Holnap, február 1-jén hatályba lép az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás. Ezzel a világ legnagyobb nyitott kereskedelmi övezete jön létre, mely 635 millió embert foglal magában, és a világ teljes GDP-jének csaknem egyharmadát termeli meg. Az új szabadkereskedelmi övezet létrejöttének az európai és japán vállalkozások és fogyasztók egyaránt hasznát fogják látni. (Nyitó képünk forrása: socialistsanddemocrats.eu)
A Japánba exportáló uniós cégek eddig évente 1000 millió euró összegben fizettek vámokat ‒ a holnap hatályba lépő gazdasági partnerségi megállapodás e vámoknak igen nagy többségét el fogja törölni. A megállapodás teljes körű végrehajtásakor az EU-ból Japánba exportált termékek 97%-a esetében megszűnnek a vámok. A megállapodás régóta fennálló, nem vámjellegű akadályokat is felszámol, például a személygépjármű-kereskedelemben, számos akadályt elhárít azoknak a nagy uniós exportőröknek az útjából, akik élelmiszeripari termékekkel és italokkal látják el a 127 milliós japán piacot, és sok más ágazat exportlehetőségeit is növelni fogja. Az EU‒Japán kereskedelem évente 36 000 millió euróval bővülhet a megállapodás teljes körű végrehajtásával.
Az uniós mezőgazdasági exportot illetően a megállapodás:
- eltörli a japán vámokat számos uniós sajtféle és az EU-ból importált borok esetében;
- lehetővé teszi, hogy az EU számottevően növelje marhahúsexportját, továbbá hogy feldolgozott sertéshúst vámmentesen, friss sertéshúst pedig szinte vámmentesen exportáljon Japánba;
- biztosítja több mint 200, Európában előállított és uniós földrajzi jelzéssel ellátott minőségi termék, köztük a szegedi téliszalámi oltalmát Japánban.
A megállapodás a szolgáltatások piacának megnyitását is biztosítja, különös tekintettel a pénzügyi szolgáltatásokra, az e-kereskedelemre, a távközlésre és a közlekedésre. Ezenfelül:
- megkönnyíti, hogy az uniós cégek bejussanak 54 japán nagyváros közbeszerzési piacaira, és országos szinten felszámolja a japán közbeszerzésekben való részvételt hátráltató akadályokat a gazdasági szempontból fontos vasúti ágazatban;
- a vámok eltörlését megelőző ‒ akár hét évre is ‒ átmeneti időszakot vezet be az EU számára érzékeny kérdést jelentő területeken, pl. az autóiparban.
A megállapodás külön fejezetben átfogóan foglalkozik a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel, konkrét kötelezettségvállalást fogalmaz meg az éghajlatvédelmet szolgáló Párizsi Megállapodás végrehajtásáról, több olyan elemet is tartalmaz, amelyek könnyebbséget jelentenek a kis- és középvállalkozások számára, nagyon szigorú munkaügyi, biztonsági, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi előírásokat határoz meg, és teljes védelmet biztosít a közszolgáltatásoknak.
- Az EU‒Japán gazdasági partnerségi megállapodás szövege
- Kérdések és válaszok az EU és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodásról
- Tájékoztató a Magyarország és Japán közötti kereskedelemről
- EU‒Japán gazdasági partnerségi megállapodás: tények és adatok