Április 14-én lesz a Titanic elsüllyedésének 113. évfordulója – egy olyan esemény, amely több mint egy évszázadon át foglalkoztatta a világot. Ennek okán a National Geographic bemutatja a „Titanic: Digitális újjászületés” című 90 perces dokumentumfilmet, ami a történelem leghírhedtebb tengeri katasztrófáját tárja fel. A legmodernebb víz alatti szkennelési technológiával, beleértve 715 000 digitálisan rögzített képet, a különkiadás a Titanic valaha készült legpontosabb modelljét mutatja be: egy életnagyságú digitális ikerpéldányt, amely a szegecsekig menő pontossággal készült.

Anthony Geffen és csapata a maga nemében a legnagyobb 3D-s, víz alatti szkennelésre vállalkozott és feltérképezte a Titanic roncsát 3800 méter mélyen az Atlanti-óceán északi részén. Három héten át dolgoztak éjjel-nappal, és 16 terabájtnyi adatot, 715 000 állóképet és 4K-s felvételeket készítettek, páratlan részletességgel örökítve meg a hajót. A csaknem két évig tartott elemzés után vezető történészek, mérnökök és törvényszéki szakértők – köztük Parks Stephenson Titanic-elemző, Jennifer Hooper kohász és Chris Hearn tengerészkapitány – csapata összeállt és rekonstruálta a hajó utolsó pillanatait, megkérdőjelezve egyes régóta fennálló feltételezéseket és új betekintést nyújtva az 1912. év talán legvégzetesebb éjszakájának történéseibe.

Stephenson, Hooper és Hearn az eredetinek megfelelő nagyságú roncsot járják körbe egészen közelről egy olyan hatalmas, LED kijelzőkből épített falon, ami 3D-s élményt ad. A kazánháztól, ahol a mérnökök hősiesen dolgoztak, hogy a fényeket a végsőkig égve tartsák, egészen az első osztályú kabinokig, ahol a hajó kettészakadt, így a pásztázás közben pontosan látják, hogy a hajó melyik részén történt a tragédia.

Néhány fontos felismerés, amire rámutat a dokumentumfilm:

# Egy nyitott gőzszelep

A csapat felfedez egy nyitott állásban lévő gőzszelepet. Ez megerősíti a szemtanúk beszámolóit is, amik szerint a hajó mérnökei a becsapódás után több mint két órán át a kettes kazánházban maradtak a helyükön, ezzel fenntartva az áramellátást és lehetővé téve a vezeték nélküli vészjelzések küldését. A 35 férfi százak életét menthette meg, miközben a sajátjukat is feláldozta.

# A hajótest darabjai

A csapat a roncs helyszínén szétszóródott hajótest-darabokat kirakós játékokhoz hasonlóan rekonstruálja, megdöbbentő betekintést nyújtva ezzel az óceánjáró utolsó pillanataiba. A Titanic nem egy éles vonal mentén szakadt ketté: brutális erő tépte szét. Ez áthasította az első osztályú kabinokat is, ahol olyan prominens személyek utaztak, mint John Jacob Astor amerikai üzletember, feltaláló, író, alezredesként szolgált a spanyol–amerikai háborúban, a Titanic utasai között a leggazdagabb és Benjamin Guggenheim, ugyancsak sokszoros milliomos amerikai üzletember.

# William Murdoch első tiszt

Murdoch első tisztet sokáig azzal vádolták, hogy elhagyta a posztját. A digitális szkennelések további elemzése azonban tovább gyarapítja a bizonyítékokat, amik felmentik őt. A mentőcsónak-emelőberendezésének helyzete ugyanis – ami az új, nagy felbontású részleteknek köszönhetően látható – arra utal, hogy a legénysége a mentőcsónak vízre bocsátását készítette elő pillanatokkal azelőtt, hogy a hajó jobb oldala elnyelte volna. Ez a felfedezés alátámasztja Charles Lightoller másodtiszt vallomását is, ami szerint Murdochot elsodorta a tenger.

A 90 perces különkiadás lenyűgöző részletességgel vizsgálja meg a 15 négyzetmérföldes (jó 2,6 millió négyzetméteres) roncsmezőt is, ami sok száz személyes tárgyi emlékkel, köztük zsebórákkal, pénztárcákkal, aranyérmékkel, fésűkkel, cipőkkel és egy cápafog-medállal gazdagodott, és megható képet fest az elvesztett életekről. Yasmin Khan történész és csapata dolgozik azon, hogy összekapcsolja ezeket a tárgyakat eredeti tulajdonosaikkal.

