A Kárpáti Poligonkutató Központ vezetése szerint a kutatók a hagyományos „Bograch-index” segítségével elvégezték a Kárpátalja lakosainak vásárlóerejének havi összehasonlító értékelését. Az elmúlt héten a felmérők a piacon érvényes átlagos élelmiszerárak figyelembevételével számították ki az indexet.

Az index szerint míg 2026 májusában egy ötfős családnak 975- hrivnyára lett volna szüksége a főzéshez, addig 2026 júniusában az árkülönbség 70 hrivnya volt – és a „Bogrács-index” szerinti áruk összköltsége 905 hrivnya volt, ami azt jelenti, hogy az árak 7,1%-kal csökkentek.

A „Bogrács-index” a Kárpáti Poligonkutató Központ találmánya, amely a havi gazdasági változások alapján határozza meg a Kárpátalján népszerű bogrács-gulyás költségét. A havi „Bogrács-index” két okból adja a legpontosabb képet a Kárpátalja lakosainak vásárlóerejéről: a bogrács-gulyaást a régió minden területén elkészítik, és maga az étel elegendő mennyiségű élelmiszer-összetevőt (liszt, hús, zöldség, víz, fűszerek) tartalmaz ahhoz, hogy a fogyasztás reprezentációjának tekinthető legyen, írja Fegyir Sándor.

(Ismeretes, hogy világszerte használják a BigMac indexet az árak összehasonlítására, a Kárpát-medencében érdekes lenne a Bogrács-index tartós használata.)

A Csökkenő „Bogrács-index” Ukrajnában bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

2026 elején az MTA felkérte a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézetet annak felmérésére, hogy a teljes társadalom mennyire tekinti hitelesnek az Akadémiát, mit gondolnak az MTA tevekénységéről. 2021-ben a Nézőpont Intézet végzett a témában kutatást az Akadémia megrendelésére, 2025 végén azonban nem tudta vállalni az ismételt adatfelvételt. Annak ellenére, hogy az elmúlt években az Akadémiát a sajtóban számos méltatlan támadás érte, a 2021-es, Nézőpont által végzett felméréshez hasonlóan a társadalom az MTA-ban bízik a legjobban, sőt az MTA megítélése kismértékben (hibahatáron belül), még emelkedett is.

Az 1–5-ös skálán (1 – egyáltalán nem bízik meg; 3 – bízik is, meg nem is; 5 – teljes mértékben megbízik) az MTA 3,9 pontot kapott. A válaszolók 64%-a bízik az Akadémiában, és mindössze 8%-a nem bízik benne. 3 pont feletti, azaz inkább pozitív a megítélése az MTA-n kívül a Magyar Művészeti Akadémiának és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (lásd a mellékelt táblázatot). Az intézmény iránti társadalmi bizalmat mutatja az is, hogy a válaszadók 69%-a minősítette az ország számára nélkülözhetetlennek az Akadémia működését, és 60%-a gondolta úgy, hogy az intézmény nyitott a külvilág felé.

Az egyes foglalkozásokba vetett bizalom mértékét a felmérés szerint az alsó táblázat mutatja. Ez alig változott a 2021-es felméréshez képest, változatlanul a tudósokba vetett bizalom a legnagyobb.

A Medián felmérése az egyes intézmények és az egyes foglalkozások iránti bizalomról
(1–5 skála: 1 – egyáltalán nem bízik meg; 3 – bízik is, meg nem is; 5 – teljes mértékben megbízik)

Intézmények
MTA 3,9
MMA 3,6
NAV 3,1
Kúria 2,9
Alkotmánybíróság 2,9
ÁSZ 2,8
MNB 2,6
Köztársasági elnök 2,5

Foglalkozások
Tudósok 4,2
Orvosok 3,8
Bírák 3,1
Papok, lelkészek 2,9
Újságírók 2,7
Bankárok 2,7
Politikusok 2,3

A kutatás rákérdezett az MTA és a politika kapcsolatára is. Azzal, hogy „a tudománynak teljesen függetlennek kell lennie a politikától, ezért a kormánynak nem szabad beleszólnia az MTA működésébe” 69% értett egyet, míg azzal, hogy „az MTA állami pénzből működik, ezért a kormány feladata felügyelni, hogy a társadalom számára hasznos kutatások szülessenek”, 29% értett egyet. (Minél fiatalabbak a válaszolók, annál inkább az első állítással értenek egyet. A 18–29 évesek 87%-a értett egyet az első állítással, és mindössze 10%-a a másodikkal.)

A A magyar társadalom továbbra is a tudósokban és az Akadémiában bízik a legjobban bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Méltánytalanul alacsony jövedelmek, a kutatási források hiánya és nem tervezhető szakmai karrier

A kutatás előzményeként a Fiatal Kutatók Akadémiájának tagjai 2021-ben (és a megalapítást megelőzően 2018-ban) kérdőíves felmérést készítettek a 45 éves vagy fiatalabb, PhD-fokozattal rendelkező hazai kutatók és egyetemi oktatók körében. A kutatások célja az volt, hogy felmérjék az akadémiai pálya elején lévő kutatók munkavégzéssel és karrierépítéssel kapcsolatos körülményeit.
Az első kérdőívet 1779-en töltötték ki, a másodikat 1135-en. Utóbbi adatok különlegessége az volt, hogy egyrészt részletesen tartalmazta a jövedelmek mértékét és összetételét, másrészt a kitöltők 89%-a hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Tudományos Művek Tárában található publikációs mutatóik anonim módon hozzákapcsolhatók legyenek a válaszaikhoz.
A felmérések eredményei azon kívül, hogy betekintést nyújtottak a magyarországi fiatal kutatók munkakörülményeibe, karrierkilátásaiba és jövedelmi viszonyaiba, feltárták a rendszerben tapasztalható legfontosabb egyenlőtlenségeket is.

Mindkét kutatás rávilágított, hogy a fiatalok tudományos pályán való megmaradását elsősorban a méltánytalanul alacsony jövedelmek, a kutatási források hiánya és a nem kiszámítható, nem tervezhető szakmai karrier nehezítik meg.

