I. Magyarország – parlamenti döntések és közélet

1. Elfogadta a parlament a gyermekvédelmi törvénycsomagot

Az Országgyűlés kedden 139 igen és 51 nem szavazattal fogadta el a gyermekek védelmét megerősítő jogszabályt, amely szigorítja a káros tartalmakra vonatkozó szabályokat, és gyorsított helyzetfelmérést ír elő a kórházban maradt gyermekek ügyében. A Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk ellenezte az előterjesztést, amelynek egyes rendelkezéseit a kormánypártok az LMBTQ-tartalmak oktatási megjelenésével kapcsolatos kifogásokkal bírálták.

2. Megválasztották a vagyonvisszaszerzési hivatal három elnökhelyettesét

Az Országgyűlés kedden Ötvös Károlyt, Gellért Károly Árpádot és Terhes Tibor Dávidot választotta meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökhelyetteseinek. Mindhárom jelölt 139 szavazatot kapott; a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk képviselői nem vettek részt a szavazásban.

3. Csak a Mi Hazánk jelöltje jutott be a Médiatanácsba

A parlament 189 igen szavazattal megválasztotta Radetzky Andrást a Médiatanács tagjává, miközben a Fidesz és a KDNP jelöltjei ismét nem kaptak többséget. A két elutasított jelölt helyett új személyeket kell állítani, a szavazás után pedig a két párt képviselői kivonultak az ülésteremből

4. Újra elfogadták az orvosi kamarai szabályok módosítását

A képviselők 138 igen és 50 nem szavazattal ismét elfogadták az egészségügyi szakmai kamarákról szóló, az államfő által megfontolásra visszaküldött törvénymódosítást. A változtatás a kamarai tagfelvétel határidejét és a folyamatban lévő etikai eljárások szabályait is rendezi, miközben a kamarai vezetők mandátumkorlátozása változatlan maradt.

5. Nem függesztették fel Gurzó Mária és Toroczkai László mentelmi jogát

Az Országgyűlés mindkét képviselő esetében a mentelmi jog fenntartása mellett döntött a magánvádas ügyekben kezdeményezett eljárások kapcsán. Mindketten felszólalásukban a felfüggesztést kérték, de a képviselők a mentelmi bizottság javaslatát követték.

6. Év végéig literenként 25 forinttal nő a fuvarozók jövedékiadó-kedvezménye

Az Országgyűlés döntése alapján mintegy 12 ezer közúti fuvarozó részesülhet nagyobb adókedvezményben az üzemanyagköltségek emelkedése miatt. A többletkedvezmény az év végéig érvényes.

7. A költségvetési hiánycél 7,5 százalékra emelkedhet

A parlament elfogadta a 2026-os költségvetés módosításához benyújtott összegző javaslatot, amely a kiadási főösszeget 49 025 milliárd, a bevételi főösszeget 41 915 milliárd forintra, a hiányt pedig 7110 milliárd forintra emelné. A módosítás a GDP-arányos hiánycélt 3,7-ről 7,5 százalékra változtatná, a gazdasági növekedési előrejelzést pedig 4,1-ről 2 százalékra mérsékelné; a végszavazásra később kerül sor.

II. Külpolitika – háborúk, diplomácia, biztonság

8. Újabb támadás érte a rijádi repülőteret, Szaúd-Arábia megtorlásra készül

A szaúdi főváros nemzetközi repülőterét további támadások érték a húszi felkelők részéről; a hétfői incidensben a szaúdi hatóságok szerint egy ember meghalt, tizenegy megsebesült. A támadások nyomán tovább nőtt a félelem attól, hogy a jemeni konfliktus átterjedhet az Öböl menti energetikai és közlekedési infrastruktúrára is.

9. Légicsapások Jemenben, a húszik megtorlással fenyegetőznek

A Szaúd-Arábia vezette koalíció kedden a húszik ellenőrizte jemeni főváros, Szanaa egyes területeinek kiürítésére szólította fel a lakosságot, majd újabb légicsapásokat hajtott végre. A húszi vezetés súlyos válaszlépéseket helyezett kilátásba, és a szaúdi energetikai létesítményeket is fenyegette.

10. Irán veszélyezteti az olajszállítást a Hormuzi-szorosban

Az amerikai Institute for the Study of War elemzése szerint Iránhoz köthető erők olyan kereskedelmi hajókat is célba vehetnek, amelyek a Hormuzi-szoros térségében hajók közötti olajátrakodást végeznek. A világ olajkereskedelmének egyik kulcsfontosságú útvonalán kialakuló bizonytalanság újabb ellátási zavarokat és tartósan magas energiaárakat okozhat.

11. Washington szerint érvényben van az orosz–ukrán energetikai tűzszünet, Kijev újabb támadásokról számol be

Donald Trump amerikai elnök azt állítja, hogy fennáll az energetikai létesítmények elleni támadásokat korlátozó megállapodás, miközben Ukrajna újabb orosz csapásokról jelentett, köztük egy kijevi lakóépületet ért dróntámadásról. A két fél eltérő közlései és a folytatódó harcok azt jelzik, hogy a tűzszünet tényleges betartatása továbbra is bizonytalan.

12. Washington és Moszkva tárgyalásai az orosz dízel amerikai értékesítéséről is szólhatnak

A Reuters értesülése szerint Donald Trump megbízottai egy olyan lehetőségről is egyeztettek ukrán tisztviselőkkel, amely megnyithatná az utat az orosz dízelüzemanyag amerikai értékesítése előtt, és a szélesebb béketárgyalások előmozdítását szolgálhatná. A Kreml kedden ugyanakkor azt közölte, hogy nem lát közvetlen kapcsolatot az esetleges üzlet és az ukrajnai béketárgyalások között.

13. Két hajót drónok találtak el a Fekete-tengeren

Bulgária miniszterelnöke szerint két hajót ért dróntámadás a Fekete-tengeren, és az egyik elsüllyedt. Az eset részleteiről, a hajók eredetéről és rakományáról egyelőre nem adtak teljes körű tájékoztatást.

14. A brit hírszerzés szerint Oroszország és Irán fokozza a hibrid műveleteket

A brit belső hírszerzés vezetője kedden arra figyelmeztetett, hogy Oroszország és Irán egyre intenzívebb hibrid műveleteket folytat Nagy-Britannia ellen. A fenyegetések a hagyományos kémkedés mellett a kibertámadásokra, a befolyásolási műveletekre és a kritikus infrastruktúra veszélyeztetésére is kiterjedhetnek.

