A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítására vonatkozó javaslatot. A csomag tizenkét pontban érintené az államszervezet, az igazságszolgáltatás, a közpénzek védelme és a közjogi intézményrendszer több fontos elemét.

A javaslat egyik leginkább figyelemre méltó pontja az országgyűlési képviselők mandátumának időbeli korlátozása. A megfogalmazás szerint a képviselők legfeljebb 12 évig, vagy három parlamenti cikluson át tölthetnék be tisztségüket. Ez a magyar parlamenti rendszerben jelentős változás lenne, mert jelenleg nincs ilyen alkotmányos időkorlát.

A csomag tartalmazza a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszűnését is, ez a pont különösen érzékeny közjogi vitákhoz vezetett és vezethet továbbra is.

Az Alkotmánybíróságot érintő változtatások között szerepel a testület függetlenségének erősítése, a 70 éves életkori határ bevezetése, valamint az Alkotmánybíróság korábbi hatásköreinek visszaadása. A javaslat ezzel az alkotmányos kontroll szerepét erősítené, de a részletszabályok ismerete nélkül nem ítélhető meg pontosan, milyen mértékben változna a testület tényleges mozgástere.

Az igazságszolgáltatást érintő pontok között szerepel az erősebb bírói önigazgatás. A tervezet szerint a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének visszahívását bírák is kezdeményezhetnék. Ez a bírói szervezetrendszeren belüli ellenőrzés erősítését célozhatja, ugyanakkor várhatóan vita tárgya lesz, milyen garanciák mellett működne ez az eljárás.

A közpénzek és a vagyonvédelem területén a javaslat létrehozná a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, és külön pontként említi a közpénz védelmének erősítését. A forrásból nem derül ki, hogy az új hivatal milyen jogosítványokat kapna, milyen ügyekben járhatna el, és hogyan illeszkedne a már meglévő hatóságok rendszerébe.

A csomag egyik intézményi jelentőségű eleme a sarkalatos törvények számának csökkentése. Ez a mindenkori parlamenti többség mozgásterét növelheti, mivel kevesebb ügyben lenne szükség kétharmados döntésre. Ugyanakkor éppen emiatt politikai vita várható arról, mely területek kerüljenek ki a sarkalatos szabályozás köréből, és melyek maradjanak alkotmányosan erősebben védett helyzetben.

A Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése szintén fontos közjogi változás lenne. Ez a költségvetési folyamatokban csökkentené a testület alkotmányos súlyát, de a hatás megítéléséhez szükség lenne a pontos normaszövegre és az indokolásra.

A javaslat szimbolikus és közigazgatási elemeket is tartalmaz. Ilyen a vármegyék visszanevezése megyékre, valamint az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata. A csomag megszüntetné az önálló Országgyűlési Őrséget is, és egységes rendészeti igazgatást irányozna elő.

Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter a parlament ülésén arra tett javaslatot, hogy sürgősségi tárgyalásban, már kedden vitázzanak a képviselők az Alaptörvény 17. A módosítás körüli viták várhatóan több irányból bontakoznak ki. Közjogi szempontból a köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése, az Alkotmánybíróság átalakítása és a Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése lehet a legérzékenyebb kérdés. Politikai szempontból a képviselői időkorlát, a sarkalatos törvények számának csökkentése és az új vagyonvédelmi hivatal hatásköre válhat a vita középpontjává. A megadott ismertetés alapján a javaslat átfogó intézményi átrendezést céloz. A tényleges következmények azonban csak a benyújtott normaszöveg, az átmeneti rendelkezések és a részletes indokolás ismeretében ítélhetők meg.

A Tizenkét pontban módosítaná az Alaptörvényt a kormány javaslata – már kedden vitázhatnak a képviselők az Alaptörvény 17. módosításáról. bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A kormány szerint az intézkedések célja az állami működés egyszerűsítése és a költségvetési egyensúly javítása. A tájékoztatón szó esett a 2026-os költségvetés végrehajtásáról és több infrastrukturális beruházás felgyorsításáról is.

Vitézy Dávid elmondta: „ellendrukkereket lehet hallani a magyar közéletben”, akik azért dolgoznak, hogy a hazánknak járó uniós források ne érkezzenek meg. A miniszter bejelentette, hogy a folyamat a menetrend szerint halad, ahogyan arról Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Magyar Péter kormányfő korábban Brüsszelben megállapodott.

Magyarország benyújtotta a helyreállítási tervet, amelyet jelenleg pontosítanak: véglegesítik a mérföldköveket és egyeztetnek a projektekről. A miniszter szerint bár a megállapodás kritikusai éppen a technikai részleteket kérték számon, a munka jól halad. A folyamatban lévő projekteket le kell zárni, és újakat kell indítani. Már közzé is tettek egy pályázatot a villamoshálózat-fejlesztésről, az ehhez kapcsolódó szabályozás pedig még ma este megjelenik a Magyar Közlönyben.

Közben Brüsszelben Magyar Péter miniszterelnök uniós vezetőkkel folytatott egyeztetéseket. A tárgyalások középpontjában az uniós források felszabadítása, az Ukrajnával kapcsolatos európai döntések, valamint a migrációs paktum végrehajtásának kérdése állt. A brüsszeli megbeszéléseken szóba került Magyarország és az Európai Bizottság együttműködése, illetve a befagyasztott támogatások ügyének rendezése is. A kormányfő az Európai Tanács ülését megelőzően több kétoldalú egyeztetést is folytatott európai vezetőkkel.