Mindezek mellett az egyre növekvő, ámde nem értékelt oktatási és adminisztrációs terhek, valamint a nőket és a kisgyermekes kutatókat sújtó egyenlőtlen lehetőségek azok, amik hozzájárulnak a kiégéshez, a pályaelhagyáshoz, valamint az utánpótlás hiányához.
Az első felmérés eredményeként, a válaszadók javaslatai alapján alakult meg 2019-ben az FKA, amely a fiatalok hangjaként azon dolgozik, hogy enyhítse a tudományos pályán érzékelhető egyenlőtlenségeket, segítse a fiatal kutatók szakmai fejlődését, felkeltse és fenntartsa a tudományos pálya iránti érdeklődést, valamint erősítse a kutatók és a társadalom közötti kapcsolatot.

Az FKA tagjai mindkét felmérés után javaslatokat fogalmaztak meg a döntéshozók számára a fiatal kutatók életpálya-kilátásainak javítására, amelyek elsősorban a béremelés szükségességére, a pályázati rendszer javítására, az esélyegyenlőség biztosítására és a stabil életpályamodell kialakítására vonatkoztak.

A Megkezdődött a magyarországi kutatók körülményeinek a felmérése bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az online jelenlét néhány év alatt kiemelt versenyképességi tényezővé vált a vállalkozások esetében, miközben a BellResearch 2024-i kutatása szerint a tízfősnél kisebb cégek alig több mint harmada rendelkezik honlappal és a mikrovállalkozásokat, valamint a teljes kkv- szektort együtt nézve sem éri el a 40%-ot. A kutatás szerint a ’lakás- vagy kert felújítás, karbantartás’, illetve az ’autó-, gépjármű szereléssel’ foglalkozó kis- és közepes méretű vállalkozások több, mint kétötöde használ weboldalt. A kereskedelemben, valamint a jogi- vagy pénzügyi szolgáltatások területén a weboldalak jelenléte a vállalkozások működésében ugyanez inkább az átlagos 40% alatti. A cégek digitalizációjának előre mozdításához viszont annak a megértése is fontos, hogy milyen okok húzódnak amögött, hogy a vállalkozások egy része nem él a weboldal lehetőségével. Az imént említett négy vállalati ágazat azért is érdekes, mert az ottani cégek esetében 30% azok aránya, amik a weboldal-kialakítás vagy -fenntartás drágaságára, illetve emberi erőforrás, kompetencia hiányára hivatkoztak. Szinte az összes iparágban minden második vállalkozás úgy gondolja, hogy „az ügyfeleik nem igénylik” – ez alól kivétel a ’szállás, utazás, szórakozás’ és az egészségügy.

Ezzel a többségi vállalkozói felfogással ellentétes képet mutat be a Telekom megbízásából készült friss Ipsos-kutatás eredménye. A Telekom 2020. évi kutatása óta eltelt fél évtized alatt gyökeresen átalakult, hogy miként keresünk szakembert, üzletet, kisvállalkozást. Öt éve még döntően (61%-os aránnyal) a családtagok-barátok ajánlásai alapján döntöttünk, mára 89%-os említéssel az internet került az első helyre, rokonaink és az ismerőseink már csak a második legfontosabb tájékozódási pontnak számítanak, a harmadik hely pedig a közösségi médiáé. Azaz, bár a legtöbben többféle csatornán is keresnek kisvállalkozást, 10-ből 7-en a legjellemzőbb módon ma már az interneten teszik ezt. 

AZ ONLINE JELENLÉT BIZALMI KÉRDÉSSÉ VÁLT

A felmérés eredménye egyértelmű irányt mutat: a vállalkozások számára az online jelenlét immár nem választható opció, hanem stratégiai szükséglet. A kisebb vállalkozások digitális fejlődése régóta kiemelt célja a Telekomnak – ezért is csatlakozott partnerként a kis- és közepes vállalkozások digitális fejlődését szorgalmazó „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” című Demján Sándor-programhoz, amely a teljes hazai gazdaság digitális átalakulását felgyorsíthatja. 

A megkérdezettek kétharmada (Budapesten a háromnegyede) nem bízik meg olyan vállalkozásban, amelyről nem talál érdemi információt a neten, és a többség (56%) szereti, ha az ügylet – vásárlás, megrendelés, időpontfoglalás – teljes folyamatát online intézheti. A válaszadók 44%-a azt is fontosnak tartja, hogy a vállalkozás, amelyiknek bizalmat szavaz, ott legyen valamelyik közösségimédia-oldalon.

Az online jelenléttel kapcsolatos vásárlói igények fontossági sorrendben: árak megjelenítése, óradíj, gyors válaszadás, értékelések feltüntetése, kedvezmények, akciók, nyitva tartás, a telefonszámon kívül más elérhetőség, illetve időpontfoglalás tartozik a legfontosabbak közé. Főként a fiatal válaszadók emelték ki: fontos, hogy az adott honlap ott legyen az első keresési találatok között – ami a keresőoptimalizálás jelentőségére hívja fel a figyelmet.

A Telekom kutatása tíz foglalkozási, tevékenységi kör szintjén külön is megvizsgálta és összehasonlította a követelményeket. Ezekből az adatokból egy áttekinthető, a legtöbb vállalkozás számára gyakorlati értéket hordozó tudásbázist hozott létre a szolgáltató, amit a Telekom Hello Biznisz-platformon oszt most meg az érdeklődő, digitális előrelépést tervező vállalkozásokkal.

MIRE KERESÜNK A LEGGYAKRABBAN?

Online kereskedelem, egészségügyi szolgáltatások, vendéglátás, utazás, szakemberek – erre keresünk a leggyakrabban. Ügyvédeket, jogászokat elsősorban honlapokon keresünk, a sport, az oktatás és a vendéglátás esetében viszont inkább a közösségi média az alapértelmezett keresőcsatorna. A Telekom kutatása megmutatta azt is, hogy a sport-fitnesz szolgáltatásoknál a Tiktok is egyre inkább megkerülhetetlenné válik. A szépségápolási vagy a vendéglátási szolgáltatások ügyfeleit a legkönnyebben a közösségi médián keresztül lehet elérni.

