Magyarországon nem készült még pontos statisztika arról, hogy az építőipari vállalkozások milyen arányban használnak korszerű digitális eszközöket a beruházások munkafolyamatainak összehangolására. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) ezekben a hetekben összesíti az általa készített felmérés eredményeit. A február 5-én lezárult kérdőíves kutatásban önként és névtelenül részt vett cégek arról mondhattak véleményt, hogy milyen módszerek, másutt már bevált jó gyakorlatok átvételével, alkalmazásával segítenék a hatékonyság növelését az ágazatban.
Bár az eredményekre még várni kell, a tapasztalatok azt mutatják, hogy ma még csak kevés (és jellemzően nagyméretű) magyar építőipari vállalkozás használja ki a digitalizációban rejlő lehetőségeket. Attól pedig még messze van az ágazat, hogy a fejlett nyugati országok gyakorlatának megfelelően éves nyereségének 10 százalékát informatikai fejlesztésre költse.
A PlanRadar építőipari és épületüzemeltetési alkalmazás számos előnye közé tartozik, hogy több nyelven, így például oroszul is elérhető. A használatához okostelefon vagy egy tablet is elegendő, a betanulási idő pedig nem több 15 percnél.
A digitalizáció ma már nem luxus, hanem a versenyképesség megőrzésének, javításának legfontosabb eszköze az építőiparban. A dolgozó csapatok az igényeiknek, elvárásaiknak leginkább megfelelő megoldások használatával folyamatos kapcsolatban állnak egymással, ami egyszerűsíti a kommunikációt, segíti a hiányosságok, hibák gyors azonosítását, elhárítását.
A bevezetőben említett példánál maradva: ha a magyar kivitelező észreveszi, hogy rossz helyen van egy ablak, készít róla egy fotót, megjelöli rajta a kritikus pontot, és az üzenetet feltölti az angol építésziroda munkatársai által is használt alkalmazásba, akik azonnal képesek módosítani a terven.
Az építkezéseken sem kell tolmács, ha az ukrán csapat tagjai esetleg nem értenék, mi a dolguk. Márpedig a számok azt mutatják, hogy velük is egyre inkább meg kell találni a közös nyelvet.
Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat: 2018-ban 37 920 munkavállalási engedélyt adtak ki Magyarországon, és további 31 812 külföldi munkavállalót jelentettek be a munkáltatók. A csaknem 70 ezer, újonnan érkezett ember 53 százaléka volt ukrán. Egy évvel később a munkáltatók által újonnan bejelentett külföldiek kétharmada volt ukrán. Főleg viszonylag fiatal, inkább képzetlen munkások érkeznek, akik nagy arányban helyezkednek el a feldolgozó- és építőiparban.