Minél hosszabb ideig beszél valaki és minél távolabbi a hívott fél, annál nagyobb árengedményt kínál a Telekom. A német telefonliberó számunkra semminemű előnnyel nem jár, mert a Matáv újévi ajándékként nem csökkentette, hanem emelte árait.

Kohl kancellár a közeli múltban felavatta a világ legkorszerűbb távbeszélő-hálózatát, s azóta a németek még olcsóbban telefonálnak, mint korábban. Ezzel az eddigieknél is kiélezettebb telefon-árverseny kezdődött a német piacon. A vetélytársak kemény, de sportszerű versenyt ígérnek, a Matávban is tulajdonos Deutsche Telekom, a világ harmadik legnagyobb telefontársaságának elnök-vezérigazgatója szerint azonban fikarcnyi pozíciót sem adnak fel harc nélkül.

Újabban hozzá kell szokni a furcsaságokhoz: néhány napja a németek olcsóbban telefonálnak Amerikába, mint Magyarországra. Egy kölni előfizető az egyperces New York-i vagy montreali hívásért egy márkát, a budapestiért kilenc pfenniggel többet fizet. Lengyel- és Spanyolországba még ennél is olcsóbb a telefon, mindössze 70 pfennig percenként.

Kohl kancellár karácsony előtt felavatta a világ legkorszerűbb távbeszélő-hálózatát. A Deutsche Telekom 1997. december 31-ig élvezett távközlési monopóliumot, s hét év alatt ötvenmilliárd márkát költött arra, hogy a jövő évezred igényeinek is megfelelő digitális hálózatot és korlátlan kínálati piacot teremtsen ott, ahol korábban 50-70 éves, kis kapacitású, minduntalan beázó kábelek biztosították a távközlést. S most, az új év első pillanatában a mindaddig csaknem hatóságnak és állami vállalatnak számított Deutsche Telekom, a német távközlési társaság egyeduralma megszűnt.

– A világ talán eddigi legnagyobb versenye kezdődik. Sportszerű, ám kemény vetélytársak leszünk, s egy talpalatnyi piaci részesedést sem adunk föl harc nélkül – adta meg a startjelet cége minden munkatársának Ron Sommer, a Matávban is tulajdonos Deutsche Telekom, a világ harmadik legnagyobb telefontársaságának elnök-vezérigazgatója.

Ha csak a 35 millió magán-előfizetőt tekintjük, akkor is óriási piacról van szó, a közületi és vállalati előfizetők száma pedig további hétmillióra tehető.

Eddig 47 kisebb-nagyobb telefontársaság alakult Németországban a távközlési piac három évvel ezelőtt beharangozott liberalizációja nyomán. Egyedül Majna-Frankfurtban hat, míg Kelet-Németországban csupán két társaság indult be, egy dán és egy luxemburgi szolgáltató jelent meg a távközlési piacon. Huszonöt cég már meg is kezdte szolgáltatásait, a többi az első és a második negyedévre, néhányan viszont csak az év végére, jövőre ígérik, hogy „tárcsázhatóvá válnak”.

Az új távközlési korszak leg főbb vívmánya, hogy a távbeszélő- monopólium megszűntével sok helyütt harmadára-felére csökken a telefonálás, a faxolás és az internetezés költsége, s egyúttal érezhetően javul és bővül a szolgáltatások színvonala is. Nemzetközi tapasztalat, hogy ahol fölszabadították a távközlési piacot, jóformán egyik napról a másikra felével-harmadával csökkennek a tarifák, a telefontársaságok kedvezmények sorával igyekeznek magukhoz édesgetni az előfizetőket. Az Egyesült Államokban jórészt szinte ingyen mérik a helyi beszélgetéseket, Új-Zélandon a megrendeléstől a bekapcsolásig még 24 óra sem telik el, s ha mégis több, akkor egy hónapig nem kell előfizetési díjat fizetni, és vigaszdíjként telefonkártyát is kap a polgár a szolgáltatótól.

A gyakorlatban a német telefon-előfizető a körzetszámokhoz hasonló öt számjegy tárcsázásával választhatja ki, éppen melyik társaság hálózatát vagy központját kívánja igénybe venni. Az egyik ugyanis a belföldi távolsági, a másik pedig esetleg épp a nemzetközi hívásoknál kínál kedvezőbb díjszabást, s kivétel nélkül mindegyikük alacsonyabb díjat számol a Telekom díjtételénél.

Egyáltalán nem könnyű tehát a rengeteg ajánlatból mindig a legkedvezőbbet kiszemelni. Hónapok telnek majd el, mire a németek újra megtanulnak telefonálni. Ha viszont az eddigi Telekom-előfizető átiratkozik valamelyik új társasághoz , megkímélheti magát a többlettárcsázástól is, mivel ezt a műveletet a számítógéppel működő központok elvégzik helyette. Nemsokára személyi telefonszámot is választhatnak maguknak a németek. Az új számrendszer lehetővé teszi, hogy minden polgárnak csak egy telefonszáma legyen egész életében, és ezen egyetlen számsorral működnek majd a vezetékes és a mobiltelefonok egyaránt.

A mindeddig egységesen „Telekom-sárga” nyilvános állomások mellett megjelennek a többi szolgáltató telefonfülkéi is. A varrat nélküli acélcsöveiről is híres Mannesmann konszern távközlési leányvállalata, az Arcor például az anyacég színére festett vörös–kék fülkék százait helyezi el pályaudvarokon, repülőtereken, bevásárló-központokban.