A szkennelések azt is feltárják, hogy a roncs állapota vészesen romlik, egyes ikonikus részei már összeomlanak. Digitális ikertestvérének köszönhetően azonban a Titanic tökéletes részletességgel megmarad úgy, amilyennek 2022-ben látszott, ezzel biztosítva helyét a történelemben az elkövetkező generációk számára, és új korszakot nyitva a víz alatti régészetben.

A „Titanic: Digitális újjászületés” (Titanic: The Digital Resurrection) című filmet az Atlantic Productions készítette a National Geographic számára. Az Atlantic részéről Anthony Geffen producerként, Lina Zilinskaite vezető producerként és Fergus Colville rendezőként működött közre. A National Geographic részéről Simon Raikes és Chad Cohen volt az gyártásvezető.

A legjobb brit és külföldi filmes munkákért járó BAFTA-díjas dokumentumfilm április 12-én 21 órától látható a National Geographic csatornán, a Disney+-on pedig május 16-tól lesz elérhető. A magyar nyelvű rövid összefoglaló itt tekinthető meg. 

A Egyedülálló alkotás: a Titanic digitális újjászületése bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A magyarországi piacra lépést a fővárosi Duna-szakaszon, egy rendezvényhajón jelentette be a vivo, ahol a márka hazai partnerei és a cég európai vezetői, köztük Changjun Li, a vivo kontinentális vezérigazgatója, Daizhong Tian, a vivo ausztriai és magyarországi ügyvezetője, valamint Martin Wallner a vivo ausztriai és magyarországi alelnök, ismertették a vivo új terveit a sajtó szép számban megjelent képviselőivel.

A rendezvény középpontjában a legújabb középkategóriás és – a bemutató helyszínéül szellemesen kiválasztott nemzetközi víziút – zászlóshajóként hazánkba érkezett vivo V40 modell állt, amely a mobilfotózás következő szintjét hozza el használóinak. Szabó Krisztina, a vivo magyarországi Senior Marketing és PR Managere Horányi Andrással, a márka kereskedelmi igazgatójával közösen mutatta be a mobiltelefon-márka csúcstechnológiás készülékeit és kiemelkedő képességeiket, külön figyelmet fordítva a világhírű német Zeiss Művekkel együtt kifejlesztett kamerarendszerre. Az 1846-ban (!) alapított Zeiss optikai művek termékigazgatója, Elliot Shih ismertette, miként finomították közösen a mobilfotózás élményét, megteremtve a kiemelkedő minőségű képek és a részletgazdag fotók új generációját.

A V40 Zeiss-gyártmányú főkamerája az „Aura Light” ringlight-technológiának köszönhetően lehetővé teszi napjaink legkiválóbb minőségű, mobiltelefonos képeinek akészítését, akár gyenge fényviszonyok között is. A már-már művész- és magas minőségű riportfotózással vetélkedő fényképezéshez járul a „fototelefonba” épített, rendkívül hosszú munkaidejű akkumulátora, hogy a készülék akár két napig is bírja a használatot.

A vivo lendületes növekedését jelzi, hogy a múlt év közepén a nagy mobiltelefon-gyártók sorában már negyedikként jegyezték. Tavaly a harmadik negyedévben 22 millió telefont értékesített a vivo. Lendületes növekedését jelzi, hogy egy évvel később, tehát az idei harmadik negyedévben az eladott készülékek száma már 27,2 millióra nőtt, és a vezető technológiai piacelemző cég, a Canalys adatai alapján 2024 harmadik negyedévében – a többi gyártóval folytatott versenyben – 24%-kal a vivo érte el a legnagyobb növekedést.

Európa stratégiai fontosságú piac a vivo számára, hosszú távú tervei középpontjában földrészünk áll. E stratégiai cél teljesítésének része, hogy Magyarországon is megerősítse jelenlétét, rendszeresen bemutassa a legkorszerűbb technológiai megoldásokat. A vivo magyarországi piacra lépésével egy új szintre emeli a mobilhasználati élményt, amiben központi szerepet kap a minőségi kameraélmény, a lenyűgöző innováció.

