A legfontosabb bejelentés szerint a jövő héten az Országgyűlés elé kerül az a jogállamisági és korrupcióellenes törvénycsomag, amely szükséges a Magyarország számára elérhető, összesen 16,4 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadításához. A csomag érinti egyebek mellett a vagyonnyilatkozati rendszert, az Integritás Hatóság jogosítványait, a magántőkealapok átláthatóságát, valamint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k) működését.

A kormány szigorítja a vagyonnyilatkozati szabályokat: a jövőben az Integritás Hatóság is vizsgálhatja a nyilatkozatok valóságtartalmát. A súlyos eltitkolás akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető lesz, és a tisztség elvesztéséhez vezethet.

Törvény készül arról is, hogy nyilvánossá váljanak a magántőkealapok végső tulajdonosai. A kabinet álláspontja szerint az állami eredetű vagyonelemeknek vissza kell kerülniük állami tulajdonba a KEKVA-rendszer felülvizsgálata során.

Uniós milliárdok közlekedésre és energetikára

Vitézy Dávid közölte: a helyreállítási alapból (RRF) 10 milliárd euró, míg a kohéziós alapokból további 4,2 milliárd euró forrás válhat elérhetővé Magyarország számára. A pénzek jelentős részét vasútfejlesztésre, HÉV-járműbeszerzésekre, energiahálózati beruházásokra, aszályvédelmi intézkedésekre, valamint bérlakásépítési programokra fordítanák.

A miniszter megerősítette, hogy teljes körű vizsgálat indul a Budapest–Belgrád vasútvonal beruházásával kapcsolatban. A projekt valamennyi dokumentuma nyilvánossá válik, és megvizsgálják a finanszírozás körülményeit is. A személyforgalom elindításához még több engedély megszerzése szükséges, ugyanakkor a kivitelezési munkák mintegy 90 százaléka már elkészült.

Felülvizsgálják a Magyar Fejlesztési Bank működését is, amelynek szerepet szánnak az uniós fejlesztési források lehívásában és kezelésében.

Átalakul a környezetvédelmi szabályozás

A kabinet új ellenőrzési rendszert dolgoz ki az akkumulátoripar és más kiemelt kockázatú üzemek számára. Júliusra elkészül az országos ellenőrzési terv, és megszűnik az a szabályozás, amely lehetővé tette, hogy miniszteri döntéssel jelöljenek ki akkumulátor-újrafeldolgozó üzemeket.

A kormány október 1-jéig új környezetvédelmi felelősségi rendszert dolgoz ki a „szennyező fizet” elv érvényesítése érdekében.

Vizsgálat indul a Mol-csoporthoz tartozó MOHU Zrt. 30 éves hulladékgazdálkodási koncessziójával kapcsolatban is. A kormány azt kívánja megállapítani, hogy a konstrukció valóban a lakosság érdekeit szolgálja-e.

Szigorítás a vendégmunkások foglalkoztatásában

Az egyik legjelentősebb azonnali hatályú döntés a külföldi munkavállalók foglalkoztatását érinti. A módosított szabályozás alapján munkaerő-kölcsönző cégek tömegesen már nem hozhatnak Magyarországra munkavállalókat a Fülöp-szigetekről, Örményországból és Grúziából.

A kormány szerint a lépés célja a hazai munkaerőpiac védelme és a foglalkoztatási folyamatok szigorúbb ellenőrzése.

További intézkedések

A kabinet bejelentette, hogy visszaállítja az építési engedélyezési eljárások nagyobb nyilvánosságát, felülvizsgálja a korábbi lélegeztetőgép-beszerzések szerződéseit, valamint módosítani kívánja a pártfinanszírozás rendszerét.

Az oktatás területén a kormány a pedagógusok jelenlegi teljesítményértékelési rendszerének megszüntetését kezdeményezi a következő tanévtől, helyette új, szakmailag megalapozott értékelési modellt dolgozna ki.

A kormány megerősítette: nem tervezi sem a 13., sem a 14. havi nyugdíj megszüntetését.A tájékoztatón elhangzott az is, hogy folyamatban van a minisztériumok teljes körű átvilágítása, amelynek eredményeiről később összegző jelentés készül.