A rádiótelefóniában is vezetőnek számító Mannesmann Mobilfunk GmbH – amelyé a D2 hálózat is – tavaly 1,2 millió új előfizetőt szerzett, s ezzel az egyedülálló fejlődési ütemmel elérte, hogy a múlt év végén már 3,5 millióan csatlakoztak a D2-re. A Mannesmann konszern mobiltelefon-leányvállalatának éves forgalma harmadával nőtt az előző évihez képest, és elérte az 5,6 milliárd márkát.

Miközben sokan örvendeznek annak, hogy megszűnt a Deutsche Telekom hitbizománya, elsiklanak a Dresdner Bank által készített tanulmány előrejelzései fölött. Eszerint az említett Arcornak 2005-re 6,8, a düsseldorfi Otelo Kft.-nek 5,9 millió előfizetője lesz. Tehát egyenként is több, mint napjainkban hazánkban a magán-előfizetők száma. A január 1-jével liberalizálódott német távközlési piac legerősebb versenyzői a Deutsche Telekomon kívül: az Otelo, az Arcor, a Viag-Interkom, a Veba, az RWE, a Viag-Mannesmann és az ugyancsak magánvállalattá előlépett szövetségi vasút.

Egy friss hír szerint az Otelo és a stuttgarti Debitel Távközlés-technikai Kft. és Bt. szövetségre lépett a vezetékestelefon-előfizetések közös értékesítésére. A stuttgartiak ugyanakkor az Otelo hálózatán lebonyolódó távközlési szolgáltatást is kínálnak.

A német távközlési piac igazán nagy feltörekvői egyébként csak látszólag magányos farkasok. A sokat emlegetett Otelo például a Veba és az RWE ipari konszernek közös vállalata. Ha nem így lenne, aligha büszkélkedhetne azzal, hogy hétmilliárd márkás beruházással országos üvegszálkábel-hálózatot létesített. A Deutsche Telekom legfőbb vetélytársának számító Otelo máris 800 nagy forgalmú előfizetővel dicsekedhet, továbbá az EPlus rádiótelefon-szolgáltató cégben is övé a többségi tulajdon.

A Debitel sem kezdő a szakmában, hiszen Európa legnagyobb, hálózattól független telefontársasága – másfél millió rádiótelefon-előfizetőjének tavalyi forgalma 2,3 milliárd márkára rúgott. A Debitel 60 százaléka a Daimler-Benz Interservices Rt.-é, a többi pedig a Metro Vagyonkezelő Kft.-é.

A monopóliumát vesztett Deutsche Telekom az idén az előrejelzések szerint 400-800 ezer ügyfelétől búcsúzhat el, noha ő is csökkenti árait, csak a második negyedévtől, átlagosan 4,3 százalékkal. Sommer, a Telekom vezére bejelentette, hogy személyre szabott ajánlatokkal, tarifacsomagokkal is törekednek előfizetőik megtartására és újak megnyerésére. Ekként például a diákoknak bevezetik a T-Net-Callt, az interneten át megvalósuló külföldi beszélgetést, mely nem lesz megfizethetetlen a főiskolásoknak és egyetemistáknak sem, még ha éppen fél órára nyúlik is eszmecseréjük. Igaz, a hang korántsem lesz majd hi-fi minőségű. Általánosan érvényes gyakorlattá válik: minél  hosszabb ideig beszél valaki, és minél távolibb a hívott fél, annál nagyobb árengedményt kínál majd a Telekom. „De olcsójánosok nem kívánunk lenni!” – szögezte le Sommer.

A német telefonliberó, sajnos, a mi számunkra semminemű előnnyel nem jár. A Matáv újévi ajándékként nem csökkentette, hanem emelte az árait. Az átlagos magyar jövedelmekhez mérten továbbra is drágán, a nyugat-európai piac alakulásához képest pedig már elkésve kapcsol.»

A Az újságíró archívumából – távközlési-műszaki forradalom gazdasági átrendeződéssel bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

„Hajlamosak vagyunk rövid távon túlbecsülni egy új technológia hatását, hosszú távon pedig alábecsülni”. Roy Amara, amerikai jövőkutató (1925-2007)

Optimizmus uralkodik. A tudományos szenzációkat szakértői körökben vitatják meg. Az új technológiák felkeltik a közvélemény fantáziáját. Bennfentes tippeket cserélnek, a kalandos üzleti modellekkel rendelkező vállalatok részvényárfolyamai szárnyalnak. A befektetők legnagyobb félelme nem az, hogy elveszítenek valamit, hanem hogy lemaradnak valamiről. Ami most úgy hangzik, mintha a mesterséges intelligencia (AI) témája körüli piaci hangulat leírása lenne, az 1694-ben történt Londonban.

A város volt a színhelye az első dokumentált technológiai spekulációs buboréknak. A mesterséges intelligencia helyett búvárharangok, vízszivattyúk vagy tűzoltó készülékek ragadták meg a befektetők fantáziáját. A Wall Street helyett a Lombard Street kávéházai voltak azok a helyek, ahol a legforróbb részvényekkel kereskedtek.

Az elmúlt három évszázad során többször is látványos buborékok alakultak ki a pénzügyi piacokon. Alapvetően két típust lehet megkülönböztetni: A mániákat, amelyeket elsősorban a pénzbőség váltott ki – mint például az 1720-as Mississippi-buborék -, és a spekulatív túlzásokat, amelyek a technológiai áttörések körül alakultak ki. Ez utóbbiakra – amelyeket nem ritkán a kedvező monetáris feltételek tovább tápláltak – példaként említhetjük a vasúti boomot Angliában 1840 körül és az Egyesült Államokban valamivel később; a telefon, az autó és a rádió körüli eufóriát 1900 és 1929 között több hullámban; a „Nifty Fifty” buborék egy részét az 1960-as évek végén, valamint a dotcom-boomot az ezredfordulón.