III. Gazdaságpolitika – világgazdaság, energia, pénzügyi piacok

15. IMF: a mesterségesintelligencia-boom megtorpanása a világgazdaságot is megrázhatja

A Nemzetközi Valutaalap kedden közzétett előrejelzése 3,1 százalékos globális növekedést vár 2026-ra, de figyelmeztetett, hogy az AI-beruházások megtérülésével kapcsolatos csalódás, a növekvő államadósság és a közel-keleti háború együttesen komoly kockázatot jelent. Ha az AI-beruházások hirtelen visszaesnek, az IMF számításai szerint a globális GDP 2028-ra 1,1 százalékkal lehet alacsonyabb a kedvezőbb forgatókönyvhöz képest.

16. Az euróövezet növekedése jóval elmaradhat a világgazdaságétól

Az IMF 2026-ra 1,1 százalékos gazdasági bővülést jelez előre az euróövezetben, szemben a globális gazdaság 3,1 százalékos növekedésével. Az energiaköltségek, a geopolitikai bizonytalanság és a világgazdasági kereskedelem kockázatai továbbra is fékezik Európa teljesítményét.

17. Enyhén csökkent az olaj ára, de a Hormuzi-szoros továbbra is kockázati tényező

A Brent nyersolaj hordónkénti ára kedden 105,98 dollárra mérséklődött, miközben az amerikai WTI 93,74 dollár körül mozgott. Az árcsökkenést az orosz dízelexport esetleges bővülésének reménye segítette, de az Öböl térségében zajló támadások és az olajszállítási útvonalak veszélyeztetettsége továbbra is bizonytalanságot okoz.

18. Az OPEC+ jelentősen növelte a kitermelést szeptemberben

Az olajexportáló országok és partnereik napi átlagos kitermelése szeptemberben 900 ezer hordóval, 39,07 millió hordóra emelkedett az OPEC adatai szerint, elsősorban a szaúdi termelés növekedése miatt. A kínálat bővülése enyhítheti az árnyomást, de nem feltétlenül ellensúlyozza a közel-keleti konfliktus miatt kialakuló szállítási zavarokat.

19. Japánban 6,8 százalékkal emelkedtek a nagykereskedelmi árak

A japán nagykereskedelmi árak szeptemberben 6,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, ami továbbra is jelentős inflációs nyomást jelez. A fejlemény erősíti a várakozásokat, hogy a japán jegybank a közeljövőben ismét kamatot emelhet.

20. A befektetők az amerikai inflációs adatokra és a Fed kamatpolitikájára figyelnek

A deviza- és kötvénypiacokon a befektetők azt mérlegelik, hogy az infláció és a geopolitikai feszültségek miként befolyásolhatják az amerikai jegybank következő döntéseit. A magasabb kamatok visszafoghatják a fogyasztást és az olajkeresletet, miközben drágítják a vállalatok és az államok finanszírozását.

21. A magyar költségvetésben 7110 milliárd forintra nőhet a hiány

A kedden elfogadott összegző módosító javaslat szerint a 2026-os költségvetés hiánya a korábban tervezett 4218 milliárdról 7110 milliárd forintra emelkedhet, miközben a GDP-arányos hiánycél 7,5 százalékra változna. A végleges parlamenti döntés még hátravan, de a számok már most jelentős költségvetési kiigazítási kényszert jeleznek.

A nap három legfontosabb tanulsága

• Magyarországon: a parlamenti döntések egyszerre érintik a gyermekvédelmet, a médiarendszer személyi összetételét, az orvosi kamarát és az állami vagyon visszaszerzésének intézményrendszerét.
• A nemzetközi politikában: a közel-keleti konfliktus már nem csupán katonai és diplomáciai kérdés, hanem közvetlen veszélyt jelent az energiakereskedelemre és a tengeri szállításra is.
• A világgazdaságban az AI-beruházások megtérülése, a magas államadósság és az energiapiaci bizonytalanság egyre szorosabban összefüggő kockázatot alkot.

A Hírösszefoglaló – 2026. október 13., kedd bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A módosított költségvetés benyújtása pontosabb képet adott az államháztartás örökségéről és az új kormány vállalásairól. A gazdaság nő, a fogyasztás élénk, de a beruházás és a mezőgazdaság gyenge. Közben működésbe lépett a vagyonvisszaszerzési hivatal, a KSH pedig a magyar agrárium gyorsuló koncentrációját mérte fel.

KÖLTSÉGVETÉS

Benyújtották az újratervezést: 7,5 százalékos hiány, 77,5 százalékos adósság

A kormány augusztus 31-én T/566. számon benyújtotta a 2026-os költségvetés módosítását. Az eredeti törvény 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolt; a javaslat ezt 7,5 százalékra, az év végi államadósság-rátát pedig 77,5 százalékra teszi. A törvényjavaslat indoklása szerint kormányzati beavatkozás nélkül 8,3 százalék lett volna a hiány — ez az új kabinet számítása, nem függetlenül igazolt tény.

A parlamenti anyagban az eredetihez képest 5244 milliárd forinttal magasabb kiadás és 2352 milliárddal több bevétel szerepel. A pénzforgalmi rés így meghaladja a hétezer milliárd forintot. A kormány 700 milliárdos működési megtakarítással, az uniós források lehívásával és egy 500 milliárdos Havária Alappal számol; a tervezetet az Országgyűlésnek még el kell fogadnia.

Miért fontos? A módosítás megmutatja a politikai ígéretek költségét és a gazdaságpolitika szűk mozgásterét. A hitelesség most azon múlik, mennyi EU-pénz érkezik ténylegesen, teljesül-e a megtakarítás, és csökkenő pályára áll-e a hiány. A kormányzati örökségszámítás vitatható; a benyújtott előirányzatok viszont ellenőrizhetőek.

Források: Országgyűlés: T/566. költségvetési módosítás · 444: a módosított költségvetés számai

NÖVEKEDÉS

A GDP 1,7 százalékkal nőtt — a fogyasztás húz, a beruházás fékez

A KSH szeptember 1-jei második becslése szerint a GDP a második negyedévben 1,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az előző negyedévhez képest pedig 0,5 százalékkal bővült. Az ipar hozzáadott értéke 3,7, a feldolgozóiparé 2,7 százalékkal nőtt, miközben az aszály miatt a mezőgazdaság teljesítménye 12,4 százalékkal csökkent.

A háztartások tényleges fogyasztása 4,5 százalékkal emelkedett, a bruttó állóeszköz-felhalmozás viszont 6,3 százalékkal visszaesett. A szeptember 4-i kiskereskedelmi adat megerősítette a fogyasztási oldalt: júliusban a forgalom éves alapon 4,9, havi alapon 1,0 százalékkal nőtt.