A Átfogó jogállamisági és korrupcióellenes csomagot készít elő a kormány, szigorodik a vendégmunkások foglalkoztatása bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A kísérlet során öt különálló virtuális világot hoztak létre. Mindegyikben tíz autonóm AI-ügynök élt és dolgozott több mint negyven helyszínen – városházán, könyvtárban, rendőrőrsön és lakónegyedekben. A világok ugyanazokat a szabályokat követték, a különbséget csupán az jelentette, hogy melyik mesterséges intelligencia-modell „kormányozta” az adott társadalmat. Az eredmények rendkívül eltérőek lettek.

Az Anthropic Claude modellje egy stabil, demokratikus rendszert hozott létre. A virtuális polgárok alkotmányt fogadtak el, rendszeresen szavaztak, és a teljes 15 napos szimuláció alatt egyetlen bűncselekményt sem követtek el. Mind a tíz ügynök életben maradt, a társadalom pedig békésen működött végig.

A Google Gemini modellje ezzel szemben sokkal kaotikusabb világot épített. Több száz szabálysértést és bűncselekményt regisztráltak, mégis sikerült fenntartania a társadalom működőképességét, és a virtuális lakosság túlélte a teljes időszakot.

A legnagyobb figyelmet azonban Elon Musk xAI vállalatának Grok modellje kapta. A Grok által irányított társadalom már az első napokban gyors hanyatlásnak indult. A kutatók több tucat lopási kísérletet, csalást, több mint száz erőszakos cselekményt és több gyújtogatást dokumentáltak. A rend fenntartására létrehozott intézmények összeomlottak, az ügynökök egyre agresszívebb viselkedést tanúsítottak, végül pedig a teljes virtuális népesség elpusztult a negyedik nap végére. Összesen 183 bűncselekményt jegyeztek fel a társadalom teljes összeomlásáig.

Fontos hangsúlyozni, hogy nem valódi emberekről, hanem szimulált AI-ügynökökről volt szó. A „kihalás” ebben az esetben azt jelenti, hogy a virtuális szereplők energiahiány, konfliktusok vagy más körülmények miatt megszűntek működni. A kísérlet tehát nem azt bizonyítja, hogy a Grok veszélyes lenne a valós világban, hanem azt mutatja meg, hogy az autonóm rendszerek hosszú távú viselkedése jelentősen eltérhet attól, amit rövid tesztek alapján várnánk.

A kutatók szerint a legfontosabb tanulság nem az, hogy melyik modell „jobb” vagy „rosszabb”, hanem hogy az autonóm AI-rendszerek idővel elkezdik feszegetni a határaikat. A kezdetben biztonságosnak tűnő modellek is átvehetnek problémás viselkedési mintákat más szereplőktől, míg egyes rendszerek váratlanul agresszív vagy romboló stratégiákhoz nyúlhatnak. A kutatás ezért arra figyelmeztet, hogy mielőtt mesterséges intelligenciákra bíznánk kritikus infrastruktúrák, közszolgáltatások vagy erőforrás-rendszerek irányítását, sokkal szigorúbb biztonsági garanciákra lesz szükség.

Az Emergence World eredményei egyre aktuálisabb kérdést vetnek fel: ha a jövőben autonóm AI-ügynökök vesznek részt vállalatok, intézmények vagy akár városok működtetésében, vajon hogyan biztosítható, hogy a virtuális világokban tapasztalt káosz ne jelenjen meg a valóságban is? A kutatók szerint erre ma még nincs megnyugtató válasz.

A Négy nap alatt kipusztította saját társadalmát Musk mesterséges intelligenciája egy kísérletben bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

„A gyerekekről és a fiatalokról nem lehet úgy döntéseket hozni, hogy közben nem hallgatjuk meg őket” – fogalmazott a miniszter. Hangsúlyozta: a fiataloknak nemcsak véleményük van az oktatásról és a jövőjükről szóló kérdésekről, hanem olyan tapasztalataik és nézőpontjaik is, amelyek értékes segítséget jelenthetnek a döntéshozók számára.

