A német vita: hol húzódik a határ?

Németországban nagy visszhangot váltott ki, amikor kiderült, hogy Mario Voigt türingiai miniszterelnök vendégcikke a FAZ-ban részben mesterséges intelligencia segítségével készült. A kiadó levette a cikket és archívumba tette. A vita azonban hamar túlmutatott ezen az eseten, és rávilágított arra, hogy a médiavállalatok egy része már széles körben alkalmazza az MI-t.

Az Ostdeutsche Medienholding (OMH) – Holger Friedrich kiadó vállalata – hivatalos irányelve szerint az MI használható kutatásra, forrásfeltárásra, összefoglalók készítésére, fordításra, adatelemzésre, valamint „szövegek, címek és közösségi médiás bejegyzések megfogalmazására”. Az ilyen módon létrejött tartalmakat azonban nem jelölik külön.

A vállalat szerint a transzparenciát nem egyedi cikkeken, hanem szerkesztőségi szabályzatokon keresztül biztosítják. Kritikusai viszont úgy vélik, ez nem elegendő, hiszen az olvasó nem tudja megállapítani, hogy egy adott szöveget ember vagy algoritmus írta-e.

Franciaország: szigorúbb elvárások

Franciaországban a vezető lapok többsége jóval óvatosabb. A Le Monde vagy a France Télévisions szerkesztőségeiben az MI-t elsősorban háttérmunkára, adatfeldolgozásra és archiválásra használják. Több szerkesztőség előírja, hogy amennyiben egy tartalom jelentős részben generatív MI segítségével készült, azt az olvasók számára is jelezni kell.

A francia újságíró-szakszervezetek rendszeresen hangsúlyozzák, hogy a szerzői felelősség nem ruházható át algoritmusokra, és az újságírói hitelesség alapja továbbra is az emberi ellenőrzés.

Nagy-Britannia: pragmatikus megközelítés

A brit médiában a BBC különösen részletes MI-szabályozást vezetett be. A szervezet lehetőséget lát az új technológiában, ugyanakkor előírja, hogy a hírek végső ellenőrzése minden esetben emberi szerkesztő feladata maradjon. A BBC többször hangsúlyozta, hogy a generatív MI hajlamos téves információk („hallucinációk”) előállítására, ezért nem tekinthető önálló forrásnak.

A Financial Times és a Reuters szintén kísérletezik az MI használatával, de elsősorban automatizált adatfeldolgozásra és rutinszerű pénzügyi jelentések előállítására.

Egyesült Államok: a technológiai optimizmus és a perek országa

Az Egyesült Államokban egyszerre figyelhető meg a legnagyobb lelkesedés és a legerősebb ellenállás. A New York Times, a Washington Post és más nagy lapok alkalmaznak MI-eszközöket, ugyanakkor több médiavállalat pert indított az OpenAI és más fejlesztők ellen szerzői jogi kérdések miatt.

Az amerikai szerkesztőségek jelentős része belső szabályzatot vezetett be. A legtöbb helyen tilos teljes cikkeket emberi ellenőrzés nélkül publikálni, és egyre több médium követeli meg az MI-használat nyilvánosságra hozatalát.

Kína: az állami ellenőrzés dominál

Kínában a mesterséges intelligencia a médiarendszer központi elemévé vált. Állami hírügynökségek virtuális műsorvezetőket és automatikus hírgeneráló rendszereket alkalmaznak. A kínai szabályozás ugyanakkor előírja, hogy az MI által létrehozott tartalmakat megfelelően azonosítani kell. Az országban az MI nem csupán gazdasági vagy technológiai eszköz, hanem a politikai kommunikáció és az információs kontroll része is.

A fő kérdés: mennyiség vagy minőség?

A FAZ elemzése szerint a vita valójában nem a technológia létezéséről szól. Kevesen követelnek teljes tiltást. Sokkal inkább arról, hogy hol húzódik a határ az újságíró munkáját segítő eszköz és az újságírót helyettesítő rendszer között.

A kritikusok attól tartanak, hogy a kiadók a költségcsökkentés érdekében egyre több, részben vagy teljesen géppel generált tartalmat állítanak elő. Holger Friedrich lapjainál például napi száz cikk megjelenéséről beszélnek egy viszonylag kis szerkesztőségi létszám mellett. Ez felveti a kérdést: vajon az információ mennyisége pótolhatja-e az eredeti riporteri munkát, a forrásellenőrzést és az emberi ítélőképességet?

A jövő: együttműködés, nem helyettesítés

A nemzetközi gyakorlat alapján körvonalazódik egy közös álláspont: az MI rendkívül hasznos eszköz lehet kutatásban, adatfeldolgozásban, fordításban és rutinfeladatokban. A legtöbb demokratikus országban azonban továbbra is alapelv, hogy a szerzői felelősség, a tényellenőrzés és a végső döntés maradjon emberi kézben. A vita középpontjában az áll, hogy az olvasó jogosan elvárhatja, mikor ír egy újságíró, és mikor alakítja egy algoritmus a nyilvánosságot. Ez a kérdés a következő évek egyik legfontosabb médiapolitikai és etikai kihívása lehet Európában és világszerte.

