Világos üzenetet küldött a kelet-európai tagországoknak nyugati uniós szomszédunk: ne reménykedjen pénzügyi támogatásban az, aki nem tartja meg az uniós szabályokat.
Ekként értékelte a helyzetet Christian Kern osztrák szövetségi kancellár azok után, hogy az Európai Bíróság főtanácsnoka a Magyarország és Szlovákia által kezdeményezett pert véleményezte. Konkrétan Lengyelországot és Magyarországot nevezte meg a kancellár a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjúban, mondván, ne számítsanak arra, hogy nettó befizetőkként 14, illetve 6 milliárd euró ütheti a markukat. Ausztria és Németország ezt az álláspontot fogja képviselni a vitában. Ne számítsanak a támogatásunkra! – fogalmazott Kern. Egész egyszerűen elfogadhatatlan, hogy az unión belül illiberális modellt építenek. A demokrácia a liberalizmus és a pluralizmus alapelvein nyugszik. Az osztrák szocdem párt elnöke szerint a török EU-tagság sem alternatíva ott, ahol nem tisztelik az emberi jogokat. Ugyanakkor elismerte, hogy fontos szerepet tölt be Törökország a menekültválság kezelésében.
A Der Standard Kern mondatai közül kiemelte, hogy a D-Day közeledik a Magyarország és Lengyelország számára, akik az unió gyújtogatóiként belülről égetik a saját házukat. Végigfutott a német nyelvű sajtón az APA összefoglalója (Vorarlberg Online) a magyar kormány reakciójáról, amit az Európai Bizottság főtanácsnokának állásfoglalására adott. S ebből – bárkit idéztek is, Orbán Viktortól kezdve Völlner Pálig – a Soros-ostorozást emelték ki, amely szerint Soros tervét hajtja végre az Európai Unió az ügynökökön és a civil szervezeteken keresztül, szétveri a keresztény és nemzeti identitást a kontinensen.
Természetesen a The New York Times figyelmét sem kerülte el a menedékkérők befogadásának megtagadása miatt a Magyarország és Szlovákia ellen várható büntető szankciók kérdése. A cikk előreszalad, és már az Európai Bíróság által kiszabható pénzbüntetést is felveti. Dmitrij Avramopoulos, migrációs ügyekért felelős biztost pedig a szabálysértési eljárás kapcsán idézi, aki a V4-ek ellenállása miatti, kelet–nyugat megosztottság mélyülésére figyelmeztet. Ugyanakkor a Brüsszelben tartott sajtótájékoztatón azt is elmondta, nem tetszik neki ez a helyzet. Ő azt szeretné, ha megváltoztatnák ezek az országok álláspontjukat, mert még nem késő. Az uniós biztos elmondta azt is, hogy tudja: hiányosságai és hibái vannak a kvótarendszernek, de a legválságosabb periódusban, 2015–16-ban azonnali, ám ideiglenes megoldást kellett találni a hatalmas menekültáradat kezelésére. A rendszert felül kell bírálni, hogy az ne adhasson okot a tagállamok közti viszályra.
Beszédes címet adott cikkének a Political Critique: Alkalmazhat-e az unió szankciókat Lengyelország ellen? Addig aligha, amíg Magyarország ellen nem alkalmaz. A szerkesztő bevezetőjében a már Magyarországon is jól ismert amerikai jogász írására hivatkozik. Kim Lane Scheppele az Európai Bizottság alelnökének, Frans Timmermansnak a lengyelekre vonatkozó figyelmeztetésével vezeti fel a gondolatot. A probléma ott van, hogy Orbán Viktor uniós vétóját a zsebükben tudva a lengyelek semmi jelét sem adják annak, hogy igazságügyi reformtervüket visszavonnák a 7. cikkely alkalmazásának elkerülése végett. Ami érthető, hisz’ egyetlen vétó is megakadályozhatja a büntetés kiszabását. Az amerikai alkotmányjogász asszony azonban úgy okoskodik, hogy ha egyszerre szankcionálnák mind a két országot, Magyarországot és Lengyelországot, akkor egyik sem tudná megvétózni a másik ellen hozott szankciót. Kim Lane Scheppele szerint ezt a lépést már rég meg kellett volna tenni.
Természetesen az orosz média is bőségesen tálalja a brüsszeli fejleményeket, a Ria Novosztyi a tények szikár ismertetésén kívül megjegyzi, hogy cserbenhagyja három visegrádi ország a többi uniós tagországot, aminek meglesznek a következményei.
Kínaiak vettek magyar adósságot, méghozzá a Bank of China és az HSBC – számol be az új fejleményről a Financial Times. Miközben Magyarország az euró-övezet növekedéséből is profitál, új piacot keresve kötvényeinek – Kínával is szoros kapcsolat kiépítésére törekszik. A hároméves Panda-államkötvényeket 1 milliárd jüan értékben 4,85%-os hozammal árazták. Mindennek hátterében az „Egy övezet, egy út program” áll, mert még bizakodóak a Belgrád–Budapest vasútvonal kiépítése tekintetében.