A Profession.hu a múlt év végén publikált HR Körkép kiadványának részeként végzett kutatás rámutatott: a munkáltatók leggyakrabban előforduló toborzási nehézsége, hogy a pályázók az adott álláshirdetésben meghatározotthoz képest merőben más képesítéssel és tapasztalattal rendelkeznek. Ez részben annak is köszönhető, hogy a munkakeresők jóval aktívabbak, különösen sokan jelentkeznek a hirdetésekre. Egy új állás esetében leggyakrabban a fizetés (88%), a munkahely kedvező elhelyezkedése (70%) és a rugalmas munkarend (59%) befolyásolja őket.

A Profession.hu az idei első negyedévében végzett felmérése alapján tízből négyen nyitottak új álláslehetőségekre, ami továbbra is élénk mozgást jelez a munkaerőpiacon.

Így növelhetők az esélyeink a jelentkezéskor

A magas pályázószám miatt különösen fontos, hogy az első körös szűrésnél is ki tudjunk tűnni. Munkavállalói szempontból általában kevésbé bizonyul hatékonynak az a stratégia, ha olyan álláshirdetésekre is jelentkezünk, amelyek lényegesen elütnek a végzettségünktől, kvalitásainktól. Ehelyett érdemes időt szánnunk például olyan életrajz megírására, amely a legjobban illeszkedik az adott pozícióhoz; célszerű röviden leírni a személyes kapcsolódásunkat a reménybeli munkához a bemutatkozásban. A motivációs levélben – ha kérnek ilyet a hirdetésben – szintén ajánlott kifejteni, hogy miért választottuk az adott álláslehetőséget, ha nincs szükség ilyenre, elegendő az önéletrajzban megjeleníteni – így jócskán javulnak az esélyeink az előszűrésnél.

Az önéletrajz tudatos elkészítésénél, formázásánál egyre fontosabb szempont az AI (mesterséges intelligencia) alapú szűrésekhez való alkalmazkodás is. Megfigyelhető ugyanis az a tendencia, hogy egyre több toborzó cég mesterséges intelligencia alapú eszköz alkalmazásával szűri meg az álláshirdetésére beérkezett pályázatokat. Ilyenkor rendszerint a kiválasztást végző szakember megadja a jelölttel szemben támasztott elvárásait, illetve a pozíció részleteit az adott felületen, majd az AI kiválasztási javaslatait kikérve, feltölti a beérkezett önéletrajzokat.

A mesterséges intelligenciát elsősorban az emberi munkaerő tehermentesítésére használják a HR területén is, az pedig hasonlóan dolgozik az előszűrésnél, mint általában egy szakember: kulcsszavakat keres, és a megadott kritériumoknak való megfelelést figyeli. Egy önéletrajz elbírálására egy szakembernek – különösen, ha sok – akár száznál is több érkezik be – erősen korlátozott idő áll rendelkezésére. Akár ember végzi, akár AI-alapú az önéletrajzok előszűrése, döntő fontosságú a kiválasztás hatékonysága szempontjából, hogy annak a tartalmát könnyen és egyszerűen áttekinthetően írják meg a jelentkezők. Érdemes az önéletrajzban olyan kulcsszavakat használni, amelyek az álláshirdetésben is szerepelnek, hiszen ezek segítenek abban, hogy az önéletrajz hatékonyan átmenjen a szűrőrendszereken és könnyebben felkeltse a toborzók figyelmét. Emellett fontos, hogy a korábbi tapasztalatokat úgy írjuk le, hogy azok mindenki számára – akár az adott céget vagy munkakört nem ismerő olvasónak is – világos, egyértelmű és könnyen értelmezhető legyen, hiszen ami számunkra magától értetődő, az másnak nem biztos, hogy az – fogalmazott Kispéter Alma, a Profession.hu szenior toborzás-kiválasztási szakértője.

Gyűjtsünk információt!

Mielőtt jelentkeznénk, a pályázat beadása előtt gondoljuk át, hogy az adott pozícióhoz megadott bérezés – amennyiben elérhető ez az információ – mennyiben fedi az elképzeléseinket és azt, hogy ebben a tekintetben hajlandóak vagyunk-e rugalmasnak lenni. Ha merőben más a két oldal elképzelése ebben a tekintetben, akkor valószínűleg kölcsönösen energiát és időt takaríthatnak meg a felek, ha nem a bértárgyalás fázisánál realizálják, hogy nem fognak közös nevezőre jutni.

