A külföldi munkatapasztalattal nem rendelkező, hazai munkavállalók véleményét kutatta Magyarország piacvezető állásportálja, a Profession.hu. A felmérés rámutatott, hogy bár az említett csoport fele hajlandó lenne országon kívüli munkát vállalni, de ebben gyakran visszatartó erő valamilyen családi ok (37%), nyelvi akadály (34%), és a bizonytalanságtól való félelem (28%).

Azok, akik nyitottak lennének külföldi munkavállalásra, az európai országokat részesítik előnyben leginkább (90%), ezek közül is sorrendben Ausztria (65%), Németország (48%), Svájc (47%), Spanyolország (46%) és Olaszország (42%) a legnépszerűbbek. Az Európán kívüli helyszínek közül legtöbben észak-amerikai (31%) és ausztráliai (30%) lokációkat választanának.

Ahogy a munkahelyváltással, úgy a külföldi munkavállalással kapcsolatban is nyitottabbak a Z-generáció tagjai, mint a náluk idősebbek. „A teljes csoportot vizsgálva tízből öt munkavállaló lenne hajlandó külföldön dolgozni, a 18–29 év közöttiekre szűkítve már tízből hét az arány. A náluk idősebbek esetében már kevéssé gyakori a nyitottság: a 30-39 éveseknél ez az arány tízből öt, a 40-49 éves korosztálynál pedig tízből négy. Az átlagnál jobban érdeklődnek a hasonló lehetőségek iránt a Budapesten dolgozók is, estükben tízből hat megkérdezettnél jöhet szóba az országon kívüli munkavállalás” – mondta Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.

A külföldi munkatapasztalattal nem rendelkezők jórésze támaszkodna ismerősi kapcsolataira a kinti munkakeresést illetően: felük igénybe venné a már külföldön dolgozó rokonai, barátai segítségét is a munkakereséshez, 36 százalékuk pedig álláskeresési portálon tájékozódnék. A meghirdetett külföldi állások száma az utóbbi években folyamatosan növekedett, a Profession.hu-n évente átlagosan több, mint tízezer ilyen lehetőséget tesznek közzé munkaadók.

A tapasztalatcsere a magyarok többségének könnyen elérhető: 34 százalékuknak van más országban dolgozó rokona, 42 százalékuknak pedig legalább egy közeli barátja vagy ismerőse helyezkedett el külföldön. Több, mint kétharmaduk vélekedett úgy, hogy habár van ilyen módon közvetett tapasztalata kinti munkával, ez mégsem motiválja arra, hogy ő is más országban keressen állást, harmaduk elgondolkozott a lehetőségen emiatt.

Az itthoni személyes kapcsolatokra általában nincs negatív hatással a távolság a munkavállalók tapasztalatai szerint. A megkérdezettek fele jelezte, hogy nincs hatással a külföldön dolgozó ismerőssel, rokonnal való viszonyukra a távolság, 7 százalék pozitív, 30 százalék pedig negatív változásról számolt be ezen a területen.

A Tízből hét fiatal dolgoznék külföldön bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Akár negyven képviselőjét is lecserélheti a Fidesz – írtuk tavaly szeptemberi cikkünkben. Akkori kijelentésünket egyrészt Kubatov Gábor pártigazgatónak egy balatongyöröki fórumon elhangzott közlésére alapoztuk, ami szerint várhatóan a képviselőjelöltek harmadától megválnak majd 2026-ra, valamint fideszes forrásainkra, akik közül többen állították, hogy a Fradi elnöke még visszafogott is volt.

Az azóta a pártban tapasztalható folyamatok igazolni látszanak tavalyi cikkünket. Több, egymástól független forrásból úgy értesültünk, hogy „nagyüzemben” folyik a pártban a választókerületi elnökök cseréje. A Fidesz szervezeti felépítését területileg a 106 országos egyéni választókerületre szabták: azok, akiket itt elnöknek választanak, szinte biztosan képviselőjelöltek is lesznek, nagyon ritka eset, hogy nem így történik.

Sorsod…

Borsod megyében hét választókerület van, ebből információink szerint nemrég háromban váltották le a „vk-elnököt”. A legnagyobb név kétségtelenül Hörcsik Richárdé. Ő 1990 óta képviselő, előbb MDF-es- majd 2002 óta fideszes színekben, jelenleg is a parlament Európai Ügyek Bizottságának elnöke, és vagy elnökként, vagy alelnökként 1990 óta folyamatosan vezette a testületet. Ráadásul eddig mindig stabilan hozta a borsodi 6-os (sátoraljaújhelyi székhelyű) választókörzetet, a 2022-es választásokon is 60,6 százalékot ért el.

Tisztogatás jöhet a Fidesz hátországában.

Szintén nem lesz egyéni képviselő jövőre Riz Gábor. A borsodi 3-as, ózdi választókerület elnöke 2010-től képviselő, azóta stabilan nyerte a választásokat (legutóbb 58,9 százalékkal), és a parlament honlapjára 2022-ben feltöltött életrajza szerint idén 69 éves. Velük szemben a Miskolcon 2022-ben először a parlamentbe jutott Kiss János a jelek szerint csak átszálló jegyet váltott, és egy ciklus után már távozik is. (43,85 százalékos eredményével éppen csak megverte az MSZP-s Varga Lászlót, aki 42,6 százalékot ért el.)

