Balló László költő, író (kerek) 69. születésnapja alkalmából életmű-beszélgetésre gyűltek össze az irodalomkedvelő barátok, ismerősök a Szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtárban. (Egy kép az ünnepelt talán legparédésabb kötetéből, az Értékes óráink című óraház-esztétikai albumból.)
Szalainé Bodor Edit könyvtárigazgató-helyettes elmondta: az ünnepelt eddig megjelent tizenegy könyvének jórészét itt, a bibliotéka falai között mutatták be. Születésnapi ajándékként átadott Balló Lászlónak egy három és fél évtizeddel ezelőtti (1987-i) újságkivágást, egy Vas Népe-cikket, ami arról tudósított, hogy az elsőkötetes ifjú költő a megyei tanács irodalmi díjában részesült.
Horváth Soma alpolgármester méltató szavai szerint olyan embert ünneplünk ma, aki alkotó egyénisége Szombathely irodalmi és művészeti életének, szépírói tevékenysége pedig jó fél évszázad kezdődött, és aki sok húron játszik szűkebb pátriája szolgálatában: verseket, prózákat ír, művészettörténeti előadásokat tart. Szerinte Balló László összekötő kapocs a múlt és jelen között. Nemcsak verseiben, melyekben a romantika korának gondolatait fogalmazza meg, hanem a könyveiben is, amikor Szombathely múltjáról szól az olvasókhoz, páratlan emlékek megőrzésére sarkallja az olvasót, fölidézi a múlt eltűnt emlékeit, világát. A vasi székhely alpolgármestere idézte Spiegler Tibor helytörténetgyűjtőnek a Neves házak című Balló-kötet bemutatóján elhangzott szavait: az „apró észrevételek költője”, azaz Balló László olyan intő jeleket fogalmaz meg egy-egy épület, szép park kapcsán, ami nekünk, a jelennek és a jövőnek szól.
Balló Lászlóval dr. Czetter Ibolya, az ELTE Savaria Egyetemi Központ Magyar Irodalomtudományi Tanszékének vezetője és Farkas Csaba, a Szülőföld Könyvkiadó igazgatója beszélgetett az ünnepelt életútjáról, munkásságáról és megjelent könyveiről.
Farkas Csabától megtudhattuk, hogy a rendezvény mottója, a Balló69 egy nagyon jó cím, jó szám, mert valójában a hatos szám az egyensúlyt, együttműködési megoldásokat, a kilences szám pedig az intuíciót és az alázatot jelenti, segít megtartani a harmóniát a partnerekkel. Olyan emberé tehát a 69-es, aki tanít bennünket: nemcsak verseivel, hanem egyéb különleges írásaival is. Kapocs van a versei és egyéb írásai között, a finom lelkiség és szépség felfedezése, és ez csendül ki megszólalásaiból is: igazi szombathelyi – emellett poéta, író és művészettörténész.
Dr. Czetter Ibolya tanszékvezető szerint Balló László hihetetlenül szorgalmas, erőteljes elhatározással, elszántsággal, példás termékenységgel alkot. Eddigi életművének két nagy térfele van: az egyiken vannak a versek, a másikon a művelődéstörténeti, művészettörténeti, bútortörténeti, iparművészettel kapcsolatos írásai.
Részletesen beszélt a költővel verseskönyveiről, az idők folyamán a költői ihletében, és a témákban érzékelhető változásokról. Balló László elmondta: első írásai a Mozgó Világban jelentek meg, ott, ahol a magyar szellemi élet új hangjai szólaltak meg – egy nagy nyitás első mozzanataiként. Költői munkássága a nyolcvanas évek közepére fordult termőre, első kötete Kvázi címmel 1986-ban jelent meg a Magvető Könyvkiadónál, Fazakas István szerkesztésében. Verseit jól fogadta az egyébként kritikus hangú Élet és Irodalom és a Népszabadság is. Majd tíz év szünet után 1996-ban jelent meg Fakult vedúták című kézmíves, bibliofil kötete, amiben verseit Kamper Lajos kisgrafikái illusztrálták. A következő évben szintén Fazakas szerkesztésében adták ki az Ezla könnyei című kötetét: ezek a versek különleges hangulatot és rendkívüli érzelmeket szólaltatnak meg.
Czetter Ibolya kérésére a szerző részletesen beszélt művészettörténeti munkáiról: az érdeklődő közönség megtudhatta, hogy Hefele Menyhért születésének 300. évfordulójára 2016-ban jelent meg Melchior Hefele bútorművészete című műtörténeti albuma, majd nem sokkal ezután a Hefele-emlékév zárásaként elkészült az Ezeregy nagy titok című könyve, amit a Keringő álom (verseskötet) majd az Értékes óráink című óraház-esztétikai albuma követte. Ugyancsak a Szülőföld Kiadó gondozta Balló szerelmetes verseinek első kötetét; címe: Olyan csodás, érdekessége: minden vershez egy szépséges, 110 évvel ezelőtti képeslap társul, gyönyörű hölgyek képével. És még abban az évben Őszi sanzon címmel válogatott versgyűjteményét is kézbe vehették olasói. Fővárosi kiadója felfigyelt a régies hangvételt és érzésvilágot tükröző kötetre és tavaly megjelentette Múzsájához szólván címmel az szerelmetes verseinek újabb válogatását. Tavaly karácsonyra elkészült Szombathely régi, részben már megsemmisült házait bemutató kötete is.
Balló László nem kis büszkeséggel említette meg, hogy Bujtás Ervin énekes-dalszerzőnek és Szabó Tibor Jászai Mari-díjas színművésznek köszönhetően szerelmetes verseinek legjava hanglemezen is megjelent.
Czetter Ibolya elmondta: a Balló verseket olvasván úgy érzi, mintha időjáték részese lenne: a költő a jelenben él, de egyúttal mindig feltör egy időréteget és a múltban köt ki, vonzódik a múlt századokhoz. – Az irodalomtörténész észrevételére Balló László kedvenc költőjének, Szép Ernőnek szavaival válaszolt: „emlékszem, emlékszem, nem tudom mire”…
Az irodalmi est zárásaként a költő verseiből Bujtás Ervin szombathelyi zeneszerző-előadóművész és Szabó Tibor, Weöres Sándor Színház igazgatója gyönyörű vers- és dalcsokrot nyújtott át a Balló69 közönségnek.