A Mesterséges intelligencia a sajtóban: forradalmi eszköz vagy a hitelesség válságának forrása? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A rendelet uniós szinten tiltja, hogy a tagállami hatóságok beavatkozzanak a szerkesztőségi döntésekbe. Betiltja az újságírók és szerkesztők forrásaik kiadására való kötelezését, irodáik átkutatását vagy megfigyelőszoftverek telepítését eszközeikre. Ez alól csak eseti alapon, bírósági felhatalmazással lehet felmentést kapni, ha ezt súlyos bűncselekmény indokolja.

A jogszabály előírja, hogy a közmédia vezetőit átlátható, nem részrehajló eljárásban kell kinevezni, elég hosszú ideig kell hivatalban maradniuk függetlenségük biztosítása érdekében, és megtiltja idő előtti kirúgásukat. Az új uniós testület, a Médiaszolgáltatások Európai Testülete már létre is jött, vezetője Carlos Aguilar Parades, aki jelezte, hogy véleményt alkotnak majd, ha a médiapluralizmust érintő ügyek merülnek fel a tagállamokban.Az egyik legfontosabb újítás az állami reklámpénzek elosztásának szabályozása. A rendelet előírja, hogy a közpénzek elköltéséről nyílt és elfogultságtól mentes eljárásokkal kell dönteni nyilvános követelmények alapján. A tagállami hatóságoknak törekedniuk kell a reklámpénzek széles körű szétoszlására, és minden évben nyilvánosságra kell hozniuk, hol mennyit költöttek.

Ez különösen releváns Magyarország esetében, ahol a Magyar Hang kiadója áprilisban versenyjogi panaszt tett az Európai Bizottságnál, azt állítva, hogy a magyar kormányzat torzítja a versenyt az állami hirdetési pénzek elosztásával. A panasz szerint 2015 és 2023 között nagyjából 1,1 milliárd eurónyi piactorzító állami forrás vándorolt a kormányközeli médiához.

A nagy közösségi oldalaknak, mint a Facebook vagy az X, lehetővé kell tenniük, hogy a sajtótermékek nyilatkozzanak róla a regisztrációnál, hogy médiaszolgáltatók, és arról is, hogy szerkesztői szempontból függetlenek. Ha egy sajtótermék tartalmát eltávolítanák vagy korlátoznák, 24 órás válaszadási lehetőséggel figyelmeztetést kell küldeniük.

A magyar kormány egyedüliként szavazott nemmel az európai sajtószabadság-törvényre idén januárban. Orbán Viktor egy 2023-as tweetben „szabadságellenesnek” nevezte a tervezetet, orwelli világot emlegetve. A miniszterelnök a Szovjetunió és a náci Harmadik Birodalom intézményeire utalt, amikor azt írta: „Kominformnak és Reichspressekammernek hívták. Soha többé!” Bóka János EU-ügyi miniszter egy júliusi Facebook-bejegyzésében úgy vélte, a jogállamisági jelentés arról szól, hogy a „külföldi pénzekkel működő média ne csak guruló dollárokból és eurókból, hanem közpénzből is részesüljön”. A Fidesz „cenzúratörvényt” emlegetve szavazott nemmel a javaslatra.

Az Európai Bizottság júliusi jogállamisági jelentése szerint Magyarországon még mindig nem oldották meg a média sokszínűségét fenyegető veszélyeket. A jelentés megállapította, hogy nem fogadtak el intézkedéseket az állami hirdetések szabályozására és a médiahatóság valamint a közszolgálati média függetlenségének szavatolására.

Ha egy uniós országban rosszul vagy késve alkalmaznak egy jogszabályt, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat. Uniós források szerint 2026 elején indulhatnak eljárások a rendeletnek nem megfelelő tagállamok kormányzatai ellen. Az Európai Bizottság csütörtökön üdvözölte a rendelet életbe lépését. Henna Virkkunen bizottsági alelnök mérföldkőnek nevezte a jogszabályt, amely többek között jobban védi az újságírókat a kémprogramoktól. A rendeletnek már csak a médiakínálat testreszabásáról szóló részére kell várni, amely két év múlva lép életbe.

A Törvény az európai média szabadságáról – mától teljes körűen hatályos bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az egyik legjelentősebb. botrányt a „Pravda” / Portal Kombat hálózat okozta, –ez egy orosz mesterséges intelligencia alapú álhír-gépezet. Ez a hálózat mesterséges intelligenciát is használva naponta több százezer hamis cikket generál, többek között a brit királyi családról, brit politikusokról, és az Ukrajna-párti nyugati intézmények aláásásáról (The Times). A hálózat kiterjedt már skót, walesi, de több ázsiai és afrikai nyelvű oldalakra is, célja a demokráciák megosztása, támogatottságuk csökkentése, amelyet európai infrastruktúra- és hírszerzési források erősítenek.