Lázár utódja

Csongrád megye legismertebb kormánypárti politikusa, Lázár János már 2024-ben bejelentette, hogy nem indul többet egyéni képviselőjelöltként (a 24.hu tudósítása szerint azt azért legutóbbi utcafórumán nem zárta ki, hogy a Fidesz országos listáján ne szerepeljen a neve), helyette Czirbus Gábor, Makó Fidesz-KDNP-s alpolgármestere lett a helyi kistérség és a választókerület elnöke is, így szinte biztos, hogy ő indul jövőre. A megyében forrásaink szerint egy másik választókerületben is váltás várható: Farkas Sándor, az Agrárminisztérium 72 éves államtitkára vonul vissza a politikától Szentesen. A csongrádi 1-es választókerületben, Szegeden Bartók Csaba már 2023-ban lemondott, a választási kudarcát követően.

Van néhány megye, ahol egyelőre csak egy választókörzetben cseréltek elnököt/képviselőjelöltet. Vas megyében Hende Csabát Vámos Zoltán megyei főispán váltja majd Szombathelyen. Hende is igazi veterán politikusa a Fidesznek: a 2002-es vereség után alapvető szerepe volt a Polgári Körök megszervezésében, ezen kívül volt honvédelmi miniszter és nagyon sokáig fontos kapcsolattartó a Fidesz és a német kereszténydemokraták, a CDU között. Most azonban mennie kell.

A szomszéd várban, Győrben Kara Ákosra vár ugyanez a sors, pedig 2022-ben 60,3 százalékkal hozta a választókörzetét, amit 2010 óta mindig megnyert. Ő még csak 47 éves, 2014-2019 között fejlesztésekért felelős államtitkárként is dolgozott. Most a Fidesz városi frakcióvezetője, Fekete Dávid váltja. Baranya megye volt eddig az egyik kivétel, ami a választókerületi elnökökre és képviselőjelöltekre vonatkozott: itt Pécsett (Baranya 1-es választókerület) Őri László volt eddig is a választókerület elnöke, de 2022-ben nem ő indult, hanem Kővári János. Kővári ugyanakkor nem a Fidesz, hanem az Összefogás Pécsért Egyesület színeiben, de így is simán kikapott Mellár Tamástól. Jövőre viszont már Őri László próbálja megszerezni a mandátumot a Fidesznek a megyeszékhelyen.

Budapesti sorcsere

Az eddigi legradikálisabb változások Budapesten következtek be. Itt a 2022-es választások 18 választókerületének 17 indulója mondhat búcsút egyéni képviselői ambícióinak információink szerint. (Azóta némileg átrajzolták a fővárosi választókerületeket.) Ez persze összefügg azzal is, hogy a fővárosban már évek óta nem sok babér terem a Fidesznek. Nem véletlen, hogy tavaly a helyhatósági választások előtt – mint elsőként megírtuk – Orbán Viktor teljes sorcserét hajtott végre, aminek következtében egyetlen korábbi kerületi polgármester és kompenzációs listáról bejutott közgyűlési képviselő nem kapott mandátumot.

A három évvel ezelőtt a parlamenti választásokon indultak között egyetlen kivétel Dunai Mónika, aki nyert 2022-ben a 14. számú választókerületben (ami alapvetően a XVII. kerületet jelenti). Rajta kívül információink szerint mindenkinek mennie kell(ett). Szintén rendhagyó eset még Böröcz Lászlóé, aki ugyan kikapott három éve az 1. választókerületben Csárdi Antaltól, de tavaly polgármesterré választották az I. kerületben.

Itt a távozók között találjuk Németh Zsoltot (18. számú választókerület, XXII. kerület). Ő a Fidesz alapítója, 1990 óta képviselő, a tusnádfürdői találkozók állandó ceremóniamestere. Németh Zsolt sokáig volt meghatározó a Fidesz (és az ország) külpolitikájára, mára a kevés atlantista elkötelezettségű politikus egyike maradt a pártban. Zuglóban ugyanakkor a még csak 36 éves – és Hadházy Ákossal szemben alulmaradó – Borbély Ádám karrierje törhet meg.

Érden nem érdemes (lázadni)

Szintén nem indul Csepelen Németh Szilárd, Fidesz-alelnök, „rezsibiztos”. Ő polgármester is volt, de az utóbbi időben meghatározó szerepe volt abban, hogy a párt gyakorlatilag kinyírta magát a XXIII. kerületben azzal, hogy Németh Szilárd kiszorította a Fideszből Borbély Lénárd polgármestert. A nagy nevek között van még Sára Botond fővárosi főispán (VIII. kerület), Fürjes Balázs korábbi budapesti fejlesztésekért felelős államtitkár, a NOB tagja, vagy éppen Wintermantel Zsolt, aki Újpesten játszott sokáig (képviselőként, polgármesterként) meghatározó szerepet. Budán a jelek szerint Simicskó István KDNP-frakcióvezető, volt védelmi miniszter politikai karrierje kezd a végéhez érni. Bús Balázs III. kerületi elnököt nemrég váltotta Gyepesi Ádám, a 24.hu cikke szerint.

Bár a XIII. kerületben csak örökös „kamikaze szerepet” játszhatott az MSZP-vel szemben, de a jelek szerint erről is le kell mondania Harrach Péter fiának, Harrach Tamásnak, aki 2018 óta bukta a választásokat. A VII. kerületben Kovács Balázs Norberten az sem segített, hogy jelenleg is ő a fővárosi fejlesztésekért felelős kormánybiztos.