Mindegyik epizódnak megvolt a maga sajátossága; csak korlátozottan hasonlíthatók össze. Eléggé egyediek voltak ahhoz, hogy a befektetők új generációi azt mondhassák maguknak: „Ezúttal másképp lesz”. De a visszatérő minták azonosíthatók – és a tanulságok levonhatók.

1. A nagykutyák vakok

A bizonyíték vérvörös fonalként húzódik végig a történelmen, az 1820 körüli angliai csatornatársaságoktól a mai videotékákig: egy ágazat meglévő piacvezetői szinte mindig elmulasztják időben felismerni az új technológiákat és beépíteni azokat a kínálatukba. Ennek fő oka hogy a legtöbb vállalat eredendően fél saját üzleti modelljének kannibalizálásától. Amikor pedig felismerik az új technológia veszélyét, általában rosszul reagálnak, és pénzt pazarolnak el egy reménytelen kísérletre, hogy megmentsék magukat a jövőbe.

Két példa: A Western Union a polgárháború után kvázi monopóliumot szerzett a távíró-közvetítésben az Egyesült Államokban. Amikor a skót Alexander Graham Bellnek 1876-ban pénzre volt szüksége, és találmánya – a későbbi telefon – szabadalmát 100 000 dollárért el akarta adni a Western Unionnak, annak elnöke leintette. Nem tudta elképzelni, hogy az emberek a Morse-jelek helyett inkább saját szavaikkal kommunikálnak majd. Ez jelentette a Western Union bukását.

A hatvanas években a Xerox volt a fénymásolók vitathatatlan vezetője. A Palo Altói Kutatóközpontban (PARC) a vállalat mindenféle ötletet kifejlesztett, többek között egy grafikus számítógépes felületet „ablakokkal” és „ikonokkal”, de soha nem jött rá, hogy ezek a szerkentyűk mennyire forradalmiak. Csak az Apple társalapítója, Steve Jobs jött rá arra, hogy ezek mit tudnak tenni a számítógépek felhasználóbarát jellegéért.

2. A vezető technológia ≠ nagyszerű befektetés

Sok esetben évek teltek el, mire a pénzügyi piacok felfigyeltek a technológiai áttörésekre. A vasúti személyszállítást Angliában széles körökben fizikai lehetetlenségnek tartották, mert az emberek megfulladhattak volna az óránkénti tíz mérföldnél nagyobb sebességnél. Alexander Bellnek (telefon) vagy Guglielmo Marconinak (rádiótávíró) éveket kellett eltöltenie azzal, hogy vevőket keressenek találmányaikhoz. De amikor a téma minden alkalommal a tőzsdére került, a fellendülés rövid időn belül hatalmas mennyiségű tőkét és új versenytársak sokaságát vonzotta. Az eredmény általában túlkapacitás volt, ami árháborúhoz vezetett a beszállítók között.

A vasúti boom csúcspontján, 1845-ben három független vasútvonal épült Liverpool és Leeds között. A közelmúltban ennek megfelelője volt a dotcom-buborék idején lefektetett több millió kilométernyi optikai szál, amelyre évekig nem volt szükség. A túlkapacitás és az árháborúk általában azt jelentik, hogy az új technológia előnyei minden esetben gyorsan a gazdaság egészére és így a közvéleményre hárulnak, és csak ritkán a technológiát úttörő vállalatokra. Az Economist 1855-ben a következőket írta: „Technológiai szempontból a vasút az ország javára válik. Kereskedelmi szempontból azonban kudarcot vallottak”.

3. A tartós versenyelőnyök ritkák

Kevés vállalatnak sikerül megőrizni a technológiai vezető szerepet, az ezzel járó versenyelőnyt és a magas haszonkulcsot. A technológia elterjedésével együtt járó pénzpiaci túlkapások maguk is hozzájárulnak ehhez azáltal, hogy tőkét mozgósítanak és többletkapacitás kialakulását ösztönzik. Lehet, hogy Henry Ford tette gazdaságilag és technológiailag életképessé az autót a tömegek számára, de riválisa, William C. Durant olyan nagy mennyiségű tőkét tudott magához vonzani, hogy felvásárlások sorozatával képes volt felépíteni egy versenytársat, a General Motors-t, amely a Ford Motor Company-t kiütötte a vízből.

Az a történelmileg kevés példa, amikor egy vállalat tartós versenyelőnyt tudott fenntartani, az erősen védett szabadalmak esetei voltak: Az AT&T, a Bell Telephone Company utódja évekig virágzott ilyen védelem alatt (amíg monopóliumát az amerikai kormány fel nem bontotta). Viszonylag új és történelmileg szokatlan jelenség azonban a kvázi-monopóliumok, mint például a Microsoft (operációs rendszer), a Google (internetes keresés), a Visa vagy a Mastercard (fizetési rendszerek). Ezek jogilag nem védettek, de hálózati hatásokra épülnek: Mindenki a Google-t használja, mert mindenki más is a Google-t használja.

4. A győztesek nem nyilvánvalóak

Minden befektető arról álmodik, hogy felfedezi a következő korai fázisú Nvidia-t. De mint a történelmi tapasztalatok mutatják, ez hihetetlenül nehéz. Példa: A nyolcvanas évek elején kezdődött a személyi számítógép (PC) diadalmenete, amely elég kicsi, olcsó és felhasználóbarát volt ahhoz, hogy utat találjon az irodákba, majd később a háztartásokba. Az úttörők között volt a Micro Instrumentation and Telemetry Systems (MITS), a Commodore és az Apple. Vajon lehet-e rájuk támaszkodni? Vagy inkább az IBM-re és a Digital Equipmentre, akik átaludták a PC trendjét, de most felzárkóztak?