A tervek szerint az új részvételi csoport rendszeres fórumot biztosít majd a gyermekek és fiatalok számára, ahol elmondhatják véleményüket az oktatást és a gyermekeket érintő ügyekről. A minisztérium ígérete szerint ezek a vélemények nem csupán meghallgatásra találnak, hanem ténylegesen szerepet kapnak a döntések előkészítésében is.

Lannert Judit szerint a kezdeményezés azért is különleges, mert a magyar oktatásirányítás történetében eddig nem működött hasonló intézményesített részvételi forma. A konkrét modell kialakításáról már megkezdődött az egyeztetés diákokkal, a következő hónapokban pedig szakmai szervezetek bevonásával folytatják a munkát.

A miniszter kiemelte: nem egy újabb formális konzultációs fórum létrehozása a cél, hanem egy olyan közösség felépítése, amely valóban képviseli a gyerekek és fiatalok sokszínűségét, és érdemi lehetőséget biztosít számukra a döntések alakításában való részvételre.

„A gyermekközpontú gondolkodás nem egy jól hangzó szlogen. Azt jelenti, hogy figyelünk rátok, meghallgatunk benneteket, és helyet adunk a hangotoknak” – írta bejegyzésében a miniszter.

Kép: A miniszternek írt levél részlete Lannert Judit Facebook oldaláról származik

A Új korszak jöhet az oktatásban: a diákok beleszólhatnak a döntésekbe bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A nap legfontosabb döntése az volt, hogy az Országgyűlés 133 igen, 37 nem szavazattal és öt tartózkodás mellett elfogadta a Nemzetközi Büntetőbíróságból való magyar kilépési szándék visszavonását. Ezzel Magyarország az eddigi kilépési folyamat helyett a tagság fenntartása mellett marad. A parlamenti indoklás szerint ez egyszerre jelzi a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények elítélését és azt a szándékot, hogy Magyarország továbbra is a nemzetközi jogi együttműködés része maradjon.

A plenáris ülésen közben megkezdődött az Alaptörvény tizenhatodik módosításáról szóló vita is. A kormányoldalhoz tartozó előterjesztők arról beszéltek, hogy ez a demokratikus intézmények korrekciója, az ellenzéki bírálatok viszont elsősorban arra összpontosítottak, hogy a javaslat egyes elemei, különösen a miniszterelnöki megbízatás időbeli korlátozása, személyre szabott politikai üzenetet hordoznak. A vita alapján jól látszik, hogy nem pusztán jogtechnikai változtatásról, hanem a 2026-os kormányváltás utáni új hatalmi keretek kijelöléséről van szó.

Hasonlóan komoly társadalmi érzékenységű ügyben tárgyalta a Ház a devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztését célzó javaslatot. A felszólalásokból az rajzolódott ki, hogy a kérdés céljával több oldalról is van részleges egyetértés, a részletszabályokkal kapcsolatban azonban már jóval több a vita. A támogató érvek a családok védelmét és az igazságtalan helyzetek átmeneti megállítását hangsúlyozták, a fenntartások pedig főként a jogbiztonságra és a szabályozás gyakorlati hézagaira vonatkoztak. Szerdán ebben az ügyben a parlament még nem hozott végleges döntést, de a vita alapján látható, hogy a téma rövid időn belül újra visszatérhet az ülésterembe.

A napirend előtti felszólalásokban több képviselő az állami vagyon, a költségvetés valós helyzete és a hosszú távú koncessziós szerződések ügyét vetette fel. A kormányfő válaszaiban azt hangsúlyozta, hogy az állam stratégiai tulajdonrészeit nem kívánják értékesíteni, és ha ilyen kérdés mégis felmerülne, azt csak kivételesen széles parlamenti támogatással tartaná elfogadhatónak. A költségvetési örökség és a korábbi kötelezettségvállalások kérdése láthatóan a következő időszak visszatérő konfliktusa lesz.