A közösségimédia-felületeken a legtöbben termékre, szolgáltatásra vagy az adott vállalkozásokkal kapcsolatos véleményekre keresnek, ezért a közösségimédia-jelenléttel kapcsolatban az első számú elvárás a hitelesség, amibe a negatív kommentek felvállalása is beletartozik (85%). A naprakész információközlés (84%) és a gyors válaszadás (82%) itt is alapkövetelmény, a közvetlen, barátságos stílus (77%) pedig még az értékelések feltüntetésénél (76%) is lényegesebb. A legkedveltebb formátum – az írott szöveget messze megelőzve – a kép és a videó.

Ennek fényében érdekes, hogy a BellResearch 2024-ben készült kutatására épülő elemzés  szerint a mikro- és közepes méretű vállalkozásoknak mintegy 44%-a rendelkezik profillal valamelyik közösségi oldalon. Ez az esetek döntő részében a Facebook-ot jelenti, de a vállalkozások mintegy 10%-a az Instagramon is jelen van.  A digitalizáció, az online térben való működés egy következő szintjét jelenti, ha a cégek értékesítettek-e az elmúlt 12 hónapban bármilyen terméket vagy szolgáltatást online felületen keresztül, vagy tervezik ezt a következő egy évben. A kutatás szerint a KKV-k kevesebb mint 10%-a értékesített így online tavaly és hozzávetőleg ugyanekkora részük ezt még csak idénre tervezi. Ez a két érték pedig együttesen sem éri el a 20%-ot átlagosan. A vendéglátás, a ’szállás, utazás, szórakozás’ messze kiemelkedően teljesít az online értékesítésben, a kereskedelem, az autó- és egyéb gépszerelés az átlagot hozza, míg a ’lakás-, kert felújítás’ vagy a ’jogi- és pénzügyi szolgáltatások’ kevésbé élnek a kibertérben való eladási lehetőségekkel, de ezen a területen a kutatási adatok alapján rövid időn belül szintlépés várható.     

Öt éve még elegendő volt egy statikus honlap, ma jól működő funkciók, mint az időpontfoglalás, értékelés, ügyfélszolgálat is az alapvető igények közé tartoznak. A „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program keretében nyújtott digitalizációs csomagjaink logikus folytatásai annak a sok éve megkezdett következetes munkának, amelyet a vállalkozások digitális fejlesztése terén végzünk. Fontos, hogy ne csak az érintett vállalkozások lehetőségeit, de a potenciális ügyfélkörük elvárásait is megismerjük. A részletesen felmért ügyféligények alapján olyan digitális tuning megoldásokkal érkezünk, amelyekkel érdemben javíthatunk a vállalkozók online jelenlétén: lépésről lépésre fejleszthetik vállalkozásukat, hogy előre vigyék az országot – hangsúlyozta Sipos Tamás, a Magyar Telekom kis- és középvállalkozások ágazatának a vezetője.

A vállalkozások számára a Telekom a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program nyújtotta lehetőségekkel is segít a digitális előrelépésben. A pályázó cégek gyakorlati segítséget kapnak a weboldal és a közösségi média felületek arculati és tartalomfejlesztéséhez, a kibervédelmi, illetve az internetes értékesítést támogató szolgáltatások igénybevételéhez, vissza nem térítendő állami támogatással.

A szolgáltató a vállalkozások fejlesztésébe azt az egyedülállóan részletes ismeretanyagot is beépíti, amelyet a mostani kutatás, illetve a Telekom Hello Biznisz platform működtetése közben felhalmozott.

A A kisvállalkozásoknak létfeltétel az online jelenlét – a Telekom a digitális igényekről bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A rendezvény kezdetén Radnai Márk lépett a színpadra és arról beszélt, hogy ez a nap a demokrácia ünnepe is, hiszen együtt hoztak meg az emberek döntéseket fontos kérdésekben. Péter Petra, a rendezvény moderátora pedig a színpadról arra hívta fel az ott lévők figyelmét, hogy ne hagyják magukat provokálni.

Radnai Márk később beszámolt az elmúlt hét két országjárásról, több számot is elmondott:
• 12 231 regisztrált önkéntesük volt
• 3155 településen jelen voltak
• 10 399 kitelepülésük volt
• 250 ezer munkaórát dolgoztak összesen
• 185 utcafórumot tartottak
• 113 fórumot tartott Magyar Péter és elment mind a 106 választókerületbe

A kérdések és az eredmények:

• Egyetért-e Ön azzal, hogy évi maximum 200 ezer forint értékben Nyugdíjas Szép-kártyát vezessünk be, amely élelmiszerre, gyógyszervásárlásra és egészségmegőrzésre fordítható?
92,39 százalék igen

• Egyetért-e Ön azzal, hogy a gyógyszerek áfakulcsa 0 százalékra csökkenjen?
92,59 százalék igen

• Egyetért-e Ön azzal, hogy az állam ne fordíthasson költségvetési forrásokat magánegészségügyi beruházások támogatására, és évente minimum 500 milliárd forint extra forrást biztosítson az állami egészségügyi rendszer fejlesztésére?
98,29 százalék igen

• Egyetért-e Ön azzal, hogy a visszaszerzett nemzeti vagyont oktatásra, egészségügyre és vidékfejlesztésére fordítsuk?
99,39 százalék igen

• Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészséges élelmiszerek áfakulcsa maximum 5 százalék legyen?
98,38 százalék igen

• Egyetért-e Ön azzal, hogy a személyi jövedelemadó (szja) egységesen 9 százalékra csökkenjen?
81,9 százalék igen

• Egyetért-e Ön azzal, hogy újra bevezetésre kerüljön a korábbi területeken a kata adózási forma?
90,72 százalék igen

• Egyetért-e Ön azzal, hogy az 5 milliárd forintos vagyon felett extra adófizetési kötelezettség kerüljön megállapításra?
96,08 százalék igen

• Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja maradjon?
98,68 százalék igen

• Egyetért-e Ön azzal, hogy egy miniszterelnök két ciklusig, maximum nyolc évig tölthesse be a pozícióját?
96,52 százalék igen

• Egyetért-e Ön azzal, hogy az önkormányzatok visszakapják a hatásköreiket, intézményeiket és forrásaikat az oktatási, egészségügyi és szociális területen?
98,85 százalék igen

• Egyetért-e Ön azzal, hogy a miniszterelnök fizetése maximum 2,5 millió forint legyen, és az országgyűlési képviselők jövedelme a felére csökkenjen?
92,13 százalék igen

• Támogatja Ön, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen?
58,18 százalék igen

A Magyar Péterék népszavazásának eredményei bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Online termék-előfizetésen mindenekelőtt az értendő, amikor a vásárló rendszeres időközönként (pl. negyedévente) kap egy csomagot, ami tartalmazhat általa összeválogatott dolgokat (pl. eledel a háziállatainak), vagy a webáruház által összeállított termékcsomagot (pl. tematikus könyvcsomag). A véleménykutatók azt a lehetőséget is a termék-előfizetések közé sorolták, ha az előfizetés egy fix összeg kifizetése állandó kedvezményeket szavatol (pl. ingyenes kiszállítás minden rendelésre vagy kedvezményes ár egyes termékekre).

