Civil szervezetek a kormány korrupció elleni törvénycsomagjáról

Közös elemzésben értékelte a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International Magyarország azokat a törvényeket, amiket a múlt napokban fogadott el a kormánytöbbség a parlamentben. A civilek a korábbi közös álláspontjuk nyomán most is sajnálatosnak tartják, hogy a törvények megalkotását és elfogadását a kormány vállalásai ellenére semmilyen társadalmi, szakmai konzultáció nem előzte meg. A három szervezet a most elfogadott törvényekben nagy hiányosságokat talált, ezért részletes, angol nyelvű elemzést tesznek közzé bízva abban, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány között zajló tárgyalások nyomán lehetőség nyílik a törvények szükséges módosítására.  

A Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor, valamint a Transparency International Magyarország sajnálattal állapítja meg, hogy a magyar kormány által az Európai Bizottságnak tett vállalásai ellenére, amelyek szerint a jövőben a jogszabály-tervezeteket társadalmi egyeztetésre bocsátja, a napokban elfogadott korrupcióellenes jogszabályok elfogadását nem előzte meg szakmai konzultáció.  

A K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International Magyarország álláspontja szerint a héten elfogadott törvények a múlt tizenkét év legfontosabb, hovatovább egyetlen komolyan vehető korrupcióellenes törvényhozási akciósorozatának számítanak a kormány részéről. Mindehhez az Európai Bizottság nyomásgyakorlására volt szükség, tehát a törvényeket a kormány nem önszántából alkotta és szavazta meg, hanem azért, mert az Európai Unió a további támogatásokat immár jogállami feltételrendszerhez köti. Az EU – történetében először – 2022 áprilisában indította meg a „jogállamisági mechanizmust” a magyar kormánnyal szemben. A vállalások maradéktalan teljesítésére december közepéig kapott haladékot a kabinet.  

A három civil szervezet most közreadott közös elemzésében kifejti: a kétharmados parlamenti többség által elfogadott intézkedések részben előremutatóak. Ilyen (példának okáért) az újonnan létrejövő „integritás-hatóságnak” az a jogosítványa, ami szerint felfüggeszthet közbeszerzési eljárásokat, illetve az is, hogy ún. mulasztási pereket kezdeményezhet a feladataik ellátásában nem jeleskedő állami hivatalok ellen. A törvények azonban nem mennek elég messze, és súlyosan hiányosak. Nagy kérdés, hogy – az EU nyomására – az „integritás-hatóság” valóban független lesz-e; a vezetői kinevezések néhány héten belül lesznek csak nyilvánosak. De még ha az „integritás-hatóság” független lesz is, a többi állami szerv élére kinevezett politikai potentátok ettől még a helyükön maradnak, és aligha mennek majd szembe a NER érdekeivel – így Magyarország esetében továbbra is foglyul ejtett államról beszélhetünk.  

A három szervezet szerint az „integritás-hatóságnak” nagyobb felhatalmazást kellett volna adni. Az elfogadott törvény értelmében ugyanis az „integritás-hatóság” csak kérheti, de nem kötelezheti az állami szerveket arra, hogy ellássák az egyébként törvényileg előírt feladataikat. 

Az is fontos fejlemény, hogy a jövőben már nem lesz abszolút monopóliuma az ügyészségnek arra, hogy vádat emeljen korrupciós ügyekben. De még előremutatóbb lett volna, ha nemcsak magán- és jogi személyek, továbbá civil szervezetek, de az új „integritás-hatóság” is közvetlenül a bírósághoz fordulhatna abban az esetben, ha az ügyészség nem indít eljárást vagy megszünteti a nyomozást.