Megvan a döntés nyolc, szuper-számítástechnikai központ helyszínéről az EU különböző részein, amely otthont ad majd az első európai szuper–számítógépeknek. A központok új alkalmazások kifejlesztésében fogják támogatni az európai kutatókat, ipari szereplőket és vállalkozásokat számos különböző területen, a gyógyszertervezéstől az új anyagok kifejlesztésén át az éghajlatváltozás elleni küzdelemig.
Az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozás (EuroHPC) nyolc szuper-számítástechnikai központ helyszínét jelölte ki EU-tagállamokban csúcsteljesítményű számítógépek elhelyezésére, ami fontos mérföldkő abban, hogy Európa a világelsők közé lépjen a szuper-számítástechnika területén. A helyszínek: Szófia (Bulgária), Ostrava (Csehország), Kajaani (Finnország), Bologna (Olaszország), Bissen (Luxemburg), Minho (Portugália), Maribor (Szlovénia) és Barcelona (Spanyolország). A központok olyan területeken támogatják majd kiemelkedő fontosságú alkalmazások fejlesztését, mint a személyre szabott orvoslás, a gyógyszer- és anyagtervezés, a biotechnológia, az időjárás-előrejelzés, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem. A közös vállalkozásban részt vevő 28 országból 19 lesz tagja a központokat üzemeltető konzorciumoknak. Az uniós forrásokkal együtt így a közös vállalkozás összesen 840 millió eurós költségvetésből gazdálkodhat. Az új szuperszámítógépek finanszírozásának pontos szabályait a közeli jövőben aláírandó üzemeltetési megállapodások fogják rögzíteni.
Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök kijelentette: „A központoknak köszönhetően kutatóink az európai ipar jövője szempontjából stratégiai fontosságú, világszínvonalú szuper-számítógépekhez férhetnek hozzá. Az adatfeldolgozásra így az EU-n belül, nem pedig azon kívül kerülhet sor. Ez döntő lépés Európa számára afelé, hogy magasabb szintre emelje számítástechnikai kapacitását, és hozzájárul majd ahhoz, hogy előre lépjünk a jövőorientált technológiák, például a dolgok internete, a mesterséges intelligencia, a robotika és az adatelemzés területén.”
Günther Oettinger, a költségvetésért és az emberi erőforrásokért felelős biztos elmondta: „Ez a kezdeményezés azt bizonyítja, hogy ha az EU és tagállamai együttesen fektetnek be egy közös cél elérésébe, azzal segíthetnek Európának vezető szerephez jutni egy csúcstechnológiai ágazatban, és komoly előnyökhöz juttathatják az összes európai polgárt és vállalkozást. Várakozással tekintünk az EU következő hosszú távú költségvetése és a Digitális Európa program elé, amelyekben számottevő beruházási forrásokat szánunk a világszínvonalú szuper-számítástechnikai és adatfeldolgozási infrastruktúra üzembe helyezésére.”
Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos hozzátette: „Az EuroHPC közös vállalkozás kiváló példa arra, hogy miként ösztönözheti az innovációt és növelheti a globális versenyképességet az uniós tagállamok együttműködése e rendkívüli stratégiai fontossággal bíró technológiák területén. Meggyőződésem, hogy a központokban elhelyezendő új szuperszámítógépek az eddiginél versenyképesebbé fogják tenni Európát a digitális technológiákban. Ismét bebizonyítottuk, mennyire hatékony az európai megközelítés, amely a polgárok és a kkv-k számára egyaránt konkrét előnyöket biztosít.”
Napjainkban a nagy teljesítményű számítástechnikai infrastruktúra nemcsak a növekedés és a munkahelyteremtés, de a stratégiai autonómia és az innováció szempontjából is minden területen alapvető fontosságú. A szuperszámítógépek alkalmazási területeinek köre rendkívül széles. Képesek például előre jelezni a helyi és regionális időjárás alakulását, ami alapján megjósolható például az árvizek és a viharok kiterjedése és haladási útvonala, és így a szélsőséges időjárási viszonyokkal kapcsolatos korai előrejelzési rendszerek építhetők ki. A számítógépek az új gyógyszerek tervezésére, valamint az új gyógyszerek és az emberi szövetek közötti molekuláris folyamatokat és kölcsönhatásokat modellező összetett fizikai egyenletek megoldására is alkalmazhatók. A légi közlekedésben és a gépjármű-iparban pedig összetett szimulációkhoz, valamint az egyes alkatrészek, sőt egész repülőgépek és gépkocsik tesztelésére is használják a szuperszámítógépeket. Mivel a szuperszámítógépek elengedhetetlenek a nagy léptékű szimulációk futtatásához és az adatelemzéshez, a mesterséges intelligencia fejlesztésében is rendkívül fontos szerepet játszanak, és versenyképesebbé tehetik Európát a kiberbiztonság és a blokklánc-technológia területén.
