Zárt munkaközgyűlésén szavaztak ma a résztvevők az MTA kutatóhálózatával kapcsolatos előterjesztésről. A Tudományos Akadémia testülete egyértelmű többséggel utasította el az innovációs és technológiai minisztérium tervét: az akadémikusok nem adják át a kutatóintézet-hálózatot, és azt sem fogadják el, hogy a kormánynak többsége legyen a magyar tudomány felügyeletében.
A kormány szerette volna felügyelete alá vonni a kutatókat, amit azzal a kívánalommal indokolt, hogy ezáltal az ország gazdasági erejét növelő több kutatási eredmény és innováció jönne létre. A ma kezdődött közgyűlést köszöntő beszédében az Akadémia elnöke jogosnak nevezte azt az igényt, hogy ennek megfelelően egy új, az akadémiai kutatóhálózatot irányító szervezet jöjjön létre.
„Ennek a testületnek az összetétele és jogköre azonban csak olyan lehet, amely garantálja a tudományos kutatások szabadságát, függetlenségét és feltételeinek stabilitását” – hangsúlyozta Lovász László. „A teljes magyar tudományosság jövőjét meghatározó döntések előtt állunk” – fogalmazott az MTA-elnök. Szerinte ebben áll a jelenlegi közgyűlés kiemelkedő jelentősége, hiszen a kutatóhálózat majdani működéséről is hosszú távra szóló döntést kell hoznia.
Az Akadémia tagsága ezt megelőzően Lovász Lászlót támogatásáról biztosította abbeli törekvésében, hogy kiálljon az akadémiai kutatóhálózat integritása mellett. Az elnököt – mint mondta – büszkeséggel és megrendüléssel töltötte el ez a szilárd támogatás. „Az akadémiai kutatóhálózat nemzeti kincs. Olyan érték, amelynek egyben tartása mindannyiunk érdeke. Teljesítménye nemzetközi szinten is kiemelkedő, a ráfordított erőforrásokhoz viszonyítva pedig Európa élvonalában van.”
Azzal, hogy az Akadémia elutasította a Palkovics László miniszter által jegyzett elképzelést, továbbra sincs megegyezés a magyar tudomány jövőjéről. (A tárcavezető egy friss interjújában jelezte: a parlament az MTA akaratával szemben törvénymódosítással is kész elvenni az intézeteket.)
A ma kimondott határozat értelmében az MTA elfogadja ugyan, hogy a kutatóhálózat egy új irányító testület alá kerüljön, de nem úgy, hogy ez kihúzzák az Akadémia alól. Ahhoz is ragaszkodnak a tudósok, hogy maradjon meg a kutatóintézetek alapfinanszírozása. A közgyűlés azt is kimondta, hogy a kényszerítésnek azokat a módszereit, amelyekkel a minisztérium élt, nem tartja elfogadhatónak az Akadémia.
Az elnöki köszöntő után, a közgyűlési hagyományoknak megfelelően hétfő délelőtt átadták a legrangosabb akadémiai elismeréseket. Az Akadémiai Aranyérmet Harmathy Attila, az MTA rendes tagja vehette át. Ezt követően zárt munka-közgyűlésen hallgatták meg a meghívottak, közöttük csaknem ötszáz tudós – akiknek nagyobb része egyetemi oktató – az elnöki beszámolót.
Kedden az akadémikusok gyűlésén a tagválasztással folytatódik a munka, majd tudományos előadásokat tartanak. Ugyancsak holnap délután rendezik meg a Külső Tagok Fórumát, amelyen az Arany János-díjak és az Arany János-érem átadása után a díjazottak előadásait hallgathatják meg az érdeklődők. Szerda délután immár harmadik alkalommal kerül sor a közgyűléshez kapcsolódva a Fiatal Kutatók Fórumára.