldátumot vagy teljes menetrendet.

Források: MNB: fegyelmezett stratégia kell az euróhoz · Telex: a pénzügyminiszter gazdaságpolitikai programja · MKT: a 64. Közgazdász-vándorgyűlés programja

ALKOTMÁNYOSSÁG

Öt új alkotmánybíró-jelölt van és fideszes bojkott. A Tisza Párt Chronowski Nórát, Kovács András Györgyöt, Ligeti Miklóst, Orosz Árpád Gábort és Szomora Zsoltot jelölte az Alkotmánybíróságra. A bizottsági meghallgatást szeptember 14-re, a parlamenti választást szeptember 15-re tervezik. A kormánypárt kétharmados többsége miatt az öt jelöltet ellenzéki támogatás nélkül is megválaszthatja.

A Fidesz-frakció bejelentette, hogy bojkottálja az eljárást, és a korábbi személyi változásokra hivatkozva jogellenesnek, illetve illegitimnek nevezi a választást. Ez politikai-jogi álláspont; az eljárás törvénytelenségét bíróság vagy más független fórum nem állapította meg.

Miért fontos? A vita túlmutat az öt személyen: arról szól, elfogadja-e az ellenzék a kormányváltás utáni intézményi rend legitimitását. A bojkott nem akadályozza meg a szavazást, de tovább gyengítheti az Alkotmánybíróság körüli politikai konszenzust és a döntések elfogadottságát.

Források: Telex: a Fidesz bojkottálja az alkotmánybíró-választást · HVG: öt új alkotmánybíró jelölése

Péntek este a világban

Az energiaár alakulása ismét a világpolitika mozgatója lett. A húszik stratégiai szigetet foglaltak el a Vörös-tenger kapujában, az olaj pedig száz dollár fölé került. Az ECB kamatot emelt, az amerikai infláció a Fedet szorítja, az ukrajnai közvetítés nem hozott tűzszünetet. Németországban az AfD tartományi győzelme újabb politikai próba elé állítja a demokratikus centrumot.

KÖZEL-KELET

Száz dollár fölött az olaj, a húszik elfoglalták a Vörös-tenger kulcsszigetét A Brent szeptember 9-én 101,21 dolláron zárt, péntekre pedig 108 dollár fölé emelkedett. Az áremelkedést az amerikai–iráni támadások, a hormuzi bizonytalanság és a szaúdi olajlétesítmények elleni húszi akciók hajtották. A drágulás ténye piaci adat; a későbbi 120–150 dolláros forgatókönyvek elemzői becslések, nem előrejelzett bizonyosságok.

Szeptember 11-én a jemeni húszik elfoglalták Majjún szigetét a Báb el-Mandeb-szorosban; a területszerzést jemeni kormányzati és húszi források is megerősítették. A sziget a Vörös-tenger déli kijáratát ellenőrzi, Szaúd-Arábia korlátozott légicsapásokkal válaszolt.

Miért fontos? A világ két fő közel-keleti hajózási szűkülete egyszerre került nyomás alá. Ez nemcsak nyersolaj-, hanem dízel-, műtrágya-, szállítási és biztosítási költségsokkot is okozhat; a hatás a magyar kutakon és az élelmiszerárakban is megjelenhet.

Források: AP: száz dollár fölé emelkedett az olaj · The Guardian: 108 dollár fölött a Brent · AP: a húszik elfoglalták Majjún szigetét

EURÓÖVEZET

Az ECB 2,50 százalékra emelte a betéti kamatot. Az Európai Központi Bank szeptember 10-én 25 bázisponttal emelte mindhárom irányadó kamatát. Szeptember 16-tól a betéti kamat 2,50, a fő refinanszírozási kamat 2,65, a jegybanki hitelkamat 2,90 százalék. Az ECB az energiaár-sokkot és a tartósan cél feletti inflációt nevezte meg fő okként.

