A „Tangentopoli”: a kenőpénzek köztársasága

1992 februárjában Milánóban letartóztatták Mario Chiesát, a Szocialista Párt egyik helyi vezetőjét, aki kenőpénzt fogadott el. A pártvezér, Bettino Craxi gyorsan „elszigetelt gazembernek” nevezte. Chiesa azonban válaszul beszélni kezdett. Vallomásai nyomán feltárult egy országos korrupciós hálózat, amelyben a közbeszerzésekből szinte minden jelentős párt részesedett. Ezt nevezték el Tangentopolinak, vagyis „Kenőpénzvárosnak”.

A „Mani Pulite” (Tiszta Kezek) ügyészei rövid idő alatt több ezer politikust, vállalkozót és hivatalnokot vontak vizsgálat alá. Egy ponton az olasz parlament tagjainak több mint fele ellen folyt eljárás.

Mi lett a kereszténydemokratákkal?

A Democrazia Cristiana (DC), a kereszténydemokrata párt 1945 óta gyakorlatilag megszakítás nélkül kormányzott. A hidegháború idején a rendszer tartóoszlopa volt. A korrupciós botrányok azonban szétverték a pártot. A DC már az 1992-es választáson történelmi visszaesést szenvedett el, majd 1994-ben feloszlott. Politikusai különböző utódpártokban folytatták pályafutásukat, de maga a párt eltűnt.

Mi lett az olasz szocialistákkal?

Még látványosabb volt az Olasz Szocialista Párt (PSI) bukása. Bettino Craxi az 1980-as évek egyik legerősebb európai szociáldemokrata vezetője volt, egy ideig miniszterelnökként is kormányzott. A Mani Pulite során azonban a PSI vált a korrupció szimbólumává. Craxi ellen több eljárás indult, 1994-ben Tunéziába menekült, ahol száműzetésben halt meg. A párt 1994-ben megszűnt létezni. Az európai szocializmus egyik legrégebbi pártját gyakorlatilag elsöpörte a botrány.

Andreotti: a túlélő

Giulio Andreotti hétszeres miniszterelnök és a kereszténydemokrata rendszer egyik ikonikus alakja volt. A korrupciós és maffiakapcsolati vizsgálatok őt is elérték. Politikai karrierje gyakorlatilag véget ért, de jogilag végül nem ítélték el olyan módon, hogy az életfogytig elkísérő bűnügyi státuszt kapjon. Politikai értelemben azonban ő is a régi rendszer bukásának jelképe lett.

Nemcsak korrupcióellenes, hanem maffiaellenes harc is volt

1992-ben a szicíliai maffia meggyilkolta Giovanni Falconét és Paolo Borsellinót, a maffiaellenes harc két legendás bíráját. Az egész országot megrázó merényletek tovább erősítették a politikai elit elleni társadalmi haragot. Az olaszok szemében a korrupció, a pártrendszer és a szervezett bűnözés összefonódott.

Magyarország: hasonlóságok és különbségek

A magyar közéletben az ellenzék és számos elemző használja a „maffiaállam” fogalmát a NER leírására. A párhuzam első pillantásra kézenfekvő: itt is gyakori vád, hogy az állami erőforrások egy szűk politikai-gazdasági kör érdekeit szolgálják.

A különbség azonban jelentős.

Olaszországban a rendszer összeomlását három tényező együttese okozta:

független és kezdeményező ügyészség,

erős bírói kar,

a politikai elit elleni elsöprő társadalmi felháborodás.

Magyarországon e három feltétel közül jelenleg még egyik sem áll fenn ugyanilyen formában. Az ügyészség nem a rendszer ellen, hanem annak részeként jelenik meg a kritikusok szemében; a bíróságok mozgástere korlátozottabb; a társadalmi elégedetlenség pedig nem koncentrálódott egyetlen korrupciós robbanáspont köré. Ugyanakkor a „Tisztítótűz” program, vagy akcióterv, amelyről Magyar Péter miniszterelnök beszélt ma az Országházban, és amelyet a parlamenti jóváhagyás után a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal indíthat el, már lehetővé teszi a hatékony fellépést a maffiaszerű összefonódások ellen.

A legfontosabb tanulság

Az olasz példa arra figyelmeztet, hogy a korrupció önmagában ritkán dönt meg rendszereket. A rendszerek akkor omlanak össze, amikor a politikai elit elveszíti a legitimációját, és az igazságszolgáltatás már nem hajlandó vagy nem képes együtt élni a kialakult gyakorlattal.

1992-ben Olaszországban nem egyszerűen kormányváltás történt. Eltűntek azok a pártok, amelyek fél évszázadon át uralták az országot. A kereszténydemokraták és a szocialisták politikai értelemben megszűntek létezni. Az első köztársaság összeomlott, és megszületett a második. Ahogy 2026-ban Magyarországon sem egyszerű kormányváltás volt, hanem rendszerváltás, amely megnyithatja a purgatóriumot is…

A Magyar Péter purgatóriuma és Olaszország 1992-ben: amikor a korrupció megbuktatta a rendszert. Mit tanulhatunk mi ebből? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az MNB-nek 2025. március 4-e óta új vezetése van, az új vezetés alatt a jegybank a jogszabályoknak megfelelően működik. Az intézmény működésének felülvizsgálatával és racionalizálásával minden terület élére, így a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnökségre is új alelnök került.

A jegybank a rendelkezésre álló dokumentumokat és információkat átadta az ügyben már eljárást folytató Nemzeti Nyomozó Irodának – olvasható a tájékoztatásban.

Az MNB áprilisi kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján, április 28-án újságírói kérdésre Varga Mihály jegybankelnök elmondta:

vizsgálják a Simor András volt jegybankelnök által elmondottakat, miszerint az MNB korábbi vezetése nyomást gyakorolt az Erste Bankra Simor eltávolítása érdekében.

Az MNB elnöke akkor azt mondta: reméli, hogy a vizsgálat néhány napon belül lezárul, és arról tájékoztatást fognak adni. Simor András az Erste Bank bécsi anyabankja, az Erste Group felügyelőbizottságának volt tagja.

