A hosszú ideje fennálló cukorbetegségnek számos súlyos szövődménye alakulhat ki. Legismertebbek a látásproblémák, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések, vesebetegség. Sajnos más, gyakori szövődményekről, mint például az idegkárosodás, azaz neuropátia, keveset hallunk, holott a cukorbetegek felét érinti ez a betegség is.
A diabéteszes neuropátia a magas vércukorszint miatt alakul ki: a szervezetben túlzott mennyiségben jelenlévő cukor ugyanis károsítja a finom idegrostokat és az idegeket tápláló erelet. Emiatt ezek az idegek idővel elveszítik az agyba és az agyból történő jeltovábbító képességüket.
Ha az idegsejtek (neuronok) sérülnek vagy tönkremennek, neuropátia jelentkezik. A sérülés érinthet egy vagy egyfajta ideget, illetve azok kombinációját is. Ha egyfajta ideget érint, mononeuropátiáról beszélünk, ha többféle ideget, akkor pedig polineuropátiáról.
A neuropátia kialakulásának kockázata annál nagyobb, minél hosszabb ideig marad kezeletlen a cukorbetegség. Az idegproblémák jellemzően a cukorbetegség diagnózisát követő első 10 évben jelentkeznek.
Az idegkárosodások különféle tüneteket okoznak, a lábak fájdalmától és zsibbadásától kezdve a belső szervek, például a szív és a húgyhólyag funkcióival kapcsolatos problémákig.Vannak, akik csupán enyhe tüneteket tapasztalnak, mások számára a diabéteszes neuropátia meglehetősen fájdalmas, a mindennapi életet befolyásoló tényező lehet.
A perifériás neuropátia a végtagok érző idegeinek károsodása. Proximális neuropátia esetén a combban, a csípőben és a farban lévő idegek károsodásáról beszélünk. A fokális neuropátia egy-egy ideg károsodása. Leggyakrabban a fej, a törzs vagy a comb területén jelentkezik. Az autonóm neuropátia (vagy vegetatív idegrendszeri károsodás) a belső szervek beidegzésének károsodás.
A vegetatív idegrendszer szabályozza a vérnyomást, a szívfrekvenciát, az izzadást, a húgyhólyag -, a gyomor -, a belek -, a nemi szervek – és a szem működését. A cukorbetegség ezen területek bármelyikén károsíthatja az idegeket, ami a következő tüneteket okozhatja:
- hányinger és hányás;
- székrekedés vagy hasmenés;
- telítettségérzet, amiatt, hogy a gyomor lassabban ürül;
- vizelettartási zavar vagy gyakori húgyhólyagfertőzés;
- szédülés vagy ájulás;
- nyugalmi szapora szívverés
- szexuális problémák.
A szív idegrendszeri károsodásáról akkor beszélünk, amikor a szívverést lassító, illetve gyorsító idegek működésének egyensúlya megbomlik.
Egyik fajtája a lassító idegek rossz működése, ami relatív gyorsítóideg-túlsúlyt okoz. Ilyenkor az éjszakai nyugalmi állapotban is gyorsabb a szívműködés. Ez a gyorsult szívműködés megterhelő szívünknek, csökkenti a nagyerek rugalmasságát és felgyorsítja az érelmeszesedés folyamatát. Az autonóm neuropátiában gyakrabban fordul elő magas vérnyomás, szívelégtelenség, koszorúér-betegség és „néma” (fájdalom nélküli) szívinfarktus.
Amikor a gyorsító idegek működnek a normálistól eltérően, elmaradhat a felállás utáni érösszehúzódás a belső szerveinkben és az alsó végtagokban. Ennek következtében a nehézségi erő miatt a lábunkba zúduló vér csökkenti a felső testfél és az agy vérellátását. Súlyosabb esetben a hirtelen felállást követő vérnyomáscsökkenést szédülés, kábultság, gyengeség vagy látászavar kísérheti és átmeneti eszméletvesztés is előfordulhat.
A neuropátia esetében is elmondható, hogy a legjobb gyógyítás a megelőzés, amit a megfelelő életmóddal érhetünk el. Ha már kialakult a diabéteszes neuropátia, a kezelés célja a további idegkárosodás megelőzése vagy késleltetése, valamint a tünetek csökkentése. Ennek a legjobb módja a vércukorszint szigorú és rendszeres ellenőrzése, akár naponta négyszer vagy még többször is. A helyes étrend beállítása és a rendszeres testmozgás is elengedhetetlen építőköve a kezelésnek, ami nagyszerűen egészíti ki a gyógyszeres terápiát.
Ha a cukorbetegek ügyelnek életmódjukra és táplálkozásukra, valamint rendszeresen konzultálnak orvosukkal a betegségükkel kapcsolatos tapasztalataikról, nagyban hozzájárulhatnak betegségük kezeléséhez.