Mi a valós helyzet országos kitekintésben?

Valóban, Budapesten számos helyen láthatnak építkezéseket, de ez nem tükrözi az országos helyzetet. Az igazság az, hogy jelenleg a lakásépítés mélypontján van Magyarország, tizenkétezernél több lakást nem fognak átadni ebben az esztendőben. A probléma nem újkeletű, 2025 már a harmadik mínuszos éve az építőiparnak, amely legalább 20%-kal nagyobb kapacitásra lenne képes. Ez a tényező pedig nem kedvez az építőipari vállalkozásoknak. Mindezt árnyalja az a tény, hogy a közép- és nagyvállalkozások esetén, a nagy beruházásoknál kialakult egy jelentős árverseny éppen azért, mert kevesebb a megbízás. Országos kitekintésben a területi megoszlás szerint, az építkezéseknek körülbelüla 43%-a Budapesten és a főváros agglomerációs körzetben történik.

Az alapanyagok ára hogyan változott az elmúlt időszakban?

Az ÉVOSZ-nak van hazai építőanyag gyártó és kereskedő tagozata is, ebben több komolycég és kereskedőlánc is benne van. Folyamatosan figyelik és elemzik az árakat. Azt kell mondjuk, hogy a stratégiai építőanyagok ára jelenleg nem haladja meg a tavalyit. Ugyanakkor az nem mindegy, hogy hol történik az anyagbeszerzés, mert vannak olyan üzletláncok, ahol ennek ellenére jelentős áremelkedés figyelhető meg. Ezek jellemzően nem a hazai Tüzép telepek. Mindez azt jelenti, hogy a tudatosság, és az anyagbeszerzést is érintő, körültekintő tervezés nem nélkülözhető.

Költséghatékony szemlélet felmérni a lehetőségeket minden téren. Arra is érdemes odafigyelni a szakemberek választásakor, hogy szakmailag legyen regisztrálva a vállalkozás a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál. Szakmánként és működési területenként lehet a kamarák honlapján rákeresni egy-egy vállalkozásra. Aki ott szerepel, az is lehet egyfajta biztosíték.

Hogy érzékeltetni lehessen a nagyságrendet, 70000 regisztrált, építőiparral foglalkozó vállalkozó van a kamaránál, ugyanakkor mintegy 140000, tehát ennek a számnak a duplájaa vállalkozások, egyéni vállalkozók, önfoglalkoztatók száma az érintett szakmákat illetően.

Az ÉVOSZ milyen tapasztalatokat fogalmazott meg az építőiparral kapcsolatban?

A szervezet elsősorban a közép- és nagyvállalkozók érdekképviselete, nagyságrendileg 250olyan cég van, amely az országos építésszerelési tevekénységből 3600 milliárdos beruházást csinál meg az alvállalkozóival. Ezzel együtt természetesen rálátunk akisvállalkozói szektorra is, mert van kisvállalkozói tagozatunk. Az ide tartozó vállalkozókegyébként azt jelzik felénk, hogy nehéz a piaci versenyben úgy jelen lenni, hogy számosvállalkozó nem jogszerűen működik. Ez a piaci rés egyébként jelentős mértékű, mintegy 300 milliárdos összeg, amire a költségvetés nem lát rá, és ez után nem folyik be az állami költségvetésbe mintegy 80 milliárdos tétel. Amíg sem szakmai, sem járulékfizetési ellenőrzés nincs ezeknél jogszerűtlenül működő vállalkozásoknál, addig nem várható jelentős javulás a minőségi kifogások terén.

Emellett fontos megfigyelés az is, hogy a mikró vállalkozási szektor nem tart lépést aszakmai és technológiai fejlesztésekkel, a legtöbben nem vesznek részt képzéseken, ahol elsajátíthatnák az új ismereteket, mindez természetesen befolyásolja a minőséget is.

Nem mehetünk el amellett sem, hogy a szakmai utánpótlás sem megoldott. A mérnök és szakmunkásképzés egyaránt problémás terület. Mintegy 4000 fő jön ki évente a képzési rendszerből különböző szakterületeket érintő tudással, ezzel szemben pedig 20000 fő éri el a nyugdíjkorhatárt. Ezért megfogalmazhatjuk, hogy a hatékonyság területe jelenti a legnagyobb kihívást az építőiparban. A felnőttképzés szerepét ezért ki kell emelni, mivel a számla nélkül dolgozó iparosrétegre nem jellemző, hogy élen járna a szakmai képzéseken való részvételben.

Mindez azt is jelenti, hogy azoknál a vállalkozásoknál figyelhető meg a színvonalas kivitelezés, amelyek a nagyobb alvállalkozói rendszerbe integrálódnak, mert ott elkerülhetetlen a minőségi és elvárás kompatibilis szaktudás megléte.

Mi számít középvállalkozásnak?

Az Európai Uniós besorolás szerint az 50 és 250 fő közötti foglalkoztatás tartozik a középvállalkozások sorába, velük a magánmegrendelői szféra nagyon ritkán kerül kapcsolatba. A lakossági megrendelők elsősorban kis- és mikró vállalkozásokkal találkoznak. Egyébként ezek teszik ki az építési vállalkozások jelentős többségét.

Az ÉVOSZ milyen formában tudja segíteni és ösztönözni az építőipari vállalkozókat?

Elsősorban a hatékonyság és az együttműködési készség fontosságára, valamint a tudás aktualizálásra, a képzések jelentőségére tudjuk felhívni a vállalkozók figyelmét.

Feladatunknak tekintjük a vállalkozások közötti piaci együttműködések ösztönzését is, ebben megfigyelhető a fejlődés. Szükséges a közös adatbázis, integrálni kell a különböző szakmai területeket, elengedhetetlenek a fejlesztések, technológiai korszerűsítések a kisvállalkozói rétegnél is, mert enélkül nem jöhet létre olyan együttműködés, amelynek köszönhetően egy kisebb vállalkozás eredményesen beintegrálódhat a rendszerbe. Enélkül nincs hatékony működőképeség.

Mennyi idő kell arra, hogy a strukturális, többszintű együttműködés tartóssá váljon?

Biztos, hogy évek kellenek még ahhoz, hogy általános elvárássá váljon ez a szemléletmód, bár vannak már olyan cégek, ahol ez megvalósult. A fenntarthatóság, a környezettudatosság, a „zöld építés”, karbon lábnyom, környezettudatos minősítések olyan igények, amelyekhez ma már igazodnia kell az építőiparnak. Ugyanakkor a mikró- és kisvállalkozások számára az új technológiai elvárásoknak való megfelelés nagyon komoly kihívást jelent.

