<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>Bűnüldözés Archívum - Infovilág</title>
	<atom:link href="https://infovilag.hu/category/egyeb/bunuldozes/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://infovilag.hu/category/egyeb/bunuldozes/</link>
	<description>A hiteles hírportál</description>
	<lastBuildDate>Sat, 24 Oct 2026 07:54:11 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=7.1.4</generator>

<image>
	<url>https://infovilag.hu/wp-content/uploads/2023/09/favicon.png</url>
	<title>Bűnüldözés Archívum - Infovilág</title>
	<link>https://infovilag.hu/category/egyeb/bunuldozes/</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Halálos fenyegetések, gyilkosságok európai újságírók ellen</title>
		<link>https://infovilag.hu/halalos-fenyegetesek-arnyekaban-dolgoznak-az-europai-ujsagirok/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[László József]]></dc:creator>
		<pubDate>Sat, 24 Oct 2026 07:51:18 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Biztonság]]></category>
		<category><![CDATA[Bűnüldözés]]></category>
		<category><![CDATA[Egyéb]]></category>
		<category><![CDATA[Emberi jogok]]></category>
		<category><![CDATA[Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[Külföld]]></category>
		<category><![CDATA[Caruana-díj]]></category>
		<category><![CDATA[Európai Parlament]]></category>
		<category><![CDATA[fenyegetések]]></category>
		<category><![CDATA[gyilkosságok]]></category>
		<category><![CDATA[Szerbia]]></category>
		<category><![CDATA[újságírás]]></category>
		<category><![CDATA[Vucic]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://infovilag.hu/?p=148854</guid>

					<description><![CDATA[<p>Gyermekeik meggyilkolásával is megfenyegették a szerb Radar két újságíróját, miután a politikai vezetés és a szervezett bűnözés feltételezett kapcsolatairól írtak. Az újságírók megfélemlítése a családokra, az informátorokra és a szerkesztőségek működésére is kiterjed. &#8211; Európa szerte. Miközben több újságíró-gyilkosság megrendelőjének felelőssége máig tisztázatlan, az Európai Parlament ezen a héten a meggyilkolt Daphne Caruana Galizia nevét [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/halalos-fenyegetesek-arnyekaban-dolgoznak-az-europai-ujsagirok/">Halálos fenyegetések, gyilkosságok európai újságírók ellen</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p class="has-luminous-vivid-amber-to-luminous-vivid-orange-gradient-background has-background has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>Gyermekeik meggyilkolásával is megfenyegették a szerb Radar két újságíróját, miután a politikai vezetés és a szervezett bűnözés feltételezett kapcsolatairól írtak. Az újságírók megfélemlítése  a családokra, az informátorokra és a szerkesztőségek működésére is kiterjed. &#8211; Európa szerte. Miközben több újságíró-gyilkosság megrendelőjének felelőssége máig tisztázatlan, az Európai Parlament ezen a héten a meggyilkolt Daphne Caruana Galizia nevét viselő díjjal ismerte el a közérdekű tényfeltárást. </strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">Vuk Z. Cvijić és Milan Radonjić számított arra, hogy fenyegetéseket kapnak a cikkük miatt. Cvijić az N1 televíziónak arról beszélt: arra azonban nem készültek fel, hogy a gyermekeik megölését is emlegetik majd. A Radar internetes oldalán megjelent hozzászólások mindkét újságírót név szerint célba vették, és családjuk elleni erőszakkal fenyegettek. </p>



<p class="has-blush-light-purple-gradient-background has-background has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong><em>A két szerző október 22-én közölt részleteket a Sky ECC titkosított üzenetküldőn folytatott beszélgetésekből. A Darko Šarić elítélt kábítószer-kereskedőhöz és más bűnözői körökhöz kapcsolódó üzenetek a lap értelmezése szerint Aleksandar Vučić volt szerb államfő, családtagjai és a biztonsági szolgálatok vezetőinek feltételezett alvilági kapcsolataira utalnak. Vučić aznap este azt mondta, hogy soha nem volt Sky-telefonja, nem beszélt az említett bűnözőkkel, és ő juttatta őket rács mögé. </em></strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">Cvijić a Szerbiai Újságírók Egyesületének azt mondta, bejelentették a fenyegetéseket, és a számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó ügyészség már megkereste, hogy tegyen vallomást. Az újságíró-szervezetek az elkövető azonosítását és a családok védelmét követelték. A Belgrádi Biztonságpolitikai Központ civil bizottsága külön hangsúlyozta: a gyermekek erőszakos halálának emlegetése akkor is megfélemlítés, ha átokként fogalmazzák meg; a hatóságoknak a fizikai támadás előtt kell közbelépniük. </p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>A megfélemlítés többféle eszközzel működik</strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">A szerbiai fenyegetések egy gyorsan romló helyzetet illusztrálnak. A Szerbiai Független Újságírók Egyesülete, a NUNS 2025-ben 380, újságírók és médiumok biztonságát veszélyeztető esetet tartott nyilván, köztük 116 fizikai támadást. Egy évvel korábban ugyanebben a nyilvántartásban 168 eset és 18 fizikai támadás szerepelt. Az adatokat az újságírók biztonságával foglalkozó állandó munkacsoport éves jelentése is közli. </p>



<p class="has-luminous-dusk-gradient-background has-background has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>Az európai Media Freedom Rapid Response hálózat 2025-ben összesen 1481 sajtószabadság-sértést dokumentált az általa vizsgált uniós és tagjelölt országokban; ezek 2377 médiamunkást vagy médiához kapcsolódó szervezetet érintettek. A leggyakrabban rögzített jogsértések közé a verbális támadások, a lejárató kampányok és a megfélemlítés tartoztak. A hálózat szerint a digitális fenyegetések is terjedtek, és egyre gyakrabban politikai szereplők álltak az újságírókra nehezedő nyomás mögött.</strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">A terepen dolgozó tudósítókat rendőrök, politikai szereplők és tüntetők is bántalmazták. Az Európa Tanács újságíró-biztonsági platformjának partnerszervezetei a 2025-ös évről szóló jelentésükben a demonstrációkhoz kapcsolódó támadások különösen magas szintjét jelezték Szerbiában, Grúziában és Törökországban. A háború további közvetlen életveszélyt jelent: ugyanez a jelentés négy médiamunkás 2025-ös halálát rögzítette Oroszország Ukrajna elleni háborújában. </p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>A megfigyelés a tudósítók kapcsolatait is veszélybe sodorja. </strong>Az Amnesty International 2025 márciusában arról számolt be, hogy a balkáni oknyomozó hálózat, a BIRN két szerbiai újságíróját Pegasus kémszoftverrel próbálták célba venni. Az egyik újságíró nem kattintott a fertőzést előkészítő hivatkozásra, és telefonján nem találtak sikeres telepítésre utaló nyomot. A támadási kísérlet így is súlyos figyelmeztetés volt: egy feltört telefon az informátorok kilétét és bizalmas közléseit is felfedheti.</p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>Az elhallgattatás eszköze lehet a per is. A SLAPP-nak nevezett, közéleti részvételt akadályozó visszaélésszerű eljárások a perköltségekkel, kártérítési követelésekkel és elhúzódó jogvitákkal terhelik az újságírókat és szerkesztőségeket.</strong> A platform partnerszervezeteinek jelentése szerint ezeket továbbra is széles körben használják a sajtó elnémítására. A fizikai fenyegetés, az online zaklatás, a megfigyelés és a jogi nyomás más-más módon teszi kockázatossá ugyanazt a munkát: a közhatalom és a befolyásos gazdasági szereplők ellenőrzését. </p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>Autóbomba Máltán és lövések Moszkvában</strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>Daphne Caruana Galiziát 2017. október 16-án az autójába rejtett bomba ölte meg Máltán.</strong> Az oknyomozó újságíró politikai és üzleti korrupciót, valamint szervezett bűnözést tárt fel. Halálának kilencedik évfordulóján az Európai Újságíró-szövetség és más sajtószabadság-szervezetek arra figyelmeztettek: öt embert elítéltek a merénylet végrehajtásáért vagy a bomba szállításáért, de a gyilkosság megrendeléséért továbbra sem vontak senkit jogilag felelősségre. </p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">Az ügyben megvádolt Yorgen Fenech üzletembert 2026. szeptember 2-án felmentették; az ügyészség szeptember 22-én fellebbezett. A sajtószervezetek a 2021-es független vizsgálat megállapítását is felidézték: az állam felelősséget viselt a gyilkosságot lehetővé tevő büntetlenségi környezet kialakulásáért. </p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>Anna Politkovszkaját húsz éve, 2006. október 7-én lőtték agyon moszkvai lakóházában</strong>. A Novaja Gazeta munkatársa a csecsenföldi háborúról, kínzásokról, emberi jogi jogsértésekről és hatalmi visszaélésekről tudósított. Munkája miatt korábban is fenyegették, fogva tartották, és mérgezéses támadást is túlélt. </p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">Az Európai Unió az idei évfordulón arra emlékeztetett: az orosz bíróságok hat embert ítéltek el a gyilkosságban való részvételért, de az ítéletek nem állapították meg, ki adta a megbízást. Az egyik elítélt, Szergej Hadzsikurbanov később elnöki kegyelmet kapott, miután részt vett az Ukrajna elleni háborúban. A végrehajtók felelősségre vonása így sem adott teljes választ arra, kik és miért akarták végleg elhallgattatni az újságírót.</p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>A fenyegetések a családokat is elérik</strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>A szlovák Ján Kuciakot és menyasszonyát, Martina Kušnírovát 2018. február 21-én nagymácsédi otthonukban gyilkolták meg. Mindketten 27 évesek voltak. </strong>Az Aktuality.sk újságírója adócsalási és korrupciós ügyeket vizsgált. Kuciak korábban feljelentést tett Marián Kočner üzletember fenyegetései miatt. A gyilkosság előtt tehát már jelezte a hatóságoknak, hogy veszélyben érzi magát.</p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">Az ügyben három embert ítéltek el, a feltételezett megrendelő és közvetítő ügyét azonban 2026 januárjában ismét tárgyalni kezdték. A szeptemberi tárgyaláson lejátszották Kuciak és Kočner korábbi telefonbeszélgetését is. Kočner a telefonban azt mondta, Kuciak családja után is érdeklődni kezd, és mindent nyilvánosságra hoz róla. Az üzletember a tárgyaláson tagadta, hogy ezzel fenyegetett volna. A szerb Radar munkatársai elleni mostani üzenetekben ugyancsak a hozzátartozók váltak a nyomásgyakorlás célpontjává.</p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>Szerbiában a büntetlenség jelképe Slavko Ćuruvija szerkesztő és lapkiadó ügye. A Milošević-rendszert bíráló újságírót 1999. április 11-én Belgrádban lőtték agyon, miután az állambiztonság napokon át megfigyelte. </strong>Négy volt titkosszolgálati tisztet 2019-ben elítéltek, a fellebbviteli bíróság azonban 2024-ben valamennyiüket felmentette. A CPJ és partnerszervezetei idén áprilisban a felelősségre vonás teljes elmaradására figyelmeztettek, valamint arra, hogy a jelenlegi erőszak újabb halálos támadáshoz vezethet. </p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>A holland Peter R. de Vries bűnügyi újságírót 2021. július 6-án Amszterdam belvárosában lőtték meg; kilenc nappal később meghalt. </strong>A holland fellebbviteli bíróság 2025 decemberében kimondta: a Marengo-per koronatanújának tanácsadójaként és bizalmasaként vállalt szerepe miatt gyilkolták meg. A bíróság szerint a bűnözők ezzel azt üzenték: aki egy koronatanút segít, maga is gyilkosság célpontjává válhat. A bíróság a gyilkosság több résztvevőjére hosszú börtönbüntetést szabott ki.</p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>Görögországban Giorgos Karaivaz bűnügyi tudósítót 2021-ben, fényes nappal lőtték agyon athéni otthona előtt. </strong>A Riporterek Határok Nélkül 2026-os országértékelése szerint a gyilkosság továbbra is megoldatlan; a két bíróság elé állított gyanúsítottat 2024-ben felmentették. A szervezet a görögországi újságírók elleni rendőri erőszakot, fizikai támadásokat és megfigyelést is a sajtószabadság súlyos problémái között tartja számon. </p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>Az e heti európai díj a tényfeltárás jelentőségét emeli ki</strong></p>



