Az intézkedés az új fiókok esetében 2026. szeptember 1-jén lép hatályba. A korábban létrehozott fiókokra négy hónapos átmeneti időszak vonatkozik, vagyis a rendszernek legkésőbb 2027. január 1-jére kell valamennyi felhasználó életkorát ellenőriznie.

A végső szavazáson 279 képviselő támogatta, 81 ellenezte a javaslatot. Franciaország ezzel az első uniós tagállam, amely általános közösségimédia-korhatárt vezet be – bár a törvény még alkotmányossági felülvizsgálat elé kerülhet. A jogszabály parlamenti útját a francia Nemzetgyűlés dokumentumai rögzítik.

A tilalom betartatásáért nem a gyermekek vagy a szülők, hanem a platformok felelnek. Nekik kell hatékony, ugyanakkor az adatvédelmi követelményeknek is megfelelő életkorellenőrzést alkalmazniuk.

A törvény kivételt tesz például az online enciklopédiákkal és az oktatási projektekkel. A YouTube egyszerű megtekintése és a WhatsApp személyes üzenetküldése sem esik teljes egészében a tiltás alá, közösségi funkcióik – például a nyilvános csatornák és hozzászólások – viszont igen.

Szinte minden fiatal jelen van

A probléma nagyságát jól érzékelteti, hogy az amerikai tiszti főorvos összefoglalója szerint a tizenévesek akár 95 százaléka használ valamilyen közösségi platformot, és már a 8–12 évesek körében is mintegy 40 százalékos lehet az arány. Ugyanez a jelentés ugyanakkor hangsúlyozza: még nincs elegendő bizonyíték annak kijelentésére, hogy a közösségi média összességében biztonságos volna a gyermekek számára. Az amerikai tiszti főorvos jelentése

A WHO 44 országra és régióra kiterjedő, közel 280 ezer 11, 13 és 15 éves fiatalt vizsgáló felmérése szerint a problémás közösségimédia-használat aránya 2018 és 2022 között 7-ről 11 százalékra nőtt. A „problémás” használat nem pusztán sok képernyőidőt jelent, hanem a kontroll elvesztését, elvonási tüneteket, más tevékenységek háttérbe szorulását és a mindennapi életben jelentkező konfliktusokat. WHO Európa

Nem minden használat egyformán veszélyes

A kutatások alapján különösen kockázatos lehet az éjszakai, alvást kiszorító használat, a folyamatos társas összehasonlítás, az algoritmikusan ajánlott szélsőséges tartalom, a cyberbullying, valamint az önsértést, étkezési zavarokat vagy erőszakot bemutató bejegyzések ismételt fogyasztása. A serdülők fokozott érzékenysége a kortársak visszajelzéseire tovább erősítheti a kiközösítés, a megszégyenítés vagy a népszerűségi verseny hatását.

A tudományos kép azonban árnyaltabb annál, mint hogy „a közösségi média depressziót okoz”. Sok vizsgálat együttjárást mutat ki, de az ok-okozati kapcsolatot nehéz egyértelműen bizonyítani. Előfordulhat például, hogy egy eleve magányos vagy szorongó fiatal többet menekül az online térbe. A hatás az életkortól, a személyiségtől, a használt platformtól, a fogyasztott tartalomtól és attól is függ, hogy valaki passzívan görget vagy valódi kapcsolatokat tart fenn.

A közösségi média előnyöket is adhat: közösséget, önkifejezési lehetőséget, információt és támogatást biztosíthat, különösen az elszigetelt, kisebbségi vagy ritka problémával élő fiataloknak. Az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémiák ezért nem általános tiltást, hanem biztonságosabb platformtervezést, nagyobb átláthatóságot, a zaklatás elleni erősebb védelmet és digitális tudatosságot sürgetett. National Academies

Franciaország egy szélesebb fordulat része

A francia szabályozás nem elszigetelt lépés. Ausztráliában 2025. december 10. óta a platformoknak meg kell akadályozniuk, hogy a 16 év alattiak fiókot tartsanak fenn; ott sem a gyermekeket vagy a szülőket büntetik, hanem a szolgáltatókat vonhatják felelősségre. Ausztrál eSafety Commissioner

Az Európai Bizottság közben olyan életkorellenőrzési megoldást készített elő, amellyel a felhasználó elvileg úgy igazolhatja, hogy elérte a szükséges életkort, hogy közben nem kell átadnia nevét vagy teljes személyazonosságát a platformnak. Európai Bizottság

Éppen ez a francia törvény legnehezebb része is. A rendszernek egyszerre kellene megbízhatóan felismernie a kiskorúakat, megakadályoznia a hamis adatokkal vagy VPN-nel történő kijátszást, és védenie több millió felnőtt személyes adatait. További kérdés, hogy a kizárt fiatalok nem költöznek-e kevésbé szabályozott, akár veszélyesebb szolgáltatásokra.