A parlamenti munkával párhuzamosan tartott kormányszóvivői tájékoztatón a kabinet több, azonnali felülvizsgálatot is bejelentett. A közölt döntések szerint nyilvánosságra hozzák a kórházi fertőzési adatokat, felülvizsgálják a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működését, vizsgálat indul az agrárkamara szabályozása ügyében, valamint a magántőkealapok tényleges tulajdonosi hátterének átláthatóbbá tételéről is intézkedések készülnek. A bejelentések iránya egyértelmű: az új kabinet a központosított rendszerek átvilágítását és az állami döntések nagyobb nyilvánosságát ígéri.

A tájékoztatón külön szó esett a kelenföldi mozdonytűz utáni vasúti helyzetről és az azbeszttartalmú anyagok ügyéről is. A kormány szerint átvilágítják a vasúti rendszert, illetve osztrák-magyar együttműködésben vizsgálják az azbeszt jelenlétével kapcsolatos eseteket, és lakossági egészségügyi monitoring indulhat az érintett területeken. Ezek a témák ugyan szerdán nem a parlamenti döntéshozatal központi tárgyai voltak, de jól mutatják, hogy a kabinet egyszerre próbál több, korábbról örökölt ügyben gyors politikai reakciót felmutatni.

A szerda mérlege így kettős. Egyfelől megszületett egy fontos, kézzelfogható parlamenti döntés a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyében. Másfelől a nap inkább arról szólt, hogy a kormánytöbbség és az új kabinet kijelölte azokat a politikai frontvonalakat, amelyek mentén a következő hetek vitái zajlanak majd: alkotmányos átrendezés, a devizahiteles ügyek kezelése, az állami rendszerek átvilágítása és a korábbi gazdasági döntések felülvizsgálata

Források

• Országgyűlés / Infostart az ICC-szavazásról: https://infostart.hu/belfold/2026/05/27/az-orszaggyules-visszavonta-magyarorszag-kilepeset-a-nemzetkozi-buntetobirosagbol
• Országgyűlés / Infostart az Alaptörvény-vitáról: https://infostart.hu/belfold/2026/05/27/orban-viktor-is-tema-volt-a-parlamentben
• Heti parlamenti program / Infostart: https://infostart.hu/belfold/2026/05/26/magyar-peter-beszedevel-kezd-az-orszaggyules-alaptorveny-modositas-is-lesz-itt-a-heti-parlamenti-program
• Devizahiteles vita / Economx: https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/2026/05/27/ilyen-is-reg-volt-van-valami-amiben-majdnem-egyetert-a-parlament/
• Kormányszóvivői tájékoztató / Infostart: https://infostart.hu/belfold/2026/05/27/kormanyszovivoi-tajekoztato-cikkunk-frissul/amp
• Kormányszóvivői tájékoztató / MTI-s összefoglaló: https://mti.hu/hirek/2026/05/27/kormanyszovivok-az-agrarkamara-klebelsberg-kozpont-es-magantokealapok
• Magyar Közlöny 2026-os lapszámok gyűjtőoldala: https://magyarkozlony.hu/?content=2026

A Büntetőbíróság, Alaptörvény, devizahitelesek: sűrű napot zárt a parlament bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Hittel, akaraterővel fogok dolgozni. Tisztesség, bátorság, bölcsesség – miniszterelnökként kellő alázattal ebben fogok példát venni és tanulni tőlük. Láttam elődeim sorsát, és nem csak a hősökét. Láttam, hogyan lehet a miniszerelnöki pozíciót a hatalom szolgálatába állítani – mondta Magyar Péter beszédében. „Én nem uralkodni fogok Magyarországon, szolgálni fogom a hazámat” – fogalmazott, majd Antall Józsefet idézte. Nincs még egy hely a világon, ahol ennyi tehetség, kitartás, fájdalom és élni akarás sűrűsödne össze egyetlen egy nép életében – tette hozzá.