A sajtóesemény részvevői természetesen kipróbálhatták a hazánkban elérhető teljes vivo készülékpalettát, a többi között a V40, V40SE 4G és 5G, valamint a Y28 jelű modelleket. A példára serkentő technológiát alkalmazó mobiltelefon-készólékek termékek már elérhetők a Yettel, MediaMarkt, Firstphone, BestByte és Alza üzletekben, miáltal a magyar használók is kiválaszthatják az igényeiknek és pénztárcájuknak leginkább megfelelő példányt.

A Viva, vivo! – dunai hajón mutatkoztak be a mobiltelefon-újdonságok bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Két új társulati taggal, Katona Péter Dániellel és Sóvári-Fehér Annával, valamint a szülési szabadságról visszatért Szabó Erikával és Tóth Eszterrel kiegészülve indította el az új évadot a Thália Színház. Az intézmény idei repertoárján összesen hét új darab – három nagyszínpadi (A hülyéje, Romantikus komédia, A miniszter félrelép), három télikerti (Tóték, Bűnözőzsenik, A csendestárs), valamint az Arizona Stúdióban bemutatandó előadás (Madám Bizsu) – szerepel.

A nyárvégi szokásos ünnepélyes pillanatok után azonnal olvasópróbával láttak munkához. A hülyéje George Feydeau csavaros bohózata a teátrum főrendezője, Kelemen József rendezésében kerül színre.

A hülyéje cselekménye a XX. század eleji Párizsban, nagypolgári francia körökben játszódik, ahol látszólag minden a testi vonzalom körül forog. A darab ármánykodó főszereplői ebben az érzelmileg túlfűtött közegben kezdenek különféle szerelmi és hűtlenségi cselszövésekbe, ki-ki a saját érdekeit szem előtt tartva, mígnem a kialakult helyzet annyira szövevényessé válik, hogy a végén már senki sem tudja, ki kit csap be.

George Feydeau előszeretettel építette a bohózatait a hűtlenség koncepciójára. Mi tagadás, titkon mindannyian szeretünk mások magánéletébe, hálószobájába bekukucskálni, Feydeau pedig ehhez kínálja a kulcslyukat – vezette fel a darabot Kelemen József, rendező.

A hülyéje (eredeti címén: Le dindon) a zseniális francia drámaíró második leggyakrabban játszott bohózata, a Thália Színház feldolgozását pedig a fiatal színészeket felvonultató szereposztás teszi majd különlegessé a számos eddigi színpadi adaptációhoz képest.

„Kimondatlan tézise a darabnak, hogy akkor él az ember igazán, ha új és újabb szerelmeket talál magának. A hülyéjében ennek az életfelfogásnak a szomorú oldalát is igyekszünk megvilágítani. Bízunk benne, hogy a fiatal energia egészen máshogy szólaltatja meg ezt a történetet, és a fiatalok elgondolkodtatják majd a nézőket, hogy így kell-e élni, vagy talán még sem.”

A darabban látható: Katona Péter Dániel, Hevesi László, Czakó Julianna, Jámbor Nándor, Jaskó Bálint, Vida Péter, Kövesi Csenge, Udvarias Anna, Szabó Erika, Hunyadkürti István, Rózsa Gabriella e.h., Bognár Bence e.h., Gali Petra e.h., Ikotics Milán és Kálmán János

A hülyéje premierje október 12-én lesz a Thália Színház nagyszínpadán.

A A Visszatérések Évada a Tháliában bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Akkor hát kinek is? Nos, mindazoknak, akik nem csupán elviselik, hanem érdeklődéssel hallgatják-nézik, ha elmesélnek nekik egy történetet, egy mesét, ami akár meg is eshetett – hasonlóképpen ott és akkor meg azokkal az emberekkel, akikről már egy valamikori filmben szó esett. Azoknak szól ez a lassan, szépen hömpölygő, sajátos feszültéget teremtő film, akik hajlandóak alámerülni képekben, gesztusokban, színekben és szinte érezhető illatokban, olyan emberi rezdülésekből építkező szotriban, amiben végül is semmi sem az, aminek elsőre véltük, hiszen kémfilmben járunk.