A francia döntés ezért egyelőre inkább politikai és szabályozási fordulópont, mint bizonyítottan működő megoldás. A mögötte álló felismerés viszont világos: a gyermekek online biztonságát többé nem lehet kizárólag a családokra és az iskolákra hárítani. A következő években derül ki, hogy a szigorú korhatár valóban csökkenti-e a károkat, vagy csak digitális macska-egér játékot indít el a platformok és a meglepően leleményes kamaszok között.

Az összeállítás a ChatGPT segítségével készült

A Franciaország megtiltotta, hogy a 15 év alattiak használják a közösségi médiát bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az uniós tanács közleménye szerint Magyarország új nemzeti helyreállítási tervében vázolt intézkedései biztosítják az unió pénzügyi érdekeinek védelmét, megerősítik Magyarország korrupcióellenes keretét, fokozzák a közforrások és a közbeszerzések átláthatóságát, valamint javítják az érdekelt felek és a szociális partnerek bevonását a jogalkotási folyamatba.

Az új magyar terv emellett intézkedéseket tartalmaz a bírói függetlenség és a jogállamiság megerősítésére Magyarországon

Szintén mai hír, hogy jóváhagyták Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészségéhez – számolt be róla az Európai Bizottság a közleményében, majd pedig Magyar Péter is közösségi oldalán.

Magyarország még május 29-én nyújtotta be hivatalosan is csatlakozási kérelmét az ügyészséghez, amikor Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelbe utazott, hogy Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tárgyaljon a Magyarországnak járó, ám jogállamisági aggályok miatt felfüggesztett uniós forrásokról.

Magyarország ezzel a 25. tagállammá vált, amely tagja a luxemburgi székhelyű ügyészségnek, igaz, hivatalossá húsz nappal azután fog válni, hogy azt kihirdetik az EU hivatalos lapjában. Ebben a húsz napban a magyar hatóságoknak három jelöltet kell javasolniuk a magyar európai ügyészi posztra, akik közül majd egyet a tagállamok kormányaiból álló Európai Unió Tanácsa egy független testület véleménye alapján nevez majd ki.

A magyarországi munka ugyanakkor húsz nappal azután kezdődhet meg, hogy kineveznek egy magyarországi európai ügyészt, aki visszamenőlegesen hatállyal 2021. június 1. utáni ügyekkel foglalkozhat, – attól fogva működik az ügyészség.

A Az Unió pénzügyi tanácsa elfogadta a magyar helyreállítási tervet, csatlakoztunk az Európai Ügyészséghez bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A házigazda Magyar Péter miniszterelnök korábban úgy fogalmazott, hogy a visegrádi együttműködés „újra megerősödő” szakaszába lép, és célja a rendszeres V4-es egyeztetések visszaállítása az uniós csúcstalálkozók előtt. A budapesti találkozón Donald Tusk lengyel, Robert Fico szlovák és Andrej Babiš cseh kormányfő vett részt.

A megbeszélések középpontjában a régió versenyképessége, az európai gazdasági kihívások, az energetikai és közlekedési együttműködés, valamint a közös uniós érdekérvényesítés állt. A felek egyetértettek abban, hogy a közép-európai országoknak összehangoltabban kell fellépniük az Európai Unióban, különösen a következő többéves uniós költségvetés és a gazdasági versenyképességet érintő kérdések kapcsán.

A csúcstalálkozó egyik fontos üzenete a visegrádi együttműködés politikai újraindítása volt. Magyar Péter szerint a régió országai „egy erős Közép-Európáért” dolgoznak, és a V4-ek ismét meghatározó szerepet tölthetnek be az európai döntéshozatalban.

A találkozó előtt felmerült annak lehetősége is, hogy a jövőben Ausztria szorosabban kapcsolódhat a visegrádi együttműködéshez, bár erről hivatalos döntés nem született. A résztvevők elsősorban a négy alapító tagállam közötti együttműködés megerősítésére helyezték a hangsúlyt.

A budapesti V4-csúcs így nemcsak diplomáciai esemény volt, hanem annak demonstrációja is, hogy a visegrádi országok a korábbi nézetkülönbségek ellenére ismét keresik a közös hangot, és nagyobb súlyt kívánnak adni a régió érdekeinek Európában.

