Most kaptuk a szomorú hírt, hogy elhunyt dr. Ferenczy Imre; 1961–98 között a győri vasúti csomópont üzemi főorvosa, a legidősebb, haláláig aktív magyar eszperantista: 1950 óta megszakítás nélkül aktív volt a magyar és a nemzetközi eszperantó-mozgalomban, az Egyetemes Eszperantó Szövetség, az UEA 39 kongresszusán vett részt küldöttként. (Gyerekjáték az eszperantó nyelv megtanulása: nyelvtana szerfölött logikus, hangzása olaszos, milliók beszélik, hívei egy családba tartozónak érzik magukat.)
Dr. Ferenczy Imre Tokodon született 1932. július 25-én, a Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerzett általános orvosi diplomát 1957-ben; pályáját a parádfürdői kórház belgyógyászati osztályán kezdte, a péceli MÁV-kórházban, majd 1961-től Győrött folytatta: 1961–98 között a vasúti csomópont üzemi főorvosaként dolgozott.
Az eszperantó nyelvet 1950-ben tanulta meg, kapcsolatba került a hazai eszperantó mozgalom kiválóságaival; 1955–60 között a Magyar Eszperantó Szövetség ifjúsági tagozatának elnöke, 1962–70 között a Nemzetközi Vasutas Eszperantó Szövetség ifjúsági szekcióját vezette. Az Orvos-Egészségügyi Eszperantó Világszövetségnek (UMEA) 1973–85 között titkára, 2012-ig elnöke volt, utána a szervezet tiszteletbeli elnökévé választották.
Ferenczy főorvos 2003-tól az Eszperantó Világszövetség (Universala Esperanto-Asocio) tiszteletbeli tagjaként működött a szövetség felső vezetésében. Tekintettel arra, hogy az Eszperantó Világszövetség évente más-más országban rendezi legfőbb tanácskozását, dr. Ferenczy Imre 1973-tól 2009-ig minden évben küldöttként részt vett az eszperantó világkongresszusokon, gyakorlatilag bejárta az egész világot. Szakmai munkájának fontos állomása volt tanulmányútja az Amerikai Egyesült Államokban, ahová az egészségügyi ellátás tanulmányozására hívták meg.
Ferenczy doktor a sportok, mindenekelőtt a labdarúgás nagy kedvelője volt: 1963–2006 között – 43 éven át megszakítás nélkül – a Győri MÁV DAC (most Integrál DAC) sportorvosaként működött. Orvosdoktorrá avatásának 50. évfordulóján megkapta a Semmelweis Egyetem aranydiplomáját, tíz évvel később, 2017-ben a gyémánt-, majd tavaly a vasdiplomát is.
Szenvedélyes rádióamatőrként 1989-ben megalapította a Nemzetközi Vasutas Rádióamatőr Szövetség (a FIRAC) magyar tagozatát, melyben 2010-ig elnökként, majd alelnökként működött.
„Vasútorvos voltam” címmel 2012 nyarán életrajzi könyve jelent. Széles baráti, kollegiális köre osztozik családja, felesége és szintén orvos fia mélységes fájdalmában.
Munkatársunk ez év tavaszán készített interjút dr. Ferenczy Imrével: „Egy igazán tartalmas életút állomásai: vasúti főorvos és eszperantista” címmel. A tartalmas beszélgetés ide kattintással elolvasható.