Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége ma tette közzé annak a felmérésnek az eredményét, melyet májusban és júniusban végzett 12 uniós országban – köztük Magyarországon – az antiszemitizmus témakörében az Európai Bizottság megbízásából. A felmérésből kiderül, hogy az Európában élő zsidó lakosok 89%-a az utóbbi öt évben az antiszemitizmus erősödését tapasztalta saját lakóhelyén. A Magyarországon élő zsidók valamivel kisebb arányban vélekednek így, 70%-uk számol be ilyen tapasztalatról.
Az Európában élő zsidó közösségek tagjainak 85%-a (Magyarországon pedig a 77%-a) az antiszemitizmust tartja az egyik legsúlyosabb társadalmi, illetve politikai problémának a saját hazájában. A felmérés megállapította: az antiszemitizmus elterjedt jelenség, mely Európai Unió-szerte hatást gyakorol a kontinensen élő zsidók életére. Ezt támasztják alá a következő adatok is:
- A válaszadók 28%-a (Magyarországon a 23%-a) legalább egyszer zaklatásnak volt kitéve az elmúlt év folyamán.
- Az elmúlt öt évben antiszemita zaklatást elszenvedő zsidók 79%-a (Magyarországon a 88%-a) nem jelentette az esetet a rendőrségnek vagy más hatóságnak, szervezetnek.
- A válaszadók 34%-a (Magyarországon a 22%-a) elkerüli a zsidó rendezvényeket és a zsidó közösségek életének helyszíneit, mert nem érzi magát biztonságban.
- A megkérdezettek 38%-a (Magyarországon a 40%-a) foglalkozott már a kivándorlás gondolatával, mert zsidóként nem érzi magát biztonságban Európában.
- A válaszadók 70%-a (Magyarországon a 83%-a) vélekedik úgy, hogy az antiszemitizmus elleni tagállami intézkedések nem hatékonyak.
A felmérés eredménye alátámasztja, milyen fontos az a munka, melyet az Európai Bizottság végez az antiszemitizmus ellen. Mindazonáltal az uniós polgárok védelme elsősorban a tagállamok kötelessége. Ennek fényében fontos fejlemény, hogy 2018. december 6-án mindegyik uniós tagország elfogadta az antiszemitizmus elleni küzdelemről szóló nyilatkozatot, ami jelzésértékű a tekintetben, hogy az Európai Unió és az összes uniós tagállam a zsidó közösség mellett áll, és fellép azért, hogy e közösség tagjai biztonságban élhessenek.
- Jelentés az EU Alapjogi Ügynökségének felméréséről
- A Tanács nyilatkozata az antiszemitizmus elleni küzdelemről és az európai zsidó közösségek és intézmények hatékonyabb védelmének közös biztonsági megközelítéséről
- Az EU antiszemitizmus elleni tevékenysége
Digitális gazdaság: a nők részvétele továbbra is elmarad a férfiakétól Európában
Az Európai Bizottság új eredménytáblát fejlesztett ki abból a célból, hogy éves rendszerességgel értékelje a nőknek a digitális gazdaságban betöltött szerepét. A „Nők a digitalizációban” elnevezésű eredménytábla azt hivatott felmérni, mennyire befogadó a digitális gazdaság a nők szempontjából a munkahelyek, a szakmai előmenetel és a vállalkozói tevékenység tekintetében. Az eszköz 13 mutató alapján áttekinti, milyen teljesítményt nyújtanak az uniós országok az internethasználat, az internet-használói készségek, valamint a szakismeretek és a foglalkoztatás területén. A ma első ízben közreadott eredménytáblából az derül ki, hogy a nők digitális gazdaságban való részvétele számos területen lemaradást mutat a férfiakéhoz képest. Az uniós tagállamok sorában Magyarország a 23. helyen áll 39 ponttal, teljesítménye elmarad az uniós átlagtól (49,1 pont).
- A „Nők a digitalizációban” eredménytáblát ismertető weboldal
- A „Nők a digitalizációban” eredménytábla Magyarországra vonatkozó eredményei
- Nők a digitalizációban: a főbb kihívások és a megoldásukat szolgáló bizottsági kezdeményezések