A Új lendületet kapott a visegrádi együttműködés – Budapesten és Gödöllőn ülésezett a V4-csúcs bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A díj célja, hogy elismerje azokat az újságírókat és szerkesztőségeket, akik munkájukkal az Európai Unió alapvető értékeinek – az emberi méltóságnak, a szabadságnak, a demokráciának, az egyenlőségnek, a jogállamiságnak és az emberi jogoknak – a védelmét vagy előmozdítását szolgálják. A pályázatra egyéni újságírók és újságírói csapatok jelentkezhetnek, állampolgárságtól függetlenül, amennyiben munkájuk valamely EU-tagállamban működő médiumban jelent meg.

A bátorság és a tényfeltárás elismerése

A díj névadója, Daphne Caruana Galizia máltai oknyomozó újságíró volt, akit 2017. október 16-án gyilkoltak meg. Az ő emlékére alapított elismerést minden évben október közepén adják át.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a pályázati felhívás kapcsán hangsúlyozta:

„Kilenc évvel Daphne Caruana Galizia brutális meggyilkolása után a világ számos pontján továbbra is megfélemlítik, fenyegetik és meggyilkolják az újságírókat. Az Európai Parlament mellettük áll az igazságért folytatott küzdelemben. A Daphne nevét viselő díj ennek az elkötelezettségnek erőteljes szimbóluma. Azokat a bátor embereket ismeri el, akik a legsötétebb időkben is vállalják az igazság feltárását. A szólásszabadság alapvető érték, sajtószabadság nélkül pedig a demokrácia sem védhető meg.”

Húszezer eurós díjazás

A független zsűri – amelyben mind a 27 tagállam sajtó- és civil szervezeteinek képviselői, valamint a legfontosabb európai újságíró-szervezetek delegáltjai helyet kapnak – választja ki a győztest. A díjjal járó 20 000 eurós pénzjutalom az Európai Parlament elkötelezettségét jelképezi a minőségi, különösen az oknyomozó újságírás támogatása mellett.

Az elmúlt években az Európai Parlament következetesen fellépett a média pluralizmusát és függetlenségét veszélyeztető törekvésekkel szemben. Kiemelt szerepet vállalt az Európai Médiaszabadság Törvény (European Media Freedom Act) elfogadásában, amely 2024 májusában lépett hatályba, rendelkezéseinek többsége pedig 2025 augusztusától alkalmazandó. Emellett az uniós intézmények jelentős lépéseket tettek az úgynevezett SLAPP-perek – a kritikus hangok elhallgattatására irányuló stratégiai perek – visszaszorítása érdekében is.

Jelentkezés

A pályázatokat online lehet benyújtani a díj hivatalos honlapján:

Jelentkezési határidő: 2026. július 31., 24:00 (közép-európai idő szerint).

A felhívás különösen aktuális a magyar újságírók számára is, hiszen a közérdeket szolgáló, tényfeltáró és a demokratikus értékeket erősítő munkák nemcsak nemzeti, hanem európai szinten is elismerésre számíthatnak.

A Európai Parlament: pályázatok a 2026-os Daphne Caruana Galizia Újságírói Díjra bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Orbán-korszak után: új kormány, új megállapodás Brüsszellel

A jelenlegi miniszterelnök, Magyar Péter, az áprilisi választásokon lezárta Orbán Viktor 16 évig tartó kormányzását. Az Európai Bizottság még az előző kormány idején függesztette fel az uniós források kifizetését a korrupcióval és a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.

Két héttel ezelőtt Magyar Péter és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megállapodott arról, hogy összesen 16,4 milliárd eurónyi uniós forrás válhat elérhetővé Magyarország számára.

Ebből:

• 10 milliárd euró a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RRF) érkezhet,
• a fennmaradó összeg más uniós programokból származhat.

A helyreállítási alap forrásai azonban csak 2025. augusztus végéig hívhatók le, ezért az új kormánynak gyors intézkedésekre volt szüksége.

Mit tartalmaz a módosított Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv?

Az Európai Bizottság egyelőre nem hozta nyilvánosságra a terv teljes tartalmát.

Magyar Péter korábbi nyilatkozatai alapján a program több stratégiai beruházást is tartalmazhat:

Energetikai fejlesztések

• villamosenergia-hálózat korszerűsítése,
• energiafüggetlenséget erősítő beruházások,
• zöldenergia-projektek támogatása.

Közlekedési infrastruktúra fejlesztése

• vasúti rekonstrukciók,
• regionális közlekedési fejlesztések,
• logisztikai hálózatok modernizálása.

