Európai Unió, Külföld

Erasmus+: újabb rekordév

Dátum: Szerző: iwadmin
30
nov

Az Európai Bizottság a mai napon közzétette az Erasmus+ program 2016. évi eredményeiről szóló jelentését. A jelentés publikálása egybeesik az Erasmus program 30. évfordulója alkalmából kezdeményezett kampány befejeződésével.
 
Az Erasmus+ költségvetését az előző évhez képest 7,5%-kal megnövelve az EU 2016-ban rekordnagyságú összeget, 2,27 milliárd eurót fordított a programra. Ebből az összegből 725 000 európai polgár számára nyújtott mobilitási támogatást külföldi tanulmányokhoz, képzésekhez, munkavállaláshoz, illetve oktatási és önkéntes tevékenységekhez. 2016-ban a programból 21 000 projekt kapott támogatást, melyekben összesen 79 000 oktatási, képzési és ifjúsági szervezet vett részt. Ez 2015-höz képest 15%-os növekedés. A 2015–16. tanévben összesen 330 000 főiskolás és egyetemista, valamint felsőoktatásban dolgozó tanár szerezhetett tapasztalatot külföldön az Erasmus+ program jóvoltából.
 
A magyarországi statisztikák is kedvező képet rajzolnak a program népszerűségéről és eredményességéről: 2016-ban 14 752 magyar polgár vett részt 399 projekt keretében felsőoktatási, szakképzési, oktatási, ifjúsági és felnőttkori tanulással kapcsolatos mobilitási kezdeményezésekben, melyek összesen több mint 25 millió euró támogatásban részesültek. Ami a felsőoktatást illeti, Magyarországról az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, a Szegedi Tudományegyetemről és a Budapesti Corvinus Egyetemről utazott a legtöbb diák és oktató külföldre az Erasmus jóvoltából. A magyar főiskolai és egyetemi hallgatók és oktatók körében a legnépszerűbb három célország Németország, Románia és Spanyolország volt. Külföldről csaknem 8000 hallgató, gyakornok és felsőoktatási dolgozó érkezett Magyarországra a 2015–16. tanévben.
A ma  közzétett jelentés azt is bemutatja, hogy tavaly az Erasmus+ számottevően hozzájárult az átfogóbb társadalmi kihívások kezeléséhez. Ezt jelzi, hogy 2016-ban a program keretében 200 millió euró támogatásban részesült 1200 olyan együttműködési kezdeményezés, amely a tolerancia, a megkülönböztetésmentesség és a társadalmi befogadás előmozdítására irányult. Az ifjúsági ágazat is számos programot kezdett a menekültek, a menedékkérők és a migránsok támogatására. Ezenfelül külön pályázati felhívás keretében 35 projekt részesült összesen 13 millió euró finanszírozásban olyan szakpolitikák és stratégiák kidolgozása céljából, melyek a radikalizálódás megelőzését és a hátrányos helyzetű – köztük a migrációs hátterű – tanulók befogadását hivatottak elősegíteni.
Az Erasmus+ és elődei az Európai Unió legsikeresebb programjai közé tartoznak. A program főiskolások és egyetemisták mobilitását szolgáló, viszonylag szerény kezdeményezésként indult 1987-ben 3200 résztvevővel. A jelenlegi, 2014-től 2020-ig tartó Erasmus+ program, melynek költségvetése 14,7 milliárd euró, az EU-ban élő fiatalok 3,7%-a számára teszi lehetővé, hogy külföldön végezzenek tanulmányokat, vegyenek részt képzéseken, szerezzenek munkatapasztalatot és végezzenek önkéntes munkát.

 
Afrikai Unió–Európai Unió csúcstalálkozó: Befektetés a fiatalok fenntartható jövőjébe

Az elefántcsontparti Abidjan adott otthont november 29–30-án az Afrikai Unió és az Európai Unió 5. alkalommal megrendezett csúcstalálkozójának. A találkozó központi témája az ifjúság volt. A rendezvényen az Afrikai Unió 55 tagországának és az Európai Unió 28 tagállamának vezetői vettek részt, akik közös politikai nyilatkozatot adtak ki az alkalomból. Ebben kötelezettséget vállalnak arra, hogy befektetésekkel segítik a fiatalokat és a fiatalokon keresztül a fenntartható fejlődést. A vezetők a következő négy célt határozták meg stratégiai prioritásként:

  1. források mobilizálása Afrika strukturális és fenntartható átalakulását szolgáló beruházások létrejöttéhez
  2. befektetés az emberek jövőjébe az oktatás, a tudomány, a technológia és a készségfejlesztés révén
  3. az ellenálló képesség, a béke, a biztonság és a kormányzás megerősítése
  4. a mobilitás és a migráció kezelése

A csúcstalálkozón az Európai Uniót Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke képviselte. A rendezvényen Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős bizottsági alelnök, valamint Neven Mimica nemzetközi együttmĹąködésért és fejlesztésért felelős biztos is részt vett.