Miért fontos? A gazdaság kilépett a stagnálásból, de a növekedés szerkezete törékeny. A fogyasztás gyors élénkülése rövid távon segít, a beruházások visszaesése és az időjárásnak kitett agrárium viszont a későbbi termelékenységet és az exportkapacitást gyengítheti.

Források: KSH: GDP, 2026. II. negyedév — második becslés · KSH: kiskereskedelem, 2026. július

ELSZÁMOLTATÁS

Munkába állt a vagyonvisszaszerzési hivatal

Szeptember 1-jén megkezdte működését a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal. A szervezet elnöke Unger Anna, nyomozati helyettese Tasnádi Katalin. A törvény szerint a hivatal közvagyon-védelmi vizsgálatot indíthat, adatokat kérhet, feljelentést tehet, pert kezdeményezhet, és bizonyos esetekben vagyonfelügyeletet rendelhet el; más állami szerveknek együttműködési kötelezettségük van.

A hivatal vezetője csak az Országgyűlésnek felel, a kormány nem utasíthatja. A széles jogosítványok mellé most kell felépíteni a szakembergárdát és az eljárási gyakorlatot. Egy vizsgálat megindítása, egy hatósági közlés vagy egy vádemelés önmagában nem bizonyít bűnösséget; arról jogerősen bíróság dönthet.

Miért fontos? Az NVVH a kormányváltás egyik legfontosabb intézményi próbája. Sikerét nem a hangos bejelentések, hanem a bizonyítékok minősége, a vagyon tényleges visszaszerzése, a pártatlanság és a bírósági kontroll fogja mérni.

Források: Telex: mit tud az új vagyonvisszaszerzési hivatal? · Országgyűlés: az NVVH-ról szóló törvény és pályázat

AGRÁRIUM

Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent a gazdaságok száma

A KSH Agrárium 2026 felmérésének szeptember 2-án közölt előzetes adatai szerint június elején 163 ezer agrárgazdaság működött Magyarországon: 35 ezerrel, 17 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban, és 41 százalékkal kevesebb, mint 2016-ban. Az átlagos mezőgazdasági terület három év alatt 18 százalékkal, közel 33 hektárra nőtt.

A gazdaságirányítók 37 százaléka legalább 65 éves, a 40 év alattiak aránya 10 százalék. Az állattartás koncentrációja is nőtt: az állomány 83 százaléka a száz állategységnél nagyobb gazdaságokban van. A KSH a szerkezeti változást méri; abból önmagában nem következik, hogy minden megszűnt gazdaság csődbe ment.

Miért fontos? A koncentráció javíthatja a méretgazdaságosságot, de csökkentheti a vidéki megélhetési lehetőségeket és növelheti az ágazat néhány nagy szereplőtől való függését. Az elöregedés azt jelzi, hogy az utánpótlás és a generációváltás legalább akkora kérdés, mint a birtokméret.

Források: KSH: Agrárium 2026, előzetes eredmények · G7: birtokkoncentráció és vidéki következmények

ENERGIABIZTONSÁG

A kormány vizsgálatot rendelt el a paksi kritikus helyzet után

A szeptember 3-i Magyar Közlöny két határozata átfogó vizsgálatot rendelt el a villamosenergia-rendszer és a Paksi Atomerőmű kisvízi működésének kockázatairól. A gazdasági és energetikai miniszternek szeptember 11-ig kell jelentést készítenie a kritikus helyzethez vezető körülményekről és az esetleges mulasztásokról; október 31-ig pedig a teljes energiarendszer műszaki, jogi és gazdasági kockázatairól.

A határozat mulasztások lehetőségét vizsgálja, de nem állapítja meg, hogy ki követett el mulasztást. A jelentésbe az energetikai, környezetvédelmi, közlekedési és belügyi tárca, valamint az Országos Atomenergia Hivatal is bekapcsolódik.

Miért fontos? Paks ismét teljes kapacitáson működik, de az ellátásbiztonsági kérdés nem zárult le. A vizsgálat tétje, hogy a rendkívüli beavatkozás után lesz-e nyilvános, számon kérhető terv a Duna alacsony vízállására és a klímakockázatokra.

Források: Magyar Közlöny: 1283–1284/2026. kormányhatározatok · HVG: kormányzati vizsgálat Paksról és az energiarendszerről

Péntek este a világban

A geopolitikai kockázat közvetlenül árazza át az energiát, a kereskedelmet és a kamatvárakozásokat. Irán továbbra is nyomás alatt tartja a Hormuzi-szorost, miközben új amerikai közvetítési kísérlet indul Ukrajnában. Kanada válaszvámokra készül, az amerikai munkaerőpiac meglepetést okozott, a G20-ban pedig Kína különvéleménye jelezte a világgazdaság mélyülő törésvonalát.

IRÁN ÉS HORMUZ

A katonai nyomás mellé gazdasági elszigetelés társult

Az Egyesült Államok a légicsapások és a tengeri jelenlét mellett szankciókkal és kereskedelmi nyomással próbálja tárgyalásra kényszeríteni Iránt. Az AP szeptember 4-i összegzése szerint a diplomácia továbbra is holtponton van, a hormuzi hajóforgalom pedig messze elmarad a háború előtti szinttől. Washington ellenőrzésről beszél, Teherán ellenállást hirdet; egyik politikai állítás sem azonos egy lezárt megállapodással.

Az amerikai EIA augusztusi becslése szerint 2026 második negyedévében átlagosan napi 4,9 millió hordó olaj és folyékony szénhidrogén haladt át a szoroson, szemben a 2025 végi 21,6 millióval. A készletcsökkenés és a bizonytalan tranzit miatt az olajárak ismét emelkedtek a héten.

Miért fontos? A Hormuzi-szoros zavarai egyszerre jelentenek biztonsági, inflációs és növekedési sokkot. A magasabb energiaárak szűkítik a jegybankok kamatcsökkentési lehetőségét, növelik Európa importszámláját, és a magyar költségvetés kockázatait is emelik.

Források: AP: Washington gazdasági és katonai nyomása Iránon · EIA: a hormuzi zavarok olajpiaci hatása

UKRAJNA

Amerikai küldöttek indulnak Moszkvába és Kijevbe

Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai elnöki megbízott szeptember 5-én Moszkvában Vlagyimir Putyinnal, majd szeptember 6-án Kyivben Volodimir Zelenszkijjel tárgyal a háború lezárásáról — közölték amerikai és ukrán források. Ez az első ilyen kettős látogatás azóta, hogy a közvetítés februárban, az iráni háború miatt lelassult.