Az integrációt befolyásolja, hogy sokszor a nagyobb vállalkozások jelentős késéssel fizetik ki az alvállalkozót, sőt az sem ritka, hogy a kifizetés egyáltalán nem történik meg, pedig az alvállalkozónak az anyagköltséget előre meg kell finanszírozni, és a munkásai után a járulékfizetési kötelezettségnek is eleget kell tennie függetlenül attól, hogy mikor történik meg felé az elvégzett munkáért a kifizetés.

Milyen nagyságrendben figyelhető meg a kifizetésekkel kapcsolatos kockázat az építési vállalkozóknál?

Ezen a téren valóban nagyon sok a probléma, rengeteg ilyen eset van, az elmúlt 10 évben jelentősen romlott a helyzet. Nagyságrendileg az esetek 15 %-a végződik a bíróságon, peres eljárással. Összegszerűen mintegy 250 – 300 milliárd forintról beszélünk, ennek köszönhetően meglehetősen nagy számban mennek tönkre építési vállalkozások. Ebben a kérdésben sajnos nincs hatóköre az ÉVOSZ-nak. Egyébként az állam a legnagyobb megrendelő az építési szektorban, a kifizetési határidővel pedig az állami megrendeléseknél is gyakran csúsznak.

Az árdrágulást nagyban befolyásolta a Covid és az orosz-ukrán háború kitörése is, ezért a 2018/19-ben kötött szerződésekben vállalt árakat 2021 után nem tudták tartani a kivitelezők. Az eredeti árkalkulációval nem lehetett az elvállalt munkát befejezni. Ez éppen úgy igaz a lakossági, mint a nagyberuházások esetében.

A lakáspiac változásai és az árak utóbbi években érzékelhető „elszabadulása” a társadalom szinte minden rétegét érinti. Milyen lehetőségeket lát az Önök szervezete a kérdésben?

Az ÉVOSZ többször jelezte már, hogy a hitelkamatok csökkenése lehet az, ami segítheti a fizetőképesség fenntarthatóságát. Az állami Otthon Start 3%-os hitelprogram ebben lehet előrelépés, itt a család hitelfelvevő képessége lesz majd döntő. Azt is figyelembe kell venni, hogy előfinanszírozást igényel ez a konstrukció, a kedvezményes összeg csak utólag kerül a hitelt kérőhöz.

Azt azért tudni kell, hogy a világ más pontjain sem oldja meg központilag a lakáskérdést az állam. Ez alapvetően mindenhol piacszabályozott. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a lakásépítés és a felújítás is hosszú távú, értékteremtő beruházás. Ezért az erre szánt összeget és a megvalósuló eredményt ebben a kontextusban kell vizsgálni, ár/érték viszonylatban. Az pedig egyáltalán nem mindegy, hogy milyen vállalkozóval állapodik meg a megrendelő. A vállalkozó képes-e azt a minőségi munkát elvégezni, ami a környezettudatosság és energiahatékonyság szempontjainak is megfelel, és tud-e garanciát vállalni a kivitelező az elvégzett tevékenységért?

Amikor optimálisnak nevezhető a lakáspiac, akkor nagyságrendileg a lakást vásárlók mintegy fele közvetlenül az építtetőtől vásárol. A generálkivitelezővel köt szerződést 5 %-os ÁFA tartalommal. Mivel a lakásvásárlás jelenleg elsősorban a bankok közreműködésével, és nagymértékben hitelfelvétellel valósul meg, ez átkeretezi a piacot.

A négyzetméter árakban is jelentős eltérések vannak. Mi áll ennek a hátterében?

Ma 800.000.- / négyzetméter áron lehet megépíteni egy teljesen kész új lakóingatlant. A piacon megvásárolható lakások négyzetméter árai ettől jelentősen eltérnek, de az már a konkrét építési költség mellett számos más tételt is magába foglal. Például ingatlan, közmű, közösségi helységek és az ingatlanfejlesztő díja tevődik hozzá az építési költséghez. Az is nagyban befolyásolja az árat, hogy az építkezés hol történik, mennyi luxus tényező jelenik meg a luxuspanorámától, a luxusminőségig. Ezeket alapvetően befektetési céllal vásárolják meg. A támogatási programmal épített lakóingatlanok négyzetméter ára másfél millió forintban lett megállapítva. Ezek az ingatlanok Budapesten a külsőbb kerületekben és a vidéki nagyvárosokban könnyen értékesíthetők.

A kereslet-kínálat alapvetően befolyásolja az értékesítést, hiszen a megvásárlás mellett a fenntarthatóság is meghatározó tényező, tehát a munkavállalási lehetőségek nagyban szabályozhatják a piac alakulását. Hogyan jelenik ez meg az építőiparban?

Minden a megrendelővel kezdődik. Ennél a pontnál dől el minden. Milyen ingatlant, hol tud megvásárolni? A közvetlen piaci értékesítésű lakásépítést is ez a tényező határozza meg. Azt is tudni kell, hogy az ingatlanfejlesztőnek legalább 30%-os készültségig saját kockázatra kell felhúzni az épületet, hogy a leendő tulajdonos meggyőződhessen arról, hogy ez egy valós beruházás. Ezért van az, hogy elsősorban Budapesten és a főváros agglomerációs körzetében épül a legtöbb új lakóingatlan, mert ebben a körzetben van a legnagyobb fizetőképes kereslet. Kiemelkedően sok a Duna parton épülő ingatlan, amire valóban nagy a kereslet, például a IX., a XI. és XIII. kerületben. Ezek prémium kategóriájú lakások.

Megjelentek szabályozások, amelyek az energetikai és műszaki állapotára vonatkoznak az ingatlan vétel-eladás folyamatában. Ilyen például az az előírás is, ami a villanyvezetékek állapotára vonatkozik. Ezek mennyiben befolyásolják a piacot?