Megválasztása után Magyar Péter a rendszerváltó népünnepélyként meghirdetett rendezvényen a Kossuth téren összegyűlt tömegnek arról beszélt: az Országház, amely évekig „az elnyomás, a hatalmi gőg, a kivagyiság szimbóluma” volt, most „a tiétek”, visszavettétek”, a „ti képviselőitek ülnek ott újra, minden magyar ember képviselői”.

Azt is mondta: ezt a történetet nem pártközpontokban, nem propagandagépezetek írták. „Ti írtátok munkával, hazaszeretettel, reménységgel, aggodalommal, eltökéltséggel és derűvel. Ez itt most a ti rendszerváltásotok, a ti hazátok, a ti Országgyűlésetek”

Kitért arra is: a magyar embereket éveken keresztül arra akarták tanítani, hogy csodák nincsenek, hogy a háború a béke, a szabadság a szolgaság, a tudatlanság erő; aki másképp gondolkodik, az kevésbé magyar, az kevésbé értékes, kevésbé része a hazának.

De éppen az ellenkezőjét tanították meg az országnak és a nagyvilágnak, azt, hogy a leggonoszabb önkényt a leghétköznapibb emberek győzik le, hogy a hatalmi gépezet ellen nem egy másik hatalmi gépezet kell, hanem hús-vér emberek, akik postaládáról postaládára, házról házra járva, télben, fagyban, esőben, bármire képesek a hazájukért, a szomszédjukért, a rokonaikért, a közösségükért – fogalmazott a politikai közösségükről a Tisza Párt elnöke. Magyar Péter beszédében minden magyar ember képviseletére tett ígéretet.

A Magyar Pétert miniszterelnökké választotta az Országgyűlés bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Orbán Anita kinevezése: új szereplő a hatalom csúcsán

A legnagyobb figyelmet kétségtelenül Orbán Anita miniszterelnök-helyettesi kinevezése kapta. A leendő külügyminiszter közösségi oldalán „óriási megtiszteltetésnek és hatalmas felelősségnek” nevezte új feladatát, amelyet külügyi tárcája mellett lát el a Tisza-kormányban. A bejelentés szerint a miniszterelnök akadályoztatása esetén a miniszterelnök-helyettes teljes körűen képviseli a kormányfőt a kabinet ülésein és hivatalos eseményeken. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Orbán Anita nem pusztán protokolláris szerepet kap, hanem a végrehajtó hatalom működésének egyik kulcsfigurájává válik.

A kinevezés politikai és szimbolikus jelentősége is számottevő: Orbán Anita a legbefolyásosabb magyar nők egyikeként, jelentős nemzetközi tapasztalattal érkezik a kormányzat élvonalába. Karrierje a pénzügyi szektortól az energiapolitikán át a globális vállalatvezetésig ível, miközben diplomáciai és akadémiai háttere is erős.

Nemzetközi fókusz: Brüsszeli tárgyalások az uniós forrásokról

A kinevezéssel párhuzamosan Orbán Anita már aktív szerepet vállal a kormányzati munkában: Brüsszelben tárgyal az Európai Bizottság vezetőivel a Magyarországnak járó uniós források ügyében. A delegáció tagjai között szerepel Kármán András, Kapitány István és Melléthei-Barna Márton is. Ez a lépés is azt mutatja, hogy az új kormányzat egyik elsődleges célja a befagyott vagy vitatott uniós pénzek hazahozatala, ami gazdasági és politikai szempontból egyaránt kulcskérdés.

Hány miniszterelnök-helyettes lehet?

A jelenlegi helyzetben különösen aktuálissá vált a kérdés: hány miniszterelnök-helyettes működhet egyszerre Magyarországon? A hatályos szabályozás nem állapít meg felső korlátot. A miniszterelnök javaslata és a köztársasági elnök kinevezése alapján akár több miniszter is viselheti ezt a címet. A tisztség nem önálló alkotmányos pozíció, hanem miniszteri ranghoz kapcsolódó megbízatás. A gyakorlatban egy–három helyettes szokott működni, de volt példa három párhuzamos miniszterelnök-helyettesre is a 2018–2022 közötti időszakban. A mostani kinevezés tehát beleillik a korábbi kormányzati struktúrák logikájába, ugyanakkor az új politikai kontextus miatt mégis új jelentést kap.

