Miért harcolok a magyar kormány elnyomó törvénye ellen? – címmel válaszcikket írt Michael Igantieff, a CEU rektora-elnöke Palkovics Lászlónak a kanadai National Postba.
A rektor leírja, miért fontos tudniuk a kanadaiaknak is arról, hogy a tanszabadságért folytatott küzdelem közben mi forog kockán. Egyrészt 20 kanadai diák is tanul a CEU-n és a rektor maga is kanadai. Ignatieff szerint világszerte 650 egyetem, 24 Nobel-díjas írt petíciót, de persze legnagyobb támogatói a saját kollégái és az a 70 ezer ember, aki utcára vonul Budapesten. Kérése ellenére a magyar kormány nem tárgyal velük, semmit nem tesz, rágalmazza őket a törvénytelen működéssel, és ahelyett, hogy ezt bizonyítanák, Palkoviccsal iratnak cikket épp ebbe az újságba. Ha a „nacionalista magyar kormány” vendettát akar venni George Soros miatt, akkor nekünk jogunk van követelni, hogy ne minket ejtsenek túszul. A múlt héten az unió és az Európai Néppárt is felszólította Orbánékat, hogy visszakozzanak. Még nem késő megszívelni az európai kollégák tanácsát – figyelmezteti őket.
Amerika és Magyarország szövetségesek ugyan, ez azonban nem indokolja, hogy szemet hunyjanak egymás hibái, gyarlóságai felett – így indítja közös írását a The Washington Post véleményrovatában Dalibor Rohac az amerikai Enterprise Institute-ból és Hajba Máté a budapesti Szabad Piac Alapítványtól. Gyakorlatilag Trump kormányának és a Kongresszusnak a szájába rágják, mi az az 5 dolog, amit meg kellene lépni a civil szervezetek megbénítását célzó és a CEU bezárásához vezető törvényre adandó válaszként.
Először is politikai kinevezett helyett végre karrierdiplomatát kellene kinevezni nagykövetnek, hisz’ a Hollywoodban ismert producer, Colleen Bell nagykövet januári távozása óta a poszt betöltetlen.
Kettő: világossá kell tenni, hogy nem fogadja Orbánt a Fehér Ház. Amikor Szijjártó Amerikában tárgyalt, a most éppen lapátra tett Gorka Sebestyén volt a legmagasabb rangú beosztott, aki fogadta a magyar külügyminisztert. Nem kellene megengedni, hogy Orbán Viktor továbbra is fenntarthassa azt a látszatot, hogy az új amerikai vezetést maga mögött tudhatja, csak azért, mert elnöki beiktatását követően a magyar kormányfő telefonon gratulált Trumpnak.
Három: akár moratóriumot is bevezetve, számos területen be kell szüntetni a magyar-amerikai katonai együttműködést – látva az egyre szorosabb oroszbarátságot.
Négy: amennyiben ebben a formájában lép hatályba a lex-CEU és a civil törvény, ki kell tiltani vízumuk megvonásával az Egyesült Államokból azokat, akik írták és együttműködtek a törvény elfogadásában. Úgy, mint annak idején Vida Ildikó NAV-elnököt.
Öt: Washingtonnak követelnie kell, hogy Brüsszel és Berlin ne csak szemlélője legyen a mostani történéseknek, hanem akár a strukturális alapoktól is megfoszthatná Magyarországot. A Fidesznek ne nyújtson menedéket az Európai Néppárt.
Végezetül megjegyzi a szerzőpáros a The Washington Postban, hogy persze Magyarország jövője nem Washington intézkedésitől, hanem a választók akaratától függ.
Magyarország és Lengyelország egymilliárd euró elveszítését kockáztatja az új civilellenes törvénnyel – adja hírül az ezúttal Oslóból keltezett cikk az EUObserverben. A norvég alapítvány 2021-ig Magyarországnak 215, Lengyelországnak 809 millió eurót tervezett biztosítani, ami veszélybe került. A norvég külügyminisztérium szóvivője arról adott tájékoztatást, hogy egyelőre tárgyalnak a külföldi civil szervezetekkel, és keresik a módját, miként lehetne továbbra is folyósítani a támogatásokat. Kézenfekvő megoldásnak kínálkozik, hogy független ügynökségeknek szervezik ki a folyósítást.
Robert Fico, szlovák kormányfő jónak és követendőnek tartja a magyar példát, amely a civil szervezetek anyagi hátterét világítaná át. Szerinte is kötelezni kell őket, hogy „felmutassák, mely országokból kapnak pénzt, ki áll mögöttük, hogy tudjuk, ki kicsoda” – erről számolt be a pozsonyi Új Szó. Soros György alapítványától Szlovákiában is több korrupcióellenes civil szervezet kap támogatást, például a Transparency International Slovensko (TIS).
A Híd-Most magyar párt tiltakozik: „A civil szervezetek minden kiegyensúlyozott demokratikus közszíntér fontos elemei”. Nem mellesleg a magyar kormánytól rengeteg szlovákiai magyar civil szervezet kap támogatást. Orbán Viktor kabinetjének szlovákiai stratégiai partnere, az MKP szerint a jelenlegi szlovákiai közállapotokat tekintve a civil szektor ilyen irányú átvilágítása sokadrangú kérdés. „A kormány inkább saját háza táján söprögethetne, tegyen a korrupció ellen.”
Megosztja az osztrák határ menti, 12 ezres helységet, Körmendet Németh Zoltán plébános, aki látva a menekültek helyzetét, menedéket nyújtott nekik a plébánián. Az Irakból, Szíriából és például Kongóból érkezetteken segített, ezért Soros György lakájának bélyegezték meg, és meg is fenyegették a helyiek – erről többek között a washingtoni központú Sojourners keresztény újság számolt be. Szerinte is politikai kérdés ma a menekültek problémája, s példát Ferenc pápától vette, aki maga is befogadott menekülteket a Vatikánban.
Az amerikai AP hírügynökség beszámolója alapján számos médiumban lett hír mára az az a külföldi jelentés, amit a Szellemi Fogyatékosokat Segítő Központ (MDAC) készített a gödi otthonról, ahol mostoha körülmények között él 220 beteg. S amiből a jelentéstevők arra következtetnek, hasonló körülmények jellemezhetik az ország számos pontján, a nyilvánosságtól elrejtve élők otthonait is. A szervezet az intézmények bezárásán túl azt kéri az Európai Uniótól, hogy vizsgálja meg, nem éltek-e vissza az uniós forrásokkal. De félő, hogy az ENSZ erre vonatkozó egyezményeit is megszegte a gödi intézet. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem reagált a Központ megkeresésére.