A Shein, amely 2 eurós áron kínált divatcikkekkel vált rendkívül népszerűvé, tavaly éppen csak megúszta a francia tilalmat, miután a fogyasztóvédelmi hatóságok megállapították, hogy gyermekszerű megjelenésű szexbabákat árul, amelyek az országban illegálisak. A szingapúri székhelyű weboldal, amely termékeinek nagy részét Kínából szerzi be, online piacterén tiltott fegyverekkel is kereskedett.

A Bizottság most kivizsgálja, hogy a Shein miért nem korlátozta az illegális termékek értékesítését, beleértve a „gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló tartalmakat”. Ehhez a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt alkalmazza, amely két másik nagy kínai termékeket forgalmazó kiskereskedő, a Temu és az AliExpress illegális értékesítéseit is vizsgálja.

Az EU tisztviselői megvizsgálják a Shein addiktív kialakítását is, különös tekintettel a belső pontrendszerre, amely nagy kedvezményeket biztosít a fogyasztóknak, ami az EU szerint káros hatással lehet jólétükre. A vizsgálat azt is megvizsgálja, hogy a Shein mennyire átlátható a felhasználóknak termékeket ajánló algoritmusaival kapcsolatban.

A Shein közleményében kijelentette, hogy „a tavaly azonosított problémák” után fokozta a fiatalabb felhasználók védelmét. Elmondta, hogy a Bizottsággal együttműködve kidolgozott egy életkor-ellenőrző eszközt, amely más intézkedések mellett megakadályozza, hogy gyermekek vagy fiatal tinédzserek korhatáros tartalmakat vásároljanak vagy megtekinthessenek.

„Osztjuk a hatóságok célkitűzését, hogy biztonságos és megbízható online környezetet biztosítsanak, és továbbra is konstruktív módon fogunk együttműködni” – áll a vállalat e-mailben elküldött közleményében.

A rendkívül alacsony árak és az intelligens marketing segített a Sheinnek abban, hogy a világ egyik legnagyobb ruházati kiskereskedőjévé váljon – és az egyik legkritizáltabbá is, eldobható divatja és az árudömping miatt. Jelenleg mintegy 100 millió ügyfele van Európában, sokan közülük alacsony jövedelmű közép- és kelet-európai országokban élnek.

A Kínából szállított apró, olcsó áruk áradata olyan nagy, hogy az uniós vámhatóságok alig tudják ellenőrizni őket. 2024-ben mintegy 4,6 milliárd csekély értékű csomag érkezett az EU-ba, napi 12 millió, ami kétszerese az előző évi mennyiségnek. Az egyik játékokból és elektronikai cikkekből álló minta több mint fele nem felelt meg az EU termékstandardjainak. Erre válaszul az EU kormányai a múlt héten megállapodtak abban, hogy július 1-jétől 3 eurós díjat vetnek ki a kis csomagokra. Ha az idén is ugyanannyi kis értékű csomag érkezik az unióba, mint tavaly, az éves szinten csaknem 14 milliárd eurós vámbevételt jelenthet…

A Kitilthatják a Shein-t Európából? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

„Az európai szállodások régóta szenvednek a tisztességtelen feltételektől és a túlzott költségektől” – mondta Alexandros Vassilikos (49), a szállodák európai szervezetének, a Hotrec-nek elnöke. A Booking szerint azonban a követelésnek nincs jogalapja. A jogvita kimenetele a fogyasztók számára közvetlenül kevéssé jelentős, de az iparágban régóta húzódó konfliktus most új szintre lépett: több mint 10 000 vállalkozás perli be a Bookingot kártérítésért egy amszterdami bíróságon.

„A Booking jutalékai sokszor a szálloda működését veszélyeztetik” – mondta Tobias Warnecke, a Német Szállodaszövetség (IHA) ügyvezetője. A jutalék kisebb keresletű területeken 12%-ról indul, de általában 15–20% között mozog. Ha egy szálloda jobb helyezést akar a Booking találati listáján, az 25%-os jutalékot is jelenthet. „A Booking nagyon drága értékesítési csatorna, amelyet szállodásként nem kínálhattam drágábban másutt.”

A Booking.com 2024-ben megszüntette az ún. legjobb ár klauzulát, és ezt az új uniós Digitális Piaci Törvény (DMA) életbe lépésével indokolta, amely a legnagyobb platformokat különleges szabályok alá rendeli. A szállodák szerint a záradékok már korábban is jogellenesek voltak – ezt azonban a Booking tagadja.