<p class="has-very-light-gray-to-cyan-bluish-gray-gradient-background has-background has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong><em>Az Európai Parlament október 21-én, szerdán Strasbourgban adta át a Daphne Caruana Galizia újságírói díjat. Az idei, húszezer euróval járó elismerést Giacomo Zandonini olasz és Maite Vermeulen holland újságíró kapta az olasz–albán migrációs megállapodást feltáró munkájáért. A holland De Correspondent oldalán megjelent vizsgálat az Olaszország által Albániában működtetett migránsközpontokkal és az ott tapasztalt emberi jogi problémákkal foglalkozott. </em></strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong><em>A díjazottak munkája a nyilvánosság akadályozását is bemutatta. Beszámolójuk szerint az újságírókat nem engedték be a központokba, adatigényléseik gyakran válasz nélkül maradtak, a szerződések pedig nem voltak nyilvánosak. A díj így olyan munkát ismert el, amely állami döntéseket és azok következményeit próbálta ellenőrizhetővé tenni. </em></strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">Az újságírók védelmére európai jogszabály is született: a 2024-ben elfogadott, visszaélésszerű perekkel szembeni uniós irányelv a határokon átnyúló polgári ügyekben teremt eljárási biztosítékokat. A Riporterek Határok Nélkül azonban idén májusban arra figyelmeztetett, hogy a tagállamok többsége a határidőig nem ültette át maradéktalanul a szabályokat. A szervezet szélesebb védelmet sürgetett a tisztán belföldi ügyekben és a büntetőeljárásokban is. </p>



<p class="has-pale-ocean-gradient-background has-background has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong><em>A Radar újságíróinak ügyében most az a sürgős kérdés, milyen védelmet kapnak a megfenyegetett családok, és azonosítják-e a fenyegetések elkövetőjét. A belgrádi civil bizottság szerint az ügyészség szelektív fellépése és a hatékony védelem hiánya újabb fenyegetéseknek és erőszaknak nyit teret. A követelésük konkrét: a hatóságok ne várják meg, hogy az online megfélemlítés fizikai támadássá váljon. </em></strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">Források</p>



<ol class="wp-block-list">
<li>N1 — Dve pokretne mete, 2026. október 23.</li>



<li>Radar — Vučko sad naš brat, Andrej glavni, kume, 2026. október 22.</li>



<li>Nova — Vučić: Nikada nisam imao Skaj telefon, 2026. október 22.</li>



<li>UNS és NUNS közleményei az Ozonpress oldalán, 2026. október 22.</li>



<li>Belgrádi Biztonságpolitikai Központ — közlemény a fenyegetésekről, 2026. október 23.</li>



<li>Az újságírók biztonságával foglalkozó szerb állandó munkacsoport 2025-ös jelentése, 2. és 10. számozott oldal</li>



<li>MFRR — Media Freedom Monitoring Report 2025, 2026. február 18.</li>



<li>Európa Tanács — Press freedom report: increasingly hostile environment for journalism, 2026</li>



<li>Amnesty International Security Lab — Journalists targeted with Pegasus spyware, 2025. március 27.</li>



<li>Az EU Tanácsa — Anti-SLAPP: Final green light for EU law protecting journalists, 2024. március 19.</li>



<li>EFJ és partnerszervezetei — Daphne Caruana Galizia meggyilkolásának kilencedik évfordulója, 2026. október 16.</li>



<li>Európai Külügyi Szolgálat — Anna Politkovszkaja meggyilkolásának huszadik évfordulója, 2026. október 7.</li>



<li>Committee to Protect Journalists — Anna Politkovskaya adatlap</li>



<li>Committee to Protect Journalists — Ján Kuciak adatlap</li>



<li>TASR / Aktuality — Kuciak és Kočner telefonbeszélgetése a tárgyaláson, 2026. szeptember 7.</li>



<li>CPJ és partnerszervezetei — Slavko Ćuruvija meggyilkolásának huszonhetedik évfordulója, 2026. április 10.</li>



<li>Amszterdami fellebbviteli bíróság — Ítéletek Peter R. de Vries meggyilkolásának ügyében, 2025. december 11.</li>



<li>Riporterek Határok Nélkül — Görögország, 2026-os országértékelés</li>



<li>Eunews — Investigation into Italy-Albania migrant deal wins the Caruana Galizia Prize, 2026. október 22.</li>



<li>Euronews — A 2026-os Daphne Caruana Galizia díj nyertesei, 2026. október 21.</li>



<li>Riporterek Határok Nélkül — Two years after the EU anti-SLAPP directive, 2026. május 13.                                                                 <strong><em>Az összeállítás az AI segítségével készült</em></strong></li>
</ol>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/halalos-fenyegetesek-arnyekaban-dolgoznak-az-europai-ujsagirok/">Halálos fenyegetések, gyilkosságok európai újságírók ellen</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Daphne Caruana Galizia története: egy újságírónő, akit nem tudtak elhallgattatni</title>
		<link>https://infovilag.hu/daphne-caruana-galizia-tortenete-egy-ujsagirono-akit-nem-tudtak-elhallgattatni/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[László József]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 21 Oct 2026 05:42:26 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Bűnüldözés]]></category>
		<category><![CDATA[Egyéb]]></category>
		<category><![CDATA[Emberi jogok]]></category>
		<category><![CDATA[Európai Unió]]></category>
		<category><![CDATA[Külföld]]></category>
		<category><![CDATA[Caruana - gyilkosság]]></category>
		<category><![CDATA[korrupció]]></category>
		<category><![CDATA[Málta]]></category>
		<category><![CDATA[Panama iratok]]></category>
		<category><![CDATA[sajtószabadság]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://infovilag.hu/?p=148824</guid>

					<description><![CDATA[<p>Oknyomozó újságírás, korrupció, politikai felelősség és egy meggyilkolt újságírónő öröksége, &#8211; Daphne Caruana Galizia máltai újságírónő története sokkal több egy brutális politikai gyilkosság krónikájánál. Egy kis mediterrán szigetország története ez, ahol az oknyomozó újságírás a hatalom legérzékenyebb pontjait érintette, a korrupció feltárása politikai válságot idézett elő, és egy újságírónő életével fizetett azért, hogy nem volt [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/daphne-caruana-galizia-tortenete-egy-ujsagirono-akit-nem-tudtak-elhallgattatni/">Daphne Caruana Galizia története: egy újságírónő, akit nem tudtak elhallgattatni</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p class="has-luminous-vivid-amber-to-luminous-vivid-orange-gradient-background has-background has-medium-font-size wp-block-paragraph">O<strong>knyomozó újságírás, korrupció, politikai felelősség és egy meggyilkolt újságírónő öröksége, &#8211; Daphne Caruana Galizia máltai újságírónő története sokkal több egy brutális politikai gyilkosság krónikájánál. Egy kis mediterrán szigetország története ez, ahol az oknyomozó újságírás a hatalom legérzékenyebb pontjait érintette, a korrupció feltárása politikai válságot idézett elő, és egy újságírónő életével fizetett azért, hogy nem volt hajlandó hallgatni.</strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">2<em><strong>017. október 16-án, alig néhány perccel azután, hogy elindult otthonából, autóját pokolgép robbantotta fel. Daphne Caruana Galizia 53 éves volt. Halála nemcsak Máltát rázta meg, hanem az egész európai sajtószabadság egyik legsúlyosabb ügyévé vált.</strong></em></p>



<figure class="wp-block-image"><img decoding="async" src="https://images.openai.com/static-rsc-4/phmNopwi1dD89FbiUj1G1LnFDnKQYNNxp0MDBSeTFQvxI-CG1J5BYs_ChXiWdZ9BRJcjUwZpAUd7dzSZqxq28mWnX3K6-daN0wTKZtvW72oz7U_kyHhCdxZXEUh1tXbtLFKyd2o7lKMC8XbTBVUCMSX2Yxm05N4_JYhX8YBgAOc?purpose=inline" alt="'We are not alone': A message from Daphne Caruana Galizia's family — PEN International | Promoting Literature &amp; Defending Freedom of Expression Worldwide"/></figure>



<figure class="wp-block-image"><img decoding="async" src="https://images.openai.com/static-rsc-4/BgplXzO-Hxl8qtMp635beVXnMDYwOnq8lPa7_ct-zix5YXNyqbFzGeNftnuh1wtbuxEbzMEByudDjV2GeZzbd7RablG7LGqUTHxWLO-T9ilMnx41tq9_R1pMO-9_JAj0jQFK_lKd9xeeF08FZxhhZQCztIYdF-Bz1a3hsD5G_Lg?purpose=inline" alt="Daphne Caruana Galizia memorial removed overnight"/></figure>



<p class="wp-block-paragraph"><img decoding="async" src="https://images.openai.com/static-rsc-4/RNpLw8CqLg953ueKrsmqAE4YXb9iAJ_QUzAbvXRUh1BB60YKU24Xw1-vBVmaseRzu0aYnmB7hI7q4whhvJWqrlFH_0hzVT_Luy46yMXql27UUYlF2xQ0pdEFqRNxXt1pcB5xW6bu9uZIs8EJibvpizjwgeIJ3ZXX1zlla12_lm0?purpose=inline" alt="A Journalist’s&nbsp;Murder in Malta | The New Yorker"></p>



<h2 class="wp-block-heading">Egy újságírónő a hatalom ellen</h2>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong><em>Daphne Caruana Galizia 1964-ben született Máltán. Újságíróként elsősorban a korrupcióval, a politikai összefonódásokkal és a közélet átláthatatlanságával foglalkozott. Dolgozott a máltai sajtó különböző orgánumainál, majd saját internetes blogján, a Running Commentary című oldalon publikált.</em></strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">Í<strong>rásai különösen nagy olvasótábort értek el. Nem a hagyományos politikai közlemények nyelvét használta: éles, személyes, gyakran kíméletlen stílusban írt a politikusokról, üzletemberekről és a hatalom közelében működő szereplőkről.</strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">Munkásságának középpontjában az a kérdés állt, hogy kik és milyen érdekek mentén gyakorolják a hatalmat Máltán. A szigetország az Európai Unió tagja, jelentős pénzügyi és üzleti központ, ahol a politikai kapcsolatok, a nemzetközi vállalkozások és a pénzügyi tranzakciók átláthatósága különösen fontos közérdek.</p>



<p class="has-blush-light-purple-gradient-background has-background has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>Caruana Galizia nem pusztán politikai véleményeket fogalmazott meg. Dokumentumokat, cégkapcsolatokat és pénzügyi összefüggéseket vizsgált, és olyan ügyeket tett a nyilvánosság elé, amelyek kellemetlen helyzetbe hozták a máltai politikai elit különböző szereplőit.</strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">Éppen ezért egyszerre vált ismertté, befolyásossá és rendkívül vitatottá. Támogatói a korrupció elleni küzdelem egyik legfontosabb alakját látták benne, bírálói viszont kifogásolták stílusát és személyeskedő megnyilvánulásait. Ezek a viták azonban nem változtatnak azon, hogy a vele szembeni fenyegetések és végül a meggyilkolása a sajtószabadság alapvető kérdését vetették fel.</p>



<h2 class="wp-block-heading">A Panama-iratok és a politikai korrupció árnyéka</h2>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">Caruana Galizia munkájának fordulópontját a 2016-ban nyilvánosságra került Panama-iratok jelentették. A nemzetközi oknyomozó újságírói együttműködés keretében feltárt dokumentumok offshore cégek és pénzügyi konstrukciók révén világítottak rá arra, hogyan mozoghatnak jelentős összegek a politikai és üzleti világ szereplői között.</p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong><em>A máltai újságírónő a dokumentumok alapján olyan céges és pénzügyi kapcsolatokat vizsgált, amelyek a kormányzat magas rangú szereplőit is érintették. Írásai többek között Keith Schembri, Joseph Muscat akkori miniszterelnök kabinetfőnöke, valamint Konrad Mizzi miniszter körüli ügyekre irányították a figyelmet.</em></strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><em><strong>A történet másik fontos szereplője Yorgen Fenech üzletember volt, akinek üzleti érdekeltségei között szerepelt a máltai energiatermeléshez kapcsolódó Electrogas-projekt is. Caruana Galizia halálakor éppen a vállalkozóhoz és az energiabizniszhez kötődő ügyeken dolgozott.</strong></em></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">Fontos különbséget tenni a feltárt pénzügyi kapcsolatok, a korrupciós gyanúk és a büntetőbíróság által bizonyítottnak ítélt tények között. Nem minden, az újságíró által felvetett állítás vezetett jogerős elmarasztaláshoz. A botrány politikai jelentősége azonban vitathatatlan volt: megmutatta, mennyire nehéz lehet egy kis országban ellenőrizni a politikai hatalom és a nagyvállalkozói érdekek összefonódását.</p>