Érdemes a cégnek is utánanéznünk, amelyhez jelentkezünk: milyen információk elérhetőek róla az interneten, mekkora és milyen felépítésű vállalatról van szó, milyen a cégkultúra. Utóbbihoz jó tájékozódási pont lehet, ha van olyan ismerősünk, aki az adott vállalatnál dolgozik vagy korábban dolgozott, vagy ha megnézzük az adott céghez tartozó értékeléseket. Ezzel nemcsak azt deríthetjük ki, hogy várhatóan megfelelő lesz-e nekünk az adott munkahely, hanem az önéletrajz elkészítésénél és az állásinterjún is használható információkat nyerünk.

A munkakeresőknek érdemes a lehető legtöbb rendelkezésükre álló információt felkutatniuk, melyek birtokában tovább javíthatják az esélyeiket a jelentkezésnél, ehhez pedig már számos eszköz áll a rendelkezésükre: a Profession.hu Premium szolgáltatásával például láthatóvá válik az álláskeresőknek, hogy az adott pozícióra előttük hányan és milyen átlagos bérigénnyel jelentkeztek, így ezek hasznos támpontot jelenthetnek a fizetési igény meghatározásánál.

A felületen emellett lehetőség van arra is, hogy a felhasználók kiemeljék a számukra fontos álláslehetőségeket, ezt pedig a munkáltatók is látják, hiszen kiemeléskor a Prémium felhasználók pályázata előre sorolódik a többiekéhez képest.

A Hogyan kereshetünk hatékonyan munkát 2025-ben? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A Magyar Tudományos Akadémia 1997-ben alapított, teljesítmény-központú, magas presztízsű, országos ösztöndíja a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, aminek célja a kiemelkedő kutatói, fejlesztési teljesítmény ösztönzése és elismerése a fiatal kutatók körében, valamint a felkészülés segítése az MTA doktora cím elnyerésére.

A Bolyai-ösztöndíj akadémiai támogatásként hidat képez a Magyar Tudományos Akadémia, az MTA doktorai és a fiatal kutatónemzedék tagjai között. Fontos, hogy az utóbbiak számára a PhD-fokozat megszerzése után kiszámíthatóságot, tervezhetőséget biztosítson az önálló kutatói pálya megkezdéséig terjedő időszakban.

Az idén 750 érvényes pályázat érkezett be. A pályázók közül 155-en részesülnek támogatásban. A pályázatot benyújtók 37,7 százaléka nő, a támogatott kutatók között ez az arány 33,5 százalék.
 

Az idén Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat nyert kutatók névsora ide kattintva nézhető meg.

A Százötvenöt fiatal kutató nyerte el az Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíját bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A további kitüntetettek: a legjobb egész estés európai film díját az Oscar-jelölt Claude Barras Vademberek című munkájának ítélték, a Nina és a sündisznó titka különdíjban részesült. A legjobb magyar egész estés játékfilm Pannónia-díját és a közönségdíjat is a Kék Pelikan vihette haza. A legjobb európai tévésorozatnak a Cigánymesék bizonyult. A legjobb rövidfilm és a kritikusok díját Ulrich Gábor Capriccio című munkája kapta, a legjobb televíziós sorozat Bálint Ágnes-díját Bogyó Péter vehette át A magyar népmesék: A királyfi meg a három cimborája című epizódért.

A kétévente megrendezett nemzetközi seregszemlére idén május 27.–június 1. között került sor.

A nagydíjas Tőkés Anna Az utolsó dobás című filmjének főhőse Kata, a ritmikus sportgimnasztika-válogatott tagja, ahol szélsőséges edzésmódszereknek vetik alá a versenyzőket. Egyre nagyobb nyomás nehezedik rá, ahogy közeledik a döntő…

A legjobb egész estés európai film díját az Oscar-jelölt Claude Barras Vademberek című műve kapta, Jean-Loup Felicioli és Alain Gagnol filmje, a Nina és a sündisznó titka különdíjban részesült.

A legjobb európai tévésorozatnak a Cigánymesék bizonyult. A díjat Tóth-Pócs Roland és Balajthy László vehették át a Lóvátett kupecok epizódért.