A Magyar Brüsszelben tárgyal, Budapesten folytatódik a NER lebontása bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Magyar Péter úgy fogalmazott, az Orbán-kormány sokszor, sok mindenben hazudott. Hazudott a költségvetési számok, az uniós források, az orosz-ukrán háború, a rezsicsökkentés kapcsán, és az ország társadalmi helyzetéről is.

Felidézte, 2024. június 13. az Európai Unió Bírósága példátlan súlyos ítéletet hozott a menekültügyi szabályokkal kapcsolatos korábbi két ítélet végre nem hajtása miatt: 200 millió euróra büntette Magyarországot, illetve arra kötelezte, hogy napi egymillió eurós büntetést fizessen addig, amíg az ország nem hajtja végre a tranzitzónák kapcsán hozott ítéletet.

Magyar Péter szerint miközben az Orbán-kormány kifelé folyamatosan tagadta, hogy végre akarná hajtani az ítéletet, 2024 nyarán kormányzaton belüli egyeztetések voltak annak végrehajtásáról. Az ítélet egyik fontos előírása az volt, hogy létre kell hozni egy migránsbefogadó központot – idézte fel.

Most már egymilliárd euró körül jár az az összeg, amelyet azért kell a magyar embereknek kifizetnie, mert az Orbán-kormány korábban nem tudott olyan jogszabályt alkotni, amely egyszerre tartotta volna kívül az illegális migránsokat és felelt volna meg az európai jognak.

A Fidesz hazugsága ellenére ilyen megoldás létezik, például Lengyelországban, Finnországban, és a magyar kormány azon dolgozik, hogy ilyen szabályozást ki tudjon alakítani, hogy ne legyenek migránstáborok Magyarországon, hogy ne kelljen fizetni a napi egymillió eurós büntetést, amit nem Orbán Viktoréknak, nem a ma kongresszust tartani tervező bukott vezetőknek, hanem a magyar embereknek kell megfizetnie – hangsúlyozta.

A sajtótájékoztatón lejátszottak egy videót, amelyen fideszes politikusok cáfolják azokat a korábbi sajtóhíreket, hogy Vitnyéden migránstábort nitnának.

Magyar Péter több 2024 nyári és őszi kormányülés, egyeztetés jegyzőkönyveiből idézve beszámolt arról, mi történt a vitnyédi ingatlanegyüttessel. Ez egy több épületből álló állami ingatlan, amelyet 2022 után a Kárpátaljáról érkező családok elszállásolására használtak, az épületegyüttes nagyjából 5 kilométerre van a lakott területtől, erdő veszi körbe. Azt mondta: a 2024. július 7-ei kormányülésre készült egy összefoglaló, amelyben az európai ügyekért felelős miniszter tájékoztatta az Orbán-kormányt az Európai Bíróság ítéletéről és a lehetséges megoldásokról, illetve a várható fizetési kötelezettségről. Készült utána még több összefoglaló, amelyben már felvetik a tranzitzónák újbóli megnyitásának szükségességét – tette hozzá.

Magyar Péter azt is mondta: az előző kormány felhatalmazta a belügyminisztert a vitnyédi ingatlan kapcsán olyan beruházások megvalósítására, amelyek célja a helyszín alkalmassá tétele menekültek fogadására. Ugyanakkor Orbán Viktor azt állította, hogy „migránstáborokat ők soha, semmilyen körülmények között sem terveztek” – fogalmazott.

Ekkoriban a kormány olyan rendeletet hozott, amely megszüntette a lakhatási támogatást a kárpátaljai magyar menedékesek jelentős részének. Azt tudták meg attól a portástól, aki azóta is ott dolgozik, hogy mindenkivel titoktartási megállapodást írattak alá, „az összes felújításban, munkálatokban résztvevővel” – mondta. Hozzáfűzte: azt is megtudták, hogy közölték az ott lévő kárpátaljai magyarokkal, hogy „vagy önként, haladéktalanul elhagyják az ingatlant, vagy átzsuppolják őket Ukrajnába”.
Kiemelte: „összesen ötmilliárd forint közpénzt szánt Orbán Viktor és kormánya az általuk letagadott, eltitkolt migránstábor felépítésére, de voltak még pluszköltségek is”.

Hangsúlyozta: az előző kormány arról is döntött, hogy 2026-ra, a választási évre ki kell élezni az illegális migrációval kapcsolatos politikai konfliktust. Megjegyezte: az ügyben több dokumentumot feltöltenek a kormany.hu/igazságtétel oldalra, a kegyelmi dosszié mellé.

Úgy folytatta, a 2024. szeptember 11-i kormányülés az utolsó, amelynek összefoglalójában a már folyamatban lévő építkezés, annak szabályozása, költségvetése megjelenik. Utána eltűnik ez a kérdés. Hozzátette: szeptember 13-án tartotta az első sajtótájékoztatóját a témában, és a HVG is ekkor írt arról, hogy rendőrök őrzik a vitnyédi tábor kerítését. Ez után kezdődik a „folyamatos tagadás”.