Lakásfejlesztési programok

• megfizethető lakhatási projektek,
• energiahatékony lakóingatlanok építése,
• lakásfelújítási támogatások.

KKV-támogatások

• kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése,
• innovációs programok,
• digitális fejlesztések finanszírozása.

27 szupermérföldkő teljesítése szükséges az uniós pénzekhez

Magyarországnak továbbra is teljesítenie kell az Európai Bizottság által meghatározott 27 szupermérföldkövet, amelyek a következő területeket érintik:

• korrupcióellenes intézkedések,
• közbeszerzési reformok,
• igazságszolgáltatás függetlensége,
• átláthatósági követelmények,
• közpénzek ellenőrzése.

Az Európai Bizottság szerint a módosított terv jelentős reformokat tartalmaz ezen problémák kezelésére.

Új korrupcióellenes intézkedések Magyarországon

Az uniós feltételek teljesítése érdekében a magyar kormány több jogszabály-módosítást készít elő.

A tervezett intézkedések között szerepel:

A közérdekű alapítványok reformja

Az EU régóta szorgalmazza az alapítványi rendszer nagyobb átláthatóságát és ellenőrizhetőségét.

Az Integritás Hatóság jogköreinek bővítése

A korrupcióellenes szerv szélesebb hatásköröket kaphat a közpénzek felhasználásának ellenőrzésére.

Szigorúbb vagyonnyilatkozati szabályok

A jövőben akár börtönbüntetés is kiszabható lehet azokra a közszolgákra, akik megsértik a vagyonnyilatkozati előírásokat.

A parlament sürgősségi eljárásban tárgyalja a szükséges törvénycsomagot.

Mikor érkezhetnek meg az EU-s források?

Az Európai Unió Tanácsa várhatóan júliusban fogadja el a felülvizsgált magyar helyreállítási tervet.

Amennyiben Magyarország teljesíti az összes szükséges feltételt, megkezdődhet a befagyasztott támogatások folyósítása.

A folyamat azonban továbbra is az Európai Bizottság ellenőrzése alatt marad.

Az Európai Parlament több átláthatóságot követel

Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága július 14-re meghallgatást kezdeményezett a befagyasztott források felszabadításával kapcsolatban. Több EP-képviselő szerint a Magyarország és az Európai Bizottság közötti megállapodás részleteit nyilvánosságra kell hozni.

Daniel Freund kritikája

Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő szerint a Magyar Péter és Ursula von der Leyen közötti találkozó egy jól megszervezett PR-esemény volt, amely után továbbra sem ismertek a konkrét feltételek.

A politikus azt szeretné látni:

• milyen vállalásokat tett Magyarország,
• változtak-e a források felszabadításának feltételei,
• milyen ellenőrzési mechanizmusok biztosítják a pénzek szabályszerű felhasználását.

Mit jelent a megállapodás Magyarország számára?

A 16,4 milliárd eurós uniós támogatási csomag jelentős gazdasági hatással lehet Magyarországra. A források felgyorsíthatják az energetikai fejlesztéseket, a közlekedési beruházásokat, a lakhatási programokat és a vállalkozások versenyképességének növelését.A végső döntés azonban továbbra is attól függ, hogy Magyarország maradéktalanul teljesíti-e az Európai Unió által előírt korrupcióellenes és jogállamisági követelményeket.

Az összeállítás az AI segítségével készült

A A kormány benyújtotta az új Helyreállítási Tervet: 10 milliárd euró uniós forrás szabadulhat fel bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A június 18-i uniós csúcshoz közeledve több tagállam – Franciaország vezetésével – keményebb fellépést sürget Pekinggel szemben, arra figyelmeztetve, hogy a kínai túltermelés és az olcsó export tovább gyengíti az amúgy is törékeny európai gazdaságot.

Elemzőközpontok, politikusok és a média egyaránt egy közelgő kereskedelmi háborúra figyelmeztetnek az Európai Unió és Kína között. Az Európai Bizottság május 29-i közleményében leszögezte: bár Kína kulcsfontosságú partner, „a kereskedelmi és beruházási kapcsolatok jelenlegi állapotát nem lehet fenntartani”.

A mostani vita jóval túlmutat a vámokon vagy az elektromos autókon: az Európai Unió és Kína kapcsolata stratégiai fordulóponthoz érkezett. Az elmúlt két évtizedben az európai politika alapvetően abból indult ki, hogy a gazdasági integráció fokozatosan közelebb hozza egymáshoz a két felet, és Kína egyre inkább alkalmazkodik a nemzetközi kereskedelmi szabályokhoz. Az utóbbi évek tapasztalatai azonban sok európai döntéshozót ennek ellenkezőjéről győztek meg.