Szemléletmód váltásra lenne szükség. Sajnos még most sem általános nézet, hogy a felújítás, állagmegőrzés költségére befektetésként gondoljanak az emberek. Pedig ez a tevékenység értéknövelő beruházás, ami évtizedekre szól. Emellett például a villanyvezetékek cseréje egy régi épületben biztonsági tényezőt is jelent, ezért nemcsak szükségszerű, hanem érdemes áldozni a felújításra. Ehhez tegyük hozzá azt is, hogy egyre többen energiatudatosak, aminek fenntartási költséghatékonyság szerepe van. Ilyen a nyílászáró csere és a lakás energetikai felújítása is. Ha egy tízes skálán értékeljük energetikai szempontból az ingatlanokat, és a 10 a legjobb, akkor például vidéken, nagyjából 3-as besorolású a legtöbb ingatlan Magyarországon, mivel a többségük nagyjából 30 éve, vagy még régebben épült. Egy komolyabb felújítással ez az energiabesorolási érték akár 7- es szintre is emelhető lenne. Az eladónak kell egyébként az energiabesorolási igazolást beszereznie, az alacsony energiabesorolású ingatlan árát pedig befolyásolja az épület és a lakás állapota, tehát ma már piacszabályozó hatása is van.

Bizonyára nem az ÉVOSZ feladata, de milyen lehetősége van az edukációs folyamatban a szervezetnek, fel tudja-e hívni a figyelmet ezekre a fontos értékkülönbséget jelentő tényezőkre?

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége igyekszik figyelmet fordítani a szakmai kommunikációra. Ennek van egy jelentős hányada, ami nemcsak a szakmának szól, hanem a laikusok számára is hasznos információ. Ebben felhívjuk a figyelmet azokra a szempontokra, amit érdemes szem előtt tartani a minőségi otthonteremtésben, a lakásvásárlás, az állagmegőrzés, valamint a felújítás területén. Mert minőségi építtetés a minőségi megrendelésekből fakad.

Szemléletváltást jelent a magasabb minőségre való törekvés, ki kell szabadulni az árak fogságából. Mert bár a költségkeret sok mindent eldönthet, mégis érdemes a jobb minőségű anyagokat választani, hiszen nem szabad elfelejteni, hogy több évtizedre történő beruházás történik ilyenkor.

Az ÉVOSZ felhívja a figyelmet a komplex szemléletmódra, amiben jelentősége van annak is, hogy regisztrált, ellenőrizhető szakemberrel dolgoztatnak-e a megrendelők, olyanokkal, akik garanciát vállalnak a saját munkájukért. Emellett milyen léptékű és milyen minőségű megrendelés történjen, ami hosszútávú költséghatékonyságot jelent majd az évtizedek során a felhasználó számára. Aki így jár el, az elégedettebb lesz a munkafolyamattal és a végeredménnyel is.

Csaba Beatrix

fotó forrás: Pexels

A Minőségi megrendelő nélkül nincs minőségi építőipar bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Más az északi, és más a déli fűszerezés

A kínai helyett van, aki inkább az indiaira esküszik, amely mérhetetlenül sokszínű, hiszen egy hatalmas államról van szó. Igaz, mi ennek csak egy kis részét ismerjük, jószerivel pár híres ételüket. Persze azt is csak néhányan, hiszen manapság minden nagyobb magyar településen működik kínai kifőzde, de indiai kevés helyen. Összesen hetven, indiai fogást kínáló vendéglátóhely működik Magyarországon.

Nyilvánvalóan senki nem tudja megállapítani honfitársaink közül, hogy melyik az igazán autentikus, és hogy a hatalmas ország mely részéről származik – más az északi és más a déli ízvilág – mint ahogyan a külföldiek is azt gondolják, hogy a gulyás, a pörkölt, a paprika meg a lángos egyenlő a magyar konyhával.

A tulajdonos harminc éve él Magyarországon

Erről morfondíroztam, miközben haladtam Budapest nemrég nyílt legnagyobb indiai étterme, a Hitchki felé, ami közvetlenül a Lánchíd pesti hídfőjénél található, pár lépésre az Akadémiától, a Four Seasons-től, a Bazilikától. Itt nyáron alig lehet magyar szót hallani, hiszen innen indulnak a Várba a buszok és a Duna-parton meg a Lánchídon rengeteg turista fotózkodik. Ma ez az egyik legforgalmasabb turisztikai régiója Budapestnek, ahol minden négyzetcentiméternyi hely méregdrága.

A tulajdonos, Kumar Charaan Jeet tökéletesen beszél magyarul, hiszen három évtizede él Magyarországon. Gyermekei már itt születtek. Az elmúlt másfél évtizedben fordult a vendéglátás felé, ma már négy nagy étterme működik Budapesten.

Miért éppen Hitchki?

Először arról kérdeztem, miért éppen Hitchkinek nevezte el a legújabbat. Mint kiderült,ez magyarul csuklást jelent. Az indiai nyelvben ez egy pozitív fogalom. Azt szeretnék, ha a vendégek kellemes élményekkel távoznának az éttermünkből, és másoknak is ajánlanák. Több mint negyven főt foglalkoztat éttermeiben Kumar, külföldieket, magyarokat egyaránt. Alapszinten persze kell tudni angolul, de ha nem, az se gond, a vendég csak rámutat a gazdag étlapon valamelyik fogás számára, és elég, ha a pincér ezt mutatja meg a séfnek, illetve séfeknek, akik indiaiak.

Az amerikai filmekben gyakran látni indiai éttermeket, amelyek rendkívül színesek és dúsan díszítettek. A Hitchki nem ezek közé tartozik, a design ízléses, nem túl csicsás belső designt mutat, az indiai motívumok visszafogott színvilággal párosulnak, ami nem minden hasonló étteremről mondható el. Mint megtudom, az enteriőr megvalósítása Varjas Judithoz kötődik, aki a 2023 és 2024-es Év Dekorfestője címet érdemelte ki.

Fűszerkavalkád és helyi street food

Ami a lényeget, a gasztronómiát illeti,nemcsak az Észak-Indiából ismert klasszikusokat kínálják, hanem a ritkaságszámba menő dél-indiai fogásokat és helyi street food ételeket is. Hogy kik járnak ide ebédelni, vacsorázni? Nos, nemcsak turisták és nem is csak magyarok, hanem például Magyarországon élő indiaiak törzsvendégek, de ugyanígy látni itt élő, de más ázsiai országból származó embereket is.