Felmenő rendszerben gyűrűzhet be a termék-előfizetés a magyar piacra

A januári kutatás alapján egyelőre a 18–79 éves magyar lakosság kevesebb mint fele (45%) hallott arról, hogy termékekre is lehet online előfizetni, ami azt mutatja, hogy ez a koncepció még nem elterjedt hazánkban. Minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy van tudomása ilyen lehetőségről: a 60 évesnél idősebbek közül tízből hárman (29%), a 30 évesnél fiatalabbak közül tízből már heten (73%) hallottak online termék-előfizetésekről. A fiatalabbak egyébként mindenféle előfizetés irányába nyitottabbak, legyen szó akár internetes tartalomszolgáltatásról vagy újság-előfizetésről. A körükben az ismertség a jövőben segítheti a termék-előfizetéses üzleti modellnek a szélesebb körű elterjedését is, hiszen hosszú távon a ma még fiatalok lesznek idősek, a későbbi fiatalok pedig már egy ilyen szempontból sokkal érettebb piacra lépnek be.

A modell terjedésére természetesen nem csupán a lakossági érdeklődés van hatással; kínálati oldalról is szükség van a lehetőség megadására, és a kereskedők nyitottnak mutatkoznak a modell iránt.

Az elköteleződéstől való félelem és az érzékelt haszon hiánya akadálya lehet a termék-előfizetésnek

A felnőtt magyarok 55 százaléka nem szívesen vállalna hosszú távú (pl. egyéves) elköteleződést termék-előfizetések esetén, ami nagy visszatartó erő lehet a modell terjedésével szemben. Ugyanakkor ellensúlyozható azzal, ha például havi vagy negyedéves fizetési konstrukciót kínál a webáruház, ezáltal lehetőséget ad arra, hogy a fogyasztó egyszerre csak kisebb összeget fektessen az előfizetésbe, illetve könnyen lemondhassa, ha mégsem felel meg az igényeinek.

Mindössze tízből hárman érzik azt, hogy az előfizetéses modell kényelmesebb lehet számukra, illetve időt takaríthat meg az egyedi rendelésekhez mérten, és csupán a felnőttek negyede (24%) jelezte, hogy szívesen előfizetne olyan termékre, amit amúgy is rendszeresen vásárol. A 18-79 évesek 45 százaléka viszont úgy érzi, hogy a termék-előfizetési modell inkább csak marketingfogás, nem pedig valódi előny a fogyasztók számára, 38 százaléknak még ennél rosszabb a véleménye. Tízből négy (43%) felnőtt magyar szerint felesleges vásárlásra ösztönzi az embereket egy-egy ilyen termék-előfizetési lehetőség.

A fiatalabb korosztályok minden szempontból pozitívabban fordulnak a termék-előfizetéses modellek irányába: minél fiatalabb valaki, annál nyitottabb arra, hogy kipróbáljon egy ilyen csomagot, annál inkább érez pozitív velejárókat (pl. kényelem, idő-megtakarítás), és annál kevésbé kétkedő az előfizetések vásárlói hasznával kapcsolatban (pl. csak marketingfogás).

A szolgáltatás-előfizetéseket már megszoktuk, a termékeké még újdonság

A 18–29 évesek háromnegyedének (74%) van, vagy volt valaha valamilyen előfizetése, a 60-79 évesek körében ez az arány csupán 23 százalék. A legnépszerűbbek egyértelműen a streaming szolgáltatások (pl. Netflix, Spotify), tízből hat (61%) szolgáltatás-előfizetőnek van vagy volt ilyen csomagja, minden negyedik (25%) pedig valamilyen közösségi médiának a prémium csomagjára fizet(ett) elő.

Bár a felnőtt lakosság kifejezetten kis hányada (8%) rendelkezik jelenleg termék-előfizetéssel, akiknek van ilyesmije, azok többnyire elégedettek vele. Az ok: elsősorban az időmegtakarítás, valamint a kényelmes használat és a kedvező ár–érték-arány. Bár a többség inkább a mérleg pozitív oldalára helyezi az ár–érték-arányt, az elégedetlenkedők elsődleges indoka a túl drága előfizetési csomag, ami a lakosság árérzékenységét tükrözi.

Az árérzékenység az előfizetéseknél is megjelenik

A legtöbben egészséghez kapcsolódó termékekre, illetve élelmiszerre vagy állateledelre fizetnének elő. Ezek a választások könnyen megérthetőek, hiszen az említett termékkategóriák gyorsan forgó fogyasztási cikknek minősülnek, vásárlásuk általában sokszor rendszeres, illetve jól előre jelezhető.

A termék-előfizetésre nyitottak közül tízből hatan (61%) csak akkor fizetnének elő a jövőben, ha ez anyagi kedvezménnyel (is) jár számukra, tízből hárman (28%) fizetnének ugyanannyit a termékért, mint egyedi vásárlás során és csupán tízből egy (11%) érzi úgy, hogy az előfizetés kényelmét tekintve akár 5-10 százalékkal többet is fizetne az adott termékért.

A Lehet a termék-előfizetés az e-kereskedelem jövője? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat már harmadik alkalommal végezte el fogyasztói felmérését: 11 országból 13 ezer ember bevonásával vizsgálták a háztartások energiahatékonysággal és az intelligens otthoni technológiákkal kapcsolatos álláspontját. A kutatás egyik tanulságos megállapítása, hogy meglepően sokan azt sem tudják, hogy hol található az elektromos elosztószekrény az otthonukban, és igen sokan vannak azok is, akik, ha otthoni feladatokról van szó, nem bíznak a mesterséges intelligenciában (MI).