<h2 class="wp-block-heading">A gyilkosság: 2017. október 16.</h2>



<figure class="wp-block-image"><img decoding="async" src="https://images.openai.com/static-rsc-4/35B3j8OaLBBaZzRfRAyRZIB7mvrZE_W7yOh2IAXuxa9gsCKvawWvTbjYOF5YdM8mwZk2lVR2vVxHYinJVDGl5tRgZTgEN1ghi_x2wn0AliNvLZUngYWQlIJlLtyGDJjMDHsfBjLeif72mRNJ7FUz1SJn87VGkYNfDjNEdLta8kY?purpose=inline" alt="Yorgen Fenech: Freispruch im Autobomben-Mordfall an Journalistin auf Malta"/></figure>



<figure class="wp-block-image"><img decoding="async" src="https://images.openai.com/static-rsc-4/oEiE6mvez3t-WOVFAZ7wqJC7hAMZcNt0YbADDqkwbpCX91N3aQMVUFN_fD1y87ENa6H_AEPZmydR0_xKQiMekLtjZfkyOkQgu0HnsQicuVI_QOx-kukA8ysEDhITpEyb-P-JWTdTSe5rE9ETi6H9YXboRJJasli57l2PqPeK6hKdafROG8ytWA33HceTQV4Y?purpose=inline" alt="MALTA-CRIME-MEDIAS-CORRUPTION-DEMO"/></figure>



<p class="wp-block-paragraph"><img decoding="async" src="https://images.openai.com/static-rsc-4/DMzHxNFWKmOPbHVvKHXzOF0KRvMp_JS5ga_Bl7Jm_e6GKALCXthB-rnPErso7KxprucTn5e26ec4i86tUojwbxQ0Um_bW6ZHaLh2NB5OJ7jh8wFlexf_V7PUnyhl10jRkABDjStay622eMqRzXb5a07zo-ctePe-9xAVanq8pRpEkgAvk_O8rPvAQ6QbJq6c?purpose=inline" alt="MALTA-EU-POLITICS-MEDIA-CRIME"></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">2017. október 16-án Caruana Galizia elhagyta otthonát a máltai Bidnija település közelében. Autójában távirányítással működésbe hozható pokolgépet helyeztek el. A robbanás megölte az újságírónőt.</p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">A merénylet azonnal nemzetközi felháborodást váltott ki. Felmerült a kérdés: miként történhetett meg egy európai uniós tagállamban, hogy egy korrupciós ügyeket vizsgáló újságírót ilyen módszerrel gyilkoljanak meg?</p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">A merénylet végrehajtásával kapcsolatban több férfit elfogtak és bíróság elé állítottak. Vince Muscat 2021-ben bűnösnek vallotta magát, és 15 év börtönbüntetést kapott. Alfred és George Degiorgio testvéreket 2022-ben egyenként 40 év szabadságvesztésre ítélték a gyilkosság végrehajtásáért. Robert Agiust és Jamie Vellát 2025-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték a merénylethez használt bomba beszerzésében, illetve szállításában játszott szerepükért.</p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">A gyilkosság végrehajtóinak és a robbanószerkezet beszerzésében részt vevőknek az elítélése azonban nem jelentette azt, hogy a merénylet megrendelésének kérdése is megnyugtatóan rendeződött.</p>



<h2 class="wp-block-heading">A politikai földrengés és a miniszterelnök bukása</h2>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">A nyomozás 2019-ben újabb fordulatot vett, amikor letartóztatták Yorgen Fenech üzletembert, akit az ügyészség azzal vádolt, hogy ő állt a gyilkosság hátterében. A vád szerint közvetítőn keresztül pénzt adott a merénylet megszervezésére. Fenech tagadta bűnösségét.</p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">Az ügy középpontjába került Melvin Theuma taxisofőr is, aki közvetítőként vett részt a merénylet előkészítésében, és akinek vallomása, illetve felvételei fontos szerepet játszottak a nyomozásban. Theuma elnöki kegyelmet kapott, cserébe azért, hogy együttműködött a hatóságokkal.</p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">A fejlemények súlyos politikai válságot idéztek elő. Keith Schembri kabinetfőnök távozott tisztségéből, majd Joseph Muscat miniszterelnök 2020 januárjában lemondott. A kormányzati szereplők körüli botrányok, az utcai tiltakozások és a nemzetközi nyomás Máltán a politikai elszámoltathatóság egész rendszerét kérdőjelezték meg.</p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">Muscatot nem ítélték el Caruana Galizia meggyilkolásáért, és az ügyben nem szabad összemosni a politikai felelősséget a büntetőjogi bűnösséggel. A politikai következmények ugyanakkor egyértelműek voltak: az újságírónő halála olyan válságot robbantott ki, amely a kormány legmagasabb szintjéig ért el.</p>



<h2 class="wp-block-heading">2021: az állam felelőssége</h2>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">A gyilkosság körülményeinek vizsgálatára létrehozott független nyilvános vizsgálóbizottság 2021 júliusában tette közzé jelentését.</p>



<p class="has-blush-light-purple-gradient-background has-background has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong><em>A bizottság megállapította, hogy a máltai államnak viselnie kell a felelősséget a gyilkossághoz vezető körülményekért. A jelentés szerint az állami intézmények nem ismerték fel megfelelően az újságírónőt fenyegető veszélyeket, és nem tettek meg minden észszerűen elvárható intézkedést a védelmére.</em></strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">A vizsgálat különösen súlyosnak ítélte a büntetlenség légkörét: azt a közeget, amelyben a politikai és üzleti hatalomhoz közel álló szereplők úgy érezhették, hogy következmények nélkül cselekedhetnek.</p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">Ez nem ugyanaz, mint annak bírósági bizonyítása, hogy az állam rendelte meg a gyilkosságot. A bizottság megállapítása a védelmi és intézményi kudarcokról, valamint a hatalom működésének felelősségéről szólt.</p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">A jelentés jelentősége messze túlmutatott Máltán. Rávilágított arra, hogy a sajtószabadságot nem elég törvényben garantálni. Ha a politikai közegben az újságírókat ellenségként kezelik, ha a fenyegetéseiket nem veszik komolyan, és ha az intézmények nem működnek megfelelően, a formális jogvédelem önmagában kevés.</p>



<h2 class="wp-block-heading">2026: felmentés a megrendelés vádja alól</h2>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>A történet egy hónapja újabb, sokakat megrázó fordulathoz érkezett. A máltai esküdtszék  <strong>2026 szeptemberében</strong></strong> <strong>felmentette Yorgen Fenech üzletembert a gyilkosságban való bűnrészesség és a bűnszövetség vádja alól. A döntés mindkét vádpontban 8:1 arányban született.</strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>Fenech ügyészségi vád szerint a merénylet megrendelője volt, ő azonban végig tagadta a bűnösségét. A felmentés azt jelenti, hogy ebben az eljárásban nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani az ellene felhozott vádakat. Ez nem változtat azon, hogy a merénylet végrehajtói és a bomba beszerzésében közreműködők közül többen már súlyos büntetést kaptak.</strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>Az újságírónő családja a döntés után ismét az intézményi felelősség és a szükséges reformok hiányát bírálta. A Reuters és az Associated Press beszámolói szerint a felmentés újra felszínre hozta azt a kérdést, hogy sikerül-e valaha teljes körűen feltárni, ki és milyen körülmények között rendelte meg a gyilkosságot.</strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>A jogállam szempontjából két dolgot egyszerre kell szem előtt tartani: senkit sem lehet bizonyítékok nélkül elítélni, ugyanakkor egy újságíró meggyilkolásának hátterét akkor sem lehet lezártnak tekinteni, ha a feltételezett megrendelő felmentést kap.</strong></p>



<h2 class="wp-block-heading">Egy újságírónő halála és Európa felelőssége</h2>



<p class="has-blush-light-purple-gradient-background has-background has-medium-font-size wp-block-paragraph"><em><strong>Daphne Caruana Galizia története azért különösen fontos, mert nem egy távoli, háborús országban, hanem az Európai Unió egyik békés tagállamában történt. Máltán működtek bíróságok, rendőrség, ügyészség és demokratikus intézmények. Mégis évekre volt szükség ahhoz, hogy a merénylet végrehajtásában részt vevők közül többeket elítéljenek, miközben a megrendelés kérdése továbbra is viták tárgya maradt.</strong></em></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">Az ügy három alapvető tanulságot hordoz.</p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>Az első: a korrupció feltárása nem pusztán újságírói szakmai feladat, hanem a demokratikus ellenőrzés egyik legfontosabb eszköze.</strong> Az újságíró a nyilvánosság nevében tesz fel olyan kérdéseket, amelyekre a hatalom gyakran nem szívesen válaszol.</p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>A második: a politikai támadások, a fenyegetések és a lejárató kampányok nem feltétlenül vezetnek erőszakhoz, de olyan légkört teremthetnek, amelyben az újságírók elleni fellépés elfogadhatóbbá válik. </strong>Ezért a közéleti szereplők felelőssége nem merül ki abban, hogy formálisan elítélik az erőszakot.</p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>A harmadik: a sajtószabadság védelme nem ér véget a merénylet elkövetőinek elfogásával. </strong>Szükség van a megrendelők felderítésére, az állami mulasztások feltárására, az intézményi reformokra és arra, hogy a hatalom ellenőrzése ne váljon életveszélyes vállalkozássá.</p>



<p class="has-pale-ocean-gradient-background has-background has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong><em>Daphne Caruana Galizia nem volt tévedhetetlen, és újságírói stílusa is vitákat váltott ki. De a sajtószabadság nem a hibátlan újságírók kiváltsága. Éppen az a lényege, hogy a hatalom működése akkor is vizsgálható és bírálható legyen, amikor a feltáró munka kellemetlen vagy politikailag veszélyes. Caruana Galizia életét nem lehet visszaadni. A történetének valódi lezárása azonban nem pusztán a büntetések kiszabása lenne, hanem egy olyan politikai és jogi környezet megteremtése, amelyben egyetlen újságírónak sem kell attól tartania, hogy a munkájáért az életével fizet.</em></strong></p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/daphne-caruana-galizia-tortenete-egy-ujsagirono-akit-nem-tudtak-elhallgattatni/">Daphne Caruana Galizia története: egy újságírónő, akit nem tudtak elhallgattatni</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Milliárdos üzletember őrizetben &#8211; két gyanúsítottat letartóztattak a Volánbusz-ügyben</title>
		<link>https://infovilag.hu/ket-gyanusitottat-letartoztattak-a-volanbusz-ugyben/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[MTI]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 17 Sep 2026 14:58:11 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[A nap híre]]></category>
		<category><![CDATA[Belföld]]></category>
		<category><![CDATA[Bűnüldözés]]></category>
		<category><![CDATA[Egyéb]]></category>
		<category><![CDATA[Közérdekű]]></category>
		<category><![CDATA[gyanúsítottak]]></category>
		<category><![CDATA[Jellinek Dániel]]></category>
		<category><![CDATA[korrupció]]></category>
		<category><![CDATA[letartóztatás]]></category>
		<category><![CDATA[Magyarország]]></category>
		<category><![CDATA[Szivák Norbert]]></category>
		<category><![CDATA[Volán-ügy]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://infovilag.hu/?p=148463</guid>

					<description><![CDATA[<p>Forrás: MTI Egy hónapra elrendelte két gyanúsított letartóztatását csütörtökön a Budai Központi Kerületi Bíróság a Volánbusz-ügyben. A 24.hu értesülése szerint Jellinek Dánielről, az Indotek Group vezérigazgatójáról és Szivek Norbertről, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi vezetőjéről van szó. A döntés nem jogerős, mindkét védő fellebbezett. Az ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítja a két embert. A bíróság [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/ket-gyanusitottat-letartoztattak-a-volanbusz-ugyben/">Milliárdos üzletember őrizetben &#8211; két gyanúsítottat letartóztattak a Volánbusz-ügyben</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<h2 class="wp-block-heading has-luminous-vivid-amber-to-luminous-vivid-orange-gradient-background has-background has-medium-font-size"><em>Forrás: MTI</em> Egy hónapra elrendelte két gyanúsított letartóztatását csütörtökön a Budai Központi Kerületi Bíróság a Volánbusz-ügyben. A 24.hu értesülése szerint Jellinek Dánielről, az Indotek Group vezérigazgatójáról és Szivek Norbertről, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi vezetőjéről van szó. A döntés nem jogerős, mindkét védő fellebbezett.</h2>