Felidézte: szeptember 24-én eszkalálódott a botrány, hiszen az osztrák Burgenland tartomány vezetője a határ lezárásával fenyegetőzött, attól tartva, hogy a vitnyédi létesítmény a menekültek Ausztriába történő továbbítását szolgálhatja.

Eközben Gulyás Gergely, akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter és a Fidesz többi politikusa folyamatosan hazudott, terelt, tagadott, Gulyás Gergely például arról beszélt, hogy diákok nyári táboraként kívánják használni a vitnyédi tábort. De Gulyás Gergely mellett maga Orbán Viktor, valamint Tuzson Bence igazságügyi miniszter, Szijjártó Péter külügyminiszter, Rétvári Bence belügyi államtitkár is belehazudtak minden magyar ember, a Vitnyéden élő helyiek, a sajtó és külföldi szomszédaink szemébe.

Értékelése szerint a vitnyédi tábor ügye legalább olyan súlyos vagy talán még súlyosabb ügy, mint a kegyelmi botrány, és szimbolikus ponton mutatja meg a Fidesz kommunikációjának hazugságát. Az illegális migráció elleni küzdelem, a Brüsszellel folytatott harc, amire a Fidesz mindig büszke volt, és amire a politikai versenytársaik lejáratását alapította, a dokumentumok nyilvánosságra hozásával „véglegesen széthullott”.

Jelezte, az ezzel kapcsolatos kérdéseket föl fogják tenni a Fidesz képviselőinek hétfőn a parlamentben is, és mint mondta, reméli, hogy „addigra tudnak valami magyarázattal szolgálni, ha nem, akkor javaslom, hogy már ne jöjjenek be” – fogalmazott a miniszterelnök.

Magyar Péter szerint érdemes lesz majd arról is beszélni, hogyan történt több mint 2200, jogerősen elítélt emberkereskedő kiengedése magyar börtönökből. Semmilyen jogi lehetőség nincsen kormányrendelettel kiengedni a börtönből az emberkereskedőket, büntetést félbeszakítani vagy elengedni a köztársasági elnök kegyelemi jogköréhez tartozik, „ehhez képest Orbán Viktorék ezt meglépték egy kormányrendelettel” – emlékeztetett a miniszterelnök.

Arra az újságírói kérdésre, hogy élezni vagy enyhíteni akarta-e az Orbán-kormány az illegális bevándorlókkal kapcsolatos konfliktust, Magyar Péter azt mondta, vannak arra utaló jelek, hogy élezni, „mert az volt a mondás, hogy 2026-ra ezt fel kell emelni”.

Megerősítette: a Tisza-kormány nem tervezi Magyarországon migránstáborok vagy tranzitzóna kialakítását. Annak megoldását, hogy Magyarország hogyan feleljen meg a brüsszeli ítéletnek úgy, hogy illegális migránsok se legyenek az országban, a kabinet nyilvánosságra fogja hozni, és akár társadalmi egyeztetést, illetve szakmai vitát is kezdeményeznek erről.

Megjegyezte: a kabinet azon dolgozik, hogy ezt minél gyorsabban megoldja, mivel a mai napig fizetni kell Magyarországnak a napi egymillió eurót.

Egy másik kérdésre válaszolva Magyar Péter azt mondta: tudomásuk szerint – ha megvalósult volna – ötmilliárd forint lett volna a vitnyédi tábor teljes felújításának és éves fenntartásának költsége.

Amit tudunk, körülbelül egymilliárd forintba került az elvégzett munka, de eltűntek a számlák – hangsúlyozta a kormányfő, majd megjegyezte: a szóbeli elmondás és az intézményi emlékezet szerint végül nem történt meg a Széchenyi Egyetemtől az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnak a tulajdon és a birtok átadása.

A felmerült költségeket az egyetemnek számlázták ki, amely egy egyedi döntéssel kapott pár milliárd forintot, abból fizették ki a táborban végzett munkákat – ismertette, hozzátéve, az ingatlanban jelenleg egy katolikus iskola működik. Az ügy teljes dokumentációjának nyilvánosságra hozatalát érintő kérdésre Magyar Péter úgy válaszolt, nem szeretnék a teljes kormányülés jegyzőkönyveit, emlékeztetőit nyilvánosságra hozni, de igyekeznek a lehető legtöbb dokumentumot, akár a belügyminisztériumi egyeztetéseket, akár a kormányülések feljegyzéseinek nagyobb részét megosztani a nyilvánossággal.

A Az Orbán-kormány menekülttábort akart nyitni Nyugat-Magyarországon bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Április 12. óta Magyarország politikai rendszere irányt váltott. A választás eredménye világos felhatalmazást adott a Tisza Pártnak, de az első hetek azt is megmutatták: a hatalom megszerzése gyorsabb folyamat, mint az állam működésének átalakítása.

A választás legfontosabb politikai ténye a Fidesz–KDNP tizenhat éves kormányzásának lezárása volt. A Tisza Párt kétharmados parlamenti többséghez jutott, a Fidesz ellenzékbe került, a Mi Hazánk pedig megőrizte parlamenti jelenlétét. Ez önmagában is rendszerszintű fordulat: a korábbi kormánypárt nem egyszerűen többséget veszített, hanem elvesztette azt a politikai fölényt, amely 2010 óta meghatározta a magyar közéletet.