A felmérés első alkalommal vizsgálta a mesterséges intelligenciával kapcsolatos viszonyulást. Annak ellenére, hogy az előrejelzések szerint az MI és az automatizálás az üvegházhatású gázkibocsátást akár tizedével is mérsékelheti, a válaszadók 44 százaléka nyilatkozta azt, hogy sosem támaszkodnék a mesterséges intelligenciára a háztartási feladatok ellátásában, 35 százalék nem érti teljesen, 41 százalék pedig aktívan el akarja kerülni. Emellett a megkérdezettek valamivel több mint fele úgy véli, hogy az okosotthoni technológiák túl drágák, pedig velük ellátott otthonok akár 22 százalékos energiamegtakarítást is elérhetnek.

A felmérés rámutatott arra is, hogy igen hiányosak az ismereteink még a hagyományos otthoni technológiákkal kapcsolatban is. A Schneider Electric fogyasztói felméréséről szóló jelentés innen letölthető.

A Sokan drágállják, nem ismerik az okosotthon technológiákat bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Dobogós a „Vad robot” című animáció meg a Vaiana 2. is. Az ötödik helyen a „Dűne: Második rész” végzett. A már befutott folytatások elsősége most is jellemző, és persze népszerűek a családi témájú animációk.

A tízes listából kiviláglik: a hazai nézők nem csupán a „nagy durranások” miatt mentek az idén moziba: értékelik a minőséget és a tartalmi mélységet is. Örömhír, hogy két magyar film is szerepel a listán.

A Mafab.hu, azaz a Magyar Filmadatbázis által

felállított 10-es lista a filmek bevételből indult ki – az alsó határ 150 millió forint volt –, nagyon erősen súlyozva a tetszési indexszel. Erre szükség volt, mert meglehetősen nagy különbségek voltak az egyes filmek bevétele között.

Az első helyezettnek „Agymanók 2” bizonyult: 1400 millió forint bevétellel, 85%-os értékeléssel. A Disney és a Pixar új filmjében visszatérünk Riley fejébe, aki immár tinédzser. A Főhadiszállás nagy átalakításokon esik át, hogy új érzelmek kaphassanak helyet benne. Felbukkan Feszkó és úgy látszik, nincs egyedül.

A második Herendi Gábor romantikus vígjátéka, a 98%-osra értékelt „Futni mentem” 547 millió forint bevétellel. A film főszereplője egy anya (Udvaros Dorottya), aki férje halála után elhatározza, hogy teljesíti annak utolsó kívánságát, és lányaival (Lovas Rozi, Tenki Réka, Trill Beatrix) váltóban lefutja a maratont. „Apró probléma”, hogy egyikük sincs fizikálisan és mentálisan felkészülve a futásra…

Dobogós a Peter Brown bestsellere alapján készült „Vad robot” című animáció 268 millió forint bevétellel és 96%-os értékeléssel. A film érzelmes történet arról, hogy mind képesek vagyunk „felülmúlni a programunkat”, hogy többé váljunk, mint amire a sors szánt minket.

A negyedik helyen egy másik animáció, a „Vaiana 2” végzett a Disney-től – itthon: 374 millió forint bevétellel, 90%-os tetszési index-szel. A zenés fantasy kalandfilm Óceánia távoli vidékein, rég elveszett vizeken át visz Vaiana és Maui útja ebben a sokak által várt folytatásban.

Ötödik lett a „Dűne: Második rész”. Miután Paul Atreides herceg (Timothée Chalamet) megmenekült, az a sorsa, hogy bosszút álljon a családjáért, de döntenie kell, hogy élete nagy szerelmét választja-e, vagy beteljesíti a végzetét.

A hatodikként Szimler Bálint független alkotását, a „Fekete pontot” jegyzik, mely 82%-os értékelést kapott és 267 milliós bevételt generált.

A hetedik a „Deadpool & Rozsomák” lett a Marvel Studiostól, több mint 1500 millió forintos bevétellel, ám csak 69%-os értékeléssel.

A tízes lista nyolcadik helyén egy újabb animáció, a „Gru 4” áll, mely 1100 millió forint bevételt hozott és 72%-os értékelést kapott. – Hét év szünet után egy új családtagot üdvözölhetünk, ifjabb Grút, akinek feltett szándéka, hogy az apját szekírozza.

A kilencedik az érzelmes, felkavaró és fordulatos „It Ends With Us – Velünk véget ér” lett 417 millió forinttal és 75%-kal.

A „Majmok bolygója: A birodalom” zárja a tízek sorát 181 millió forintos bevétellel és 71%-os tetszési index-szel.

Mindez azt is mutatja, hogy meséket, kalandokat, romantikát, de legfőként a mindennapjainktól való teljes elszakadást preferáljuk. A mozik közönsége nem szeret az élet nagy kérdéseiről tépelődni, kínos kérdésekre válaszokat keresni, felzaklató vagy szomorú, vagy akár éppenséggel nevettető, de valódi emberi történetekkel szembesülni.

Lehet, hogy nélkülük is van bajunk elég?

A Mit nézett a legtöbb magyar a moziban? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A Reacty Digital az idén is elkészítette a „videójáték és e-sport” kutatását, melynek a videójátékozási szokásokra vonatkozó legfontosabb eredményeit alább olvashatók.

2,5 millió aktív videójátékos

A 18–65 éves magyar lakosság körében 3,4 millióan játszanak legalább alkalmanként videójátékkal, 2,5 millióan pedig hetente. Nem és életkor szerint nagy a különbség abban, hogy kik érdeklődnek inkább az egyszerű és kik az e-sport játékok iránt. A nők és a 35 év felettiek fele szokott játszani legalább alkalmanként, náluk az egyszerűbb videójátékok dominálnak, a fiatalabbak és a férfiak viszont ennél jóval nagyobb arányban játszanak, és náluk inkább a többjátékos, versengő e-sport a domináns. Tízből hat videójátékos 1-2 órát játszik egy átlagos hétköznapon, hétvégén a játékosok fele 3 óránál is többet játszik.

