A hét egyik legfontosabb politikai lépése az Alaptörvény módosításának előkészítése volt. A Tisza-frakció által benyújtott javaslat értelmében a jövőben legfeljebb nyolc évig tölthetné be valaki a miniszterelnöki tisztséget. A csomag része a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének előkészítése, valamint annak kimondása is, hogy a közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványok vagyona nemzeti vagyonnak minősül.

Szintén a héten került az Országgyűlés elé a devizahiteles végrehajtások átmeneti felfüggesztéséről szóló javaslat. A kabinet közlése szerint a cél az, hogy az új végrehajtási szabályok kidolgozásáig ne történjenek további kilakoltatások. Emellett több parlamenti vizsgálóbizottság felállítását is kezdeményezték: külön vizsgálnák a kegyelmi ügyet, a gyermekvédelmi rendszer működését, az MNB-alapítványok gazdálkodását és a közvagyon átrendeződését.

A kormányzati intézkedések középpontjában ezen a héten az „átvilágítás” állt. Soron kívüli felülvizsgálat indult a 2026-os költségvetés ügyében, vizsgálják az MTVA működését, a vendégmunkás-szabályozást, valamint a Paks II beruházást és a paksi blokkok üzemidő-hosszabbítását is. Ugyancsak áttekintik a diplomata-útlevelek használatát és a kormányzati repülőgépes utazásokat.

A személycserék is folytatódtak. Május 19-én több minisztériumi vezetőt felmentettek, köztük a Közlekedési és Beruházási Minisztérium két helyettes államtitkárát. A hét egyik legnagyobb visszhangot kiváltó döntése ugyanakkor a NAV bűnügyi területét érintette: leváltották a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi nyomozásait irányító vezetőt. A kormány ezt a korrupcióellenes fellépés és az adóhatóság „szakmai hitelességének helyreállítása” szükségességével indokolta, míg ellenzéki kritikák szerint politikai tisztogatás zajlik az államigazgatásban.

A külpolitikai aktivitásban is erős hetet zárt Magyar Péter miniszterelnök. Első hivatalos külföldi útja Varsóba vezetett, ahol Donald Tusk lengyel kormányfővel tárgyalt az európai együttműködésről, az uniós forrásokról és a V4-ek jövőjéről. A magyar delegáció Gdanskban is folytatott egyeztetéseket.Ezt követően Bécsbe utazott, ahol Christian Stocker osztrák kancellárral és Alexander Van der Bellen államfővel találkozott. A felek egyaránt „új fejezet” megnyitásáról beszéltek a magyar–osztrák kapcsolatokban. Magyar Péter emellett június végére budapesti V4-csúcsot kezdeményezett.

Orbán Anita külügyminiszter tárgyalt ukrán kollégájával, és a közlemény szerint egyetértettek, hogy a párbeszéd helyreállítása pozitív fejlemény mindkét ország és egész Európa számára. A magyar külügyi vezető találkozott a német külügyminiszterrel is.

A hét összképe alapján a Tisza-kormány elsődleges célja jelenleg kettősnek látszik: egyrészt gyors politikai és személyi újrarendezést hajt végre az államigazgatásban, másrészt igyekszik egyszerre demonstrálni a korrupcióellenes fellépést és az európai partnerekkel való kapcsolatépítést. A következő hetek nagy kérdése az lesz, hogy az előkészített törvényjavaslatokból és átvilágításokból milyen konkrét, tartós intézkedések születnek.

A A Tisza-kormány első teljes hete: átvilágítások, személycserék és külpolitikai nyitás bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Két nappal a magyarországi választások után, amelyek véget vetettek Orbán Viktor 16 éves hatalmának, az európai szélsőjobboldal egy része kezdi megkérdőjelezni Donald Trump és JD Vance támogatásának értékét. Ez az átértékelés egy szélesebb körű aggodalmat tükröz: Trump retorikáját és kiszámíthatatlan geopolitikai programját egyre inkább tehernek, mintsem előnynek tekintik az Atlanti-óceánon túli politikai szövetségesei, különösen az olyan közeli partnerek, mint Orbán Fidesz pártja.

„A magyarok mindig is nagyon közel álltak az Egyesült Államokhoz” – mondta Thierry Mariani, a francia Nemzeti Összefogás európai parlamenti képviselője az Euronewsnak. „Ez nem a mi esetünk.” Fabrice Leggeri, a Nemzeti Összefogás egy másik EP-képviselője „büntetőnek” nevezte az Európával szembeni amerikai vámokat, és „számunkra nehezen érthetőnek” Washington részvételét a jelenlegi iráni háborúban. „Nekünk más kultúránk és politikai hagyományaink vannak, mint az USA-nak” – tette hozzá Leggeri.

