(Szerző: Lukács Károly/www.arfolyamtudos.hu) Mostanában határozottan erősebb volt a román lej, mint a magyar forint, hosszú távon azonban inkább úgy látszik, hogy nagyon is hasonló pályán mozog a két nemzeti valuta. Ugyanakkor a romániai euró-bevezetés előbb megtörténhet, mint a magyar, és keleti szomszédunk gazdasága is egész jól teljesít. (A nyitó kép forrása: napi.hu)
A román lej nem éppen stabilitásáról híres. Bár a Wikipedia szerint 1867 óta folyamatosan ez a neve szomszédunk pénzét, a mai már a negyedik féle lej, miután háromszor is lecserélték, írja az arfolyamtudos.hu portál. Legutóbb 2005-ben cserélték a lejt lejre: tízezer régi lejért adtak egy újat. Ezt jelzi a RON devizakódban az N betű is, mint „new”, azaz új lej, az addigi ROL után.
Ennek ellenére az utóbbi másfél-két évben egyre növekszik a román lej árfolyama, vagyis egyre több forintot kell adni érte, következésképpen: a lejhez képest is gyengül a forint. Nem titok: ha korlátozott mértékben is, de a román lej egyre inkább igazodik az euróhoz. Holott még az euró-bevezetés előszobájába, az európai árfolyam-mechanizmus (ERM II.) rendszerébe sem lépett be. De legalább oda törekszik. A jelenlegi céldátum 2024, akkor csatlakoznék Románia leje az ERM II.-höz. A mechanizmus lényege, hogy a deviza egy meghatározott, csak indokolt esetben változtatható központi árfolyam körül maximum ±15 százalékos sávban mozoghat.
A lejt hivatalosan is irányítottan lebegtetik, azaz a román jegybank tevékenyen alakítja, befolyásolja az árfolyamot – gyakran fékezi az árfolyam kilengéseit az euróhoz képest. Honlapján a jegybank azt írja, hogy ezzel a módszerrel az inflációs célokat is kezelni tudja, és az „előre nem látható sokkokra” is jól tud reagálni.
Ha messzebbre tekintünk vissza, az látszik, hogy a lej alapvetően gyengülő pályán mozog, hajlamos a trendszerű értékvesztésre. A forint–lej árfolyam sincs még csúcson, a rekord 2007-ben volt, amikor egy lejért több mint 80 forintot kellett adni. (Most 75 körül jár.) Ha hosszabb távra (15 év) tekintünk vissza, akkor a „román–magyar két jó barát” forgatókönyv rajzolódik ki. A forint és a lej görbéje jobban hasonlít egymáshoz, mint akár a lengyel zlotyhoz, akár a többi térségbeli devizához.
Magyarországhoz hasonlóan Románia is tologatta már néhányszor az euróbevezetés céldátumát, mert az ahhoz szükséges feltételeket még nem képes teljesíteni. De szomszédainknál legalább megvan a szándék a bevezetésre. Így könnyen lehetséges, hogy Magyarországnál jóval előbb fogják bevezetni a közös európai pénzt, ami alighanem sok spekulációt táplál, illetve fog táplálni.
A tízéves román államkötvények hozama például most 3,2 százalék éves szinten, a németeké –0,3 százalék körüli. A különbség köténypiaci léptékkel mérve hatalmas. Megérheti tízéves román papírt venni arra számítván, hogy négy-öt év múlva már euróban fog ennyivel tovább kamatozni. Hasonló lehet a helyzet egyes osztalékrészvényekkel. (Magas osztalékfizető képességű részvényekkel.) Az ilyen jellegű spekuláció pedig egyre erősítheti a devizát az euróbevezetéshez közeledve.
Ami a közeli múltat illeti: a román gazdaság tavaly az utolsó negyedévben sokkal jobban teljesített majdnem minden európai országnál, 5,3 százalék volt a növekedés a harmadik negyedévhez képest. (A magyar adat 1,4, a lengyel –0,7 százalék volt.) Bár ez nagyrészt annak is volt köszönhető, hogy megúszta a román gazdaság a koronavírus-korlátozások nagy részét az év végén. Hosszabb távon is kimagasló az ország növekedése, évi 4-5 százalékos ütemet jegyeztek fel éveken keresztül. Erre az évre újra 4,2-4,3 százalékos növekedést várnak, ami persze rengeteg bizonytalanságot rejt még.