A diplomáciai nyitást intenzív harcok kísérik: egy szeptember 4-i orosz dróncsapás a kyivi SBU-központot érte, kilenc embert megsebesítve, miközben Ukrajna orosz olajlétesítményeket támadott. A felek nyilatkozatai óvatos reményt jeleznek, de lapzártakor nincs tűzszünet vagy elfogadott tárgyalási keret.

Miért fontos? A hétvégi út újranyithat egy bezárult diplomáciai csatornát, de az egymást érő mélységi csapások azt mutatják, hogy mindkét fél katonai nyomás alatt akar tárgyalni. A látogatás önmagában még nem áttörés; a mérce a konkrét tűzszüneti és ellenőrzési mechanizmus lesz.

Források: AP: támadás Kyiv ellen az új amerikai tárgyalások előtt · Axios: amerikai küldöttek Moszkvába és Kyivbe utaznak

VÁMHÁBORÚ

Kanada szeptember 8-tól dollárra dollárral válaszol

Kanada szeptember 8-tól 15, 25 és 50 százalékos ellenvámokat vet ki 27,6 milliárd kanadai dollár értékű amerikai importra, miután az Egyesült Államok augusztus 22-én ugyanekkora kanadai árukörre vezetett be 50 százalékos terhet. A célpontok között acél, tejtermék, háztartási gép, mezőgazdasági berendezés, papír, műanyag és elektronika szerepel.

Mark Carney miniszterelnök szerint az egyeztetés azért omlott össze, mert Washington nem adott garanciát arra, hogy a kialkudott vámszintek tartósak maradnak. A Fehér Ház ezzel szemben azt állítja, Kanada kedvező ajánlatot utasított el. A tárgyalási álláspontok vitatottak; a közzétett vámtételek és hatálybalépési dátum viszont hivatalosak.

Miért fontos? A két gazdaság ellátási láncai mélyen összefonódnak, ezért ugyanaz az alkatrész többször is vámhatárt léphet. A konfliktus nemcsak árakat emelhet, hanem az észak-amerikai kereskedelmi rendszer és a 2026-os USMCA-felülvizsgálat hitelességét is gyengítheti.

Források: Kanadai pénzügyminisztérium: szeptember 8-i ellenvámok · WSJ: miért szakadtak meg az amerikai–kanadai tárgyalások?

AMERIKAI GAZDASÁG

162 ezer új állás, változatlan 4,1 százalékos munkanélküliség

Az amerikai munkaügyi statisztikai hivatal szeptember 4-i jelentése szerint augusztusban 162 ezerrel nőtt a mezőgazdaságon kívüli foglalkoztatás, miközben a munkanélküliségi ráta 4,1 százalék maradt. A júniusi és júliusi adatot együttesen 55 ezerrel felfelé módosították.

Az új állások nagy része a vendéglátásban és a helyi közoktatásban keletkezett; az információs ágazat 23 ezer munkahelyet veszített. A munkaerőpiac tehát erősebb a megelőző hónapoknál, de a növekedés szerkezete egyenetlen, és az egyetlen havi jelentés nem változtat automatikusan a Fed politikáján.

Miért fontos? Az adat csökkenti a közeli recesszió kockázatát, ugyanakkor kisebb teret hagyhat a gyors kamatcsökkentésnek. A dollárkamatok alakulása világszerte hat a finanszírozási költségekre, a forintra és az állampapírhozamokra.

Források: BLS: amerikai foglalkoztatási helyzet, 2026. augusztus

G20

Kína különvéleményével zárult a világgazdasági vita

Az augusztus 31-én és szeptember 1-jén Asheville-ben ülésező G20 pénzügyminiszterei és jegybankelnökei a növekedés, a túlzott globális egyensúlytalanságok, az államadósság, a digitális eszközök és a pénzügyi csalások kérdését tárgyalták. Az amerikai elnökség szerint a jelen lévő húsz tag közül tizenkilenc támogatta a zárónyilatkozat vitatott pontjait; Kína négy bekezdéssel szemben kifogást emelt.

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a kínai olcsó exportot fenntarthatatlannak nevezte. Peking álláspontja szerint a kereskedelmi többlet nem kezelhető egyoldalú hibaként. A teljes konszenzus hiánya tény; az, hogy az exportárak „tisztességtelenek-e”, politikai és gazdaságpolitikai értékelés.

Miért fontos? A vita arról szól, ki viselje a kínai ipari kapacitás, az amerikai vámfal és a gyengébb globális kereslet alkalmazkodási költségét. Ha a G20 nem talál közös nyelvet, a koordináció helyét könnyen újabb vámok, támogatási verseny és széttöredező ellátási láncok vehetik át.

Források: U.S. Treasury: a G20 pénzügyi ülés elnöki nyilatkozata · AP: a G20 többsége és Kína eltérően látja az exporttöbbletet

A jövő hét három kérdése

1. Milyen módosításokkal és milyen parlamenti menetrendben halad tovább a 7,5 százalékos hiánycélra épülő költségvetési javaslat?
2. Megnevezi-e a szeptember 11-i kormányzati jelentés a paksi kritikus helyzethez vezető konkrét mulasztásokat és felelős döntéseket?
3. Hoz-e kézzelfogható tűzszüneti keretet az amerikai küldöttek moszkvai és kyivi útja, miközben életbe lépnek a kanadai ellenvámok?

Szerkesztői megjegyzés

A „Péntek este” a hét fontos politikai-gazdasági eseményeiből válogat. A szöveg a 2026. szeptember 4-én 16.30-ig nyilvánosan elérhető információk alapján készült. A folyamatban lévő ügyeknél külön kezeli a bizonyított tényeket, a hivatalos vagy politikai állításokat, valamint a szerkesztői értelmezést.

2026. szeptember 4. Az összeállítás az AI segítségével készült.

A Péntek este: újratervezés, elszámoltatás, (vám)háború bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Kármán ismertette, hogy a 2008 óta változatlan, 28 500 forintos nyugdíjminimumot 2027. január 1-jétől 120 000 forintra emelik, a legalacsonyabb nyugdíjakat pedig sávosan tovább növelik.

Az intézkedéscsomag több mint 700 ezer embert érint, és felelős költségvetési gazdálkodás mellett erősíti az idősek megélhetésének biztonságát – fogalmazott közösségi oldalán a miniszter.

Kármán András posztjában hozzátette: „nem hagyhatjuk tovább, hogy idős honfitársaink százezrei kapjanak méltatlanul alacsony nyugdíjat.”