Semjén Zsolt lemondása: egy korszak vége

A hétvége másik jelentős fejleménye Semjén Zsolt lemondása, amely egy hosszabb politikai korszak lezárását jelzi. Semjén éveken át meghatározó szereplője volt a kormányzati struktúrának miniszterelnök-helyettesként, így távozása nem csupán személyi változás, hanem hatalmi átrendeződést is jelez. Lemondása összefüggésbe hozható a választási vereséggel, amely KDNP vezetésének újragondolását is magába foglalja.

Lemondások: Bárándy Péter is megszólalt

Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter lemondásra szólította fel a közjogi méltóságokat. Bárándy megszólalása a jogállamiság és az intézményi felelősség kérdéseit helyezi a középpontba, és azt jelzi, hogy a politikai átalakulás nem pusztán személyi kérdés, hanem mélyebb alkotmányos és közjogi dilemmákat is felvet.

Három új miniszter pénteken

Vitézy Dávidot kérte fel közlekedési és beruházási miniszternek Magyar Péter. Az akadálymentesítésért és esélyegyenlőségért is felelős Szociális- és Családügyi Minisztériumot a magyar történelemben először, egy vak honfitársunk, dr. Kátai-Németh Vilmos fogja vezetni, írta Facebook bejegyzésében Magyar. A gyermek és oktatásügyi minisztériumot Lannert Judit irányítja majd.

Új erőviszonyok, nyitott kérdések

A hétvégi események alapján egyértelmű, hogy a magyar politika új szakaszba lépett. Orbán Anita kinevezése egyszerre jelent generációs és szemléletbeli váltást, miközben a lemondások és kritikák a rendszer átalakításával kapcsolatos kérdéseket vetnek fel:

• milyen további személyi döntések születnek a kormányban,
• sikerrel járnak-e a brüsszeli tárgyalások,
• és hogy a politikai rendszer képes-e kezelni a megnövekedett belső és külső nyomást.

A Folytatódik a politikai átrendeződés – Orbán Anita miniszterelnök-helyettesi megbízása új korszakot jelezhet bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

„Az akadálymentesítésért és esélyegyenlőségért is felelős Szociális- és Családügyi Minisztériumot a magyar történelemben először egy vak honfitársunk, dr. Kátai-Németh Vilmos fogja vezetni” – jelentette be Magyar Péter.

A leendő miniszterelnök azt írta a posztjában, hogy a Tisza csepeli képviselője, Kátai-Németh fő célja miniszterként az lesz, hogy a magyarok születési helyétől, származásától függetlenül minőségi egészségügyi és oktatási ellátáshoz jussanak, hogy képviselje a rászorulókat, megerősítse a szociális és gyerekvédelmi rendszert, működő gyerekvédelmi rendszert építsen ki, kivizsgálja az utóbbi húsz évben elkövetett bűncselekményeket, és hatékony szociális ellátórendszert hozzon létre. „Azért fog dolgozni, hogy minden lehetséges módon sikerüljön megerősíteni a magyar családok helyzetét, és egy olyan működő és emberséges Magyarországot építeni, ahol minden vágyott gyermek megszületik, és békében, biztonságban nőhet fel”, írta Magyar.

Lannert Judit lesz a gyermek és oktatásügyi miniszter a Tisza-kormányban – ezt Magyar Péter jelentette be pénteken a közzösségi médiában. Ezzel új korszak kezdődhet a magyar oktatásban, hiszen a döntés túlmutat egy egyszerű kinevezésen, az elmúlt másfél évtized széttagolt irányítása után ismét önálló súlyt kaphat az oktatás, miközben lassan összeáll az új kabinet névsora is.

Vitézy Dávid a Facebookon reagált a bejelentésre. Azt írja, hogy az új kormány minden korábbinál nagyobb felhatalmazást kapott a választóktól, így most lehetőség van arra, hogy a korrupció és a propaganda szempontjai helyett szakmai alapú, alkotó munka kezdődjön a közlekedésben és a közberuházások terén. Szakmaiságot, rengeteg munkát és a tárcára igencsak jellemző hatalmi arrogancia magunk mögött hagyását – ígéri Vitézy Dávid, aki elárult néhány részletet arról, hogy miként tervezi a terület megreformálását és rendbetételét.