Trump vonzereje csökken Európában

JD Vance a múlt heti budapesti látogatása során támogatta Orbán Viktort, és a „brüsszeli bürokratákat” azzal vádolta, hogy „megpróbálják tönkretenni Magyarország gazdaságát”, olyan megjegyzésekkel, amelyek a jól ismert szélsőjobboldali témákat visszhangozták.
Vance látogatása korábbi támogatásokat követett – például azt, hogy egy évvel ezelőtt támogatta a németországi szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak pártot -, ami most kínosnak bizonyulhat, mivel a szuverenista erők csendben elhatárolódnak az amerikai kormánytól.

Az Európai Parlament tisztviselői szerint Trump elvesztette vonzerejét az európai nacionalista mozgalmak körében, és a közelgő hazai választásokon a szélsőjobboldali pártok lekicsinyelhetik a MAGA mozgalomhoz fűződő kapcsolataikat.

A Hazafiak Európáért (PfE) más törvényhozói is lekicsinyelték JD Vance látogatásának hatását, de elismerték, hogy Donald Trump venezuelai és iráni fellépése ellentmondani látszik a nemzeti szuverenitás elvének, amelyet a hagyományosan a külföldi beavatkozást ellenző szélsőjobboldali politikusok régóta védelmeznek.

„A nem demokratikus rezsimek leváltásának legjobb módja világszerte a nemzetközi jog tiszteletben tartása lenne, és egyértelmű, hogy az USA közelmúltbeli erőskezű fellépése kétségeket ébresztett” – mondta Paolo Borchia, az olaszországi A Liga képviselője.
A szélsőjobboldal Trumptól való elhatárolódásának egyik fő oka az Iránnal folytatott háború. Európában sokan a Teherán elleni amerikai csapást teszik felelőssé az európai energiaárak emelkedéséért, amelyek már így is a fogyasztók vásárlóerejét terhelik.

A távolságtartás másik oka, hogy a szélsőjobboldali álláspontok támogatása olyan kérdésekben, mint a bevándorlás, nem feltétlenül jelenti a Trump-kormányzat támogatását.
Dave Sinardet, a Vrije Universiteit Brussel (VUB) politológus professzora szerint a magyarországi választókat láthatóan jobban érdeklik az életüket érintő mindennapi kérdések, mint az Orbán Viktor által folytatott ideológiai csatározások, aki igyekezett magát és szövetségeseit úgy beállítani, mint akik védelmet nyújtanak az általa migráns „inváziónak” és az EU nemzeti érdekek semmibe vételének nevezett jelenségekkel szemben.
„Vance látogatása valószínűleg kontraproduktív volt, és biztosan nem segített a Fidesznek” – mondta az Euronewsnak.

Vance és Trump támogatása Orbán mellett a Sinardet elemzése szerint a külföldi beavatkozással kapcsolatos megítélést is erősíthette, amit az ellenzék kampányérvként használt fel.

„Ez az eredmény azt mutatja, hogy a szélsőjobboldali vezetőknek óvakodniuk kell a túl szoros kapcsolatoktól olyan személyiségekkel, mint Trump és Putyin” – mondta a Sinardet, hozzátéve, hogy „erősen ironikus”, hogy azok a pártok, amelyek ideológiájuk középpontjába a nemzeti szuverenitást helyezik, gyakran elfogadják a külső beavatkozást a belpolitikájukba.

Sinardet megjegyzéseit Theo Francken, Belgium védelmi és kereskedelmi minisztere is megismételte, aki az X-en azt írta (forrás: angol), hogy „Vance támogatása nagyon ostoba kampányfogás volt”.

„A MAGA tömegnek tényleg abba kellene hagynia a nemzetközi kampányt, mert minden és mindenki, akit támogatnak, a végén választásokat veszít” – írta Franken. Az Új Flamand Szövetség (N-VA) pártja közel áll Orbán álláspontjához a migrációval kapcsolatban, de elutasítja az Oroszországgal való együttműködést.

Elveszett csata a szélsőjobboldal számára

A magyarországi szavazással az európai szélsőjobboldal fontos kudarcot szenvedett, hiszen Orbán Viktor messze a legjelentősebb alakja volt a hatalomban, és példaképül szolgált más vezetők számára. A francia Nemzeti Összefogástól az olasz Liga és a spanyol Voxig a szavazás utáni nap alkalmat adott arra, hogy Orbánt dicsőítsék, elismerjék, hogy Magyarország demokrácia, és az Európai Bizottságot ostorozzák.