A választás utáni első hetek mégsem a látványos törvényalkotásról, hanem az állam átvételéről szóltak. Az új Országgyűlés májusban alakult meg, Magyar Péter kormánya pedig május közepén kezdte meg működését. A miniszteri kinevezések, a kormányzati szerkezet újraszabása és az államtitkári kar felállítása azt jelezte, hogy az első szakaszban a kormány mozgásterét nemcsak a politikai akarat, hanem a közigazgatás tényleges állapota is meghatározza.

Az új kabinet első döntései alapján három fő irány rajzolódik ki. Az első az átvilágítás. A kormány soron kívüli felülvizsgálatot rendelt el több, politikailag érzékeny területen: a nem nyilvános kormányhatározatok, a 2010 és 2026 közötti kormányülési összefoglalók, egyes kiemelt beruházások, a közszolgálati média finanszírozása, valamint a kórházak állapota ügyében. Ezek a döntések azt mutatják, hogy a Tisza-kormány egyelőre nem lezárni, hanem feltárni akarja az előző korszak működését.

A második irány: vissza Európába. A kormány a befagysztott uniós támogatások megszerzése érdekében törvénycsomagot terjesztett a parlament elé, a kormányfő fontos európai partnerekkel tárgyalt, elrendelték Magyarország Európai Ügyészséghez történő csatlakozásának előkészítését. Ez politikailag szimbolikus és intézményileg is fontos lépés, mert az előző kormányok évekig elutasították a csatlakozást. A döntés önmagában még nem zárja le az ügyet, de jelzi: az új kabinet az uniós források, a jogállamisági viták és a korrupcióellenes vállalások kérdését egy csomagban kezeli.

A harmadik irány a költségvetési fegyelem és az újraelosztás kérdése. A kormány már az első hetekben napirendre vette a vagyonadóztatás feltételeinek kidolgozását és a bizalmi vagyonkezelés adómentességének megszüntetését. Ez politikailag kényes terep: a választók egy része igazságtételt vár, a gazdasági szereplők viszont kiszámíthatóságot. A kormány sikerét ezen a ponton nem a szándék, hanem a részletszabályok minősége dönti majd el.

A gazdasági háttér szűkíti a mozgásteret. A május végi adatok szerint az államháztartás központi alrendszere több ezermilliárd forintos hiánnyal állt. Ez azt jelenti, hogy az új kormány egyszerre örökölt magas társadalmi várakozásokat és feszes költségvetési helyzetet. A kampányígéretek teljesítésének ütemét ezért nemcsak a politikai akarat, hanem az uniós forrásokhoz való hozzáférés, a befektetői bizalom és a kiadási oldalon hozott döntések is meghatározzák.

Közben az ellenzékbe szorult Fidesz is keresi új szerepét. A párt előtt kettős feladat áll: meg kell őriznie saját táborát, miközben fel kell dolgoznia, hogy az államigazgatási, médiapolitikai és gazdasági beágyazottság önmagában nem volt elég a hatalmon maradáshoz. A június közepére jelzett szervezeti átalakítási tervek arra utalnak, hogy a Fidesz vezetése nem átmeneti kisiklásként, hanem mélyebb válságként kezeli a vereséget.

A Tisza-kormány első időszakának legnagyobb dilemmája az, hogy miként lehet egyszerre fenntartani a változás lendületét és elkerülni a kapkodást. Az átvilágítások politikailag érthetők, de csak akkor erősítik a közbizalmat, ha követhető eljárások, bizonyítható állítások és jogilag rendezett következmények kapcsolódnak hozzájuk. A puszta bejelentés gyorsan elkopik; a dokumentált eredmény viszont tartós politikai tőkét teremthet.

Hasonló a helyzet az európai politikával is. A külpolitikai irányváltás látványos, de az uniós források felszabadítása nem automatikus jutalom a kormányváltásért. Brüsszelben jogszabályokat, intézményi garanciákat és végrehajtott vállalásokat fognak nézni. A Tisza-kormány számára ezért az európai visszatérés nem kommunikációs feladat, hanem közigazgatási és jogalkotási munka.

Az első két hónap alapján a kormányzás súlypontjai már látszanak. A kabinet az előző rendszer átvizsgálásával, az európai kapcsolatok rendezésével és a költségvetési mozgástér megteremtésével kezdett. A társadalom számára azonban a kérdés egyszerűbb lesz: javul-e az egészségügy, az oktatás, a közszolgáltatások minősége, és érzékelhető lesz-e a mindennapi életben a politikai fordulat? A választási győzelem erős felhatalmazást adott, de nem váltotta ki a kormányzás aprómunkáját. Az első hónapok mérlege ezért inkább nyitott, mint lezárt történet. A Tisza-kormány megkezdte a politikai korszakváltás intézményi előkészítését; a következő hónapokban az dől el, hogy ebből tartós, jogilag rendezett és társadalmilag is érzékelhető változás lesz-e?

A Két hónap, ami több évnek tűnt – április 12-én volt a választási földcsuszamlás bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A hét egyik legfontosabb politikai lépése az Alaptörvény módosításának előkészítése volt. A Tisza-frakció által benyújtott javaslat értelmében a jövőben legfeljebb nyolc évig tölthetné be valaki a miniszterelnöki tisztséget. A csomag része a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének előkészítése, valamint annak kimondása is, hogy a közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványok vagyona nemzeti vagyonnak minősül.