Érdekes eset Érdé; itt információink szerint a 68 éves Aradszki András szeretett volna újra indulni – ő 2010-től stabilan hozza a választókörzetét. Ennek ellenére jövőre az a Kardosné Gyurkó Katalin lesz a képviselőjelölt, aki nagyon kikapott tavaly a polgármester-választáson Csőzik Lászlótól, mindössze a szavazatok 32 százalékát szerezte meg. Úgy tudjuk, a helyi KDNP-ben kisebb lázadás is kitört, miután Pesti Imre regionális igazgató közölte velük a döntést, de ez sem számított, mivel – ahogy egy forrásunk fogalmazott – „Kardosné Gyurkó Katalint felülről nyomják”, vagyis személyesen Orbán Viktor választotta ki a posztra.

A Tömegesen küldi „nyugdíjba” jövőre a Fidesz képviselőit Orbán Viktor bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A felsőbb bérkategóriákban ennél mérsékeltebb volt a bérnövekedés üteme: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2024 első negyedévéhez képest 7,4 százalékos bérnövekedést tapasztalt.

A földrajzi bontást tartalmazó statisztikák azt mutatják, hogy 2025 első hónapjaiban a régiók többségében már jóval 2000 forint felett alakul az átlagos fizikai órabér: jellemzően 2100–2400 forint közötti sávban találjuk ezt az értéket, de Közép-Magyarországon és a fővárosban ez az érték már kicsivel átlépte a 3000 forintot is. Lefelé Észak-Magyarország lóg ki kissé, 1850 forint körüli szintjével, miközben az Észak-Alföld, valamint a Dél-Dunántúl csaknem átlépte a 2000-es küszöböt.

„Bár az első negyedévben tapasztalt 9 százalékos éves bérnövekedési ütem elmarad az előző évet jellemző 14 százalékos mértéktől, a fizikai munkavállalók még így is mintegy 4 százalék körüli reálbéremelkedéssel számolhatnak – mondta Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója. – Természetesen az alacsonyabb átlagos emelési ráta kevésbé találkozik a munkavállalók ennél magasabb, a korábbi időszakokban tapasztalt szintekhez igazodó elvárásaihoz, de a cégek többsége jelenleg nem is nagyon képes kigazdálkodni magasabb juttatásokat. Emiatt éves szinten is arra lehet számítani, hogy az éves átlagos béremelés százalékos üteme egyszámjegyű marad.”

A Moore Hungary ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. A 800 ezer és 1,2 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2025 első negyedévében átlagosan 7,4 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

„Bár a szellemi középvezetők béremelési üteme néhány százalékponttal a fizikai dolgozóké alatt maradt, a reálbérek tekintetében esetükben is fennmaradt egy kismértékű növekedés – magyarázta Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere. – Egyelőre nem tapasztalható az elégedetlenség biztos jelnek számító fluktuáció érdemi felgyorsulása sem: a kilépési forgalom ebben az időszakban 2,4 százalékos volt, ami még a sokéves átlagos szint alatt maradt.”

Az országos szinten már több mint 60 ezer főt foglalkoztató üzleti szolgáltatóközpontok (BSC-k) középvezetői esetében a fenti szellemi foglalkozású középvezetői átlagtól is kissé elmaradó, 6,9 százalékos béremelést hajtottak végre az elmúlt év során a Moore Hungary adatai szerint.

Jól mutatja a BSC-szektor munkaerő-piaci vonzerejét, hogy a visszafogott béremelések ellenére az érintett cégek általában bővíteni tudták létszámukat: egy év alatt a belépési forgalom az eleve magas 8,4 százalékról 10,5 százalékra növekedett, miközben a kilépők aránya nem érte el a 2 százalékos mértéket sem.

A Bruttó fizikai átlagórabér: már elértük az eurós bérek harmadát bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A munkaerő-költségek két elemből álnak össze: a fizetésből és a cafetériából. Utóbbi aránya majdnem 25 százalék volt uniós átlagban. Az EU-ban a multik fizettek a legjobban és a közigazgatás, valamint az építőipar a legrosszabbul, de itt is csak 4 euró volt a különbség.

Szakszervezeti nyomásra 300 millió eurós fizetéscsökkentést vállal a VW vezetése

Az óránkénti bérek 2023-ról 2024-re 5 százalékkal növekedtek az egész EU-ban; az euróövezetben csak 4 és fél százalékkal. Az eurót használó országok közül Horvát- és Lettországban ugrottak a legnagyobbat a fizetések, 14 és 12 százalékot.

Melyik uniós országban van a legtöbb betöltetlen álláshely? # Hetente kilenc órával többet dolgoznak a belga vállalkozók, mint a magyarok # A fiatalok csaknem 15%-a küzd a lakbér kifizetésével az EU-ban

A Órabérek az EU-ban bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Ilyen még nem fordult elő a magyar balett történelmében: a világ legjobb balettiskolájába vették fel a mindössze 11 éves Vincze Bertalant. A magyar kisfiú nemzetközi karrier előtt állhat, de a brexit (—> az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból) miatt nem jár neki ösztöndíj, így a hatalmas tandíj miatt lecsúszhat a lehetőségről. A családja gyűjtést indított és reménykedik a csodában.