A MNB: lezárult a belső vizsgálat, a jegybank új vezetése feljelentést tett bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Kövesi gyorsan világossá tette: az Európai Ügyészség nem egy újabb EU-ügynökség, hanem független igazságügyi szerv. Romániai tapasztalataira hivatkozva jelezte, hogy az uniós pénzekkel kapcsolatos csalások mértékét súlyosan alábecsülik. Ma az EPPO költségvetése meghaladja a 90 millió eurót, központja Luxemburgban van, és 43 városban működtet irodákat.

Mit csinál az Európai Ügyészség?

Az EPPO az EU pénzügyi érdekeit védi: uniós támogatásokkal kapcsolatos korrupciót, csalást, vám- és nagy értékű áfacsalásokat vizsgál. Kövesi szerint a bűncselekmények következményei mindenhol láthatók: be nem fejezett kórházak, soha el nem készült utak, csak papíron létező projektek formájában.

Miért hatékonyabb?

A határokon átnyúló bűncselekményeknél óriási előny, hogy az EPPO ügyészei közvetlenül, napok alatt tudnak együttműködni más országok kollégáival – szemben a nemzeti eljárások éveken át tartó levelezésével.

Ipari méretű csalás

Az Europol becslése szerint az EU évente több mint 50 milliárd eurót veszít áfacsalás miatt. Az ügyek mögött egyre gyakrabban nemzetközi, jól szervezett bűnbandák állnak – köztük kínai hátterű csoportok. Az „Operation Admiral” során öt ilyen hálózatot azonosítottak, amelyek összesen 2,2 milliárd eurót csaltak ki.

A pénzügyi bűnözés már rég nem „fehérgalléros” ügy: a klasszikus maffia is ide helyezi át tevékenységét, mert nagy hasznot hoz és kisebb a lebukás kockázata.

Van eredmény?

Igen. Tavaly több mint 1,5 milliárd euró értékben születtek vagyonzárolási döntések, az EPPO által ténylegesen lefoglalt vagyon értéke 849 millió euró volt. „Nyereséggel dolgozunk” – fogalmazott Kövesi.

Kellene több jogkör?

Szerinte igen: különösen a szankciók kijátszásának üldözését bízná az EPPO-ra, mivel ez is tipikusan több országot érintő bűncselekmény.

Politikusok sem érinthetetlenek

Az Európai Ügyészség gyakran kerül címlapokra magas rangú politikusok elleni nyomozások miatt. Kövesi szerint ez elkerülhetetlen: „A törvény mindenkire egyformán vonatkozik. A bizalom nem attól marad meg, ha a problémákat a szőnyeg alá söpörjük, hanem attól, ha rendet teszünk.” Kövesi mandátuma jövőre lejár. Politikába nem készül, de szeretne az igazságszolgáltatás közelében maradni – például fiatal ügyészek képzésével. „A demokrácia csak akkor erős, ha nem tűnik gyengének” – tette hozzá.

A Laura Kövesi: „A pénzügyi bűnözés ma Európa egyik legnagyobb biztonsági kockázata” bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az egyik ügyben egy jómódú brit köztisztviselő végrendelete tűnt el rejtélyes körülmények között, miután elhunyt. A család megrendülése közepette megindult a hivatalos hagyatéki eljárás – csakhogy valaki megelőzte őket. Egy új végrendelet jelent meg, magyar örökösökkel, amely a teljes hagyatékot nekik juttatta.

A brit hagyatéki rendszer működése lehetővé teszi, hogy bárki benyújtson végrendeletet, ha rendelkezik a megfelelő formanyomtatványokkal. Ezáltal a csalók valós személyazonosságokhoz és halotti anyakönyvi kivonatokhoz férnek hozzá, majd hamis dokumentumokat készítenek, amelyeket úgy nyújtanak be, mintha az elhunyt utolsó akaratát tükröznék.

Nem egyedi eset – szervezett csalások nyomai

Bár a BBC által feltárt eset különösen megdöbbentő, nem egyedülálló. A brit öröklési rendszer sebezhetősége miatt az elmúlt években több tucat hasonló ügy látott napvilágot. A közös jellemzők:

• Elhagyottan vagy egyedül élő idősek a célpont.
• Az örökösök hiánya vagy távoli a lakóhely.
• A végrendelet „eltűnése” vagy helyettesítése egy hamissal.
• Hamis tanúk és hamis közjegyzői pecsétek.
• Az örökség megszerzése, mire a rokonok vagy hatóságok gyanút fognak.

2023-ban a brit Probate Service (Hagyatéki Hivatal) több esetben is felfüggesztett eljárásokat, miután a dokumentumok „gyanús magyar neveket” és hamisított tanúaláírásokat tartalmaztak. Egy cambridge-i esetben például a „végrendelet” olyan tanúk aláírását viselte, akik már elhunytak – évekkel azelőtt, hogy a végrendelet keletkezett volna.

A brit sajtó szerint az elkövetők gyakran magyar állampolgárok, akik hosszabb ideje élnek az Egyesült Királyságban, vagy szoros kapcsolatban állnak ottani közösségekkel. A magyar nyelv, a személyes kapcsolatok és a határokon átnyúló adatkereskedelem kombinációja lehetővé teszi számukra, hogy célzottan tudnak vadászni elhagyott, vagy vitatott örökségekre.

„A végrendelet-hamisítás a XXI. század digitális sírrablása” – fogalmazott egy brit jogász a Guardian hasábjain. Amennyiben a hamis végrendelet alapján már megtörtént az örökség kiadása, az igazi örökösök csak hosszú és költséges bírósági eljárásokon keresztül juthatnak hozzá a jogos vagyonukhoz – ha egyáltalán. Gyakori, hogy a csalók időközben eladják az ingatlant, vagy a pénzt gyorsan kiutalják külföldi számlákra. A visszaszerzés így szinte lehetetlen.

A brit öröklési rendszer sok tekintetben a becsület elvére épül – ritka az alapos vizsgálat, és a dokumentumokat gyakran nem ellenőrzik érdemben. Az internetes hozzáférés a nyilvántartásokhoz és a halotti adatokhoz megkönnyíti a csalók dolgát.

A hatóságok most új szabályozásokat sürgetnek:

• a végrendeletek központi regisztrációját,
• szigorúbb személyazonosítást,
• és nemzetközi együttműködést az öröklési csalások visszaszorítására.

Mit tanulhatunk az esetekből?