A „kokainos vonat” összeesküvés Ukrajna európai támogatásával függött össze. Májusban komoly vihart váltott ki az a álhír, miszerint Macron francia elnök, Starmer brit kormányfő és Merz német kancellár kokaint fogyasztva utazott Kijevbe – valójában csak egy zsebkendőt és műanyag keverőkanalat láttak a kamerák (Learning corner). Az álhírt terjesztő felelősök között több orosz diplomata, Telegram-csatornák, illetve amerikai szélsőségesek is szerepeltek, céljuk egyértelmű volt: az európai egység aláásása .

Fény derült a„Doppelgänger” hamis hírszolgáltató-hálózatra is, ez a német szó azt jelenti, hogy hasonmás, és ebből már következtetni lehet arra, milyen módszerrel terjesztik az álhíreket. A 2022 óta működő orosz üzemeltetésű web-másolathálózat Európában ez év közepéig hamis Le Monde vagy Der Spiegel posztokat, üzeneteket, és akár deep-fake tartalmakat is közölt. Célja az ukrajnai támogatás hiteltelenítése, az EU és a NATO gyengítése olyan hamis hírekkel, mint például a francia külügy kitalált adóemelése vagy az ukrán menekültek bűnözése.

A Storm 1516 nem valami történelmi eseményhez kapcsolódik, szintén részben orosz dezinformációt terjesztő csoport, amely állítólagos „állampolgári újságírók” kampányait szervezi. A többnyelvű (angol, francia, arab, finn, orosz), YouTube és X-alapon működő narratívateam, amely hamis videókkal terjeszt különféle összeesküvés-elméleteket, például, hogy ukrán segélypénzek jachtvásárlásra mentek, és Zelenszkij villaprojektjére. 2024-ben egy hamis Hamasz-deklarációs videót is terjesztettek, amely Párizs elleni fenyegetést sugallt, és később bizonyítottan orosz dezinformációnak bizonyult.

Miért számítanak ezek kiemelt botrányoknak? Azért, mert gyorsan generált tartalomáradatról van szó – a propaganda mennyisége felülmúlja a minőségét, de a célját eléri: hitelességet kölcsönöz az álhírnek. Egyértelműen politikai célú kampányokról beszélünk, az európai választások, az Ukrajna-támogatás vagy demokratikus kultúra aláásása mind célpont, legyen szó vezetőkről, intézményekről vagy nyilvános diskurzusokról.

A kérdés az, hogyan védekeznek az európai intézmények? Mindenki másképp. Az Európai Bizottság és a Parlament közös fact-checking infrastruktúrát épít diszinfo-ellenes stratégiákkal (24.hu). Nemzeti szinten Franciaország (Viginum) már a Parlament előtti dezinformációkat vizsgálja, Németország és Lengyelország pedig a választások biztonságot erősíti.

Fontos eszköz az is, hogy növekedjen a modern médiaműveltség, ehhez fejleszteni kell iskolarendszeri médiaoktatást, fiatalok kritikai képességeit az álhír felismeréséhez (24.hu).

2025-ban az európai sajtóban nemcsak az egyes botrányok voltak fontosak, hanem az, hogy ezek hogyan épültek be egy koherens, automatizált dezinformációs stratégia részévé. Az orosz vezéreltségű, tömegesen generált álhírek új dimenziót nyitottak a digitális propaganda háborúban – áll a tényellenőrzők és politikai intézmények elemzésében. A bizalom védelme közös feladat: tudatos médiafogyasztás, a fact-checking hagyományok gyakorlása, intézményi fellépés – ezek nélkül az európai közösségi diskurzus egyre sebezhetőbb és megosztottabb lesz.

E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.

A Álhír-félév – mik voltak a legdurvábbak? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Tovább húzódik az amerikai szövetségi médiatevékenységet összefogó ernyőszervezet és az általa felügyelt szerkesztőségek közötti finanszírozási vita. Az ügyben már született a szerkesztőségeknek igazat adó bírósági döntés, ám a további támogatás korántsem biztosított.

A Szabad Európa nemzetközi szerkesztőségeit működtető Radio Free Europe/Radio Liberty (RFE/RL) fenntartásának költségét az amerikai kongresszus garantálja, a pénzeszközök pedig az Egyesült Államok Globális Médiaügynöksége (USAGM) közvetítésével jutnak el hozzá. Az erre szánt összegről minden évben a szövetségi költségvetés elfogadásával dönt az amerikai törvényhozás.

A USAGM március 15-én értesítette az RFE/RL vezetőit a szövetségi támogatás megszüntetéséről. Az intézkedést azzal indokolták, hogy Donald Trump amerikai elnök egy nappal korábban aláírt egy végrehajtási rendeletet, amelynek célja hét szövetségi ügynökség, köztük a szövetségi műsorszolgáltatókat felügyelő USAGM korlátozása az érvényben lévő törvényeknek megfelelő mértékben.

Ezt követően az RFE/RL több bírósági eljárást indított a finanszírozásának megóvására. Az első kereset nyomán március 25-én meg is született az ítélet: a bíróság kimondta, hogy a USAGM visszamenőlegesen nem vonhat el forrásokat, azaz a Szabad Európát megilletik a március első két hetére járó működési költségek. Ezt az összeget a médiaügynökség át is utalta. Két másik kereset áprilisra, illetve az egész, szeptember végéig tartó pénzügyi évre biztosítaná a működés feltételeit. Az RFE/RL érvelése szerint a kongresszus által az RFE/RL számára elkülönített pénzeszközök megtagadása sérti a szövetségi törvényeket és az Egyesült Államok alkotmányát, amely kizárólagos jogkört biztosít a kongresszusnak a szövetségi kiadások felett.