Magyarországon 2026 elején mintegy 2,4 millió ember részesült nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban, a 28 500 forintos hivatalos minimális nyugdíjat (nyugdíjminimumot) pedig csak kevesen, néhány tízezren kapják, míg sokaknak alacsony az ellátása.

A A nyugdíjminimum emelése mellett a legalacsonyabb nyugdíjakat sávosan tovább növelik, mondta a miniszter – 120 ezer forint lesz a legkevesebb öregségi nyugdíj bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A nyugdíjas-utalvánnyal együtt ez az ősszel összesen 200 milliárd forintra fog rúgni, ami nem kis összeg
– szögezte le a miniszter. Számításaik szerint így idén átlagosan havi 270 ezer forintot kapnak kézhez a nyugdíjasok, beleszámolva a nyugdíjasok élelmiszer-utalványának a hatását is, ami feltehetően a 13. havi nyugdíjjal együtt értendő. A legfrissebb adat szerint 244 ezer forint az átlagnyugdíj, ezt 1,5%-kal megnövelve az öregségi nyugdíjak átlaga havi 248 ezer forintra emelkedhet novembertől, így a 13. havi nyugdíjat és az egyszeri 30 ezer forintos élelmiszer-utalványt 12 hónapra elosztva valóban havi 270 ezer forintot elérő összjuttatás adódik.

Nyugdíjkorrekcióra azért van szükség, hogy a nyugdíjasok kompenzációt kapjanak a vártnál nagyobb inflációért: év elején ugyanis 3,2%-os inflációval tervezett a kormány, ezért 3,2%-os inflációkövető emelést kaptak a nyugdíjasok. Az infláció azonban érezhetően nagyobb ennél, miközben a gazdasági növekedés a kormány várakozásainál sokkal kisebb lesz..

A kormány azt hangoztatja, hogy az év eleji emelés és a ténylegesen várt infláció közti különbözettel megegyező, azaz 1,5%-os emelést novemberben kapják meg a nyugdíjasok, egyúttal az egész évre visszamenőleg, plusz a 13. havi nyugdíjra is egy összegben kifizetik számukra a pótlólagos nyugdíjemelést.

Az átlagnyugdíj szintjén az 1,5%-os nyugdíjkorrekció havi 3700 forint körüli nyugdíjemelést hozhat novembertől, továbbá egy összegben megkapják a nyugdíjasok a januártól októberig (és a 13. havi nyugdíjra is) járó pótlólagos emelést, átlagosan 40 300 forint körüli értékben. A kettő összegeként a novemberi plusz juttatás 44 ezer forint körüli összeg lehet, ez valamivel magasabb a Nagy Márton által megjelölt 42 600 forintos értéknél.

Összességében azonban van egy rendszerszintű probléma, amey a mostani kormányzati politika miatt keletkezett, a nyugdíjak ugyanis nem követik a béremelések ütemét, így a KSH számításai szerint is az átlagos ellátmány – beleértve a 13. havi nyugdíjat és egyéb egyszeri juttatásokat is – a 2014-i csúcsán még a nettó átlagkereset 67,6%-át tette ki, ezzel szemben 2024-re 54,6%-ra csökkent. Ráadásul ebben az ún. svájci rendszerben folytatódik a nyugdíjak reálértékének leértékelődése.

A Még nagyobb infláció, de csak novemberi korrekció a nyugdíjasoknak bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A felsőbb bérkategóriákban ennél mérsékeltebb volt a bérnövekedés üteme: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2024 első negyedévéhez képest 7,4 százalékos bérnövekedést tapasztalt.

A földrajzi bontást tartalmazó statisztikák azt mutatják, hogy 2025 első hónapjaiban a régiók többségében már jóval 2000 forint felett alakul az átlagos fizikai órabér: jellemzően 2100–2400 forint közötti sávban találjuk ezt az értéket, de Közép-Magyarországon és a fővárosban ez az érték már kicsivel átlépte a 3000 forintot is. Lefelé Észak-Magyarország lóg ki kissé, 1850 forint körüli szintjével, miközben az Észak-Alföld, valamint a Dél-Dunántúl csaknem átlépte a 2000-es küszöböt.

„Bár az első negyedévben tapasztalt 9 százalékos éves bérnövekedési ütem elmarad az előző évet jellemző 14 százalékos mértéktől, a fizikai munkavállalók még így is mintegy 4 százalék körüli reálbéremelkedéssel számolhatnak – mondta Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója. – Természetesen az alacsonyabb átlagos emelési ráta kevésbé találkozik a munkavállalók ennél magasabb, a korábbi időszakokban tapasztalt szintekhez igazodó elvárásaihoz, de a cégek többsége jelenleg nem is nagyon képes kigazdálkodni magasabb juttatásokat. Emiatt éves szinten is arra lehet számítani, hogy az éves átlagos béremelés százalékos üteme egyszámjegyű marad.”

A Moore Hungary ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. A 800 ezer és 1,2 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2025 első negyedévében átlagosan 7,4 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

„Bár a szellemi középvezetők béremelési üteme néhány százalékponttal a fizikai dolgozóké alatt maradt, a reálbérek tekintetében esetükben is fennmaradt egy kismértékű növekedés – magyarázta Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere. – Egyelőre nem tapasztalható az elégedetlenség biztos jelnek számító fluktuáció érdemi felgyorsulása sem: a kilépési forgalom ebben az időszakban 2,4 százalékos volt, ami még a sokéves átlagos szint alatt maradt.”

Az országos szinten már több mint 60 ezer főt foglalkoztató üzleti szolgáltatóközpontok (BSC-k) középvezetői esetében a fenti szellemi foglalkozású középvezetői átlagtól is kissé elmaradó, 6,9 százalékos béremelést hajtottak végre az elmúlt év során a Moore Hungary adatai szerint.

Jól mutatja a BSC-szektor munkaerő-piaci vonzerejét, hogy a visszafogott béremelések ellenére az érintett cégek általában bővíteni tudták létszámukat: egy év alatt a belépési forgalom az eleve magas 8,4 százalékról 10,5 százalékra növekedett, miközben a kilépők aránya nem érte el a 2 százalékos mértéket sem.

A Bruttó fizikai átlagórabér: már elértük az eurós bérek harmadát bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A munkaerő-költségek két elemből álnak össze: a fizetésből és a cafetériából. Utóbbi aránya majdnem 25 százalék volt uniós átlagban. Az EU-ban a multik fizettek a legjobban és a közigazgatás, valamint az építőipar a legrosszabbul, de itt is csak 4 euró volt a különbség.