A cég szerint a szállodaszövetségek által hivatkozott, az Európai Bíróság tavaly szeptemberi ítélete nem döntött arról, hogy a legjobb ár klauzula jogellenes-e, csupán azt állapította meg, hogy a versenyjog alkalmazható. A bíróság megállapította: a Booking.com és hasonló platformok ilyen záradék nélkül is működőképesek – tehát ezek nem automatikusan jogszerűek.

A Booking és a szállodaipar évek óta pereskedik különböző bíróságokon. Németországban már 2013-ban betiltotta a versenyhivatal az HRS hasonló gyakorlatát. 2015-ben eljárás indult a Booking és az Expedia ellen is. 2021-ben pedig a német szövetségi bíróság (BGH) kimondta: a Booking.com klauzulája összeegyeztethetetlen a kartelljoggal. Ennek ellenére – állítja Warnecke – a Booking csak annyit engedett el, amennyit muszáj volt: „A záradék hosszú ideig benne maradt az Általános Szerződési Feltételekben.”

A szállodaszövetségek szerint az elmúlt hetekben több mint 10 000 szállásadó regisztrált a csoportos perre. A nagy érdeklődés miatt a határidőt augusztus végéig meghosszabbították. Az első lépés az alapjogi döntés lesz, és csak ezt követően – a kereset sikeressége esetén – kerül sor az esetleges kártérítési összegek megállapítására.

A szállodások számára a konfliktus eszkalációja kockázatot is rejt, mivel a Booking.com messze a legfontosabb online közvetítőjük. Igaz, a cég szerint a foglalások fele még mindig közvetlenül a hoteleken keresztül történik. A Hotrec és a Fachhochschule Westschweiz Wallis 2023-as kutatása szerint azonban az európai szállásfoglalások 29,1%-a már online platformokon keresztül történt – ezen belül a Booking Holdings 71%-os részesedést birtokol.

„Nem akarjuk elveszíteni a Bookingot mint partnert” – mondja Warnecke. „De egyenrangú, korrekt együttműködést akarunk. A partner kereshet pénzt – de ne mértéktelenül.” Warnecke szerint voltak tárgyalások peren kívüli egyezségről, de ezek kudarcba fulladtak. Szerinte az amszterdami kereset elkerülhetetlen: *„A Booking csak akkor tanul, ha fáj.”

Vassilikos szerint „az európai szállodások sokáig tűrték a tisztességtelen feltételeket és a túlzott költségeket.” A panaszosok a 2004–2024 közötti időszakra követelnek kártérítést, amikor a Booking alkalmazta a Bestpreisklauselt. A Booking szerint a követelések megalapozatlanok, a vitatott szabályokat továbbra is jogszerűnek tartják.

Körülbelül 15 éve zajlik a vita a klauzula körül – amely más szolgáltatóknál (pl. HRS) is megszokott volt. A záradék megtiltotta, hogy a szállodák saját honlapjukon vagy más felületen alacsonyabb árat kínáljanak, mint a Booking.com-on. A szállodák szerint ez korlátozta az árképzési jogukat, torzította a versenyt és visszaszorította a közvetlen foglalásokat. „Itt az idő, hogy közösen lépjünk fel és követeljük a jóvátételt” – mondta Alessandro Nucara, az olasz Federalberghi szövetség főigazgatója.

A Csoportos kereset a Booking ellen – legyőzhető-e egy digitális monopolista? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A Bizottság 500 millió eurós bírságot szabott ki az Apple-re, miután megállapította, hogy a vállalat megakadályozza a fejlesztőket abban, hogy szabadon kommunikáljanak a fogyasztókkal, illetve az ajánlatok és tartalmak tekintetében alternatív csatornák felé terelje őket.

A testület a Metát 200 millió euróra bírságolta, mivel egy hirdetési modellje nem felel meg a digitális piaci törvénynek. A fő probléma, hogy a „consent or pay” modell olyan kétopciós választási lehetőséget sugall, amely arra kényszeríti a használókat, hogy beleegyezzenek személyes adataik célzott reklámozáshoz történő átadásába, hacsak nem fizetnek elő.

A vizsgálatok egy évig tartottak. A vizsgálatot lefolytató testület egyik tisztviselője szerint a jogsértés „súlyosságát, időtartamát és ismétlődését” is figyelembe vették, de mivel a digitális piaci törvény viszonylag újkeletű, az időtartamra vonatkozó kritérium nem volt alkalmazható.