Bár az első bírósági döntés fényében a Globális Médiaügynökség visszavonta az RFE/RL támogatását megszüntető intézkedéseit, a Szabad Európa nemzetközi szerkesztőségeinek járó pénzt továbbra is visszatartja. Emiatt az RFE/RL központjában április 1-jétől kényszerszabadságra küldtek munkatársakat, és a helyi irodákban is keresik a költségek csökkentésének lehetőségét. Ennek egyik eredményeként a magyar oldalon kevesebb jelenik meg a külsős munkatársak által gyártott tartalmakból.

Az RFE/RL által a USAGM-mel szemben indított, még folyamatban lévő bírósági eljárásokban április közepén várható fejlemény. További részletek a Szabad Európa cikkében.

A A nyilatkozatok ellenére nem jut el a működés fedezete a Szabad Európához bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Richard Grenell, az Egyesült Államok különleges missziókért felelős különleges elnöki megbízottjának megjegyzéseire válaszolva Musk az X-en írta: „Igen, állítsa le őket. Európa most szabad (nem számítva a fojtogató bürokráciát). Már senki sem hallgat rájuk. Csak radikális baloldali őrültek, akik magukban beszélnek, miközben évente 1 milliárd dollárt égetnek el az amerikai adófizetők pénzéből.”

„A Szabad Európa Rádió és az Amerika Hangja olyan médiumok, amelyeket az amerikai adófizetők fizetnek. Ez állami tulajdonú média. Ezek az orgánumok tele vannak szélsőbaloldali aktivistákkal – mondta Grenell február 9-én. – Évtizedek óta dolgozom ezekkel a riporterekkel. Ez a múlt emléke. Nincs szükségünk a kormány által fizetett médiaorgánumokra.”

Mind Elon Musk, mind Richard Grenell határozottan ellenezte a médiaszervezetek kormányzati finanszírozását, azzal érvelve, hogy az adófizetők pénzét nem szabad ezeknek az orgánumoknak a támogatására használni. Musk a Kormányzati Hatékonysági Minisztérium (DOGE) vezetőjeként kritizálta a szövetségi kifizetéseket olyan médiaszervezeteknek, mint a Politico, az Associated Press és a The New York Times, mivel úgy ítélte meg, hogy nem hatékony az adófizetők pénzének felhasználása, és lépéseket tesz a megszüntetésükre.

Grenell visszhangozta Musk álláspontját, ami szerint az ilyen finanszírozást azonnal meg kell szüntetni.

Ezek a felhívások a kormány által finanszírozott médiát övező szélesebb körű ellenőrzés és vita közepette érkeznek, mivel a Trump-adminisztráció lépéseket tesz avégett, hogy leállítsa az olyan orgánumok előfizetését, mint a Politico.

(Forrás: Musk calls for shutting down US-funded outlets Radio Free Europe, Voice of America.)

A Veszélyben a Szabad Európa és az Amerika Hangja? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az európai médiaszakszervezetek mindenféle politikai megfontolástól függetlenül kiállnak a csak az erőt, a bosszút ismerő menedzsmenttel jószándékúan kapcsolatot kereső szakszervezeti tisztségviselők mellett. 

Az Európai Újságíró-szövetség állásfoglalása eredetiben:

«Several journalists working for Hír TV were dismissed on 23 December 2024, just days after forming a union to enhance their working conditions. The European and International Federations of Journalists (EFJ-IFJ) join their affiliate in Hungary, the Hungarian Press Union (HPU), in expressing its solidarity with the dismissed journalists and denouncing a violation of labour law.

The redundancies took place against a backdrop of trade union development within Hír TV, a pro-government news channel, as a group of employees joined the Hungarian Press Union (HPU) and formed, on 10 December 2024, the Hír TV Basic Union of the Press Union, intending to negotiate better pay and working hours. 

On 23 December, Hír TV management terminated the employment of several employees, including union leaders and active members. Moreover, an employee who had made the incident public on Facebook, and who had stood up for the dismissed employees on social media, was also hastily dismissed. 

“The employer was informed that a union had been set up and that representatives had been elected. A meeting with the technical director was scheduled for the very next day to discuss working conditions. The method and timing of the case raised questions,” said HPU President László M. Lengyel.

According to the HPU, these dismissals are reprisals for the formation of the union and constitute an attempt to intimidate the remaining members of the union. The redundancies will be challenged in court.

The Federations said: „Trade union membership is a right that cannot be denied in this way. The anti-labour attitude of Hír TV management is a shame. We stand in solidarity with the workers and call for the dismissals to be reversed immediately.”»

Friss információink szerint a magyar szakszervezeti mozgalom legerősebb, legrégebbi hagyományú, a munkavállalók érdekeit a leghatározottabban képviselő és védő szakszervezete, a VASAS kiáll a Hír TV bátor, amúgy semmi mást, csupán információt, egyeztetést, tisztességes dolgozói elbánásra igényt tartó – de bosszúból demonstratíve – elbocsátott dolgozói mellett!