<p class="has-very-light-gray-to-cyan-bluish-gray-gradient-background has-background has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>Az ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítja a két embert. A bíróság a szökés, elrejtőzés és a bizonyítás befolyásolásának veszélyével, egyiküknél pedig a bűnismétlés kockázatával is indokolta a letartóztatást. Az Indotek Group aránytalannak nevezte a Jellinekkel szembeni kényszerintézkedés meghosszabbítását.</strong></p>



<p class="has-cyan-bluish-gray-background-color has-background has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>A korrupciós nyomozásban eddig öt embert hallgattak ki gyanúsítottként, közülük három letartóztatását indítványozta az ügyészség. A harmadik személyről a tájékoztatás idején még nem született döntés. Ez az eljárás elkülönül a Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt, 2021-ben indított nyomozásától.</strong></p>



<p class="has-pale-ocean-gradient-background has-background has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong><em>Utóbbiban a rendőrség szerint 2015 és 2018 között 608 használt autóbusz túlárazott beszerzése mintegy tízmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozott az állami Volán-társaságoknak. A kecskeméti székhely túlárazott megvásárlása további legalább 550 millió forintos hátránnyal járt.A gyanú szerint az így megszerzett pénzt köztes vállalatokon és színlelt kölcsönszerződéseken keresztül továbbították a cégvezetők érdekeltségeibe, majd ingatlanprojektekbe fektették.</em></strong></p>



<p class="wp-block-paragraph"></p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/ket-gyanusitottat-letartoztattak-a-volanbusz-ugyben/">Milliárdos üzletember őrizetben &#8211; két gyanúsítottat letartóztattak a Volánbusz-ügyben</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Hány év kell a korrupció elítéléséhez?</title>
		<link>https://infovilag.hu/hany-ev-kell-a-korrupcio-elitelesehez/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[László József]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 28 Aug 2026 04:57:33 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Belföld]]></category>
		<category><![CDATA[Bűnüldözés]]></category>
		<category><![CDATA[Közérdekű]]></category>
		<category><![CDATA[Személyi hírek]]></category>
		<category><![CDATA[korrupció / lopás / zsarolás]]></category>
		<category><![CDATA[Ligeti Miklós]]></category>
		<category><![CDATA[NVVH]]></category>
		<category><![CDATA[országgyűlés]]></category>
		<category><![CDATA[Unger Anna]]></category>
		<category><![CDATA[választás]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://infovilag.hu/?p=148245</guid>

					<description><![CDATA[<p>Hat év? Három év? Vagy már egyetlen év alatt is lehetnek kézzelfogható eredmények? Ez a kérdés különös aktualitást kapott Magyarországon az új Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, az NVVH elnökének kiválasztása körül. Az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága 2026. augusztus 27-én Unger Anna Rózát, az ELTE politológus docensét jelölte a hivatal élére. A döntés nem [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/hany-ev-kell-a-korrupcio-elitelesehez/">Hány év kell a korrupció elítéléséhez?</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<h3 class="wp-block-heading has-luminous-vivid-amber-to-luminous-vivid-orange-gradient-background has-background">Hat év? Három év? Vagy már egyetlen év alatt is lehetnek kézzelfogható eredmények? Ez a kérdés különös aktualitást kapott Magyarországon az új Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, az NVVH elnökének kiválasztása körül. Az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága 2026. augusztus 27-én Unger Anna Rózát, az ELTE politológus docensét jelölte a hivatal élére. A döntés nem volt egyhangú: hat igen szavazat mellett egy nem és egy tartózkodás született. Unger többek között Ligeti Miklóssal, a Transparency International Magyarország jogi vezetőjével versenyzett a tisztségért, és a közvélemény jelentős része Ligetit tartotta alkalmasabbnak, de nem a közvélemény szavazott&#8230; </h3>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>A jelölés körüli vita egyik legfontosabb pontja Unger Anna meghallgatáson tett kijelentése,  a mert arról beszélt, hogy akár a hivatal vezetőjének hatéves megbízatása alatt sem biztos, hogy megszületnek a bírósági ítéletek a feltárt korrupciós ügyekben. Hantosi István, a parlamenti bizottság tiszás elnöke a jelölés után úgy értelmezte ezt, hogy az igazságszolgáltatás jelenlegi működési rendjét tekintve ez reális lehet, ugyanakkor hat év alatt nyomozások, vádemelések, polgári jogi eljárások és vagyonvisszaszerzések igenis eredményt hozhatnak. </strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>Az eddigi gyakorlat, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a hat év nem a valóságtól elrugaszkodott időtartam. Simon Gábornak, az MSZP egykori elnökhelyettesének titkos külföldi bankszámláival kapcsolatos ügye 2014 februárja óta tart, azaz már több mint 12 éve húzódik. Az elsőfokú ítélet az idén márciusban született meg. A Schadl–Völner-ügy, a végrehajtók korrupciós ügye hivatalosan 2021 novembere óta tart, vagyis közel 5 éve húzódik. A rendszerváltás utáni időszak egyik legnagyobb korrupciós botrányában a per 3 éve kezdődött. A Quaestor-ügy 2015. március 10. óta tart, az elsőfokú ítélet 2024-ben született, de a fellebbezések miatt az ügy húzódik.</strong> </p>



<p class="has-electric-grass-gradient-background has-background has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>Akár egy évtized is szükséges ahhoz,  hogy megszülessen egy ítélet, azonban ez nincs kőbe vésve.</strong> J<strong>ogilag lényeges különbség van a nyomozás megindítása, a vádemelés, az elsőfokú ítélet és a jogerős ítélet között. Politikai szempontból azonban érthető a kérdés: valóban törvényszerű-e, hogy egy korrupcióellenes intézmény működésének első hat évében ne lehessen számottevő bírósági eredményeket felmutatni? A környező országok tapasztalatai alapján erre aligha lehet egyértelmű igennel felelni.</strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>Szlovákiában a 2020-as kormányváltás  &#8211; illetve egy újságíró és barátnője meggyilkolása után után &#8211; olyan korrupcióellenes eljárássorozat indult, amely korábban elképzelhetetlennek számított.</strong> <strong>A rendőrség és a Különleges Ügyészség magas rangú rendőri vezetők, bírák, ügyészek, állami tisztviselők és nagyvállalkozók ellen indított eljárásokat. Az amerikai külügyminisztérium összesítése szerint csak 2020-ban 124 embert emeltek vád alá korrupciós bűncselekmények miatt, miközben 118 embert ítéltek el. 2021-ben már 136 személy ellen emeltek vádat korrupcióval kapcsolatos bűncselekmények miatt. </strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>Még beszédesebb a Különleges Ügyészség és a Specializált Büntetőbíróság eredményessége. Az Európai Bizottság által idézett elemzés szerint a Különleges Ügyészség által 2020 és 2022 között bíróság elé vitt és ebben az időszakban eldöntött 288 korrupciós ügy mintegy 95 százaléka elmarasztaló döntéssel végződött. Vagyis három év alatt nem egyszerűen nyomozások vagy politikai ígéretek születtek, hanem százszámra jutottak el korrupciós ügyek a bírósági döntésig. </strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>A 2020 után indult ügyekben ráadásul nem kizárólag kishivatalnokokról volt szó. A vádlottak és elítéltek között rendőri vezetők, ügyészek, bírák és befolyásos üzletemberek is szerepeltek. Dušan Kováčik volt különleges ügyészt például korrupció miatt jogerősen nyolc év szabadságvesztésre ítélték. </strong></p>



<p class="has-electric-grass-gradient-background has-background has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong><em>Robert Fico visszatérése után azonban éppen azokat az intézményeket kezdték lebontani, amelyek ezt az eredményességet lehetővé tették. A kormány megszüntette a Különleges Ügyészséget, és átszervezte a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökséget, a NAKA-t. Az Európai Bizottság külön is figyelmeztetett arra, hogy a változtatások veszélyeztethetik Szlovákia képességét a magas szintű korrupció hatékony kivizsgálására és üldözésére. </em></strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><em>Az eredmény a korrupció megítélésében is látványos. Szlovákia a Transparency International 2023-as rangsorában még történelmi legjobb eredményét, a 47. helyet érte el. A 2024-es indexben a 59. helyre zuhant, 2025-ben pedig további két helyet veszítve már csak a <strong>61. volt a 182 vizsgált ország között</strong>. A Transparency International Slovakia számítása szerint két év alatt összesen 14 helyet és hat indexpontot veszített az ország.</em></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>Románia példája még markánsabb.</strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>A román Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészség, a DNA önálló, specializált intézményként évről évre több száz embert állít bíróság elé. A hivatalos adatok szerint 2023-ban 651, 2024-ben 683, 2025-ben pedig már 792 vádlottat küldtek bíróság elé. Ez három év alatt összesen 2126 személy. </strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>Csak 2025-ben 2599 új büntetőügy érkezett a DNA-hoz, 1592 ügyet zártak le, 114 vádirat készült, 253 esetben pedig vádalku született. A bíróságok ugyanebben az évben a DNA által kezelt ügyekben 289 jogerős elmarasztaló ítéletet hoztak. </strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>Ezek az adatok természetesen nem jelentik azt, hogy egy új magyar korrupcióellenes hivatalnak egyik napról a másikra százával kellene jogerős ítéleteket produkálnia. A büntetőeljárás nem futószalag, a jogállamban pedig éppen az a lényeg, hogy a politikai elvárás ne írja felül a bizonyítást, a védelem jogait és a bíróság függetlenségét.</strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>A hat év nem valamiféle természeti törvény.</strong></p>



<p class="has-light-green-cyan-background-color has-background has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong><em>Ha adott egy kellő jogkörökkel rendelkező, megfelelően finanszírozott, szakmailag felkészült és politikailag független nyomozó-ügyészi rendszer, akkor néhány év alatt nemcsak nyomozások indulhatnak el, hanem vádemelések, elsőfokú és akár jogerős ítéletek is születhetnek. Szlovákia 2020 utáni története és a román DNA jelenlegi teljesítménye éppen ezt bizonyítja, így Unger Anna kijelentése körül valójában két külön vita zajlik.</em></strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>Az egyik jogi-szakmai kérdés az, hogy felelős vezető ígérhet-e előre jogerős ítéleteket olyan ügyekben, amelyekről még azt sem tudjuk, milyen bizonyítékok állnak majd rendelkezésre?</strong> <strong><em>Nyilvánvalóan nem. Egy korrupcióellenes hivatal vezetője nem bíró, és nem ígérhet politikai megrendelésre ítéleteket.</em></strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong><em>A másik azonban intézményi és politikai kérdés: elfogadható célkitűzés-e eleve úgy nekivágni egy hatéves ciklusnak, hogy annak végére sem feltétlenül várunk bírósági ítéleteket? Erre már sokkal nehezebb igennel felelni.</em></strong></p>



<p class="has-blush-light-purple-gradient-background has-background has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong><em>Ha egy új hivatal éppen azért jön létre, hogy évtizedes korrupciós ügyeket tárjon fel, vagyont szerezzen vissza és felelősségre vonást kezdeményezzen, akkor teljesítményét nem lehet pusztán a megnyitott akták vagy a megtett feljelentések számával mérni. A nyomozás eredménye a vádemelés, a vádemelés próbája pedig a bíróság. Szlovákia és Románia tapasztalata azt mutatja: nem kell feltétlenül hat év ahhoz, hogy egy ország komolyan vehető eredményeket érjen el a korrupció elleni küzdelemben.</em> <em>Politikai akarat, intézményi függetlenség, megfelelő szakemberek és hatékonyan működő igazságszolgáltatás kellenek hozzá.</em></strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><em>A cikk az AI segítségével készült</em></p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/hany-ev-kell-a-korrupcio-elitelesehez/">Hány év kell a korrupció elítéléséhez?</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Magyar Péter purgatóriuma és Olaszország 1992-ben: amikor a korrupció megbuktatta a rendszert. Mit tanulhatunk mi ebből?</title>
		<link>https://infovilag.hu/magyar-peter-purgatoriuma-es-olaszorszag-1992-ben-amikor-a-korrupcio-megbuktatta-a-rendszert-mit-tanulhatunk-mi-ebbol/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Infovilág]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 22 Jun 2026 14:31:06 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[A nap híre]]></category>
		<category><![CDATA[Belföld]]></category>
		<category><![CDATA[Bűnüldözés]]></category>
		<category><![CDATA[Egyéb]]></category>
		<category><![CDATA[Közérdekű]]></category>
		<category><![CDATA[alkotmánymódosítás]]></category>
		<category><![CDATA[antikorrupció]]></category>
		<category><![CDATA[Magyar Péter]]></category>
		<category><![CDATA[magyar Tisztítótűz]]></category>
		<category><![CDATA[parlament]]></category>
		<category><![CDATA[vizsgálat]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://infovilag.hu/?p=147504</guid>