A bírságok viszonylag alacsonyak, figyelembe véve azt, hogy az uniós jogszabályok a digitális piaci törvények megsértése esetén az éves forgalom akár 10%-áig terjedő bírságot is kirónak. A végrehajtó testület két másik, ugyanezeket a vállalatokat érintő ügyet is lezárt.

Az Apple a Reutersnek levélben kommentálta az intézkedést:

„A mai bejelentések újabb példák arra, hogy az Európai Bizottság igazságtalanul olyan intézkedéseket hoz az Apple ellen, amelyek ártanak a felhasználóink adatvédelmének és biztonságának, a termékeknek, és arra kényszerítenek minket, hogy ingyen adjuk oda a technológiánkat másoknak” – áll a közleményben.

A Meta szintén bírálta a döntést.

„Az Európai Bizottság igyekszik hátrányos helyzetbe hozni a sikeres amerikai vállalkozásokat, miközben lehetővé teszi, hogy a kínai és az európai cégek eltérő normák szerint működjenek” – kezdi a cég közleményében. „Nem csupán egy bírságról van szó; a Bizottság arra kényszerít minket, hogy megváltoztassuk az üzleti modellünket. Több milliárd dolláros vámot vet ki a Metára, miközben arra kötelez minket, hogy rosszabb minőségű szolgáltatást nyújtsunk” – teszi hozzá.

Negyven százalékkal drágulhatnak az iPhone-ok Trump vámjai miatt # Az Apple 95 millió dolláros egyezségi ajánlatot tett a Siri lehallgatási ügyének rendezésére # Az Európai Bíróság megerősítette az Apple-re és a Google-ra kivetett gigabírságokat

A Hétszázmillió euróra bírságolta az Apple-t és a Metát az Európai Bizottság bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az újra az elnöki posztra emelkedett Donald Trump, elvetve Amerika immár hagyományos szabadkereskedelmi politikáját, a védővámokhoz fordult. Szomszédai és történelmi szövetségesei ellen vezet be vámokat. Ezeket már meghirdette, majd vár bevezetésükkel, hogy tárgyalásos megegyezésre kényszerítse a partnerországokat. Ázsia olyan szegény országai ellen, mint Vietnam, Kambodzsa és Srí Lanka ellen is 54-59 százalékos vámokat akar kivetni. Kína ellen, Japán ellen, az Európai Unió ellen beígért vámjaival a mai világgazdaság rendszere ellen fordult.

Mi sem természetesebb, az amerikai vámokkal sújtott országok visszaütnek és hasonlóan magas vámokat vetnek ki az amerikai árukra, Kína 125 százalékos vámokkal válaszol Trumpnak. Az Európai Unió az amerikai árukra kivetett 23 milliárd dollár értékű vám bevezetésével torolja meg Trump kilátásba helyezett vámjait.

Ezzel Trump mintegy felújította a 16. századtól sorozatosan kirobbant vámháborúk lehetőségét. A történelem telve van vámháborúk történetével. Ezek között a 16-18. századokban számos angol–holland és angol–spanyol vámháborút ismerünk. Amikor ugyanis egy ország vámokat vezetett be más országok árui ellen, azok azonnal hasonló módon válaszoltak. Vám vámokat generált, minden ország térdre akarta kényszeríteni a másikat.

A vámháborúkat azonban nem igazán lehetett megnyerni, de az ellenségeskedés veszedelmes területekre sodorja az országokat.

Amikor az országok az elzárkózás politikájához fordultak, már úgyszólván kartávolságra kerültek a háborús konfliktustól. A történelem tanúsította, hogy amikor a 19. század utolsó évtizedeiben, majd a két világháború közötti negyedszázadban, s különösen a nagy válság 1930-as éveiben az országok erre az útra léptek, az mindennél jobban igazolta a 19. századi francia közgazda, Frédéric Bastiat (1801-50) felismerését: „Ha az áruk nem lépik át az országhatárokat, a hadseregek fogják azt megtenni”. Háborús készülődés és gazdasági elzárkózás kéz a kézben járt, a világ külkereskedelme 1929–32 között a felére zuhant, az országok közötti gazdasági kapcsolatok összezsugorodtak, az önellátás vált céllá, és ez kövezte az utat a világháborúhoz.

És Donald Trump most ehhez a politikához fordult.