1. Minden végrendeletet hivatalosan rögzíteni kell – érdemes közjegyzőnél vagy ügyvédnél elhelyezni.
2. A digitális adatokkal való visszaélés már nem elméleti veszély – hanem aktív bűncselekmény.
3. Az örökségek védelme nemcsak jogi, hanem etikai kérdés is – a gyászoló családokat védeni kell a csalóktól.

Természetesen, íme egy kiegészítő magyar nyelvű cikk, amely az előző BBC-adás alapján írt anyaghoz illeszkedik, de Magyarországon előforduló végrendeleti csalásokat is feldolgoz és nemzetközi összefüggésekbe helyezi:

Ez a történet azonban nemcsak Nagy-Britanniában történhet meg. A végrendelet-hamisítás, kényszerített öröklés, tanúk általi visszaélés és kényszerítés Magyarországon is valós, bár kevésbé dokumentált probléma. Az esetek ritkán kerülnek nyilvánosságra, gyakran családon belül maradnak – vagy épp a családtagok az elkövetők.

Hamis tanúk, hamis aláírások

Egy pécsi eset során az örökhagyó halála után két végrendelet került elő. Az első évek óta megvolt, közjegyzőnél letétbe helyezve, a második pedig egy friss dokumentum volt, amelyben a szomszédot tette meg egyedüli örökösnek. A bíróság kimutatta: a „friss” végrendelet aláírása nem az elhunyté volt – hamisították.

Kényszerítés és megtévesztés

Egy idős, egyedülálló nő budapesti esete is aggodalomra ad okot: ápolónője „segített neki megírni” a végrendeletet – magára íratva benne minden vagyont. Később kiderült, az asszony demenciával küzdött, és nem volt beszámítható. A család bírósághoz fordult, de a jogi bizonyítás rendkívül nehéz.

 Szóbeli rendelkezés, mint ürügy

Egy vidéki faluban egy polgármester fiát jelölték meg örökösként egy hirtelen elhunyt férfi után, pusztán arra hivatkozva, hogy „a kocsmában mondta, hogy neki ad mindent.” Bár ez nem számít jogilag érvényes végrendeletnek, a földhivatal mégis bejegyezte a tulajdonjogot. A családnak évekig tartott a jogorvoslat.

Magyarországon a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) pontosan meghatározza, milyen formában érvényes a végrendelet:

• Kézzel írt, aláírt végrendelet – tanú nélkül is érvényes, ha megfelel a formai követelményeknek.
• Gépelt végrendelet – két tanú szükséges, akik egyidejűleg látják aláírását.
• Közjegyzői okirat – a legbiztonságosabb forma.

Bármely visszaélés – hamisítás, tanúk manipulálása, kényszerítés – bűncselekménynekminősül, és akár 5 év szabadságvesztéssel is büntethető (közokirat-hamisítás, csalás, befolyással üzérkedés). Az öröklési csalások 90%-a idős, gyakran beteg, magányos embereket céloz meg. Az elkövetők sok esetben:

• ápolók, házvezetők, rokonok, vagy akár
• helyi politikai vagy gazdasági szereplők is lehetnek,
  akik kapcsolatba kerülnek az idős emberrel, és lassan bizalmi helyzetet építenek ki, hogy végül saját nevükre íratják a vagyont.

A BBC által feltárt esetek különösen ijesztőek, mert egy új típusú bűnözéstípust jeleznek:

• nemzetközi csalóhálózatok figyelik a halotti nyilvántartásokat,
• célzottan keresnek örökös nélküli elhunytakat,
• majd hamis végrendelettel vagy személyi iratokkal igyekeznek megszerezni vagyonukat.

A célpontok: idős, vagyonos britek, de a módszer könnyen alkalmazható lenne magyar vagy más kelet – európai célpontokra is.

A halál utáni rendelkezés az emberi méltóság része. Akik ezt meghamisítják, nemcsak a jogot, hanem az emlékezetet, a családi kötelékeket és az erkölcsi rendet is megsértik. A BBC által bemutatott ügyek nem „külföldi érdekességek” – hanem előrevetítik, mi történhet, ha nem figyelünk a részletekre.  A végrendeletet évszázadok óta tisztelet övezi. Ha ezt el lehet lopni – papíron, tintával, idegen nevekkel –, az nemcsak a jog, hanem az emberi méltóság elleni támadás. A sírrablás ma már nem ásóval történik – hanem nyomtatóval, hamis aláírással és egy jól célzott e-maillel.

https://www.bbc.co.uk/programmes/m002gg4b

A „A túlvilágon is meglopják őket” – Magyar bűnözők hamis végrendeletekkel rabolnak brit örökségeket bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az Egyesült Királyságban több védelmi és hírszerzési szervezet növekvő aggodalommal figyeli a kínai gyártású elektromos járművek (EV) elterjedését, különösen azok adatgyűjtési és kiberbiztonsági kockázatai miatt. Több brit katonai bázison, például a Királyi Légierő Wytoni támaszpontjánál korlátozták a kínai EV-k belépését vagy parkolását.

A vezető brit védelmi beszállítók – köztük a BAE Systems, a Rolls Royce és a Thales – belső figyelmeztetéseket adtak ki, hogy dolgozóik ne csatlakoztassák telefonjaikat kínai autókhoz (sem töltés, sem Bluetooth révén), és lehetőség szerint ne beszéljenek bizalmas információkról ezekben a járművekben. Az aggodalom alapja, hogy a kínai EV-k fejlett érzékelőkkel, kamerákkal, kommunikációs modulokkal és internetkapcsolattal felszereltek, és elméletben alkalmasak érzékeny adatok begyűjtésére és továbbítására.

Teljes körű tiltást nem lehet bevezetni, mert a kínai kormánynak jogában áll hozzáférni a járművek adataihoz, de ez a képesség gyanakvást kelt, hogy azokat hogyan és milyen célra használják fel. Lord Coaker, a Védelmi Minisztérium államminisztere elmondta, hogy a kormány más minisztériumokkal együttműködve azon dolgozik, hogy „megértse és enyhítse a járművek által a nemzetbiztonságra jelentett potenciális veszélyeket”. …

A mélyülő gyanakvás nemcsak a védelmi, hanem általában a közérdekű ágazatokra is kiterjed. A The Times ismertetője szerint a kínai autók akár a közlekedési lámpák átállítására vagy más autók befolyásolására is képesek lehetnek, így a veszély messze nem csak katonai jellegű. A brit védelmi és technológiai ipar egyre határozottabban kezeli az ilyen kockázatokat, követve más országok, így az USA és Izrael védekező lépéseit.