A Az Európai Újságíró-szövetség és a Vasasok szolidárisak a Hír Tv szakszervezeti tagjaival bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Hszi Csin-Ping kínai elnök tavaly májusban járt Budapesten. A látogatás alkalmából összesen tizennyolc megállapodást írtak alá a két ország képviselői. A megállapodások a nukleáris együttműködéstől kezdve a cseresznye- és szarvasmarhaörökítőanyag-exportig több területet felöleltek; ennek itt jártunk utána. Három megállapodást a magyar állami média (Duna Médiaszolgáltató és MTVA) kötött a kínai állami média különböző képviselőivel.

Az Átlátszó a látogatás után adott be közérdekű adatigénylést a szerződésekért, de az MTVA nem akarta kiadni, ezért bírósághoz fordultak. A lap szerint az MTVA többek között azzal érvelt, hogy a közmédia szerződéskezelő nyilvántartása nem alkalmas arra, hogy meg lehessen találni a kínai szervezetekkel kötött szerződéseket. Most azt írják, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerős másodfokú ítéletében – összhangban az elsőfokú ítélettel – arra kötelezte az MTVA-t, hogy adjon ki minden olyan szerződést, amelyet az elmúlt öt évben kötött kínai szervezettel.

Minden, amit tudni lehet a Kínával aláírt tizennyolc megállapodásról

A Ki kell adnia a közmédiának a kínai állami médiával kötött megállapodásokat bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Sőt, soha életében ennyit nem beszélt még, csak azt nem értjük, mit mond. De kezdjük az elején. Mi az az UVB–76?

Egy roppant titokzatos rádióadó. Oroszország leghíresebb rövidhullámú adóállomása, amely az 1970-es évek közepe óta sugároz. A 4625 kHz-es frekvencián hallgatható, mármint, ha valakinek erősek az idegei és bírja a monoton zúgást. Általában az adásban fehér zaj (= egyenletes, monoton háttérhang, amely elnyomja a környezetből érkező többi zajt) hallható, néha rövid üzenetekkel, amelyek számokat és egymástól független szavakat (gyakran neveket) tartalmaznak, amiknek első betűi külön szavakat alkotnak.

Pontosabban, és a Wikipédia szerint: Az állomás adása percenként 21-34 alkalommal ismétlődő, 0,8 másodpercig tartó zümmögő hang, melyek között 1-1,3 másodperc csend van. Minden egész óra előtt egy perccel az ismétlődő hangot átveszi egy folyamatos hangjelzés, és egészkor visszatér a „zümmögés”. 07:00 és 07:50 között az állomás alacsony teljesítménnyel üzemel, amikor minden bizonnyal karbantartás folyik.

A sugárzott üzenetek elején a hívójel áll, ami nevek vagy szavak első betűiből képződik. Az „UVB–76” név feltehetően az állomás által küldött rádióüzenetek címzettjének hívójele lehetett 2010-ig. 2020 decembere óta aktívan használják az NZsTI hívójelet (amely a Nyikolaj, Zsenya, Tatyjána, Iván nevek kezdőbetűiből áll össze), továbbá használ más hívójeleket is.

Rádióamatőrök szerint a különböző zümmögéseket és zúgásokat érdekes módon nem egy generátor adja le közvetlen módon, hanem egy hangszórón keresztül veszi egy mikrofon – ez magyarázhatja az időnként beszűrődő hangokat. Ugyanezt a mikrofont használhatják a szöveges üzenetek közvetítésekor is. Ezt bizonyítaná a 2001. november 3-i eset, amikor a következő orosz szöveg került adásba: „Я – 143. Не получаю генератор.” „Идёт такая работа от аппаратной.” („143. vagyok. Nem találom a generátort.” „Ezt küldi a vezérlőszoba” vagy „Ezek a parancsok a vezérlőből”.) (Forrás: Wikipédia) A karbantartók nem tudhatták, hogy be van kapcsolva a mikrofon, él az adás és a kézi adó-vevőjükbe mondottak kerülhettek ki az éterbe.

Ez „kőkori technológia” ugyan, de hát maga az adó is több, mint ötvenéves, bár hetven évvel ezelőtt is kiválóan meg tudták volna oldani a dolgot mikrofon közbeiktatása nélkül. De lássuk, mi történt december 11-én! (Éppen egy hétbe telt, míg a hír nyilvánosságra került – ne feledjük: orosz földön járunk).

Az adó december 11-én egyszerre 24 üzenetet sugárzott. Erről az állomás munkájának szentelt „VKontakte” csoport számolt be. „2024. december 11-én az UVB–76-os rádióállomás történelme eddigi „legbeszédesebb” adását hajtotta végre” – írta a csoport.

Az „UVB–76 hangüzenetei”: YouTube-csatorna kilenc felvételt tett közzé a december 11-én sugárzott üzenetekről. Az egyik felvételen ilyan szavak és számok szerepelnek, mint például:

TSJAP ZMO986765 03606 TWIN6198 6297.