A leginkább ismert indai fogások – mint a különféle módon ízesített naanok, tandoorik, és basmati rizsek mellett van több mint kétszáz, sosem hallott nevű fogás szerepel az étlapon. Ezek lehetnek szolidan fűszeresek, illetve az igazi indiai konyha kedvelői számára erősebbek: a régiónként más összetételű garam maszala fűszerkeverék az alap, de kevés olyan fogás van, amelyet nem jellemez a csípős paprika, sárga kurkuma és a zöld koriander használata. Az ma már természetes, hogy a legkülönfélébb mai étkezési szokásokat is kielégítik: van, aki vegetáriánus, megint más vegán, illetve gluténmentes és laktózmentes ételt keres. Már ottjártunkkor éppen betévedt egy indiai csoport, ez mindenképpen jó jel: ezek szerint autentikus a konyha…

Fotó: Hitchki

A Mennyire ismerjük az indiai konyhát? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Ahogyan azt a vállalat korábban már bejelentette, az idén nyáron mobil- és Domino-előfizetői számára is automatikusan elérhetővé teszi országos lefedettségű 5G hálózatát június 1. és augusztus 31. között a Magyar Telekom. A vállalat legkorszerűbb mobilhálózatával ügyfeleinek így még több digitális nyári élményben lehet része. Ezt bővíti ki a szolgáltató azzal, hogy augusztus 31-ig díjcsomagváltás és extra költségek nélkül kapcsolja be ügyfeleit gigaerős hálózatába. Minden olyan lakossági és kisvállalkozói ügyfél ugyanis, aki 1 Gbit/mp-nél alacsonyabb le- és feltöltési sebességű vezetékes internet díjcsomaggal rendelkezik koax- vagy optikai hálózaton, automatikusan igénybe veheti a vállalat 1000 Mbit/mp maximális le- és feltöltési sebességű internetszolgáltatást. Minden olyan új ügyfél, aki a nyár utolsó napjáig 1Gbit/mp-nél kisebb sebességű vezetékes hálózati csomagra szerződik, automatikusan az akciós csomagot éri el. 

„A Telekom azon dolgozik, hogy az elérhető legmodernebb technológián a legkorszerűbb szolgáltatásokat nyújthassa ügyfelei számára, legyen szó internet-, tv-, telefon-hozzáférésről, lakossági és üzleti szolgáltatásokról. Mára gigabit-képes vezetékes hálózatunk 3,9 millió végponton elérhető és folytatjuk a hálózatfejlesztést. A Telekom hálózattuningjának újabb lépéseként ügyfeleink nyáron a gigabites sebesség élményét is megtapasztalhatják” –mondta el Pereszlényi Zoltán (a bal oldali képen), a Magyar Telekom kereskedelmi vezérigazgató-helyettese.

A tényleges le- és feltöltési sebesség a hozzáférés típusától, az adott vonal műszaki paramétereitől, és a bonyolított forgalomtól függően a maximális sebességtől eltérhet. Augusztus 31., vagyis az akciós időszak után a szolgáltatás automatikusan visszaáll az eredeti, szerződés szerinti sebességre. Bővebben itt olvashat a kezdeményezésről; tessék kattintani!

A Nyári, gigabites száguldás a Telekom-hálózatokon bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A Szolgálatára: rendszergazda bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A díjemelkedés ellenére az idei nyáron is igen kedvező díj mellett kínálják az utasbiztosításokat hazai biztosítók: a napi 750 forintos átlagdíjért ma már egy gombóc fagylaltot sem lehet kapni a horvát vagy az olasz tengerparton – mondja dr. Kozma Gábor, az Insura.hu vezérigazgatója. – Ez az összeg a legnépszerűbb célországokban általában már méltányos fedezetet ad a baleset, betegség és az általános kockázatok tekintetében.”

Az utazás jellegétől és céljától függően az utazni készülők a kiegészítő biztosítások széles kínálatával találkozhatnak. A nyári utazások többsége közeli országokat céloz, ezeket jellemzően autóval közelítik meg az utazók. Ezért nyáron megnő az autós asszisztenciát igénybe vevők aránya is: tavaly a nyári utasbiztosítási szerződések 43 százaléka mellé kérték ezt a szolgáltatást.

Aki repülős útra vállalkozik, annak célszerű az ilyenkor igen gyakori járatkésésekre vagy -törlésekre is felkészülni. Az utasbiztosítások egyre szélesebb köre kínál kiegészítő fedezeteket ilyen esetekre. Fontos azonban tudni, hogy egyes biztosítók kikötik, hogy az ilyen kiegészítő szolgáltatást csak napokkal az utazás előtt megkötött utasbiztosítások esetén vállalnak.

Az Insuránál tavaly nyáron megkötött utasbiztosítások harmada horvátországi, hetede olaszországi, nem egészen tizede pedig ausztriai utazásra szólt, vagyis az összes utazásnak több, mint a fele e három ország között oszlott meg. A lista következő országai Görögország (7%), Románia (5%), Szlovénia (4%) voltak. Ezekben az arányokban várhatóan idén sem lesz számottevő változás.

A biztosított nyári utak hossza jellemzően 4-8 nap: az összes út kétharmada ilyen. A leggyakoribb (20%) a 8 napos kiutazás, ami a hetes turnusokra jellemző 8 nap/7 éjszaka sémát követi.

A Ezen a nyáron az utasbiztosítások napi átlagdíja 750 forint körül alakulhat bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

„A gasztroforradalomhoz társadalmi igény kellene –ez valójában nincs” – fogalmaz Herczeg. – „A hazai éttermek többsége nem tudja tartani a tempót sem minőségben, sem innovációban: az idén is igaz, hogy 50 ezer vendéglátóhelyből minden évben alig 500-at tudunk, – akár országos szinten -, kiemelni. Húsz éven át tartó forradalmat még nem láttunk, az már állóháború. A gasztronómiai forradalmat nem egy bizonyos kis számú étteremnek kellett volna elindítania, hanem a tömegeknek, a fogyasztóknak. Ebben még van mit tennünk. Fogyasztóként nekünk kell diktálni, és az éttermeknek ezt követniük kellene. Úgy látszik, hogy a nemzetközi konyhák ezt sokkal jobban oldják meg, sokkal direktebben érik el az igényes fogyasztót, vagy azt az embert, aki egyáltalán megteheti, hogy étterembe látogat.”

Az új generáció, a Z generáció fogyasztóként való megjelenése új elvárásokat hozott: nemcsak ételt, hanem élményt, filozófiát, fenntarthatóságot is keresnek az éttermekben. Örömteli, hogy ezt egyre több nyitó hely igyekszik azért megvalósítani.

Fenntarthatóság vagy marketingfogás?

A Dining Guide 2024 óta külön vizsgálja az éttermek fenntarthatóságát is. Herczeg Zoltán elismeri: sok helyen még hiányzik az ehhez szükséges tudás, de már az is előrelépés, hogy egyre többen foglalkoznak vele. A „zöld Michelin-csillag” koncepciója is inspiráló hatással van a hazai vendéglátókra, ám a változás lassú, – főként a vidéki régiókban.