Marine Le Pen, a francia szélsőjobboldal vezetője az X-et hibáztatta a „diktatúra groteszk vádjaiért”, amelyeket Orbánnal szemben fogalmaztak meg, „aki tizenhat éven át bátran és elszántan védte Magyarország szabadságát és szuverenitását”.
„Az Európai Bizottság elégedettségének, amely folyamatosan túllépte előjogait és hatáskörét a népakarat rovására, aggasztania kellene a magyarokat, hogy ez az évek óta drágán védett szabadság továbbra is fennmarad” – tette hozzá Le Pen.

Más szélsőjobboldali politikusok is elítélték az EU beavatkozását a magyar politikába, Petr Bystron, az Alternatíva Németországért európai parlamenti képviselője még vizsgálóbizottság felállítását is követelte azzal kapcsolatban, hogy az EU „milliárdos pénzösszegek befagyasztásával és pénzügyi szankciók bevezetésével” nyomást gyakorol a magyar kormányra – írta közleményében.

„Az EU obszcén módon beavatkozott ebbe a kampányba, és ez ismét meg fog történni” – mondta Hermann Tertsch, a Vox EP-képviselője az Euronewsnak. Bár úgy tűnik, hogy a MAGA mozgalomhoz való kötődés politikailag mérgezővé vált, elemzők szerint Orbán veresége nem jelent szélesebb körű visszaesést a szélsőjobboldal számára Európában.

Sinardet véleménye szerint túl korai lenne ezt jelentős elmozdulásnak tekinteni, mivel a szuverenista erők sok helyen még mindig teret nyernek, és egyetlen választásból következtetéseket levonni kockázatos lépés. Elismerte, hogy ezek a politikai erők strukturálisan továbbra is erősek, és több uniós országban, köztük Olaszországban, a Cseh Köztársaságban és Svédországban is vannak kormányképviselőik. „Orbán Viktor veresége jelentős, de természetesen nem jelenti a szélsőjobboldali populizmus végét” – mondta Sinardet.

A Orbán kudarca – európai visszhang bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

„Alisher kérésére hívok”

Egy 2024. augusztus 30-i telefonhívás különösen beszédes. Nem sokkal azután, hogy Szijjártó Péter Szentpétervárról Budapestre érkezett, Lavrov felhívta őt. A beszélgetés elején az orosz külügyminiszter megnyugtatta magyar partnerét, hogy az orosz médiában pozitívan értékelték nyilatkozatait.

A hívás valódi célja azonban hamar kiderült: az orosz–üzbég milliárdos, Aliser Uszmanov kérésére Lavrov arra emlékeztette Szijjártót, hogy ígéretet tett Uszmanov testvérének, Gulbahor Iszmailovának az uniós szankciós listáról való levételének előmozdítására.

„Alisher kérésére hívok, csak emlékeztetni szeretne, hogy dolgozol az ügyön” – mondta Lavrov. Szijjártó válasza egyértelmű volt: „Igen, abszolút. A szlovákokkal együtt javaslatot nyújtunk be az Európai Uniónak a levételére… és mindent megteszünk, hogy lekerüljön a listáról.”Hét hónappal később Iszmailova valóban lekerült az uniós szankciós listáról.

Koordinált fellépés Moszkva érdekében?

A kiszivárgott anyagok szerint Szijjártó más orosz tisztviselőkkel is egyeztetett, többek között az energiaügyi miniszterhelyettessel, akinek arról beszélt, hogy igyekszik megakadályozni egy új uniós szankciós csomag elfogadását, illetve „megmenteni” egyes orosz szereplőket a büntetőintézkedésektől. A beszélgetések arra is utalnak, hogy a magyar és a szlovák kormány összehangoltan léphetett fel az uniós szankciók gyengítése érdekében – mindezt az orosz fél tudtával és támogatásával.

Bizalmas információk Moszkvába

A telefonhívások nemcsak politikai együttműködésről árulkodnak, hanem arról is, hogy Szijjártó részletesen tájékoztatta Lavrovot az Európai Unió belső egyeztetéseiről.

Ugyanebben az augusztusi beszélgetésben például beszámolt az EU külügyminisztereinek tanácskozásáról, és idézte a litván külügyminiszter kijelentéseit, aki szerint az EU – így Magyarország is – közvetve hozzájárul Oroszország háborús bevételeihez az energiahordozók vásárlásán keresztül.

„Mintha egy hírszerző tiszt dolgozna az informátorával”

A kiszivárgott hívásokat európai oknyomozó szervezetek – köztük a VSquare, a FRONTSTORY, a Delfi Estonia és más partnerek – szerezték meg és hitelesítették. Egy névtelenül nyilatkozó európai hírszerzési szakember szerint a beszélgetések hangneme rendkívül szokatlan: „Ha kivesszük a neveket, bármelyik hírszerző tiszt azt mondaná, hogy ez egy ügynök és az informátora közötti beszélgetés.”