A december 11-i összes üzenetet moszkvai idő szerint 09:09 és 17:14 között továbbították. A 24 adásban 30 szó hangzott el, köztük olyan szavak, mint például: „ábécé”, „nanajka”, „rugalmatlan”, „biliárd”, „gyehenna”, de volt néhány homályos szó is, mint például „pankovod”, „onerorust” vagy „vtuzotuk”. Számos szót több üzenetben is továbbítottak, például az egyik esetben a „hulladékmentes” és a „krizotutyuja” szavak szerepeltek, egy másik esetben pedig a „kosomoh” és a „banderolka”.

Lássuk az összes elhangzott üzenetet (angolos átírás szerint, az értelmes szavakat lefordítottam)!

09:09 NZHTI 54095 ÁBÉCÉ 5075 8976
09:32 NZHTI 75620 HUNHUZ 1270 1111
10:38 NZHTI 50743 NANAIKA 3360 1514
10:45 NZHTI 52821 PANKOSVOD 6543 8234
10:54 TSZAP ZMO9 86765 03606 BIGAMY 6198 6297
11:30 NZHTI 41483 ONERORUST 4826 2811
12:37 NZHTI 27591 YEMENKA 3200 5737 OVENOTRAP 1318 2877 PRODOTRYAD 7345 8894
12:53 NJTI 22503 LAGOGRACH 5808 0812
13:14 TSZAP ZMO9 77643 74321 MAISHOBAR 7187 1565
13:16 NZHTI 03299 ZHRETSOSHLAG 3738 9184
13:31 TSZAP ZMO9 78717 8344444 KUBOKIT 8583 5933
13:40 ULVN 86307 HULLADÉKMENTES 8590 5580 KRIZOTUTYA 5476 8157
13:42 ULVN 56797 BANCOZULA 0010 1864 KOSÁR 5045 4356
13:50 NZHTI 58233 VTUZOTTYUK 3663 1012
14:33 TSZAP ZMO9 37798 77918 RUGALMATLAN 8187 1646
14:37 NZHTI 96094 BILIÁRD 0626 2407
14:51 ULVN 49508 BEGYŰJTÉS 7086 7242
14:59 NZHTI 07195 BIOTOK 8845 1112
15:44 NZHTI 78844 PACTOBAY 7074 8435
16:16 TSZAP ZMO9 82149 37087 GEHENNA 9063 4549
16:25 TSJAP 19538 KOSHOMOH 0100 9953 BANDEROLKA 9142 3013
16:32 TSJAP ZMO9 89212 82157 FIRKÁLÁS 8838 2012
16:36 TSZAP ZMO9 96661 32144 MEROTIF 0104 5372 BUNDLE 5201 2227
17:14 NZHTI 51733 BRODOSCHELK 0683 5413

Ez halandzsának tetszik, vagy kódnak, de ki használna egy nagy hatótávolságú adóállomást értelmetlenségek közvetítésére? Kód lesz ez, aminek nincs meg a kulcsa, és eddig még senki sem volt képes megfejteni (vagy nem kötötték az orrunkra). Az feltételezhető, sőt, majdnem biztos, hogy az „UVB–76” rádióállomás az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erőihez tartozik, és adásjele a különféle verziók szerint a Moszkvai, a Leningrádi vagy a Pszkovi Területről érkezik. Ezt azonban hivatalosan sosem erősítették meg. Hogy mire való az állomás, az egyáltalán nem világos. Az egyik elmélet szerint a szovjet „Perimeter”-rendszer figyelmeztető eszköze: állítólag, ha az adás leáll, az kioldja a nukleáris töltetek indítását (emiatt nevezik az „UVB–76”-ot „világvége” rádióállomásnak is). Egy másik verzió szerint az állomás titkos üzeneteket sugároz. Ez azért sokkal valószínűbb, ugyanis a 2010-i, egész napos leállás idején sem tört ki a világvége, tehát hihetőbb, hogy kémeknek, szabotőröknek és hírszerzőknek szóló üzeneteket . Csakhogy ennyi még soha nem ment ki egyszerre az éterbe ebből a forrásból… de az is igaz, hogy ennyire soha nem is volt élénk az orosz szolgálatok külföldi tevékenysége.

A „Rosszijszkaja Gazeta” azt írja, hogy az állomás tevékenysége a Szovjetunió összeomlása után megnőtt. 1992 előtt csak néhány évente egyszer hangzottak el szavak és mondatok, később viszont a rádióamatőrök a hangüzenetek számának növekedését regisztrálták. A 2000-es években az állomás hetente, néha naponta közvetített üzeneteket. Ismeretes, hogy 2010. június 5-én az állomás 24 órára megszakította a zümmögést, de aztán folytatta a sugárzást. Az állomás különböző időpontokban még különösebben viselkedett: csoszogó léptek hangját sugározta, részleteket Csajkovszkij Hattyúk tava című balettjéből, és egy alkalommal egy női sikolyt.