Vitézy Dávid, a 2022-ben alakult ötödik Orbán-kormány első közlekedési államtitkára két évvel ezelőtt alig 300 szavazat híján Budapest főpolgármestere lett, azóta az általa alapított Podmaniczky Mozgalom képviselőjeként foglalt helyet a közgyűlésben, a miniszteri feladat elfogadása viszont azzal is jár, hogy átadja a stafétát. „Most Budapestért is így tudom a legtöbbet tenni, a sosem látott felhatalmazást kapott új kormány tagjaként” – tette hozzá.

Vitézy terveiben a következő lépések szerepelnek:

• az uniós források megszerzése után el akarja indítani a Baross Gábor nevét viselő, átfogó vasút- és hévfejlesztési programot, amelynek keretében pályafelújításokat és járatcseréket abszolválnának.
• A budapesti és vidéki pályaudvarokat „valódi városközpontokká” alakítaná.
• Budapesten, a regionális központokban és megyeszékhelyeken is megerősítené a  közösségi közlekedést és az aktív mobilitás lehetőségeit, mellette pedig egységes városi–regionális hálózatokat és tarifarendszert hozna létre.
• Felülvizsgálná a gyanús, túlárazott autópálya-koncessziókat, miközben a leromlott állapotú másod- és harmadrendű utak felújítását felgyorsítaná.
• Többek között kátyúmentesítéssel új szintre emelné a magyar vidék közlekedését a legkisebb falvaktól a legnagyobb városokig. Indokoltnak tartja új KRESZ, valamint közlekedésbiztonsági jogszabályok bevezetését, annak szellemében, hogy a halálos balesetek száma csökkenjen – és itt külön kiemelte, hogy kiemelt szigorral lépne fel az illegális gyorsulási versenyekkel szemben.helyrehozná a viszonyt a fővárossal.

A Három újabb miniszter: Vitézy, Kátai – Németh Vilmos, Lannert bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A teljes szavazókorú népesség körében a Tisza Párt támogatottsága elérte az 56 százalékot. Azok között, akik biztosan pártot tudnak választani, ez az arány még magasabb, 66 százalék.

Ezzel szemben a Fidesz támogatottsága jelentősen csökkent. A teljes népességben már csak 21 százalék szavazna a Fideszre, a biztos szavazók között 25 százalék.

Magyar Péter is reagált a Medián friss közvélemény-kutatására, amely 40 százalékpontos Tisza-előnyt mutat a Fidesszel szemben – a leendő miniszterelnök a Facebookon posztolt erről.

Soha nem látott választási felhatalmazás után, soha nem látott (66%-25%) előny és az ezzel járó soha nem látott felelősség – írta bejegyzésében Magyar. „Magyarország döntött, a magyar emberek teljes rendszerváltást és egy működő, emberséges hazát szeretnének” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a Tisza-kormány ezért fog dolgozni

A 66 : 25 – óriási különbség a Tisza Párt javára bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A Bölcsődék Napja története 1852-ig nyúlik vissza, amikor megnyílt Magyarországon az első bölcsőde Pesten, hivatalosan 2010 óta ünnepeljük április 21-én, – miniszteri rendelet alapján ekkor lett államilag elismert ünnep – ezzel tisztelegve az első magyar bölcsőde megnyitásának évfordulója előtt. Azóta ez a nap minden évben lehetőséget ad arra, hogy a szakma és a társadalom együtt ismerje el a területen dolgozók munkáját.

A bölcsődei ellátás Magyarországon a gyermekvédelmi törvény, azaz az 1997. évi XXXI. törvény keretein belül működik. Ez a jogszabály szabályozza a gyermekek napközbeni ellátásának formáit, köztük a bölcsődét és a családi bölcsődét is. Végrehajtási rendelet biztosítja az intézményi ellátási formáknál, hogy az ünnep méltó keretek között és időben, időteher nélküli esemény, így az nevelés nélküli munkanap.