Politikai háttér és következmények

Magyarországon közelednek a parlamenti választások, miközben a felmérések szerint Orbán Viktor pártja gyengülőben van. Korábbi értesülések szerint a Kreml aktívan igyekszik támogatni az Orbán-kormány hatalmon maradását, többek között Szergej Kirijenko, Putyin egyik kulcsfontosságú politikai stratégájának bevonásával. Ezzel párhuzamosan a kormányzati kommunikáció egyre gyakrabban tükrözi az orosz narratívákat, különösen Ukrajnáról..

Egyedülálló bizonyítékok

Bár Szijjártó és Lavrov szoros kapcsolatáról korábban is jelentek meg hírek, most először kerültek nyilvánosságra olyan hangfelvételek és átiratok, amelyek részletesen dokumentálják az együttműködés mértékét. A történet nemcsak Magyarország külpolitikáját érinti, hanem az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusainak sebezhetőségére is rávilágít, akkor, amikor egy tagállam vezető diplomatája egy rivális nagyhatalom érdekeit látszik képviselni.

A Kiszivárgott hívások, bizonyítékok: Szijjártó és Lavrov kapcsolata új megvilágításba kerül bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Horvátország kész segíteni Magyarország és Szlovákia kőolajellátását az ukrajnai tranzit leállását követően, az uniós jog és az amerikai szankciókat felügyelő OFAC előírásainak betartásával – közölte hétfőn az X-en Ante Susnjar horvát gazdasági miniszter.

Mint írta: Horvátország felelősen és átláthatóan járt el a regionális energiabiztonság ügyében, és nem engedi, hogy Közép-Európa üzemanyag-ellátása veszélybe kerüljön. Hangsúlyozta, hogy az Adria-kőolajvezeték kapacitása rendelkezésre áll, korábban is elegendő volt, és jelenleg sincs műszaki akadálya a szállításnak.

A miniszter az Európai Bizottságnak címzett üzenetében úgy fogalmazott: mivel az Adria-vezeték készen áll, az Európai Unió tagállamai számára nincsenek többé műszaki indokai az orosz nyersolajhoz való ragaszkodásnak. Hozzátette: az Oroszországtól vásárolt olaj – „még ha olcsóbbnak is tűnik” – a háború finanszírozását segíti.

A horvát miniszter arra reagált, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap közölte: Magyarország és Szlovákia levélben fordult Horvátországhoz annak érdekében, hogy az Adria-kőolajvezetéken lehetővé váljon az orosz kőolaj szállítása, miután Ukrajna nem indította újra a tranzitot a Barátság vezetéken.

A Horvátország szállításaival biztosítja Magyarország olajellátását bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Mostani bővítési helyzet: hol tart az EU-tagság felé vezető folyamat?

Az EU több ország esetében is aktív bővítési tárgyalásokat folytat, miközben más országok jelöltként vagy potenciális jelöltként várakoznak a sorukra:

• Montenegró, Szerbia, Albánia, Észak-Macedónia, Moldova és Ukrajna jelenleg is tárgyalási szakaszban vannak a csatlakozásról.
• Montenegró a legelőrehaladottabb: célja, hogy 2026–2027-re lezárja a tárgyalásokat, majd akár tagállammá válhasson.
• Albánia is halad a fejezetek megnyitásában és a tárgyalások előrehaladásában, és 2027-es zárást céloz.
• Észak-Macedónia a tárgyalási folyamatban van, de hosszabb távú — akár **2030-as — csatlakozás is reális cél lehet.

Akadozó vagy lassabb pályán:

• Grúzia tárgyalásai gyakorlatilag leálltak, miközben a reformok folynak.
• Törökországgal a tárgyalások lényegében hosszú ideje stagnálnak.
• Koszovó státusát nehezíti, hogy több tagállam nem ismeri el függetlenségét.

Miért most van új lendület?

Az Európai Bizottság legfrissebb bővítési jelentése szerint az uniós napirenden ismét prioritássá vált a bővítés, különösen a Nyugat-Balkán és Kelet felé (Ukrajna, Moldova) — ezt részben a geopolitikai helyzet (pl. az ukrajnai háború) indokolja, amely az EU stratégiai mélységének növelését sürgeti.

Esélyek röviden:

• Montenegró és Albánia számítanak a legreálisabb „következő EU-tagoknak” a következő pár évben.
• Ukrajna és Moldova jelentős előrelépést tett, de tárgyalási zárás 2028 körül lehet.
• Mások, mint Észak-Macedónia vagy Grúzia, továbbra is lassú, de folyamatos reformokkal haladnak.