Idővel minden PC-gyártóról kiderült, hogy szerencsétlen befektetés. Az olyan új, alacsony költségű gyártásra orientált beszállítók, mint a Compaq, a Dell vagy a Lenovo megjelenése az összes szereplő haszonkulcsát elolvasztotta. Az Apple 1997-ben már majdnem halott volt. Óriási ügyesség – vagy szerencse – kellett ahhoz, hogy a nyolcvanas évek elején a PC-forradalom rejtett nyerteseire fogadjunk: Az Intel és a Microsoft, akik olyasmit hoztak létre, ami egyetlen PC-ből sem hiányozhatott: a mikroprocesszort és az operációs rendszert.

Sok esetben szintén nem a technológia szállítói a hosszú távú nyertesek a tőzsdéken, hanem azok okos felhasználói: nem a szervereket gyártó Sun Microsystems maradt életben, hanem az Amazon; egy kiskereskedő, aki a szerverek és az internet révén forradalmasította iparágát.

5. A véletlen szerepe

Az életet előrefelé éljük és visszafelé értjük – írta Søren Kierkegaard dán filozófus. Mai szemmel nézve logikusnak tűnik, hogy a telefon, a rádió vagy az autó forradalmasította emberek millióinak életét. Érthetőnek tűnik, hogy a Google a mindenütt jelenlévő keresőmotor. Ugyanilyen logikusnak tűnik az is, hogy az Apple 2007-ben az iPhone-nal zseniális felhasználóbarátságot indított el, és ezzel lehetővé tette az üzleti modelleket az Ubertől a Snapchatig.

De ezekben a visszatekintő nézetekben nagy adag túlélési torzítás van. Csak azokat a vállalatokat látjuk, amelyek túlélték. Mi lett volna, ha a Western Union megveszi a Bell szabadalmát? Segített volna a Western Union a telefon áttörésében, vagy a menedzsment hagyta volna eltűnni az ötletet? Mi lett volna, ha az Apple 1997-ben megfogadja Michael Dell tanácsát, hogy felszámolja magát, és lekapcsolja a villanyt?

A túlélési torzítás egyik legszebb példája: a két Stanfordon végzett Larry Page és Sergey Brin először az AltaVistának és a Yahoo-nak ajánlották eladásra keresőalgoritmusukat, amelyek akkoriban az internetes keresés vezető vállalatai voltak. Azonban ezt mindkettő visszautasította. Page és Brin csak az elutasítások után alapítottak egyetemi projektjükből 1998-ban egy Google nevű céget…

Mark Dittli, The Market

A Öt tanulság 300 év technika- és gazdaságtörténetéből bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Ahogyan azt a vállalat korábban már bejelentette, az idén nyáron mobil- és Domino-előfizetői számára is automatikusan elérhetővé teszi országos lefedettségű 5G hálózatát június 1. és augusztus 31. között a Magyar Telekom. A vállalat legkorszerűbb mobilhálózatával ügyfeleinek így még több digitális nyári élményben lehet része. Ezt bővíti ki a szolgáltató azzal, hogy augusztus 31-ig díjcsomagváltás és extra költségek nélkül kapcsolja be ügyfeleit gigaerős hálózatába. Minden olyan lakossági és kisvállalkozói ügyfél ugyanis, aki 1 Gbit/mp-nél alacsonyabb le- és feltöltési sebességű vezetékes internet díjcsomaggal rendelkezik koax- vagy optikai hálózaton, automatikusan igénybe veheti a vállalat 1000 Mbit/mp maximális le- és feltöltési sebességű internetszolgáltatást. Minden olyan új ügyfél, aki a nyár utolsó napjáig 1Gbit/mp-nél kisebb sebességű vezetékes hálózati csomagra szerződik, automatikusan az akciós csomagot éri el. 

„A Telekom azon dolgozik, hogy az elérhető legmodernebb technológián a legkorszerűbb szolgáltatásokat nyújthassa ügyfelei számára, legyen szó internet-, tv-, telefon-hozzáférésről, lakossági és üzleti szolgáltatásokról. Mára gigabit-képes vezetékes hálózatunk 3,9 millió végponton elérhető és folytatjuk a hálózatfejlesztést. A Telekom hálózattuningjának újabb lépéseként ügyfeleink nyáron a gigabites sebesség élményét is megtapasztalhatják” –mondta el Pereszlényi Zoltán (a bal oldali képen), a Magyar Telekom kereskedelmi vezérigazgató-helyettese.

A tényleges le- és feltöltési sebesség a hozzáférés típusától, az adott vonal műszaki paramétereitől, és a bonyolított forgalomtól függően a maximális sebességtől eltérhet. Augusztus 31., vagyis az akciós időszak után a szolgáltatás automatikusan visszaáll az eredeti, szerződés szerinti sebességre. Bővebben itt olvashat a kezdeményezésről; tessék kattintani!

A Nyári, gigabites száguldás a Telekom-hálózatokon bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A magyarországi piacra lépést a fővárosi Duna-szakaszon, egy rendezvényhajón jelentette be a vivo, ahol a márka hazai partnerei és a cég európai vezetői, köztük Changjun Li, a vivo kontinentális vezérigazgatója, Daizhong Tian, a vivo ausztriai és magyarországi ügyvezetője, valamint Martin Wallner a vivo ausztriai és magyarországi alelnök, ismertették a vivo új terveit a sajtó szép számban megjelent képviselőivel.