Történelmi időkben, és egyszer pisztolyt is látunk, kétszer kis vért is, no meg ágyjelenet is van, de a lényeg: a játszma. Kinek mekkora a tét, az szépen felfeslik. Aki nem akarja, megkapja a hatalmat, a szerelmet, az elismerést. Aki akarja, annak keményen meg kell küzdenie érte.

A játszma az 1957-ben játszódó A vizsga szereplőinek sorsofonalát veszi fel. Egy embertelen vizsga után egy emberi játszma kezdődik. Persze, aki azt a korábbi filmet elmulasztotta sem lesz elveszett. 1963-ban, Budapesten az állambiztonság tisztje, Jung András (Nagy Zsolt) élete tökéletes: boldogan él feleségével, Évával (Hámori Gabriella), és az egyetlen dolog, ami előléptetését hátráltatja egy versengő kolléga, Kulcsár (Scherer Péter). Amikor fölbukkan a múltból egy lezáratlan ügy kapcsán a legendás kém, Markó Pál (Kulka János), fordulat fordulatot követ, és megkezdődik a könyörtelen párharc.

A tíz évvel ezelőtt bemutatott A vizsga főszereplői visszatérnek: hiába telt el annyi idő, ők továbbra is veszélyes és ravasz emberek maradtak.

Az összes figura hihető és meggyőző, de elfogultságomat nem leplezném, amennyiben Kulkát igazán jó színésznek tartom már réges-régen, ám ezúttal azt is állítom, hogy Kulka János zseniálisan jó színész. Nem tudhatjuk egy embertől, egy művésztől mit vesz el egy tragikus betegség sztrók képében, hogyan próbálja őt a sorsa bebörtönözni, ám amit látunk tőle: az egyenesen lenyűgöző. Nem annak ellenére, ami vele megtörtént, és hogy filmbéli szerepébe beleírták az agyvérzést, hanem abszolút értelemben. Lehet, hogy újra tanult beszélni, járni, de a mesterségét nem kellett újra tanulnia, azt új intellektuális szintre emelte.

Aki nyitott az effélékre és szán időt erre a mozira, az sokáig magával hurcolja majd Kulka János tekintetét, mozdulatait. Annak talán leegyszerűsítő megoldás a film végi narratív megfejtés a szálak kibogozására, de csalódás nem lesz, ezt a játszmát nem felejtjük el egyhamar.

Főszereplők: Kulka János, Hámori Gabriella, Nagy Zsolt, Staub Viktória, Scherer Péter. Zene: Asher Goldschmidt. Operatőr: Nagy András H.S.C. Látvány: Vinnai Petra. Vágó: Kovács Zoltán H.S.E. Írta: Köbli Norbert. Rendezte: Fazakas Péter. A film holnaptól, június 9-től látható a magyar mozikban az InterCom forgalmazásában.

A A játszma bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Még e ragyogó sorozat filmjei közül is kiemelkedik az, aminek a díszbemutatóját éppen abban az Urániában tartottak, ahol – mint azt dr. Liptay Évának, a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteménye vezetőjének vetítéssel egybekötött, igen érdekes bevezetőjéből megtudhattuk – nagyjából száz évvel ezelőtt a magyar közönség először hallhatott Tutanhamon mesés sírjáról.

A kerek egy évszázaddal ezelőtt, 1922. november 4-én felfedezett kincsek és a fiatalon elhunyt fáraó azóta is élénken foglalkoztatja a közvéleményt és a szakembereket is. Tutanhamon már a feltárás első hírei nyomán is leírhatatlanul népszerű lett szerte a világon, könyvek és filmek százai jelentek meg róla, nem is beszélve a megszámlálhatatlanul sok újságcikkről, amely a műtárgyakról és a „fáraó átkáról” íródtak.

Még Magyarországon is olyan erőteljes egyiptomi divathullám sepert akkoriban végig, ami ma már szinte felfoghatatlan, de például az akkori amerikai elnök, Hoover kiskutyája is a King Tut nevet kapta. Ötven évvel ezelőtt pedig, amikor a félévszázados évfordulót ünnepeltük, és a sírból előkerült legszebb leleteket Londonban állították ki, a Beatles-mániához hasonló őrölet lett úrrá az angolokon, akik napokig képesek voltak sorban állni a British Múzeum előtt, csak hogy néhány pillantást vethessenek a felbecsülhetetlen értékű kincsekre.