Szakszervezeti nyomásra 300 millió eurós fizetéscsökkentést vállal a VW vezetése

Az óránkénti bérek 2023-ról 2024-re 5 százalékkal növekedtek az egész EU-ban; az euróövezetben csak 4 és fél százalékkal. Az eurót használó országok közül Horvát- és Lettországban ugrottak a legnagyobbat a fizetések, 14 és 12 százalékot.

Melyik uniós országban van a legtöbb betöltetlen álláshely? # Hetente kilenc órával többet dolgoznak a belga vállalkozók, mint a magyarok # A fiatalok csaknem 15%-a küzd a lakbér kifizetésével az EU-ban

A Órabérek az EU-ban bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Tavaly a minimálbér-emelést kivételesen egy hónappal előrébb hozták, így annak hatása már a decemberi béreknél érvényesült, az aktuális adatokat pedig egy magasabb bázishoz hasonlítjuk – hívta fel a figyelmet Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója. – Az idén a cégek jellemzően újra januárban hajtják végre a béremeléseket. Az említett egyszeri hatásnak a kiszűrésével becsléseink szerint 14–15 százalék között alakult a béremelkedés éves üteme a fizikai dolgozók körében, ami az jelenti, hogy a reálbér-emelkedés mértéke 10 százalék körüli.

A múlt év végére három régióban: Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön, illetve a Dél-Dunántúlon maradt 2000 forint alatt az átlagos fizikai órabér – ezeken a területeken jellemzően 1750-1900 forint. A többi térségben 2050-2250 forint közötti órabérek jellemzők, ám Közép-Magyarország és a főváros látványosan kimagaslik a hazai mezőnyből: ott az órabérek átlagos nagysága az előző negyedévhez hasonlóan a 2900 forintos szintet ostromolja.

A Moore Hungary ezzel egyidőben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. Az 800 ezer és 1,2 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2024 negyedik negyedévében átlagosan 9,6 százalék volt az előző év hasonló időszakához képest.

A szellemi középvezetők körében tavaly is jellemzően januárban zajlott le a bérek éves rendezése, ezért a tíz százalékot közelítő béremelési ütem azt jelenti, hogy ebben a bérkategóriában 5-6 százalékos reálbér-növekedés volt tapasztalható – magyarázza Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere. – Bár az infláció továbbra is várhatóan 5 százalék alatti szinten marad (honnan tetszik tudni? – a szerk. megj.) majd, a továbbra is erős béremelési igények az idén is néhány százalékos reálbér-növekedést vetítenek előre.

Az országosan már több mint 60 ezer személyt foglalkoztató üzleti szolgáltató-központok középvezetői esetében a szellemi foglalkozású középvezetői átlagtól érezhetően elmaradó, 5,3 százalékos béremelést hajtottak végre tavaly.

A Fizikai átlagórabér: 2100 forint fölött – és az infláció? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A legmagasabb a nettó kereset Budapest, Győr és Székesfehérvár agglomerációjában. A legalacsonyabb jövedelmű területek közé tartoznak Baranya és Somogy megye kis lélekszámú települései, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés határ menti területei. A megyék szerint legalacsonyabb nettó keresetek Szabolcs-Szatmár-Beregben voltak (297 ezer forint), kevéssel megelőzve Békés és Somogy megyét (309 ezer forint). A legmagasabb jövedelmű megye idén is Pest volt (411 ezer forint), a második Győr-Moson-Sopron (399 ezer Ft), ami megelőzte Komárom-Esztergomot (398 ezer Ft). Fontos megemlíteni, hogy a budapesti keresetek torzítottak, ugyanis a Budapesten dolgozó, albérletben lakó, azonban állandó lakcímmel más településen rendelkezők jövedelme a statisztikában nem Budapesten, hanem más vidéki településeken jelennek meg (ott emelve az átlagot).

A nettó kerestek alakulása 2023-ban településenként (ezer Ft) Forrás: NAV-adatok alapján GKI-számítás

A nettó keresetek növekedését százalékos és nominális értéken is érdemes megvizsgálni. Reálkereset-növekedés volt a kékkel jelölt területeken (Győr és környéke, valamint Baranya és Borsod határ menti települései). Utóbbi területeken, ahol feltételezhetően magas a minimálbéresek aránya, a 15%-os minimálbér és 10%-os garantált bérminimum emelés jócskán hozzájárulhatott az átlagkereset nagy emelkedéséhez.

A nettó kerestek változása településenként 2023-ban 2022-höz képest (%) / Forrás: NAV-adatok alapján GKI-számítás

Azonban nemcsak a százalékban kifejezett, hanem a nominális nettó kereset változását is érdemes megvizsgálni, ami pontosabban tükrözi, hogyan változott a dolgozók anyagi helyzete. Habár Budapest százalékos kereset növekedése elmaradt az átlagtól, nominálisan az országos átlag növekedésénél (48 ezer forint) jobban nőtt a kereset a fővárosban (56 ezer forint). A legmagasabb nominális növekedést azonban nem Budapest, hanem Győr és agglomerációja (több mint 60 ezer forint) érte el. A határ menti települések, ahol százalékosan nagy növekedés volt, nominálisan átlag alatt növekedtek.

Összefoglalva elmondható, hogy 2023-ban reálkereset csökkenés volt a települések 68%-án, amivel szemben szinte egyedül Győr és agglomerációja tudott egybefüggő térségként növekedést felmutatni. A nominális jövedelem tekintetében a főváros továbbra is messze kiemelkedik a sorból, míg a legnagyobb és a legalacsonyabb keresetű megyék sorrendje alig változott maradt.

A nettó kerestek változása településenként 2023-ban – 2022-höz mérten (Ft):

(Forrás: NAV-adatok alapján GKI-számítás)

A teljes tanulmány letöltése

A Hatszoros különbség a települések között – a nettó keresetek alakulása bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az Európai Bizottság az előző nemzetközi felmérések tapasztalatai alapján javaslatot tett a magyar kormánynak a hazai nyugdíjrendszer átfogó reformjára, mert a szakértői elemzésekből arra következtettek, hogy a jelenlegi szabályok egyrészt nem mindenben felelnek meg az uniós elveknek, másrészt aggályosnak látták annak hosszabb távú fenntarthatóságát az ország demográfiai elöregedésének adatait látva.

Az OECD által készített jelentés elkészült ugyan, de azt a jelenlegi magyar kormány eddig nem hozta nyilvánosságra, elmaradt a javaslatokban szereplő megállapítások társadalmi egyeztetése is, amelyet az idén júniusig kellett volna befejezni, hogy a javaslat szerint 2025. március 31-jétől be lehessen vezetni.