A konfliktus egyik mélyebb oka a kínai gazdaság szerkezeti válsága. A kínai ingatlanpiac tartós gyengélkedése és a belföldi fogyasztás lassulása miatt Peking egyre inkább az exportra támaszkodik a növekedés fenntartásában. Ennek következtében számos stratégiai ágazatban – az elektromos autóktól és akkumulátoroktól kezdve a napelemeken át az acéliparig – jelentős túlkapacitások alakultak ki. Az európai vezetők attól tartanak, hogy ezek a mesterségesen támogatott kínai termékek dömpingáron árasztják el a piacot, tovább gyengítve az amúgy is versenyképességi problémákkal küzdő európai ipart.

A következő években az EU várhatóan egyre inkább a „kockázatcsökkentés” (de-risking) politikáját követi majd. Ez nem teljes leválást jelent Kínáról – ahogyan azt az Egyesült Államok egyes körei szorgalmazzák –, hanem a stratégiai függőségek mérséklését. Brüsszel célja az lehet, hogy kritikus nyersanyagok, akkumulátorok, félvezetők és digitális technológiák területén csökkentse kiszolgáltatottságát, miközben fenntartja a kereskedelmi kapcsolatokat.

A folyamat ugyanakkor az uniós tagállamok között is feszültségeket okozhat. Franciaország régóta támogatja az erőteljesebb iparvédelmet és a kínai import korlátozását, míg Németország – amelynek autóipara és gépgyártása jelentős mértékben függ a kínai piactól – hagyományosan óvatosabb álláspontot képvisel. Bár Berlin hangneme is szigorodott az utóbbi években, a német vállalatok továbbra sem érdekeltek egy nyílt gazdasági konfrontációban.

A kapcsolat jövőjét az amerikai tényező is befolyásolja. Washington és Peking stratégiai rivalizálásának erősödése növeli a nyomást az Európai Unióra, hogy egyértelműbben foglaljon állást. Az EU azonban igyekszik elkerülni, hogy választania kelljen a két nagyhatalom között. Az európai vezetők többsége továbbra is olyan pozíciót keres, amely egyszerre teszi lehetővé a gazdasági együttműködést Kínával és az európai stratégiai autonómia megőrzését.

Mindez arra utal, hogy az EU–Kína viszony a következő években várhatóan sem a teljes szakítás, sem a korábbi szoros gazdasági együttműködés irányába nem mozdul el. Inkább egy fokozatosan hűvösebb, egyre inkább érdekvezérelt kapcsolat körvonalazódik, amelyben a kereskedelmi viták, az állami támogatásokkal kapcsolatos konfliktusok és a technológiai verseny rendszeresek lesznek. A kérdés már nem az, hogy Európa hogyan mélyítheti együttműködését Kínával, hanem az, hogy miként tudja fenntartani azt úgy, hogy közben megőrizze saját ipari és gazdasági mozgásterét.

A Lépni kell, mielőtt Kína megbénítja az európai ipart, mondta az Európai Néppárt frakcióvezetője bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Magyar Péter néhány hónap alatt alapvetően megváltoztatta Magyarország nemzetközi megítélését. Az ország az Orbán-kormány időszakában gyakran az Európai Unió „renitens tagjaként”, illetve Oroszország egyik legfontosabb európai partnerének számított. Az új kormány azonban gyorsan jelezte európai elkötelezettségét. Visszavonta Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból, megkezdte a miniszterelnöki ciklusok korlátozásának előkészítését, valamint vizsgálatot indított az előző évek feltételezett korrupciós ügyeinek feltárására.

A változás egyik leglátványosabb eredménye, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt héten bejelentette: Brüsszel kész felszabadítani több mint 16 milliárd eurónyi korábban befagyasztott uniós forrást, amennyiben Magyarország végrehajtja a jogállamisági reformokat. Magyar Péter ezt „történelmi napnak” nevezte. A különbség az Orbán-korszakhoz képest, amikor Budapest gyakran Brüsszel ellenpólusaként lépett fel, szembetűnő.