Eme évszázados érdeklődés és a modern tudomány eszköztára is kevés volt ahhoz, hogy megfejtsék mindazt a rejtélyt, ami a fiatalon elhunyt uralkodót és a nyughelyén felfedezett mintegy 5300 tárgyat körülveszi, és a magyarul a kissé szerencsétlen módon Tutanhamon: A legújabb kiállításra torzított, eredetileg a lényeget sokkal jobban kifejező, The Last Exhibition (Az utolsó kiállítás) címet viselő film is inkább csak újabb kérdéseket vet fel bennünk, de ennek ellenére, vagy éppen ezért kihagyhatatlan alkotás.

Rengeteg mindent megtudhatunk ugyanis a felfedezés történetéről is, hiszen valószínűleg csak a legvájtfülűbbek tudják, hogy az ásatások finanszírozója és motorja, a híres mecénás, Lord Carnarvon eredetileg az autósport megszállottja volt, és csak egy németországi balesete következményei miatt ajánlották orvosai a számára, hogy egy forró és száraz klímájú helyen éljen tovább, avagy hogy a sírt megtaláló régész, Howard Carter kivételes képességű rajzoló és festő volt, aki a létező legmagasabb szinten másolta le mindazt az ókori csodát, amivel Egyiptomban találkozott.

A film legelsöprőbb erőssége azonban az a látványvilág, amit a létrehozója, Sandro Vannini, az egyiptomi műkincsekre szakosodott fotóművész teremtett. Már Carter is felismerte, hogy nagyszerű rajzai mellett szükség van egy fotográfusra is a műkincsek lajstromozásához, és az általa alkalmazott Harry Burton képei még ma is csodásnak mondhatók, ám a legmodernebb technikai vívmányokkal rendelkező és kiemelkedő tehetségű Vannini egészen más szintre tudta emelni a kincsek bemutatását.

Olyan apró részleteit ismerhetjük meg ezeknek a lenyűgöző tárgyaknak, amelyeket nemhogy egy múzeumban, de még kézbe véve őket sem láthatnánk, nem is beszélve azokról a fény- és egyéb beállításokról, amik még inkább kiemelik eme mesterművek leírhatatlan szépségét. Mindezt látva, persze, még kevésbé értjük, hogyan voltak képesek abban a korban ilyen tökéletesen kidolgozott, elképesztő esztétikai érzékről tanúbizonyságot tevő, ugyanakkor ma is modernnek ható alkotásokat 3300 évvel ezelőtt létrehozni, ráadásul ilyen óriási mennyiségben, mindezt pedig igen rövid idő alatt, hiszen a 9 évesen trónra jutott fáraó mindössze tíz esztendőn át uralkodott.

A film lényegében két utazást állít párhuzamba: Tutanhamon útját az örökkévalóságba, amit a felfoghatatlanul gazdag és változatos tárgyak szolgálni voltak hivatottak, illetve a kincsek egy részének egy utazó kiállításra történő roppant precíz előkészítését, csomagolását és szállítását. A 18. dinasztia titkai mellett így sokat megtudunk a saját korunkról is, a nemzetközi biztosítások világáról (az utazásra kiválasztott 150 műtárgy mintegy egymilliárd dollárra volt biztosítva, ami alapján képet alkothatunk a leletegyüttes összértékéről), a kiállításszervezés előnyeiről és hátrányairól éppúgy, mint az „arab tavasz” és a koronavírus idevágó hatásairól.

A világjárvány hatására ugyanis a vándorkiállítás útját meg kellett szakítani, és a tárgyakat visszaszállították Kairóba, ahol immáron méltó helyet kaptak az időközben elkészült és fényes pompával átadott Grand Egyptian Museumban. Az egyiptomi kormány pedig úgy döntött, hogy Tutanhamon kincsei soha többé nem hagyhatják el a múzeumot, így, ha nem jutunk el oda, akkor az egyetlen hely, ahol megtekinthetjük őket, az a mozi lesz.

A A fáraó utolsó útja(i) – ámulatba ejtő film a Tutanhamon-kincsekről bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

David Hare egyébként angol, 1998-ban lovaggá ütötték, jobb helyeken Sir-nek szólítják, mégis állandóan kekeckedik. Azt hiszi, hogy köze van a világpolitikához, a privatizációhoz, a kultúrához, az erkölcshöz, a sporthoz, a középosztály képmutatásához és a hatalom szánalmasan motyogó szóvivőihez.