A vámoknak hosszú története van. Már az időszámítás előtti 3. és 2. évezredből is fennmaradtak írásos feljegyzések róluk. Amikor a régi asszír kereskedelmi bázisról nemesfémeket exportáltak Asszíriába, az anatóliai uralkodók megvámolták e keresedelmet. A modern gazdaság a késő középkortól a 17. századig a merkantilista gazdaságpolitika jegyében bontakozott ki. E gazdaságpolitika lényege az export maximalizálása és az import minimalizálása volt. Franciaországban XIV. Lajos híres minisztere, Jean-Baptiste Colbert volt e politika bevezetője. A vámok jelentősége eredetileg leginkább az volt, hogy a kormányzat jövedelemhez jusson. 1789–1913 között a kormányzati jövedelmek 50–90 százaléka ebből származott. A 20. században azonban a vámok ezen funkciója gyakorlatilag megszűnt, mindössze 2 százalékra zsugorodott, mivel az államok új jövedelemforrásokat nyitottak meg a jövedelmi és egyéb modern adózás bevezetésével.

A 18. század végétől, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok révén, a vámok új jelentőséget nyertek. Az újonnan születő ipar védelmét szolgálták erősebb versenytársakkal szemben. Az USA a 19. század elejétől a 20. század közepéig magas vámokkal védte iparát. 1790–1860 között 20-ról 60 százalékra emelkedtek a vámok, hogy azután – a magas fejlettség elérését követően – 5 százalékra csökkenjenek. Amerika, amikor ipara már nem szorult különleges védelemre, az 1940-es évektől vált a szabadkereskedelem legnagyobb hívévé. Németország az iparosítás útjára lépve 1789-ben vezetett be vámokat. Az elmaradottabb afrikai és karib-tengeri országok ugyanezt tették, amikor magas védővámokkal próbálták védeni kialakuló iparukat.

A szabadkereskedelem történelmi vívmány. A 17–18. századokban még nem létezett. Mint a königsbergi filozófusóriás, Immanuel Kant, Örök béke (Zum ewigen Frieden) című 1795-ben megjelent munkájában kifejtette, a béke megvalósítható, de ennek alapvető követelményeként, nélkülözhetetlen feltételeként jelölte meg a szabadkereskedelem megvalósulását. A szabadkereskedelem ideálja a Felvilágosodás gondolatrendszerében hódított teret. Legnevesebb hirdetői a skót Adam Smith és David Hume, valamint a francia Voltaire és Montesquieu voltak. Adam Smith klasszikus An Inquiry into the Nature and Causes of the Wealth of Nations, vagy rövidített címén a Wealth of Nations (A nemzetek gazdagsága) című, 1776 márciusában megjelent munkája a szabadkereskedelem ideáljának leghatásosabb elméleti megalapozója volt. Az országok közötti munkamegosztás előnyét, társadalmi hasznát bizonyította.

A 19. század 40-es éveiben az új eszmék kezdtek átmenni a gyakorlatba. A merkantilista politika a végéhez közeledett. Az angol kormány már 1785-ben javaslatot tett a szabadkereskedelemre Írországgal. A következő évben az angol–francia kereskedelmi megállapodás két vezető európai ország között a legfontosabb lépés volt a szabadkereskedelem felé a 19. századi Európában. Angliában a protekcionizmus legfőbb szimbólumát, a „Gabonatörvényt” 1846-ban eltörölték. A viktoriánus Anglia vezető gazdasági hatalmára alapozva emelkedett fel, mint szabadkereskedelmi ország. Elsőként a világon William Gladstone költségvetési reformmal biztosította a vámokon kívüli állami jövedelmeket.

A nagy áttörés azonban még váratott magára. Ez széleskörű nemzetközi megegyezési rendszer formájában 1960-ban valósult meg az EFTA (European Free Trade Association – Európai Szabadkereskedelmi Társulás) rendszerében. A szervezetet eredetileg hét ország: Anglia, Ausztria, Dánia, Norvégia, Portugália, Svájc és Svédország hozta létre. 1970-ben Izland, 1986-ban Finnország, 1991-ben pedig Liechtenstein csatlakozott hozzájuk. Az EFTA-országok hamarosan a szabadkereskedelmi megállapodások legnagyobb hálózatát alakították ki mintegy hatvan országot tömörítve.

Ugyancsak a II. világháborút követően – amerikai kezdeményezésre – jött létre huszonhárom ország részvételével a nemzetközi szabadkereskedelmi intézmény, a General Agreement on Tariffs and Trade (GATT/ Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény), ma 164 ország a tagja.

A szabadkereskedelemnek hatalmas lendületet adott az Európai Unió létrejötte, hiszen az EU alapító elveinek legfontosabb eleme a tagországok egymás közötti szabad kereskedelme volt. 1999–2010 között a tagországok közötti vám nélküli kereskedelem megkétszereződött. Az Európai Unió ugyanakkor hetvenhat országgal létesített kereskedelmi partneri kapcsolatokat.