					<description><![CDATA[<p>Az olasz maffiáról, annak bukásáról is beszélt ma a parlamentben Magyar Péter miniszterelnök, aki &#8222;Tisztítőtűz&#8221; néven hirdett új, korrupcióellenes programot. Ha visszaidézzük mi történt 1992-ben Itáliában, akkor látjuk, hogy az akkori Olaszország története egyszerre szól a maffiáról, a korrupcióról és egy teljes politikai rendszer összeomlásáról. Kevés európai országban fordult elő, hogy a korrupcióellenes harc ne [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/magyar-peter-purgatoriuma-es-olaszorszag-1992-ben-amikor-a-korrupcio-megbuktatta-a-rendszert-mit-tanulhatunk-mi-ebbol/">Magyar Péter purgatóriuma és Olaszország 1992-ben: amikor a korrupció megbuktatta a rendszert. Mit tanulhatunk mi ebből?</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p class="has-luminous-vivid-amber-background-color has-background has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>Az olasz maffiáról, annak bukásáról is beszélt ma a parlamentben Magyar Péter miniszterelnök, aki &#8222;Tisztítőtűz&#8221; néven hirdett új, korrupcióellenes programot.  Ha visszaidézzük mi történt 1992-ben Itáliában, akkor látjuk, hogy az akkori Olaszország története egyszerre szól a maffiáról, a korrupcióról és egy teljes politikai rendszer összeomlásáról. Kevés európai országban fordult elő, hogy a korrupcióellenes harc ne egyszerűen politikusokat buktasson meg, hanem egész pártrendszereket töröljön el a történelemből. Olaszországban ez történt.</strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>A „Tangentopoli”: a kenőpénzek köztársasága</strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">1992 februárjában Milánóban letartóztatták Mario Chiesát, a Szocialista Párt egyik helyi vezetőjét, aki kenőpénzt fogadott el. A pártvezér, Bettino Craxi gyorsan „elszigetelt gazembernek” nevezte. Chiesa azonban válaszul beszélni kezdett. Vallomásai nyomán feltárult egy országos korrupciós hálózat, amelyben a közbeszerzésekből szinte minden jelentős párt részesedett. Ezt nevezték el Tangentopolinak, vagyis „Kenőpénzvárosnak”.</p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">A „Mani Pulite” (Tiszta Kezek) ügyészei rövid idő alatt több ezer politikust, vállalkozót és hivatalnokot vontak vizsgálat alá. Egy ponton az olasz parlament tagjainak több mint fele ellen folyt eljárás.</p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>Mi lett a kereszténydemokratákkal?</strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">A Democrazia Cristiana (DC), a kereszténydemokrata párt 1945 óta gyakorlatilag megszakítás nélkül kormányzott. A hidegháború idején a rendszer tartóoszlopa volt. A korrupciós botrányok azonban szétverték a pártot. <strong><em>A DC már az 1992-es választáson történelmi visszaesést szenvedett el, majd 1994-ben feloszlott</em></strong>. Politikusai különböző utódpártokban folytatták pályafutásukat, de maga a párt eltűnt.</p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>Mi lett az olasz szocialistákkal?</strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">Még látványosabb volt az Olasz Szocialista Párt (PSI) bukása. Bettino Craxi az 1980-as évek egyik legerősebb európai szociáldemokrata vezetője volt, egy ideig miniszterelnökként is kormányzott. A Mani Pulite során azonban a PSI vált a korrupció szimbólumává. Craxi ellen több eljárás indult, 1994-ben Tunéziába menekült, ahol száműzetésben halt meg. A párt 1994-ben megszűnt létezni. <strong><em>Az európai szocializmus egyik legrégebbi pártját gyakorlatilag elsöpörte a botrány.</em></strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>Andreotti: a túlélő</strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">Giulio Andreotti hétszeres miniszterelnök és a kereszténydemokrata rendszer egyik ikonikus alakja volt. A korrupciós és maffiakapcsolati vizsgálatok őt is elérték. Politikai karrierje gyakorlatilag véget ért, de jogilag végül nem ítélték el olyan módon, hogy az életfogytig elkísérő bűnügyi státuszt kapjon. Politikai értelemben azonban ő is a régi rendszer bukásának jelképe lett.</p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>Nemcsak korrupcióellenes, hanem maffiaellenes harc is volt</strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">1992-ben a szicíliai maffia meggyilkolta Giovanni Falconét és Paolo Borsellinót, a maffiaellenes harc két legendás bíráját. Az egész országot megrázó merényletek tovább erősítették a politikai elit elleni társadalmi haragot. <strong><em>Az olaszok szemében a korrupció, a pártrendszer és a szervezett bűnözés összefonódott.</em></strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>Magyarország: hasonlóságok és különbségek</strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">A magyar közéletben az ellenzék és számos elemző használja a „maffiaállam” fogalmát a NER leírására. A párhuzam első pillantásra kézenfekvő: itt is gyakori vád, hogy az állami erőforrások egy szűk politikai-gazdasági kör érdekeit szolgálják.</p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>A különbség azonban jelentős.</strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">Olaszországban a rendszer összeomlását három tényező együttese okozta:</p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">független és kezdeményező ügyészség,</p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">erős bírói kar,</p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">a politikai elit elleni elsöprő társadalmi felháborodás.</p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>Magyarországon e három feltétel közül jelenleg még egyik sem áll fenn ugyanilyen formában. </strong>Az ügyészség nem a rendszer ellen, hanem annak részeként jelenik meg a kritikusok szemében; a bíróságok mozgástere korlátozottabb; a társadalmi elégedetlenség pedig nem koncentrálódott egyetlen korrupciós robbanáspont köré. Ugyanakkor a „Tisztítótűz” program, vagy akcióterv, amelyről Magyar Péter miniszterelnök beszélt ma az Országházban, és amelyet a parlamenti jóváhagyás után a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal indíthat el, már lehetővé teszi a hatékony fellépést a maffiaszerű összefonódások ellen.</p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong>A legfontosabb tanulság</strong></p>



<p class="has-medium-font-size wp-block-paragraph">A<strong>z olasz példa arra figyelmeztet, hogy a korrupció önmagában ritkán dönt meg rendszereket. A rendszerek akkor omlanak össze, amikor a politikai elit elveszíti a legitimációját, és az igazságszolgáltatás már nem hajlandó vagy nem képes együtt élni a kialakult gyakorlattal.</strong></p>



<p class="has-light-green-cyan-background-color has-background has-medium-font-size wp-block-paragraph"><strong><em>1992-ben Olaszországban nem egyszerűen kormányváltás történt. Eltűntek azok a pártok, amelyek fél évszázadon át uralták az országot. A kereszténydemokraták és a szocialisták politikai értelemben megszűntek létezni. Az első köztársaság összeomlott, és megszületett a második. Ahogy 2026-ban Magyarországon sem egyszerű kormányváltás volt, hanem rendszerváltás, amely megnyithatja a purgatóriumot is&#8230;</em></strong></p>



<p class="wp-block-paragraph"></p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/magyar-peter-purgatoriuma-es-olaszorszag-1992-ben-amikor-a-korrupcio-megbuktatta-a-rendszert-mit-tanulhatunk-mi-ebbol/">Magyar Péter purgatóriuma és Olaszország 1992-ben: amikor a korrupció megbuktatta a rendszert. Mit tanulhatunk mi ebből?</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>MNB: lezárult a belső vizsgálat, a jegybank új vezetése feljelentést tett</title>
		<link>https://infovilag.hu/mnb-lezarult-a-belso-vizsgalat-a-jegybank-uj-vezetese-feljelentest-tett/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[MTI]]></dc:creator>
		<pubDate>Tue, 05 May 2026 06:14:30 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Belföld]]></category>
		<category><![CDATA[Bűnüldözés]]></category>
		<category><![CDATA[Személyi hírek]]></category>
		<category><![CDATA[belső vizsgálat]]></category>
		<category><![CDATA[hivatali visszaélés bűntette]]></category>
		<category><![CDATA[MNB]]></category>
		<category><![CDATA[Simor András volt MNB-elnök]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://infovilag.hu/?p=146934</guid>

					<description><![CDATA[<p>A Magyar Nemzeti Bank elnökének utasítására a jegybank belső vizsgálatot folytatott a jegybank korábbi vezetéséhez és az Erste Bankhoz kapcsolódóan nyilvánosságra került információk ügyében. A vizsgálat megállapításait és a rendelkezésre álló adatokat értékelve a jegybank új vezetése feljelentést tett hatáskör túllépésével elkövetett hivatali visszaélés bűntett gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen &#8211; közölte az MNB hétfőn [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/mnb-lezarult-a-belso-vizsgalat-a-jegybank-uj-vezetese-feljelentest-tett/">MNB: lezárult a belső vizsgálat, a jegybank új vezetése feljelentést tett</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<h1 class="wp-block-heading has-black-color has-luminous-vivid-amber-background-color has-text-color has-background has-link-color has-medium-font-size wp-elements-7">A Magyar Nemzeti Bank elnökének utasítására a jegybank belső vizsgálatot folytatott a jegybank korábbi vezetéséhez és az Erste Bankhoz kapcsolódóan nyilvánosságra került információk ügyében. A vizsgálat megállapításait és a rendelkezésre álló adatokat értékelve a jegybank új vezetése feljelentést tett hatáskör túllépésével elkövetett hivatali visszaélés bűntett gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen &#8211; közölte az MNB hétfőn az MTI-vel.</h1>



<p class="has-black-color has-text-color has-link-color has-medium-font-size wp-elements-8 wp-block-paragraph"><strong>Az MNB-nek 2025. március 4-e óta új vezetése van, az új vezetés alatt a jegybank a jogszabályoknak megfelelően működik. Az intézmény működésének felülvizsgálatával és racionalizálásával minden terület élére, így a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnökségre is új alelnök került.</strong></p>



<p class="has-black-color has-text-color has-link-color has-medium-font-size wp-elements-9 wp-block-paragraph"><strong>A jegybank a rendelkezésre álló dokumentumokat és információkat átadta az ügyben már eljárást folytató Nemzeti Nyomozó Irodának &#8211; olvasható a tájékoztatásban.</strong></p>



<p class="has-black-color has-text-color has-link-color has-medium-font-size wp-elements-10 wp-block-paragraph"><strong>Az MNB áprilisi kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján, április 28-án újságírói kérdésre Varga Mihály jegybankelnök elmondta:</strong></p>



<h3 class="wp-block-heading has-black-color has-text-color has-link-color has-medium-font-size wp-elements-11">vizsgálják a Simor András volt jegybankelnök által elmondottakat, miszerint az MNB korábbi vezetése nyomást gyakorolt az Erste Bankra Simor eltávolítása érdekében.</h3>



<p class="has-black-color has-pale-cyan-blue-background-color has-text-color has-background has-link-color has-medium-font-size wp-elements-12 wp-block-paragraph"><strong><em>Az MNB elnöke akkor azt mondta: reméli, hogy a vizsgálat néhány napon belül lezárul, és arról tájékoztatást fognak adni. Simor András az Erste Bank bécsi anyabankja, az Erste Group felügyelőbizottságának volt tagja.</em></strong></p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/mnb-lezarult-a-belso-vizsgalat-a-jegybank-uj-vezetese-feljelentest-tett/">MNB: lezárult a belső vizsgálat, a jegybank új vezetése feljelentést tett</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Laura Kövesi: „A pénzügyi bűnözés ma Európa egyik legnagyobb biztonsági kockázata”</title>
		<link>https://infovilag.hu/laura-kovesi-a-penzugyi-bunozes-ma-europa-egyik-legnagyobb-biztonsagi-kockazata/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[László József]]></dc:creator>
		<pubDate>Tue, 23 Dec 2025 18:56:51 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Bűnüldözés]]></category>
		<category><![CDATA[Diplomácia, nemzetközi kapcsolatok]]></category>
		<category><![CDATA[Egyéb]]></category>
		<category><![CDATA[Emberi jogok]]></category>
		<category><![CDATA[Európai Unió]]></category>
		<category><![CDATA[Külföld]]></category>
		<category><![CDATA[bűnözés]]></category>
		<category><![CDATA[Európai Ügyészség]]></category>
		<category><![CDATA[Kövesi Laura rendet tesz]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://infovilag.hu/?p=145561</guid>