A rendezvény középpontjában a legújabb középkategóriás és – a bemutató helyszínéül szellemesen kiválasztott nemzetközi víziút – zászlóshajóként hazánkba érkezett vivo V40 modell állt, amely a mobilfotózás következő szintjét hozza el használóinak. Szabó Krisztina, a vivo magyarországi Senior Marketing és PR Managere Horányi Andrással, a márka kereskedelmi igazgatójával közösen mutatta be a mobiltelefon-márka csúcstechnológiás készülékeit és kiemelkedő képességeiket, külön figyelmet fordítva a világhírű német Zeiss Művekkel együtt kifejlesztett kamerarendszerre. Az 1846-ban (!) alapított Zeiss optikai művek termékigazgatója, Elliot Shih ismertette, miként finomították közösen a mobilfotózás élményét, megteremtve a kiemelkedő minőségű képek és a részletgazdag fotók új generációját.

A V40 Zeiss-gyártmányú főkamerája az „Aura Light” ringlight-technológiának köszönhetően lehetővé teszi napjaink legkiválóbb minőségű, mobiltelefonos képeinek akészítését, akár gyenge fényviszonyok között is. A már-már művész- és magas minőségű riportfotózással vetélkedő fényképezéshez járul a „fototelefonba” épített, rendkívül hosszú munkaidejű akkumulátora, hogy a készülék akár két napig is bírja a használatot.

A vivo lendületes növekedését jelzi, hogy a múlt év közepén a nagy mobiltelefon-gyártók sorában már negyedikként jegyezték. Tavaly a harmadik negyedévben 22 millió telefont értékesített a vivo. Lendületes növekedését jelzi, hogy egy évvel később, tehát az idei harmadik negyedévben az eladott készülékek száma már 27,2 millióra nőtt, és a vezető technológiai piacelemző cég, a Canalys adatai alapján 2024 harmadik negyedévében – a többi gyártóval folytatott versenyben – 24%-kal a vivo érte el a legnagyobb növekedést.

Európa stratégiai fontosságú piac a vivo számára, hosszú távú tervei középpontjában földrészünk áll. E stratégiai cél teljesítésének része, hogy Magyarországon is megerősítse jelenlétét, rendszeresen bemutassa a legkorszerűbb technológiai megoldásokat. A vivo magyarországi piacra lépésével egy új szintre emeli a mobilhasználati élményt, amiben központi szerepet kap a minőségi kameraélmény, a lenyűgöző innováció.

A sajtóesemény részvevői természetesen kipróbálhatták a hazánkban elérhető teljes vivo készülékpalettát, a többi között a V40, V40SE 4G és 5G, valamint a Y28 jelű modelleket. A példára serkentő technológiát alkalmazó mobiltelefon-készólékek termékek már elérhetők a Yettel, MediaMarkt, Firstphone, BestByte és Alza üzletekben, miáltal a magyar használók is kiválaszthatják az igényeiknek és pénztárcájuknak leginkább megfelelő példányt.

A Viva, vivo! – dunai hajón mutatkoztak be a mobiltelefon-újdonságok bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az NMHH (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) évente végez kutatást a háztartások hírközlési szolgáltatásokkal való ellátottságáról. A felmérés alapján e szolgáltatásokra tavaly havonta átlagosan 20 900 Ft-ot fizettek, ez pedig 13 százalékkal volt több, mint egy évvel előtte. A kiadásnövekedés még így is elmaradt az infláció átlagos mértékétől.

A hírközlési kiadások több mint felét (havi 12 400 Ft) a mobilszolgáltatás, vagyis a hanghívások és a mobiltelefonnal használt mobilinternet díja teszi ki. Ezt követi a tévészolgáltatás díja átlagosan 4100, az otthoni interneté 3500 Ft. Az otthoni (vezetékes) telefont évről évre kevesebben használják, így átlagosan csak 600 Ft-ot költ erre egy háztartás, a szintén kevesek által igénybe vett hangszolgáltatáshoz nem kapcsolódó mobilinternetre pedig 300 Ft-ot. 

A hírközlési összkiadásokba a hatóság munkatársai nem számolták bele a streaming-szolgáltatásokat, azt ugyanis az emberek jellemzően közvetlenül a tartalomszolgáltatónak fizetik. Érdemes megvizsgálni, hogy miként változott a szolgáltatások tartalma, hiszen a kiadások növekedését azaddiginál több vagy jobb szolgáltatás iránti igény is indokolhatja. Ennek ellentmond, hogy 2022-ről 2023-ra az otthoni telefon igénybevétele jócskán csökkent (42 százalékról 31 százalékra esett), illetve a hagyományos tévészolgáltatásra előfizetők aránya is kismértékben, de mérséklődött. A háztartásokban használt SIM-kártyák átlagos száma (ami 2023-ban 2 volt) és a többi szolgáltatástípus igénybevételének aránya pedig nemigen változott. Vagyis: a kiadások annak ellenére növekedtek, hogy az emberek inkább kevesebb szolgáltatást vettek igénybe.

A háztartások kiadásnövekedése a mobiltelefon-szolgáltatások esetén volt a leglátványosabb. Tavalyelőtt havi 10 500, tavaly már 12 400 Ft-ot költöttek erre a háztartások, nem beleszámolva az esetleges készüléktörlesztést vagy mobilvásárlásokat. Ez 18 százalékos kiadásnövekedés. Mindkét évben a mobil-előfizetések 73 százaléka volt a számlás előfizetés, és háromnegyedéhez tartozott mobilinternet-szolgáltatás is.

