Napokon belül a vakáció és a csillagászati nyár is megkezdődik, akik tehetik, indulnak nyaralni. Sok család már év elején lefoglalta szállását, legyen szó külföldi vagy itthoni célról. Ilyenkor nemegyszer fölvetődik: mennyivel jobb lenne egy saját nyaraló a Balatonon, Velencei-tónál vagy a Duna mentén. Aztán jön a kérdés: mennyibe kerül egy nyaraló fenntartása?
Első pillantásra egyértelműnek látszanak az előnyök: nem kell alkalmazkodni a szállásadóhoz, mindig van hová elvonulni, akár csak egy napra is. Arról nem is szólva, hogy – annak, aki nem ódzkodik az ilyesmitől – egy hétvégi ház remek hely a kertészkedéshez, barkácsoláshoz is. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy mindez nem kevés pénzbe kerül: első ütemben a házikó megvásárlása, a másodikban (ami viszont hosszú távra szól) a fenntartása is megterhelheti a családi kasszát. Érdemes tehát kiszámolni: hány napot töltene a család évente a nyaralóban, majd összevetni a vásárlási és fenntartási költségeket, kiszámítandó: mennyibe kerül valójában egy nap a nyaralóban.
A szakértő ekként kalkulál: egy 20 millió forintos nyaraló havi fenntartási díjaként számolhatunk 20 ezer forinttal, amely a rezsiköltséget, helyi adókat és a karbantartási munkák árát tartalmazza. Ez egy évre 240 ezer forint. A szabadságolások miatt – ideális esetben – mondjuk, hatvan napnyi nyaralóban töltött idővel érdemes számolni, vagyis ily módon négyezer forintba került egy nyaralói nap.
Egy 40 millió forintos, felújított, korszerűsített panellakás havi átlagos rezsije 40 ezer forint lehet, ami egy évben 480 ezer forint. Ha feltételezzük, hogy az évből fennmaradt 305 napot a család otthon tölti, akkor 1574 forint jön ki egy otthoni napra.
Ebből is látszik, hogy a nyaraló, bizony, luxus (az egyszeri befektetés mértékét nem is tekintve).
Ha valaki mégis a vásárlás mellett dönt, az figyeljen néhány „apróságra”!
Az embert általában a hely szépsége fogja meg, no meg az, hogy a telken álló épületben el tudja-e képzelni a csöndes pihenést. Ajánlott kideríteni, hogy a kiszemelt ingatlan milyen övezeti besorolással, rendeltetés szerinti jelleggel szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. Ha ugyanis a besorolás alapján nem lakóházról, hanem nyaralóról, hétvégi házról, vagy gazdasági épületről van szó, az alaposan szűkítheti a reménybeli tulajdonos mozgásterét akár bővítés, akár hitelfelvétel esetén. A besorolás ugyanis eleve meghatározza a beépíthetőség mértékét, és azt is, hogy a bankok a vételár mekkora hányadára hajlandóak kölcsönt adni. Üdülőre, nyaralóra csok-ot sem lehet igénybe venni.
A nyaralóban – főleg szezonon kívül – ritkán fordul meg a tulajdonos. A betörés is csak jóval az esemény után derül ki. Egy csőtörés akár hetekig is áztathatja a falakat. Éppen ezért a legtöbb biztosító a lakásbiztosításoknál kedvezőtlenebb feltételekkel köt csak biztosítást. Ajnlott az alapos tájékozódás, az ajánlatok megfontolása a szerződés aláírása előtt.
A nyaralóban általában csak a nyári szabadság idején tartózkodnak a tulajdonosok, miközben az ingatlannal kapcsolatos teendők folyamatosak. Érdemes tehát helyben megállapodni valakivel, aki gondját viseli a nyaralónknak. Ha kell, levágja a füvet (a parlagfű gyorsan terjed, aki nem irtja, azt keményen megbüntetik…), intézkedik, értesíti a tulajdonost az esetleges teendőkről. Társasüdülő esetén különösen fontos a jó szomszédság, valamint a folyamatos kapcsolattartás a közös képviselővel.
Saját nyaraló vagy üdülőház esetén jó előre érdemes körüljárni, hogy milyen állandó közmű- és egyéb szolgáltatási költségekkel kell számolnia a leendő tulajdonosnak. Érdemes a váratlan kiadásokra is borítékolni egy bizonyos összeget. (Társas üdülők esetén a közös képviselő kiszámolja a költségeket.) A közös kert, vagy partszakasz gondozása, a porta- és biztonsági szolgálat viszont jócskán megdrágíthatja egy ilyen ingatlan fenntartását, főleg úgy, hogy a szolgáltatásokat csak az év töredékében vesszük személyesen is igénybe.
Ha valaki eleve (vagy időszaki) kiadásra szánja a nyaralóját, célszerű felkeresni a helyi ingatlanügynökséget, amelynek munkatársai átvállalják az üzemeltetéssel kapcsolatos terheket is. Hasznos tudnivaló: az ingatlan üdültetési célú bérbeadásából származó bevétel ma még rendkívül kedvezően adózik, de bármikor megváltozhat. Azzal is számolni kell, hogy az önkormányzat az idegenforgalmi adó beszedése miatt rendszeresen ellenőrzi, hogy valójában hányan is tartózkodnak éppen az ingatlanban.