Forgatókönyveiért Oscar-díjra is jelölték, mániája a közélet tisztasága, és a társadalmi béke. Ő egy kicsit a britek Puzsér Róbertje, nála a szöveg gépfegyver, a betűk, a hangok puskagolyók, íróként, drámaszerzőként, színészként, rendezőként tüzel, jaj, az eltaláltaknak.

Budapestre érkező színműve, Amy világa, látszólag családi dráma, kibogozhatatlan szálakkal, nem kívánt terhességgel, manipulációval, befogadással, kirekesztéssel, és ha a néző még bírja türelemmel, akkor szembesülhet egy művészeti vitával a színházak, illetve a mozgóképes tartalmak értékeiről. De tévedés, Hare ismerői tudhatják, hogy mindez álca, a címszereplő, Amy nemcsak a család gyermeke, hanem a megosztottság, a gyűlölet ellenszere is, úgy, ahogyan a Moderna vagy a Pfizer a covidnak.

Amy megformálója, Gombó Viola ismerheti a lázadó, az igazságot kereső emberek hangját, társaival valamikor ő is ott állt a szabad oktatást követelő egyetemi diákok között, ezért is furcsa kezdeti bizonytalansága. Az első felvonásban néha érthetetlen is, de lehet, hogy ez tudatos manír, annak érzékeltetése, hogy széllel szemben minden nehéz, főként megértést találni a gyűlölködésben. Aligha valószínű, hogy Hare ismerné a NER-konzultációt, a magyar kormány közbeszerzéseit, a pápa, Soros György, és az Európai Unió becsmérlését, Hare forrásai Amerikától Kínáig bugyognak, ezért amikor Amy hátrálást kér a gyűlölködőktől, az egész világtól várja a visszalépést.

A dráma kezdetén a leendő anyós találkozik leendő vejével, meglátni, és megutálni egy pillanat műve, ebből lesz több évnyi, olykor csendes, máskor hangos háború, a fegyverletétel reménye nélkül.

Hernádi Judit és Dékány Barnabás vegytisztán hozzák az intellektuális acsarkodókat, pontosan érzékeltetik, hogy ők nem egy füstös kocsma mélyén anyázzák egymást, ők ennél különbek, párosuk annyira tökéletes, hogy lehetetlen győztest hirdetni közöttük. De rendben van a titokzatosság és a csalárdság között lavírozó Kardos Róbert karaktere is, az pedig külön öröm, amikor néhány szép pillanatra Hámori Ildikó feltűnik a színen.

Patikamérlegen sem méricskélhető, hogy Amy világában mennyire keveredik David Hare angolsága Valló Péter belvárosi magyarságával, de a néző benne érzi magát a történetben, és ez a rendező érdeme.

David Hare: Amy világa; Belvárosi Színház. Szereplők: Hernádi Judit, Gombó Viola, Hámori Ildikó, Dékány Barnabás, Kardos Róbert, Zakariás Máté. Dramaturg: Kovács Krisztina. Díszlet: Valló Péter. Jelmez: Kiss Julcsi. A rendező munkatársa: Kis-Kádi Judit. Művészeti vezető: Zöldi Gergely. Rendező: Valló Péter. Producer: Orlai Tibor.

A Gyűlölj okosan, szépen, ahogy a… bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az idei Budapest International Documentary Festivalegyik legnagyobb sikerét, a Csapda a netencímű cseh dokumentumfilmet a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztivál saját forgalmazásában mutatja be szeptember 16-tól országosan.

A Csapda a neten című dokumentumfilmet (az oktatási 12+, a 18+ korosztálynak szóló rendezői változatát) Európa számos országában, az Egyesült Államokban és Kanadában is nagy sikerrel mutatták be.

A film a cseh moziforgalmazás történetének legnagyobb nézettségű dokumentumfilmje és Csehország legnagyobb kasszasikere volt.

A film mindkét változatát hazánkban először a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztiválon láthatta online módon a közönség. A fesztivál ideje alatt a 12+ verziót számos középiskola diákja is látta az online oktatás időszakában.

A 18+ verzió a fesztivál történetének legnézettebb filmje volt.