Az IDF is gyanakszik és intézkedik

Az Izraeli Védelmi Minisztérium 2025 nyarán hivatalosan lefújta a BYD Atto 3 típusú kínai elektromos SUV-ok kiosztását az IDF tisztjei számára, mivel kiberveszélyre figyelmeztető szakértői jelentések szerint ezek a járművek könnyen használhatók hírszerző eszközként.

A szóban forgó autók beépített szenzorai, kamerái és telekommunikációs rendszerei potenciálisan képesek hang-, képi, geolokációs és biometrikus adatok továbbítására Kínába. Előzetes intézkedésként letiltották az e‑Call rendszer működését az autókban, ám a szakértők, köztük Dr. Harel Menashri, a belbiztonsági szolgálat kiber-divíziójának alapítója szerint ez nem nyújt elegendő védelmet. Mégis, a védelmi erők autóbeszerzési tendereiből egyes kínai gyártókat eleve kihúztak. …

A gyanakvás kölcsönös – mindenki figyel mindenkit

Az elmúlt időszakan Kína is hasonló korlátozást vezetett be a Tesla járműveire, kiterjesztve azt a katonai személyzetről a kormányzati vállalkozókra, a helyi hatóságokra, az autópálya-üzemeltetőkre, a kiállítótermekre és a kulturális központokra is. Peking aggodalma az, hogy az amerikai kormány potenciálisan hozzáférhet a Tesla által gyűjtött földrajzi és környezeti adatokhoz. …

Ezzel párhuzamosan Amerikában 2024 elején indítottak vizsgálatot a kínai „smart car”, vagyis az internettel összekötött elektromos járművek nemzetbiztonsági kockázatai miatt. Joe Biden elnök és Gina Raimondo kereskedelmi miniszter akkor „gördülő okostelefonoknak” nevezte ezeket az autókat, mert a bennük elhelyezett lévő kamerák, mikrofonok és szenzorok adatokat küldhetnek Kínába, veszélyeztetve az amerikai polgárok és a kritikus infrastruktúra biztonságát.

Ennek nyomán tilalmakat vezettek be valamennyi járműre, amely kínai vagy orosz gyártó terméke, vagy ezekből az országokból származó szoftvert használ (Bluetooth, Wi‑Fi, mobil, műholdas kapcsolat). A szabály azokra a vállalatokra is vonatkozik, amelyek az USA-ban gyártott gépkocsikba szerelnek be orosz vagy kínai egységeket. A kölcsönösen gyanakvó és preventív intézkedések azt jelzik, hogy az elektromos autózás egyértelműen átkerült a geopolitikai versengés és a hírszerzési kockázatok metszéspontjába. (A teljes cikk itt található, tessék kattintani!)

A Kémkednek a kínai elektromos autók, állítják az izraeliek és a britek bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az elmúlt napokban kiderült, hogy a Trump–Epstein-kapcsolat cseppet sem volt felszínes, a két nőfaló vagy tíz éven át a legszorosabb és legközelebbi barátai voltak egymásnak. Még az Epstein-ügyek ismeretében gyanús „modell”-bizniszben is együtt voltak, tegnap pedig a CNN-ben már olyan ember beszélt, aki szerint Trump körül topless fiatal lányok napoztak.

Sorra kerülnek elő hangfelvételek, videók és fotók. Nyilvánosságra jutott, hogy a főügyész Pam Bondi tájékoztatta Trumpot, hogy szerepel a neve az aktákban, ami még semmit nem jelentene, hiszen bármilyen vonatkozásban szerepelhetne. Az még nem jelent bűnösséget. De Trump ezt is letagadta, mint aki fél valamitől és többet tud, mint ami az aktákban van.

Trump korábbi rajongói, akiket már meg is tagadott emiatt, nem tudják és nem akarják elengedni az ügyet, mert ez a szélsőjobboldal összeesküvés-elméleteinek a középpontjában áll, mivel pedofíliával és gyerekkereskedelemmel gyanúsítják tíz éve a demokrata elitet, s most már vannak olyan republikánusok is, akik tudni akarják Trump szerepét az ügyben.

A demokraták érthetően szeretnék, ha kiderülne az igazság, lelepleződnének a valódi bűnösök és felelősök, s kipukkanna a „liberális pedofilokról” szóló szélsőjobboldali konteó és hazugságcunami is. Nem beszélve arról, hogy az egész ügyben a leggyanúsabb maga Trump, mint Epstein legközelebbi barátja és üzlettársa.

Az ügy koronatanúja nyilvánvalóan Ghislaine Maxwell, Epstein életben levő volt társa, aki jelenleg húszéves börtönbüntetését tölti a szexkereskedelemben játszott szerepe miatt, aki nagyon jól ismeri Trump és Epstein kapcsolatát. Epsteint valóban szerette, és nem biztos, hogy elhiszi az Epstein öngyilkosságáról szóló hivatalos állítást, amikor Trump volt az elnök.

Az igazságügyi minisztérium magas rangú tisztviselője, Todd Blanche főügyész-helyettes hamarosan találkozik Ghislaine Maxwell-lel, hogy megkérdezze, „mit tud” más potenciális szexuális zaklatókról. Mivel Todd Blanche Trump embere, a látogatás nyilvánvalóan csak Trump érdekeit szolgálja, hogy le tudja zárni az ügyet. Inkább az elhallgattatás a célja.

A kommentárok nem bocsátkoztak találgatásokba, de azt sugallták, hogy bármi lehet Todd találkozójának a célja, legkevésbé az igazság kiderítése. Az igazi az lenne, ha Maxwell-t a kongresszus illetékes bizottsága hallgatná meg. Erre is lehet esély, mert egy kongresszusi bizottság republikánus támogatással már megszavazta a teljes Epstein-akta megtekintését.