Az éttermek sikerének egyik új, meghatározó szempontja a „WOW-faktor” – vagyis az élményszerűség és az emlékezetes karakter. Ez nem csupán a fine dining sajátja: akár egy klasszikus vendéglő is lehet „wow”, ha hiteles és őszinte koncepciót képvisel. A vendégek egyre inkább értékelik azokat az éttermeket, amelyek gondolkodnak – akár filozófiai, akár fenntarthatósági szempontból.

Csapdahelyzetben a magyar vendéglátás: amíg nincs minőségi turizmus, nincs miből fejleszteni

„Még nem született meg a kortárs magyar vendéglátás identitása” – emeli ki Herczeg Zoltán, hozzátéve: – „Budapest és néhány turisztikai gócpont ugyan már a nemzetközi színvonalat közelíti, de az ország többi részén még mindig „60 fokon forr” a gasztronómiai gondolkodás.”

Miközben Európa más részein a gasztronómia már önálló turisztikai vonzerő, Magyarország továbbra is inkább az olcsó, ár-érték arányban kedvező úti célok között szerepel. Herczeg Zoltán szerint a minőségi turizmus növekedése hozhatna változást.

„Nyílnak helyek, bezárnak helyek – de a fejlődés megállt. Várjuk a következő lendületet” – mondja a szakértő, aki éppen a napokban fejezte be az éttermek tesztelését, amelynek eredményét a június 16-i Dining Guide Év Étterme Díjátadón ismerheti majd meg a szakma és a közönség.

A Identitásválságban a magyar vendéglátás, jelentsen ez bármit… bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A digitalizációval nem csökkent az akciós újságok népszerűsége. A felnőtt lakosság 85 százaléka legalább havi rendszerességgel nézi meg őket, s szinte ugyanennyi be is vallja, hogy vásárlási döntéseit befolyásolják ezek a kiadványok.

Az akciós ajánlatokat az emberek 71 százaléka hetente böngészi; mindössze hat százalékuk nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem olvas akciós újságokat. A nemek közötti különbségek is szembetűnők: a férfiakhoz képest a nők jóval gyakrabban lapozgatják a reklámújságokat. Az elemzés arra is rávilágít, hogy ezek a lapok előbb-utóbb eltűnnek a postaládákból.

Kikből tevődik össze az a hatszázalékos réteg, amelyik sohasem olvas akciós újságot? Főként fiatal, magas iskolai végzettségű és jövedelmű, városi környezetben élő férfiakból – derül ki a Shopfully cég kutatásából. Ez a digitális marketingplatform arra szakosodott, hogy segítse a kereskedőket és márkákat a bolti forgalom növelésében.

Ma a hibrid tartalomfogyasztás a legelterjedtebb: a fogyasztók legnagyobb csoportja (43 százalék) nyomtatott és digitális formában is olvassa az akciós reklámújságokat. A digitalizáció térnyerését jelzi, hogy a válaszadók harminc százaléka már csak az interneten böngészi e kiadványokat, miközben csupán 21 százalék ragaszkodik a nyomtatott formához.

Nyugat-Európában ez a folyamat már lezajlott, mára ott kilencven százalékhoz közelít a digitalizáció. A kutatás eredményei egyértelműen mutatják, hogy Magyarországon is intenzíven zajlik a digitális átállás, és a jövőben tovább növekszik az online tartalmak iránti igény.

A kutatás rávilágított arra is, hogy az akciós reklámújságok olvasási szokásai regionális eltéréseket mutatnak hazánkban. A Dél-Alföldön például többen választják a nyomtatott újságokat, mint az online változatokat. Ezzel szemben az ország többi részén az online formátum népszerűbb a nyomtatottnál.

Budapesten különösen erős a digitális dominancia: ott már nagyobb arányban olvasnak kizárólag digitális reklámújságokat, mint hibrid formában.

Az adatok alapján kirajzolódik a nemzedéki különbség is. A fiatal korosztályok körében az online tartalmak elérése kiemelten fontos, az idősebbek körében valószínűbb, hogy hűek maradnak a hagyományos, nyomtatott újságokhoz.

Mennyire hagyatkozunk ezekre az akciós újságokra? Nos, úgy tűnik föl, eléggé. A magyar felnőtt lakosság negyede szerint az akciós kiadványok igencsak hatással vannak vásárlási döntéseikre, a többségük (55 százalék) viszont úgy nyilatkozott, hogy „valamennyire” hatnak rájuk.

Az akciós újságok tehát továbbra is uralják a vásárlók figyelmét – igaz, egyre inkább a digitális térben. Magyarországon is gőzerővel zajlik e nyomtatványok digitalizációja, ahogy a kutatás egyértelműen mutatja: az online elérésű újságok egyre népszerűbbek a nyomtatottakkal szemben.

Nyugat-Európában ez a folyamat már lezajlott, és gyakorlatilag szinte teljes a digitalizáció, nálunk is intenzíven zajlik a digitális átállás, és a jövőben várhatóan tovább növekszik az online aránya.

A Eltűnnek az akciós újságok? – a postaládától az okostelefonig bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A magyar állam egyelőre pont az ellenkező irányba mozog, egyre több orosz gázt vásárol. Részben azért, mert így viszonteladással anyagilag ki tudja használni a megtámadott Ukrajna kiszolgáltatott helyzetét, másrészt a kormányzati megnyilatkozásokból az is egyértelmű, hogy a magyar kormány hosszabb távon is döntő szerepet szán az orosz gáznak a hazai energiaellátásban.

A közelmúltbeli uniós példák azt mutatták, hogy több, korábban erősen gázfüggő ország nagyobb költségnövekedés nélkül le tudta cserélni az orosz gázt más forrásra. A teljes uniót nézve a háború előtti, közel 150 milliárd köbméternyi éves orosz gázimport tavalyra harmincmilliárd köbméter alá csökkent, idén pedig várhatóan még tovább fog. Még úgy is, hogy párhuzamosan ezzel a magyar MVM rekordszintre pörgette fel az orosz gáz vásárlását. Pontosan nem lehet tudni, de a magyar állam akár évi hatmilliárd köbméter gázt is vásárolhat a Gazpromtól.

Ebben a cikkben arról lesz szó, hogy ha az aktuális magyar kormány 180 fokos fordulattal mégis leválna az orosz gázfüggőségről, mik lennének a lépések. Ehhez a legelismertebb magyar energiapiaci agytröszt, a Regionális Energiapiaci Kutatóközpont (REKK) kapcsolódó tanulmányát vettük alapul. Ők megnézték a keresleti oldal csökkentési lehetőségeit, azaz leegyszerűsítve azt, hogy hol bánnak pazarlóan a gázzal, illetve hogy hol lehet olcsón és gyorsan helyettesíteni mással. A kínálati oldalt is vizsgálták, hogy mennyivel lenne drágább máshonnan beszerezni.