A legjobb tv-speciál díját Augusto Zanovello kapta a Lola és a zajzongora című munkájáért.

A legjobb egész estés játékfilm Pannónia díját és a közönségdíjat is a Kék Pelikannak (rendező: Csáki László) ítélték. A legjobb rövidfilm és a Magyar Filmkritikusok díját Ulrich Gábor Capriccio című munkája kapta, míg a legjobb televíziós sorozat Bálint Ágnes-díját Bogyó Péter vehette át A magyar népmesék: A királyfi meg a három cimborája című epizódért.

A legjobb alkalmazott animációnak Búzási Gyopár Orsolya Bernády Amerikába megy című alkotását találta a zsűri. A legjobb diákfilm díját Tarcsi Anna Szökés című alkotása kapta. A legjobb vizsgafilm-különdíjban Fendrik Borbála részesült a 110 éves a magyar animáció című filmjéért. A legszínvonalasabb képi formanyelvért Balogh Mirjana Wish You Were Ear című művét díjazták és a junior zsűri is ennek az alkotásnak ítélte a legjobb rövidfilm díját.

A legjobb zene kategóriában Szabó Bálint nyert A madár gyermekei zenéjéért (rendezője: Tudisco Júlia). A legjobb animációs munkáért Máli Csabát és Pálfi Zsoltot méltatták a Csongor és Tünde című filmért. A Legjobb digitális technikával készült animáció és a Magyar Filmkritikusok különdíját is Klingl Béla vehette át az Alkotás című művéért.

A Junior zsűri B. Nagy Ervinnek adta a legjobb televíziós sorozat díját a Cserebogarak: A fekete párduc című epizódért. A Diák Zsűri díját legjobb magyar film kategóriában Hárshegyi Vivien Seder Night Fever című munkája, az európai filmek kategóriában pedig Benoît Chieux Siroccó és a szelek királysága című filmje kapta. Az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület díját Weigert Miklós Floki: Az elveszett üvöltés nyomában című animációja érdemelte ki.

Ma a közönség újra megnézheti a nyertes alkotásokat.

A Kiosztották a 17. KAFF díjait – ma a közönség újra megnézheti a kitüntetett alkotásokat bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Ákos már a döntőt megelőző napon is magára vonta a zsűri figyelmét és elhozta az Auto Care Association 5000 dolláros, valamint a Patent and Trademark Office Society 500 dolláros különdíját. Az International Science and Engineering Fair (ISEF) a világ minden tájáról közel 1800 középiskolás diákot fogadott, így a magyar versenyző erős nemzetközi mezőnyben érte el a kiváló eredményt.

Vida Ákos, a budapesti Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium tanulója a háromdimenziós (3D) nyomtatási technológiák fejlesztésével ért el sikereket a hazai innovációs versenyen, és ezzel indult az Amerikában megrendezett világversenyen is.

A 3D nyomtatásnak gyakori problémája a nyomtatott rétegek közötti kötések gyengesége. Az Ákos által kifejlesztett módszer lényege a 3D nyomtató fúvókájának speciális mozgatása, amivel a fúvóka gyakorlatilag „összecsípi” a két lerakott réteget, ismét felmelegítve és jobban összeolvasztva őket.

„Az ISEF megmutatta számomra azt, hogy a tudomány egy nagy közös projekt, ami segíti a világ megértését és amihez hozzájárul minden befektetett munka, energia és idő – akár egy professzionális laborban, akár egy garázsban zajlik is a fejlesztés. A verseny lehetőséget teremtett a kortársaim elgondolásainak megismeréséhez, tapasztalataink megvitatásához, további kutatások, irányok kitűzéséhez, egyben lehetőséget nyújt a projektem bemutatásához. Hálás vagyok, hogy képviselhettem hazánkat ezen a világversenyen!” – mondta Ákos a díj átvételét követően.

„Rendkívül büszkék vagyunk Ákosra, aki már a nemzeti versenyen, a 33. Országos Tudományos és Innovációs Olimpia (OTIO) versenyen is kimagasló teljesítményt nyújtott és ezzel kvalifikálta magát a nemzetközi megmérettetésre. A magas szintű középiskolai képzés és Ákos állhatatossága és szakmai felkészültsége jól mutatja, hogy a magyar diákoknak van keresnivalójuk a nemzetközi innovációs porondon és érdemes támogatnunk a hazai tehetségeket.” – mutatott rá dr. Pakucs János, a nemzetközi verseny hazai előszobájának tekinthető Országos Tudományos és Innovációs Olimpia szervezőbizottságának az elnöke.