Ez ellen a történelmi folyamat ellen nyitott most frontot Donald Trump. Évszázados fejlődési folyamatot akar visszájára fordítani. Ráadásul megalapozott becslések szerint vámpolitikája elsősorban az amerikai lakosságot sújtja, hiszen 10 százalékos vámemelés az okozott áremelkedésekkel mintegy másfél-ezer dollár többletkiadást kényszerít a háztartásokra.

Amerika gazdasági ereje és jelentősége ellenére azonban a behemót Trump keresztbe fekhet a világkereskedelem széles országútján, de a történelmi folyamatot, a szabadkereskedelem felülkerekedését aligha tudja leállítani. Lehet, hogy még fegyveres konfliktusokba is keveredhet, de a világ ellen nincs esélye a győzelemre.

A Trump beletapos a világgazdaságba bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A versenyhatóság 2019 végén szabott ki bírságot a Telenor Magyarország Zrt.-re, amiért 2016–17-ben 0 Ft-osként vagy kedvezményesként hirdette egyes készülékeit, miközben az áruk egy részét beépítette az előfizetői díjba. A távközlési cég bírósághoz fordult a döntéssel szemben, ám az helyben hagyta a GVH által megállapított jogsértés tényét, azonban a bírság összegének indokolására kötelezte a versenyhatóságot.

Az új eljárásban az immár új nevű, Telenorból Yettellé változott cég új indítvánnyal élt, amiben a fogyasztók jóvátételét vállalta a jogerősen is megállapított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt. Vállalta a 7500 forintos kompenzációt: számlajóváírást vagy feltöltőkártya-keretet fizet minden, jelenlegi ügyfelének, csaknem 180 ezernek, aki az érintett időszakban, a Telenor Blue-kampányok alatt, vagyis 2016. október 6. és 2017. október 22. között készülékkel egybekötött hűségidős előfizetői szerződést kötött. Az érintett ügyfeleket a Yettel email-ben vagy sms-ben értesíti. A kompenzáció garantált értéke 1310 millió forint – vagyis: ha a fogyasztók részére juttatott teljes összeg bármi okból nem éri ezt el, a vállalkozásnak verseny-felügyeleti bírságként kell befizetnie a fennmaradó összeget.

A versenyhatóság – a kompenzációs csomagra tekintettel – az újraszámoláskor 125 millió forintban bírságot szabott ki a távközlési cégre.

A GVH döntése a fogyasztóknál jelentkező közvetlen előnyök mellett tekintettel volt arra is, hogy a cég lemondott a további jogorvoslati lehetőségéről. A jóvátételi kötelezettségek teljesítését a Versenyhivatal a végrehajtásukra előírt határidő leteltét követően ellenőrzi majd. Az ügy hivatali nyilvántartási száma: VJ/33/2021.

Délután, néhány perccel öt óra előtt cikkünkhöz a Yettel kiegészítést küldött, aminek lényege ekként foglalható össze:

„Üdvözöljük, hogy ügyfeleink számára előnyösen zárult a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által folytatott, még 2016-ra visszanyúló, reklámkampányt érintő verseny-felügyeleti eljárás.”

A megismételt verseny-felügyeleti eljárásban az ügy lezárása céljából a Yettel fontosnak tartotta, hogy fokozottan együttműködjék a hatósággal, és az ügyfeleknek kedvező megoldási javaslatot tegyen, a verseny-felügyeleti eljárásban vizsgált reklámok által érintett ügyfeleknek nyújtson kompenzációt. Ennek részeként a Yettel Magyarország Zrt. a GVH által elfogadott felajánlásában vállalta, hogy tevőleges jóvátétel formájában mintegy 1318 millió forint kompenzációban részesíti a határozatban rögzített fogyasztóknak, ami ügyfelenként bruttó 7500 Ft-os számlajóváírást, illetve feltöltő kártyás ügyfeleknél ugyanekkora összegű egyenlegfeltöltést eredményez. A Yettel megerősítette, hogy lemondott a határozattal szembeni jogorvoslatról, így a kompenzáció mellett a GVH által meghatározott 125 millió Ft összegű bírságot a vállalat befizeti, és azzal szemben további jogi eljárást (bírósági felülvizsgálat) nem kezdeményez.

A Yettel megkezdte az értesítés kiküldését a kompenzációra jogosult előfizetők számára és minden szükséges tájékoztatást megad az érintetteknek.

