Budapest esetében az agglomeráció, a nagyvárosokból a környező, kisebb települések irányába indultak el az új otthont keresők, és megnövekedett a kereslet az önálló, saját kertes ingatlanok iránt. Az OTP Ingatlanpont szakértői összeállításukban a családi házak piacának alakulását vizsgálják.
A budapesti belvárosi és a nagyvárosi ingatlanpiac fokozatos drágulásával már a koronavírus megjelenése előtt is egyre több ingatlankereső fordult az agglomeráció és a környező kisebb települések irányába, mivel ott kedvező áron lehetett jó adottságú ingatlanokhoz jutni. Ezt a folyamatot tovább erősítette a járvány kirobbanása és a home office elterjedése, hiszen egy önálló, saját kertes ingatlannak számos előnye van a lakáshoz képest.
Az ingatlanválasztást számos racionális és emocionális szempont befolyásolhatja. Az adott élethelyzet, például a család bővülése mellett a csend, jobb levegő, a közvetlen szomszédok hiánya, a nagyobb lakótér és az önellátás lehetősége is a családi házak irányába billenti a mérleg nyelvét. Az egyik legfontosabb választási szempont ugyanakkor még mindig az ingatlan ára, az önálló, saját kertes ingatlanok ebből a szempontból is sok esetben előnyösebb választásnak bizonyulhatnak egy belvárosi lakásnál.
Az EUROSTAT 2019-i jelentése szerint Magyarország ingatlanállományának körülbelül 70 százaléka ház, a területi eloszlás alapján ez az ingatlantípus a nagyvárosok esetében 40 százalék, kisebb városok és falvak esetében pedig 78 és 98 százalék. Így elmondható, hogy minél távolabb keresünk családi házat a nagyvárosoktól, annál nagyobb lesz a választék.
A KSH adatai alapján 2019-ben országosan 157 ezer lakóingatlant értékesítettek magánszemélyek, az önálló házak és társasházi lakások forgalma ezen belül kiegyenlített volt, fele-fele arányban oszlott meg. Budapesten realizálódott a teljes forgalom ötöde, bár a főváros esetében az önálló házak aránya nem érte el a 10 százalékot, így valószínűleg minden szempontból azoknak lesz a legnehezebb dolguk, akik ott szeretnének családi házat vásárolni.
Az árakat tekintve: tavaly egy budapesti családi ház átlagosan 51 millió forintért, megyeszékhelyi 26,2, városokban 14,7, községekben 9,2 millió forintért cserélt tulajdonost.
A KSH egyedi kérésre összeállított 2019-i települési szintű adatbázisát és a jogállásonként külön megállapított, 2020. január-szeptemberi indexét alapul véve a fővárosban egyértelműen a Duna nyugati oldala a drágább, a XII. kerületben az eladott családi házak átlagára 177,7 millió forint, és még a legolcsóbb, XXII. kerületben is 57,6 millió forint. A pesti oldalon, a külső kerületekben már a vidéki nagyvárosi szintekhez hasonló árakkal is lehet találkozni, a XX. kerületben például 31,8 millió, a XXIII. kerületben 29 millió forint körüli a házak átlagos eladási ára.
A nyugati régió nagyvárosai közül Veszprémben 38,9 millió, Székesfehérváron 36 millió, míg Pécsett 23,3 millió forint a családi házak átlagára. A keleti országrészben a legdrágább Debrecen (34,9 millió), Békéscsabán nem éri el a 20 milliót, Szolnokon és Miskolcon kicsivel ezt meghaladó, Salgótarjánban viszont 11 millió forint a családi házak átlagos eladási ára.
Az, hogy egy családi ház mennyibe kerül, természetesen számos szemponttól függ, így az átlagos árak mellett az OTP Ingatlanpont adatbázisa alapján: ha most vásárolnánk egy 120 m2 alapterületű (4 fős család számára kényelmes) családi házat. Jász-Nagykun-Szolnok megyében már 3,8 millió forintért található felújítandó 2+1 szobás ingatlan, és a kisebb településeken is jellemzően 5-15 millió forint között bőségesebb a felhozatal. A városok és megyeszékhelyek kínálatában a legolcsóbb családi ház egy zalaegerszegi ingatlan, 17,8 millió forintért. Nyíregyházán 30,8 millió forint egy 3 szobás családi ház és 35 millió forintért már a Balaton partján, Siófokon is találunk 3+1 szobás házat. A fővárosban a keresési feltételeinknek megfelelő legolcsóbb kertes ház egy XXII. kerületi ingatlan 47 millió forintos áron.
A saját célú építkezések a múlt években visszaszorultak, azonban érdemes megfontolni, hogy a nem értékesítési céllal újonnan épített családi házak esetében az 5 millió forintig visszaigényelhető áfa már nem csak a preferált kistelepüléseken (falusi csok) vehető igénybe. A gyermeket nevelőknek szóló felújítási támogatás maximális 3 millió forintos összegével (pláne kiegészítve az ehhez kapcsolódó akár 6 millió forintos támogatott hitellel) egy családi ház esetében is látványos korszerűsítések valósíthatóak meg. A családi házak bővítését, több generációssá tételét szolgálja emellett a tetőtér-beépítési támogatás csok-ra jogosultak részére, amivel új, külön bejáratú lakást lehet létrehozni a ház eddig kihasználatlan részében.
Az otthonteremtési támogatások lakóingatlan típustól függetlenül elérhetőek, azonban fontos előre tisztázni az igénylés feltételeit, például azt, hogy a kiszemelt családi ház alapterülete megfelel-e a kedvezményes hitel és vissza nem térítendő támogatás feltételeinek.