Az ukrán kérdés továbbra is érzékeny pont

A német kancellárt azonban elsősorban nem ez érdekli, hanem Ukrajna ügye. Ezen a területen Magyar Péter álláspontja jóval árnyaltabb. Az új magyar kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az Európai Unió és Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak előrehaladását összekapcsolja a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak rendezésével. Budapest azt várja Kijevtől, hogy erősebb garanciákat nyújtson a magyar nyelv használatára és a magyar oktatási intézmények működésére. Emellett Magyar Péter fenntartja azt az álláspontot is, hogy Magyarország nem szállít fegyvereket Ukrajnának. Ez a kijelentés Moszkva részéről kedvező visszhangot kapott, ugyanakkor Nyugat-Európában némi csalódást keltett.

Mit jelenthet ez Németország számára?

A berlini találkozó legfontosabb tanulsága, hogy bár Orbán Viktor távozásával megszűnt Vlagyimir Putyin leghangosabb támogatója az Európai Tanácsban, Magyarország nem vált automatikusan minden kérdésben a német álláspont követőjévé.

Friedrich Merz célja, hogy még az idei év során jelentős előrelépést érjen el Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásaiban. Ehhez szüksége van Budapest együttműködésére. A következő hónapok egyik kulcskérdése az lesz, hogy Magyar Péter milyen feltételekkel hajlandó támogatni ezt a folyamatot.

A magyar–német kapcsolatok fejlesztésének esélyei

A politikai változások ugyanakkor jelentős lehetőségeket nyithatnak meg a két ország kapcsolatában.

Gazdasági együttműködés új alapokon

Németország Magyarország legfontosabb gazdasági partnere: a magyar export közel egynegyede Németországba irányul .Több mint 2500 német vállalat működik Magyarországon, és mintegy 300 ezer magyar munkahely kötődik közvetlenül vagy közvetve német befektetésekhez. A politikai feszültségek enyhülése várhatóan javítja a befektetői bizalmat, ami új beruházásokat hozhat különösen az autóipar, a zöldenergia, az akkumulátorgyártás és a digitális technológiák területén.

Tudományos és oktatási kapcsolatok erősítése

Az elmúlt években több német egyetem és kutatóintézet óvatosabbá vált a magyarországi együttműködésekkel kapcsolatban. Egy jogállamisági és intézményi reformokat végrehajtó Magyarország újra vonzó partnerré válhat.

Különösen nagy lehetőségek vannak:

• a duális szakképzés fejlesztésében,
• a mesterséges intelligencia kutatásában,
• az egészségügyi innovációban,
• a klímavédelmi technológiákban.

Közép-Európa stabilitásának erősítése

Berlin számára Magyarország nemcsak gazdasági partner, hanem fontos regionális szereplő is. Egy konstruktívabb magyar kormány segítheti:

• az EU bővítési politikáját,
• a Nyugat-Balkán integrációját,
• az energiafüggetlenségi törekvéseket,
• a közép-európai infrastruktúra-fejlesztéseket.

A kulturális kapcsolatok megújítása

A magyar–német kapcsolatok egyik legerősebb pillére hagyományosan a kulturális és civil együttműködés. Magyarországon jelentős német nemzetiségi közösség él, míg Németországban több százezer magyar dolgozik és tanul. A politikai feszültségek enyhülése új lendületet adhat:

• a testvérvárosi kapcsolatoknak,
• a diákcsere-programoknak,
• a közös kulturális projekteknek,
• a magyar nyelv és kultúra németországi népszerűsítésének.

Kilátások

Ha a reformfolyamat tartósnak bizonyul, a következő években Magyarország és Németország kapcsolata visszatérhet ahhoz a stratégiai partnerséghez, amely a 2000-es és 2010-es évek elején jellemezte a két országot. Ugyanakkor az ukrán kérdés, a kisebbségi jogok és az európai biztonságpolitika területén várhatóan továbbra is lesznek nézetkülönbségek. A legvalószínűbb forgatókönyv nem a teljes politikai egyetértés, hanem egy olyan pragmatikus együttműködés kialakulása, amelyben Berlin és Budapest a közös gazdasági, európai és biztonságpolitikai érdekek mentén épít új bizalmat egymás között.

A Magyar Péter látogatása Friedrich Merznél – új korszak a magyar–német kapcsolatokban? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Öthetes tárgyalássorozat után született megállapodás

Magyar Péter elmondta, hogy az elmúlt öt hétben folyamatos és intenzív tárgyalásokat folytattak az Európai Bizottsággal. Köszönetet mondott minisztereinek és munkatársainak, akik – szavai szerint – éjjel-nappal dolgoztak az uniós források felszabadításán.

A kormányfő szerint voltak olyan pillanatok, amikor a megállapodás lehetőségét is bizonytalannak látta, ezért különösen jelentős eredménynek nevezte a mostani politikai egyezséget.