Viszont időnként egészen értelmes szócsoportokat sugároztak, például „az agronómus kimegy a kapun” vagy „felfújható mentőtutaj”. Ugyanakkor az első összefüggő, nem szavak kezdőbetűiből álló üzeneteket 2017. december 24-én hallották az „UVB–76”-on: rapzenét játszottak le (a Gangnam Style című számot) és „Dicsőség Ukrajnának!” kiáltások hangzottak el az adásban. Ezután csak a szokásos zúgás következett.

Az „UVB–76” állomás az orosz csapatok 2022. február 24-i teljes körű ukrajnai inváziójának előestéjén hiperaktív volt. Január-februárban üzeneteket sugároztak, és „különösen sok kódot” a háború előtt egy-két nappal. Így február 22-én „nyuhosztikh” és „megállíthatatlan” szavak használatával, február 23-án pedig „muzsocselki”, „csájkhana” és „sikonaszt” szavak beiktatásával küldtek üzeneteket. Ugyanakkor az invázió kezdetének napján az állomás nem sugárzott semmilyen üzenetet.

Fel van adva a lecke. Az kétségtelennek tűnik, hogy katonai-titkosszolgálati adással van dolgunk, de miféle kód lehet az, amit majd’ ötven éve nem képes megfejteni senki? Bár ebben ne legyünk teljesen biztosak: lehet, hogy megfejtették már az Egyesült Államokban, csak nem hozták nyilvánosságra. De miért használnak a digitális korban analóg technológiát? Egyáltalán, mit jelent a december 11-i hiperaktivitás? Hiszen azóta nem történt semmi világrengető, illetve dehogynem, egész sor nagyon fontos esemény zajlott le, de – a Kirillov tábornok elleni merénylet kivételével – ezeknek kevés vagy semmi titkosszolgálati vonatkozásuk nem volt.

Most érkezett a hír: újabb „esemény” történt. Tegnap este moszkvai idő szerint 22:32-kor az UVB–76 közvetítette Shaman „Orosz vagyok” című dalát. Ezután az elemzők számítógépeinek képernyőin a frekvenciákat mutató szimbólumok egy állat képévé, majd a Gromel szóvá formálódnak. A rádióállomás a következő szavakat sugározta: „Ez Gromel”. Aztán újra elkezdett szólni a zene az éterben. Moszkvai idő szerint 22:56-kor elkezdődött a „Hattyúk tava” (már megint, valaki nagyon szeretheti Csajkovszkijt arrafelé), 23:08-kor pedig a Szovjetunió himnuszával zárták az adást.

Ez viszont arra utal, hogy az adót meghackelték. Feltörték, behatoltak, átvették fölötte az irányítást. De hogyan lehetne bármit feltörni, ami teljes egészében analóg technológiát használ? És mi magyarázza a december 11-i professzionális adásokat? Nyilván az, hogy akkor még az eredeti gazdái használták az UVB–76-ot. Ukrán diverzió történt? Nem hinném, ők nem közvetítenének Shamant, szovjet himnuszt meg főleg nem. Marad az, hogy máig harcoló szovjet partizánok foglalták el a stúdiót, bár ez kissé valószínűtlen.

Összefoglalva: valamivel, amiről azt sem tudjuk micsoda, azt sem, hogy mire jó, azt főleg nem, mit művel, történt valami, de nem tudjuk micsoda. Ebben a helyzetben csak találgatni lehet, de azt szinte korlátlanul. Mindenesetre érdemes lesz este rádiózni, hátha folytatódnak a titokzatos események. A rejtvény megfejtői között az FSZB lubjankai központja harminc év szibériai jutalomüdülést sorsol ki, ólom- és uránbányák látogatásával.

A Egy megfejthetetlen hivatású orosz rádióadó titka bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

November 2-án 21 órától látható a Viasat History történelmi csatorna műsorán a Kémnők a II. világháborúban című dokumentumsorozat, amely izgalmas hátteret szolgáltat Catherine Dior ügynökmúltjának.

Catherine kémtevékenységének legfőbb mozgatórúgója az ősi érzés, a szerelem volt: maximálisan belehabarodott az idősebb Herve Des Charbonneries-be, aki az ellenállás tagja volt, és nem mellesleg nős. Catherine csatlakozott a mozgalomhoz, és egy vezeték nélküli operátoron keresztül információkat szivárogtatott ki német hadihajók és csapatok mozgásáról, valamint aknamezők elhelyezkedéséről. Legalábbis egy darabig, 1944-ben ugyanis a Gestapo fogságába került. Megkínozták és megzsarolták, majd miután nem volt hajlandó megtörni, a ravensbrücki koncentrációs táborba küldték. A bátyja minden szálat megmozgatott, hogy kiszabadítsa őt, de végül eredménytelenül. A tábort viszont 1945 telén pánikszerűen kiürítették, akkor Catherine-nak lehetősége nyílt a szökésre, és ez sikerült is neki, kilenc hónap után hazatért a családjához.

Christian a tiszteletére parfümöt nevezett el róla, de ezzel sem tudott segíteni Catherine-en, ő már soha nem tudta feldolgozni a koncentrációs táborban megélt borzalmakat. Elköltözött Párizsból és a hátralévő éveit virágok gondozásával töltötte egy rózsafarmon.