 Tizenkilencmillió forint. Ennyit kellene összegyűjteni Vincze Berci szüleinek ahhoz, hogy a kisfiú megkezdhesse tanulmányait a londoni Royal Ballet School-ban, amely a világ talán legrangosabb balettiskolája. Az idén ebbe az iskolába több mint 1300 növendék jelentkezett a világ minden tájáról. A hetedik évfolyamban 750-ből 24 gyereket választottak ki, ők kezdhetik meg a képzést szeptemberben. Köztük Vincze Berci.

Vincze Bertalan éveken át szerepelt az Operaház utánpótlásnevelő intézetében, a Magyar Nemzeti Balettintézetben, többször táncolta a Diótörő kisfiú főszerepét; fellépett a Kishattyúk tavában, a Nagy Iván Nemzetközi Balettgálán és az Operaház újranyitó ünnepségén is. Jelenleg a Magyar Táncművészeti Egyetemen tanul, és az egyetem, illetve az Operettszínház darabjaiban lép fel; szerepelt a Budapest Ballet Grand Prix gálaműsorában is. Számos országos és nemzetközi versenyen ért el első, második helyezést és nyert kiemelt arany díjat, ifjú tehetség díjat és különdíjakat.

 „Hihetetlen öröm és óriási büszkeség ez nekünk – mondja Berci édesanyja, Vincze-Bódis Beáta, aki táncpedagógus – mert a rengeteg lemondás, munka és alázat, az elköteleződés, tudatosság, energia, amit az évek során a fiunk beletett, most meghozta az eredményét. Magyarországról még soha senki sem jutott be ebbe az intézménybe gyerekként. Csak a sikeres felvételi után szembesültünk azzal, hogy – bár azt írták a honlapon, hogy a tanulók többsége kap ösztöndíjat – a brexit óta a külföldi diákokra ez csak a harmadik évtől vonatkozik.”

Így az álom csak álom marad, ha nem sikerül kifizetni az igencsak borsos összegű tandíjat az első két évre, hiszen támogatást csak két év ott tanulás után kaphat. A mintegy 20 millió forintot a család nyilván nem tudja finanszírozni, ezért gyűjtést indítottak és reménykednek benne, hogy június végéig összejön az összeg és Berci beiratkozhat az iskolába.

Aki szeretné támogatni a kis magyar táncos álmát, ezen a számlaszámon megteheti: Táncos Tehetségekért Alapítvány, Számlaszám: 11600006-00000000-53140210, A közleménybe enni írandó: Vincze Berci.

A Gyűjtés a kis balettos Berci támogatására bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Általában nem érdekesek a politikusok és magas rangú állami tisztviselők nyaralásai, sőt sokszor ők maguk próbálják felhasználni ezeket megközelíthetőbb, emberibb oldaluk bemutatására. Igaz, Magyarországon a politikusok nyaralásait – családi ingatlangyarapodásukhoz hasonlóan – jellemzően különösen nagy szemérmesség övezi a magánéletükre való hivatkozással.

Mindenhol komoly viharokat szoktak kavarni viszont az olyan luxusnyaralások, amelyeket az érintettek el akarnak titkolni, illetve azok, amelyekkel kapcsolatban kiderül, hogy nagy értékű ajándékot, például magánrepülőzést, jachtutat vagy ingyen luxusszállást kaptak más politikai-üzleti szereplőktől. Ilyesmi szerte a világon előfordul, abban van különbség, hogy van, ahol jobban elfogadják a választók, máshol kevésbé.

A magyar miniszterelnök legutóbb most januárban bukott le titokban tartott indiai luxusnyaralásával az indiai sajtó és Hadházy Ákos képviselő jóvoltából. Az ügy azért is vethetett nagyobb hullámokat a közbeszédben, mert Orbán Viktor hosszú pihenése előtt még azt posztolta, hogy „A meló soha nem érhet véget!”

Orbán Viktor másfél évvel ezelőtti nyaralása is hírhedtté vált, amikor Ungár Péter LMP-s politikus testvérének luxusvillájában pihent Horvátországban. Ungár először nem akart válaszolni arra, hogy a miniszterelnök fizetett-e a fényűző szállásért, de később elismerte, hogy ingyen látták vendégül.

Ennek apropóján cikkünkben magyar politikusok hírhedtté vált nyaralásait, nyaralással felérő üzleti útjait, egzotikus találkozóit gyűjtöttük össze az elmúlt évekből.

Régi motorosok, új helikopterezők

Évtizedekkel ezelőttről sokaknak emlékezetes lehet Medgyessy Péter volt miniszterelnök kubai nyaralása vagy Torgyán József egykori FKgP-elnök karibi és dél-amerikai útja, de bőven akadnak ezeknél aktuálisabb hazai példák is. 2015-ben derült ki például, hogy a sokáig leválthatatlannak tűnő vasúti szakszervezeti vezető, Gaskó István előnászútra vagy gyakori luxusszállodai lobbitevékenységre használta a szakszervezet pénzét.

Külön kategóriát képeznek a nem saját pénzből történő drága vendéglőzések, fényűző cateringszolgáltatások, Gaskó István és partnere egy alkalommal például egy budapesti steakhouse-ban 175 ezer forintért evett. A később kampánytémává tett 2003-as söjtöri lakomán száz főt vendégeltek meg nagyjából 730 ezer forintból. Azóta már ezek is eltörpülnek például Müller Cecíliáék hetvenezer forintos pogácsáihoz képest, külön iparággá vált a túlárazott catering az állami szereplők számára.