Bár a hazugság Trump működésében megszokott és a működésének természetes módja, az is növeli a vele szembeni gyanút, hogy a legképtelenebb konspirációs elméleteket gyártja a nyilvánosságban arról, hogy az általa gyűlölt két ember, James Comey volt FBI-igazgató, és Barack Obama volt elnök találta ki az ő érintettségét, sőt írt bele az iratokba.

Azt nem lehet tudni, hogy mi található az Epstein-iratokban, de Trump leplezetlen rettegése és félelme az Epstein-ügytől érthetetlen, hacsak nem valami sötét titkot rejteget. Az sokak számára elképzelhetetlen, hogy miután ez a két ember a szexkereskedelem idején volt a legszorosabb barátságban, mindketten nőfalók, nőket „futtatók”, Trump tiszta lenne ebben.

Az is furcsa, hogy miután egy floridai ingatlan megszerzésén összevesztek, Epstein pedig Trump első elnöksége idején került letartóztatásba (akkor még az igazságszolgáltatás is önállóan működött, nem Trump kézivezérlésével), Epstein ne próbált volna segítséget kérni Trumptól, s ne történt volna valamiféle üzenetváltás.

Epstein öngyilkosságának tisztázatlan körülményei, sőt a börtönkamerák felvételein látható kimaradások erősen megkérdőjelezik az öngyilkosságot. Így a legtöbb ember azt gondolja, hogy Epsteint megölték, hogy elnémítsák. Ezt pedig professzionálisan kellett végrehajtani, megszervezni, ha valóban ez történt. Kik tudják ezt így megcsinálni?

Valójában az Epstein-ügy lezáratlan. Ami a felhasznált fiatalkorú lányokat illeti, több ezer áldozatról beszélnek, miközben nincsenek elkövetők. Egyetlen ember nem került börtönbe, Trump igazságügyi miniszere szerint senki nem gyanúsítható a lányokkal szembeni erőszak és visszaélés miatt. A legnagyobb kérdés pedig Epstein tisztázatlan halála.

Ennél már csak az a legnagyobb kérdés, hogy Trump miért akarja lezárni az ügyet, ha őt nem érinti, viszont az ő támogatóinak összeesküvés-elméleteit alátámasztja? Trump érdeke lenne, hogy kiderüljön az igazság, tisztázza a szerepét, és a valódi bűnösöket elérje végre az igazságszolgáltatás. Az ő érdeke lenne Epstein halálának tisztázása is.

Ez egyelőre inkább politikai botrány, semmint bűnügyi bizonyíték, és hiába szerepel a neve, ez nem jelent még automatikus bűnösséget. De másodkörös vizsgálódásra ösztönző lehet. Viszont érthetetlen, hogy miért nem a teljes nyilvánossággal akar megszabadulni az ügytől és lezárni a politikai botrányt. Vajon miért nem?

A Egyre súlyosabb gyanút rejthetnek Trumpról az Epstein-akták bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete által közzétett információ szerint Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, a biztonságért és a demokráciáért felelős ügyvezető alelnök kijelentette: „A zaklatás nem csak az iskolában vagy a játszótéren fordul elő. A gyermekek és a fiatalok egyre inkább ki vannak téve az internetes megfélemlítésnek, amely az okostelefonok és a közösségi média révén bármikor káros hatással lehet a jóllétükre. Ennek az aggasztó tendenciának a kezelése a mi felelősségünk, hiszen nekünk kell az online világot biztonságos és támogató környezetté tennünk a társadalom legfiatalabb rétegei számára.”

Glenn Micallef, a generációk közötti méltányosságért, az ifjúságért, a kultúráért és a sportért felelős biztos szerint: „Az internetnek olyan biztonságos térnek kell lennie, ahol az emberek kiteljesedhetnek, tanulhatnak és kapcsolatba léphetnek egymással. Ugyanakkor fel kell ismernünk, hogy az online világ kockázatokat is rejt. Az internetes megfélemlítés bárkit érinthet, ezért szeretném kifejezni elkötelezettségemet a határozott fellépés mellett ebben a kérdésben. A cselekvési terv révén közösen teszünk lépéseket azért, hogy az online terek mindenki számára biztonságosabbak legyenek. Az internetes megfélemlítésnek nincs helye az Unióban.”

Körülbelül minden hatodik serdülő számol be arról, hogy volt már része internetes megfélemlítésben, nyolcból egy serdülő pedig bevallottan vett már részt ilyen tevékenységben. A Bizottság elkötelezett az internetes megfélemlítés elleni küzdelem és az egész EU-ra kiterjedő átfogó stratégia kialakítása mellett, amint azt Ursula von der Leyen elnök politikai iránymutatásában bejelentette. A kidolgozás alatt álló terv a kiskorúak védelmére összpontosít majd, ugyanakkor figyelembe veszi az internetes megfélemlítés egyéb elemeit is, például a nemi szempontokat és a legfeljebb 29 éves fiatalok egyes csoportjaira jellemző fokozott kiszolgáltatottságot.

Az internetes megfélemlítés elleni cselekvési terv kiegészíti azokat az intézkedéseket, amelyeket a Bizottság már meghozott, hogy megerősítse a kiskorúak védelmét és megtanítsa nekik az online tér biztonságos használatát. Ilyenek például a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet keretében kidogozott, a kiskorúak védelméről szóló iránymutatás és az ugyanehhez a rendelethez kapcsolódó végrehajtási intézkedések, valamint az életkor-ellenőrzési megoldás tervezete.

A konzultáció és a véleményezési felhívás 2025. szeptember 29-ig tart. Szeptemberben az uniós gyermekrészvételi platform keretében gyermekbarát konzultáció is indul.

Kép: police.hu

A Az internetes megfélemlítés ellen bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az egész dolog azzal kezdődött, hogy amikor a magyar online sajtó létrejött, a bulvármédia gazdasági modelljét alkalmazta – éspedig logikusan. Ami azt jelenti, hogy a sajtótermék ingyenes volt a közönség számára, és a fenntartási költségeit, fizetéstől tárhely-bérletig és technikai támogatásig a benne szereplő hirdetések bevételéből fedezte. Ez modell azóta többször is csődöt mondott, éspedig egyrészt amiatt, hogy a hirdetési bevételek a töredékét sem érik el az AdSense bevezetése óta a mondjuk húsz évvel ezelőttinek (akkor BMW-t vett pár ember a reklámpénzből, most még matchboxot se tudna), másrészt, mert az AdSense a Google hirdetési cége, és lám csak: a hirdetések eléréseit pont az a cég méri, amelyik fizet is a közzétételükért. Annyi látogatót mérnek, amennyit akarnak, de sosem túl sokat, mert az drága lenne nekik. És ha egy írás mégis túl olvasott, sokat kéne fizetni a benne lévő reklámokért, akkor gyorsan megbírságolják a lapot pornográfia terjesztése miatt – nálam például egyszer egy tokától bokáig felöltözött Rózsa Sándor-fotót neveztek szexuális töltetűnek.