Szintén a héten került az Országgyűlés elé a devizahiteles végrehajtások átmeneti felfüggesztéséről szóló javaslat. A kabinet közlése szerint a cél az, hogy az új végrehajtási szabályok kidolgozásáig ne történjenek további kilakoltatások. Emellett több parlamenti vizsgálóbizottság felállítását is kezdeményezték: külön vizsgálnák a kegyelmi ügyet, a gyermekvédelmi rendszer működését, az MNB-alapítványok gazdálkodását és a közvagyon átrendeződését.

A kormányzati intézkedések középpontjában ezen a héten az „átvilágítás” állt. Soron kívüli felülvizsgálat indult a 2026-os költségvetés ügyében, vizsgálják az MTVA működését, a vendégmunkás-szabályozást, valamint a Paks II beruházást és a paksi blokkok üzemidő-hosszabbítását is. Ugyancsak áttekintik a diplomata-útlevelek használatát és a kormányzati repülőgépes utazásokat.

A személycserék is folytatódtak. Május 19-én több minisztériumi vezetőt felmentettek, köztük a Közlekedési és Beruházási Minisztérium két helyettes államtitkárát. A hét egyik legnagyobb visszhangot kiváltó döntése ugyanakkor a NAV bűnügyi területét érintette: leváltották a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi nyomozásait irányító vezetőt. A kormány ezt a korrupcióellenes fellépés és az adóhatóság „szakmai hitelességének helyreállítása” szükségességével indokolta, míg ellenzéki kritikák szerint politikai tisztogatás zajlik az államigazgatásban.

A külpolitikai aktivitásban is erős hetet zárt Magyar Péter miniszterelnök. Első hivatalos külföldi útja Varsóba vezetett, ahol Donald Tusk lengyel kormányfővel tárgyalt az európai együttműködésről, az uniós forrásokról és a V4-ek jövőjéről. A magyar delegáció Gdanskban is folytatott egyeztetéseket.Ezt követően Bécsbe utazott, ahol Christian Stocker osztrák kancellárral és Alexander Van der Bellen államfővel találkozott. A felek egyaránt „új fejezet” megnyitásáról beszéltek a magyar–osztrák kapcsolatokban. Magyar Péter emellett június végére budapesti V4-csúcsot kezdeményezett.

Orbán Anita külügyminiszter tárgyalt ukrán kollégájával, és a közlemény szerint egyetértettek, hogy a párbeszéd helyreállítása pozitív fejlemény mindkét ország és egész Európa számára. A magyar külügyi vezető találkozott a német külügyminiszterrel is.

A hét összképe alapján a Tisza-kormány elsődleges célja jelenleg kettősnek látszik: egyrészt gyors politikai és személyi újrarendezést hajt végre az államigazgatásban, másrészt igyekszik egyszerre demonstrálni a korrupcióellenes fellépést és az európai partnerekkel való kapcsolatépítést. A következő hetek nagy kérdése az lesz, hogy az előkészített törvényjavaslatokból és átvilágításokból milyen konkrét, tartós intézkedések születnek.

A A Tisza-kormány első teljes hete: átvilágítások, személycserék és külpolitikai nyitás bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Két nappal a magyarországi választások után, amelyek véget vetettek Orbán Viktor 16 éves hatalmának, az európai szélsőjobboldal egy része kezdi megkérdőjelezni Donald Trump és JD Vance támogatásának értékét. Ez az átértékelés egy szélesebb körű aggodalmat tükröz: Trump retorikáját és kiszámíthatatlan geopolitikai programját egyre inkább tehernek, mintsem előnynek tekintik az Atlanti-óceánon túli politikai szövetségesei, különösen az olyan közeli partnerek, mint Orbán Fidesz pártja.

„A magyarok mindig is nagyon közel álltak az Egyesült Államokhoz” – mondta Thierry Mariani, a francia Nemzeti Összefogás európai parlamenti képviselője az Euronewsnak. „Ez nem a mi esetünk.” Fabrice Leggeri, a Nemzeti Összefogás egy másik EP-képviselője „büntetőnek” nevezte az Európával szembeni amerikai vámokat, és „számunkra nehezen érthetőnek” Washington részvételét a jelenlegi iráni háborúban. „Nekünk más kultúránk és politikai hagyományaink vannak, mint az USA-nak” – tette hozzá Leggeri.

Trump vonzereje csökken Európában

JD Vance a múlt heti budapesti látogatása során támogatta Orbán Viktort, és a „brüsszeli bürokratákat” azzal vádolta, hogy „megpróbálják tönkretenni Magyarország gazdaságát”, olyan megjegyzésekkel, amelyek a jól ismert szélsőjobboldali témákat visszhangozták.
Vance látogatása korábbi támogatásokat követett – például azt, hogy egy évvel ezelőtt támogatta a németországi szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak pártot -, ami most kínosnak bizonyulhat, mivel a szuverenista erők csendben elhatárolódnak az amerikai kormánytól.

Az Európai Parlament tisztviselői szerint Trump elvesztette vonzerejét az európai nacionalista mozgalmak körében, és a közelgő hazai választásokon a szélsőjobboldali pártok lekicsinyelhetik a MAGA mozgalomhoz fűződő kapcsolataikat.