A többség (82%) otthon, szabadidejében játszik, 37 százalék az ágyban (is) közvetlenül elalvás előtt vagy felkelés után. Van, aki várakozás (29%) vagy utazás (28%) közben tölti ezzel az időt, és az sem ritka, hogy a vécén ülve (21%). Bár a közvélemény magányos tevékenységnek tekinti a videójátékozást, a játékosok 15 százaléka barátoknál, barátokkal játszik, ami az e-sport játékok kedvelőire még inkább jellemző.

Az okostelefon legyőzhetetlen

A játékosok háromnegyede (74%) továbbra is okostelefonon játszik, laptopon vagy pc-n a felük (56%), konzolon a negyedük (25%), de ez nagyon erősen függ a játszott játéktól. Az e-sport játékokkal játszók körében (lásd: E-sport trendek 2024!) sokkal meghatározóbb a pc és a konzol is, mint a tágabb videójátékos közösségben.

A videójátékosok közül továbbra is tízből négyen-négyen játszanak stratégiai és kártyajátékokkal, összesítésben ezek állnak az élen. A különböző korcsoportoknak megvannak a preferált játéktípusaik: a 35 évnél idősebbek körében a szó- és kártyajátékok a népszerűek, míg a fiatalabbaknál a stratégiai, a szimulációs, a versenyzős és a lövöldözős játékok. Érdekesség, hogy az e-sport bázis sem zárkózik el az egyszerűbb játékoktól: harmaduk játszik kártyajátékkal, ötödük-ötödük pedig szójátékkal, oktató-, árkád-, és táblajátékkal is az e-sport játékok mellett.

A gyerekek fele játszik

A videójátékok fontos szerepet töltenek be a gyerekek életében is, minden második szokott játszani, a fiúk és a 11 év felettiek nagyobb arányban, mint a lányok és a kisebb gyermekek. A gyerekek 79 százalékának van saját digitális eszköze, amin játszhat, 55 százalékának saját okostelefonja.

A gyerekek leginkább kalandjátékokkal, oktató- és stratégiai játékokkal játszanak. Tanítási napon átlagosan 1,5 órát, szabadnapon (hétvége, szünetek) 3-3,5 órát játszik az, aki szokott.

A szülők többsége igyekszik kordában tartani gyermeke videójátékozását: minden második szabályozza, hogy egy alkalommal mennyit játszhat a gyermeke, tízből négyen-négyen pedig azt is szabályozzák, hogy mikor és mivel játszhat, és hogy költhet-e a játékon belüli tartalmakra. Bár a korlátozást a többség fontosnak tartja, a szülőknek mindössze a negyede hallott a PEGI besorolásról, ami a számítógépes játékok korhatár-besorolási rendszere. „A PEGI besorolás a játékok csomagolásán, információs lapján látható. Ha esetleg valaki még nem hallott róla, akkor javaslom, hogy olvasson utána, mert jó támpontot ad a szülőknek abban, hogy melyik életkorhoz melyik játék illik” – hangoztatja Vass Dorottya, a kutatás vezetője.

A múlt év óta a Reacty Digital Kft. végzi a videójáték és e-sport kutatássorozatot, amit még 2016-ban az eNET kezdett el. Az idén egy közös, nagymintás reprezentatív kutatássá alakították a sokáig két, külön mintán vizsgált témát (videójáték és e-sport). A minta reprezentatív a hazai 18–65 év közötti népességre nem, kor, lakóhely és iskolai végzettség alapján.

A Videójáték itt, videójáték ott, videójáték mindenütt bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A magyarok számára ma már az alacsony fizetések okozzák a legsúlyosabb gondot – állapította meg a Policy Solutions felmérése. Az intézet 2021 eleje óta készített kutatásaiban eddig mindig a megélhetési költségek álltak a magyarok probléma-térképének első helyén. Az idén őszre ez változott meg azzal, hogy a fizetések alacsony szintjét többen tartják kiemelkedő problémának (36 százalék), mint a magas árakat (34 százalék). A harmadik helyre az egészségügy állapota került (30 százalék). A negyedik és ötödik helyen nincs változás tavalyhoz képest: a megkérdezettek negyede (25 százalék) a korrupció kiugróan magas szintjét, 18 százaléka a túl nagy társadalmi egyenlőtlenségeket sorolta Magyarország legnagyobb problémái közé.

A Policy Solutions adatai szerint az akkumulátorgyárak építése miatt kialakult félelmek már erősebbek (11 százalék), mint az orosz befolyással vagy az LMBTQ-ügyekkel kapcsolatos aggodalmak. A magyarok döntő többsége (69 százalék) elutasítja az akkugyárakat, mindössze negyedük (25 százalék) gondolja úgy, hogy jó döntés az ország számos pontjára ilyen gyárakat telepíteni. A Fidesz-KDNP szavazóinak fele (49 százalék) sem ért egyet az új gyárak építésével. A tömegközlekedés helyzete, amiről mostanában szintén sok szó esik, egyelőre kevésbé aggasztja a magyarokat: ezt 6 százalék említette a három legsúlyosabb probléma között.

Ma már mindenhol problémának tartják a korrupciót

A Fidesz-KDNP szavazói körében az alacsony fizetések és a múlt években kiemelkedően növekvő megélhetési költségek holtversenyben állnak az élen a problémák sorában (38-38 százalék), de dobogóra került a közegészségügy állapota is (29 százalék). A kormánypártiakat az átlagosnál jobban aggasztja a nyugdíjak állapota, a képzett munkaerő külföldre vándorlása és a munkavállalók kiszolgáltatottsága a munkáltatóknak. Viszont kevésbé foglalkoztatja őket a korrupció, a demokrácia és a jogállamiság állapota.

Ezzel szemben a Tisza Párt táborát leginkább a korrupció mértéke (33 százalék) aggasztja. A tiszás szavazóknál második és harmadik helyen ugyanolyan arányban találhatók az alacsony fizetések és az egészségügyi ellátás alacsony színvonala (31-31 százalék). Ettől csupán 2 százalékponttal maradnak el a magas megélhetési költségekből fakadó problémák (29 százalék). A Policy Solutions elemzése hangsúlyozta: mindezek mellett jól látható, hogy a Magyar Péter által vezetett párt szimpatizánsait kifejezetten foglalkoztatja a demokrácia minőségének romlása, és a növekvő orosz befolyást is égetőbbnek tartják, mint a fideszesek.