A „Az EU-nak úgy kellene működnie, mint egy jó részvénytársaságnak” – Balázs Péter újragondolná a szervezet struktúráját bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A Debunk.org EU-népszavazásról szóló jelentésében, amelyet a SPIEGEL előzetesen megszerzett, a szakemberek azt vizsgálják, hogy az Oroszországból származó narratívák hogyan jutottak be az európai országok nyilvános vitáiba a közösségi médián keresztül. Körülbelül 284, a Kremlhez köthető online médiaorgánum cikkeit elemezték. A fő narratíva (a cikkek 35 százaléka) az volt, hogy csak von der Leyen távozása mentheti meg Európát.

A második legerősebb narratíva az volt, hogy von der Leyen egy korrupt elithez tartozik, amely a Pfizer gyógyszeripari vállalat profitja érdekében becsapta a lakosságot. Ritkábban szerepeltek azok a történetek, amelyek szerint von der Leyen egy demokrácia nélkül legitimált autokrata volt, és megszállottan szembeszállt Oroszországgal. A főbb portálok közé tartozik az orosz propagandacsatorna, az RT és az orosz hírügynökség, az EADaily.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök például egy „Time Magazine” címlapján alapuló fotómontázst tett közzé az X-en. Az is szerepelt rajta, hogy „Ideje indulni” von der Leyennek. Ez a bejegyzés önmagában több mint négymillió megtekintést és körülbelül 20 000 újraküldést kapott az X-en. Számos orosz médium tovább terjesztette a von der Leyent kritizáló kijelentéseket, többek között más nyelveken – például németül és spanyolul.

Az európai parlamenti képviselők is reagáltak a kampányra. Németországban a von der Leyen elleni narratívákat leggyakrabban az AfD és a BSW képviselői terjesztették.

Korrupciós vádak merültek fel von der Leyen ellen a koronavírus-járvány idején történt oltóanyag-beszerzéssel kapcsolatban. Ennek az az oka, hogy nem hajlandó nyilvánosságra hozni azokat az SMS-eket, amelyeket Albert Bourlával, a Pfizer vezérigazgatójával váltott. Az Európai Bíróság is megrótta a Bizottság elnökét emiatt. Ez ugyan összeesküvés-elméleteket táplál, de semmilyen bizonyíték nincs a visszaélésre.

Az Európai Parlamentben 175 képviselő szavazott a bizalmatlansági indítvány mellett – ez jóval kevesebb, mint a szükséges többség. 360 képviselő szavazott ellene, 18 tartózkodott, és sokan nem vettek részt a szavazáson.

A Moszkva támogatta a bizalmi szavazást az EU Bizottság elnöke ellen bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A gyenge közvélemény-kutatási eredmények arra ösztönözhetik Orbán Viktort, hogy hibrid autokráciáját alig leplezett diktatúrává alakítsa. Hónapok óta minden közvélemény-kutatás megerősíti, hogy még a tisztességtelen választási rendszer körülményei között és a kormánypárti média elsöprő dominanciája ellenére is megnyerheti a 2026 tavaszára kitűzött parlamenti választásokat a Magyar Péter által alapított Tisza Párt. Tehát négy ciklus és 15 évnyi kormányzás után megállíthatatlan őrségváltás előtt áll a 62 éves Orbán Viktor kormányzó Fidesz-pártja? Ez a látszat megtévesztő. A politikai megfigyelők mindig is kételkedtek abban, hogy ez a teljesen korrupt rezsim egyértelműen elfogadhatná és elfogadhatná a választási vereséget.

Az amerikai Freedom House emberi jogi szervezet évek óta kijelenti jelentéseiben, hogy Magyarország az Orbán-kormány alatt „részben szabad állammá” alakult át. A nemzetközi politikatudomány nagyrészt elfogadja Magyar Bálint szociológus több könyvében is tárgyalt definíciót, aki a rezsimet „Orbán politikai-gazdasági klánja által irányított posztkommunista maffiaállamként” írja le. Egy ilyen rendszer „feudalisztikus módon” működik: Az „úr” van felül, és az „oligarchák” tőle kapják a vagyonukat.

A Bentley-k és Ferrarik fotói, a jachtok, a magánrepülőgépek és a luxusrezidenciák az újgazdagok féktelen életmódját tükrözik. A miniszterelnök gyermekkori barátja, Mészáros Lörinc egykori gázszerelő vezeti a 100 leggazdagabb magyar listáját egymilliárd eurós vagyonnal. Orbán veje, Tiborcz István a jelenlegi lista tizenötödik helyén áll, vagyonát a Forbes szerint körülbelül 370 millió euróra becsülik. A Direkt36 oldalán közzétett, a miniszterelnök családjának és barátainak hatalmas vagyonáról, a „Dinasztiáról” szóló videót három és fél millióan nézték meg.