A Magyar Innovációs Szövetség által szervezett magyar delegáció másik magyar versenyzője Raposa Bálint, az Aszódi Petőfi Gimnázium diákja volt, aki a kategóriájában szintén remekül helytállva, a zsűri dicséretében részesült. Bálint olyan innovációs projekttel vett részt, amelyben az akkumulátorok teljesítményét növeli meg újszerű anyagok használatával.

A Amerikai tudományos világbajnokság: ezüstérmes a magyar gimnazista bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Nyolc film jutott be az egész estés animációk versenyébe; közöttük a világ legrangosabb filmfesztiváljain, az Oscaron, a Golden Globe-on, Annecy-ban, Locarnóban és Zágrábban is díjat nyert művek is találhatóak. Hat európai tv-speciál, 11 európai és 6 magyar tv-sorozat, 15 magyar rövidfilm, 30 magyar alkalmazott animáció és 18 magyar diákfilm versenyez május 27. és június 1. között Magyarország legnagyobb animációs seregszemléjén. A versenyprogramok mellett tematikus panorámavetítések, retrospektív válogatások, filmszakmai konzultációk és mesterkurzusok, valamint kiállítások színesítik majd az összművészeti fesztivál kínálatát, amin a részvétel ingyenes.

A háromtagú előzsűri – Glaser Kati és Darabos Éva animációs rendezők, valamint Szabó János nagy nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező animációs szakember – 23 film közül 8-at válogatott az európai egészestés animációk versenyébe. Az Oscar-díjas Michel Hazanavicius tavaly Cannes-ban debütált, a Kecskemétfilm közreműködésével készült A legértékesebb áru(The Most Precious of Cargoes) című, kézzel rajzolt alkotása mesebeli formába csomagolt holokauszt-történet. Szintén Cannes-ban debütált, majd a Locarnói Filmfesztiválon Kids Award la Mobiliare-díjban részesült az Oscar-jelölt Claude Barras Vademberek(Savages)című munkája. A gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt ajánlott környezetvédelmi mese a borneói esőerdők világába kalauzol el, ahol egy kislány rádöbben a természet és saját népe értékeire.

Sébastien Laudenbach alkotása, a Csirkét Lindának!(Chicken for Linda!) igazi családi film a megbocsátás erejéről sok humorral.Egy egyszerű kérés és egy anya-lánya kapcsolat abszurd kalandja a konyhától a rendőrségig. A film 2023-ban az Annecy Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon elnyerte a legjobb film díját, 2024-ben pedig a legjobb animációs filmnek járó César-díjat.

Filip Posivac munkája, a Tomi, Polli és a varázsfény(Tony, Shelly and the Magic Light) mese egy világító kisfiúról és egy különc lányról, akik barátságukkal legyőzik a sötétséget. A stop-motion technikával készült cseh–szlovák–magyar koprodukció 2023-ban Annecy-ban a zsűri díját nyerte el.

Benoît Chieux Sirokkó és a szelek királysága (Sirocco and the Kingdom of Air Streams) című látványos, dinamikus fantasy-kalandjában a képzelet és valóság keveredik. a 2023-ban Annecy-ban, majd 2024-ben Zágrábban közönségdíjat nyert filmben egy testvérpár egy könyv lapjai közé csöppenve fedezi fel Sirokkó, a szelek ura világát.

Szintén testvérpárról szól és a gyermeki képzelet és a valóság határánjátszódik a Nina és a sündisznó titka(Nina and the Hedgehog’s Secret). Apjuk elvesztése és a gyár bezárásának felnőtt kérdéseit veti fel a kézzel rajzolt, meleg tónusú film, ami az összetartozásról, kitartásról és a képzelet erejéről mesél.

Gints Zilbalodis Áradás (Flow) című alkotása hipnotikus vizuális élmény. Túlélő történet egy macskáról. Barátságról, bizalomról, alkalmazkodásról és együttműködésről mesél. A film tavaly Annecy-ban elnyerte a zsűri és a közönség díja mellett a legjobb eredeti zene díját, az idén pedig a legjobb animációnak járó Oscar-, Golden Globe és Európai Filmdíjat is. Végül Isabel Herguera tavaly Annecy-ban és Zágrábban egyaránt fődíjat nyert A szultán álma(Sultana’s Dream)című munkája egy három idősíkon átívelő, vizuálisan sokszínű esszéfilm felnőtteknek egy feminista utópiáról, kulturális örökségről és önkeresésről.