A Hazafiak Európáért (PfE) más törvényhozói is lekicsinyelték JD Vance látogatásának hatását, de elismerték, hogy Donald Trump venezuelai és iráni fellépése ellentmondani látszik a nemzeti szuverenitás elvének, amelyet a hagyományosan a külföldi beavatkozást ellenző szélsőjobboldali politikusok régóta védelmeznek.

„A nem demokratikus rezsimek leváltásának legjobb módja világszerte a nemzetközi jog tiszteletben tartása lenne, és egyértelmű, hogy az USA közelmúltbeli erőskezű fellépése kétségeket ébresztett” – mondta Paolo Borchia, az olaszországi A Liga képviselője.
A szélsőjobboldal Trumptól való elhatárolódásának egyik fő oka az Iránnal folytatott háború. Európában sokan a Teherán elleni amerikai csapást teszik felelőssé az európai energiaárak emelkedéséért, amelyek már így is a fogyasztók vásárlóerejét terhelik.

A távolságtartás másik oka, hogy a szélsőjobboldali álláspontok támogatása olyan kérdésekben, mint a bevándorlás, nem feltétlenül jelenti a Trump-kormányzat támogatását.
Dave Sinardet, a Vrije Universiteit Brussel (VUB) politológus professzora szerint a magyarországi választókat láthatóan jobban érdeklik az életüket érintő mindennapi kérdések, mint az Orbán Viktor által folytatott ideológiai csatározások, aki igyekezett magát és szövetségeseit úgy beállítani, mint akik védelmet nyújtanak az általa migráns „inváziónak” és az EU nemzeti érdekek semmibe vételének nevezett jelenségekkel szemben.
„Vance látogatása valószínűleg kontraproduktív volt, és biztosan nem segített a Fidesznek” – mondta az Euronewsnak.

Vance és Trump támogatása Orbán mellett a Sinardet elemzése szerint a külföldi beavatkozással kapcsolatos megítélést is erősíthette, amit az ellenzék kampányérvként használt fel.

„Ez az eredmény azt mutatja, hogy a szélsőjobboldali vezetőknek óvakodniuk kell a túl szoros kapcsolatoktól olyan személyiségekkel, mint Trump és Putyin” – mondta a Sinardet, hozzátéve, hogy „erősen ironikus”, hogy azok a pártok, amelyek ideológiájuk középpontjába a nemzeti szuverenitást helyezik, gyakran elfogadják a külső beavatkozást a belpolitikájukba.

Sinardet megjegyzéseit Theo Francken, Belgium védelmi és kereskedelmi minisztere is megismételte, aki az X-en azt írta (forrás: angol), hogy „Vance támogatása nagyon ostoba kampányfogás volt”.

„A MAGA tömegnek tényleg abba kellene hagynia a nemzetközi kampányt, mert minden és mindenki, akit támogatnak, a végén választásokat veszít” – írta Franken. Az Új Flamand Szövetség (N-VA) pártja közel áll Orbán álláspontjához a migrációval kapcsolatban, de elutasítja az Oroszországgal való együttműködést.

Elveszett csata a szélsőjobboldal számára

A magyarországi szavazással az európai szélsőjobboldal fontos kudarcot szenvedett, hiszen Orbán Viktor messze a legjelentősebb alakja volt a hatalomban, és példaképül szolgált más vezetők számára. A francia Nemzeti Összefogástól az olasz Liga és a spanyol Voxig a szavazás utáni nap alkalmat adott arra, hogy Orbánt dicsőítsék, elismerjék, hogy Magyarország demokrácia, és az Európai Bizottságot ostorozzák.

Marine Le Pen, a francia szélsőjobboldal vezetője az X-et hibáztatta a „diktatúra groteszk vádjaiért”, amelyeket Orbánnal szemben fogalmaztak meg, „aki tizenhat éven át bátran és elszántan védte Magyarország szabadságát és szuverenitását”.
„Az Európai Bizottság elégedettségének, amely folyamatosan túllépte előjogait és hatáskörét a népakarat rovására, aggasztania kellene a magyarokat, hogy ez az évek óta drágán védett szabadság továbbra is fennmarad” – tette hozzá Le Pen.

Más szélsőjobboldali politikusok is elítélték az EU beavatkozását a magyar politikába, Petr Bystron, az Alternatíva Németországért európai parlamenti képviselője még vizsgálóbizottság felállítását is követelte azzal kapcsolatban, hogy az EU „milliárdos pénzösszegek befagyasztásával és pénzügyi szankciók bevezetésével” nyomást gyakorol a magyar kormányra – írta közleményében.

„Az EU obszcén módon beavatkozott ebbe a kampányba, és ez ismét meg fog történni” – mondta Hermann Tertsch, a Vox EP-képviselője az Euronewsnak. Bár úgy tűnik, hogy a MAGA mozgalomhoz való kötődés politikailag mérgezővé vált, elemzők szerint Orbán veresége nem jelent szélesebb körű visszaesést a szélsőjobboldal számára Európában.