Ismert és világos módszerekkel 37 százalékkal lehetne csökkenteni a hazai gázfelhasználást 2030-ig a háború előtti szinthez képest, és

egyértelműen teljesen le lehetne válni az orosz gázról.

Sőt, ha holnaptól örökre megszűnne minden vezetékes orosz gázimport Magyarország számára, az sem jelentene ellátásbiztonsági kockázatot, de még csak igazán komoly gázáremelkedést sem.

Sokat lehet megtakarítani a lakóházaknál

Sokáig nagyjából évi tízmilliárd köbméter körül mozgott a teljes magyarországi gázfogyasztás. Ez tavalyra a rezsicsökkentés módosítása, az ipar alkalmazkodása és kisebb részben az enyhe tél miatt közel ötödével csökkent, nagyjából 8,5 milliárd köbméterre. A legnagyobb felhasználási területek alapján a fogyasztás nagyjából felét az épületszektor teszi ki (rengetegen fűtenek és főznek gázzal), negyedét az energiaszektor (áramot és hőt termelnek földgázból), ötödét pedig az ipar.

Ennek megfelelően az épületeknél mutatkozott a legnagyobb megtakarítási potenciál is. Fontos, hogy tulajdonképpen jól sült el a 2022 közepétől meghirdetett rezsinövelés, a magyar lakosság ugyanis nagyon árérzékeny.

Orbán Viktor tavalyelőtt megcsinálta ugyanazt, amit Gyurcsány Ferenc 2006-ban: a választások előtt többször személyesen megígérte fő kampányüzenetként, hogy mindenképp marad a rezsicsökkentés, majd megválasztása után pár nappal mégsem. Pár hónappal később jött is egy brutális áremelés, adott szint felett hétszeresére emelve a lakossági gázárat. A szintet egyébként nem is sikerült elsőre észszerűen megadni, ugyanis a kormány egy köbméterben megadott számot kommunikált, noha eltérő lehet a hazai gáz fűtőértéke. Végül augusztus végére sikerült tisztázni a helyzetet.

A rezsicsökkentés miatt a lakosság nem spórolt, így változatlan fogyasztás mellett ez a hazai háztartások harmadát érintette volna. Az emberek azonban nagyon gyorsan és tartósan alkalmazkodtak az új árakhoz; nem csak azok kezdtek spórolni, akik átlag felett fogyasztottak.

Korábban sokan indokolatlanul túlfűtötték a lakásukat, átlag 21 fok fölé,

noha nemcsak olcsóbb, de egészségesebb is a 20–21 fok közötti hőmérséklet.

Ez sokat számít: ha csak a fűtési szezonban fűtenek az 1990 előtt épült családi házakban, és csak akkor, amikor otthon vannak, és két fokkal letekerik a fűtést, azzal több mint évi egymilliárd köbméter gázt spórolnak meg összesen. A REKK azon az állásponton van, hogy a további megtakarításhoz elkerülhetetlen egy nagy léptékű épületfelújítási hullám. Arról egyébként nincs pontos adat, hányan kezdtek maguktól szigetelésbe vagy egyéb épületenergetikai felújításba.

Az észszerűbb fogyasztás mellett megjelent egy másik irány: sokan átálltak fa- vagy hulladéktüzelésre a gáz helyett. A legszegényebbeknél ez nem tudatos döntés eredménye, hanem kényszerűség, aminek káros élettani és környezeti hatásai is vannak. Számukra egyrészt a tűzifapiaci szabályozás megújítását javasolja a tanulmány, illetve lakhatási és fűtési színvonaluk célzott javítását.

Kétszer annyi tűzifát éget el a magyar lakosság, mint amennyit hivatalosan kivágnak az országban

„A tanulmányban tett fő állításaink továbbra is állnak. A magyar gázfogyasztásban nagyon jelentős megtakarítási potenciál volt, aminek egy részét már meg is valósította a lakosság és az ipar, a megfogalmazott ajánlásaink mentén pedig mindnél láttunk valamilyen elmozdulást azóta” – mondta el Takácsné Tóth Borbála, a tanulmány projektvezetője.

Az ipari szereplők közül – különösen a nagyobbak – maguk alakították át a folyamataikat úgy, hogy hatékonyabban használják fel az energiát, illetve minél kevésbé legyenek kitettek a földgáznak – azzal együtt, hogy vannak olyan iparágak, ahol nem nagyon lehet kiváltani; például az olajfinomításnál, a műtrágya-, az acél- vagy a cementgyártásnál ez középtávon sem lesz megoldható. Az ipar földgázfelhasználása egyébként 2021-hez képest csaknem ötödével csökkent tavalyra.

„Az ipar különösen gyorsan és hatékonyan reagált, kifejezetten sok szereplő hajtott végre komoly beruházásokat azért, hogy kiváltsák a földgázt, elsősorban megújuló energiával vagy árammal. Azt gondoljuk, hogy az ipari szereplőknél megtörtént az energiahatékonysági lépések döntő része, vagy már tervben van” – fűzte hozzá a REKK kutató főmunkatársa.

A földgázzal működő erőművek 2021-ben még másfél milliárd köbmétert gázt égettek el a villamos energia előállításához. A REKK tanulmánya szerint ezek rövid távon nem kiválthatók, de 2030-ig akár még a tartalékpiacról is teljesen kivonhatók lehetnek az akkumulátorok a megújulóenergia-termelők és a fogyasztók bevonása mellett. A tartalékpiac az áramtermelés és a fogyasztás egyensúlyban tartása érdekében működő egyfajta rendelkezésre állási piac, hosszabb nevén kiegyenlítő-szabályozási kapacitáspiac.

„A tanulmányban azt mondtuk, hogy a tervben lévő új, kombinált ciklusú gázturbinás (CCGT) erőművek helyett inkább más módon kellene pótolni a rendszerből hiányzó rugalmasságot. Ezek közül a mátrai nagy, 500 MW-os erőmű elkezdett megépülni, de a másik, kétszer 500 MW-os blokkból nem biztos, hogy lesz bármi. Ezekről tudni kell, hogy üzleti alapon nem épülnének meg, politikai döntés mentén jöhetnek létre. A már épülő gázos erőmű még megtérülhet, de a maradék rugalmassági igényt szinte biztosan egyéb eszközökkel lenne érdemes megoldani” – mondta Takácsné Tóth Borbála.