Az új alappálya az Unióban 2026-ra 3,0, 2027-re 2,5, 2028-ra 2,1 százalékos inflációt, illetve 0,9, 1,4 és 1,5 százalékos növekedést vár. A testület nem ígért előre meghatározott kamatpályát, és külön jelezte, hogy az iráni konfliktus alakulása miatt a bizonytalanság rendkívül nagy.

Miért fontos? Az ECB egyszerre fékezi a másodkörös áremelkedést és kockáztatja a gyenge növekedés további lassítását. A magasabb eurókamat Magyarországon is emelheti a finanszírozás költségét, és szűkítheti az MNB kamatcsökkentési mozgásterét.

Források: ECB: 25 bázispontos kamatemelés · ECB: Lagarde sajtótájékoztatója

EGYESÜLT ÁLLAMOK

3,4 százalékra gyorsult az infláció, a Fed kamatemelés felé sodródik . Az amerikai fogyasztóiár-index augusztusban havi 0,4, éves 3,4 százalékkal emelkedett. A benzin egyetlen hónap alatt 3,9 százalékkal drágult, és a havi áremelkedés több mint harmadát adta. Az energia és élelmiszer nélkül számított maginfláció havi 0,3, éves 2,4 százalék volt.

A Reuters által idézett határidős piac pénteken mintegy 85 százalékos esélyt árazott a Fed szeptember 15–16-i ülésén egy 25 bázispontos emelésre. Ez piaci várakozás: a jegybank döntése még nem született meg, és az energiaárak mellett az egyes szolgáltatási tételek is torzították a havi adatot.

Miért fontos? A magasabb amerikai kamat erősítheti a dollárt, emelheti a globális kötvényhozamokat és drágíthatja a feltörekvő országok finanszírozását. Az adat azt is mutatja, milyen gyorsan fordíthatja vissza az olajsokk a korábbi dezinflációt.

Források: BLS: amerikai fogyasztói árak, 2026. augusztus · Reuters: a piac kamatemelést vár a Fedtől

UKRAJNA

Az amerikai közvetítők új lendületről beszéltek, de a háború folytatódott. Steve Witkoff és Jared Kushner szeptember 5-én több mint három órán át tárgyalt Vlagyimir Putyinnal Moszkvában, majd másnap Kyivben Volodimir Zelenszkijjel és európai képviselőkkel. A felek biztonsági és gazdasági garanciákról, légvédelemről, téli támogatásról és egy új amerikai–orosz–ukrán tárgyalási fordulóról beszéltek.

A találkozókat minden fél érdeminek nevezte, de nem született tűzszünet vagy nyilvános kompromisszum a területi kérdésekről. Szeptember 8-án az orosz csapások újra elérték Kyivet, legalább két ember halálát okozva; Ukrajna közben orosz energia- és katonai célpontokat támadott.

Miért fontos? A diplomáciai csatorna újranyílt, de a harctéri ösztönzők nem változtak. A „jelentőségteljes” vagy „érdemi” tárgyalás politikai minősítés; a valódi előrelépést ellenőrizhető tűzszünet, humanitárius megállapodás vagy közös tárgyalási keret jelezné.

Források: RFE/RL: amerikai közvetítési kísérlet Kyivben és Moszkvában · CBS: a támadások a tárgyalások után folytatódtak

NÉMETORSZÁG

Az AfD 43,8 százalékkal nyert Szász-Anhaltban. A szeptember 6-i tartományi választáson a szélsőjobboldali AfD 43,8 százalékot és 39 mandátumot szerzett a 83 fős parlamentben; 2021-hez képest több mint húsz százalékponttal erősödött. A CDU 17,2 százalékkal 15 helyet kapott, az SPD és a Zöldek egyaránt nyolcat, a Baloldal nyolcat, a BSW ötöt. A részvétel 77,8 százalék volt.

Az AfD egyedül nem rendelkezik többséggel. A párt tartományi szervezetét a német belső elhárítás szélsőjobboldali szervezetként kezeli; a CDU és a legtöbb más párt elutasítja az együttműködést, a BSW azonban korábban nem zárta ki. A kormányalakítás ezért nyitott.