A közös vállalkozás a kijelölt üzemeltetési helyszínekkel közösen 8 szuperszámítógépet tervez beszerezni: 3 exa előtti szintű számítógépet (amely másodpercenként több mint 150 petaflop, azaz 150 milliárd számítás végrehajtására képes, és ezzel a világ 5 legnagyobb teljesítményű számítógépe közé tartozik), valamint 5 peta szintű (azaz legalább 4 petaflop, vagyis másodpercenként 4 milliárd művelet végrehajtására képes) gépet.
Az exa előtti szintű rendszerek várhatóan 4–5-ször nagyobb számítási teljesítményt nyújtanak majd, mint a partnerség a fejlett európai számítástechnikáért (PRACE) nevű szervezet jelenlegi csúcsteljesítményű szuper-számítógépes rendszerei. A peta szintű rendszerekkel együtt meg fogják duplázni az európai szintű felhasználásra rendelkezésre álló szuper-számítógépes erőforrásokat, ami azt jelenti, hogy azok sokkal több felhasználót lesznek képesek kiszolgálni.
A következő hónapokban a közös vállalkozás megállapodásokat ír alá a kiválasztott üzemeltető szervezetekkel és konzorciumaikkal. Ezek a megállapodások rögzítik majd a gépek beszerzéséhez kapcsolódó közbeszerzési eljárások menetét, valamint a Bizottság és a tagállamok költségvetési kötelezettségvállalásait. A szuperszámítógépek várhatóan 2020 második felére lesznek üzemkészek és az európai tudományos élet, ipar és közszféra felhasználói számára hozzáférhetők. A PRACE meglévő szuper-számítógépeihez hasonlóan az új szuperszámítógépek is csatlakozni fognak a GEANT elnevezésű nagy sebességű páneurópai hálózathoz.
A következő napokban a Bizottság magas rangú tisztviselői a nemzeti kormányok és a szuper-számítógépes központok képviselőivel közösen fogják bemutatni az európai szuper-számítástechnika e fontos mérföldkövét.
Az EuroHPC közös vállalkozás 2018 novemberében jött létre a Bizottság javaslatára és az Európai Unió Tanácsának támogatásával. Célja, hogy az EU 2020 végére világszínvonalú szuper-számítógépes infrastruktúrával rendelkezzék.
2019 februárjában a közös vállalkozás közzétette első pályázati felhívásait azon helyszínek kiválasztására, ahol 2020 végéig elhelyezik a vállalkozás első szuperszámítógépeit. Két felhívást tettek közzé: az egyiket a peta szintű, a másikat pedig az exa előtti szintű szuperszámítógépek üzemeltető szervezeteinek kiválasztása céljából.
A szuper-számítástechnika a Bizottság által 2018 májusában – a következő hosszú távú uniós költségvetés keretében – javasolt Digitális Európa program kiemelt prioritásai közé tartozik, és az európai szuper-számítástechnika finanszírozására a 2021 és 2027 közötti időszakban 2,7 milliárd eurós javasolt költségvetést terveznek elkülöníteni. Ebből a költségvetésből a közös vállalkozás 2023-ig exa szintű szuperszámítógépeket szerezhet be (amelyek másodpercenként 1018művelet, azaz ezer petaflop végrehajtására képesek), és finanszírozhatja az ezeken a számítógépeken futó vezető alkalmazások, valamint az azok használatához szükséges készségek fejlesztését.
Tájékoztató – Az erőforrások egyesítése Európa világszínvonalú szuperszámítógépes infrastruktúrájának és ökoszisztémájának kialakítása végett