A Kémnők a II. világháborúban kiszínezett archív jelenetekkel és hozzáértő interjúkkal mesél történeteket, Catherine Dior mellett további rettenthetetlen nőkről, akik az előítéleteken felülkerekedve tették kockára az életüket.  A háború kémnői az ellenséges vonalak mögött tevékenykedve próbáltak változtatni a háború menetén, naponta dacolva a halállal.

A Nem minden parfüm, ami Dior – Christian húga kém volt bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

MUBI A művészfilmek és az igazán egyedi alkotások kedvelőinek találták ki a hazánkban is elérhető Mubi-t, ahol ikonikus magyar tartalmakat, például Tarr Béla filmjeit is megtaláljuk. A felület izgalmas lehetőséget ad a filmvilág felfedezésére, hiszen a független alkotóktól az amatőr rendezők filmjein át a legikonikusabb tartalmakig sok mindent megtalálunk rajta – a többi között olyan filmeket, mint A világ legrosszabb embere, a Volt egyszer egy nyár vagy A titokzatos nő. A MUBI egyszerre kiadó, kurátor és mozi, a kínálat pedig hetente frissül. A felületre ráadásul fél évig igen nagy kedvezménnyel lehet előfizetni.

Rakuten TV Magyarországon is egyre többen használják a Rakuten TV felületét, amin a legjobb hollywoodi filmektől az exkluzív dokumentumfilmekig és élő tévéadásokig számos tartalmat 4K minőségben, azaz különösen nagy felbontásban és magyarul érhetünk el. Olyan kasszasikereket nézhetünk meg például, mint a Dűne, a Deadpool filmek, vagy a Bad Boys: Mindent vagy többet. A platform ingyenes és alapvetően használói fiók nélkül is használható, de érdemes regisztrálni, hiszen így elérhető aza menüpont, ahol számos film és tévéműsor nézhető meg ingyen. Minden mást vagy egy videotékához hasonlóan ki kell kölcsönöznünk – ilyenkor két napra kapjuk meg a tartalmat –, vagy, ha többször akarunk megnézni valamit, meg is vásárolhatjuk. Bármelyik opciót választjuk is, a streaming hetek alatt kedvezmény jár.

SWEET.TV Szintén kevésbé ismert felület, holott több mint 120 tévécsatornához és több mint 1000 filmhez kínál hozzáférést, méghozzá Full HD és 4K minőségben. A platformon gondtalanul nézhetők például az RTL, a TV2, a Discovery, a NatGeo, a Film+ vagy az M4 Sport, az élő közvetítések visszatekerhetők és szüneteltethetők, a tévéműsorok akár 7 napig rögzíthetők is. Mindemellett a Disney, a Paramount és a Sony legjobb, válogatott filmjei között lehet válogatni a tévéről, mobilról, tabletről és számítógépről is használható alkalmazásban. Egy előfizetés négy eszközről használható, és a tartalmak letölthetők. A Streaming hetek alatt három hónapig ingyenes az előfizetés.

Crunchyroll Az anime-rajongóknak szól a hatalmas könyvtárt kínáló Crunchyroll, ami a Streaming hetek alatt 30 napig ingyenesen kipróbálható. A felületen regisztráció nélkül, ingyenesen nézhetők tartalmak, bár ebben az esetben számolni kell a reklámokkal és esetlegesen a gyengébb képminőséggel.

DAZN A sportrajongóknak gyűjti egy helyre a tartalmakat, ahol a világ legnagyobb sporteseményei tökéletes képminőségben nézhetők. Az NFL-, NBA-, UFC-meccsektől a darts- és kézilabda-bajnokságokon át a női sportesemények széles választékáig szinte mindent megtalál a néző – ami sport. A Streaming hetek alatt erre a platformra érvényesek kedvezmények.

Blacknut A Blacknut felhő alapú játékplatformon több mint 500 prémium játék érhető el, amelyek bármelyikét a Streaming hetek alatt 30 percig ingyenesen kipróbálhatók, így könnyen eldönthető, milyen játék mellett teszi le a voksát a néző – anélkül, hogy mindegyiket meg kéne vásárolnia. A felületet számítógépről, okostelefonról, tabletről és okostévéről is használható.

Baby Shark World for Kids A kisgyermekesek számára kínál hasznos tartalmakat a Baby Shark World for Kids, ami a Streaming hetek alatt egy hónapig ingyen hozzáférést kínál hatalmas dal- és mesekönyvtárához, amiben számos tartalom élményszerű formában ösztönzi a gyermekeket a tanulásra.

Október 13-ig 44 országban, köztük Magyarországon is megrendezi az LG az ún. Streaming heteket. A cég népszerű webOS okostévé-platformja az idén tízéves, ebből az alkalomból pedig öt héten át számos ingyenes és kedvezményes előfizetési opció válik elérhetővé azoknak, akiknek 2018-ban, vagy azóta megjelent, UHD-nál nagyobb felbontású LG televíziója van. Ha meg nincs, akkor számos új modell kedvezményesen megvásárolható.

A A Netflixen túl: kipróbálható adatfolyam-felületek bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.