A Telenorért fizet a Yettel jóvátételt bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A nemzeti versenyhatóság vizsgálata megállapította, hogy a Fatbond fogyókúrás kapszula hazai forgalmazója és a vele együttműködő reklámügynökség jogszerűtlenül, a fogyasztókat megtévesztve hirdette az érintett terméket. A cégek ugyanis az orvostechnikai eszközökre irányadó ágazati szabályozás megtartását célozták – miközben a termék egyúttal gyógyászati segédeszköznek is minősült, amelynek a fogyasztók biztonságát szolgáló reklámozási előírásai (pl. az alkalmazásához szükséges tájékoztatás, figyelmeztető szöveg, a használati útmutató megismerésére felhívás stb.) nem teljesültek. A hirdetések ezen felül megalapozatlan, megtévesztő állításokkal (pl. „három világszabadalommal védett receptúra”) próbálták elnyerni a vásárlók bizalmát. A cég egészségügyi szakember, ismert színész, fitneszbajnok, illetve több mint 30 influenszer közreműködésével terjesztette a jogsértő hirdetéseket, miközben a jogszabályok gyógyászati segédeszköz esetében ezt tiltják. A versenyhatóság a terméket népszerűsítő reklámügynökség közvetlen felelősségét is megállapította.

A GVH Versenytanácsa a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt 29 millió forintos bírságot szabott ki a termék hazai forgalmazójára, az SCB Trade Kft.-re, amely visszaeső jogsértőnek bizonyult. A jogszerűtlen népszerűsítésben részt vevő reklámügynökség, a Kék Padlizsán Kft. az eljárásban együttműködött a hatósággal: korrekciós vállalati megfelelési program bevezetését vállalta, elismerte a jogsértést és lemondott a bírósági jogorvoslat lehetőségéről. A hatóság így összességében 70%-os mérséklést alkalmazva, 3 millió forint bírságot szabott ki a cégre.

A Versenyhivatal döntése aláhúzza: a gyógyszer-ágazati termékkategóriák között lehetnek átfedések, amelyek esetében a forgalmazóknak minden érintett kategória szabályozását szigorúan meg kell tartania – bizonytalanság esetén pedig szakértők bevonása segíthet a kereskedés megkezdése előtt. –Az ügy hivatali nyilvántartási száma: VJ/10/2020.

Hallgattassék meg a másik fél is!

A FATBOND súlycsökkentő és elhízást megelőző orvostechnikai eszköz forgalmazójának közleménye

Ma érkezett információ az elmarasztalt cél sajtóügynökségétől:

A Gazdasági Versenyhivatal 2022. augusztus 8-án közzétett határozatában elmarasztalta a FATBOND súlycsökkentő orvostechnikai eszköz forgalmazóját. A sajtóban megjelent cikkek azt sugallják, hogy a hatóság a termék összetételét vagy hatását bírálta, miközben valójában egy jogi kérdésben nincs egyetértés a forgalmazó és a GVH között. A GVH elsődlegesen azért marasztalta el az SCB TRADE Kft.-t, mert véleménye szerint a Forgalmazó nem rangsorolta a FATBOND-ot az orvostechnikai eszközökön kívül, a gyógyászati segédeszköz kategóriába is.

Valójában a FATBOND egy súlycsökkentő és elhízást megelőző orvostechnikai eszköz, amely EU-s CE tanúsítvánnyal és ún. EK-jelöléssel rendelkezik. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) rögzítette, hogy a gyártó eleget tett a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeiről szóló 7/2004 (XI. 23.) EüM rendelet gyógyászati segédeszközök forgalmazására vonatkozó szabályainak, a termék jogszerűen forgalmazható Magyarországon. Ezt a GVH sem vitatja, amely határozatában kijelenti „Tekintettel arra, hogy a terméket a gyártója IIa kockázati osztályba sorolt orvostechnikai eszközként helyezte jogszerűen forgalomba,…. mivel a termék rendelkezik IIa kockázati osztályban érvényes EK megfelelőségi tanúsítvánnyal, jogszerűen került forgalomba és megfeleltethető az orvostechnikai eszköz fogalmának.”

A GVH úgy véli, hogy az orvostechnikai eszköz kategórián felül a FATBOND-terméket gyógyászati segédeszköz kategóriába is be kell sorolni. Valójában az EU-ban kizárólag csak orvostechnikai eszköz minősítés létezik, nincs külön gyógyászati segédeszköz kategória.