Sinardet véleménye szerint túl korai lenne ezt jelentős elmozdulásnak tekinteni, mivel a szuverenista erők sok helyen még mindig teret nyernek, és egyetlen választásból következtetéseket levonni kockázatos lépés. Elismerte, hogy ezek a politikai erők strukturálisan továbbra is erősek, és több uniós országban, köztük Olaszországban, a Cseh Köztársaságban és Svédországban is vannak kormányképviselőik. „Orbán Viktor veresége jelentős, de természetesen nem jelenti a szélsőjobboldali populizmus végét” – mondta Sinardet.

A Orbán kudarca – európai visszhang bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

„Alisher kérésére hívok”

Egy 2024. augusztus 30-i telefonhívás különösen beszédes. Nem sokkal azután, hogy Szijjártó Péter Szentpétervárról Budapestre érkezett, Lavrov felhívta őt. A beszélgetés elején az orosz külügyminiszter megnyugtatta magyar partnerét, hogy az orosz médiában pozitívan értékelték nyilatkozatait.

A hívás valódi célja azonban hamar kiderült: az orosz–üzbég milliárdos, Aliser Uszmanov kérésére Lavrov arra emlékeztette Szijjártót, hogy ígéretet tett Uszmanov testvérének, Gulbahor Iszmailovának az uniós szankciós listáról való levételének előmozdítására.

„Alisher kérésére hívok, csak emlékeztetni szeretne, hogy dolgozol az ügyön” – mondta Lavrov. Szijjártó válasza egyértelmű volt: „Igen, abszolút. A szlovákokkal együtt javaslatot nyújtunk be az Európai Uniónak a levételére… és mindent megteszünk, hogy lekerüljön a listáról.”Hét hónappal később Iszmailova valóban lekerült az uniós szankciós listáról.

Koordinált fellépés Moszkva érdekében?

A kiszivárgott anyagok szerint Szijjártó más orosz tisztviselőkkel is egyeztetett, többek között az energiaügyi miniszterhelyettessel, akinek arról beszélt, hogy igyekszik megakadályozni egy új uniós szankciós csomag elfogadását, illetve „megmenteni” egyes orosz szereplőket a büntetőintézkedésektől. A beszélgetések arra is utalnak, hogy a magyar és a szlovák kormány összehangoltan léphetett fel az uniós szankciók gyengítése érdekében – mindezt az orosz fél tudtával és támogatásával.

Bizalmas információk Moszkvába

A telefonhívások nemcsak politikai együttműködésről árulkodnak, hanem arról is, hogy Szijjártó részletesen tájékoztatta Lavrovot az Európai Unió belső egyeztetéseiről.

Ugyanebben az augusztusi beszélgetésben például beszámolt az EU külügyminisztereinek tanácskozásáról, és idézte a litván külügyminiszter kijelentéseit, aki szerint az EU – így Magyarország is – közvetve hozzájárul Oroszország háborús bevételeihez az energiahordozók vásárlásán keresztül.

„Mintha egy hírszerző tiszt dolgozna az informátorával”

A kiszivárgott hívásokat európai oknyomozó szervezetek – köztük a VSquare, a FRONTSTORY, a Delfi Estonia és más partnerek – szerezték meg és hitelesítették. Egy névtelenül nyilatkozó európai hírszerzési szakember szerint a beszélgetések hangneme rendkívül szokatlan: „Ha kivesszük a neveket, bármelyik hírszerző tiszt azt mondaná, hogy ez egy ügynök és az informátora közötti beszélgetés.”

Politikai háttér és következmények

Magyarországon közelednek a parlamenti választások, miközben a felmérések szerint Orbán Viktor pártja gyengülőben van. Korábbi értesülések szerint a Kreml aktívan igyekszik támogatni az Orbán-kormány hatalmon maradását, többek között Szergej Kirijenko, Putyin egyik kulcsfontosságú politikai stratégájának bevonásával. Ezzel párhuzamosan a kormányzati kommunikáció egyre gyakrabban tükrözi az orosz narratívákat, különösen Ukrajnáról..

Egyedülálló bizonyítékok

Bár Szijjártó és Lavrov szoros kapcsolatáról korábban is jelentek meg hírek, most először kerültek nyilvánosságra olyan hangfelvételek és átiratok, amelyek részletesen dokumentálják az együttműködés mértékét. A történet nemcsak Magyarország külpolitikáját érinti, hanem az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusainak sebezhetőségére is rávilágít, akkor, amikor egy tagállam vezető diplomatája egy rivális nagyhatalom érdekeit látszik képviselni.

A Kiszivárgott hívások, bizonyítékok: Szijjártó és Lavrov kapcsolata új megvilágításba kerül bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Horvátország kész segíteni Magyarország és Szlovákia kőolajellátását az ukrajnai tranzit leállását követően, az uniós jog és az amerikai szankciókat felügyelő OFAC előírásainak betartásával – közölte hétfőn az X-en Ante Susnjar horvát gazdasági miniszter.

Mint írta: Horvátország felelősen és átláthatóan járt el a regionális energiabiztonság ügyében, és nem engedi, hogy Közép-Európa üzemanyag-ellátása veszélybe kerüljön. Hangsúlyozta, hogy az Adria-kőolajvezeték kapacitása rendelkezésre áll, korábban is elegendő volt, és jelenleg sincs műszaki akadálya a szállításnak.