A számos forrás szerint magát Voldemort nagyúrnak szólíttató, később korrupció miatt rövid időre börtönbe kerülő Mengyi Roland sofőrből lett fideszes képviselő első nagyobb botránya egy, az Azori-szigetekre szervezett munkaúthoz kötődött. Hivatalosan Mengyi páneurópai romastratégiája miatt tucatnyi kormánypárti politikus utazott el 2011 novemberének végén az atlanti-óceáni üdülőhelyre, az Európai Régiók Gyűlésének éves közgyűlésére. A négyezer kilométeres útra többen magukkal vitték a feleségüket vagy a titkárnőjükként megadott embert. A munkautat a megyei önkormányzatok finanszírozták, miközben

számos megye iskoláinak még a fűtés- és áramszámláit sem tudta fizetni

Egyes érintett magyar megyék nem is voltak tagjai a szervezetnek, és az sem derült ki, hogy létezett-e valaha a hivatkozott stratégia.

2012–13-ban Lázár János akkori államtitkár nem megnevezett partnerével rövid, egy-két éjszakás kiruccanásokat tett európai szállodákba – közpénzből, munkaügyben. Az akkori áron éjszakánként 250 ezer forintos számla még ötcsillagos szállodai szinten is extrém drágának számított, ezért 2014-ben az akkori origo.hu és a Transparency International megpróbálta kiperelni a kiküldetések megismerhető részleteit.

A pert Lázár elvesztette, az ügy pedig nagy port kavart, miközben senki nem vitatta a tényszerűségét. Nem sokra rá viszont kirúgták az origo.hu főszerkesztőjét, az újságírók nagy része felmondott a politikai nyomásgyakorlás miatt, majd 2015-ben az egész újság kormányközeli kézbe került.

Az elmúlt évtizedben derült ki az is, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 2012 óta rendszeresen, évente titokban svédországi luxusvadászatokra járt. A néhány napos utak alkalmanként négy-ötmillió forintba kerülhettek, volt, hogy Semjénék helikopterről lőtték a rénszarvasokat.

Bár a Fidesz politikusai szerint Semjén Svédországban csak a rokonait látogatta meg ilyenkor, később kiderült, hogy a vadászatokat nem rokonok, hanem egy magyar szállodaipari üzletember, Farkas József fizette, akinek érdekeltségei 2010 óta rengeteg állami megbízást és több mint félmilliárd forint uniós támogatást nyertek el.

2016-ban Rogán Antal hozott újítást a helikopteres kirándulás műfajában, ugyanis akkori feleségével egy szabolcsi lakodalomba ment el helikopterrel. Először letagadta, majd amikor képi bizonyítékokkal szembesítette az azóta megszüntetett Népszabadság, semmit nem válaszolt. Később a helikoptert üzemeltető cég vezetője állt elő azzal, hogy igazából ő ajánlotta fel az utat, nem is pénzért, hanem egy magánjellegű barterszerződés részeként.

Borkai Zsolt győri fideszes polgármester 2018-ban ment el titokban nyaralni egy drága adriai hajóútra. A tengeren prostituáltakkal mulatozó polgármesterről és ügyvéd bizalmasáról kikerült szexfotók és videók után 2019-ben lemondani kényszerült; igaz, a győriek még abban az évben újraválasztották.

Hajóval bukott le Szijjártó Péter külügyminiszter is 2020-ban. Miközben egy képet posztolt magáról a közösségi médiában, amint a szobájában dolgozik, Németh Dániel fotós-újságíró utánament, és lefényképezte, ahogy valójában épp az Adrián, a Lady MRD-en, azaz a Szíjj László kormányközeli üzletember tulajdonában lévő luxusjachton pihen. Szijjártó a leleplező cikkek megjelenése után először úgy reagált, hogy valójában a jachton is dolgozott, telefonon tartotta a kapcsolatot, később bejelentette, hogy a megjelent cikkek sértik az igazságérzetét, „a munkával fenntartott idő száz százalék” az életében, és a jachtozása a magánélete része. Arra nem volt hajlandó válaszolni, hogy miből fizette.

A NER-elit Szíjj László luxusjachtján történő nyaraltatásáról Németh rövidfilmet is készített 2021-ben. Szíjj László építőcége pont onnantól kezdett kilőni a közbeszerzéseken, miután Simicska Lajos cége, a Közgép hirtelen kiesett. Még 2021-ben egyébként feltörték Németh Dániel két telefonját, és megpróbálták lehallgatni a Pegasus kémszoftverrel.

Külön kategória volt Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter, aki hatéves minisztersége alatt rendkívül sok, összesen 131 külföldi kiküldetésen vett részt, így 410 napig volt távol. A Válasz Online kikért adatai szerint speciálissá teszi ezeket az utakat, hogy az esetek csaknem harminc százalékában Novák Katalin is vele tartott, majdnem két tucat alkalommal kizárólag ketten utaztak a minisztériumtól, többek között Ciprusra, Norvégiába vagy Kanadába.

Fordítva is utaztak együtt, 2023-ban például egy 16 napos ausztráliai és pápuai útra Balog református vezetőként kísérte el Novák Katalin államfőt. A hosszú munkaúton például helyi magyarokkal találkoztak, harangot avattak, és megemlékeztek egy magyar misszionáriusnőről is.