A magyar jog szerint ahhoz, hogy egy orvostechnikai eszközt gyógyászati segédeszköz kategóriába is be kelljen sorolni, négy feltételnek kell együttesen megfelelnie:

1. átmeneti, vagy végleges egészségkárosodással, fogyatékossággal élők használatában vannak,
2. ii) használatuk során nem igénylik egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy folyamatos jelenlétét,
3. iii) testüregben, vagy testen viselik, vagy alkalmazzák, a test megtámasztására vagy mozgatására alkalmazzák és
4. iv)  diagnosztikus, terápiás, rehabilitációs, vagy ápolási célt szolgálnak.

A FATBOND ezekből csak a ii)-es feltételnek felel meg, azaz használata nem igényel egészségügyi személyzetet.

A törvény szerint amennyiben a fentiek közül bármelyik feltétel nem valósul meg, úgy az adott eszköz nem tartozik az orvostechnikai eszközök és a gyógyászati segédeszközök közös halmazába, vagy az egyiknek, vagy a másiknak (illetve egyiknek sem) minősülhetnek csak. Azaz az eddigi szabályozás szerint a FATBOND orvostechnikai eszközt nem lehetne egyben gyógyászati segédeszköznek is tekinteni.

Az elmarasztaló határozat az alapos GVH vizsgálat után semmilyen megtévesztést nem állapított meg a FATBOND hatásmechanizmusával, a dobozon, illetve a tájékoztatóban szereplő, egészséggel kapcsolatos állításokról.

A GVH határozata szerint a bemutatott szakmai dokumentáció és klinikai vizsgálatok alapján a FATBOND hatásmechanizmusaival kapcsolatban továbbra is jogszerűen kommunikálhatók az alábbiak:

étvágycsökkentő, nassolásgátló, szénhidrát- és zsírmegkötő, azaz négyszeres kalória-gátló hatással rendelkezik. A növényi rost-komplexnek a vastagbél mikrobiomra gyakorolt prebiotikus hatását klinikai vizsgálat igazolja. Továbbra is elmondható, hogy csökkenti a hizlaló hatású, Firmicutes baktériumok arányát a vastagbélben.

A FATBOND jelenlegi forgalmazója nem vitatja a GVH által, a termék komplexebb kategóriába való sorolását és a gyógyászati segédeszközöknek is megfelelő módon fogja reklámozni a súlycsökkentő és elhízást megelőző orvostechnikai eszközt.

A SCB Trade Kft.: visszaeső jogsértő, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A vállalat kampányának üzenetei (pl. „50% kedvezményt kapsz mobilneted havidíjából 3 hónapon át, és még 30 GB mobilnetet is díjmentesen belföldre 90 napra, ha 1 éves hűséget vállalsz mobil-előfizetésedre a Telekom alkalmazásban”) azt a benyomást kelthették a fogyasztókban, hogy a meglévő előfizetői díjcsomagjukra vonatkozó, további egy évnyi hűségidő vállalásával igényelhetik az ígért kedvezményeket.

A versenyhivatal ugyanakkor azt valószínűsíti, hogy egyes ügyfelek csak a meglévőtől eltérő feltételű, új díjcsomagra történő szerződéskötéssel válhattak jogosulttá a kedvezményekre. A Telekom kampánya így megtévesztő módon befolyásolhatta a fogyasztók döntését.

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárásra három hónap áll rendelkezésre, ami, ha indokolt, kétszer, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

Az ügy hivatali nyilvántartási száma: VJ/24/2022.

A Megtévesztően ígérhetett kedvezményeket ügyfeleinek a Telekom bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az európai uniós fogyasztóvédelmi változásoknak megfelelően holnaptól, május 28-tól hazánkban is az EU-előírásoknak megfelelő rendelkezések lépnek életbe a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megelőzésére, szükség szerinti megbüntetésére. A jogszabályi változásokat – a határidővel egyetemben – csaknem másfél éve, 2020 decembere óta ismerik a hazai vállalkozások. A kereskedőknek így elegendő idő állt rendelkezésre ahhoz, hogy kereskedelmi gyakorlataikat a holnap hatályba lépő rendelkezésekhez igazítsák.

A cégek azonban nem csupán a jogszabály-szövegekre hagyatkozhattak a felkészüléskor: a magyar versenyhatóság célzott kommunikációval, előadásokkal, illetve a szigorodó követelményeket közérthetően összefoglaló tájékoztatóval segítette a piacok szereplőit. A versenyhivatal emellett közösségi kampánnyal hívta fel a fogyasztók figyelmét új jogaikra, valamint a változásokkal kapcsolatos egyes gyakorlati tudnivalókra.