Reggel óta nem jön orosz gáz Európába Ukrajnán keresztül

Külön alrendszer a szintén földgázt használó távhőszektor. A tanulmány számításai szerint itt a legrosszabb esetben is tizenöt százalékkal csökkenthető a földgázfelhasználás az akkori éves 1,23 milliárd köbméterről. Ha sikerülne jelentősen növelni a megújulók arányát, akár félmilliárd köbméter alá is lehetne szorítani 2030-ig a szektor földgázfelhasználását.

Többek között a geotermikus energia lényegesen fokozottabb kihasználását javasolták a tanulmányban. Egyébként a magyar uniós elnökség kevés sikeres tevékenységei közé tartozik, hogy érdemben népszerűsíteni tudta a geotermikus energiát a szövetségen belül.

Csak plusz négy euró lenne, ha Putyin holnap örökre elzárná a gázvezetékeit

„A kínálati oldalra rátérve: itt kevésbé jeleskedik az ország, Magyarország az orosz gáz legnagyobb érkeztetési helye az EU-ban a déli útvonalon, és a hosszú távú szerződésen felül is vesz orosz gázt. Ennek az a nyilvánvaló piaci oka, hogy az orosz gáz jelenleg kicsit olcsóbb, mint a nyugatról érkező, így aki behozza, az elég jó üzletet tud csinálni. Ha az orosz gáz kiesne, akkor ebből fakadóan Magyarországon lenne a legnagyobb a drágulás” – mondta Takácsné Tóth Borbála.

Hozzátette, hogy REKK-nél modellezték a különböző lehetséges szcenáriókat. A globális piaci ártól függetlenül két-három euró/MWh árnövekedést fog hozni, ha többé nem érkezik gáz Ukrajna felől, ha pedig a déli útvonal is kiesik, azaz

az Európába érkező teljes orosz csővezetékes gázexport leáll, az Magyarországon négy euróval drágítaná az egységárat.

Nyugat-Európát már kevésbé érintené, és Ausztriában is csak két-három euró pluszt jelentene MWh-ként. A négyeurós drágulás a jelenlegi tőzsdei árszint mellett nagyjából tízszázalékos áremelkedés lenne. A gázpiaci szakember fentiek mellett most is abszolút tarthatónak gondolja 2030-ig a földgázfelhasználás 37 százalékos csökkentését. 

„Úgy látom, hogy jó pályán van a gázfogyasztás csökkentése, tulajdonképpen nagyjából huszonnégyet meg is csináltunk a 37 százalékból. Ha jönne a többi javasolt lépés is, ha lenne épületfelújítási programunk, lenne geotermikustávhő-programunk és hasonlók, akkor biztosan és tartósan elérhető lenne a cél.”

Az orosz gáz elzárása nagy nyomás alá helyezte Moldova Nyugat-barát kormányát

A Ha holnaptól leállna minden vezetékes orosz gázszállítás, az sem okozna nagy drágulást bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Ukrajna elutasította a tranzitszerződés megújítását, ami várható, és jelképes lépés volt az Oroszországgal viselt már csaknem hároméves háború miatt, és azután történt, hogy Európa már drasztikusan csökkentette részesedését a moszkvai gázból. Az ukrán energiaügyi minisztérium közölte, hogy „a nemzetbiztonság érdekében” szüntette meg az üzletet.

„Leállítottuk az orosz gáz tranzitját. Ez történelmi esemény” – áll a minisztérium közleményében. A Kreml tulajdonában lévő Gazprom gázóriás, amely 2019-ben kötötte meg a tranzit-megállapodást az ukrán Naftogazzal, tavaly 6900 millió dolláros veszteséget könyvelt el – több mint 20 év óta először, az Európába irányuló eladások csökkenése miatt – jelentette a Reuters. Ez annak ellenére történt, hogy erőfeszítéseket tett az új vevő, Kína felé irányuló export növelésére.

Ukrajna évente mintegy 800 millió dollárt veszít az Oroszországtól származó tranzitdíjakból, a Gazprom viszont csaknem 5000 millió dollárt veszít a gázeladásokból. A jelentés szerint még mindig orosz gázt vásárló európai országok viszont alternatív szállítási útvonalakat alakítottak ki.

A Bruegel brüsszeli elemző központ szerint a lejárt szerződés az Európai Unió teljes gázimportjának mintegy 5 százalékát adta, és főként Ausztriát, Magyarországot és Szlovákiát érintette. Most Európa egyetlen útvonalon keresztül kap vezetékes gázt Oroszországtól: a Turkstream gázvezetéken, ami Törökországon keresztül Bulgáriába, Szerbiába és Magyarországra vezet.

Az Európai Unió már jó esztendeje dolgozik az érintett országokkal azon, hogy felkészüljenek az alku esetleges lejáratára – mondta az Európai Bizottság szóvivője a CNN-nek. „Az európai gázinfrastruktúra elég rugalmas ahhoz, hogy alternatív útvonalakon keresztül nem orosz eredetű gázt juttassunk el (Közép- és Kelet-Európába) – mondta a szóvivő. – Ezt 2022 óta tetemes új (cseppfolyósított földgáz) import-kapacitásokkal erősítették meg”.

„Megcsináltuk a házi feladatot, és jól felkészültünk erre a forgatókönyvre” – mondta Leonore Gewessler osztrák energiaügyi miniszter az X-en ma kora reggel közzétett nyilatkozatában, hozzátéve: az ország energetikai vállalatai új, nem orosz szállítók után kutattak.

Robert Fico szlovák miniszterelnök ugyancsak ma kijelentette: az Ukrajnán keresztül érkező orosz gázszállítás leállítása „drasztikus” hatással lesz az EU-ra, de Oroszországra nem. Fico korábban azzal érvelt, hogy az alku megszűnése magasabb gáz- és áramárakhoz vezetne Európában – írta a Reuters hírügynökség.

Mielőtt Oroszország 2022-ben teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, Oroszország volt az Európai Unió legnagyobb földgázszállítója. Az Európai Tanács szerint a blokád a 2021-i több mint 40%-ról 2023-ra mintegy 8%-ra csökkentette Oroszország részesedését a vezetékes gázimportból.