Balog a közös utak kapcsán úgy érvelt a lapnak, hogy 2014 előtt Novák azért tartott vele ennyiszer, mert a külügyből érkezett, és sok nyelvet beszélt. 2014 után viszont az államtitkárrá előlépő Novák Katalinhoz tartozó családügy lett a minisztérium legfontosabb területe, fontosabb, mint az egészségügy, az oktatás vagy kultúra, így a nemzetközi tapasztalatcserére és a téma személyes népszerűsítésére volt szükség akkoriban Balog érvelése szerint

A Magyar politikusok luxusnyaralásai, egzotikus munkahelyi útjai bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Tavaly a minimálbér-emelést kivételesen egy hónappal előrébb hozták, így annak hatása már a decemberi béreknél érvényesült, az aktuális adatokat pedig egy magasabb bázishoz hasonlítjuk – hívta fel a figyelmet Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója. – Az idén a cégek jellemzően újra januárban hajtják végre a béremeléseket. Az említett egyszeri hatásnak a kiszűrésével becsléseink szerint 14–15 százalék között alakult a béremelkedés éves üteme a fizikai dolgozók körében, ami az jelenti, hogy a reálbér-emelkedés mértéke 10 százalék körüli.

A múlt év végére három régióban: Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön, illetve a Dél-Dunántúlon maradt 2000 forint alatt az átlagos fizikai órabér – ezeken a területeken jellemzően 1750-1900 forint. A többi térségben 2050-2250 forint közötti órabérek jellemzők, ám Közép-Magyarország és a főváros látványosan kimagaslik a hazai mezőnyből: ott az órabérek átlagos nagysága az előző negyedévhez hasonlóan a 2900 forintos szintet ostromolja.

A Moore Hungary ezzel egyidőben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. Az 800 ezer és 1,2 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2024 negyedik negyedévében átlagosan 9,6 százalék volt az előző év hasonló időszakához képest.

A szellemi középvezetők körében tavaly is jellemzően januárban zajlott le a bérek éves rendezése, ezért a tíz százalékot közelítő béremelési ütem azt jelenti, hogy ebben a bérkategóriában 5-6 százalékos reálbér-növekedés volt tapasztalható – magyarázza Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere. – Bár az infláció továbbra is várhatóan 5 százalék alatti szinten marad (honnan tetszik tudni? – a szerk. megj.) majd, a továbbra is erős béremelési igények az idén is néhány százalékos reálbér-növekedést vetítenek előre.

Az országosan már több mint 60 ezer személyt foglalkoztató üzleti szolgáltató-központok középvezetői esetében a szellemi foglalkozású középvezetői átlagtól érezhetően elmaradó, 5,3 százalékos béremelést hajtottak végre tavaly.

A Fizikai átlagórabér: 2100 forint fölött – és az infláció? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A történet: egy fiatal nő és terapeutájának gyógyító találkozásai egy várostól távoli rehabilitációs központban. A nő kezdetben nehezen nyílik meg, a terápiás alkalmak lassúak és nehézkesek: az elfojtott álmok és emlékek csak töredékekben jönnek felszínre. A férfi szakember végül egy lovasterápia által nyeri el a lány bizalmát, aki olyan feltétlen elfogadásra és tiszta kapcsolódásra talál az állatban, ami addig teljesen idegen volt számára. Amint a lány megnyílik, elmosódnak a határok a terapeuta és páciense között, és kapcsolatuk egyre intimebbé válik.

A film főszereplői a Berlinalén a legjobb mellékszereplő díját már elnyert Kizlinger Lilla, és az elismert színházi rendező, Schilling Árpád. A film vezető producere Tarr Béla.

Kizlinger Lilla egy tünemény a magyar filmek világában. A Valami madarak, a Semmelweis, a Magyarázat mindenre, a Rengeteg – Mindenhol látlak nemcsak megismertette a közönséggel, de meg lett győzve elemi tehetségéről. Most szoríthatunk ennek az új rövidfilmnek a sikeréért, amihez méltán fűzhető remény, hiszen a rendező Ladányi Jancsó Jakob 2022-ben készült rövidfilmje, „Az elveszíthető dolgok szeretete” elnyerte a Legjobb Rövidfilm díját a 10. Friss Hús Nemzetközi Rövidfilm-fesztiválon. Első játékfilmes tervét 2023-ban beválogatták a Talents Sarajevo Pack & Pitch programjába, tavaly pedig Cristian Mungiu forgatókönyv-fejlesztési programjába is. 

Évek óta közreműködik Tarr Béla alkotó foglalkozásain; jelenleg Ruben Östlund svéd rendező készülő játékfilmjében dolgozik, mint szereplőválogató munkatárs.

Várjuk hát, hogy mit hoz a Berlinale a filmnek, és természetesen a főszereplőnek. A Berlinalét az idén február 13–23. között rendezik.

Február 6-tól a magyar mozikban is látható a Borbély Alexandra főszereplésével készült „Emma és a halálfejes lepke” című film, amit Szlovákia Oscar-díjra nevezett,.

Az Európai Filmakadémia-díjat nyert Borbély Alexandra („Testről és lélekről”) visszatér egy felemelő alkotás főszereplőjeként. A gyönyörű színésznő cseh, szlovákiai és magyar művészek – Újlaki Dénes, Molnár Piroska, Monori Lili –  közreműködésével forgatott „Emma és a halálfejes lepke” a második világháború alatt játszódik és egy magára maradt nő (Borbély Alexandra) és egy bujkáló kisfiú megható történetét meséli el. A második világháború és a háborús szlovák állam viharos esztendőiben a magyar özvegy, a varrónő Marika egy zsidó fiút rejteget a szlovák–magyar határon menti házában, miközben két férfi – egy szlovák hlinkagárdista százados és egy német náci tiszt – figyelmének kereszttüzébe kerül. A rendező-író, Iveta Grofova szavai szerint: „Egy olyan nő történetét akartam elmesélni, aki láthatatlan akar lenni, de képtelen erre, és ez nagyon nehéz feladat egy színész számára. Úgy gondolom, hogy Alexandra ezt a feladatot nagyon sikeresen megoldotta.”

