Az emberi tevékenység következtében a fajok tömegesen pusztulnak ki – számol be az ENSZ biológiai sokféleségről szóló, ma nyilvánosságra hozott legfrissebb jelentése. Azonnali intézkedések kellenek a természetes élőhelyek, mint az óceánok és az erdők világszintű védelme végett, de ezen túl gyökeres változásokra van szükség a mezőgazdaságban, az élelmiszer-termelésben és a fogyasztásban, sőt az étrendünkben is.
Riasztó képet fest az élővilág állapotáról és a 2005 óta eltelt időszak pusztításairól a Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatások védelmével foglalkozó Kormányközi Platform (IPBES) világméretű felmérések alapján készült jelentése. Arra figyelmeztet, hogy egymillió állat- és növényfajt fenyeget a kipusztulás közvetlen veszélye, sokkal többet mint valaha az emberiség történelmében.
A nemzetközileg elismert 150 tudós és 50 ország részvételével készített jelentés arra is rámutat, hogy a biológiai sokféleség védelméről szóló egyezmény által elfogadott stratégiai tervben szereplő, 2020-ig elérendő célok (Aichi Biodiverzitás Célok) nagy része nem fog teljesülni. Ez elérhetetlenné teszi az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (SDGs) mintegy felét is.
A globális jelentés kiemeli a döntéshozók – és különösen az egyes kormányok – felelősségét, és kimondja, hogy
a kormányoknak azonnal változtatniuk kell hozzáállásukon: az embereket és a bolygót kell védeniük a nagyvállalati érdekek és a túlfogyasztás ösztönzése helyett. Haladéktalanul cselekedniük kell a jelentés ajánlásainak megfelelően.
Jövőre Kínában rendezik a biológiai sokféleség egyezmény következő részesfelek-konferenciáját (COP 15). Ott a vezetőknek életfontosságú célokat és megvalósítandó intézkedési terveket kell elfogadniuk a Föld élővilágának védelmében. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy biztosítsuk az őslakosok és a helyi közösségek képviselőinek részvételét a döntéshozatalban.
„Remélhetőleg mindenki számára kijózanító pofont kaptunk most a valóságtól. Az egész földi életet végveszélybe sodró folyamatok megállításában Magyarországnak is egyre sürgetőbb feladatai vannak. Meg kell védenünk hazánk világviszonylatban is kiemelkedően sokszínű, mozaikos élőhelyeit, biztosítanunk kell a jelentős értékeket őrző védett területeink megfelelő szintű fenntartását és ennek finanszírozását. önálló természet- és környezetvédelmi minisztériumra van szükség és a természet védelmét prioritásként kezelő döntéshozatalra. Élővilágunk hathatós védelme a magyar lakosság egészségének, megmaradásának is záloga. Ahhoz, hogy a globális felmelegedést 1,5ºC alatt tudjuk tartani, Magyarországnak is feladata az élővilág sokszínűségének megőrzése, a drasztikus kibocsátás-csökkentés, az ipari mezőgazdaság, különösen a nagyüzemi állattartás sürgős átalakítása a természettel összhangban végzett ökológiai gazdálkodássá. Ezek olyan azonnal szükséges, létfontosságú lépések, amelyekkel elkerülhetjük a katasztrófát” – jelentette ki Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország agrárkampány-felelőse.
Az IPBES-jelentés tehát étkezési szokásaink megváltoztatására is felszólít: a hús- és tejtermék-fogyasztásunk csökkentésére és a növényi alapú étrendre való átállásra. Jól tudjuk, hogy ezeknek milyen negatív hatása van a biodiverzitásra, a klímaváltozásra és az emberi egészségre. Bármi, ami a nagyüzemi állattartásban a takarmány megtermeléséhez szükséges mezőgazdasági területek növelését eredményezi erdőírtásokhoz és az élőhelyek pusztításához vezet. A politikai döntéshozóknak mindent meg kell tenniük a hús- és tejtermékfogyasztás visszaszorításáért, hogy a nagyüzemi állattenyésztésből származó hús előállítása és fogyasztása 2050-re 50%-kal csökkenjen.
Az emberi tevékenység hatására a tengeri élővilág gazdagsága és sokszínűsége rohamosan pusztul – hívja fel a figyelmet IPBES jelentése. Holott az óceánok tartják fenn a földi életet. A tengerek hasznosítását csak a fenntarthatóság és a közjó szempontjai alapján szabad folytatni. Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy a rövid távú haszon kedvéért teljesen kifosztjuk az óceánokat.
A jelentés megerősíti, hogy a tengereket védő jelenlegi mechanizmusok nem működnek. Ma a világ óceánjainak csak kb. 1%-a védett, és nincs jogi lehetőség arra, hogy nemzetközi vizeken tengeri rezervátumok jöjjenek létre. Egy olyan világméretű tengeri egyezményre van szükség, amely 2030-ra a világtengerek 30%-át védetté nyilvánítja.
„Itt a kiváló lehetőség, hogy a világ kormányai összefogjanak és közösen védelmezzék a földi életet, biztosítsák több millió ember élelmiszer-ellátását és az óceánok regenerálódását. Ne feledjük, hogy az óceánok egészsége a klímaváltozás szempontjából is kulcsfontosságú” – figyelmeztetett Louisa Casson, a Védjük meg az óceánokat! Greenpeace-projekt munkatársa.
Az IPBES-jelentés nem egyszerűen egy újabb cselekvésre szóló felhívás. Ez a legfrissebb a sok súlyos figyelmeztetés közül, és ha nem vagyunk elég éberek lehet, hogy az utolsó is, mert a pusztulás visszafordíthatatlanná válik. A túlélésünk forog kockán a növény és állatvilág kizsákmányolása és az egyre súlyosbodó klímaváltozás miatt. Itt az ideje, hogy felismerjük: nincs értelme klímavédelemről beszélnünk anélkül, hogy a földi élővilágot megvédenénk és helyreállítanánk.