Kinek a pap, kinek a papné, kinek meg a paplan, ugyebár… ilyenkor tiltakozni kell, hogy vonják vissza a minősítést, másnap meg is teszik, de a megjelenés napjának bevételei mindenképpen ugranak. Akinek meg ez nem tetszik, keressen máshol hirdetéseket: ha nem áll nagyon közel a kormányhoz, nem fog kapni. Amikor a Zónában még írásonként nyolc-tíz hirdetés jelent meg, akkor sem minden hónapban értem el ezen az úton a húszezer forintos kifizetési küszöböt: gyakoribb volt, hogy két-három havonta csurrant-cseppent egy kis zsebpénz ebből. Épp ezért kaptam fel a fejemet, mikor azt olvastam a PressGazette című angol szaklapban, hogy akad, aki napi több ezer dollárt képes keresni az AdSense-hirdetésekkel.

Hogyan csinálják?

Ügyesen. És aljas módon. Bevetik a mesterséges intelligenciát.

Mint az említett lap írja, Jean-Marc Manach francia újságíró szerint több mint négyezer, generatív mesterséges intelligencia által működtetett álhír-weboldalt hoztak létre az utóbbi időben, hogy kijátsszák a Google Discover és a Google keresőjét.

Az oldalak nagyrészt francia nyelvűek, de már legalább 100 angol nyelvű is akad közöttük, és ezek képezhetik a „jéghegy csúcsát” – mondta Manach a Press Gazette-nek.

A más oldalakról plagizált vagy egyszerűen csak hamis, kitalált, mesterséges intelligenciával írt cikkeket terjesztő álhíroldalak létrehozói nagyrészt keresőmotor-optimalizálással (SEO) foglalkozó szakemberek.

Céljuk, hogy vagy „backlinkeléssel” (más oldalak rangsorolásának mesterséges növelésével), vagy a Google Discoverben való megjelenéssel minél több pénzt keressenek a hirdetési bevételek begyűjtése révén.

Manach egy olyan francia oknyomozó újságíró, aki az 1990-es évek vége óta foglalkozik többek között az adatvédelem és a megfigyelés témáival, és a Next.ink francia weboldalon írt a teljes egészében mesterséges intelligencia által generált híroldalak terjedéséről.

Az adatújságírás úttörője volt Franciaországban, a Riporterek Határok Nélkül és a Wikileaks munkatársaként, és több díjat is kapott a megfigyeléstől a migrációig terjedő területekről szóló tudósításaiért: elnyerte az adatújságírás díját és az Európai Sajtódíjat az Európában menedéket kereső 23 000 migráns haláláról szóló riportjával.

Az MI-oldalak valódi újságírókat és valódi kiadókat fosztanak meg a hirdetési bevételektől – magyarázza Manach, aki azután kezdett el foglalkozni a kérdéssel, hogy 2024 elején olyan oldalakat vett észre, amelyeket korábban soha nem látott.

Először csak 70 oldalt talált, de az újságíró főiskolákon tanuló diákjaival együttműködve októberre már 250 ilyen oldalra bukkantak. Ezután a francia országos napilap, a Liberation újságíróival dolgozott együtt a kérdés további vizsgálatán. Mint mondta:

„Soha nem gondoltam volna, hogy az egy évvel ezelőtt felfedezett hetven, a mesterséges intelligenciával készített honlapból azóta több mint négyezer további lesz. Ez egy sziszifuszi feladat.”

Szerinte legalább két webhely tulajdonosa milliomossá vált a hamis MI-híroldalak segítségével.

Úgy tűnik, a Google képtelen letiltani az álhíroldalakat a Discoverről

A Press Gazette-nek egy titoktartási megállapodás keretében megmutattak néhányat az álhíroldalak közül, de Manach szigorúan őrzött titokként kezeli a teljes listát, hogy könnyebb legyen nyomon követni őket. Az oldalak üzemeltetői gyakran új URL-címekre váltanak, amikor lelepleződnek.

Manach szerint a fordulópontot az jelentette, amikor rájött, hogy a Google Discover (a Google alkalmazáson belüli és az androidos eszközökre szánt hírfolyam) „képtelen kezelni” ezeket az MI-híroldalakat. Hozzátette:

„Több tucat ilyen szerkesztő is megpróbál »felbukkanni« a Discover-en, mivel ez egy pénzkiadó automata, amely lehetővé teszi számukra, hogy napi több ezer dolláros reklámbevételeket tehessenek zsebre.”

Az oldalak tulajdonosai nem közvetlenül a Discoverből, hanem az oldalaikon az olvasók kattintása után megtekintett hirdetésekből keresik a pénzt. Maguk a hirdetések a Google Adsense-en keresztül futnak.

A Google Discover pedig úgy működik, hogyaz Android-eszközökön és a Google-alkalmazásokban tartalmakat ajánl a felhasználóknak a korábbi kereséseik és más alkalmazásokban végzett tevékenységeik alapján.

Az Egyesült Királyságban működő kiadók számára a Discover egyre fontosabb bevételi-forgalmi forrássá vált, mivel a natív keresésből származó elérések száma csökkent. A Reach 2024 végén hozta nyilvánosságra, hogy a Discover az online forgalom „legnagyobb ajánlójává” vált.

Manach szerint a Google Discover algoritmusa teljesen hamis, mesterséges intelligencia által generált híreket is szokott ajánlani. Ezek között olyan állítások szerepeltek, hogy 2025 októberétől megszűnnek a bankjegyek Franciaországban, hogy a nagyszülők többé nem tudnak majd pénzt utalni az unokáiknak, és hogy a kormány az ukrajnai háború finanszírozása érdekében pénzt von el a lakosság megtakarítási számláiról.