					<description><![CDATA[<p>Forrás: faz.de Hat éve nevezték ki Laura Codruța Kövesit az Európai Ügyészség (EPPO) első főügyészévé. Első munkanapján az intézmény még csak papíron létezett, a költségvetés pedig mindössze 8 millió euró volt – 32 és egy „negyed” munkatárssal. „Negyed ügyészről addig nem hallottam” – emlékezett vissza. Kövesi gyorsan világossá tette: az Európai Ügyészség nem egy újabb [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/laura-kovesi-a-penzugyi-bunozes-ma-europa-egyik-legnagyobb-biztonsagi-kockazata/">Laura Kövesi: „A pénzügyi bűnözés ma Európa egyik legnagyobb biztonsági kockázata”</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p class="has-black-color has-luminous-vivid-amber-background-color has-text-color has-background has-link-color wp-elements-16 wp-block-paragraph"><strong><em>Forrás: faz.de </em> Hat éve nevezték ki Laura Codruța Kövesit az Európai Ügyészség (EPPO) első főügyészévé. Első munkanapján az intézmény még csak papíron létezett, a költségvetés pedig mindössze 8 millió euró volt – 32 és egy „negyed” munkatárssal. „Negyed ügyészről addig nem hallottam” – emlékezett vissza.</strong></p>



<p class="has-black-color has-text-color has-link-color wp-elements-17 wp-block-paragraph">Kövesi gyorsan világossá tette: az Európai Ügyészség nem egy újabb EU-ügynökség, hanem független igazságügyi szerv. Romániai tapasztalataira hivatkozva jelezte, hogy az uniós pénzekkel kapcsolatos csalások mértékét súlyosan alábecsülik. Ma az EPPO költségvetése meghaladja a 90 millió eurót, központja Luxemburgban van, és 43 városban működtet irodákat.</p>



<h3 class="wp-block-heading">Mit csinál az Európai Ügyészség?</h3>



<p class="has-black-color has-text-color has-link-color wp-elements-18 wp-block-paragraph">Az EPPO az EU pénzügyi érdekeit védi: uniós támogatásokkal kapcsolatos korrupciót, csalást, vám- és nagy értékű áfacsalásokat vizsgál. Kövesi szerint a bűncselekmények következményei mindenhol láthatók: be nem fejezett kórházak, soha el nem készült utak, csak papíron létező projektek formájában.</p>



<h3 class="wp-block-heading">Miért hatékonyabb?</h3>



<p class="wp-block-paragraph"><strong>A határokon átnyúló bűncselekményeknél óriási előny, hogy az EPPO ügyészei közvetlenül, napok alatt tudnak együttműködni más országok kollégáival – szemben a nemzeti eljárások éveken át tartó levelezésével.</strong></p>



<h3 class="wp-block-heading">Ipari méretű csalás</h3>



<p class="wp-block-paragraph"><strong>Az Europol becslése szerint az EU évente több mint 50 milliárd eurót veszít áfacsalás miatt. Az ügyek mögött egyre gyakrabban nemzetközi, jól szervezett bűnbandák állnak – köztük kínai hátterű csoportok. Az „Operation Admiral” során öt ilyen hálózatot azonosítottak, amelyek összesen 2,2 milliárd eurót csaltak ki.</strong></p>



<p class="wp-block-paragraph"><strong>A pénzügyi bűnözés már rég nem „fehérgalléros” ügy: a klasszikus maffia is ide helyezi át tevékenységét, mert nagy hasznot hoz és kisebb a lebukás kockázata.</strong></p>



<h3 class="wp-block-heading">Van eredmény?</h3>



<p class="wp-block-paragraph"><strong>Igen. Tavaly több mint 1,5 milliárd euró értékben születtek vagyonzárolási döntések, az EPPO által ténylegesen lefoglalt vagyon értéke 849 millió euró volt. „Nyereséggel dolgozunk” – fogalmazott Kövesi</strong>.</p>



<h3 class="wp-block-heading">Kellene több jogkör?</h3>



<p class="wp-block-paragraph"><strong>Szerinte igen: különösen a szankciók kijátszásának üldözését bízná az EPPO-ra, mivel ez is tipikusan több országot érintő bűncselekmény.</strong></p>



<h3 class="wp-block-heading">Politikusok sem érinthetetlenek</h3>



<p class="has-pale-cyan-blue-background-color has-background wp-block-paragraph"><strong><em>Az Európai Ügyészség gyakran kerül címlapokra magas rangú politikusok elleni nyomozások miatt. Kövesi szerint ez elkerülhetetlen: „A törvény mindenkire egyformán vonatkozik. A bizalom nem attól marad meg, ha a problémákat a szőnyeg alá söpörjük, hanem attól, ha rendet teszünk.” Kövesi mandátuma jövőre lejár. Politikába nem készül, de szeretne az igazságszolgáltatás közelében maradni – például fiatal ügyészek képzésével. „A demokrácia csak akkor erős, ha nem tűnik gyengének” – tette hozzá.</em></strong></p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/laura-kovesi-a-penzugyi-bunozes-ma-europa-egyik-legnagyobb-biztonsagi-kockazata/">Laura Kövesi: „A pénzügyi bűnözés ma Európa egyik legnagyobb biztonsági kockázata”</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>„A túlvilágon is meglopják őket” – Magyar bűnözők hamis végrendeletekkel rabolnak  brit örökségeket</title>
		<link>https://infovilag.hu/a-tulvilagon-is-meglopjak-oket-magyar-bunozok-hamis-vegrendeletekkel-rabolnak-brit-oroksegeket/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[László József]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 07 Aug 2025 08:44:39 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[A nap híre]]></category>
		<category><![CDATA[Bűnüldözés]]></category>
		<category><![CDATA[Egyéb]]></category>
		<category><![CDATA[bűnözés]]></category>
		<category><![CDATA[csalás]]></category>
		<category><![CDATA[Nagy-Britannia]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://infovilag.hu/?p=145219</guid>

					<description><![CDATA[<p>Egy rejtélyes körülmények között eltűnt végrendelet, magyar nevek az örökösként megjelölt személyek között, és egy ingatlan, amelyet valaki addigra megszerez, mire a család észbe kap. Ez nem valami tv-krimi, hanem a valóság – és egyre gyakoribb az Egyesült Királyságban. A BBC nemrégiben megjelent Shadow World /Árnyékvilág című dokumentumsorozatában Sue Mitchell oknyomozó újságíró egy szinte hihetetlen [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/a-tulvilagon-is-meglopjak-oket-magyar-bunozok-hamis-vegrendeletekkel-rabolnak-brit-oroksegeket/">„A túlvilágon is meglopják őket” – Magyar bűnözők hamis végrendeletekkel rabolnak  brit örökségeket</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[


<p class="has-luminous-vivid-amber-background-color has-background wp-block-paragraph"><strong><em>E</em>gy rejtélyes körülmények között eltűnt végrendelet, magyar nevek az örökösként megjelölt személyek között, és egy ingatlan, amelyet valaki addigra megszerez, mire a család észbe kap. Ez nem valami tv-krimi, hanem a valóság – és egyre gyakoribb az Egyesült Királyságban. A BBC nemrégiben megjelent Shadow World /Árnyékvilág című dokumentumsorozatában Sue Mitchell oknyomozó újságíró egy szinte hihetetlen bűncselekményt tárt fel: magyar elkövetők hamis végrendeletekkel próbálnak hozzájutni halott britek vagyonához – házakhoz, bankszámlákhoz, értékpapírokhoz.</strong></p>



<p class="wp-block-paragraph">Az egyik ügyben egy <strong>jómódú brit köztisztviselő</strong> végrendelete tűnt el rejtélyes körülmények között, miután elhunyt. A család megrendülése közepette megindult a hivatalos hagyatéki eljárás – csakhogy valaki megelőzte őket. Egy új végrendelet jelent meg, <strong>magyar örökösökkel</strong>, amely a teljes hagyatékot nekik juttatta.</p>



<p class="wp-block-paragraph">A brit hagyatéki rendszer működése lehetővé teszi, hogy bárki benyújtson végrendeletet, ha rendelkezik a megfelelő formanyomtatványokkal. Ezáltal <strong>a csalók valós személyazonosságokhoz és halotti anyakönyvi kivonatokhoz férnek hozzá</strong>, majd hamis dokumentumokat készítenek, amelyeket úgy nyújtanak be, mintha az elhunyt utolsó akaratát tükröznék.</p>



<p class="wp-block-paragraph"><strong>Nem egyedi eset – szervezett csalások nyomai</strong></p>



<p class="wp-block-paragraph">Bár a BBC által feltárt eset különösen megdöbbentő, <strong>nem egyedülálló</strong>. A brit öröklési rendszer sebezhetősége miatt az elmúlt években <strong>több tucat hasonló ügy</strong> látott napvilágot. A közös jellemzők:</p>



<ul class="wp-block-list">
<li>Elhagyottan vagy egyedül élő idősek a célpont.</li>



<li>Az örökösök hiánya vagy távoli a lakóhely.</li>



<li>A végrendelet „eltűnése” vagy helyettesítése egy hamissal.</li>



<li>Hamis tanúk és hamis közjegyzői pecsétek.</li>



<li>Az örökség megszerzése, mire a rokonok vagy hatóságok gyanút fognak.</li>
</ul>



<p class="wp-block-paragraph">2023-ban a brit <em>Probate Service</em> (Hagyatéki Hivatal) több esetben is felfüggesztett eljárásokat, miután a dokumentumok „gyanús magyar neveket<strong>”</strong> és hamisított tanúaláírásokat tartalmaztak. Egy cambridge-i esetben például a „végrendelet” olyan tanúk aláírását viselte, akik már elhunytak – évekkel azelőtt, hogy a végrendelet keletkezett volna.</p>



<p class="wp-block-paragraph">A brit sajtó szerint az elkövetők gyakran magyar állampolgárok, akik hosszabb ideje élnek az Egyesült Királyságban, vagy szoros kapcsolatban állnak ottani közösségekkel. A magyar nyelv, a személyes kapcsolatok és a határokon átnyúló adatkereskedelem kombinációja lehetővé teszi számukra, hogy célzottan tudnak vadászni elhagyott, vagy vitatott örökségekre.</p>



<p class="wp-block-paragraph"><strong>„A végrendelet-hamisítás a XXI. század digitális sírrablása”</strong> – fogalmazott egy brit jogász a <em>Guardian</em> hasábjain. Amennyiben a hamis végrendelet alapján már megtörtént az örökség kiadása, az igazi örökösök csak hosszú és költséges bírósági eljárásokon keresztül juthatnak hozzá a jogos vagyonukhoz – ha egyáltalán. Gyakori, hogy a csalók időközben <strong>eladják az ingatlant</strong>, vagy a pénzt gyorsan kiutalják külföldi számlákra. A visszaszerzés így szinte lehetetlen.</p>



<p class="wp-block-paragraph">A brit öröklési rendszer sok tekintetben <strong>a becsület elvére épül</strong> – ritka az alapos vizsgálat, és a dokumentumokat gyakran nem ellenőrzik érdemben. Az internetes hozzáférés a nyilvántartásokhoz és a halotti adatokhoz megkönnyíti a csalók dolgát.</p>



<p class="wp-block-paragraph">A hatóságok most új szabályozásokat sürgetnek:</p>



<ul class="wp-block-list">
<li>a végrendeletek <strong>központi regisztrációját</strong>,</li>



<li>szigorúbb személyazonosítást,</li>



<li>és nemzetközi együttműködést az öröklési csalások visszaszorítására.</li>
</ul>



<p class="wp-block-paragraph"><strong>Mit tanulhatunk az esetekből?</strong></p>



<ol start="1" class="wp-block-list">
<li><strong>Minden végrendeletet hivatalosan rögzíteni kell</strong> – érdemes közjegyzőnél vagy ügyvédnél elhelyezni.</li>



<li><strong>A digitális adatokkal való visszaélés már nem elméleti veszély</strong> – hanem aktív bűncselekmény.</li>