Ennek a hátterében kell értelmezni Magyar Bálint szociológus következtetését: Orbán politikája nem egy ideológia megvalósítására, hanem a család hatalmának biztosítására irányul. Azt, hogy az ellenzéki Tisza Párt győzelme az Orbán-klán végzetét jelentené, már Orbán fenyegető bejelentése is bizonyította a nemzeti ünnepen, március 15-én, miszerint egy nagytakarítás keretében „felszámolja” a „korrupt dollárokkal áttelelt” és Magyarország szuverenitását megsértő „poloskákat”, valamint a „megvásárolt” politikusok, bírák, újságírók, „árnyékos” civil szervezetek és politikai aktivisták „teljes árnyékhadseregét”. (A civilek „eltakarításáról” először 2017-ben Németh Szilárd beszélt.)

Egy nemrégiben benyújtott törvényjavaslattal az orosz elképzelések alapján tavaly létrehozott „Szuverenitásvédelmi Hivatal” korlátlan hatalmat kíván biztosítani a civil társadalom, a független média és az alapítványok kritikus hangjainak teljes elhallgattatására. Orbán, Vlagyimir Putyin legjobb tanítványa, megpróbálhatja hibrid autokráciáját a választások napjára alig leplezett diktatúrává alakítani. Hogy sikerrel jár-e, az nem az EU-n, hanem a magyar népen múlik.” (Paul Lendvai, DER STANDARD)

https://www.facebook.com/search/top?q=paul%20lendvai

A Egy család hatalma – Magyarország veszélyben van bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

– Elvárásaihoz képest melyek voltak a legkedvezőbb változások az előző hétéves költségvetéssel összehasonlítva, és melyek maradtak el attól lényegesen?

– kérdem az Európai Bizottság által felterjesztett büdzséről, a több évre szóló pénzügyi keretről az egyik kinevezett jelentéstevőt, az Európai Néppárt képviselőjét, Siegfried Mureşan Brüsszelből.

–Mindenképp pozitívnak tartom, hogy az Európai Bizottság felfogta az új prioritásokat, azaz az állampolgárok megvédését az új biztonságpolitikai helyzetben és a migrációs, határvédelmi ügyek kezelését, továbbá a gazdasági növekedés szükségességét. Ki kell dolgoznunk a kibertámadások, a félretájékoztatás és a hamis propaganda elleni védelmet, hogy demokráciánk ne sérüljön. Elégedetlen vagyok az agrártámogatások mértékével és az infláció kompenzálásával. Utóbbiak gyakorlatilag alig változtak az előző hét év keretösszegeihez képest.

– A terveket hallván Magyarország csak sóvárog a pénzek után, hisz’ az ismert jogállami szabálysértések miatt már most sem kapjuk meg az előirányzott összegeket a jelenlegi kormány miatt. Tulajdonképpen milyen forrásokhoz juthatunk, ha a helyzet nem változik meg nálunk?

–Mi természetesen azt akarjuk, hogy minél több forráshoz jusson a magyar nép. Azonban a jelenlegi kormány ez elé akadályokat állít, mert nem veszi tekintetbe a törvényeket, az elveinket, az értékrendünket, az ajánlásainkat, az elvárásainkat, ráadásul még a saját kötelezettségeit sem.

– Ezt mi szerfölött sajnáljuk, mert ezek híján törvényes úton nem juthat pénzekhez az ország. Igyekezetünk ellenére sem. Kizárólag a magyar kormányon múlik, hogy forráshoz jut-e. Szerintem mindezzel Orbánék is tisztában vannak, nagyon jól tudják, a kötelezettségek nem teljesítése milyen szankciókkal jár.

– A tervezetet megvitatja és megszavazza az Európa Parlament, majd az ügy az Európai Tanács elé kerül, ám a testület tagjai bajban lesznek, ha a magyar kormány megvétózza. Felkészültek erre a változatra?

– Nézze, mi, parlamenti képviselők jóhiszeműen cselekszünk, hogy mindenki szája íze szerint elfogadhatóak legyenek az előirányzatok. És biztos vagyok abban is, hogy nem tesz másként majd az Európai Tanács sem. Mindent elkövetünk azért, hogy idejében el legyen fogadva a hétéves pénzügyi keret, azaz hatályba léphessen 2028. január 1-jétől. Az csak spekuláció lenne a részemről, hogy mit fog cselekedni a következő kormány, elfogadja-e vagy sem. De azt bizton leszögezhetjük, hogy ha egy ország megvétózza, akkor bajba kerül minden uniós állampolgár, minden farmer, és mindenki, aki részesülne a pénzekből, mert akkor az alapokat nem lehet kifizetni. Példa nélküli módon megáll a folyamat. Ezt mi nem akarjuk. 