A Digitális Gyermekvédelmi Stratégia (DGYS) és a Telenor Magyarország támogatásának köszönhetően az első kétszáz jelentkező általános iskolában ingyen juthat el az oktatási verzió a célközönségnek szánt 12 évesnél idősebbekhez. A cél, hogy ezzel is felhívják a figyelmet az online térben mind gyakrabban előforduló bántalmazás veszélyeire, a megelőzés fontosságára.

A Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztivál a Cinema City-hálózattal közös szervezésben, szakértők – gyermekvédelmi szakemberek: kriminológusok, pszichológusok és jogászok – segítségével konferenciákat szerveznek a pedagógusok részére.

A tavaly készült film eredeti címe: V síti. Időtartama: 100 perc. Magyarországi forgalmazója a BIDF. Az országos vetyítése szeptember 16-án kezdődik. Feliratos, 18 éven felülieknek.

A Csapda a neten – az online gyermekbántalmazás sötét világa bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A 9/11: Egy nap Amerikában hatrészes dokumentumfilm sorozat a húsz évvel ezelőtti szeptember 11-i drámákat és tragédiákat idézi fel szemtanúk, túlélők, valamint a mentésben részt vett tűzoltók és mentősök visszaemlékezéseinek segítségével. Az Emmy-díjas 72 Films és az Oscar-díjas producerek, Dan Lindsay és T.J. Martin, által jegyzett sorozat epizódjait szeptember 3-tól négy egymást követő estén tűzi műsorára a National Geographic csatorna 21 és 22 órától.

A sorozat készítői aprólékos és időigényes munkával mintegy 951 órányi archív felvételből válogatták ki a hat epizód összesen hétórás anyagát – egy egyszerre informatív és megrázó, a nézők érzelmeire ható alkotást létrehozva, mely nemcsak sokkol és megdöbbent, de egyúttal fel is emel a szereplők önzetlensége, önfeláldozása és hősiessége által. Három év alatt 54 embert interjúvoltak meg, aki összesen 235 órában beszélte el szeptember 11-e történetét – tökéletesen hitelesen, a saját nézőpontjából, egyes szám első személyben.

A nézőket a képernyők elé bilincselő izgalmas epizódok a tragikus eseménysorozat valamennyi fontos pillanatát felelevenítik az eltérített repülőgépek becsapódásától az ikertornyok összeomlásáig, valamint – mindenekelőtt – a mentők, tűzoltók és civilek hősies helytállásáig. Az események részletes – a történéseket olykor percről percre bemutató – krónikáját archív fotók, valamint szemtanúk, túlélők és tűzoltók visszaemlékezései teszik teljessé. A sorozatban bemutatott filmfelvételek egy része most látható először: képsorok, melyeket közeli lakásokból és utcákból vettek fel nem sokkal a becsapódásokat követően; bepillanthatunk az ikertornyok lábánál dolgozó orvosok életmentő munkájába; később pedig nyomon követhetjük a túlélők után kutató önfeláldozó, saját testi épségükkel nem törődő tűzoltókat az összeomlott épületek instabil romjai közé.

A dokumetumfilm-sorozat a ’9/11 Memorial & Museum’-mal hivatalos együttműködésben készült. A sorozat az AFI DOCS és a Sheffieldi Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztivál válogatásába is bekerült, az első – egész estés – epizódot június 11-én levetítették a Tribeca Filmfesztiválon.  A sorozatot a 72 Films készítette a National Geographic számára. Executive producerek Dan Lindsay, T.J. Martin és David Glover, rendező Daniel Bogado, zenéjét David Schweitzer szerezte.

A Húsz éve történt: támadás Amerika ellen bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Madách Imre művét „Az ember tragédiája 1.” címmel mutatta be a Vörösmarty Színház 2018. december 1-jén fennállása óta első alkalommal, amelyet hasonlóan a mostanihoz, a színház négy rendezője, Bagó Bertalan, Hargitai Iván, Horváth Csaba és Szikora János vitt színpadra. Ők mondják: „Madách a XIX. század végén befejezte a nagy emberiség-költeményét. De a történet nem ért véget. Minket az izgatott, vajon milyen alkut kötne ma az Úr Luciferrel és milyen történetekbe sodorta Ádámot és Évát a huszadik század. Felkérésünkre ennek nyomába eredt a mai magyar irodalmi élet négy kiváló személyisége, hogy kalauzunk legyen ezen a kalandokban gazdag virtuális túrán.” Ez a gondolat indította el útján a madáchi mű folytatásának lehetőségét.”