A magyar filmek egészestés versenyében Csáki László számos díjat nyert Kék pelikán című alkotása versenyez Máli Csaba és Pálfi Zsolt Csongor és Tünde című alkotásával. A további kategóriákba 6 európai tv-speciált, 11 európai és 6 magyar tv-sorozatot, 15 magyar rövidfilmet – köztük Balogh Mirjána Wish You Were Ear, Traub Viktória Cipők és Paták, Vácz Péter Kutyafül és Ducki Tomek Disc+Dog című munkái –, 30 magyar alkalmazott animációt és 18 magyar diákfilmet válogattak be Magyarország legnagyobb animációs seregszemléjére.

Nemcsak a szakmabelieknek, de minden érdeklődőnek érdemes készülni erre a tavaszi versengésre, hiszen a Kecskemétre látogatók nagyszerű szórakozásra számíthatnak, így minden bizonnyal megér egy kirándulást a hírös városba.

A Tizenhetedszer is Kecskeméti Animációs Filmfesztivál bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A sikeres pályázók 2025. július 1. és 2026. szeptember 30. között 30 napon át utazhatnak vonattal Európában, új országokat, kultúrákat fedezve fel és új élményeket gyűjtve. Azok a fiatalok pályázathatnak, akik 2006. július 1. és 2007. június 30. között születtekés valamelyik uniós tagállamban vagy az Erasmus+ programhoz társult országban van a lakóhelyük.

Jelentkezni lehet az Európai Ifjúsági Portálon – egy rövid uniós kvíz kitöltésével. Ajelentkezési határidő budapesti idő szerint 2025. április 16., 12:00 óra. (A teljes közlemény angolul.)

A Harminchatezer ingyenes utazási igazolványt kaphatnak a 18 évesek az Európai Bizottságtól bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A „Célszerű technológia” címmel kiírt pályázatra most is a 2024. február 1. és 2025. február 28. között publikált olyan alkotások nevezését várták, amelyek rámutatnak, miként segíti a technológia a fenntarthatóságot, a gazdaság, a társadalom fejlődését. A nemzetközi vállalat éves sajtódíját még további nyolc, közép- és kelet-európai ország (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) osztja ki.

Az idén 17 nevezőtől összesen 42 pályamű érkezett, amiket ezúttal is független szakmai zsűri – a többszörösen díjazott Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu tulajdonosa és főszerkesztője, a szintén több újságírói elismeréssel rendelkező Vass Enikő, kommunikációs szakember és Arató Márk, a Siemens Zrt. kommunikációs vezetője – értékelte. A zsűri tagjai a tartalmak újszerűsége, stílusa és a szerző által a témához hozzáadott érték alapján bírálták el a tartalmakat.

Az idei nyertesek.

Az első helyezettnek járó díjat, tavalyi sikerét ezzel duplázva, idén is Kis Judit nyerte el. A forbes.hu-n megjelent Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikke a négy kontinensen használt, magyar, mesterséges intelligenciával támogatott gépi látástechnológiai platform, a Proofminder működését mutatta be. A Proofminder abban segít a gazdáknak, hogy a földjükön lássák minden növény tövét, levelét, esetleges betegségeit is, és célzottan avatkozhassanak be.

A másik két Media Award elismerést is hasonló témák hozták a készítőiknek. Fülöp István A precíziós gazdálkodás bizonyos mértékig visszalépés az időben – mit tud ma az agráriumban az MI? című, a HVG360 felületén megjelent cikke szintén az AI algoritmusok mezőgazdasági funkcióira koncentrált. Gyetván Csaba pedig a saját YouTube-csatornáján közzétett, Az ételmaradékunkból így lesz fűtés, áram és orchidea című videóban a biohulladék újrahasznosítási lehetőségeit és a bioenergia-előállítás folyamatát járta körül.