Miért fontos? Az eredmény megrendíti Friedrich Merz kancellár CDU-ját és a szélsőjobboldallal szembeni politikai „tűzfalat”. Ha az AfD kormányra kerülne, az Németország háború utáni történetének fontos határátlépése lenne, és az EU Ukrajna-, migrációs és gazdaságpolitikájára is hatna.

Források: OSW: az AfD győzelme Szász-Anhaltban · The Guardian: AfD-áttörés a tartományi választáson

A jövő hét három kérdése

1. Megjelennek-e a dízeltámogatás részletes szabályai, és pontosan hány jogosulttal, illetve mekkora költségvetési kiadással számol a kormány?
2. Megválasztja-e az Országgyűlés mind az öt alkotmánybírót a fideszes bojkott mellett, és hogyan reagálnak erre a jogászok szervezetei?
3. Emel-e kamatot a Fed szeptember 16-án, és ad-e bármilyen konkrét eredményt az új amerikai–orosz–ukrán diplomáciai csatorna?

Szerkesztői megjegyzés

A „Péntek este” a hét fontos politikai-gazdasági eseményeiből válogat. A szöveg a 2026. szeptember 11-én 16.45-ig nyilvánosan elérhető információk alapján készült. A folyamatban lévő ügyeknél külön kezeli a bizonyított tényeket, a hivatalos vagy politikai állításokat, valamint a szerkesztői értelmezést.

2026. szeptember 11. Az összeállítás az AI segítségével készült

A A hét – péntek este bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A javítás jelenleg is zajlik, és ha nem sikerül rövid időn belül helyreállítani az üzemet, akár egy-két hétig is eltarthat a hiba elhárítása. A miniszterelnök bejelentette, hogy a MAVIR energiairányítási központjában Ruff Bálint miniszterelnök-helyettessel és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterrel áttekintik az elkészült rotációs válságtervet, valamint az esetleges ipari fogyasztáskorlátozási terveket arra az esetre, ha a villamosenergia-rendszer nem tudná kiszolgálni az igényeket. Ezt követően Százhalombattára látogatnak, ahol a Dunamenti Erőmű helyreállítási munkálatairól tájékozódnak, majd felkeresik a MOL finomítóját is.

Magyar Péter emlékeztetett arra, hogy a százhalombattai finomító továbbra sem működik teljes kapacitással, jelenleg csak mintegy 50 százalékos teljesítménnyel üzemel, a teljes helyreállítást szeptemberre várják. A miniszterelnök közölte, hogy a finomítóban a benzin- és gázolajárakról is tájékoztatást adnak. Elmondása szerint Magyarország jelenleg azon három uniós tagállam közé tartozik, ahol a legalacsonyabb az üzemanyagok ára.

Nyolc év után ismét magyar és bajor miniszterelnöki találkozót tartottak Budapesten, ahol Magyar Péter és Markus Söder a kétoldalú kapcsolatok újraépítéséről, az európai gazdaság helyzetéről és a jövőbeli együttműködésekről egyeztetett.

A felek egyetértettek abban, hogy az autóipar mellett a mesterséges intelligencia, a gyógyszerkutatás és a védelmi ipar is kiemelt szerepet kaphat a magyar–bajor kapcsolatokban, miközben közös kutatás-fejlesztési szervezet létrehozását is tervezik. Az eseményről élőben tudósítottunk.

A megbeszélésen szóba került az Európai Unió következő hétéves költségvetése, a közös agrárpolitika, a kohéziós források, valamint a brüsszeli gazdaságpolitikai hibák kijavításának szükségessége is.

„Minden eddiginél nagyobb szükség van józan hangokra, józan, mérsékelt és megalapozott érvekre Európában, mert Európa nincs könnyű helyzetben” – hangzott el a sajtótájékoztatón. Az is kiderült, hogy Magyar Péter meghívta Markus Södert és pártját, a bajor CSU-t Magyarországra. Jelezte, hogy örömmel látnák vendégül őket jövőre, tovább erősítve a magyar–bajor politikai és gazdasági kapcsolatokat.