Más, szerinte szürreálisabb történetek is felbukkantak a Google Discover-en, többek között az az állítás, hogy egy hegy alatt 25 000 éves piramisra bukkantak, és hogy az Antarktiszon egy hatalmas dodóra hasonlító óriás ragadozót találtak a jég alatt.

Manach szerint ezek közül soknak teljesen nyilvánvalóan mesterséges intelligencia által generált grafikája és címe volt. Elmondta:

„Ezek a mesterséges intelligenciát generáló weboldalak hajlamosak »hallucinálni«, felerősíteni a polarizáló és hamis tényeket és híreket, mivel az emberek szívesebben kattintanak, ha a cikkek címei „klikkvadászok” vagy ijesztőek. Egyes szerkesztők nem haboznak a kirívóan hamis hírek közzétételétől sem, hogy néhány látogatóval többet vonzzanak”.

Az oldalak által generált álhíreket más híroldalak humán újságírói is átvették és terjesztették más oldalakon, mint például azt a történetet, hogy a tíz évnél idősebb autókat hamarosan éves műszaki vizsgára köteleznék.

Egyes francia Youtube-videókból kiderült, hogyan lehet „feltörni” a Google Discover-et

A hamis MI-alapú oldalak gyors növekedése a francia piacon azzal magyarázható, hogy a korai alkalmazók 2023-ban és 2024-ben kezdték el árulni a Youtube oktatóanyagokat arról, hogy „hogyan lehet a Google Discover-et feltörni” a generatív MI segítségével – magyarázza Manach.

A technikák széles körben ismertek a SEO-szakemberek körében, véli Manach. Most „egyre több” más anyanyelvű oldalszerkesztő lép be erre a piacra – figyelmeztetett. Mint közölte:

„Az általam feltárt generatív MI-oldalak francia szerkesztői közül néhányan már kifejtették, hogy a francia piac úgyis »túlzsúfolt«, és azóta elkezdtek más külföldi országokat fosztogatni”.

Manach 120 céget és szerkesztőt azonosított a franciaországi oldalak hátterében, közülük tízet egy újságíró és médiatréner jelentetett meg.

A többi oldal között vannak olyan korábbi hírportálok, amelyek egykor újságírókat foglalkoztattak, de az olvasók tájékoztatása nélkül mesterséges intelligenciával helyettesítették őket.

A hamis oldalak jellemzői közé tartoznak a más oldalakon gyakorlatilag nem létező szerzők, akiknek nincs Linkedin oldala, valamint az olyan illusztrációk és fényképek, amelyeken nem szerepelnek név szerint a szerzők vagy a hírügynökségek jogtulajdonosként. Mint Manach összegezte:

„Egyre nehezebb kiszűrni a deepfake hamisítványokat és a mesterséges intelligencia által generált szintetikus tartalmakat, de küzdenünk kell ez ellen a szennyezés ellen, nemcsak azért, mert veszélyezteti az újságírást, hanem a demokráciáinkat és a tájékoztatáshoz való jogot is fenyegeti. Remélem, hogy világszerte sokkal több újságíró és tényellenőr kezd el foglalkozni a jelenséggel, és dokumentálni fogja a problémát, mivel a Google nem csak támogatja ezt a generatív MI-tartalmat, hanem elkezdte helyettesíteni a keresési linkeket is MI-áttekintésekkel. Ami engem szintén megrémít, az az a tény, hogy egyre több ilyen generált MI tartalom maga is MI által generált tartalomból származik.”

Igen, ez a „halott internet” rémképe, mely egyre reálisabbnak tűnik. Eszerint el fogunk jutni odáig, hogy az interneten található tartalmak jelentős részét nem valódi felhasználók készítik, hanem automatizált rendszerek, algoritmusok, mesterséges intelligenciák. És majd a botok olvassák, amit a botok írtak… az embereknek már nem lesz semmi köze az egészhez.

A Google azt állítja, hogy határozott irányelvek mentén harcol az MI által generált weboldalakkal szemben

A Google azt állítja, hogy határozott irányelvekkel rendelkezik a spammelő weboldalakkal és különösen az MI-t cikkek generálására használó oldalakkal szemben, és szigorúan szabályozza a Google Discover-t. Egy szóvivőjük a Press Gazette-nek nyilatkozva elmondta:

„A spam-ellenes rendszereink agresszívan küzdenek a tömegesen előállított, alacsony minőségű tartalmak ellen, így a nagy többségüket távol tartjuk a Discovertől, és a kereső 99%-ban spam-mentes marad. Egyértelmű irányelveink vannak a keresési rangsorok manipulálásának elsődleges céljával létrehozott tartalmakkal szemben – függetlenül attól, hogy azokat emberek állítják-e elő vagy mesterséges intelligencia –, és adott esetben fellépünk az oldalakkal szemben.”

A generatív mesterséges intelligenciával létrehozott webhelyek kiszűrésére szolgáló útmutató mellett Manach és munkatársai egy webbővítményt is létrehoztak, amely a nagyrészt generatív mesterséges intelligencia által létrehozott webhelyek azonosítására szolgál. Manach elmondta:

„Az egyik felhasználó például azt mondta nekünk, hogy amikor szoftverekről keresett információt, nyolc linkre kellett kattintania, mire megtalálta azt, amelyik egy olyan weboldalra mutatott, amelyik nem volt az adatbázisunkban generatív mesterséges intelligencia által készítettként megjelölve…. Mások arra használják a bővítményünket, hogy képernyőfotókat készítsenek, és figyelmeztessék azokat, akik a közösségi hálózatokon megosztották az említett generatív MI-oldalakra mutató linkeket. Oknyomozó újságíróként azt kell mondanom: egy dolog a rejtett minták és visszaélések feltárása, és más dolog az, hogy ki kell találjam, az eredményeim miképpen segíthetnek.”

Meg kell jegyeznem azonban, hogy a bővítmény csak a Manach által listázott oldalakat mutatja ki, aktív szűrést nem tartalmaz.