További két különdíjat is kiosztott a zsűri: Radó Nóra a Qubit+ felületén publikált, Olyan jót beszélgettünk Chandler Binggel, hogy rossz megállónál szálltam le a villamosról című cikke a pár éve még sci-finek számító virtuális karakterekkel való társalgási élményt dolgozta fel. A másik elismerésben pedig a GLAMOUR BOOK – Techkorszak című, 2024. márciusában publikált különszám részesült, amit Juhász Edina, a GLAMOUR szerkesztője, tech-újságíró vett át.

Az öt díjazott munka egyúttal tovább is jutott a Siemens régiós versenyére, ahol a további nyolc ország sajtódíjának kiválasztottjaival méri össze őket a nemzetközi zsűri. A régió így kiválasztott legjobb öt jelentkezője meghívást kap a május 25-i, bécsi Concordia-bálra, ahol megnevezik a győztes pályamunka szerzőjét, akit egyúttal partnerével együtt megajándékoznak a Salzburgi Ünnepi Játékokra szóló belépővel.

A Az AI-ban rejlő lehetőségek feldolgozása hozta idén a médiadíjakat bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A Közgazdasági Diákolimpiát először Csehországban szervezték meg 2016-ban. Hat év óta Magyarország is megrendezi a nemzeti versenyt, és delegálja az országos döntő legjobbjait a nemzetközi döntőbe. A verseny rangját mutatja, hogy a 2017-i, kezdeti 4000 résztvevőről mostanra már csaknem 80 ezerre emelkedett a versenyben részt vevő tanulók száma. Kezdettől négy kontinens 21 országából összesen 350 ezer diák mérette meg közgazdasági tudását e versenyen.

Erős mezőnnyel zajlott az idei Közgazdasági Diákolimpia: a versenyfelhívására összesen 30 település 64 középiskolájából jelentkeztek a közgazdaságtan iránt érdeklődők. Február végén 329 középiskolás töltötte ki a verseny online fordulójának tesztsorát átlagosan 71 százalékos eredménnyel. Az országos döntőbe végül 30-an jutottak be – nekik ehhez 96 százalékos eredményt kellett elérniük, vagyis a 25 kérdésből legalább 24-re helyes választ kellett adniuk. Ez az eddigi legmagasabb ponthatár a verseny hazai történetében! Közülük a pénteki, budapesti döntőben a METU-n végül 10 település 18 iskolájának 30 diákja mérte össze tudását.

Az országos döntő két fordulóból állt: délelőtt írásbeli teszten mérkőznek meg egymással a diákok, és közülük a legjobban teljesítő 10 tanuló szóbelizett délután a neves közgazdászokból álló zsűri előtt. Az országos döntő zsűrijének elnöke Kocziszky György egyetemi tanár, a döntőnek helyet adó Budapesti Metropolitan Egyetem rektora volt. A zsűri további tagjai: Bod Péter Ákos egyetemi tanár, volt jegybankelnök, korábbi ipari és kereskedelmi miniszter, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke; valamint Dombi Ákos, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi docense voltak.

A Közgazdasági Diákolimpia első öt helyezettje: 1. Dudás Ágoston (ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium); 2. Nacsa Domán (Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Kollégium); 3. Ruskal Bendegúz (ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola). Hármukon kívül, negyedik és ötödik helyezettként Mosonyi Ábel (Alternatív Közgazdasági Gimnázium) és Bitemo Artúr (Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium) képviselheti hazánkat augusztus közepém a görögországi Olümpiában, a verseny angol nyelvű nemzetközi döntőjében.

A Trefortos győzelemmel zárult a Közgazdasági Diákolimpia döntője – irány: Olümpia bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Már ma is rengeteg kihívással küzd a világ, de a jövő még ennél is több, sorsdöntő választás elé állít mindannyiunkat. A magyarországi Bosch-csoport és a Richter Gedeon Nyrt. hisz abban, hogy a fiatalok friss szemlélete és újító lendülete hozzájárulhat ahhoz, hogy a technológia és az újítás sikeres válaszokat adjon a holnap kérdéseire.

A Bosch és a Richter nemrég végzett közvélemény-kutatása szerint a Z-generáció, azaz 1995–2009 között születettek a gyógyításban és a közlekedésben számítanak a legnagyobb előrelépésre a gyakorlati innovációk területén. A mai fiatalok többsége bízik abban, hogy a jövőben olyan betegségekre is lesz gyógymód, amelyekre korábban nem volt válasza a tudománynak, valamint további új gyógymódok megjelenésével is számolnak. Sokuk szerint a jövőben jobb közlekedési infrastruktúra áll majd rendelkezésünkre, és vezető nélküli járművek sem számítanak ritkaságnak – derült ki a kutatásból.