<li><strong>Az örökségek védelme nemcsak jogi, hanem etikai kérdés is</strong> – a gyászoló családokat védeni kell a csalóktól.</li>
</ol>



<p class="wp-block-paragraph">Természetesen, íme egy <strong>kiegészítő magyar nyelvű cikk</strong>, amely az előző BBC-adás alapján írt anyaghoz illeszkedik, de <strong>Magyarországon előforduló végrendeleti csalásokat</strong> is feldolgoz és nemzetközi összefüggésekbe helyezi:</p>



<p class="wp-block-paragraph">Ez a történet azonban nemcsak Nagy-Britanniában történhet meg. A <strong>végrendelet-hamisítás, kényszerített öröklés, tanúk általi visszaélés és kényszerítés</strong> Magyarországon is valós, bár kevésbé dokumentált probléma. Az esetek ritkán kerülnek nyilvánosságra, gyakran családon belül maradnak – vagy épp a családtagok az elkövetők.</p>



<p class="wp-block-paragraph"><strong>Hamis tanúk, hamis aláírások</strong></p>



<p class="wp-block-paragraph">Egy <strong>pécsi eset</strong> során az örökhagyó halála után két végrendelet került elő. Az első évek óta megvolt, közjegyzőnél letétbe helyezve, a második pedig egy friss dokumentum volt, amelyben a szomszédot tette meg egyedüli örökösnek. A bíróság kimutatta: a „friss” végrendelet aláírása nem az elhunyté volt – hamisították.</p>



<p class="wp-block-paragraph"><strong>Kényszerítés és megtévesztés</strong></p>



<p class="wp-block-paragraph">Egy <strong>idős, egyedülálló nő budapesti esete</strong> is aggodalomra ad okot: ápolónője „segített neki megírni” a végrendeletet – magára íratva benne minden vagyont. Később kiderült, az asszony demenciával küzdött, és nem volt beszámítható. A család bírósághoz fordult, de a jogi bizonyítás rendkívül nehéz.</p>



<p class="wp-block-paragraph">&nbsp;<strong>Szóbeli</strong><strong> rendelkezés,</strong><strong> mint ürügy</strong></p>



<p class="wp-block-paragraph">Egy <strong>vidéki faluban</strong> egy polgármester fiát jelölték meg örökösként egy hirtelen elhunyt férfi után, pusztán arra hivatkozva, hogy „a kocsmában mondta, hogy neki ad mindent.” Bár ez nem számít jogilag érvényes végrendeletnek, a földhivatal mégis bejegyezte a tulajdonjogot. A családnak évekig tartott a jogorvoslat.</p>



<p class="wp-block-paragraph">Magyarországon a <strong>Polgári Törvénykönyv (Ptk.)</strong> pontosan meghatározza, milyen formában érvényes a végrendelet:</p>



<ul class="wp-block-list">
<li><strong>Kézzel írt, aláírt végrendelet</strong> – tanú nélkül is érvényes, ha megfelel a formai követelményeknek.</li>



<li><strong>Gépelt végrendelet</strong> – két tanú szükséges, akik egyidejűleg látják aláírását.</li>



<li><strong>Közjegyzői okirat</strong> – a legbiztonságosabb forma.</li>
</ul>



<p class="wp-block-paragraph">Bármely visszaélés – hamisítás, tanúk manipulálása, kényszerítés – <strong>bűncselekménynek</strong>minősül, és akár <strong>5 év szabadságvesztéssel is büntethető</strong> (közokirat-hamisítás, csalás, befolyással üzérkedés). Az öröklési csalások 90%-a <strong>idős, gyakran beteg, magányos embereket</strong> céloz meg. Az elkövetők sok esetben:</p>



<ul class="wp-block-list">
<li><strong>ápolók</strong>, <strong>házvezetők</strong>, <strong>rokonok</strong>, vagy akár</li>



<li><strong>helyi politikai vagy gazdasági szereplők</strong> is lehetnek,<br>akik kapcsolatba kerülnek az idős emberrel, és lassan <strong>bizalmi helyzetet építenek ki</strong>, hogy végül saját nevükre íratják a vagyont.</li>
</ul>



<p class="wp-block-paragraph">A BBC által feltárt esetek különösen ijesztőek, mert egy <strong>új típusú bűnözéstípust</strong> jeleznek:</p>



<ul class="wp-block-list">
<li><strong>nemzetközi csalóhálózatok</strong> figyelik a halotti nyilvántartásokat,</li>



<li>célzottan keresnek örökös nélküli elhunytakat,</li>



<li>majd <strong>hamis végrendelettel vagy személyi iratokkal</strong> igyekeznek megszerezni vagyonukat.</li>
</ul>



<p class="wp-block-paragraph">A célpontok: <strong>idős, vagyonos britek</strong>, de a módszer könnyen alkalmazható lenne magyar vagy más kelet &#8211; európai célpontokra is.</p>



<p class="has-pale-cyan-blue-background-color has-background wp-block-paragraph"><em><strong>A halál utáni rendelkezés az emberi méltóság része. Akik ezt meghamisítják, nemcsak a jogot, hanem az emlékezetet, a családi kötelékeket és az erkölcsi rendet is megsértik. A BBC által bemutatott ügyek nem „külföldi érdekességek” – hanem előrevetítik, mi történhet, ha nem figyelünk a részletekre.  A végrendeletet évszázadok óta tisztelet övezi. Ha ezt el lehet lopni – papíron, tintával, idegen nevekkel –, az nemcsak a jog, hanem az emberi méltóság elleni támadás. A sírrablás ma már nem ásóval történik – hanem nyomtatóval, hamis aláírással és egy jól célzott e-maillel.</strong></em></p>



<p class="wp-block-paragraph"><a href="https://www.bbc.co.uk/programmes/m002gg4b">https://www.bbc.co.uk/programmes/m002gg4b</a></p>



<p class="wp-block-paragraph"></p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/a-tulvilagon-is-meglopjak-oket-magyar-bunozok-hamis-vegrendeletekkel-rabolnak-brit-oroksegeket/">„A túlvilágon is meglopják őket” – Magyar bűnözők hamis végrendeletekkel rabolnak  brit örökségeket</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Kémkednek a kínai elektromos autók, állítják az izraeliek és a britek</title>
		<link>https://infovilag.hu/kemkednek-a-kinai-elektromos-autok-allitjak-az-izraeliek-es-a-britek/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Infovilág]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 06 Aug 2025 04:20:56 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Bűnüldözés]]></category>
		<category><![CDATA[Kerékvilág]]></category>
		<category><![CDATA[elektromos autó]]></category>
		<category><![CDATA[kémkedés]]></category>
		<category><![CDATA[Kína]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://infovilag.hu/?p=145155</guid>

					<description><![CDATA[<p>(Forrás: euronews) Mindkét állam védelmi szervei intézkedtek a kínai gyártmányú gépkocsik miatt, az angolok például már azt sem hagyják, hogy katonai létesítmények közelében parkoljanak velük. Az ok az, hogy a járművekben kémkedésre vagy adatszerzésre alkalmas alkatrészek lehetnek. Kína eközben a Teslákra gyanakszik. Az Egyesült Királyságban több védelmi és hírszerzési szervezet növekvő aggodalommal figyeli a kínai [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/kemkednek-a-kinai-elektromos-autok-allitjak-az-izraeliek-es-a-britek/">Kémkednek a kínai elektromos autók, állítják az izraeliek és a britek</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p class="has-luminous-vivid-amber-background-color has-background wp-block-paragraph"><strong>(Forrás: euronews) Mindkét állam védelmi szervei intézkedtek a kínai gyártmányú gépkocsik miatt, az angolok például már azt sem hagyják, hogy katonai létesítmények közelében parkoljanak velük. Az ok az, hogy a járművekben kémkedésre vagy adatszerzésre alkalmas alkatrészek lehetnek. Kína eközben a Teslákra gyanakszik.</strong></p>



<p class="wp-block-paragraph">Az Egyesült Királyságban több védelmi és hírszerzési szervezet növekvő aggodalommal figyeli a kínai gyártású elektromos járművek (EV) elterjedését, különösen azok adatgyűjtési és kiberbiztonsági kockázatai miatt. Több brit katonai bázison, például a Királyi Légierő Wytoni támaszpontjánál korlátozták a kínai EV-k belépését vagy parkolását.</p>



<p class="wp-block-paragraph">A vezető brit védelmi beszállítók – köztük a BAE Systems, a Rolls Royce és a Thales – belső figyelmeztetéseket adtak ki, hogy dolgozóik ne csatlakoztassák telefonjaikat kínai autókhoz (sem töltés, sem Bluetooth révén), és lehetőség szerint ne beszéljenek bizalmas információkról ezekben a járművekben. Az aggodalom alapja, hogy a kínai EV-k fejlett érzékelőkkel, kamerákkal, kommunikációs modulokkal és internetkapcsolattal felszereltek, és elméletben alkalmasak érzékeny adatok begyűjtésére és továbbítására.</p>



<p class="wp-block-paragraph">Teljes körű tiltást&nbsp;<a href="https://www.carscoops.com/2025/04/chinese-evs-banned-from-uk-military-sites-amid-fears-theyre-watching-every-move/" target="_blank" rel="noreferrer noopener"><strong>nem lehet bevezetni,</strong></a>&nbsp;mert a kínai kormánynak jogában áll hozzáférni a járművek adataihoz, de ez a képesség gyanakvást kelt, hogy azokat hogyan és milyen célra használják fel. Lord Coaker, a Védelmi Minisztérium államminisztere&nbsp;<a href="https://www.dailymail.co.uk/news/article-14621795/Electric-vehicles-Chinese-parts-BANNED-UK-military-sites-amid-spying-fears.html" target="_blank" rel="noreferrer noopener"><strong>elmondta,</strong></a>&nbsp;hogy a kormány más minisztériumokkal együttműködve azon dolgozik, hogy „megértse és enyhítse a járművek által a nemzetbiztonságra jelentett potenciális veszélyeket”.  &#8230;</p>



<p class="wp-block-paragraph">A mélyülő gyanakvás nemcsak a védelmi, hanem általában a közérdekű ágazatokra is kiterjed. A&nbsp;<a href="https://www.thetimes.com/uk/defence/article/embedded-chinese-tech-could-freeze-cars-and-traffic-lights-fw8hd20v0?utm_source=chatgpt.com" target="_blank" rel="noreferrer noopener"><strong>The Times ismertetője</strong></a>&nbsp;szerint a kínai autók akár a közlekedési lámpák átállítására vagy más autók befolyásolására is képesek lehetnek, így a veszély messze nem csak katonai jellegű. A brit védelmi és technológiai ipar egyre határozottabban kezeli az ilyen kockázatokat, követve más országok, így az USA és Izrael védekező lépéseit.</p>



<p class="has-light-green-cyan-background-color has-background wp-block-paragraph"><strong>Az IDF is gyanakszik és intézkedik</strong></p>



<p class="wp-block-paragraph">Az Izraeli Védelmi Minisztérium 2025 nyarán hivatalosan lefújta a BYD Atto 3 típusú kínai elektromos SUV-ok kiosztását az IDF tisztjei számára, mivel kiberveszélyre figyelmeztető szakértői jelentések szerint ezek a járművek könnyen használhatók hírszerző eszközként.</p>



<p class="wp-block-paragraph">A szóban forgó autók beépített szenzorai, kamerái és telekommunikációs rendszerei potenciálisan képesek hang-, képi, geolokációs és biometrikus adatok továbbítására Kínába. Előzetes intézkedésként letiltották az e‑Call rendszer működését az autókban, ám a szakértők, köztük Dr. Harel Menashri, a belbiztonsági szolgálat kiber-divíziójának alapítója szerint ez nem nyújt elegendő védelmet. Mégis, a védelmi erők autóbeszerzési tendereiből egyes kínai gyártókat&nbsp;<a href="https://www.calcalistech.com/ctechnews/article/s1yezyfrxg?utm_source=chatgpt.com" target="_blank" rel="noreferrer noopener"><strong>eleve kihúztak.</strong></a>  &#8230;</p>



<p class="has-light-green-cyan-background-color has-background wp-block-paragraph"><strong>A gyanakvás kölcsönös &#8211; mindenki figyel mindenkit</strong></p>