A holnaptól érvényes szabályok az eddigieknél erősebben védik a fogyasztók érdekeit egyebek között az akciós árak feltüntetése, illetve a vásárlói értékelések és fogyasztói vélemények megjelenítésének tekintetében.

A Új szabályok a tisztességtelen kereskedelem megszüntetésére bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Másoknál is gyorsult a bérnövekedés üteme: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2021 első negyedévéhez képest 7,3 százalékos bérnövekedést tapasztalt.

Itt jegyezzük meg, hogy a Német Szövetségi Köztársaság hivatalos statisztikája szerint (átlagról van szó!) heti 38,9 órai munkáért bruttó 24,67 euró órabér, azaz bruttó 4168 euró jár. Ismereteink szerint Németországban 9408 euró éves jövedelemig nem kell adózni; aki ennél többet keres, annak 14% adót kell fizetnie. (Megjegyzés: a német adórendszer ennél sokkal bonyolultabb.)  

A magyarországi régiók szerinti statisztikák azt mutatják, hogy már csak a Dél-Dunántúlon fordul elő 1400 forintnál kisebb átlagos fizikaimunkás-órabér. Az észak-alföldi mellett ebben a régióban volt a legnagyobb, 16 százalékot meghaladó az éves szintű növekedés, vagyis a legalacsonyabb béreket fizető országrészekben zajlik a felzárkózás az országos átlaghoz.

Átlag feletti a közép-dunántúli térség 1600 forinthoz közelítő mutatója. A mezőnyből továbbra is Budapest és Közép-Magyarország emelkedik ki 1900 forint körüli értékével.

„Továbbra is kétszámjegyű a bárnövekedés a fizikai munkakörökben; a bérek gyors ütemű változására alapvető hatással volt a munkaerőhiány mellett az első negyedévben a minimálbér csaknem 20 százalékos emelése. Ez a növekedési ütem várhatóan az egész évre jellemző lesz – mutat rá Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója.

Az idén azonban számolni kell azzal, hogy hazánkban megugrik az infláció, a pénzromlás mértéke kétszámjegyű lehet, miáltal a 10 százalék körüli nominális béremelkedés ellenére is csökkennek a reálbérek.

A Moore Hungary – a világ egyik vezető tanácsadó és könyvvizsgáló hálózatának magyarországi fiókja – ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. A 700 ezer és 1 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében az éves béremelkedés mértéke 2022 első negyedévében átlagosan 7,3 százalékos volt.

A járványidőszak első évében gyakorlatilag megállt középvezetők átlagbérének az emelkedése. Most azonban rég látott ütemben zajlanak a béremelések. A jelenlegi inflációs környezetben feltehetően az év további részében is legalább 7-8 százalékos szinten marad a bérnövekedés.

Az országosan már több mint 60 ezer személyt foglalkoztató szolgáltatóközpontok középvezetői esetében 10,1 százalékos béremelést hajtottak végre már tavaly.

A Fizikai dolgozók: 1500 Ft (4,76 €) átlagos bruttó órabér bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A nemzeti versenyhatóság eljárást indított a Szőnyeg galéria Kft.-vel szemben, mert a vállalkozás egyebek között a nagy kereskedelmi televíziókban, illetve országos rádióadókon futó reklámjai vélhetően több szempontból is megtévesztik a fogyasztókat.

A Versenyhivatal gyanúja szerint a cég feltehetően megalapozatlan állításokkal hirdeti piacelsőségét és termékválasztékának nagyságát (pl. „A legnagyobb és legjobb szőnyegválaszték Magyarországon”). A vállalkozás emellett olyan „eredeti” árakat tüntethet fel az akciós árai alapjául, amelyeket korábban vélhetően sohasem alkalmazott. A szőnyegkereskedés továbbá megtévesztően állíthatja, hogy végkiárusítást tart, „felszámolási kedvezményt”ad minden szőnyegre, illetve„véglegesen bezárja üzletét” – miközben nem áll szándékában felhagyni a tevékenységével. Az ál-végkiárusításhoz hasonlóan a fogyasztók mihamarabbi vásárlásra sürgetését szolgálhatták a cég honlapjának egyes elemei is – így például egy visszaszámláló óra, amelynek feltehetően nem volt valódi hatása az akció elérhetőségére.

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárásra három hónap áll rendelkezésre, de indokolt esetben kétszer, két-két hónappal meghosszabbítható. Az ügy hivatali nyilvántartási száma: VJ/13/2022.

A Szőnyegáruház reklámjait vizsgálja a Versenyhivatal bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.