Egy idestova 20 éves szabályrendszer jogi keretei között zajlik Európában mindaz a digitális szolgáltatás, ami mára az ember teljes életét, a gazdaságok teljes működését, mondhatnók: a Föld forgását áthatja. Ez azért is tarthatatlan, mert a változások felgyorsult üteme nemcsak könnyebbé, de jóval bonyolultabbá is teszi az életet.
Amikor már a mesterséges intelligencia is része a világunknak, akkor ahhoz, hogy az ember maradjon a középpontban és okosan kézben tartsa mindazt, amit létrehozott, mindennél fontosabb a szabályrendszer korszerűsítése is.
A világon elsőként az Európai Unió kezdte meg átfogó törvényalkotás előkészítését még tavaly ősszel. A két fő csapás, a két, előkészítés alatt lévő szabályozó egyrészről azt szögezi le, hogy ami jogellenes offline az minden körülmények között jogellenes az online térben is, valamint, hogy biztosítani kell a tisztességes versenyt a digitális piacon is, ahol a szereplők pontosan meghatározott kötelezettségek, tiltások és szankciók terhével kell szembesüljenek.
Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája hosszú című – a digitális szolgáltatások uniós szintű szabályozása, különös tekintettel a közösségi média szerepére – online sajtóbeszélgetésre hívta az újságírókat.
A sajtóbeszélgetésen Tóth Edina (EPP, Magyarország) EP-képviselő a digitális korban a mesterséges intelligenciával foglalkozó különbizottság (AIDA) alelnöke tájékoztatta a sajtót a két-három évre taksált törvényalkotási folyamatról.
Az AIDA Comity a mesterséges intelligencia (AI) mind szélesebb körű használatával előállt helyzetet hivatott elemezni, és másfél év alatt jelentést készít, megalapozandó az AI kezelésének szabályozását. A digitális korban a mesterséges intelligenciával foglalkozó, 33 tagú különbizottságot 2020 szeptemberében állította fel a Európai Parlament. Mandátuma kiterjed annak vizsgálatára, hogy miként befolyásolhatja a mesterséges intelligencia az Unió gazdaságát a jövőben, különös tekintettel a készségek, a gazdasági technológiák, az oktatás, az egészségügy, a szállítás, a turizmus, a mezőgazdaság, a környezet és környezetvédelem, az ipar, az energia és az e-kormányzás területeire. A fő hangsúlyt az etikai kérdésekre helyezik, nem feledve, hogy a mesterséges intelligencia az embert szolgálja.
A kérdések mégis a közösségi média platformjai kapcsán szegeződtek a képviselőnek, aki nem titkolta, hogy ez az egyik leginkább figyelmet kapott terület a törvényalkotók munkájában is. A közösségi média, az európai szabályozás és a nemzeti hatóságok együttműködése, a panaszkezelés és jogorvoslat kérdései – már-már végtelennek látszik a sor.
Jó néhány ország készít elő saját, nemzeti szabályozást, törvényt; valamennyi összehangolásra vár az unióban. Mindez valóban előre vetíti, hogy hosszú folyamat lesz, amíg a törvények elkészülnek, és részletkérdésnek látszó olyan dolgokra is pontos útmutatás születik, mint például: miképpen dolgozzák ki a személyre szabott reklámokat generáló algoritmusokat, vagy: az eddiginél sokkal átláthatóbb legyen a sütik kezelésének engedélyezése, elutasítása, továbbá minek minősítsék a robotok által alkotott posztokat.
Azt mindenesetre bíztató volt hallani, hogy bár a autokráciákban kezd elharapódzni a „lekapcsoljuk az ineternetet”-féle bornírtság (két nap óta nálunk is országos társadalmi témává vált!), azért a világ kereke nem áll meg, és egyelőre mi is ott vagyunk a térképen, ahol a közös jövőről gondolkodnak.