 
Méltányos adóztatás: A Bizottság új javaslatcsomagot terjeszt elő az áfacsalások visszaszorítása céljából
 
Az Európai Bizottság ma új javaslatokat terjesztett elő avégett, hogy az uniós hozzáadottértékadó-rendszer csalásbiztosabbá váljon, és bezáruljanak nagy összegű adócsalás elkövetésére lehetőséget adó kiskapuk. Az új szabályozás célja, hogy a tagállamok közötti bizalom és információcsere elmélyüljön, a nemzeti adóhatóságok és bűnüldöző hatóságok közötti együttműködés pedig megerősödjék.
 
A hozzáadottérték-adó (Magyarországon az általános forgalmi adó, vagyis az áfa) egyre fontosabbá váló bevételi forrás az EU-ban. 2015-ben több mint 1 billió euró bevételt eredményezett, ami az uniós GDP 7%-ának felel meg. A hozzáadottérték-adóval kapcsolatos csalások ugyanakkor a legóvatosabb becslések szerint is több mint 50 milliárd eurós bevételkiesést okoznak évente a tagállamoknak.
Jelenleg három fő probléma nehezíti az áfacsalás elleni fellépést: a tagállami adóhatóságok közötti együttműködés nagyrészt az információk kézi feldolgozásán alapul; az uniós bűnüldöző hatóságok nem osztják meg egymással rendszerszinten a legsúlyosabb csalásokban részt vevő szervezett csoportokról szóló információkat; az adóhatóságok és a bűnüldöző hatóságok közötti nemzeti és uniós szintű nyomozati koordináció hiánya miatt pedig a gyors bűnözői tevékenységet jelenleg nem lehet kellően gyorsan lenyomozni és felszámolni.
A ma előterjesztett javaslatok lehetővé tennék, hogy a tagállamok több fontos információt osszanak meg egymással, és szorosabban együttműködjenek az áfacsalás elleni küzdelemben. A javaslatcsomag legfontosabb elemei a következők:

  • A tagállamok közötti együttműködés megerősítése: A Bizottság online információmegosztó rendszer létrehozását szorgalmazza, mely a csalásellenes küzdelemmel foglalkozó szakértők jelenlegi uniós hálózatán, az Eurofisc hálózaton belül működnék, és lehetővé tenné a tagállamok számára a határokon átívelő tevékenységekre vonatkozó adatok feldolgozását, elemzését és ellenőrzését. Közös ellenőrzésekre is sor kerülne, amelyek keretében két vagy több nemzeti adóhatóság szakértői egyetlen ellenőrző munkacsoportot alkotnának.
  • Együttműködés a bűnüldöző szervekkel: A tervek értelmében új csatornák nyílnának meg az adóhatóságok és az európai bűnüldöző szervek – az OLAF, az Europol és az Európai Ügyészség – között a határokon átívelő csalásgyanús tevékenységekkel kapcsolatos kommunikáció és adatcsere segítése céljából.
  • Az EU-n kívülről származó importtal kapcsolatos főbb információk megosztása: Tovább javulna az adóhatóságok és a vámhatóságok közötti információmegosztás az áfacsaalás szempontjából kockázatos vámeljárásokkal kapcsolatban..
  • Gépjárművekkel kapcsolatos információcsere: Az új, illetve a használt gépjárművek kereskedelmére eltérő áfaszabályok vonatkoznak. Az ezzel trükköző csalók által elkövetett bűncselekmények felszámolására a tagállami hatóságok a jövőben a többi tagállam gépjármű-nyilvántartási adataihoz is hozzáférhetnek majd.

A ma közzétett jogalkotási javaslatokat a következőkben az Európai Parlament és a Tanács tárgyalja majd.