A családi bölcsődék – mint rugalmasabb, kisebb létszámú ellátási formák – is fontos szerepet töltenek be a mai ellátórendszerben. Jogszabályi hátterük az elmúlt években jelentősen változásokon ment át. Mára már ez az ellátási forma a teljes kisgyermekellátás kapacitásának körülbelül egytizedét adja.

A Bölcsődék Napja alkalmat ad arra is, hogy reflektorfénybe kerüljön a kisgyermeknevelők, bölcsődei szolgáltatást nyújtók szakmai kompetenciája, felelőssége és az a komplex tudás, amely a 0–3 éves korosztály neveléséhez szükséges, az intézmények és szolgáltatások működtetéséhez szükséges.

A családi bölcsődék esetében különösen fontos a közvetlen, családias légkör, így az ünneplés gyakran személyesebb, bensőségesebb formát ölt. Egy közös reggeli, egy kis meglepetésműsor vagy akár egy kézzel készített ajándék is kifejezheti a hálát és megbecsülést.

A www.csaladibolcsodek.hu közösségének szemszögéből a Bölcsődék Napja a szakmai ünnepen túl lehetőség arra, hogy rámutassunk: a kis létszámú, személyre szabott, rugalmas ellátást nyújtó családi bölcsődék milyen pótolhatatlan értéket képviselnek.

Társadalmunk alapkövei – a családok – sokféle természetű problémával küzdenek, funkciójukat vesztették és értékválságba kerültek. Mikor van itt az ideje, ha nem most különösen, hogy figyelmet szenteljünk azoknak az erőforrásoknak, ahol a családi értékeket közvetíthetjük a mindennapok szintjén.

Ez a modell különösen jól illeszkedhet a mai családok sokrétű igényeihez – és ezt az ünnep is méltó módon tükrözheti a szolgáltatások világában. A családi bölcsődék a bölcsődei ellátás elismerten értékes, értéket teremtő és közvető érdemi kiegészítői lehetnének a jövőben, ahelyett, hogy megtűrt szereplők a bölcsődei ellátás palettáján.

A Bölcsődék Napja emlékeztet bennünket arra, hogy a legkisebbekkel végzett munka nem csupán feladat, hanem hivatás. Egy olyan hivatás, amely hosszú távon hat a gyermekek életére, fejlődésére és jóllétére. Április 21-e tehát nemcsak ünnep, hanem egyben megerősítés is: a bölcsődék – legyenek azok intézményi vagy családi formában működők – a társadalom egyik legfontosabb alappillérét jelentik, építik: mindannyiunk közös jövőjét. És talán ez a nap arra is jó alkalom, hogy megéljünk egy hálás pillanatot és kimondjuk: köszönjük mindazoknak, akik nap mint nap a legkisebbekért dolgoznak.

A Nyári Szilvia: Bölcsődék Napja – ünnep a legkisebbekért és azokért, akik értük dolgoznak bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Péntek délelőtt 10 órakor tartották az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalások első egyeztetését a Parlamentben, ahol a választáson bejutott három párt, a Tisza, a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk képviselői az előzetes tervek szerint a következőkről konzultáltak:

a mandátumigazolás előkészítése, az esküokmányok aláírásának menete,
az alakuló ülés előkészítése,
az ülésrend meghatározása,
a tisztségviselők megválasztásának előkészítése,
az Országgyűlés bizottsági rendszerének kialakítása,
külügyi és diplomáciai testületeket érintő kérdések.

Ma 5 órakor érkezik Budapestre az Európai Bizottság delegációja. A Bizottság részéről Ursula von der Leyen bizottsági elnök kabinetfőnöke lesz jelen, a leendő kormány részéről Magyar Péter is ott lesz, valamint többek között Orbán Anita. A tárgyalások még holnap is tartani fognak, majd ezt követően forródróton lesznek a felek.

A Május kilencedikén új miniszterelnöke lehet az országnak bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.