Több mint 10 milliárd euró az RRF-programból

A megállapodás egyik legfontosabb eleme a magyar helyreállítási tervhez kapcsolódó források megnyitása. A helyreállítási és ellenállóképességi eszközből (RRF) Magyarország mintegy 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitelre válhat jogosulttá, ami összesen 10,4 milliárd eurós keretet jelent. A források döntő része ugyanakkor továbbra is feltételekhez kötött: a kormány csak akkor juthat hozzájuk, ha a vállalt reformokat és beruházásokat határidőre, az Európai Bizottság által ellenőrizhető módon végrehajtja.

Kohéziós pénzek és Erasmus-visszatérés

A tárgyalásokon áttörés született a kohéziós források ügyében is. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy sikerült megállapodásra jutni a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi kérdésekben.

Ennek eredményeként mintegy 2 milliárd euró szabadulhat fel a kohéziós keretből, valamint lehetőség nyílhat arra is, hogy a magyar hallgatók ismét részt vehessenek az Erasmus-programban, amennyiben a szükséges jogszabályi változtatások megszületnek.

A teljes, még befagyasztott kohéziós és strukturális forrásállományból további mintegy 7 milliárd euró válhat hozzáférhetővé a következő években, ha Magyarország teljesíti az uniós jogállamisági, korrupcióellenes és intézményi feltételeket.

Reformok a korrupció ellen

Ursula von der Leyen beszédében hangsúlyozta, hogy a tárgyalások középpontjában a strukturális reformok álltak. Kiemelte, hogy megállapodás született a korrupcióellenes intézményrendszer megerősítéséről, Magyarország csatlakozásáról az Európai Ügyészséghez, valamint az Integritás Hatóság hatásköreinek bővítéséről. A Bizottság elnöke szerint a közbeszerzési reformok szintén kulcsszerepet játszanak az uniós források felszabadításában.

Magyar Péter: a korrupció akadályozta a pénzek érkezését

A miniszterelnök élesen bírálta az előző, Orbán Viktor vezette kormányt, amely szerinte félrevezette a közvéleményt az uniós források visszatartásának okairól. Magyar Péter kijelentette: „egyetlen oka volt, hogy ezek a pénzek nem érkezhettek meg: a korrupció”.A kormányfő szerint a korrupcióellenes intézkedések – köztük a Nemzeti Vagyonvédelmi és -visszaszerzési Hivatal létrehozása, az Integritás Hatóság megerősítése és az Európai Ügyészséghez való csatlakozás – elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy megnyíljon az út a források felszabadítása előtt. „Három hét alatt elértük azt, amit Orbán Viktor négy évig nem tudott, vagy nem akart elérni” – fogalmazott.

Egészségügyre, szociális területre és beruházásokra fordíthatják a pénzeket

Magyar Péter közölte: az elérhetővé váló uniós források jelentős segítséget nyújthatnak az egészségügy fejlesztésében, a szociális ellátórendszer megerősítésében, valamint különböző beruházások megvalósításában. Ursula von der Leyen hozzátette: az elmúlt hetekben a felek az RRF célkitűzéseinek megfelelő beruházási projekteket is azonosítottak, köztük energetikai fejlesztéseket, amelyek a későbbi finanszírozás alapját képezhetik. A megállapodás ugyanakkor nem jelent azonnali és feltétel nélküli kifizetést: az uniós pénzek folyósítása továbbra is a vállalt reformok és jogszabályi változtatások végrehajtásától függ.

A Megállapodás az uniós források felszabadításáról – Magyar Péter szerint 16,2 milliárd euró válhat elérhetővé bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A francia meteorológiai szolgálat szerint az országban már május 21. óta tart a rendkívüli meleg epizód, amely várhatóan a hétvégéig fennmarad. A helyzet hátterében egy úgynevezett hőkupola áll: ez egy kiterjedt magasnyomású zóna, amely hosszabb időre egy helyben tartja a forró légtömeget, és akadályozza a légkör gyorsabb átrendeződését. Emiatt Franciaország nagy részén a szokásosnál 10-15 fokkal magasabb maximumok alakultak ki.

A Météo-France keddi összesítése szerint Franciaországban az országos átlaghőmérséklet alapján ez volt a valaha mért legmelegebb májusi nap, az előzetes érték 24,8 Celsius-fok volt. Számos mérőállomáson dőltek meg a havi rekordok, és nemcsak nappal, hanem éjszaka is rendkívül magas értékeket mértek. Több nyugat-franciaországi városban 20 fok körül vagy afölött maradt a hőmérséklet éjszaka is, ami különösen megterheli a szervezetet.