Az alkotó és merőben új megoldásokra fogékony fiatalok számára a két hazai nagyvállalat második alkalommal hirdeti meg közösen a Bosch×Richter Ipari Innovációs Díjat, az idén „Láss a jövőbe!” címmel. A pályázat célja, hogy a közlekedés és a gyógyítás jövőbeni kihívásainak felismerésére és friss, újító megoldások megtalálására ösztönözze a hazai felsőoktatásban tanulókat.

Hogyan jelezhetők előre a világjárványok? Megelőzhetők-e a súlyos betegségek? Miben segíthet a távgyógyítás? Mitől lesznek élhetőbbek a városok? Mi lehet a jövő üzemanyaga? Mivel tehető biztonságossá az önvezetés és a közlekedés? Ez csak néhány azokból a kérdésekből, amelyek döntő hatással lehetnek a közlekedésre és a gyógyításra a következő 5–10 évben. A Bosch×Richter Ipari Innovációs Díjra jelentkező diákok írásban nyújthatják be pályázatukat, amiben a jövő mobilitását és egészségügyét meghatározó problémafelvetés mellett a gyakorlatban is megvalósítható megoldást kell kidolgozniuk. A pályázat további részletei a www.boschxrichter.hu oldalon olvashatók.

A pályázatra a felsőoktatásban tanuló diákok május 15-én éjfélig jelentkezhetnek egyéni és csapat kategóriákban akár az egészségügy, akár a mobilitás területén. A nyertes egyéni pályázók nettó 1 millió forint, a legföljebb háromfős csapatok pedig tagonként nettó 500 ezer forint díjazásban részesülnek. A nyertesek a pályaműveiket a Bosch×Richter innovátorok napján, 2025 szeptemberében mutathatják be.

Az első alkalommal tavaly meghirdetett Bosch×Richter Ipari Innovációs Díj nyertesei a demencia kezelésére, az önvezető technológia kiterjesztésére és a nagyvárosi forróság problémáira hoztak izgalmas és fenntartható megoldásokat.

A „Láss a jövőbe!” – innovációs díj a Z-generációnak a Boschtól és a Richtertől bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A verseny népszerűsége mutatja, hogy a fiatalok nyitottak a jövő megoldásaira, értik, használják és élvezik a legmodernebb technológiákat. Ezért döntöttek a szervezők és rendezők: már az alsó tagozatos általános iskolások számára is megrendezik a versenyt, hogy minél fiatalabb korban megkezdjék kibontakozásuk támogatását, segítsék őket olyan készségek elsajátításában, amelyekkel felnőttként a jövő technológiáinak aktív alakítói lehetnek. A First Lego League nemcsak a kibontakozásról és a megmérettetésről szól, hiszen a versenyen elért jó eredmények a továbbtanulás idején többletpontokkal járhatnak.

A hétvégi versenyről az S-Team (Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc), a BalatonGates (Alternatív Közgazdasági Gimnázium, Budapest), a Submarines (Kazinczy Ferenc Általános Iskola, Miskolc), illetve a Navigátor (Informatikai Klaszter, Miskolc) csapat jutott be a hazai döntőbe, amit február végén rendeznek Zalaegerszegen. A Bosch segíti a továbbjutó csapatok felkészülését, hogy minél eredményesebben mutathassák be tudásukat.

A Bosch miskolci kéziszerszámgyára nemcsak a döntő megszervezését vállalta, hanem 13 régiós csapatot is támogatott. Átvállalta a nevezési díjat, az induláshoz szükséges LEGO-szettek beszerzését, valamint oktatórobotokat és a programozáshoz szükséges laptopokat adott intézményeknek, a tanulókat felkészítő tanároknak pedig mentornapot szervezett.

A miskolci regionális döntőt a helyszínen követhették az érdeklődők, a szervezők számos élményprogrammal készültek, a résztvevők barkácsolhattak, a kicsik duplózhattak, a nagyobbak Technic LEGO-ból készíthettek alkotásokat.

A A jövő technológiáinak versenye általános iskolásoknak a Boschnál bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.