A Leáll a paksi atomerőmű az extrém hőség miatt – magyar-bajor kormányfői találkozó Budapesten. bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítására vonatkozó javaslatot. A csomag tizenkét pontban érintené az államszervezet, az igazságszolgáltatás, a közpénzek védelme és a közjogi intézményrendszer több fontos elemét.

A javaslat egyik leginkább figyelemre méltó pontja az országgyűlési képviselők mandátumának időbeli korlátozása. A megfogalmazás szerint a képviselők legfeljebb 12 évig, vagy három parlamenti cikluson át tölthetnék be tisztségüket. Ez a magyar parlamenti rendszerben jelentős változás lenne, mert jelenleg nincs ilyen alkotmányos időkorlát.

A csomag tartalmazza a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszűnését is, ez a pont különösen érzékeny közjogi vitákhoz vezetett és vezethet továbbra is.

Az Alkotmánybíróságot érintő változtatások között szerepel a testület függetlenségének erősítése, a 70 éves életkori határ bevezetése, valamint az Alkotmánybíróság korábbi hatásköreinek visszaadása. A javaslat ezzel az alkotmányos kontroll szerepét erősítené, de a részletszabályok ismerete nélkül nem ítélhető meg pontosan, milyen mértékben változna a testület tényleges mozgástere.

Az igazságszolgáltatást érintő pontok között szerepel az erősebb bírói önigazgatás. A tervezet szerint a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének visszahívását bírák is kezdeményezhetnék. Ez a bírói szervezetrendszeren belüli ellenőrzés erősítését célozhatja, ugyanakkor várhatóan vita tárgya lesz, milyen garanciák mellett működne ez az eljárás.

A közpénzek és a vagyonvédelem területén a javaslat létrehozná a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, és külön pontként említi a közpénz védelmének erősítését. A forrásból nem derül ki, hogy az új hivatal milyen jogosítványokat kapna, milyen ügyekben járhatna el, és hogyan illeszkedne a már meglévő hatóságok rendszerébe.

A csomag egyik intézményi jelentőségű eleme a sarkalatos törvények számának csökkentése. Ez a mindenkori parlamenti többség mozgásterét növelheti, mivel kevesebb ügyben lenne szükség kétharmados döntésre. Ugyanakkor éppen emiatt politikai vita várható arról, mely területek kerüljenek ki a sarkalatos szabályozás köréből, és melyek maradjanak alkotmányosan erősebben védett helyzetben.

A Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése szintén fontos közjogi változás lenne. Ez a költségvetési folyamatokban csökkentené a testület alkotmányos súlyát, de a hatás megítéléséhez szükség lenne a pontos normaszövegre és az indokolásra.

A javaslat szimbolikus és közigazgatási elemeket is tartalmaz. Ilyen a vármegyék visszanevezése megyékre, valamint az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata. A csomag megszüntetné az önálló Országgyűlési Őrséget is, és egységes rendészeti igazgatást irányozna elő.

Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter a parlament ülésén arra tett javaslatot, hogy sürgősségi tárgyalásban, már kedden vitázzanak a képviselők az Alaptörvény 17. A módosítás körüli viták várhatóan több irányból bontakoznak ki. Közjogi szempontból a köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése, az Alkotmánybíróság átalakítása és a Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése lehet a legérzékenyebb kérdés. Politikai szempontból a képviselői időkorlát, a sarkalatos törvények számának csökkentése és az új vagyonvédelmi hivatal hatásköre válhat a vita középpontjává. A megadott ismertetés alapján a javaslat átfogó intézményi átrendezést céloz. A tényleges következmények azonban csak a benyújtott normaszöveg, az átmeneti rendelkezések és a részletes indokolás ismeretében ítélhetők meg.

A Tizenkét pontban módosítaná az Alaptörvényt a kormány javaslata – már kedden vitázhatnak a képviselők az Alaptörvény 17. módosításáról. bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.