A jelenlegi előrejelzések szerint az általános lehűlésre vasárnapig kell várni Franciaországban, és ezt valószínűleg zivatarok kísérik majd. Addig azonban a forróság fokozatosan kelet felé húzódhat, vagyis a legmelegebb levegő újabb térségeket érhet el.

A jelenség nem korlátozódik Franciaországra. Az Egyesült Királyságban a Met Office hétfőn előzetesen 34,8 Celsius-fokot mért a londoni Kew Gardensnél, ami a brit meteorológiai szolgálat szerint a valaha regisztrált legmagasabb májusi és tavaszi napi érték. Az AP beszámolója szerint kedden már 35 fokot is mértek London térségében. Ez jól mutatja, hogy a hőhullám nem elszigetelt francia esemény, hanem Nyugat-Európa nagyobb részét érintő időjárási helyzet.

A szakértők szerint a mostani epizód egyszerre figyelemre méltó az intenzitása, a tartóssága és a koraisága miatt. Matthieu Sorel, a Météo-France klímakutatója az AFP-nek úgy fogalmazott: minden szuperlatívusz indokolt a jelenleg tapasztalt történelmi epizód leírására. Ez ugyan értelmező megállapítás, de jól érzékelteti, mennyire szokatlan a mostani helyzet a tavasz végén.

A tágabb összefüggésre az európai klímajelentések is rámutatnak. A Copernicus Klímaváltozási Szolgálat és a Meteorológiai Világszervezet idei európai állapotjelentése szerint Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, és 2025-ben a kontinens legalább 95 százalékán az átlagosnál magasabb éves hőmérsékletet mértek.

A kutatók régóta figyelmeztetnek arra, hogy a fosszilis energiahordozók elégetése miatt felhalmozódó üvegházhatású gázok következtében a hőhullámok nemcsak gyakoribbak és erősebbek, hanem egyre korábban is jelentkezhetnek az év során.

A mostani nyugat-európai hőség ezért nemcsak időjárási különlegesség, hanem újabb figyelmeztetés is: a szélsőséges meleg már nem kizárólag a nyár közepének jelensége. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a tavasz vége is a rekordközeli hőmérsékletek időszaka lehet.

Az összeállítás az MI segítségével készült.

• Météo-France: https://meteofrance.com/actualites-et-dossiers/actualites/meteo-episode-de-chaleur-precoce-remarquable-et-durable
• Met Office: https://www.metoffice.gov.uk/about-us/news-and-media/media-centre/weather-and-climate-news/2026/provisional-spring-daily-temperature-record-as-heatwave-continues
• AP: https://apnews.com/article/europe-heatwave-temperature-records-france-uk-5e08af7830e72ffa9fccdcf48cf4f7b5
• Copernicus/WMO európai klímajelentés: https://climate.copernicus.eu/european-state-climate-record-heatwaves-mediterranean-arctic-while-glaciers-shrink-and-snow-cover

A Rendkívüli májusi hőhullám Nyugat-Európában bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az Európai Parlament mai határozatában azt kéri a Bizottságtól, hogy értékelje, fennáll-e egyértelmű kockázata annak, hogy a szlovák kormány súlyosan megsérti az EU alapértékeit. A 347 szavazattal, 165 ellenében és 25 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az európai parlamenti képviselők rendkívül aggasztónak tartják a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok helyzetének romlását Szlovákiában.

Hajdu Márton azt írja, hogy a felvidéki magyarok jogainak védelme nem pártpolitikai kérdés, hanem nemzeti ügy és európai jogállami kérdés. A 21. századi Európában elfogadhatatlan, hogy bárkit származása vagy nemzetisége miatt kollektív bűnösség terheljen, vagy ilyen elvekre hivatkozva családokat fosszanak meg tulajdonuktól.

Magyarországnak jó, kiszámítható és tiszteletteljes kapcsolatra van szüksége Szlovákiával. De a valódi jó szomszédság nem azt jelenti, hogy a jogsértéseket elhallgatjuk. Éppen ellenkezőleg: akkor lehet erős magyar–szlovák együttműködésről beszélni, ha közben a magyar közösség jogai, méltósága és biztonsága nem képezheti alku tárgyát.

Az elmúlt évek egyik nagy mulasztása volt, hogy a magyar kormány Robert Fico politikai szövetségét fontosabbnak tekintette, mint a felvidéki magyarok érdekeinek határozott képviseletét. Ezen változtatni kell, állapította meg bejegyzésében a külügyi bizottság elnöke.

A Fontos magyar siker született Strasbourgban bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.