Az NMHH szakemberei lényegi bővülést a felhasználható adatkeret mennyiségében láttak. Tavaly a megkérdezettek számlás mobil-előfizetéseinek 45 százalékához tartozott már 10 GB-ot meghaladó havi mobilinternet-adatkeret; 2022-ben ennek aránya 32 százalék volt.

A NMHH-kutatás: emelkedtek a háztartások hírközlési kiadásai bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A médiahatóság fél évente adja ki mobilpiaci jelentését, amiben a mobil-előfizetések belföldi használatán túl azok külföldi használatát (a roamingoló mobilok számát és forgalmát) is vizsgálja. A jelentésből kitűnik: a magyarok külföldi mobilhasználata erősen szezonális; a roamingforgalom a nyaralási időszakban, a harmadik negyedévben kiugróan magas, a negyedik és első negyedévekben alacsony. Tavaly a tetőpontnak számító harmadik negyedévben összesen 227 millió percnyi hanghívást és 15 millió gigabájt adatot forgalmaztak külföldön hazai mobil-előfizetésekkel.

A forgalmi adatok tükrözik a nemzetközi turizmus koronavírus-járvány utáni normalizálódását, hiszen a múlt években a roaming mobilinternet-forgalom egyértelműen emelkedett. A tavalyi harmadik negyedévben több mint háromszor annyi adatot használtak fel a hazai előfizetők, mint 2019 hasonló időszakában, a roamingoló előfizetések száma pedig megközelítette a 2,5 milliót – meghaladva ezzel a világjárvány előtti 1,9 milliós szintet.

Mivel egy uniós rendelet szabályainak köszönhetően az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiban ma már a „mobilozz úgy, mint otthon” elve érvényesül a mobilszolgáltatások használatakor, a roamingdíjak sem akadályozzák többé az utazók többségét abban, hogy a tagországokban is az otthoni szokásaiknak megfelelően telefonozzanak.

A külföldről kezdeményezett hanghívásoknál nem figyelhető meg a mobilinternet-használatban tapasztalható növekedés, a roaminghanghívás-forgalom 2019–23 között inkább csak szezonális ingadozásokat mutatott, bővülést nem. A határokon túl hívást kezdeményező előfizetések száma tavaly nyáron 2,1 millió volt, ami kissé el is maradt a 2019-i, a járvány előtti szinttől, de ugyanebben az időszakban a belföldi hangforgalom is csupán enyhe növekedést mutatott.

Az NMHH 2023-i internet-használói felmérése szintén megerősítette, hogy az emberek külföldön már többet használják a mobilinternetet, mint a mobil hanghívást. A felmérés szerint a hazai tarifával igénybe vehető, kedvezményes roamingzónákban a magyar utazók kétharmada szokott hívásokat kezdeményezni, négyötödük használ mobilinternetet.

A Mobilnetezés külföldön – csaknem úgy, mint otthon bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az EGT-n kívüli országokban az itthoninál általában jóval magasabb díjszabással telefonálhatunk, a tagállamokban azonban az uniós roamingrendeletnek köszönhetően a „Mobilozz úgy, mint otthon” elve érvényesül. Ennek köszönhetően, amikor például megérkezünk európai nyaralásunk helyszínére és onnan hazatelefonálunk családtagjainknak, vagy Olaszországban járván felhívjuk a Görögországban élő barátainkat, ezt a hazánkban megszokott díjakon tehetjük meg.

Az EGT-n belüli roamingdíjak számításának alapja a hálózaton kívüli percdíj – vagyis: ha olyan díjcsomagunk van, amellyel itthon valamennyi hálózatra ingyen telefonálhatunk, ezt roaming-helyzetben is megtehetjük. Ha azonban itthon például csak saját szolgáltatónk előfizetőivel beszélhetünk ingyenesen, a hálózaton kívüli telefonhívásoknál azonban 30 forintos percdíjat kell fizetnünk, úgy roaming-helyzetben is ezekkel a feltételekkel telefonálhatunk. A hívások fogadásáért a szolgáltatók nem számíthatnak fel díjat.

Mobil-internetezéskor főszabály szerint a hazai adatkeretünket használhatjuk fel barangolás közben is, korlátozás és felár nélkül. Azonban korlátlan vagy olcsóbb díjcsomagok esetén a szolgáltatók meghatározhatnak egy külön roaming adatkeretet, ebben az esetben csupán ennek erejéig mobilnetezhetünk külföldi tartózkodásunk alatt. Utazás előtt emiatt érdemes ellenőriznünk díjcsomagunk roaming adatkeretét a szolgáltatónknál. Ha ez elfogy, kiegészítő adatkeretet vásárolhatunk.

Amikor belépünk egy új országba, a szolgáltatónknak sms-ben tájékoztatnia kell minket az adott országban érvényes roamingdíjakról, valamint egy korlátot is meg kell határoznia: számlánk ilyenkor nem haladhatja meg az 50 eurót. Ha elérjük ezt a limitet, a szolgáltatónknak korlátoznia kell a forgalmunkat, amíg nem kérjük a szolgáltatás további rendelkezésünkre bocsátását. Mind a díjszabásról szóló tájékoztatás, mind a limit bármikor lemondható, illetve újból kérhető.