A kormány megköszönte szépen a szakértők munkáját, de úgy látja, a hazai nyugdíjrendszer egészséges, hosszú távon is működőképes. 

Simonovits Andrásnak mind a kormány álláspontjával, mind az OECD-jelentésben szereplő megállapításokkal szemben fenntartásai vannak. Úgy gondolja, egyrészt nem lehet egy-egy mutatóval jellemezni a nyugdíjasok helyzetét, másrészt az OECD-tanulmány egyes részei „kincstári optimizmust” mutatnak, amikor a magyar nyugdíjakat „kiemelkedőnek” értékelik. Ehhez egyetlen adatot vettek tekintetbe: ha valaki 45 éves szolgálati idővel megy nyugdíjba, akkor az első éves nyugdíja az utolsó éves éves nettó keresetének 90 százaléka lenne. „Ezzel csak az a baj, hogy

nagyon kevés ember megy 45 éves szolgálati idővel nyugdíjba, az átlag 39-40 évnyi munkaviszony után kikerül a munka világából”

– mondja a szakértő és hozzáteszi:

a magyarországi nyugdíjak rendkívül gyorsan inflálódnak, a korosztályok között nagyon erős a polarizáció, az azonos évben születettek, vagy azonos évben visszavonuló nyugdíjasok között egyre nő a relatív jövedelmi távolság. 

„A nyugdíj-rendszerek jelenlegi kialakítása miatt egyre több embert fenyeget az időskori szegénység kockázata. Ez a tendencia ellentétes a szegénység csökkentésére irányuló uniós erőfeszítésekkel” – figyelmeztet az Európai Parlament egyik friss jelentése. A magyar nyugdíjasnépesség körülményeire is ez jellemző. Százezrek vannak, akik a közterhek optimalizálására alkalmas foglalkoztatási jogviszonyokban – a régi és az új kata, ekho, efo szerint adóznak –, vagy részmunkaidős, netán eseti megbízással dolgoznak, tartósan csak a minimálbérre vagy annak arányos részére vannak bejelentve, így

a jelenlegi eljárásrend szerint siralmas nyugdíjra számíthatnak, bármikor jelentek is meg a munkaerőpiacon. Emiatt egyre többen süllyednek a szegénységi küszöb alá.

A kétmillió magyar öregségi nyugdíjas közül mintegy ötszázezer nyugdíja kisebb 140 ezer forintnál, több mint kilencszázezer kevesebbet kap 180 ezer forintnál, ami az idén feltételezhetően a szegénységi küszöb lesz. Ezeknek az adatoknak a tükrében erősen vitatható a kormánynak az a kijelentése miszerint „a magyar nyugdíjrendszer viszonylag jól teljesít, és megakadályozza a nyugdíjas életszínvonal csökkenését”. Abban általában minden szakértő egyetért, hogy

a magyar nyugdíjasoknak pénzügyileg rossz a helyzetük, nincsenek tartalékaik, megtakarításaik. 

A legfrissebb adatok szerint a 65 éves és idősebb évjáratokban a szegénység 20,7 százalékos, a relatív jövedelmi szegénység aránya is 14,5 százalék körüli, a súlyos anyagi deprivációban élők aránya 9 százaléknál is magasabb. 

Mellbevágó adat, hogy az uniós állampolgárok kevesebb mint fele bízik abban, hogy nyugdíjas évei alatt elegendő jövedelme lesz a kényelmes, az élet utolsó szakaszához méltó élethez. A bizalom szintje az egykori keleti blokk államaiban, Lettországban, Szlovéniában és Lengyelországban a legalacsonyabb. 

Magyarországon is csupán az emberek 30 százaléka, vagy annál is kisebb hányada érzi úgy, hogy meg tud majd élni a nyugdíjából.

„Ez annak ellenére így van, hogy a hazai nyugdíjasok anyagi helyzetében igen látványos különbségek alakultak ki az elmúlt években – erősíti meg Simonovits András is. – Azzal, hogy megszüntették a járulékplafont, szélesre nyitották az ollót a legalacsonyabb és a legmagasabb nyugdíjak között. Még ma is vannak százezer forintot alig meghaladó nyugdíjak, és milliós nagyságrendűek is. Korábban, ha valaki a korhatár elérésekor ment nyugdíjba, legfeljebb az átlagnyugdíj háromszorosát kaphatta, most egyre több olyan idős ember van, akinek a 230 ezer forintos átlag ötszörösét, tízszeresét fizetik ki havonta.”   

A szakértő úgy látja, ez a hazai nyugdíjrendszer egyik sarkalatos feszültsége. A másik egy szabályozási hiba. Jelenleg nagyon nagy különbségek alakulhatnak ki aszerint, hogy valaki melyik évben megy nyugdíjba, s ez a különbség a hátralévő életében meg is marad. Egy aktuális példát említ: aki tavaly december 31-ike helyett az idén január 1-én ment nyugdíjba, az megkapta a tavalyi 16 százalékos nominális béremelkedést, noha elveszítette az idei 6 százalékos nyugdíjindexálást, egy nap alatt mégis 10 százalékot nyert a magasabb ellátmányával. „Ez butaság – mondja –, ilyen feszültséget nem volna szabad gerjeszteni az egymás utáni nyugdíjas évjáratok között.”

A Globális Nyugdíjindex készítői nagyon fontos szempontnak tekintik mind a lakáskörülményeket, mint az egészségügyi ellátás minőségét, amikor az idősek életminősége alapján rangsorolják az egyes országok nyugdíjas-társadalmát. Ezt Simonovits András is nagyon fontosnak tartja, de egyben arra is utal, hogy amíg a tipikus magyar nyugdíjasaink általában saját, tehermentes lakásban élnek, addig a nyugat-európai kortársaik 20-40 százaléka drága bérlakásban lakik, a mienknél jóval magasabb járandóságából fizeti a nagyon magas bérleti díjat. (Mert képes kifizetni a nyugdíjából – a szerk. megj.) 

Simonovits András szerint a nyugat-európai nyugdíjasok egészségügyi ellátásával sem lehet összevetni a hazai állapotokat.

A nem egyszer több hónapos várólisták miatt az idős emberek nem kapnak idejében kezelést, a magyar egészségügy lezüllése, elhanyagolása, sokkal jobban érinti ezt a népcsoportot, mint a dolgozókét. „Idős korban többen betegek, egy kisnyugdíjból nem tudják megvenni a gyógyszereket, nem tudnak magánorvoshoz sem fordulni. Ezek az igazán szívszorító tények” – mondja.