Minden bizonnyal sokan várják már, hogy magunk is meggyőződhessünk erről a moziban.

A Magyar színésznők új, nemzetközi sikerek előtt bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A sikeres pályaválasztás kulcsa az érdeklődési kör és a képességek ismerete mellett a tudatos tervezés és a nyitott hozzáállás. A technológiai fejlődés és a globalizáció, a világszintű egységesedés minden területen felgyorsította a gazdasági-társadalmi változásokat, így valószínű, hogy a 3–5 év alatt megszerzett diploma csak folyamatos tanulással, sőt, akár életpálya-váltással nyújt majd biztos megélhetést. Mérlegelni kell, hogy a szakmai sikerek megalapozásához a kiválasztott felsőoktatási intézmény milyen gyakorlati képzést, átfogó, változásokhoz rugalmasan igazodó szemléletet ad, mennyire mélyen tanít meg a legmodernebb technológia eszközök (pl. mesterséges intelligencia) biztos használatára, hogyan fejleszti a kreatív, problémamegoldó, kritikus gondolkodást és a csapatmunkát – mert ezekre a készségekre egyre nagyobb szükség lesz a jövőben is.

„A digitális eszközök ismerete, az MI (—> mesterséges intelligencia) használata nagy versenyelőny, ezért hátrányba kerül, sőt, idővel kiszorul a munkaerő-piacról az, aki nem alkalmazza tudatosan a napi feladatai elvégzése közben. A mesterséges intelligencia előretörésével rövid időn belül egyes munkakörök megszűnnek, ám számtalan új jön létre. Az oktatási intézményeknek pedig erre a jövőre, az új gondolkodásra, a folyamatos változásra, a megújulásra kell felkészíteniük a hallgatókat, hogy hosszú távon jól fizető, sikeres karrierjük legyen a munkaerőpiacon – mondtadr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem

A kép forrása: https://knowledge.em-lyon.com/en/what-ai-cant-know-thinking-through-the-future-of-professions/

A több mint 30 éves múltra visszatekintő egyetem mindig élen járt az innovációban, nemcsak követi a trendeket, hanem alakítja is őket. Elsőként ezen az egyetemen jelent meg a távoktatás, és első volt a digitális oktatás bevezetésében is. A legkorszerűbb gyakorlati tudás átadása végett a GDE külön figyelmet fordít a munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodásra, a digitális oktatástechnológiai eszközök és módszertan hatékony alkalmazására, valamint a vállalati partnerek bevonására az oktatásba. A hallgatók a képzéseiken olyan speciális tudást sajátíthatnak el, mint például a banki szektorban egyre nagyobb teret nyerő fintech-technológia; az üzleti intelligencia, a robotika alapjai, a dróntechnológia és nem utolsósorban a mesterséges intelligencia felhasználási lehetőségei. Emellett az egyetem rövid, mikrotanúsítványt nyújtó online szakmai kurzusokat is kínál, amelyeken a résztvevők a legújabb technológiákkal és ismeretekkel frissíthetik, bővíthetik tudásukat.

elnöke és a mesterséges intelligencia koalíció oktatási és tudatosítási munkacsoportjának vezetője.

Vannak olyan foglalkozások, amelyek iránt nemhogy nem csökken, hanem egyre nagyobb a kereslet. A folyamatszemlélettel, problémamegoldó hozzáállással rendelkező informatikusok jelenleg is a legkeresettebb szakemberek között vannak (lásd: Randstad IT felmérés, 2024). Ők azok, akik friss diplomásként az átlagnál rövidebb idő alatt, akár másfél hónapon belül találnak munkát (lásd: diplomás pályakövetési rendszer/ felmérés, 2023). Napjaink egyik kiemelt témája a kiberbiztonság, amelyhez kapcsolódó állások 28%-a betöltetlen, azaz világszinten 2,8 millió kiberbiztonsági szakember (Boston Consulting Group/BCG) hiányzik a munkaerő-piacról.  Összességében az IT-szektor világszinten 50 millió új munkahelyet teremt a jövőben.

Biztos jövőt szavatolnak azok a munkakörök is, amelyek a digitalizációs lehetőségeket beépítik a gazdasági szférába, a termelésbe vagy a szolgáltató ágazatba, ezért egyre népszerűbb pl. a fintech-képzés, a robotika vagy a drónspecializáció. Az e-kereskedelem, digitális marketing és digitális transzformáció területén 25–35%-kal nőhet az állások száma a következő öt évben (—> a Világgazdasági Fórum kutatása). Trendek alapján nagy számban lesznek olyan új foglalkozások, amelyeknek ma még a nevét sem tudjuk, hiszen egyes vélemények szerint a majdan, pl. 2030-ban meghirdetett állások 85%-át ma még fel sem találták (—> Institute for the Future). Ne feledjük, hogy ezeket az új szakmákat, valószínűleg a most egyetemekre beiratkozó – nyitott, rugalmas, új technológiai szemléletet elsajátító – hallgatók fogják feltalálni.