Manach úgy véli, az újságíróknak biztosítaniuk kell, hogy munkájuk kiemelkedjen az MI által generált munkák közül. Szabatosan fogalmazott:

„Az újságíróknak új módszereket kell kidolgozniuk, hogy megmutassák és bizonyítsák, miszerint a munkájuk jobb minőségű, mint az MI-cikkek. A nyilvánosságnak tudnia kell, hogy „valódi cikkeket” vagy szintetikus, mesterséges intelligenciával előállított tartalmakat olvas, a szabályozóknak pedig meg kell jelölniük a mesterséges intelligenciával előállított tartalmakat, büntetniük kell azokat, akik hazudnak erről, és nem átláthatóak, és meg kell védeniük a »valódi« újságírói munkát.”

Ehhez nem sokat lehet hozzátenni: illetve annyit mégis, hogy valami határtalan szemtelenség szükséges a mesterséges álhír-oldalak működtetéséhez: egy amerikai példa azt mutatja, hogy az MI egy-egy emberi álnév alatt havonta négy-ötezer írást is közölt, márpedig nincs ember, aki erre képes volna. Így természetesen összejön az a napi több ezer dolláros bevétel.

Valami márpedig sürgősen tenni kell, mert ha így megy tovább, első lépésben felkopik az állunk, éhen vesznek a valódi újságírók. A második lépés az lesz, hogy az olvasók helyét is átveszik a botok és MI-k, így generálva minden korábbinál nagyobb forgalmat, aminek reklámköltségét viszont a hirdető cégek kell majd kifizessenek, majd végül mindenki csődbe megy, és ha pár ezer év múlva leszállnak a földönkívüliek, nem lesznek képesek megérteni a még mindig működő rendszer alapján, hogy mire volt ez jó nekünk. Mi már ma sem értjük. Sok mindenre jó a mesterséges intelligencia, de újságot nem lenne szabad íratni vele.

Források: https://zona.gesta.ro/2025/07/16/szele-tamas-az-alhirek-ara; https://pressgazette.co.uk/news/french-journalist-who-uncovered-4000-fake-ai-news-websites-warns-uk-could-be-next/; https://chromewebstore.google.com/detail/alerte-sur-les-sites-gena/bcmpghnhminmlljeomngepamejbopffc?authuser=0&hl=fr

A cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk. A Zóna nem részesült a támogatásból, csak felületet biztosít a cikknek.

A Az álhírek ára bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A férfi segélyen élt, barátnője még általános iskolába járt. Pénzük nem volt, ezért a férfi elhatározta, hogy bűncselekmények elkövetésével szerez.

Jó két évvel ezelőtt, 2023. március 3-án egy 83 éves, bottal járó asszony kezéből kirántotta a táskát, amitől a sértett a földre esett, fejét beütötte, hetekig gyógyuló sérüléseket szenvedett.

 Másnap a hajnali órákban az utcán keveredett szóváltásba egy férfival, őt megrúgta, amitől a sértett a földre zuhant, miközben a pénztárcája kiesett a zsebéből. A támadó felkapta és elfutott a helyszínről.

Ugyancsak 2023 márciusában egy egyedül sétáló 77 éves nő kezéből kirántotta a táskáját, miközben a sértett térdre esett, 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett.

Az útonálló férfi a táskákban, a pénztárcában talált pénzt barátnőjével elköltötte, az iratokat eldobta, az egyik sértett bankkártyájával pénzt kísérelt meg felvenni.

A vádlott a sértetteknek okozott kárt a büntetőeljárás során megtérítette.

A Győri Törvényszék a vádlottat többrendbeli minősített rablás, kifosztás bűntette és további bűncselekmények miatt 7 év börtönbüntetésre, 7 év közügyektől eltiltásra ítélte.

Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a férfi és a védője enyhítésért fellebbezett.

A Győri Fellebbviteli Főügyészség szerint a többszörösen büntetett előéletű férfi útonálló módon követte el a bűncselekményeket, az idős sértetteknek súlyos lelki megrázkódtatást is okozott, ezért hosszabb fegyházbüntetést érdemel. A Győri Ítélőtábla a ma kihirdetett határozatában megállapította, hogy a 7 év szabadságvesztést szigorúbb fokozatban, fegyházban kell végrehajtani — tájékoztatta szerkesztőségünket a Győri Fellebbviteli Főügyészség.

A Győri útonálló – 7 év fegyházra ítélték bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A főügyészség vádirata szerint a fiatal nő kétéves kora óta édesapjával és nagymamájával élt Mosonmagyaróvárott. Az elkövetőt 7-8 éves koráig az apja rendszeresen bántalmazta, később mentális problémákkal küzdött, 17 éves korától folyamatosan használt kábítószert.

A mindössze 19 éves lány tavaly nyáron felháborodott azon, hogy az apja felhívta azt  a személyt, aki kábítószerrel látta el a fiatal nőt, hogy ne adjon neki több kábítószert. A vádlott a konyhában elővett egy 12 cm pengehosszúságú kést, amivel az apját több helyen megszúrta és megvágta. A nagymama a földön fekvő fia védelmére kelt, amikor az unoka egy másik, 16 cm pengehosszúságú késsel megtámadta a nagymamát. – Mindkettőjük kis híján életveszélyes sérülést szenvedett.

A támadás után az elkövető az utcán egy vele szemben sétáló férfitól megkérdezte, hogy megölheti-e. A vádlott közölte, hogy „megtudjátok, kivel szórakoztok”, majd hasba szúrta a férfit, és belépett egy közeli dohányboltba, ahol egy vásárlót tűmadott meg a késével: a vállán és a felkarján szúrta meg a védekező sértettet.

A megtámadott férfiak nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett el.

Az elkövető ezután egy másik dohányboltba ment be, ahol elbarikádozta magát, megrongálta az árukészletet, majd órák múlva, egy túsztárgyaló segítéségével adta fel magát.

A nő a megrongált dohányboltban csaknem másfél millió forint kárt okozott.

Az ügyészség a vádlottat több emberen elkövetett emberölés kísérletével, nagy kárt okozó rongálás bűntettével és kábítószer-birtoklás vétségével vádolta meg. A büntetési tétel felső határa eléri az életfogytig tartó szabadságvesztést. (A rendőrség által közzétett videón a terhelt elfogása látható.)

Az elkövető letartóztatásban várja az eljárás folytatását. Az ügyben az érdemi döntést várhatóan a Győri Törvényszék fogja meghozni.

A Családtagokat, ismeretleneket késelt meg az ámokfutó magyaróvári nő bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.