Civiltörvény: Washington szerint Budapest hamisan érvel

A The New York Times és a The Washington Post egyaránt ismerteti az AP hírügynökség beszámolóját arról, hogy a magyar kormány visszautasította a tegnap kihirdetett civiltörvénnyel szemben megfogalmazott amerikai külügyminisztériumi bírálatot.

A törvény előírja, hogy bizonyos összeghatár fölött a külföldi pénzügyi támogatásban részesülő nem kormányzati szervezetek kötelesek a külföldi támogatás tényét bejelenteni, és erre minden megnyilatkozásukban utalni. A jogszabály bírálói ezt megbélyegzőnek tartják.

A State Department tegnap, a törvény tegnapi kihirdetése nyomán aggodalmának adott hangot, mondván: az, hogy a külföldi támogatást olyan színben tüntetik fel, mintha az érintett szervezet a magyar társadalom érdekeivel ellentétesen járna el, gyengíti a magyarok önszerveződő képességét arra, hogy törvényes és demokratikus módon foglalkozzanak az őket aggasztó kérdésekkel.

Reagálásában a miniszterelnökség – ismerteti az AP – a magyar jogszabályt a külföldi ügynökök regisztrálásáról szóló, 1938-ban hozott amerikai törvényhez hasonlítja. Ezt az amerikai előírást azonban főleg a külföldi kormányok érdekében tevékenykedő politikai lobbistákkal szemben érvényesítették, nem olyan civil szervezetekkel szemben, amilyenekre a magyar törvény vonatkozik. Az Egyesült Államok már közölte, hogy az ilyen összevetések hamisak – írja a hírügynökség, amelynek a beszámolóját átvette a The New York Times és a The Washington Post is.

A bécsi Der Standard – az APA osztrák hírügynökség beszámolója nyomán – szintén foglalkozik a civiltörvényt ért amerikai kormányzati bírálattal, illetve az arra elhangzott magyar reagálással. Ebben az összehasonlításként említett, 1938-i amerikai törvényről az is olvasható, hogy azt annak idején főként a Harmadik Birodalom propagandistái ellen kívánták használni Amerikában. Ma kifejezetten csak a külföldi kormányok megbízásából ténykedő szervezetekre vonatkozik, és mentességet élveznek alóla a tudományos, vallási, művészeti vagy humanitárius kérdésekkel foglalkozó szervezetek.

A The New York Times közli a Reuters hírügynökség írását Soros Györgynek a brexittel kapcsolatos vélekedéseiről. A magyar származású amerikai pénzember, aki 1992-ben az angol font ellen hajtott végre spekulatív műveletet, úgy látja: az unióból való kilépésről egy évvel ezelőtt hozott brit döntés nyomán a brit gazdaság lelassulása olyan méreteket ölthet, hogy akár a brexitet, vagyis a kilépési folyamatot is visszafordíthatják.

„Gyorsan közeledik az igazság pillanata” – írta Soros a sajtónak megküldött állásfoglalásában. Szerinte a brexit mind Nagy-Britanniának, mind az Európai Uniónak veszteséget eredményező játszma. „Nem lehet meg nem történtté tenni (mármint a döntést), de az emberek meggondolhatják magukat” – írja Soros György.

A Nyugat kesztyűs kézzel bánik Kínával, és gyakran szemet huny az emberi jogok megsértése fölött, mert Peking gazdasági jellegű megtorló ellenlépésétől tart – írja a Politico című amerikai hírportál Brüsszelben szerkesztett európai kiadása. A terjedelmes cikk elsősorban spanyol-kínai relációban boncolgatja a kérdést, de kitér arra is, hogy évről évre egyre kevesebb ország tesz közzé tiltakozó emlékeztető nyilatkozatot június negyedike, a pekingi Tienanmen téri 1989-i mészárlás évfordulója alkalmából. Idén már csak az Egyesült Államok és Németország részéről született ilyen nyilatkozat. Az is megfigyelhető, hogy egyre kevesebb helyre merik meghívni az indiai száműzetésben élő Dalai Lámát. A Nyugat nem meri megsérteni az egyre agresszívabb kínai kommunista pártot – idéz a Politico egy Amerikába menekült, kínai emberi jogokkal foglalkozó jogászt. A cikk kitér arra az esetre, hogy amikor 2010-ben Oslóban Liu Hsziao-po bebörtönzött ellenzékinek ítélték oda a Nobel-békedíjat, Kína ennek nyomán drámai mértékben csökkentette a norvég lazac importját.

A Politico cikke Magyarországot is megemlíti: eszerint márciusban magyar képviselők akadályozták meg, hogy konszenzus szülessék az Európai Unióban egy olyan közös levél tartalmát illetően, amelyben bebörtönzött kínai jogászok kínzásáról szóló értesüléseket kívántak szóvá tenni.