A különféle tudományterületek, a digitalizáció egyre gyorsuló fejlődésével az élet minden területén szükséges a folyamatos önfejlesztés és az IT-tudás.

Az élethosszig tartó tanulás a jövőben nemcsak a munkavállalók belső igénye lesz, hanem a munkaerőpiac kötelező elvárása. Ezért érdemes átgondolni, hogy a pályaválasztáskor kiválasztott szakterület előtt – jelenlegi ismereteink alapján – milyen fejlődési pálya van. Milyen tudásra, készségekre van szükség, azt hol és milyen formában lehet személyre szabottan, rugalmas időbeosztással elsajátítani, majd a később erre építve az ismeretanyagot frissíteni, kiegészíteni.

A Mi leszek, ha felnőtt leszek? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Miként az amerikai sajtó, akként dr. Sándor József is megemlékezik dr. Berciről a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika Kísérletes Kardiológiai és Sebészeti Műtéttani Tanszékének munkatársai nevében.

George Berci 1956-ban hagyta el hazáját. A laparoszkópos (hastükrözéses) vizsgálatot, műtétet – ami a has-, a medenceüreg diagnózisát és operációját teszi lehetővé a has felnyitása nélkül – ausztrál kollégáival az 1950-es évek végén dolgozta ki, amikor sok háztartásban még tévé sem volt – írja a The Washington Post.  Módszerét akkor még futurisztikusnak ítélték meg. George Berci panaszkodott is nemegyszer a szaklapoknak, hogy hiába igyekezett népszerűsíteni a radikálisan új és egyszerűbb műtéti eljárást, sokáig nem voltak hajlandók átállni rá a sebészek.

Már 70 felé tartott, amikor a 80-as évek végén, a 90-es évek elején a szakmabeliek mertek újítani és elfogadni módszerét – mondta el annak idején a Szegeden Bleier Györgyként, zenészcsaládba született feltaláló sebészorvos.

Közlemények százai, tizenkét könyv, 35 szabadalom, tanító videók sora mutatja aktivitását. Kényszerű emigrációja után többször visszatért Magyarországra, segített az újfajta eljárások megismerésében. Rendkívül kalandos, megpróbáltatásokkal terhelt életpálya, a zene világának bűvölete, üldöztetés a szélsőjobb, majd a szélsőbal oldalról, menekülés hazájából, Magyarországról, majd a modern sebészet világának úttörője, újfajta eljárások és berendezések megalkotója – így foglalható össze dr. George Berci (Bérci György) életének 103 éve.

A Semmelweis Egyetem Kísérletes Kardiológiai és Sebészeti Tanszékének herceghalmi sebészeti gyakorlóközpontja az ő nevét viseli. Még megélte, hogy halála előtt egy hónappal láthatta ennek az immár nemzetközleg is elismert intézetnek továbbfejlesztési terveit. Az Egyesült Államok egyetemein az a szokás, hogy egy-egy katedrát híres egyéniségről neveznek el, így jött létre már a professzor életében egy tanszék a „Minimálisan Invazív Sebészet George Berci Tiszteletére” Los Angelesben.

Dolgozószobájának falait a világ számos egyetemének elismerő oklevele díszíti: 2011-ben megkapta a hetvenhétezer tagot képviselő American College of Surgeons legnagyobb elismerését a „Jacobson Innovation Awardot”. Ezzel a kitüntetéssel kívánják elismerni azokat az „élő sebészeket, akik a sebészet bármely területén innovatív technikai eljárást vezettek be”. A korábbi díjazottak között szerepel Thomas Starzl (májtranszplantáció), J. C. Parodi (endovaszkuláris sztentek), T. J. Fogarty (kardiovaszkuláris technika), M. R. Harrrison (endofoetalis sebészet), L. J. Greenfield (vena cava filter) stb. Magyar, vagy magyar származású sebész mindaddig nem részesült ekkora kitüntetésben.

Munkássága elismeréseként 2012-ben, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem a „Doctor Honoris Causa” címmel ruházta fel, a Magyar Sebész Társaság Tiszteleti Tagjává avatta, 100. születésnapján a Magyar Köztársaság a „Magyar Érdemrend Tisztikeresztje” kitüntetésben részesítette.

Dr. George Berci nemcsak kiemelkedő sebész, hanem végtelenül szerény, jó humorú, segítőkész egyéniség volt– egy kongresszuson nem tudott úgy végigmenni a folyósón, hogy ne lett volna néhány kedves szava a világ minden tájáról összesereglett résztvevőkhöz. Első tudományos közleménye 1947-ben, még medikus korában jelent meg. Haláláig, még százhárom éves korában is lenyűgöző aktivitással dolgozott, utolsó megjelent közleménye is páratlan invenciozitását jellemezte: a nervus trigeminus endoszkóposan asszisztált dekompressziójának gyakorlatát mutatta be.

George Berci (Bérci György) példakép marad számunkra, nem feledjük – nem is felejthetjük: minden egyes laparoszkópos-műtétünk kivitelezésében az ő munkássága is benne rejlik. Hiányozni fog személyes jelenléte, bölcsessége, csendes humora. Életműve nyomán követni tudjuk minden politikai és személyes megpróbáltatást legyőző lelkesedését a tudomány, a medicina iránt – a salus aegroti szellemében.

A Amerikában elhunyt a magyar orvostudós dr. Bérci György, a laparoszkópia kidolgozója bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.