<p class="wp-block-paragraph">Az elmúlt időszakan Kína is hasonló korlátozást vezetett be&nbsp;<a href="https://www.carscoops.com/2024/01/more-venues-across-china-are-banning-tesla-vehicles-over-security-concerns/" target="_blank" rel="noreferrer noopener"><strong>a Tesla járműveire</strong></a>, kiterjesztve azt a katonai személyzetről a kormányzati vállalkozókra, a helyi hatóságokra, az autópálya-üzemeltetőkre, a kiállítótermekre és a kulturális központokra is. Peking aggodalma az, hogy az amerikai kormány potenciálisan hozzáférhet a Tesla által gyűjtött földrajzi és környezeti adatokhoz.  &#8230;</p>



<p class="wp-block-paragraph">Ezzel párhuzamosan Amerikában 2024 elején&nbsp;<a href="https://apnews.com/article/china-electric-vehicles-privacy-personal-data-biden-844f2406512b94212ee1a92a61e5a33a?utm_source=chatgpt.com" target="_blank" rel="noreferrer noopener"><strong>indítottak vizsgálatot</strong></a>&nbsp;a kínai&nbsp;<em>„smart car”,</em>&nbsp;vagyis az internettel összekötött elektromos járművek nemzetbiztonsági kockázatai miatt. Joe Biden elnök és Gina Raimondo kereskedelmi miniszter akkor „gördülő okostelefonoknak” nevezte ezeket az autókat, mert a bennük elhelyezett lévő kamerák, mikrofonok és szenzorok adatokat küldhetnek Kínába, veszélyeztetve az amerikai polgárok és a kritikus infrastruktúra biztonságát.</p>



<p class="has-pale-cyan-blue-background-color has-background wp-block-paragraph"><em>Ennek nyomán tilalmakat vezettek be valamennyi járműre, amely kínai vagy orosz gyártó terméke, vagy ezekből az országokból származó szoftvert használ (Bluetooth, Wi‑Fi, mobil, műholdas kapcsolat). A szabály azokra a vállalatokra is vonatkozik, amelyek az USA-ban gyártott gépkocsikba szerelnek be orosz vagy kínai egységeket. A kölcsönösen gyanakvó és preventív intézkedések azt jelzik, hogy az elektromos autózás egyértelműen átkerült a geopolitikai versengés és a hírszerzési kockázatok metszéspontjába.</em> <strong>(A teljes cikk <a href="https://hu.euronews.com/2025/08/05/kemkednek-a-kinai-elektromos-autok-a-brit-es-az-izraeli-hadsereg-gyanuja-szerint-igen?utm_source=newsletter&amp;utm_campaign=today_newsletter&amp;utm_medium=referral&amp;insEmail=1&amp;insNltCmpId=223&amp;insNltSldt=10080&amp;insPnName=euronewsfr&amp;insUuid=MDIwYjcyMmQtY2NmZC00NjY5LWExNzctZDAwN2E4OTQ3Y2Ux&amp;isIns=1&amp;isInsNltCmp=1">itt található</a>, tessék kattintani!)</strong></p>





<p class="wp-block-paragraph"></p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/kemkednek-a-kinai-elektromos-autok-allitjak-az-izraeliek-es-a-britek/">Kémkednek a kínai elektromos autók, állítják az izraeliek és a britek</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Egyre súlyosabb gyanút rejthetnek Trumpról az Epstein-akták</title>
		<link>https://infovilag.hu/egyre-sulyosabb-gyanut-rejthetnek-trumprol-az-epstein-aktak/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Infovilág]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 25 Jul 2025 04:31:33 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Bűnüldözés]]></category>
		<category><![CDATA[Nem mindennapi]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://infovilag.hu/?p=144579</guid>

					<description><![CDATA[<p>(Az Amerikai Népszava cikke) Trump érthetetlen és nevetséges védekezése eddig a leggyanúsabb, miszerint az Epstein-ügy unalmas és senkit nem érdekel, de mintha valami természetfölötti jelenség játszódnék le, amikor valamiféle túlvilági igazságszolgáltatás visz előre egy ügyet: megállíthatatlannak látszik az Epstein-botrány, s az újabb információk már dermesztőek. (A nyitó képen: Trump mellett az akkori barátnője, később a [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/egyre-sulyosabb-gyanut-rejthetnek-trumprol-az-epstein-aktak/">Egyre súlyosabb gyanút rejthetnek Trumpról az Epstein-akták</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p class="wp-block-paragraph"><em>(<a style="font-weight: bold;" href="https://nepszava.us/egyre-sulyosabb-gyanut-rejthetnek-trumprol-az-epstein-aktak/">Az Amerikai Népszava cikke</a>)</em> <strong>Trump érthetetlen és nevetséges védekezése eddig a leggyanúsabb, miszerint az Epstein-ügy unalmas és senkit nem érdekel, de mintha valami természetfölötti jelenség játszódnék le, amikor valamiféle túlvilági igazságszolgáltatás visz előre egy ügyet: megállíthatatlannak látszik az Epstein-botrány, s az újabb információk már dermesztőek.</strong> <em>(A nyitó képen: Trump mellett az akkori barátnője, később a felesége, Melania Knauss, aki akkor a modell szakmában dolgozott, Jeffrey Epstein pénzember (a később elítélt szexuális bűnöző), valamint a brit társasági hölgy, Epstein barátnője, Ghislaine Maxwell együtt pózolnak Trump birtokán, a floridai Palm Beach-i Mar-a-Lago klubban 2000. február 12-én.)</em></p>



<p class="wp-block-paragraph">Az elmúlt napokban kiderült, hogy a Trump–Epstein-kapcsolat cseppet sem volt felszínes, a két nőfaló vagy tíz éven át a legszorosabb és legközelebbi barátai voltak egymásnak. Még az Epstein-ügyek ismeretében gyanús „modell”-bizniszben is együtt voltak, tegnap pedig a CNN-ben már olyan ember beszélt, aki szerint Trump körül topless fiatal lányok napoztak.</p>



<p class="wp-block-paragraph">Sorra kerülnek elő hangfelvételek, videók és fotók. Nyilvánosságra jutott, hogy a főügyész Pam Bondi tájékoztatta Trumpot, hogy szerepel a neve az aktákban, ami még semmit nem jelentene, hiszen bármilyen vonatkozásban szerepelhetne. Az még nem jelent bűnösséget. De Trump ezt is letagadta, mint aki fél valamitől és többet tud, mint ami az aktákban van.</p>



<p class="wp-block-paragraph">Trump korábbi rajongói, akiket már meg is tagadott emiatt, nem tudják és nem akarják elengedni az ügyet, mert ez a szélsőjobboldal összeesküvés-elméleteinek a középpontjában áll, mivel pedofíliával és gyerekkereskedelemmel gyanúsítják tíz éve a demokrata elitet, s most már vannak olyan republikánusok is, akik tudni akarják Trump szerepét az ügyben.</p>



<p class="has-light-green-cyan-background-color has-background wp-block-paragraph"><strong>A demokraták érthetően szeretnék, ha kiderülne az igazság, lelepleződnének a valódi bűnösök és felelősök, s kipukkanna a „liberális pedofilokról” szóló szélsőjobboldali konteó és hazugságcunami is. Nem beszélve arról, hogy az egész ügyben a leggyanúsabb maga Trump, mint Epstein legközelebbi barátja és üzlettársa.</strong></p>



<p class="wp-block-paragraph">Az ügy koronatanúja nyilvánvalóan <em>Ghislaine Maxwell</em>, Epstein életben levő volt társa, aki jelenleg húszéves börtönbüntetését tölti a szexkereskedelemben játszott szerepe miatt, aki nagyon jól ismeri Trump és Epstein kapcsolatát. Epsteint valóban szerette, és nem biztos, hogy elhiszi az Epstein öngyilkosságáról szóló hivatalos állítást, amikor Trump volt az elnök.</p>



<p class="wp-block-paragraph">Az igazságügyi minisztérium magas rangú tisztviselője, <em>Todd Blanche</em> főügyész-helyettes hamarosan találkozik Ghislaine Maxwell-lel, hogy megkérdezze, „mit tud” más potenciális szexuális zaklatókról. Mivel Todd Blanche Trump embere, a látogatás nyilvánvalóan csak Trump érdekeit szolgálja, hogy le tudja zárni az ügyet. Inkább az elhallgattatás a célja.</p>



<p class="wp-block-paragraph">A kommentárok nem bocsátkoztak találgatásokba, de azt sugallták, hogy bármi lehet Todd találkozójának a célja, legkevésbé az igazság kiderítése. Az igazi az lenne, ha Maxwell-t a kongresszus illetékes bizottsága hallgatná meg. Erre is lehet esély, mert egy kongresszusi bizottság republikánus támogatással már megszavazta a teljes Epstein-akta megtekintését.</p>



<p class="wp-block-paragraph">Bár a hazugság Trump működésében megszokott és a működésének természetes módja, az is növeli a vele szembeni gyanút, hogy a legképtelenebb konspirációs elméleteket gyártja a nyilvánosságban arról, hogy az általa gyűlölt két ember, <em>James Comey</em> volt FBI-igazgató, és <em>Barack Obama</em> volt elnök találta ki az ő érintettségét, sőt írt bele az iratokba.</p>



<p class="has-light-green-cyan-background-color has-background wp-block-paragraph"><strong>Azt nem lehet tudni, hogy mi található az Epstein-iratokban, de Trump leplezetlen rettegése és félelme az Epstein-ügytől érthetetlen, hacsak nem valami sötét titkot rejteget. Az sokak számára elképzelhetetlen, hogy miután ez a két ember a szexkereskedelem idején volt a legszorosabb barátságban, mindketten nőfalók, nőket „futtatók”, Trump tiszta lenne ebben.</strong></p>



<p class="wp-block-paragraph">Az is furcsa, hogy miután egy floridai ingatlan megszerzésén összevesztek, Epstein pedig Trump első elnöksége idején került letartóztatásba (akkor még az igazságszolgáltatás is önállóan működött, nem Trump kézivezérlésével), Epstein ne próbált volna segítséget kérni Trumptól, s ne történt volna valamiféle üzenetváltás.</p>



<p class="has-light-green-cyan-background-color has-background wp-block-paragraph"><strong>Epstein öngyilkosságának tisztázatlan körülményei, sőt a börtönkamerák felvételein látható kimaradások erősen megkérdőjelezik az öngyilkosságot. Így a legtöbb ember azt gondolja, hogy Epsteint megölték, hogy elnémítsák. Ezt pedig professzionálisan kellett végrehajtani, megszervezni, ha valóban ez történt. Kik tudják ezt így megcsinálni?</strong></p>



<p class="wp-block-paragraph">Valójában az Epstein-ügy lezáratlan. Ami a felhasznált fiatalkorú lányokat illeti, több ezer áldozatról beszélnek, miközben nincsenek elkövetők. Egyetlen ember nem került börtönbe, Trump igazságügyi miniszere szerint senki nem gyanúsítható a lányokkal szembeni erőszak és visszaélés miatt. A legnagyobb kérdés pedig Epstein tisztázatlan halála.</p>



<p class="wp-block-paragraph">Ennél már csak az a legnagyobb kérdés, hogy Trump miért akarja lezárni az ügyet, ha őt nem érinti, viszont az ő támogatóinak összeesküvés-elméleteit alátámasztja? Trump érdeke lenne, hogy kiderüljön az igazság, tisztázza a szerepét, és a valódi bűnösöket elérje végre az igazságszolgáltatás. Az ő érdeke lenne Epstein halálának tisztázása is.</p>



<p class="has-pale-cyan-blue-background-color has-background wp-block-paragraph"><em>Ez egyelőre inkább politikai botrány, semmint bűnügyi bizonyíték, és hiába szerepel a neve, ez nem jelent még automatikus bűnösséget. De másodkörös vizsgálódásra ösztönző lehet. Viszont érthetetlen, hogy miért nem a teljes nyilvánossággal akar megszabadulni az ügytől és lezárni a politikai botrányt. Vajon miért nem?</em></p>



<p class="wp-block-paragraph"></p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/egyre-sulyosabb-gyanut-rejthetnek-trumprol-az-epstein-aktak/">Egyre súlyosabb gyanút rejthetnek Trumpról az Epstein-akták</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>

<!--
Performance optimized by W3 Total Cache. Learn more: https://www.boldgrid.com/w3-total-cache/?utm_source=w3tc&utm_medium=footer_comment&utm_campaign=free_plugin

Object Caching 0/365 objects using Memcached
Page Caching using Disk: Enhanced 

Served from: infovilag.hu @ 2026-11-08 00:45:51 by W3 Total Cache
-->