Az EGT-n kívüli országok határainál, például az ukrán vagy szerb határnál célszerű odafigyelnünk a szándékolatlan roamingra is: automatikus hálózatválasztás esetén ugyanis a telefonunk átkapcsolhat egy EGT-n kívüli külföldi szolgáltató hálózatára is, mert annak jele adott esetben belföldön is erősebb lehet a hazai szolgáltatóénál. Ez váratlanul magas roamingdíjakat róhat ránk, ráadásul eközben a telefonunk háttérben futó alkalmazásai akkor is nem kívánt adatforgalmat generálhatnak, amikor egyébként nem használjuk a készüléket. Egy időjárás-frissítés például akár 9500 forintunkba is kerülhet, pár perc Instagram használattal pedig már akár százezer forint feletti roamingdíjat is „beszerezhetünk” magunknak akaratlanul.

Utazásaink közbe érdemes figyelnünk a műholdas hálózatokra is, amelyek igénybevételéért a szolgáltatók rendkívül magas díjakat számlázhatnak. Az NMHH-hoz már fordultak panasszal olyan előfizetők, akik repülőn utazva több százezres, akár milliós adatforgalmat generáltak a tudtukon kívül. Olyan eset is előfordult, amikor egy kikötőben sétálva egy felhasználó eszköze műholdas hálózathoz csatlakozott, emiatt pedig a felhasználó akaratán kívül mintegy négymillió forintnyi adatforgalmat generált. Ezen hálózatokra akkor sem vonatkozik a „Mobilozz úgy, mint otthon” elve, ha uniós tagállamok területén tartózkodunk. Bár kérhetjük szolgáltatónknál az ilyen csatlakozások tiltását, ez nem mindig automatikus, ezért érdemes előre tájékozódnunk a nem kívánt költségek kivédése érdekében. Szolgáltatónknak az ilyen felcsatlakozásokkor is tájékoztató SMS-t kell küldenie.

Azért, hogy elkerüljük a szándékolatlan roaming költségeit, utazásainkon érdemes kikapcsolnunk okoseszközeinken az automatikus hálózatválasztást és kézzel kiválasztanunk az általunk előnyben részesített hálózatot, valamint a kikötők közelében és a kockázatos határvidékeken aktiválhatjuk a repülőgép-üzemmódot is.Bővebben itt, tessék kattintani!

A Külföldi mobilhasználat okosan bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az NMHH folyamatosan figyelemmel kíséri a kommunikációs csatornák használatát, így a hagyományos eszközök visszaszorulása évek óta érzékelhető. Vezetékes telefonon 2005-ben beszéltünk a legtöbbet, azóta az ötödére csökkent a használata: két évtizede még 10 milliárd perc volt a magyarországi éves teljes beszédforgalom, ez 2023-ra kétmilliárd percre apadt. A mobiltelefon visszaszorulása később kezdődött: a csúcsévben, 2018-ban másfél milliárd sms-t küldünk, tavaly már csak egymilliárdot. A mobiltelefonon folytatott beszélgetések percei 2021-ben tetőztek – akkor egy magánelőfizetésre átlagosan havi 321 percnyi kezdeményezett hívás jutott –, azóta pedig ez az adat folyamatosan csökken, 2023-ban 304 perc volt. Nem a mondanivalónk lett kevesebb, hanem a kommunikáció tolódott el a csevegőalkalmazások felé.

Az internet-használók körében végzett 2023-i NMHH-felmérés eredményei szerint a netezők mindössze 4 százaléka nem használja az internetet sem üzenetküldésre (csetelésre), sem hanghívásra, sem videótelefonálásra. Viszont a többség – 57 százalék – mindhárom módon kommunikál bizonyos időközönként. A csetelés inkább a magánjellegű kommunikációban gyakori: erre a célra az internetezők 93 százaléka használja, miközben munkával kapcsolatos kommunikációra csak 53 százalék. Ugyanakkor az üzleti életben vagy az oktatásban mindennapossá vált videótelefonálás lényegében ugyanolyan bevett eszközzé vált a munkában, mint a kép nélküli internetes telefonálás.

A hagyományos telefonos kommunikáció felváltására számos alkalmazás és program született, manapság is szinte hetente jelennek meg új és újabb fejlesztések. Közülük a magyar internetezők legnagyobb számban a Messengert, a Vibert és a WhatsAppot használják hanghívásra és csetelésre.

Amint az az új szolgáltatások igénybevételénél gyakori, az innováció a fiatal korosztályokban terjed el először, az idősebbek jobban ragaszkodnak a hagyományoshoz. Az online kommunikációs eszközöknél ugyanezt figyelhetjük meg: a 15–20 évesek alig 3 százaléka egyáltalán nem csetel, a 65 feletti korosztályban ez az arány 13 százalék; internetes telefonálással a legfiatalabbak csupán 28, a nyugdíjas korúaknak viszont 41 százaléka nem él.

Ezzel szemben „hagyományos” mobilhívást (magáncélból) a 15–20 évesek 35 százaléka egyáltalán nem szokott folytatni, miközben az idősebbeknek is csak 24 százaléka.

A Leváltják a csevegőprogramok a telefonálást bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Mit kell/illik még tudni róla? Az Acer Connect X6E 5G CPE routere egyaránt nagy segítség otthoni használók és kisvállalkozások számára. Megbízható szélessávú internetkapcsolatot kínál, az IoT-alkalmazások elérhetősége valóra válik vezetéken, újrakábelezés nélkül.

A Wi-Fi 6E és a 4×4 MU-MIMO segítségével kihasználhatók a QoS (Quality of Service) szoftver előnyei, hogy kiegyensúlyozzák és rangsorolják az adathasználatot a hálózatra kapcsolódó eszközök között. A Connect X6E 5G CPE router akár 128 eszköz egyidejű csatlakoztatását teszi lehetővé hálózaton keresztül.