A hiány megszüntetésére Európa hatalmas mennyiségű cseppfolyósított földgázt (LNG) – a földgáz tengeri tartályhajókon szállítható, hűtött, folyékony formáját – importált az Egyesült Államokból és más országokból, valamint csővezetékes földgázt Norvégiából. Az EU emellett növelte az orosz cseppfolyósított földgáz behozatalát, hogy ezzel fűtse az otthonokat és ellássa energiával a gyárakat, de 2027-ig saját maga szabta meg a határidőt, és azt tervezi, hogy megszakítja függőségét az összes orosz fosszilis tüzelőanyagtól.

Elemzők a múlt hónapban a CNN-nek azt mondták, hogy az Ukrajnával kötött tranzit-megállapodás révén orosz földgázt használó országokat nem fenyegeti energiahiány, és valószínűleg több cseppfolyósított földgáz vagy más európai nemzetektől csővezetéken keresztül több földgáz importálásával enyhítenék, szüntetnék meg a hiányt.

Massimo Di Odoardo, a Wood Mackenzie energetikai adatszolgáltató cég vezető földgázkutatója december végén ezt mondta a CNN-nek: az alku lejárta megnehezíti Európa számára, hogy a következő tél előtt feltöltse készleteit. Ez az egyik oka annak, hogy az európai gázárak valószínűleg a jelenlegi szintjük közelében maradnak, esetleg emelkednek 2025-ben – mondta.

Az árak a 2022 nyarán elért történelmi csúcsokról lezuhantak, de még mindig több mint kétszerese a történelmi szinteknek. A régióban már most a feszültség jelei mutatkoznak.  

A Reuters ma arról számolt be, hogy az Ukrajnán keresztül orosz gázból is részesülő, Moldovából kiválni szándékozó Dnyeszteren túli régió a tranzitmegállapodás lejártát követően leállította a háztartások fűtés- és melegvíz-ellátását.

A Ukrajna leállította az orosz gázszállításokat bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

„Mindannyiunknak szerepe van abban, hogy az online tereket biztonságossá tegyük a fiatal nemzedék számára” – emelte ki videóüzenetében Abby Roberts, az Internet Hotline kampányához kapcsolódóan szervezett kerekasztal-beszélgetésen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). Az INHOPE, a hotline-okat összefogó nemzetközi szövetség munkatársa a tagszervezetek közötti együttműködés és tapasztalatcsere fontosságát hangsúlyozta azért, hogy a gyermekeket és fiatalokat érintő online visszaélések esetén hatékony segítséget tudjanak nyújtani.

Az NMHH által 2011-ben életre hívott Internet Hotline a fennállása óta több mint 18 ezer, online térben elkövetett visszaélést rögzítő bejelentést kezelt. Dr. Csalár Dorina, az IH vezetője elmondta, hogy a kommunikációs és médiakampány hatására érezhetően növekedett a hozzájuk forduló bejelentők száma. Külön kiemelte, hogy nagy számban érkeztek bejelentések kiskorúaktól, ami egyrészt biztató, hiszen mernek segítséget kérni, ha bajba kerültek, másrészt rendkívül aggasztó, azt jelzi ugyanis, hogy egyre nagyobb probléma az ilyen jellegű visszaélések növekvő száma.

Aggasztó, hogy egyre több kiskorú készít magáról és egymásról intim képeket, és az sem ritka, hogy ezek a felvételek a hozzájárulásuk nélkül jelennek meg az interneten, ahol aztán akár rossz szándékú módon is felhasználhatják, manipulálhatják a képeket.

Évente 15 ezer hívás fut be a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány segélyvonalához – mondta el Reményiné Csekeő Borbála pszichológus, a civil szervezet szakmai vezetője. A segítséget kérők egy részének nagyon hiányosak az információbiztonsággal kapcsolatos ismeretei, és sokan el sem tudják mondani, hogy valójában mi történt velük.

Az Internet Hotline szorosan együttműködik a Kék Vonallal, ahová az online bántalmazásokkal kapcsolatos jelzések először befutnak. Nem ritka, hogy a Kék Vonalnak mondja el először egy gyermek azt, hogy valaki ráírt a neten, és intim képet csalt ki tőle, és innen kap bátorítást ahhoz, hogy az Internet Hotline-nál akár grooming, azaz online behálózás miatt bejelentést tegyen. Egy Kék Vonalnál kezdődő ügy végére aztán több esetben – az Internet Hotline közreműködésével – a rendőrség tesz pontot, amikor elkapja azt az elkövetőt, aki online behálózás révén jutott a felvételek birtokába.

„Ha valakitől behálózási technikával intim képet kérnek, minden esetben azt szoktuk mondani az illetőnek, hogy merjen feljelentést tenni a rendőrségen, mert tudunk segíteni, ezeket az elkövetőket meg lehet találni. A mi egységünknél a felderítési mutatók nagyon-nagyon jók” – hangsúlyozta a kampányzárón Fribék Judit rendőr százados, a Készenléti Rendőrség kiberbűnözés elleni főosztály gyermekvédelmi alosztályának megbízott alosztályvezetője.

„A Kék Vonalhoz befutó segélyhívások nagy száma valószínűleg arra is utal, hogy a fiatalok körében erős igény van arra, hogy beszéljenek a problémáikról” – foglalta össze az elhangzottakat dr. Csalár Dorina, leszögezve, nem véletlenül lett az őszi kampány mottója: „Merj segítséget kérni!”

Az NMHH Bűvösvölgy-hálózatának irányítója felhívta a figyelmet, hogy a segítségkérés feltétele minden esetben a bizalmi légkör megteremtése. Császár Miklós hozzátette, a Bűvösvölgy „netkockázatok” foglalkozás-csomagjában ezekről a kérdésekről is szó esik.

Az Internet Hotline őszi kampányát ezúttal influenszerek is segítették: Pamkutya és a Mélylevegő Projekt közreműködésének köszönhetően a kampány üzenete jellemzően fiatal, olyan felhasználókat is elért a videómegosztókon és közösségimédia-felületeken, akiket mindaddig nem vagy alig sikerült megszólítani.

A kerekasztal-beszélgetést a mai, november 20-i gyermekjogok világnapja elé időzítették. Ezen a napon az ENSZ Közgyűlése által 1989. november 20-án elfogadott, a gyermek jogairól szóló egyezmény 35. évfordulóját ünnepeljük.

A gyermekekkel szembeni online visszaélések vagy a rájuk nézve veszélyes online tartalom észlelése esetén az Internet Hotline weboldalán elérhető bejelentőfelületen keresztül – akár névtelenül is – lehet bejelentést tenni, és e-mailben is lehetséges a jogsegélyszolgálathoz fordulni. 

A Internet Hotline: egyre többen mernek segítséget kérni online visszaélés esetén bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.