– Tulajdonképpen mennyi időt szánnak a vitákra?

– Több mint egy év lesz, mire az alapvető vitákat lefolytatjuk. És azért is tartjuk fontosnak ezeket mielőbb lezárni, hogy minden ország számolni tudjon előre, hogy tervezhetőek legyenek a források hosszútávú felhasználásának lehetőségei. Szerfölött fontos mindannyiunk számára a kiszámíthatóság.

– A tárgyalások vagy inkább a viták, egyeztetések javában zajlanak majd a választásokig tartó időszakig; a jövő tavaszig sok minden eldőlhet Brüsszelben. Ezzel miképp fognak megbirkózni? Persze nekünk, magyaroknak sem lesz egyszerű megemészteni azt, amit a kormány csinál.  

– Jelenleg még a 27-ig tartó pénzügyi keretet merítjük ki. Már aki, mert a magyar kormány számára nem minden alap hívható le az ismert okoknál fogva. Szóval az Orbán-kormány térfelén pattog a labda, rajtunk tényleg nem múlik. Ha a jogállamiságot helyreállítják, minden pénz újra felhasználható lesz. És ez a következő időszakra is áll. Egyelőre nem tudjuk, melyik kormány, hogy fog viselkedni.

– Erősödik a radikális jobb és baloldal is az Európai Parlamentben, ami megnehezíti a vitákat hosszú távon, nemde?

– Sajnálatos módon ezek a szélsőséges pártok – ahogy érzékeljük –, még tovább radikalizálódnak, és nem konstruktívak a költségvetési vitákban. Ha befolyásukat kiterjesztik, akkor ők kerülnek nehéz helyzetbe, mert követeléseiket nyilvánvalóan ignorálni fogjuk. Forrásfelhasználásuk korlátozott lesz, adott esetben akár a nullát közelítheti. De erre megint csak azt tudom mondani, hogy tőlük függ, mit tudunk kialkudni velük.

– Utalt az új magyar kormány eshetőségére, s talán tudja, hogy a politika horizontján egy új csillag felemelkedőben. Ismeri-e Magyar Pétert és milyen együttműködésre lehet vele számítani?

– Azt hiszem, a magyarok megkönnyebbülnek és aztán büszkék is lesznek majd arra, ha nem Orbán Viktornak hívják a következő kormányfőt. És nem kerül többé hatalomra, mert rájönnek arra is, hogy ő volt az oka annak, ahol ma Magyarország tart, hogy visszaesett sok mindenben, hogy ez a gyönyörű ország és ez a csodálatos nép elveszítette a többség bizalmát Európában–fejezte benyilatkozatát a következő hétéves költségvetési keret raportőre, Siegfried Mureşan.

A Magyarország, a magyarok elveszítették a többség bizalmát Európában bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A magyar gazdák egy csoportja jogosan aggódik, hogy 2028-tól kezdve kevesebb uniós támogatásban fog részesülni, mert a kiszivárgott hírek szerint nagyjából 450 hektár felett az EU már nem fog földalapú támogatást nyújtani. Ez alatt viszont biztosan fizeti majd ezt a fontos támogatást, ezért nekik nincs izgulni valójuk., írja Raskó György agrárszakember, és volt államtitkár a közösségi médiában.

Magyarországon az átlagos családi birtok valahol 40-50 hektár között van, de óriási a szórás. Az egyéni termelők zömének csak 20-30 hektárja van, 100 hektár fölött összesen 7 ezer egyéni gazdaság van, de a felső korlátnak tervezett 450 ha-t szerintem maximum ezer családi gazdaság éri el. Azaz a magyar gazdák 97-98%-ának a mostani brüsszeli elképzelések szerint is járni fog a földalapú támogatás, véli Raskó.

És a lényeg, hogy nem csak nálunk, hanem az egész unióban is. Nem lesz ebből semmi komolyabb tiltakozás uniós szinten, mert az uniós gazdák 63%-a 5 ha alatti területen gazdálkodik és 450 ha feletti területtel a gazdák mindössze 0,75%-a rendelkezik, azaz elhanyagolhatóan kevesen fognak kiesni a földalapú támogaásra jogosultak köréből.