A miniszter az Európai Bizottságnak címzett üzenetében úgy fogalmazott: mivel az Adria-vezeték készen áll, az Európai Unió tagállamai számára nincsenek többé műszaki indokai az orosz nyersolajhoz való ragaszkodásnak. Hozzátette: az Oroszországtól vásárolt olaj – „még ha olcsóbbnak is tűnik” – a háború finanszírozását segíti.

A horvát miniszter arra reagált, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap közölte: Magyarország és Szlovákia levélben fordult Horvátországhoz annak érdekében, hogy az Adria-kőolajvezetéken lehetővé váljon az orosz kőolaj szállítása, miután Ukrajna nem indította újra a tranzitot a Barátság vezetéken.

A Horvátország szállításaival biztosítja Magyarország olajellátását bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Mostani bővítési helyzet: hol tart az EU-tagság felé vezető folyamat?

Az EU több ország esetében is aktív bővítési tárgyalásokat folytat, miközben más országok jelöltként vagy potenciális jelöltként várakoznak a sorukra:

• Montenegró, Szerbia, Albánia, Észak-Macedónia, Moldova és Ukrajna jelenleg is tárgyalási szakaszban vannak a csatlakozásról.
• Montenegró a legelőrehaladottabb: célja, hogy 2026–2027-re lezárja a tárgyalásokat, majd akár tagállammá válhasson.
• Albánia is halad a fejezetek megnyitásában és a tárgyalások előrehaladásában, és 2027-es zárást céloz.
• Észak-Macedónia a tárgyalási folyamatban van, de hosszabb távú — akár **2030-as — csatlakozás is reális cél lehet.

Akadozó vagy lassabb pályán:

• Grúzia tárgyalásai gyakorlatilag leálltak, miközben a reformok folynak.
• Törökországgal a tárgyalások lényegében hosszú ideje stagnálnak.
• Koszovó státusát nehezíti, hogy több tagállam nem ismeri el függetlenségét.

Miért most van új lendület?

Az Európai Bizottság legfrissebb bővítési jelentése szerint az uniós napirenden ismét prioritássá vált a bővítés, különösen a Nyugat-Balkán és Kelet felé (Ukrajna, Moldova) — ezt részben a geopolitikai helyzet (pl. az ukrajnai háború) indokolja, amely az EU stratégiai mélységének növelését sürgeti.

Esélyek röviden:

• Montenegró és Albánia számítanak a legreálisabb „következő EU-tagoknak” a következő pár évben.
• Ukrajna és Moldova jelentős előrelépést tett, de tárgyalási zárás 2028 körül lehet.
• Mások, mint Észak-Macedónia vagy Grúzia, továbbra is lassú, de folyamatos reformokkal haladnak.

A „Az EU-nak úgy kellene működnie, mint egy jó részvénytársaságnak” – Balázs Péter újragondolná a szervezet struktúráját bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A Debunk.org EU-népszavazásról szóló jelentésében, amelyet a SPIEGEL előzetesen megszerzett, a szakemberek azt vizsgálják, hogy az Oroszországból származó narratívák hogyan jutottak be az európai országok nyilvános vitáiba a közösségi médián keresztül. Körülbelül 284, a Kremlhez köthető online médiaorgánum cikkeit elemezték. A fő narratíva (a cikkek 35 százaléka) az volt, hogy csak von der Leyen távozása mentheti meg Európát.

A második legerősebb narratíva az volt, hogy von der Leyen egy korrupt elithez tartozik, amely a Pfizer gyógyszeripari vállalat profitja érdekében becsapta a lakosságot. Ritkábban szerepeltek azok a történetek, amelyek szerint von der Leyen egy demokrácia nélkül legitimált autokrata volt, és megszállottan szembeszállt Oroszországgal. A főbb portálok közé tartozik az orosz propagandacsatorna, az RT és az orosz hírügynökség, az EADaily.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök például egy „Time Magazine” címlapján alapuló fotómontázst tett közzé az X-en. Az is szerepelt rajta, hogy „Ideje indulni” von der Leyennek. Ez a bejegyzés önmagában több mint négymillió megtekintést és körülbelül 20 000 újraküldést kapott az X-en. Számos orosz médium tovább terjesztette a von der Leyent kritizáló kijelentéseket, többek között más nyelveken – például németül és spanyolul.

Az európai parlamenti képviselők is reagáltak a kampányra. Németországban a von der Leyen elleni narratívákat leggyakrabban az AfD és a BSW képviselői terjesztették.

Korrupciós vádak merültek fel von der Leyen ellen a koronavírus-járvány idején történt oltóanyag-beszerzéssel kapcsolatban. Ennek az az oka, hogy nem hajlandó nyilvánosságra hozni azokat az SMS-eket, amelyeket Albert Bourlával, a Pfizer vezérigazgatójával váltott. Az Európai Bíróság is megrótta a Bizottság elnökét emiatt. Ez ugyan összeesküvés-elméleteket táplál, de semmilyen bizonyíték nincs a visszaélésre.

Az Európai Parlamentben 175 képviselő szavazott a bizalmatlansági indítvány mellett – ez jóval kevesebb, mint a szükséges többség. 360 képviselő szavazott ellene, 18 tartózkodott, és sokan nem vettek részt a szavazáson.

A Moszkva támogatta a bizalmi szavazást az EU Bizottság elnöke ellen bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.