Ezt a Politico című amerikai hírportál Brüsszelben szerkesztett európai kiadása írja. A cikk olyan politikusi véleményeket gyűjt csokorba, amelyek a berlini koalíciós tárgyalások összeomlása, a hatalmi vákuum kialakulása miatti súlyos aggodalmakat tükrözik.
A Politico az uniós költségvetés átalakítását, a brit kilépéssel kapcsolatos problémák kezelését, valamint az eurózóna reformját emeli ki azon égető teendők sorából, amelyek tekintetében nem lehet érdemi előrelépést tenni addig, amíg Németországnak nincs új kormánya. A hírportál számításai szerint abban az esetben, ha újabb választásokat írnak ki, a leghamarabb a nyáron alakulhat csak szilárd német kormány.
„Nem jó jel Európa számára, hogy ilyen sokáig elhúzódik” a német kormányalakítás – mondta Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök. Bulgária január elsején veszi át fél évre az EU soros elnökségét.
Megszólaltatja a Politico Emmanuel Macron francia államfőt is, aki szintén azt hangsúlyozta, hogy Párizs érdekeivel ellenkezik, ha leállnak az említett európai folyamatok.
A hírportál kitér arra: vannak ugyan olyan spekulációk, hogy a németek bénultsága esetén Franciaország mintegy átveheti a vezető szerepet az unióban, de tekintettel Németország kiemelkedő súlyára, ez felettébb valószínűtlen. „A kevesebb Németország nem több Franciaországot, hanem azt, hogy kevesebb közös európai cselekvés várható” – idézi a Politico Ulrich Speck neves politikai elemzőt.
Hans Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter személyesen is kárvallottja lehet a tisztázatlan viszonyok elhúzódásának: az euróval fizető országok pénzügyminisztereinek munkacsoportja, az Eurogroup december negyedikén választaná meg következő elnökét, és Schelling a fő esélyes, de feltehetően késni fog a tisztújítás.
Ennél súlyosabb ügyet pendített meg a Politico ismertetése szerint Jacob Rees-Mogg brit konzervatív parlamenti képviselő, aki a brit Daily Mailnek adott nyilatkozatában úgy vélekedett: London most nyerésre áll a brexit-tárgyalásokon, a németországi bizonytalanság árnyékában az uniós országoknak szerinte nagyobb szükségük van a brit kilépéssel kapcsolatos kérdések tisztázására, mint a briteknek. Ezzel a nézettel azonban nem ért egyet Boris Johnson brit külügyminiszter, akit szintén idéz a Politico, és aki úgy véli, a német kormányalakítási nehézségek nem fogják érdemben befolyásolni a brexit-tárgyalásokat.
A Politico kitér arra is, hogy Berlinben többen úgy vélekednek: Martin Schulz, a német szociáldemokraták vezetője, akinek csaknem az egész eddigi politikai pályája az Európai Parlamentben zajlott, vagyis ha valaki, akkor ő nagyon pontosan érzékeli az „erős Németország” iránti európai igényt, végül be fogja adni a derekát.
A szociáldemokraták eddig együtt kormányoztak a kereszténydemokratákkal. A választások súlyos visszaesést eredményeztek a balközép párt számára, ezért Schulz ellenzékbe készül. Angela Merkel kancellár azonban mindeddig nem tudta összekovácsolni a koalíciót a jobboldali liberálisokkal és a zöldekkel. Ha mind az újabb választást, mind a kisebbségi kormányzást el akarják kerülni, akkor Schulzra hatalmas nyomás nehezedik avégett, hogy mégis menjen bele a nagykoalíció folytatásába.
A The Washington Post az AP hírügynökség jelentése alapján beszámol arról, hogy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságon egy romániai jogvita kapcsán megkezdődött az azonos neműek házasságának elismerésével kapcsolatos kérdés tárgyalása. Egy 2010-ben egybekelt, New Yorkban élő román–amerikai pár fordult a bírósághoz, kérve kapcsolatuk elismerését.
Az EU-tag Romániában a jog nem ismeri el az azonos neműek házasságát, és csak 2002-ben törölték el a homoszexualitás büntetőjogi szankcionálását. A per nyomán a román alkotmánybíróság fordult az Európai Bírósághoz azzal a kérdéssel, hogy az uniós tagságból fakad-e az azonos neműek házasságának elismerési kötelezettsége.
A The Washington Postban olvasható beszámoló szerint az EU-országok közül 22-ben részesül jogi védelemben az azonos neműek házassága, illetve bejegyzett élettársi kapcsolata. Románia mellett Bulgária, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Szlovákia nem nyújt jogi védelmet az azonos nemű pároknak. Az amerikai lap ugyanakkor azt is írja, hogy a luxembourgi tárgyaláson Románia, valamint Magyar-, Lengyel- és Lettország képviselője úgy nyilatkozott, hogy az azonos neműek vonatkozásában nem kívánják használni a „házastárs” kifejezést.