A Az időskori szegénység réme fenyeget – átfogó reformra szorul a magyar nyugdíjrendszer bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

(Szerző: Wiedemann Tamás/szabadeuropa.hu) Az elemzői becsléseknél is nagyobb lett az infláció júliusban. Az élelmiszerek és a szolgáltatások ára emelkedett a legnagyobb mértékben, de az üzemanyagért is többet kellett fizetni. Az év végére öt százalék fölé gyorsulhat az áremelkedés dinamikája.

„A fogyasztói árak átlagosan 4,1 százalékkal nőttek az előző év azonos hónapjához képest júliusban. Az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal emelkedtek az árak” – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az infláció ismételt erősödése elsősorban a jelentős egyhavi átárazás miatt alakult ki, az általános árszínvonal ugyanis júniusról júliusra 0,7 százalékkal emelkedett. „Az elmúlt két hónap stagnálását követően tehát ismét visszatért az év első négy hónapjában látott, meglehetősen dinamikus áremelkedési ütem” – tette hozzá.

Az árstop hatása

A havi szinten erős infláció számos tétel érdemi áremelkedéséből tevődött össze. Január óta nem látott mértékben drágultak az élelmiszerek júliusban. Az elemző szerint a 0,6 százalékos havi alapú infláció ebben a termékkörben az ársapkák és a kötelező akciózás elengedésének várható következménye volt. Nem meglepő módon az ársapkás élelmiszerek áremelkedése volt a legdrasztikusabb, akár két számjegyű is. Szintén érdemi drágulás volt megfigyelhető a tartós fogyasztási cikkek esetében, ami az elmúlt hat hónap legmagasabb dinamikája.

Emellett az üzemanyagok is markáns drágulást mutattak az előző hónaphoz képest. Itt 3,8 százalékos áremelkedést mért a KSH egy hónap alatt. „Csak ez önmagában egyébként 0,2 százalékponttal járult hozzá a júliusi havi inflációhoz. Végül, de nem utolsósorban az inflációt erősítő tételek közé kell sorolni a szolgáltatásokat is, ahogy az elmúlt időszakban megszokhattuk” – tette hozzá.

Az elemző szerint havi alapon 1,1 százalékos volt a drágulás; ezen a körön belül elsősorban a közlekedési, szabadidős és üdülési szolgáltatások drágultak. Az inflációt fékező tételek közül a háztartási energiát érdemes kiemelni, ahol a júliusi rekordmeleg ellenére is árcsökkenés volt megfigyelhető.

Virovácz Péter szerint a havi alapon mért 0,7 százalékos drágulás közel háromszorosa annak, ami kívánatos lenne az inflációs cél eléréséhez. A tavalyi, alacsony bázis mellett ez a havi átárazás az éves alapú maginflációs mutató (gyakran változó árú tételek kiszűrésével készült index) jelentős erősödését hozta, ami most már 4,7 százalékon áll. „Az inflációs nagy kép tehát összességében romlott, és meglehetősen kedvezőtlen.”

A 4,1 százalékos infláció közel hatvan százalékát a szolgáltatószektor adja, vagyis a fejlett és a régiós országokhoz hasonlóan továbbra is ez a tétel a legnagyobb hozzájárulás az áremelkedéshez. „Ez abból a szempontból jelent problémát, hogy ez a fajta infláció ragadósabb, mint a maginflációs kosáron kívüli tételek árhatása” – fogalmazott az elemző.

A következő két hónap a bázishatások miatt ismét hozhat némi enyhülést az éves alapú inflációs mutatóban, de továbbra is négy százalék közelében maradhat. Októberben ismét emelkedhet, decemberben pedig 5–5,5 százalékra gyorsulhat az infláció.

Virovácz Péter szerint a magyar gazdaság teljesítménye gyenge a frissen beérkezett adatok alapján, a belső kereslet oldaláról tehát aligha várhatunk rövid távon érdemi inflációs nyomást. Ezzel szemben a munkaerőpiac továbbra is erős, a bérkiáramlás a vártnál magasabb, ami további nyomást helyezhet a szolgáltatások árára.

„Emellett a friss kormányzati bejelentések, az adóemelések előbb-utóbb vélhetően utat találnak majd a fogyasztókhoz áremelés formájában. Mindezek alapvetően tehát kétoldali kockázatként jelentkeznek az inflációs kilátásokat illetően” – tette hozzá.

Árokszállási Zoltán, az MBH elemzési centrumának igazgatója szerint a vártnál magasabb inflációt alapvetően a szolgáltatások gyorsabb árnövekedése, valamint az élelmiszerek erőteljesebb drágulása okozta. Példaként az üdülési szolgáltatások árának 12 százalékot meghaladó mértékű emelkedését hozta. „Havi alapon összességében 1,1 százalékos volt a drágulás a szolgáltatási szegmensben, miközben mi ennél néhány tized százalékkal alacsonyabb szintre számítottunk” – hangsúlyozta.

Árokszállási Zoltán szerint a KSH adatában a kellemetlen meglepetést nem feltétlenül az infláció nagysága okozta, hanem a szerkezete.

A szakértő szerint az, hogy a szolgáltatások továbbra is kilenc százalék feletti mértékben drágulnak éves alapon, egyelőre messze nincs összhangban a Magyar Nemzeti Bank inflációs céljával. Az élelmiszerek drágulása is a várt felett alakult, az elemző különösebb drágulásra nem számított itt.

„Ugyanakkor az is látható, hogy a mostani, negatív meglepetést a szolgáltatásoknál alapvetően az üdülési szolgáltatások árának nagyon jelentős emelése okozta, más termékkörökben ennél azért mérsékeltebb árazás látható” – tette hozzá.

Árokszállási Zoltán szerint a háromszázalékos jegybanki inflációs cél stabilan fenntartható elérése csak 2025-ben, annak is inkább a második felében várható, noha az éves átlagos infláció még jövőre is meghaladhatja ezt.

Itt a saját lista

A Szabad Európa 2021 szeptembere óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását ugyanabban az üzletben. Míg a KSH a júliusi árakat közli, saját listánkkal már az augusztusi árváltozásokat láthatjuk.

Az általunk figyelt üzletben tíz forinttal, 389 forintra emelkedett a kristálycukor ára. Kellemes meglepetés, hogy száz forinttal, 799 forintra csökkent a tízdarabos tojás ára. A csirkemell kilogrammonkénti ára 1849-ről 1759 forintra esett. Olcsóbb lett a burgonya, miközben drágább lett a paradicsom – ezeknek az árváltozásoknak elsősorban szezonális okuk van.

A Az árstop kivezetése után megugrottak az élelmiszerárak bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.