Májusban – bár még csak online – elkezdődött a munka. A négy íróval közösen tartotta meg a társulat az olvasópróbát, majd augusztus 3-án, már élőben, a Vörösmarty Színházban ismerkedtek a szövegekkel. Azóta gőzerővel próbált a négy rendező és az egész stáb, hogy Lucifer „új utakra” vezethesse az első emberpárt és a publikumot: Picasso születésnapjára, a Titanic indulásának előestéjére, a ’30-as évek Nagyváradjára és Berlinjébe, a berlini fal leomlásáig, valamint a közeli jövőbe, egy csendes-óceáni szemétszigetre.

Négy író, négy rendező, egy társulat – folytatódik a viaskodás egy nagy gondolattal, amelynek terhét Madách vitte egy darabig, és amit mi most a székesfehérvári művészek fölvettek és rákérdeznen a teremtés értelmére.

Az előadásban közreműködik: Andrássy Máté, Ballér Bianka, Derzsi János, Egyed Attila, Gáspár Sándor, Imre Krisztián, Juhász Illés, Kádas József, Kelemen István, Keller János, Kerkay Rita, Kiss Diána Magdolna, Kovács Tamás, Kozáry Ferenc, Kricsár Kamill, Krisztik Csaba, Kuna Károly, Ladányi Júlia, Molnár G. Nóra, Nagy Péter, Pálya Pompónia, Rovó Tamás, Sarádi Zsolt, Sághy Tamás, Tóth Ildikó, Trokán Péter, Váradi Eszter Sára, Varga Gabriella, Varga Lili, Varga Mária, valamint Cseh László, Horváth Elemér és Horváth Péter.

Az előadás előtt, a színház emeleti galériáján nyílik meg Kocsis András Sándor „…és mégis egyek vagyunk!” című tárlata, amelyet Radnóti Zsuzsa dramaturg nyit meg. A tárlat megtekinthető az előadási napokon október 26-tól december 31-ig.

A Ősbemutató és kiállítás a székesfehérvári Vörösmarty Színházban bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Egy kísérleti idény után első, teljes évadával kezdődik csütörtökön 19 óra 10 perckor a magyar Euronewson a Business Class. A műsor a Mastercarddal együttműködve a pénzügyi tudatosságot kívánja segíteni, külön figyelmet fordítva az online tranzakciók biztonságára. A legfontosabb kereskedelmi irányzatokon kívül a gasztronómia, a divat, a sport, az irodalom, a mozi, a popzene legújabb híreit és gazdasági vonatkozásaikat is elemezi.

Oldott hangnemben szól mindarról, ami a döntéshozókat foglalkoztatja a gazdasági hírektől a sportig. Dilemmák, amelyek a jövőnket leginkább befolyásolják: energia, robotika, mesterséges intelligencia, algoritmus és etika. Gasztronómia és a vendéglátópar jövedelmezősége; a legújabb tech- és autó-trendek és gazdasági és kulturális hatásaik. A legizgalmasabb és a legvitatottabb könyvek Pikettytől Harariig; a legjobb borok Villánytól Bordeaux-ig.

A műsor az ismétlésekkel együtt minden napszakban megjelenik, és elérhető lesz az Euronews összes online felületén is.

„Büszkék vagyunk arra, hogy az Euronews 12 kiadása, kilencnyelvű tv-csatornája közül elsőként kísérletezhetünk egy olyan helyi tartalommal, ami csak a magyar nyelvű nézőknek szól – jelentette ki Kert Attila,az Euronews magyar adásának igazgatója. Hozzátette: „A Mastercard támogatása lehetővé tette számunkra, hogy az itthon megszokottól eltérő hangvételű, a gazdaságot európai nézőpontból tárgyaló műsort készítsünk, bulvár és belpolitika nélkül, a trendekre és a jövőre koncentrálva”.

A Business Class heti gazdasági és életmódmagazin a csütörtök esti (19 óra 10-től) sugárzását péntek délelőtt, vasárnap délután és hétfő reggel megismétli az Euronews.

A Elsőként Magyarországon sugároz helyi műsort az Euronews bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.