Az 5G CPE internetre csatlakoztatott okosmérők, laptopok, telefonok és térfigyelő kamerák egyidejű támogatására képes, lehetőséget kínál IoT-k kezelésére, minekutána ideális kisvállalkozások számára is. A kettős 5G és Ethernet kapcsolat lehetővé teszi a használóinak, hogy kiegyenlítsék a hálózat terhelését, és hálózati zavarok esetén is megóvják a kapcsolatot. Beépített NFC-je lehetővé teszi használóinak, hogy gyorsan csatlakozzanak a hálózathoz, és a VoLTE-/VoIP-támogatással kristálytiszta telefonhívásokat élvezhessenek.

Nagy előny, hogy az Acer Connect X6E 5G CPE routere gyorsan és egyszerűen telepíthető, és rugalmas biztonsági mentési megoldásként használható, ekként a vállalkozások megszakítás nélkül maradhatnak online.

Az Acer Connect X6E 5G CPE router ezekben a napokban jelenik meg térségünkben.

A A száguldás bajnoka az Acer 5G CPE routere bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Magyarország mobilhálózatai világviszonylatban is az élvonalba tartoznak, ugyanakkor a mobil rádiójelek terjedési sajátosságai miatt előfordul, hogy vastag falú épületek belsejébe, fémszerkezetes épületek mélyére vagy földszint alatt fekvő helyiségekbe csak gyengén vagy egyáltalán nem jut el a bázisállomásról sugárzott mobil-rádiójel. Ezen segít a Yettel ingyenes szolgáltatása, a VoWiFi, ami a beltéri mobilkapcsolat első lépéseként a helyi WiFi-hálózatra csatlakozik, és arról kapcsolódik a szolgáltató mobilhálózatára, ezzel jócskán növeli a beltéri hálózati lefedettséget. A szolgáltatást kezdetben csak az üzleti előfizetők vehették igénybe mostantól viszont már a lakossági előfizetők számára is elérhetővé vált a Yettel VoWifi.

Ahhoz, hogy egy adott előfizető használatba tudja venni a VoWifi-technológiát, csupán egy díjmentes SMS-t kell küldenie „VOWIFI” kulcsszóval a 1744-es telefonszámra, ezzel a lépéssel a hálózati oldalon aktiválja a szolgáltatást. Második lépésként a VoWiFi-képes mobilon egy gyors menü-beállítás után aktiválható a szolgáltatás. Ezt követően a készülék gyenge, vagy hiányzó mobilhálózati jel esetén automatikusan a csatlakoztatott WiFi-kapcsolaton keresztül kezdeményezi és fogadja a bejövő hívásokat, illetve kezeli az SMS-forgalmat.

„Egy több tízmilliárd forintos hálózatfejlesztési beruházás hajrájában vagyunk, ami nem csak az országosan elérhető 4G-hálózat kapacitását növelte a korábbi 2-3x-osára, de utat tört az 5G elterjedésének is, amit jelenleg már több mint 700 bázisállomáson biztosítunk ügyfeleinknek. Ennek az átfogó modernizációnak köszönhetően az egyre fejlettebb mobilnet-hozzáférésen túl új képességeket is nyújthatunk ügyfeleinknek, így a VoWiFi-szolgáltatást is már minden üzleti és lakossági előfizetőnk élvezheti.” – mondta el Koller György, a Yettel műszaki vezérigazgató-helyettese.

A VoWiFi teljes mértékben együttműködik a hagyományos értelemben vett mobilhálózattal. A kitűnő minőségű hanghívást a mobilhálózat által biztosított (4G-alapú) VoLTE és a VoWiFi egyaránt képes nyújtani, a technológiák közti átlépés hívás közben is zökkenőmentes: telefonhívás közben, helyváltoztatás esetén a rendszer automatikusan az elérhető – vagy mindkét technológia elérhetősége esetén – az előnyben részesített hálózatra vált, így a WiFi hatósugarát elhagyva a VoLTE-n megszakítás nélkül folytatható a hívás, ugyanígy fordítva, a folyamatban lévő VoLTE-hívást a VoWifi zökkenőmentesen veszi át.

A Yettel hálózatán jelenleg a VoWifi-képes készülékek közül a Samsung 2022 utolsó negyedéve után kiadott, valamint az Apple iOS17 operációs rendszerét futtató készülékek támogatják a szolgáltatást, hamarosan pedig az újabb Xiaomi, Nokia, Huawei és Honor készülékeken is elérhetővé válik. A Yettel kínálatában az új mobilkészülékek 70 százaléka már VoWifi-képes, és ez az arány tovább növekszik a jövőben.

Hogyan aktiválható a VoWiFi, ha a készülék alkalmas rá? A Yettel Magyarország előfizetőknek egy díjmentes SMS-t kell küldeniük „VOWIFI” kulcsszóval a 1744-es telefonszámra, ezzel a lépéssel a hálózati oldalon aktiválják a szolgáltatást.

Hol kell beállítani a VoWiFit az egyes készülékeken? Android operációs rendszerben: Beállítások > Kapcsolatok > Wi-fi hívás > „Bekapcsolás csuszka”
Ezen belül is érdemes a Hívási preferenciát „Mobilhálózat, ha lehetséges”-re állítani

iOS operációs rendszerben: Beállítások > Mobilhálózat > Wi-Fi hívások > „Bekapcsolás csuszka”

A Ingyenes szolgáltatással kicselezi a vastag betonfalakat a Yettel bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.