A Political Capital öt országra kiterjedő friss kutatása Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország és Lengyelország vonatkozásában az első olyan komparatív vizsgálat, amely a régiós orosz befolyás erőszakos irányvonalára összpontosít.
Az országtanulmányok bemutatják, hogy a Kreml 2014 utáni stratégiája miként támogatja a szélsőséges vagy paramilitáris szervezeteket, hogyan próbálja aláásni az Ukrajnával és az Egyesült Államokkal kialakult kétoldalú kapcsolatokat, illetve destabilizálni a régiót.
A kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy a szóban forgó szélsőséges szervezetek régió-szerte nemzetbiztonsági fenyegetést jelentenek: szeparatista, revizionista és ultranacionalista törekvéseikkel a második világháborúig visszanyúló és határokon átívelő történelmi sérelmeket tartanak életben. A Kreml forgatókönyvei már korábban is számoltak államok területi széthullásával, és támogatták a nyugati világ különböző részeinek szeparatista mozgalmait. Az olasz Északi Ligától a kaliforniai szeparatista mozgalomig számos szélsőséges szerveződés élvezte Moszkva támogatását.
Ausztriában nemcsak a Szabadságpárt (FPÖ) áll a Kreml érdekkörében, hanem az Alexander Dugin ideológiáját egyre aktívabban terjesztő identitárius ifjúsági mozgalom (IBÖ) is. A Szlovák Sorkatonák (SB) mozgalmának egykori, Kelet-Ukrajnában is harcoló tagjáról kiderült, hogy korábban a Spetsnaz, az orosz katonai hírszerzés különleges egységeinek volt tagjai képezték ki. Lengyelországban az Új Jobboldali Kongresszus (KNP) aktivistája 2014-ben olyan akcióban vett részt Nyugat-Ukrajnában, amely etnikai konfliktust igyekezett kiprovokálni.
Magyarországon az orosz befolyásolási kísérletek már az 1990-es évek közepén megjelentek a szélsőjobboldalon, de az oroszbarát Jobbik színrelépésével minden érdemi szélsőséges, paramilitáris szereplő a Kreml támogatójává vált. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), a Betyársereg, a Magyar Önvédelmi Mozgalom vagy a Farkasok nyíltan vállalják az orosz geopolitikai törekvések támogatását, azokban ugyanis az általuk elutasított liberális értékrend, illetve az amerikai dominancia elleni harc, esetenként a revizionizmus garanciáját látják.
Ezek a szereplők határon túli tevékenységük miatt nem pusztán belbiztonsági, hanem a szomszéd országokkal fennálló kapcsolatokat illetően is kockázatot jelentenek. Kárpátaljai tevékenységükért ukrán szélsőségesek 2015-ben likvidálással fenyegették meg a Jobbikot és a HVIM-et.
Az öt országtanulmány és az összefoglaló regionális tanulmány mindegyike helyi szakértők és tényfeltáró újságírók bevonásával készült az egyes országokban. Ezúton is köszönetünket fejezzük ki a szerzőknek és a közreműködő intézményeknek.
A tanulmányok itt érhetők el.