Medián: 11 százalékkal vezet a Tisza Párt a Fidesz előtt – A részvételüket biztosra ígérő pártválasztók körében Magyar Péter pártja 47 százalékon, míg a…

Az eddigi kutatások eredményeihez képest újdonságnak számít, hogy a korrupció és a demokrácia rossz minősége fontos problémává vált a kisvárosok lakói számára (28, illetve 20 százalék). Más településtípusoknál a korrupció esetében 4-7 százalékponttal, a demokrácia esetében 7-8 százalékponttal alacsonyabb értékek mutathatók ki.

A megélhetési válság egyre inkább begyűrűzik a középső végzettségi kategóriákba is 

A társadalom túlnyomó többségének az idei év nem hozott anyagi javulást: a megkérdezettek 50 százaléka anyagi helyzete stagnálásáról, 46 százaléka annak romlásáról számolt be. Mindössze a válaszadók 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy javultak az anyagi körülményei. A számok szinte teljesen megegyeznek a Policy Solutions előző évben készített felmérésének eredményével. 2024 tehát nem hozott érdemi javulást a magyar háztartások anyagi lehetőségeiben, a már amúgy is kedvezőtlen 2023-i állapot további stagnálása és romlása folytatódott.

A kormánypárti és ellenzéki szavazók válaszai látványos eltérést mutatnak. A kormánypártok támogatóinak csak kicsit több mint negyede (28 százalék) érezte anyagi helyzetének romlását. Ez az arány az ellenzékiek körében ennek több mint a kétszerese. A Tisza Párt szavazóinak 59 százaléka ítélte romlónak az anyagi helyzetét 2024-ben, a DK-sok 57 százaléka, a Mi Hazánk támogatóinak pedig 58 százaléka. Másfelől az is kijelenthető: a fideszesek többsége sem érzékelte, hogy érdemben javultak volna a körülményei. Miközben csak a kormánypártiak 6 százaléka választotta ezt az opciót, kétharmaduk stagnálásáról számolt be.

Kötcse: Mit érez a gazdasági válságból?– Videó! – Kérdésekkel provokáltunk, az biztos.

Az adatok alapján az alacsonyabb végzettségűeket nagyobb arányban érinti a megélhetési válság. A legfeljebb általános iskolát végzők 55 százaléka, a szakmunkásképzőt és szakiskolát végzők 48 százaléka minősítette romlónak az anyagi helyzetét. A diplomások 59 százaléka és az érettségivel rendelkezők 48 százaléka stagnálást érzékel.

A megélhetési válság egyre inkább begyűrűzik a középső végzettségi kategóriákba is – hívta fel a figyelmet a Policy Solutions. Erre utal, hogy 2023-hoz képest a szakmunkásképzőt és a szakiskolát végzettek körében 43-ról 48 százalékra, az érettségivel rendelkezők esetén 42-ről 46 százalékra nőtt azok aránya, akik anyagi helyzetük romlását jelezték.

A Policy Solutions emlékeztetett arra, hogy a 2024-es remények kifulladása után az Orbán-kormány gazdaságpolitikája 2025-öt tünteti fel a „gazdaság újraindulása” éveként. A magyar társadalom azonban jóval kevésbé optimista, mint a Fidesz. Mindössze 6 százalék gondolja úgy, hogy jövőre javulni fog az anyagi helyzete, 36 százalék fellendülés – és a miniszterelnök által ígért gazdasági csoda – helyett kifejezetten romlást vár. A válaszadók közel fele (49 százalék) nem számít változásra.

Orbán Viktor szerint 2025 fantasztikus év lesz – Miért, 2024 nem lesz az?

A Fidesz-KDNP szavazói némileg optimistábban néznek a jövőbe, mint az ellenzékiek, de a kormánypárti szavazóknak is csak a tizede hiszi el, hogy a következő évben nőni fog az életszínvonala. A budapesti lakosok körében a legalacsonyabb a borúlátók aránya, a legpesszimistábbak a kisvárosok lakói. Ez az egyetlen településtípus, ahol a válaszadók abszolút többsége (52 százalék) anyagi helyzetének romlásáról számolt be az elmúlt évben. A Policy Solutions kitért arra: a kisvárosok eddig a kormánypárt egyik fő bázisát jelentették, de a Tisza Párt meglepően jó eredményeket ért el ezeken a településeken az EP-választáson. Az erősödő anyagi problémák a pártpolitikai versengésben is meghatározó szerepet játszhatnak.

A felmérésből az is kiderült, hogy a fogyasztás növekedésének legnagyobb akadályai közé a magyar társadalom jelentős többsége (60 százalék) a túl magas árakat sorolta. A második helyen a túl alacsony fizetéseket jelölték meg okként (46 százalék), a harmadik legfontosabb tényező a lakhatás magas költsége lett (27 százalék). A fideszesek az ellenzéki szavazókhoz képest nagyobb arányban említették tényezőként az orosz–ukrán háború bizonytalanságot növelő hatását. A Tisza Párt szavazótáborában kevésbé a háborús félelmeket, inkább a kormányzati politikával kapcsolatos bizalmatlanságot tekintik a fogyasztás növelésének gátjaként.

Kérdés, hogy a magyarok kit tartanak felelősnek azért, ami a gazdaságban történik. A válaszadók szerint a magyar kormány van a legerősebb hatással a magyar gazdaságra (49 százalék), ezt holtversenyben követi a multinacionális cégek és az Európai Unió hatása (31-31 százalék). Utána 30 százalékkal az orosz–ukrán háború jön és erősen lemaradva az Egyesült Államok (23 százalék). Előző évhez képest az orosz–ukrán háború gazdasági hatásának megítélése kissé (négy százalékponttal) csökkent, és az EU-t nagyon erős hatásúnak ítélők aránya is visszaesett, 38-ról 31 százalékra. Az adatokból kiindulva 2024-ben kevésbé érvényesül az Orbán-kormányt felmentő mechanizmus.

Aggódnak a német cégek, az Orbán-kormánnyal ellentétben viharfelhőket látnak a magyar gazdaság felett – Fél év alatt ijesztően megnőtt azoknak a vállalatoknak a…

A magyarok úgy látják, hogy elsődlegesen a fizetéseknek és nyugdíjaknak kellene emelkedni ahhoz, hogy Magyarország jobb hely legyen: 37 százalék gondolja így. A megkérdezettek közel harmada ehhez az egészségügy színvonalának emelését is elengedhetetlennek véli. A válaszadók nagyjából negyede a korrupció, az adók és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését is szükséges feltételként nevezte meg. A felmérésben résztvevők 17 százaléka szerint egy jobb országhoz erősíteni kell a demokráciát és a jogállamot.