Az unióban egyébként jelentős birtokkoncentráció történt az elmúlt 20 évben. Ezt igazolják az Eurostat adatok. 2005-2024 között a farmok száma 6,2 millióval csökkent! Már csak 8,5 millió a családi gazdaságok száma. A csökkenés nálunk is drámai mértékű ez idő alatt. 2005-ben még mintegy 400 ezer gazda kapott uniós támogatást hazánkban, 2024-ben már csak 176 ezer az uniós támogatásra regisztráltak száma.

Ennek egyik következménye, hogy az egy családi gazdaságra jutó támogatási összeg jelentősen emelkedett ez idő alatt. 2010-ben az Orbán kormány hatalomra kerülése évében az egy gazdaságra jutó uniós támogatás kerekítve 1 millió 750 ezer Ft volt. 2024-ben 5 millió 700 ezer Ft (3,2szer több). Igaz, hogy közben jelentős volt az infláció, de reálértékben is több, mint kétszeres a növekedés.

Az uniós agrártámogatásokat már évtizedek óta az a vád éri, hogy igazságtalanul osztják el. A nagygazdák aránytalanul sokat kapnak, a kicsik meg csak filléreket, és eredetileg nem ez volt a cél.

Például nem volt cél, hogy a francia gabona- és olajos mag termelők, akik jellemzően többszáz hektáron gazdálkodnak 100-200 ezer eurót (40-80 millió Ft) meghaladó támogatásban részesülnek. Hasonlóan nálunk is igen torz az elosztás. Akinek 100 hektárja van, az alapesetben kb. 9 millió Ft adómentes támogatásban részesül, akinek meg mondjuk 5 hektárja, az 450-500 ezer forintot kap évente. Ha ökogazdálkodó, akkor a támogatás elérheti a 300-400 ezer forintot is hektáronként.

Az unió valószínűleg úgy fogja átalakítani az agrártámogatásokat, hogy a kisgazdaságok többet kapjanak, a nagyok pedig kevesebbet. Érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon a nagygazdaságok már több, mint egy évtizede nem kapnak földalapú támogatást 1250 ha fölötti birtokméret esetén. Ilyen támogatásban még Mészáros Lőrinc, az ország legnagyobb gazdájának birtokai sem részesülnek. És legyünk őszinték: nem is szorulna rá, véli Raskó György.

A A magyar gazdák 97-98%-ának továbbra is jár a földalapú támogatás bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Bár több érintett ország – Ausztria, Szlovákia, Csehország, Lengyelország – kapott abból a 112 milliárd forintnak megfelelő támogatásból, amelyet az Európai Parlament szerdán  szavazott meg az árvízkárok enyhítésére, Magyarország egy fillért sem, írta meg a Népszava Dobrev Klára európai parlamenti képviselő Facebook-posztja alapján.  A lap kérdésére az Európai Bizottság 2024. szeptember 23-án jelezte, hogy Magyarország is pályázhat uniós pénzre az árvízkárok helyreállítására. A kérdés akkor is az volt, hogy Ursula von der Leyen miért nem említette Magyarországot, amikor bejelentést tett egy 10 milliárd eurós keretet a természeti katasztrófa által sújtott öt uniós ország támogatására.

Stefan De Keersmaecker bizottsági szóvivő szerint az elnök azért nem említette Magyarországot, mert a kár nagyságáról és a felhasználható pénzügyi forrásokról csak Ausztriában, Csehországban, Lengyelországban, Romániában valamint Szlovákiában álltak rendelkezésre hozzávetőleges adatok. A pénz egyébként az érintett tagállamoknak más célokra már megítélt felzárkóztatási (kohéziós) támogatásoknak a károk helyreállítására átirányítható része volt.

Mi kimaradtunk.

Orbán Viktort nem érdekelte a lehetőség, a miniszterelnök legalábbis egy 2024. szeptember 21-i Árvízinfón úgy fogalmazott:

„Van egy történelmünk, annak van tapasztalata, ha baj van, csak magunkra számíthatunk. Hogy aztán majd valamikor, valaki, valahonnan, egy Ursula nevű hölgy, valami Európai Unió meg bizottság küld-e nekünk pénzt vagy segítséget, az olyan, mint a kutya vacsorája. Majd ha láttuk, hisszük. Nem javaslom, hogy valami nyomorult koldus testtartásával kalapozzunk.”

Erről egy régi magyar közmondás jutott az eszembe: Szemérmes koldusnak üres a tarisznyája, vagyis aki szégyell kérni vagy a maga érdekében szót emelni, az hátrányba kerül, kárt szenved. Ez történt, az ország megint kárt szenvedett a kormány miatt.

A Árvíz-károkozás, a kormány nem kért pénzt… bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.