Az Orbán-kormány mindent egy lapra tesz fel, de ha borul a költségvetés, döntenie kell a gazdaság megmentése és a 2026-i választás megnyerése között

A globális veszélyek közül a magyarok még mindig egy világjárványtól tartanak a leginkább, de az ezt válaszolók aránya a 2021-i 59 százalékról napjainkra 41 százalékra csökkent. A járvány után a klímakatasztrófától, majd a globális gazdasági válság kitörésétől való félelem következik, aztán az a geopolitikai fenyegetés, amit az orosz–ukrán háború jelent.

Visszaütnek az idegenellenes kampányok

A Policy Solutions felmérésében a résztvevők közel fele abban az esetben nem tartja zavarónak a vendégmunkások jelenlétét az adott településén, ha azok nem a közvetlen környezetében élnek (47 százalék). Viszont van egy jelentős kisebbség (37 százalék), amelyet egyértelműen, minden formában zavar a vendégmunkások betelepedése. A válaszadók mindössze 12 százaléka tekinthető egyértelműen befogadónak.

A DK szavazói a leginkább befogadók (17 százalék), de valamelyest a kormánypártiak körében is az átlagosnál nagyobb az elfogadás mértéke (14 százalék). A fideszesek 32 százaléka tejesen elutasító a vendégmunkásokkal szemben, a tiszásoknál ez az arány 43 százalék, a Mi Hazánk táborában 55 százalék.

Egyre több a vendégmunkás, pedig nem is munkaerőhiány, hanem bérhiány van Magyarországon – idehaza elfogyott a munkaerő, miközben sorra jelentik be a…

Minden ötödik vendégmunkás diplomás, felsőfokú végzettséget igénylő állásokra is alkalmaznak külföldieket a magyar cégek – Magyarországon nem csak a…

Visszaüthetnek a Fideszre a korábbi migrációellenes kampányok – állapította meg a Policy Solutions. A vendégmunkás és az „illegális bevándorló” megítélése gyakran összemosódik, a válaszadók csaknem fele állítja, hogy mindkettő ugyanolyan veszélyt jelent Magyarországra. A nagy többsége szerint a vendégmunkások elveszik a magyar munkahelyeket (60 százalék), sőt: a társadalom 59 százaléka úgy véli, hogy az olyan településeken, ahol vendégmunkások élnek, nagyobb esélye van a bűnözés növekedésének.

Az LMBTQ-közösség jogaira vonatkozó kérdés során többségbe kerültek azok (54 százalék), akik szerint engedélyezni kellene az azonos nemű párok házasodását. Ellenben az LMBTQ-párok általi örökbefogadást már csak a magyarok negyede (23 százalék) támogatná. A társdalom több mint harmada (37 százalék) mindkét jog megadását elutasítja.

A Mi Hazánk (56 százalék) és a Fidesz-KDNP (52 százalék) szavazói a leginkább elutasítók az LMBTQ-jogokkal szemben, ám még a kormánypártiak számottevő része, 44 százaléka is engedélyezné az azonos neműek házasságát.

Amikor nem számít a pártszimpátia

Az új önkormányzati ciklus indulása okán a Policy Solutions megkérdezte, milyen elvárásokat támasztanak a magyarok az önkormányzati politikával szemben. A vizsgálat szerint az emberek a háziorvosi ellátórendszer javítását vélik a legfontosabb feladatnak, amit 41 százalék sorolt a három legfontosabb teendő közé. A falvakban kiugróan magas arányban jelölték meg ezt a válaszlehetőséget (48 százalék).

Magyar Orvosi Kamara-elnök: az ügyeleti kényszer miatt több háziorvos inkább abba fogja hagyni a praktizálást – Ha újabb terhet raknak a budapesti háziorvosi karra, ugrásszerűen nőhet…

Az önkormányzati szociális juttatások iránti elvárás számottevően csökkent (55-ről 38 százalékra), a lakóépületek felújítása és energetikai korszerűsítése iránti igény viszont nőtt (23-ról 30 százalékra). Pártpreferencia szerint ezekben az ügyekben nincsenek jelentős eltérések.

Megosztó az olimpia ügye

Jó ötlet lenne-e, hogy Budapest próbálja megrendezni a 2036-os ötkarikás játékokat? A Policy Solutions kutatása alapján erős megosztottság tapasztalható a magyar társadalomban: míg a megkérdezettek 47 százaléka nem támogatná, 46 százalék támogatná, hogy Budapest pályázzon a rendezésére. Egyértelmű a kormány–ellenzék törésvonal. A fideszesek esetében közel kétharmados a támogatók aránya, míg az ellenzéki pártok szavazói között az ellenzők vannak többségben.

Karácsony Gergely: Az olimpia csak egy eszköz, ha nem működik, keresek másikat – Videó! – Üzent azoknak a magyarországi politikusoknak is, akik nem feltétlenül ezen a…

A fővárosaik majdnem fele-fele arányban megosztottak, a megyeszékhelyek lakosai inkább elutasítók, a kisvárosi válaszadók között a támogatók vannak többségben, a falvakban élők körében inkább a rendezés ellenzői vannak többen.

A leggyakoribb ellenérvvel – miszerint a rendezés hatalmas költségei túl nagy terhet jelentenének – a magyarok túlnyomó többsége, 70 százaléka egyetért. A magyarok 60 százaléka ennek ellenére büszke lenne arra, ha Magyarországon olimpiát rendeznének.

Az elemzés megalapozásához szükséges közvélemény-kutatás elvégzésében a Závecz Research volt a Policy Solutions partnere. A vizsgálat 2024. szeptember 28-a és október 8-a között, személyes megkérdezéssel készült. Az 1000 fős felmérés életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív. A lapunkban ismertetett tanulmányt Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója és munkatársai – Csontos Tamás, Molnár Kristóf, Varga Attila – írták

A Kezdi elveszíteni a Fidesz a kisvárosokat: a magyarok többsége már nem hisz az orbáni csodában bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.